 Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.
|
|
|
|
Levita mozgalom
A szünidő után, ahogy visszajöttünk tanulni
Ezt nem hiszem el! Fédra néni nem lesz a házvezető helyettesünk? Ráadásul el is hagyja az iskolát? Ezt nem hiszem el! Csípjen meg valaki, biztosan csak álmodom. Én nem fogok tudni tanulni. Fédra néni, oly melegen fogadtatott, mikor első napomon félénken a teszlek süveg elosztása után botorkáltam. Meg kell győznünk Fédra nénit, hogy maradjon velünk, mert minden levitás számít rá. Anyánk helyett anyánk volt. Amint megtudtam rohantam a klubhelyiségbe, és mindenkit kérdezgettem, hogy ő hallotta-e a hírt. Egyből az asztal mellé ültem, és kreatívkodni kezdtem. Majd megkértem pár embert, hogy terjessze a hírt. És rohantam a naygterembe. Kiálltam, és magasba emeltem a frissen készített táblát: "Szeretjük Fédra néni, ne tessék elmenni". Egyedül álltam a nagyteremben, könnybe lábadt szemekkel és vártam,hogy Fédra néni megjelenjen. Mikor láttam, hogy sehol nincs kiáltani kezdtem.
-Fédra néni, Önt mindenki szereti. Nem teheti meg velünk.
Az iskola sokkal szebb hely, mint amúgy ha Fédra néni velünk van. Szíves kitűzőt viseltem a szívem felett. Piros volt és a közepében csak annyit írt: "Fédra néni".
Ha valakit szerettem, Ő volt az. A klubhelyiségben, soha egy rossz szót nem hallottunk róla. Tartotta bennünk a lelket, bíztatott és mosolyt csalt az arcunkra. Álmaink házvezetőhelyettese. Minden ház diákja irigykedhetett a levitára, mert Fédra néni is kék volt. A közös pillanatok, activity, viccelődés. Ha megláttuk szebb volt a napunk. Ha nem ment a jóslástan, ő azonnal ott termett, hogy segítsen rajtunk. A levitások szive, az Ő szivénem ritmusára dobog, és szívünk mélyébe zártuk a jóslástantanárnőnket. A helyesség kedvéért: a legjobb, a tökéletes tanárt. Ő az én egyetlen példaképem, akit mindig tisztelni fogok.
|
|
|
Zsolt Perott
INAKTÍV
Demokrata fogó, Golyóálló Griffek terelő
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 567
|
|
Írta: 2013. március 17. 20:51
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=82817#post82817][b]Zsolt Perott - 2013.03.17. 20:51[/b][/url] Levita mozgalomA szünidő után, ahogy visszajöttünk tanulniEzt nem hiszem el! Fédra néni nem lesz a házvezető helyettesünk? Ráadásul el is hagyja az iskolát? Ezt nem hiszem el! Csípjen meg valaki, biztosan csak álmodom. Én nem fogok tudni tanulni. Fédra néni, oly melegen fogadtatott, mikor első napomon félénken a teszlek süveg elosztása után botorkáltam. Meg kell győznünk Fédra nénit, hogy maradjon velünk, mert minden levitás számít rá. Anyánk helyett anyánk volt. Amint megtudtam rohantam a klubhelyiségbe, és mindenkit kérdezgettem, hogy ő hallotta-e a hírt. Egyből az asztal mellé ültem, és kreatívkodni kezdtem. Majd megkértem pár embert, hogy terjessze a hírt. És rohantam a naygterembe. Kiálltam, és magasba emeltem a frissen készített táblát: "Szeretjük Fédra néni, ne tessék elmenni". Egyedül álltam a nagyteremben, könnybe lábadt szemekkel és vártam,hogy Fédra néni megjelenjen. Mikor láttam, hogy sehol nincs kiáltani kezdtem. -Fédra néni, Önt mindenki szereti. Nem teheti meg velünk. Az iskola sokkal szebb hely, mint amúgy ha Fédra néni velünk van. Szíves kitűzőt viseltem a szívem felett. Piros volt és a közepében csak annyit írt: "Fédra néni". Ha valakit szerettem, Ő volt az. A klubhelyiségben, soha egy rossz szót nem hallottunk róla. Tartotta bennünk a lelket, bíztatott és mosolyt csalt az arcunkra. Álmaink házvezetőhelyettese. Minden ház diákja irigykedhetett a levitára, mert Fédra néni is kék volt. A közös pillanatok, activity, viccelődés. Ha megláttuk szebb volt a napunk. Ha nem ment a jóslástan, ő azonnal ott termett, hogy segítsen rajtunk. A levitások szive, az Ő szivénem ritmusára dobog, és szívünk mélyébe zártuk a jóslástantanárnőnket. A helyesség kedvéért: a legjobb, a tökéletes tanárt. Ő az én egyetlen példaképem, akit mindig tisztelni fogok.
|
|
|
|
|
Dolánszky Alex
INAKTÍV
Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
|
|
Írta: 2013. március 17. 21:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=82874#post82874][b]Dolánszky Alex - 2013.03.17. 21:20[/b][/url] Fédrabúcsúztató
Fédra néne - ahogy magamban szólítom általában, de neki konkrétan sosem merném ezt elejteni - úgy tűnik, elmegy a Bagolykőből. Ez eléggé meglepett és hirtelen jött. Iszonyú sokat köszönhetünk neki. Nem véletlen, hogy több, mint ezer ponttal járultam hozzá a házkupa elnyeréséhez! Elsős koromban, két évvel ezelőtt közel sem voltam ilyen szorgalmas gyerek! Mikor Saci néne (nem, őt sem szoktam szemtől szembe így nevezni, pedig neki legalább a kora indokolja - amit meg szintén nem emlegetek neki...) nem ért ránk, egyszer csak jött Kékessy, és úgy gatyába rázott mindenkit, hogy még! Szolgalmi író szakkörök alakultak, és szerintem neki köszönhetem azt is, hogy annyira lelkesen törtem a házkupáért, hogy magammal sodortam másokat is. Gyakran rávettem Ágot és Abit is a pályázatkészítésre, Keikoval és Katnisszal együtt dolgoztunk a meseíráson sárkánytanra... szóval jól összehozta a bagázst, és a maga felnőtt módján, de benne volt a játékokban is. Tényleg mindig számíthattunk rá.
Most kicsit aggódom, hogy leszünk meg nélküle. Persze mi diákok már összerázódtunk, úgyhogy a közösségi tevékenységek biztos nem fognak elhalni, de mi lesz a tanulmányi eredményeinkkel és a házversenyben való helyezésünkkel, ha nincs ott Kékessy prof., hogy fenékbe billentsen néha?
Így amikor meghallottam, hogy Zsolt ilyen különös módon akarja csodálatát kinyilvánítani, felszedelődzködtem én is. Nem visszacsábítani akartam Fédrát, elfogadtam, hogy el fog menni. Biztos jó oka van rá. Nem terveztem ordibálni sem a nagyterem közepén, csak ott lenni, hogy megtámogassam a kis srácot, aki eléggé megzuhantnak tűnt. Kicsit túlzásnak tartom, de még csak tizennégy éves. Nem emlékszem, milyen tizennégy évesnek lenni. Biztos vacak.
Ami Fédrát illeti, nem nagyon tudtam, mit mondhatnék egy tanerőnek, aki lelépni készül az iskolából. Így csak elkértem Aileentől egyet a tavaly vízkereszti activity kártyák közül, amelyet ő maga készített szfinxesre. Azt a lapot hoztam, amelyikre a "család" szó van írva. Jó, lehet, hogy kicsit nyálas, de a "holdfogyatkozás", a "feketeleves" meg a "boszorkányüst" még kevésbé tűnt helyénvalónak.
A nagyterembe érek, s odagurulok a kétségbeesett Zsolthoz hogy hátba veregessem, hátha az használ.
- Nyugi, tesó.
|
|
|
|
Katniss Flechter
INAKTÍV
KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
|
|
Írta: 2013. március 18. 15:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=83197#post83197][b]Katniss Flechter - 2013.03.18. 15:21[/b][/url] Fédra néni távozássa-Micsoda?! Nem, nem, nem és nem. Ez nem lehet igaz!-Idegesen járkáltam föl és alá szobámban miközben folyamatosan ismételgettem a mantrámat. Ilyen nincs. Elment Rosy, a világ legeslegjobb barátnője, ezért egyedül vagyok a szobámban. Kiderült, hogy Saci néni se lesz már a házvezetőnk, de legalább őt bármikor elcsíphetem a folyosókon. Erre a fülembe jut, hogy Fédra néni is elmegy. Sokkolt a hír. Hiányozni fog! Milyen jó volt, amikor még remegő lábakkal, először léptem át az iskola küszöbét és volt valaki, aki megfogta a kezem és segített! Ő volt a Levita mozgató rugója! Most pedig elmegy. Alexék lemennek a nagyterembe elbúcsúztatni. Én is megyek, hiszen legalább ennyivel meg tudom neki hálálni a rengeteg törődést, amit kaptam. Így hát, feltankoltam magam egy adag zsepivel és egy csokor virággal, amihez írtam egy levelet a tanárnőnek. Azzal bánatosan lesétáltam a nagyterembe. Még csak Zsolt és Alex volt ott és mivel nagyon magányosnak éreztem magam így csendben odaosontam Alex mellé. Közben lopva elővettem egy zsebkendőt és kitöröltem a könnycseppeket a szememből...
|
|
|
|
Eric M. Chabot
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 594
|
|
Írta: 2013. március 18. 16:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=83230#post83230][b]Eric M. Chabot - 2013.03.18. 16:37[/b][/url] Tanár búcsúztatóA hír, amit Zsolti juttatott hozzám sokkoló volt. Nem lehet, hogy elmegy Fédra néni! Ez biztos csak egy vicc. Meg voltam győződve róla, hogy csak szívatnak a vicces kedvű felsőbb évesek, de a folyosón sétálva elkaptam pár mondatot, ami ténylegesen bizonyította a tanárnő távozását. Hamar eljutott hozzám az a hír is, hogy Saci néni búcsúztatójához hasonlóan Fédra néni is kap egy ilyen kis meglepetést. A helyszín pedig a Nagyterem. Összekaptam magam, és első utam Bogolyfalvára vezetett, ami után a pontos helyszínre érkeztem. Egyik kezemben egy csokor virág volt, másikban egy doboz bonbon. Ez a legkevesebb, amivel megköszönhetem azt, amit ő adott nekem. Érkezésemkor nagyon elveszett voltam, és ő volt az, aki bátorított és eligazított. Nehéz dolga volt, hiszen egy tudatlan francia voltam, aki nehezen értette a magyar szót. A nagyteremben hárman voltak. Katniss, Zsolti és Alex. Zsolti tűnt a legmegviseltebbnek, így odamentem hozzá, és miután az asztalra helyeztem az ajándékokat, megveregettem a hátát. - Nyugi, haver. -Fűztem hozzá pár szót, de a fiú arcát látva nem biztos, hogy segített. Leültem egy székre, közben az ajtót néztem, hátha megjön a várt tanárnő.
|
|
|
|
|
Fehér Beatrix
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 306
|
|
Írta: 2013. március 18. 20:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=83532#post83532][b]Fehér Beatrix - 2013.03.18. 20:54[/b][/url] Fédra néninek és a többi LevitásnakTrixi csatlakozott a diákok menetéhez, és ő is elfoglalta helyét a Nagyteremben. Mivel ott elég szomorú hangulat uralkodott épp, kötelességének érezte, hogy kicsit feldobja a népet, mivel nem sokáig bírja a depizést. - Tudjátok, az az igazság, hogy már nem fogunk találkozni Fédra nénivel. Út közben összeakadtam Hóbortos Hobó portréjával, és azt mondta, látta őt távozni egy csomó csomaggal. Még egy kocsi is várta a kastély előtt, az vitte Bogolyfalvára a vonathoz.Csóválja a fejét, és elképzeli, milyen is lehet most a tanárnő szobája, ahogyan üres, bútorok és tárgyak nélkül várakozik. Szomorú látvány lehet. - Azért fel a fejjel! Nekünk már sokat segített Fédra néni, biztos eljött az ideje, hogy másoknak is segítsen. Ismeritek Mary Poppins történetét? Ő jutott eszembe róla. Ő is csak jön és megy, ahogy változik a szél, mindenkivel jót tesz, aztán egy szó nélkül továbbáll.Megvonja a vállát, és az egyik hajtincsét piszkálja, miközben a hevenyészett beszédét intézi a Levitásokhoz. - Kár, hogy az új címét sem hagyta meg. De talán lenyomozhatjuk, vagy megkérdezhetünk egy csésze teafüvet.Kicsit mosolyog a saját viccén, aztán elhallgat, úgyis eleget locsogott már. De nem nagyon bírja ezt a tespedt csendet, úgyhogy hamarosan megszólal újra: - Nektek mi a legjobb emléketek róla? Vannak jó sztorijaitok?
|
|
|
|
|
