36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2018. szeptember 12. 14:11 | Link

Stella

Éppen csak leadtam a papírjaimat és már sprinteltem is ki az irodából. Köszönöm, nekem egy perccel sincs kedvem tovább időzni abban a barlangban, mint azt muszáj lenne, inkább szedtem is a sátorfámat - jelen helyzetben egy válltáskát -, és elindultam a kis dolgomra. Ami jelen pillanatban nem volt semmi, majd délután napközizek az ovisokkal, de az még bőven odébb volt, így kis tanácstalansággal sétáltam vagy húsz percet a kastélyban, aztán valahogy a nagyteremben kötöttem ki. Olyan ebédidő körül volt, de olyan holtidő, aki nagyon éhes volt, már bekajált, aki meg halasztgatta, még nem ért ide, így mikor besandítottam, nem volt nehéz kiszúrni Stellát.
Igazából innentől el is dőlt, be is sétáltam, majd nem sokkal később ledobtam magam mellé, odébb tolva valami bájolgó pávagyereket, hogy "figyelj fiam, nem a te súlycsoportod, húzz innen".
- Helló csillagvirág - karoltam át a vállát egy pillanatra vigyorogva, aztán csak megingattam a fejemet és becsórtam az asztal közepéről egy adagot a vaníliasodós túrógombócból. - Hogy megy a suli? Minden rendben? Ölelés, valami? Vagy már túl nagy vagy hozzá?
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. szeptember 12. 21:46 | Link


ebédszünet ¤ #OOTD


Uuuncsi. A nap, a vizsgázók, a tanárok és még a történések is. Újabb olyan nap, aminek csak a végét várom, mert még munkám sincs. Se falu, se járkálás és most még Dávidhoz se mehetek haza Pestre, mert reggel korán vizsgám lesz. Vagyis lenne, én igyekszem úgy tenni, mint aki nem tud róla. Nyilván kikönyörgöm, ha megoldani nem is tudom, hogy ne bukjak meg, ehhez azért értek, ettől még nem várom a gyomorban gombócos érzést és izzadni igen gusztustalan. Ennek örömére inkább a vizembe kortyoltam, majd félig bólintva néztem oldalra a srácra, aki amúgy szerintem hozzám beszél, de eddig a túrógombócaim és az életem leterhelte a figyelmem. Csak annyit értettem az egészből, hogy "cicám". Azt hiszem ez az egyetlen jelző, amitől a hideg ráz, de nagyon. Fel is kúszott a szemöldököm majd elhúzódtam kicsit arrébb és inkább belekanalaztam a sodóba. Akkor éreztem a mozgást magam mellett, majd éppen a villám emelve fordultam volna meg fenyegetően, mikor megláttam ki is az.
- Tudod én ezt nem csak evésre tudom... Úúúúúúúúú, Ezra bácsi - sipítva egy kört vágtam le az evőeszközt az asztalra, miközben ő a kajába válogatott, de ideje se maradt kérni azt az üdvözlést, mert már a nyakában csüngtem kicsit oldalasan és a puszit is kiosztottam az arcára. Mind a két oldalra járt! Kicsit lehet össze is kentem, új rúzst tesztelek, de eddig nem a kedvencem. Mindent összeken és a színe is olyan semmilyen. Arrébb rángattam a magam alá gyűrt talárt, így jobban elfértünk, aztán csillogó szemekkel néztem rá.
- Miket gondolsz te rólam! Ehhez sosem leszek túl nagy. Izé...mint egy suli, úgy. Elvagyok. A mi tornyunk nem dőlt be, eddig nem buktam meg, a kretének többnyire békén hagynak - néztem az iménti fiú után, majd vissza rá - szóval elég jól. De mesélj! Mikor jöttél? És hogy hogy itt vagy? Merre voltál?
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2018. szeptember 14. 14:12 | Link

Stellám
#uncleE

Már ezer éve nem láttam a bátyám gyerekeit, legalábbis, azóta biztos nem, hogy úgy döntöttem, kell nekem egy kis nyaralás, messze úgy... mindenkitől, akit ismerek. Szóval mikor megláttam Stellát, úgy döntöttem, egy kis kitérő igenis belefér a nagyterem irányába, még ha nem is biztos, hogy annyira el lesz ragadtatva. Így odébb toltam a furcsi pávagyereket, csinálva magamnak helyet és leültem a leányzó mellé. Határozottan királyul nézett ki a kaja, szóval kicsit el is terelődött a figyelmem, shame on me. Fel is nevettem, mikor sipítva a nyakamba ugrott és kicsit felé biccentettem a fejemet, hogy aztán visszaüljek rendesen mellé, letéve az amúgy elég rendesen megpakolt tányérat. Valami családi dolog lehet ez a sokatevés-mizéria.
- Helyes, már éppen kezdtem volna aggódni! De ezek szerint felesleges és ez egy nagyon jó hír - bólintottam elégedetten, majd az ajkamba haraptam egy kicsit, ránézve. - Hé, ez már mind nagyon király, ügyes vagy, büszke vagyok rád.
Én is a srác után néztem, asszem, sikerült megölnöm a maradék önbecsülését is, de ameddig az én Stellámra akar rámozdulni, azt hiszem, hogy ez a legkevésbé sem fog érdekelni. Sajnálatos.
- Hát, pár nappal ezelőtt, de csak ma jöttem fel ide - vontam meg a vállamat lazán, miközben szétnyomtam a villával a túrógombócot. - Hát, az Előkészítőben fogok dolgozni. Oahun voltam. Hoztam is neked valamit.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. szeptember 14. 20:41 | Link


ebédszünet ¤ #OOTD


Magamban már sorra vettem a lehetőségeit annak, milyen könnyed és mégis ezerszer fontos semmiséggel fogok felállni és inkább a szobámban befejezni az ebédet, amennyiben még egyszer elmeséli mennyire menő. hogy túlélt egy kartörést, amikor tilosban rohanva "állítólag" verekedett. Én kinézem, hogy simán csak elhasalt és ráborult egy páncél. Más kérdés, hogy magamban nem tartottam, neki is kifejtettem ezt, egyből hallgatagabb lett, majd már nem is hallottam. Azt hittem hallucinálok, de nem, csak hőst kaptam!
- Melyik részéért is? - nevettem el magam a kérdés végére, hogy aztán elengedjem és hagyjam őt is enni, ha már így páros ebéd lett ebből. Két falat között azért persze nagyon figyeltem rá, de ha valakinek nem kell bemutatni, hogy a kaja szent és sérthetetlen, az ő, így nem is aggódtam ezen. - Furi ez a hely amúgy. Bizarr dolgokról mesélnek és még rémisztőbb emberek vannak. Múltkor láttam egy lányt három éve divatból kiment PAPUCSBAN NAPKÖZBEN - meséltem el neki teljesen kiakadva még illusztrálva is mennyire szörnyű az arckifejezésemmel. Arra, hogy büszke rám csak széles és elégedett vigyorral billegtem kicsit ültő helyemben még hallgattam a beszámolóját.
- És mit csináltál itt fent a suliban? - érdeklődtem kicsit szét is nézve, nem hozzám jött, mert tudtam volna, Dávidhoz se hiszem, mert seholsenem látom. Tuti megint naaagyon elfoglalt. - De jó! Akkor fogunk még találkozni...mármint izé. Mivel itt leszel akkor gondolom, már úgy értem - tettem helyre de hamar rá kellett jöjjek, hogy ennek már mindegy, mert ezek szerint tényleg fogunk találkozni, fel is szusszantam kicsit a karkötőim forgatva. Jól tudtuk ez minek a jele, ilyenkor vagy füllentek, vagy kínos dologról hallgatok. Utáltam a szokásaim.
- Ott van nagyon szép vízesés ha jól tudom. Ugye azt is megnézted? És volt ott más gyönyörűség is? Úúúú, és mit?
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2018. szeptember 15. 06:42 | Link

Stellám
#uncleE

- Nem gyújtottad fel a tornyot, kerülnek a barmok és meg sem buktál, ez nagyon szép teljesítmény. Mikor én ide jártam... nem fontos - zártam is le elég hamar a dolgot, megköszörülve a torkomat, majd betoltam egy hatalmas villányit a túrógombócból. Elég sok dolgot tudtam volna mesélni és egyik sem éppen a mintapedagógus ismérve. - Engem ilyenekkel nem ijesztesz meg, van hawaii-mintás ingem, az ízléstelenség maga tudok lenni.
De azért vigyorogtam egy sort, mert hát, nem mindig öltöztem úgy, ahogy, tudtam stílusos is lenni, nagyon is, tanár vagyok az isten szerelmére!
- Papírokat írtam alá - jegyeztem meg, egy nagy adag sodóba hömpölygetve a labdacsot a tányéron, majd eltüntettem egy újabb villányit, mert ameddig ettem sem korgott a gyomrom, vagy kellett hülyeségekről beszélnem, mint az iskola. - Elvesztettem egy fogadást. Sex-edet fogok tartani a következő tanévtől.
Legszívesebben az arcom tépném le az esetek nagy többségében, de nem teszem, mert valakinek ezt is kell és általában jól kijövök a fiatalabb korosztállyal is. Ha Eriknek kéne tartani, szerintem gondban lennénk.
- El akarsz nekem mondani valamit? - álltam meg az evésben, vissza is téve az aktuális villányi kaját a tányérra, miközben a karkötőire meredtem, amit ott piszkálgatott. Én meg ugye nem vagyok sem vak, sem hülye, valami volt, amit nem akart elmondani, ez pedig... nem mindig jó jel.
- Mindent megnéztem, amit érdemes volt. Akadt, egy-kettő, igen, de nem igazán ezért... mentem oda, te is tudod jól. Edd meg az ebéded, utána odaadom - pillantottam a tányérjára, majd rá, mert biztos, hogy egy pillanattal sem korábban kapja meg.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. szeptember 15. 20:28 | Link


ebédszünet ¤ #OOTD


Már majdnem büszke voltam magamra, sőt még szépen ki is húztam magam széles mosollyal az arcomon, de aztán csak gyanakvóan méregettem Ezra bácsit két kanál sodó között. Nem akartam én szétcsepegtetni. Meg úgy egyébként is, ez a kaja aranyat ér, pedig nem minden van megfelelő ízben vagy mértékben, szerintem tökre el szokták méretezni például a reggelit. Kinek elég az a pici szendvics? Meg egy tojás? Vagy az a fél tál müzli?
- Hogy érted, hogy mikor te jártál ide? Naaa, Ezra bácsi, meeeesélj ha már belekezdtél - néztem rá amilyen szigorúan csak tudtam, ezt már elég jól fejlesztettem. Állítólag anyától örököltem valami ráncot a nózim tetején, ami ilyenkor jól látszik, meg egy gödröcskét is, de az nem számít most. - Jó, de az más, téged helyre tudlak tenni. De itt sok ilyen van, és rosszabbak! Nem tudnak szépen felöltözni, nem is túl helyesek, még a lányok sem, pedig hidd el, én leellenőriztem, Dávid tud-e itt valamit kezdeni magával - még ingattam is a fejem rosszallóan, mert bizony siralmas volt a helyzet. Kevés korban és külsőben is nagyon jó lányka volt, és sorra kerültek le a listámról, mert undi dolgokat csinálnak. Tanárokkal vagy a többiekkel.
- Hogy miiii - mondtam szintve visítva a végét a nevetéssel egybekötve, ami miatt a levegőt is rosszul vettem és besípoltam kétszer is, mire rám is néztek elég sokan, de ez most nem érdekelt annyira. - Ugye te is hallottál itt pletykákat? Szerinted itt lehet javítani ezen?
Nem mintha foglalkoztatott volna mások sorsa, ilyenkor szokták rám mondani, hogy önző vagyok, de ami azt illeti, nekem ez volt a dolgom, leginkább magamra figyelni, az se ment maradéktalanul. Én mondjuk amúgy se vagyok boldog, mikor olyanokról kéne beszélgessek vele vagy Dáviddal, amiről az ő érdekükben jobb, ha nem tudnak. Van ilyen, bőőőven. Végül csak sóhajtottam egy nagyot.
- Ühm. Az attól függ most mire gondolsz? Ja így... most éértem - néztem a kezemre aztán abba is hagytam a piszkálást. - Hát az Előkészítő... de ígérd meg, hogy nem szólsz senkinek! Már így is elcsiporogta egy lány Dávidnak is, mert itt senki nem tud ráülni a szájára!
Nem volt akkora titok, de nem akartam szétkürtölni. Anya meg apa sem tudták, persze a cukorkaboltos munkát így vagy úgy de kiböktem otthon, már abból is volt hercehurci, miért nem a tanulás inkább vagy kötöm le magam mással, aztán meg a minek nekem az a pénz. Ne menjünk bele a fenntartásaimba mert még egy fizetős barát is elsírná magát.
- Nagyon helyes... mondjuk mind a kettő - vigyorodtam el, aztán a tányérba néztem. - Hát ez már a második adag, és ha nem pukkadok ki... na jó, harmadik már nem lesz, vigyáznom kell, mert lassan úgy nézek ki, mint egy elefánt! A mekibe is csak light kólát kérhetek már a három sajtburi meg fagyi és krumpli mellé az almáspitéhez.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2018. szeptember 30. 23:39 | Link

Stellám
#uncleE


- Bem lehet, éffen efem - közöltem nemes egyszerűséggel és teli szájjal, mert hát, így jó lesz ez, jobb, ameddig nem kezdek el az iskolás éveimről mesélgetni. Hosszú és nem is igazán gyerekbarát tartalom, arról nem is beszélve, hogy beszélgetni jöttem, nem történelmet tanítani. Szent ég. - Mi az, hogy tud-e valamit kezdeni itt magával? Most kerítőnő leszel? Ugye tudod, hogy abból nem mindig sül ki valami jó?
Persze, én nem osztom az észt, csak van egy testvérem nekem is és a szervezett randik nem mindig sülnek el jól. Lehet, hogy a nő majd utál és megpróbálja leátkozni a hajadat. Sikertelenül, mert a hajad azóta is csodálatos. De az az ijedtség!
- Mondom. Ne visíts, nem kell ezt bereklámozni olyan nagyon! - horkantam fel, a kezem majdnem a szája elé is kapva, de akkor nem tud enni, az meg más kérdés, az fontos, mert a hideg sodó nem olyan finom, mint mikor meleg. Ezt nekem senki nem magyarázza meg. - Hát, egy próbát megér. Ha többet nem is.
Nekem már a tudat is elég lenne, hogy én megpróbáltam. Akkor is, ha a vége csak egy fecsegős óra, ahol senki nem figyel rám, majd vizilufinak használják a kotont. Csak a tudat legyen meg, hogy én próbálkoztam ezen változtatni!
- Ja, hogy ott dolgozol? Tudom, láttalak. Ki elől titkolod? Erik? - kérdeztem felvont szemöldökkel, a kékjeim rászegezve pár pillanatig, de aztán csak bepásztáztam az asztalt, akad-e még itt olyan, amit én szívesen megkóstolnék, ha már egyszer a gombóc ilyen finom volt. Azt hiszem, kicsit kevesebbet kéne ennem, de kit érdekel? Boldog vagyok így.
- Ha nem kell, nekem adhatod, én még éhes vagyok - közöltem rezzenéstelen pillantást szegezve a tányérján árválkodó gombócra. Más kérdés, hogy ez az a kaja, amivel szerintem nem is lehet jóllakni. Tök gáz. Szóval előrehajolva kimertem kettő profiterolt is a tányérba, ugyanebbe, mert mégis mi baja lenne egy kis extra sodótól? Ugyan már. - Bütykölsz még az ékszerekkel?
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. október 1. 20:12 | Link


ebédszünet ¤ #OOTD


- Teeermészetesen. Még nem végeztünk - jelentettem ki kicsit ki is húzva magam a kacsóm meg oldalra csapva tök nagylányosan - vagy plázacicásan. De mindenesetre jól tudja majd ő is, hogy ezzel nem úszta meg, túl kíváncsivá tett. Nem lehet rosszabb annál, amit mondjuk láttam Dávidnál, szóval nekem ne mondja senki, hogy csak engem óvnak a "csak szépet meséljünk a kislánynak" sztorikkal. Különben láttam már én is eleget. Márhogy. Nem olyan régen szó szerint is, de az más kérdés.
- Jól hallod. Nem egészen, én csak szeretném ha végre nem egyedül lenne meg citromba harapott képpel. Mikor volt ilyen csaja, bármilyen elég boldog volt általában. Kivéve a hisztisek mellett, azokat én se csíptem - ingattam is meg a fejem, egyelőre kihagyva a történetből mit tettem. Nem hiszem hogy nagy büszkén kéne elmeséljem, hogy legutóbb fogadásba vonszoltam egy lányt - amit én is meg kellett járjak -, majd összeboronáltam egy estére Dáviddal. Jó, délután volt, de értitek. Sosem nézett még rám a bátyám úgy, mint utána az első összefutásunkkor. Még dolgozom a békülésen.
- Hát de...ez...nagyon jó - nevettem tovább, már kicsit halkabbra fogva, aztán cinkosan hajolva közelebb suttogtam, de alig bírva nem folytatni a nevetést remegtem meg. - Hozol lufinak valót is?
Nyilván tőlem nem ezt várja, senki. Gondolom én, hogy nekem kéne, ha már lány vagyok meg kicsi a családban az ügyes, szófogadó és odafigyelő gyereknek lenni. De azt hiszem ezt a részt skipeltem az életembe. Elsőre még ilyen voltam. Másodszorra meg arra jöttem rá, hogy undi és nem foglalkoztat. Már a komolyság, elsősorban, az óvszer egy másik lapra tartozik.
- Mindenki...majdnem mindenki - helyesbítettem aprókat bólogatva, ahogy letettem a kezemből az evőeszközt egy pillanatra és rá néztem. - Ő se tudja, anya se. Igazából Gergő se tud semmit. A cukorkaboltról tudnak, az nem nagy szám. De nem hiányzik nekem semmi okoskodás meg leskelődés utánam. - Túl sokat volt téma a mi leszel ha nagy leszel én meg sosem tudtam válaszolni, szóval abból építkeztek, amit láttak. Tudom mi lenne a vége, ha ez kiderülne. Arról nem beszélve, hogy ugye megkapom a zsebpénzt mindkettőtől, plusz van már egy fizum, minek ez nekem és hogy költöm el mégis? Ne firtassuk. Tényleg drága lány vagyok.
- Elfelezhetjük - közöltem elvigyorodva, aztán pont úgy, mint mindig elvágtam, de nem félbe a kisebb darabot egybe betoltam a számba, majd villára tűzve a többit toltam felé. Nem különösebben érdekelt se más a teremben, se a higiénia. Meg a rokonom! Elég közeli, akkor meg?
- Igen, mostanában megint elég sokat. Csináltam pár rendes tervet, mármint igazit. Elkezdtem őket gyűjteni, hátha egyszer lesz belőlük valami. Miért?
Egy darabig még mesélgettem mi és hogyan meg merre, félig persze teli szájjal, de ez egyikünket se zavarta. Mondjuk a szemben ülő kislánynak nem maradt gombóc, az utolsóra ketten hasaltunk rá Ezra bácsival és happoltuk el előle, milyen szomorú. De végszóra Kriszpin bá' is besétált, én meg csak azt vettem észre, hogy Ezra fogja magát és eltűnik az asztal alatt. Még hallottam egy koppanást meg egy szentségelést, gyanítom lefejelte alulról az asztalt, aztán el is tűnt én meg vállat vonva ettem meg a maradékot.



//Köszönömcsodaapunagybácsi.//
Utoljára módosította:Wittner Stella, 2018. november 5. 22:47
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet