36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Eric M. Chabot
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 594
Írta: 2013. február 15. 11:43 | Link

Lotte

Február tizennégy. A legtöbb lány imádja ezt a napot, számomra érthetetlen okokból. Ugyanolyan nap mint a többi, csak a pletykák alapján Cupido ilyenkor szorgalmasabban dolgozik. Erre csak azt tudom mondani, hogy dolgozzon. Engem már eltalált, így a lány kedvéért ma jelenésem van a Nagyterembe. Nem vittem túlzásba a kiöltözést, bár így is átöltöztem egyszer. Az Aileennel való találkozás után felszaladtam a szobába, és felvettem egy fehér inget a szintén fehér pólóra. Csak félig gomboltam be, ujjvége pedig kilógott a zakóból. Az apró változtatás után visszatértem a Nagyterembe. Még mindig nem tetszett a sok rózsaszín, de mivel ez egy ilyen ünnep, megpróbáltam elvonatkoztatni ettől, és inkább a sütikehez sétáltam. A színek nagyrészt itt is megmaradtak. Mindegyik édesség jól nézett ki, ezért úgy döntettem, mindet meg fogom kóstolni. A sor elején kezdtem. Néha az ajtó felé néztem, hogy nincs e itt Lotte. Bár biztos voltam benne, hogy észre fog venni. Egy magas francia aki bármennyit tud enni elég valószínű, hogy a sütiknél keresendő.
Körbenézve nem láttam sok párt, amit a korai időpontnak tudtam be. Abba biztos voltam, hogy fognak jönni többen is, és azt is megállapítottam, hogy a varázslók sem túl pontos emberek. Eddig ennek az ellenkezőjét gondoltam, és mivel nem akartam kilógni a sorból, pontosan érkeztem. Annak azért örülök, hogy már tudom, ez nem így van, és nem kell majd mindenhova sietnem.
Egy pillanatra benyúltam a zsebembe, ahol a lány ajándéka volt. Nem nagy dolog, és sose csinálok ilyeneket, de azt gondoltam, hogy ez a lánynak egy fontos nap lehet, tehetném még szebbé. Amíg vártam, kigondoltam, hogy mikor adom oda. Nem fogom elsietni, majd csak éjféltájt kapja meg az apróságot. Addig a zsebemben lesz, nem fog tudni róla.
Hozzászólásai ebben a témában
Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2013. február 15. 17:24 | Link

Valentin nap; Eric
ruha

A lány életében a Valentin nap mindig is fontos szerepet kapott, de eddig nem azért, ami ennek az "ünnepnek" a lényege, hanem mert ő maga egy ilyen ajándék volt szüleinek, immáron 18 évvel ezelőtt, hajnalban. Ez a nap csupán ennyi számára, mindig egy évvel idősebbé teszi, a "szerelmesek ünnepe" dologgal eddig nem is foglalkozott. Persze, ez a szeretet ünnepe is, az mindig számított neki, de most ezzel a részével is megismerkedhetett.
Rátalált a szerelem, és ezt most nem Cupidonak köszönheti. Ez saját magától jött, belülről, ez a saját érzése. Minden okkal történik, nem volt véletlen, hogy akkor, és oda ment, és most itt van. Újra boldog.
Reggel, amint felkelt, ágya melletti éjjeli szekrényén egy levél volt, a Szív küldi üzenődobozból, valószínűleg. Ő is küldött ezen módon üzenetet, éppen annak, akitől az övét kapta. Örömteli arckifejezésekkel olvasta a sorokat, a kérdésre már pedig csak ott magában is bólogatott.
Neki is állt volna ruhát választani, már délelőtt, de valahogy mindig csúszott fél órát a dolog, így aztán csak kora délután kezdte el, és szerencséjére nem tartott sokáig. Először valami aranyosat akart, aztán valami lazább mellett döntött, és az időt figyelembe véve összeszedte magát, felvette a kiválasztott darabokat, és haját is kivasalta, majd egy copfba kötötte, és már indult is. Normál esetben magassarkút vett volna fel, minimum tíz centivel, de a fiú és közte lévő magasságkülönbséget nem akarta megfordítani, így egy lapos balettcipő mellett döntött.
Hamar felért, igazából futott is. A kastély lakóinak könnyű megoldani a dolgot, hiszen benn vannak, ki se kell lépniük, neki pedig a hidegben kellett mászkálnia. Kabátját otthon felejtette, de szerencsére az ajándékot nem, amit már jó pár nappal előre megvett. Kis táskájában volt, ami csak úgy ugrált, ahogy a lány nagyokat lépve próbálta a havas részeket kikerülni és menekülni az időjárási viszontagságok elől. Útját azonnal a Nagyterem felé vette. Nagyon jól tudta, hogy hol van, meg azt is, hogy milyen, DÖK-ös létére, de mikor belépett, nagyon meglepődött. Ez azonban csak egy pillanat volt, mert tekintete már vándorolt a bent lévő párokon, természetesen Ericet keresve. Magasságából adódóan hamar megtalálta, láthatólag a süteményeknél. Éppen nem vele szemben állt, így közelebb lépett, és egy félpillanat után köszönés mellett döntött.
- Szia - mondott valamit. Hirtelen csak ennyi jutott eszébe, de nem nagyon erőlködött a további dolgokon, majd jönnek maguktól. Amint végül egymásra néztek, arcára mosoly ült ki, meg az a levakarhatatlan boldogság, ami hetek óta csillog szemeiben. - Hogy vagy? - kérdezett még végül valamit. Lényegesnek is tartotta, meg valamivel el kellett kezdeni bármiféle beszélgetést. Próbált aranyosan nézni, ahogyan szokott általában, közben pedig látatlanul végigpillantott a drága ruháján. Ő sem öltözött ki, de ettől függetlenül is tetszett neki, mint amúgy mindig.
Hozzászólásai ebben a témában



Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet