36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. december 18. 20:25 | Link

Nem volt sok kedve eljönni, de két kislány olyan lelkesen beszélt az eseményről, hogy érezte el kellett jönnie, és ha kihagyta volna, akkor biztos nagyon megbánta volna. Mivel a múltkor fogta magát és három napra meglépett Pestre - kezd nagyon, de nagyon rossz lenni - ezért a tetoválásáért kapott húsz éve - melyből alig több, mint tizenkilenc és fél év van vissza - most megtriplázódott, így valószínűleg a szobájából megy nyugdíjba. Szóval a helyzet miatt egy órán át sorolta az érveket, hogy miért is kéne a szobafogsága helyett nem felszökni, hanem felkéretőzni a kastélyba. Végül azonban, mint látható meggyőzte a szüleit.
Az anyukájától kapott kölcsönbe egy kék, hosszú, pánt nélküli ruhát, melyet egy barna övvel egészített ki. Hozzá egy barna-arany cipőt, melybe egy órát járt és néha el is esett. Nem szokása ilyen cipőkbe járkálni, de néhány komolyabb ütés után egész jól belejött. Amíg a cipőben gyakorolt készített magának egy nyakláncot. Kék-fehér sminkjét, melytől hatalmasak lettek az amúgy is nagy szemei az anyukája csinálta, amitől már eleve nem ismert magára. Ehhez jött az, hogy feltűzte a haját is olyan hercegnősen, hogy csak néhány tincs lógjon le, de azok nagyon esztétikusan. Hirtelen bűntudata lett, amiért már nem beszél meg vele mindent, de úgy érzi, ha elmondaná, nem értenék meg a választását. Talán az anyukája is megérezte a bűntudatát, mert megölelte őt és azt mondta, nagyon szereti és, hogy érezze jól magát ma este, ami furcsa lesz, mert férfi nem hívta őt, ő pedig nem mondta neki, hogy itt lesz. Valószínűleg még sosem nézett így ki és nem is hiszi, hogy fog, mert magának nem tudná elkészíteni ezt a sminket, valószínűleg az első mozdulattal, egy kézzel kibökné a szemét. Indulás előtt még adott az édesanyja neki egy karkötőt.
Az út gyorsan eltelt, ő pedig nyakláncát piszkálva sétált beljebb a csodásan feldíszített nagyterembe. Sosem látott még ilyen szépet, pedig otthon is ki szoktak tenni magukért, de ez most olyan más. A kihirdetett lány nevére ér be. Nem ismerős neki, de örömmel tapsolja meg a szép eredményt. Büszke lehet rá a lány. A taps végén gyorsan a navine asztalához lép, ahol zavartan helyet foglal a többiek között. Mindenki olyan jól néz ki ma este.
- Szia Sharlotte.
Elmosolyodik, amikor a szembe lévő lányban ismerőst vél felfedezni. Oké, most már kezd egy kicsit megnyugodni. Jól fogja magát érezni, az biztos.
- Nagyon szép vagy ma este.


Ruhácska
Utoljára módosította:Széles Veronika, 2012. december 19. 16:35
Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 19. 19:17 | Link

Széles Veronika

Mary a nagyterembe tart. Minden új neki, ez az egész olyan csodálatos, varázslatos...
~ Merre is van a nagyterem? Elfelejtettem... Olyan nagy ez a kastély, folyton eltévedek... ~ gondolta.
Végre megtalálta a nagytermet! Benyitott az ajtón: A terem tömve volt emberekkel, mindenkin szép ruha, vagy dísztalár volt.
~ Ma van a karácsonyi bál! ~ gondolta. ~ Elfelejtettem! Hogy én mekkora hülye vagyok...
Lenézett magára. Csak egy egyszerű, iskolai talár volt rajta.
~ Na nem baj, úgy sem vettem volna mást...
Körbenézett. Hirtelen egy egy ismerős arcot látott:
~ Széles Veronika. ~ állapította meg. ~ Mekkora mázli!
Odament hozzá.
- Szia! - köszönt. - Hogy vagy? Milyen a bál? Nagyon szép a ruhád.  Smiley
Utoljára módosította:Mary Glotter, 2012. december 28. 16:22
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 20. 16:05 | Link

Karácsonyi bál

Helyet foglalt, és szép csendesen elkezdett enni. Csendesen...fogalmazzunk így. Közben tovább csodálta a díszletet, a fát, az embereket. Hogy mennyire képesek foglalkozni kinézetükkel, egy ilyen alkalomra. Persze ez alól ő sem kivétel, csak csodálkozott a többieken. Nézte a szebbnél szebb ruhákat, és összevetette őket egymással. Gyerekes viselkedés ez, de mást nem igazán tudott csinálni evés közben. Meg egyébként is, egyedül volt, nem hívta el senki. Nem is búslakodott emiatt, megoldotta. Végzett az evéssel, bár a többiek még javában tömték magukba az ételt. Nem volt annyira éhes mégsem. Valamiért nem tudott enni, pedig a napi fogyasztása kevés volt.
Végzett tehát, így unalmában ült egyenesen és tovább figyelte az embereket. Ismer-e valakit, ha igen honnan, és minden részletre kitért. Sokáig azonban nem hagyták unatkozni, mivel ismerős hangot hallott maga előtt. Felnézett és szinte azonnal felismerte a lányt. Kellett a meglepődésnek pár pillanat, de aztán meg is szólalt.
-Szia Vera.- köszönt megilletődötten, de boldogan. Talán mégsem kell egyedül karácsonyozni. Legalábbis a kastélyban. Mosolygott, mint aki nem normális, aztán mikor dicséretet hallott rögtön megszólalt.
-Köszi, Te is csodásan festesz ebben a ruhában.- mondta, miközben végignézett a lányon. Valóban csodálatosan nézett ki. Ezt hűen kifejezte a mosolya, ami mindig más, mindig mást mond. Most ezt mondta, és remélhetőleg az érintett megkapta az üzenetet is. Nem igazán talál ezután beszédtémát, de valami eszébe jut.
-Szerinted milyen a kaja?- kérdi, talán kicsit meglepően. Ige, ilyen szokott lenni. Meglepő, sokan nem is tudják mennyire, de az már más téma, hogy kik nem tudják.
Hozzászólásai ebben a témában


Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. december 21. 10:35 | Link

Sharlotte és Mary


- Köszönöm. Anyukámtól van, én nem szoktam ilyen flancos ruhákban mozogni.
Nem is hazudik, tényleg nem jellemző rá. Néha felhúz egy csinosabb darabot, ez igaz, de inkább a vicces pólók, a furcsa feliratok, a színes nadrágok jellemzőek rá. Viszont a dicséret határozottan jól esik neki, látszik is azon, ahogy kihúzza magát.
- Hm. Remek kérdés. a sütikkel mindig kritikus vagyok.
Munkahelyi ártalom ugyebár. Vesz magához néhány fajtából és beleharapva hümmög párat. Nem is olyan rosszak, mondjuk nincs édesre hangolva, de ezt a három sütit már eleszegeti.
- Mondjuk forrócsokival isteniek . Magában ez a fenyőfa alakú nekem kicsit száraz, de ez a habos kocka remek. Szerintem ebből érdemes lenne enned. Lehet még én is eszek egyet.
Először mondjuk a rendes kajában gondolkodik inkább, szeretne jóllakni és nem azt hallgatni, ahogy az este közepén korogni kezd a hasa.
- Remélem lesz, aki táncolni akar, jó lenne, ha valaki felkérne, elég sokat güriztem azért, hogy elengedjenek. Ez a szobafogság nem vicces.
Reméli azt is, hogy a szülei engedékenyek lesznek és elengedik a büntetését, mert mindent megtesz azért, hogy jóvátegye azt a fránya tetoválást, ami a lábára került, és amit most előnyösen takar a szoknyára.
- Mary! Szia!
Nemrég ismerkedett meg a lánnyal, aki nagyon aranyosnak tűnt. Segített neki eligazodni, és akkor mesélt neki a nagyterembeli bálról. Örült, hogy eljött.
- Köszi megvagyok és te?
A bálról még nincs véleménye, így kicsit megvonja a vállát, mielőtt válaszolna.
- Eddig még nem történt semmi izgi, de remélem, hogy beindul majd a buli. Szeretnék sokat táncolni, de félek, hogy ebben a cipőben nem fog menni. Nem az én stílusom. Oh, milyen udvariatlan vagyok, ő itt Sharlotte. Sharlotte, bemutatom neked Mary-t.
A lányok bemutatása után körbepillant egy kicsit, a tanári asztalnál elidőzve egy kicsit a megjelenő tanárokon. Olyan furcsák így a professzorok, de helyes, hogy kitettek magukért.
- Milyen eddig a suliban?
Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 21. 13:09 | Link

Veronika és Sharlotte

Miután leültem Veronika mellé, bemutatott minket egymásnak Sharlotte-al. Nagyon kedves lánynak bizonyult. Megláttam az asztalon a sütiket, és mivel éhes voltam, vettem magamnak egy párat. Nagyon finomak voltak, főleg a zserbó, amit imádok...
- Nagyon jó! - mondtam, mikor Veronika megkérdezte, milyen a suli. - Hihetetlen jó volt amikor megjött a levél, hogy felvettek ide. Először nem is hittem a szememnek. Csak egy óra múlva, a levél kibontása után, mutattam meg a nővéremnek. Ő sem tudta hová tenni. Mikor megmutattuk a szüleimnek, anyukám közölte, hogy biztos csak szórakoznak, és hogy ne éljem bele magam, mert ilyen nem létezik. De aztán jött a 2. levél, aminél már láttam, hogy egy bagoly jön. Ösztönösen kirohantam a házból, a bagoly meg a kezembe ejtette a levelet. Akkor már tudtam, hogy igaz. És most itt vagyok. Varázslást tanulok, és imádom! - Mikor észre vettem, milyen sokat fecsegtem, gyorsan megkérdeztem:
- Na és nektek milyen? Szeretitek? - fordultam Vronikához és Sharlotte-hoz. Közben a számba tömtem egy adag sütit. Tudom, nem illik, de úgy éreztem, kilyukad a gyomrom, ha nem eszek valamit, és hát az előételről már így is lekéstem, nem volna valami kellemes, ha a süti is eltűnne mielőtt jóllakom...
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 22. 14:27 | Link

Vera, Mary, aztán Ryan

Végre találkozik valakivel, akit ismer, és el tudnak beszélgetni. Örül neki, bár azért jobb lenne, ha egy párra jött volna. Természetesen így is-úgy is jó neki, de mégis.
-Szerintem enni is fogok, szeretem a sütit.- mondta Verának. Sokáig azonban nem voltak egyedül, mivel bejött a képbe valaki más is. Egy elsős, akinek be is mutatta illedelmesen.
-Szia Mary.- köszönt, aztán csak hallgatott. Hallgatta őket, leginkább a lány beszédét, ami sokáig tartott, de unaloműzőnek tökéletes volt. Aztán kérdezett. Válaszolt is rá rögtön, csak hogy legyen beszédtéma.
-Szerintem nagyon jó itt. Mindig történik valami, izgalmas hely.-válaszolt körmondatokban, úgy, hogy senki se értse meg, tulajdonképpen pontosan mire is gondolt. Csak ő tudja, és jól is van ez így. Vett tehát sütit, és elkezdte enni. Ahogy szinte már tömte magába, úgy árasztották el a gondolatok. Az anyjáról, a házában történtekről, a tanulásról, óráiról, a faluban lefolyt beszélgetéseiről, arról, hogy egyedül van itt, és sok hasonlóról. Eljutott egészen odáig, hogy reggelire almát evett. Azt nem tudta már visszakövetni, hogy ez hogyan jött ki, de legutoljára ezt gondolta. Még mielőtt meglátott volna valakit, aki a fal mellett állva vár. Látta már a faluban is, ezért erősen elkezdett gondolkodni, hogy ki lehet az. Gyötrelmes, de jól leplezett percek következtek, amikor is agyát tornásztatta.
~De...ez a tánctanár...Mi is a neve...~ rájött. Nem hamar, de már tudta ki az, csak a neve kellett volna még. Az már nem is volt fontos számára.
Mikor az evésnek vége lett, és elkezdődött a táncos rész, megszólalt, és el is tűnt.
-Bocsi, de most mennem kell.- vetette oda a lányoknak. Nem tudta, hogy vissza megy-e még hozzájuk. Talán igen, talán nem. Odasétált tehát hozzá. Nem feltűnően, de elkezdett közelíteni. Oda is ezért, és láthatólag rá nézett az illető, így meg is szólalt.
-Szia. Lenne kedved táncolni?- tisztában volt vele, hogy ezt tanítja, vagy tanította. Mostanában nem látta, de a tánc az biztosan lázba hozza. Pillanatokon belül rájött, hogy amit csinál, az illetlenség. Be kellene mutatkozni, mert nem biztos, hogy a fiú tudja, hogy ki ő.
-Sharlotte Johanson vagyok.- mondta ki rögtön, de a szemkontaktust nem szüntette meg. Válaszra várva állt egy helyben.
Hozzászólásai ebben a témában


Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 22. 19:52 | Link

Ryan

Az evés és beszélgetés után első gondolata az volt, hogy kellene egyet táncolni. A hamar megpillantott tánctanár ehhez tökéletes alanynak tűnt. Oda is ment hozzá, és megkérte, hogy táncoljon vele, amire várhatóan igent is mondott. Bemutatkozott előbb ő, majd a másik is, amikor rögtön rájött, hogy mi a neve.
~Tényleg...Ryan...~ gondolta, mert egészen odáig nem emlékezett rá. Már tudta, hogy mi az, de ezzel nem is sokat törődött. Kézcsók következett, ami után el is mosolyodott. Meglepetés volt ez számára, kevés az ilyen udvarias személy az iskolában, de bárhol máshol is. Ezután már mentek is táncolni. Be a táncparkett közepe felé. Ahogy Ryan megfogta a derekát, ő a vállára tette a kezét, a másikat pedig a fiú fogta. Elkezdtek táncolni a lassú dalra, miközben tovább beszéltek.
-Igen, lent lakom. Láttalak már, és gondolom Te is engem, ha ezt tudod.- jegyzi meg észrevételét mosolyogva, mielőtt a másik kérdésre válaszolna.-Lehet. Alex-szel lakom lent már egy ideje.- nem részletezi, hogy miért, mert az már túl sok lenne. Azt sem, hogy ki az, mert elvileg tudnia kell. Amikor itthon volt, sokat járkált a faluban. De nem gondolkodik, inkább tovább táncol. Valamiért imádja ezt, de maga sem tudta mi olyan jó benne. Lépegetni, közben gondolatban az egekben járni. Valami csodálatos érzés volt számára, mivel már elég régen akadt táncpartnere. Ahogy repdesett a gondolatai között, eszébe jutott pár dolog.
-Ha jól tudom, akkor Te a barátnőddel laksz lent.- érdeklődik furcsa formában, kijelentéssel. Ha jól tudja, akkor helyeslést kap, ha nem, akkor pedig megtudja az igazat, és neki mindegyik lehetőség jó.-Laura, nem?- teszi még hozzá, mikor pár pillanattal később eszébe jut a név is.
Hozzászólásai ebben a témában


Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. december 24. 00:47 | Link

Sharlotte és Mary

- Szeretek én is nagyon. Képzeld én csak egy évvel később kaptam meg a baglyomat. A szüleim már azt hitték nem is vagyok boszorkány, hanem kvibli lettem, és - bár nem mutatták ki nyíltan - azért elég feszültek voltak addig, amíg fel nem vettek, így most csak év vesztesnek minősülök, azt hiszem ez a jó szó.
Azok nagyon kellemetlen hetek voltak. Közel egy évig minden nap tüzetesen átnézték a postát, nem történt-e valami tévedés, aztán kiderült, hogy csak kicsit későn érő típus. Igaz ez a naivságára is. Kicsit megint elpillant, a tanár asztalt nézi, de aztán csak sóhajtva visszafordul, pedig vicces lett volna, ha így is megmutathatja magát neki. Talán később elnéz felé, hátha a csodás díszítés nélkül is elér valami hatást. Annyi a különbség csak, hogy most hercegnőnek érzi magát, akkor meg nem fogja már annyira.
- Okés, jó szórakozást.
Sharlotte a gondolatmenete vége felé távozik, és ahogy elhalad, meglesi, hogy ki köti le olyan nagyon a figyelmét. A mázlista talált magának táncpartnert, méghozzá egy igazi szakértőt Ryan személyében. Közelebb csusszan Maryhez, hogy bemutassa neki kicsit az embereket. Jó dolog az ilyen összejövetel, kicsit egy helyen van az iskola krémje.
- Az a fiatal férfi, akihez Sharlotte ment Ryan Elwood. Tánctanár, a faluban lakik, amúgy Sharlotte is, a tesójával.
Ő is a szüleivel, de ez most egy mellékes információ, amivel nem is foglalkozik, inkább körbenéz, hogy még kit érdemes bemutatni a lánynak.
- Ott az a lány Szakács Ágota-Beáta. Ő az egyik prefink. Aztán az a lány ott Amira. Elég híres, sokszor benne van a pletykarovatban a fiúügyei miatt, de ő a DÖK elnöke is, és nagyon jó kis rendezvényt hoztak össze, szóval minden elismerésem neki és a csapatának.  A DÖK, a színjátszás, az Edictum vagyis az újságírás és a kviddics azok, amik itt érdekes diákkörnek mondhatóak. A színjátszónál nem tudom kit kell megkeresni. Az Edictum esetében Flaviu professzorasszony az illetékes, ő önismeretet tanít, ilyen alacsony, szőke, futkározó nőci, tipikusan az az intézkedő. A kviddicsnél pedig Damjanovits Ármin. Ő egy magas, fiatal férfi. Levitás volt, olyan másfél éve végezte el a sulit, aztán elment gyakorlatra, most meg visszajött, hogy ő vezesse a meccseket, mert Markovits professzor lesérült.
Igyekszik minden ismeretet átadni a lánynak, hogy könnyebben ki tudjon eligazodni. Ezenkívül rossz tulajdonsága, hogy kicsit kotnyeles is, ami azt eredményezi, hogy ilyen sok információ van  a birtokában.
- Ha érdekelnek a tanárok, meg a tanítási módszereik, akkor kérdezz nyugodtan, ennyi év alatt a legtöbbet már kitapasztaltam.
Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 24. 12:47 | Link

Veronika és Sharlotte

Értem. - mondta Mary miután Veronika elmondta a történetet, hogy hogy kapta meg a levelét. Ez után mindenki rövid ideig tartó gondolkodásba merült. Mary körülnézett a nagyteremben. Kedv telve szemlélte a karácsonyfákat, és a boldogan táncoló embereket. Imádta a karácsonyt...
~ Talán mégsem megyek haza... - gondolta. - Most, az 1. évben itt szeretném tölteni... Látni, hogyan ünnepelnek a varázslók... Bár ahogy elnézem - állapította meg - pont olyan, mint a mugliknál...
- Szia, örülök, hogy megismertelek! - mondta Sharlotte-nak, miközben elment. Miután elkezdett táncolni, Veronika elmondta, ki a partnere, és sorra rámutatott egy pár emberre, majd röviden leírta, hogy ki kicsoda. Nagyon örült neki, mert így nagyjából tisztában van vele, hogy kihez, forduljon, milyen esetben, vagy ha valakibe belebotlik, legalább nagyjából tudja, ki is ő, vagy hasonló. Aztán meghallotta a kviddics szót, és felcsillant a szeme... Nem tudta miért, de az első pillanattól kezdve, mióta megtudta mi is az, rajongott a kviddiccsért... Egyszer még meg is lovagolt egy seprűt, már amennyire lehet az lovaglásnak nevezni... Először azt hitte le fog esni, de mikor elrugaszkodott a földtől, az felemelő érzés volt! És mi tagadás, 1. alkalomhoz képest nem is volt rossz, főleg, hogy addig nem is gondolta, hogy ilyet lehet.
Veronika még elmondta egy pár emberről, hogy ki is ő, és végül felajánlotta, hogy kérdezhet. Bár a kérdés, ami megformálódott fejében, nem éppen az volt, amire a felajánlás szólt, de biztosan nem bánja, hiszen ez egy nagyon egyszerű kérdés. Legalább is Veronika számára.
- Köszönöm. - mondta mosolyogva. - Ami azt illeti, lenne is egy kérdésem, de az nem pont ide kapcsolódik. Hány évesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki bekerüljön a háza csapatába? És mikor van felvételi?
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 26. 16:06 | Link

Sharlotte

Igazán tetszett a hangulat, és az, hogy a legtöbb arcon izgatottságot, és kedves mosolyt véltem felfedezni. Nagyon szeretem a karácsonyt, otthon bevett szokás volt, hogy a szüleimmel minden évben együtt díszítettük a fát, minden évben. Hiába vagyok huszonnégy, a családom ugyanolyan fontos számomra, mint kisfiúként. Persze már a saját családom az első, és mivel nem tudjuk, mikor fog érkezni a pici, még azt sem tudjuk, hogy a karácsony hogyan fog lezajlani. Magyarországon a szokások is valamilyen szinten mások, de ahogy észrevettem, elég sok dolgot vettek már át más országoktól.
Nem igazán akartak gyűlni a táncolók, eleinte csak egy-ketten lézengetek. Nem értem miért félnek a fiatalok a tánctól. De még a tanárok és az idősebbek is csak álldogáltak. Én szívem szerint már az első lassú dalra táncoltam volna, ilyen a vérem, nem is tagadom.
Miközben a páratlanul maradt hölgyeket kerestem, nem figyeltem rá, hogy valaki a közelembe jött. Pedig csinos volt, és még ismertem is látásból, nem is értem, hogy nem vettem korábban észre.
-Szép estét -mosolyogtam rá kedvesen. Meglepett a kérdése, sosem gondoltam volna, hogy egyszer engem fog egy lány felkérni táncolni, és nem én őt. Láthatta is az arcomon, a pillanatnyi meglepetést, felrántottam a szemöldököm, ezzel egyidejűleg pedig egy picurkát megráztam a fejem. -Még szép -vágtam rá miután felocsúdtam.
-Örülök, hogy személyesen is megismerhetlek, Ryan Elwood -ahogy azt illik, bemutatkoztam, és halvány csókot nyomtam kézfejére.
Finoman megfogtam a kezét, és a táncparkett közepe felé indultam. Megállva szembefordultam Sharlotte-al, egyik kezemet a derekára helyeztem, a másikkal megfogtam a kezét. Lassú dal szólt, és máris éreztem, hogy nem baj, hogy eljöttem.
-A faluban laksz, igaz? Nem tudtam, hogy ide jársz, ilyet lehet? -összevont szemöldökkel kérdeztem ezt tőle, mert nem tudom, én azt hittem, hogy csak a kastélyban lakhatnak a diákok. Persze Laura is lent lakik, de az más. Sharlotte-on nem látom, hogy terhes lenne...

Sharlotte

Viszonylag gyorsan ment a partnerkeresés, meglepő módon ő talált rám, és nem fordítva. Nem bántam egy cseppet sem, főleg mivel felismertem a faluban lakó leányzót. Tánc közben rá is kérdeztem, hogy biztos legyek benne, meg hát ha már egy utcában lakunk, akkor legalább ismerjük már valamennyire egymást meg.
-Ó értem. Alex a testvéred -egy pillanatra összevontam a szemöldököm. Már kezdett rémleni, és összeállt a kép. Hát persze, a Johanson testvérek háza... Megmondom őszintén, nem is gondoltam rá eddig, hogy ők mik vagy kik lehetnek azon kívül, hogy láttam őket. Sokkal jobban lefoglalt az utóbbi időben Laura és a pici érkezése.
Pár másodperc csendes lépegetés után Sharlotte visszakérdezett. Félmosolyra húzódott a szám, és bólintottam.
-Laura, igen. És már a menyasszonyom -szemeimben lehetett látni azt amit belül éreztem. Mindig ez van, ha a szőke lökött lányra gondolok. Szeretem, mint ahogy eddig még senkit. Ha elveszíteném, abba bele is halnék.
Egy rossz érzés fogott el. Nyugtalanság lett úrrá rajtam, és ez eléggé látszott is. A zene is átváltott valami gyorsabbra közben.
-Ne haragudj, de azt hiszem jobb lenne hazamennem. Rossz érzésem van -mondtam neki bűnbánóan. Érzéseim keveredtek, hiszen a beszélgetés közepén voltunk, és még szívesen folytattam volna, egy egészen kedves lányt sikerült megismernem Johanson kisasszony személyében.
-Majd még összefutunk. További jó szórakozást, és boldog Karácsonyt -ismét egy lágy csókot nyomtam a lány kézfejére, majd elmosolyodtam, és már indultam is a bejárat -kijárat- felé.


Ryan

A bálra megérkezve nem tervezett semmit. Kicsit később már Navinés barátnői társaságában képzelte el az estét, majd a tánctanár megpillantása után ismét változott véleménye. Oda is sétált hát elköszönve a lányoktól, majd felkérte táncolni a fiút. Érdekes helyzet ugyan, hogy ő kérte fel, de nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy táncolni akart. Ezért pedig szinte bármire képes, de csak ha nagyon akarja. Akkor nagyon akarta, és nem is utasították vissza, így pár pillanat múlva már a táncparkett közepén találta magát partnerével, akiről később kiderült az is, hogy a neve Ryan. Elkezdtek táncolni, lassú dal szólt, de a beszélgetés folytatódott tovább. Először Ryan nem értette, hogyan élhet a faluban, majd miután ezt elmagyarázta neki Sharlotte, visszakérdezett, amire helyeslő választ kapott egy kis kiegészítéssel.
~Mondjuk gondolhattam volna...~ lepődött meg kissé azon, hogy már a menyasszonya. Azonnal eszébe jutott, hogy látta már párszor a faluban gömbölyű hassal. Akkor állt össze minden. Megértette, így tényleg természetes, hogy a menyasszonya. A beszélgetés közepén azonban a fiú kijelentése már nagyon is meglepte. Nem tudta, miért akar hazamenni, de nem tehetett és nem is akart tenni semmit ellene. Őszintén folytatta volna még, mert ritka az, ha falusival találkozik és még el is tudnak beszélgetni, de ez van. Újabb kézcsók elköszönés gyanánt, majd az elköszönést viszonozta.
-Rendben, köszi.... és kellemes ünnepeket nektek is.- mondta, majd végignézte, ahogy táncpartnere kisétál az ajtón és eltűnik a semmiben. Nem volt már kedve semmihez, pár pillanattal később mérlegelve arra jutott, hogy inkább ő is távozik. Lassan elindult a bejárat felé, és eltűnt a tánctanárhoz hasonlóan.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. március 27. 19:34
Hozzászólásai ebben a témában


Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. december 26. 18:50 | Link

Mary

- Idén már nem a házaknak vannak csapatai. Eddig az volt, de aztán voltak házak, ahol nehezen jöttek össze a csapatok, máshol túl sokan voltak, így változtak a szabályok. Most jelenleg négy csapat van. Három vegyes csapat és egy tiszta eridonos. Ők az Arany Főnixek. A másik három csapat a Golyóálló Griffek, a Sárkánylovasok és a…
Egy pillanatra elgondolkozik, hogy mi is a harmadik csapat neve, tudja, hogy nekik nincs semmilyen állat a nevükbe, de az tuti, hogy két tagú és van benne h, pontosabban azzal is kezdődik.
~ Helyes, Heges, Heveny… Heves, igen ez az! ~
- … Heves Hurrikánok. Ebbe a három csapatba lehet jelentkezni. A játékvezetőt Ármint érdemes megkeresni ezzel kapcsolatban. Ő meg tudja mondani, hogy hol vannak még szabad helyek, illetve hol várnak embereket.
A korhatárról nem tud sokat mondani, csak azt, ami még az ő idejében volt és nem hiszi, hogy olyan más lenne a helyzet, és csak amikor kimondja, akkor ugrik be neki valami.
- Szerintem nincs korhatár, sőt, biztos, hogy nincs, az Eridonosok fogója tavaly még csak tizenkét vagy tizenhárom éves volt és mégis játszhatott, szóval szerintem ezt nem korlátozzák. Esetleg annyit, hogy most lehet, csak cserének lehet jelentkezni és csak akkor játszhatsz meccsen, ha a fő ember nem ér rá. Én is játszottam, egy teljes meccsig, aztán jól ki is ütöttek, nem nekem való. Milyen poszt érdekelne?
Érdeklődik a lánytól, miközben megfordul, és a táncolókat nézi. Ő is szeretne táncolni, de jelenleg nem lát senkit, aki éppen nagyon táncolni akarna, de nincs kivel. Mindegy, majd csak akad valaki, ha meg nem, akkor így járt, de legalább itt lehetett, ami a mostani helyzetében egy nagyon nagy csoda.

Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 27. 00:45 | Link

Veronika

Hamar választ kapott a kérdésére. Veronika elmondta a tudnivalókat. Kissé furcsállta, mikor kiderült, hogy vegyesen vannak a csapattagok, de nem is rossz. Barátságosabb a mérkőzés. Legalább is bizonyos mértékben, szerinte az.
- A hajtó. - adta meg a választ a kérdésre. - Mert már igen régóta nagyon jól tudok célba dobni. Elég sűrűn sikerül. Akár 50 méterről is. Bár meszebről nem megy valami jól... Remélem ez elég jó teljesítmény ahhoz, hogy csapattag legyek, ha csak csere is. - nézett aggódva Veronikára. Komolyan érdekelte a kviddiccsezés, és nagyon be szeretett volna kerülni valamelyik csapatba.
~ Olyan jó lehet kviddicsezni... ~ gondolta. ~ Repülni a magasban... A játék örömét élvezni... Versengeni... Ha gólt dobsz, a házak újjonganak... Persze ha elrontod, nem kellemes, de akkor is... Milyen jó lehet! Remélem, jelentkezhetek! És ha igen, be is kerülök! ~ hirtelen megrázta a fejét. Észre sem vette, hogy elkalandozott. Bocsánat kérően nézett Veronikára. De aztán látta, hogy a lány is elkalandozott egy kicsit, úgyhogy egy megkönnyebbült sóhajjal letudta a dolgot. Aztán ismét a lányhoz fordult:
- És... - kérdezte. - Hogyan is működik ez a dolog? A jelentkezés meg minden. Kérvényezni kell, hogy jelentkezhess? Bármikor lehet? Vagy van egy kitűzött alkalom, és akkor van rá lehetőség? Na és hol lehet megtalálni ezt az Ármint? - faggatta Veronikát. Mindent tudni szeretett volna.
Hozzászólásai ebben a témában

Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. december 27. 01:00 | Link

Mary

- Én is hajtó voltam azon az egy meccsen. Akkor még házak szerint volt, a Levita ellen játszottunk. A terelőjük jóval idősebb volt. Már előtte cukkolt, én meg bedőltem neki, mert a beszólásain rágódtam, aztán azon agyalva szépen ki is ütött. Nem volt szép tőle.
Bizony, ez egy olyan dolog, amit még nem mesélt el a férfinek. Nemrég megtalálta a fényképet, ami a meccs előtt készült. Ő kibontott, de pánttal hátrafogott dús göndör hajjal állt a szőke srác mellett, aki még a képen is hozzá beszélt. Most már jót nevet a dolgon, de akkor nagyon bosszankodott rajta.
- Küldesz egy baglyot Damjanovits Árminnak címezve, ő a játékvezető, de el is mehetsz hozzá, a faluban lakik, azokban a társaslakásokban, fent a tetőtéri lakásban és beszélsz vele. Ő elmondja a lehetőségeidet, meg azt is, hogy milyenek a csapatok, sőt akár ki is próbálhat. Eddig csupa jót hallottam róla. Fiatal, huszonéves srác és állítólag nagyon szép zöld szemei vannak.
Ő még csak futólag látta, akkor, amikor süteményért ment be a cukrászdába, vagy éppen szembejött az utcán. A meccsekre ritkán jár ki, így aztán ott nem nagyon ismerte meg jobban.  
- Nincs semmilyen kérvényezés. Az iskola ilyen szempontból elég nyitott. Csak azt mondod, szeretnéd csinálni és ők elintézik. Néha megjelennek hirdetmények, hogy például újságírót keresnek vagy diákönkormányzatist, de ezeken kívül is mindenki örül a jelentkezőknek, csak olyankor már érződik, hogy bajban vannak, mert emberhiány van.
Főleg a vizsgaidőszak közeledtével érződik ez. Most is el fog jönni egy, kíváncsi, hogy lesz-e valami hirdetmény. A táncolókról levéve a szemét Maryre pillant, majd vissza a táncolókra és elmosolyodik.
- Gyere, táncoljunk, hátha kifogunk valami jóképű fiút, aki megtáncoltat minket.
Megfogja a lány kezét és mielőtt ellenkezne, felhúzza, hogy a tánctérre menjen vele. Zavartalanul kezd el táncolni a lánnyal, remélve, hogy Mary is vevő rá.

Hozzászólásai ebben a témában

Szendrődy-Nagy Áron
INAKTÍV


újdonsült apuci
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 163
Írta: 2012. december 27. 01:14 | Link

Veronika és Mary

Nem vagyok egy bálozós típus, sőt, sokkal inkább elkerülöm, ha tehetem. Épp ezért voltam így a karácsonyi bállal is, hiszen minek menjek én le oda, a sok szerelmes diák közé, illetve testvérekhez, barátokhoz, hogy mindenkinek boldog karácsonyt kívánjak? Nem utálom ezt az ünnepet, sokkal inkább semleges, mivel gyerekkoromban sem élvezhettem, így a többi embertől eltérően engem nem hatnak meg a fények, az illatok, az ételek, és az ajándékok. Annyi gerinc azért volt bennem, hogy vettem egy apróságot Veronikának, de majd csak később adom oda neki, amikor elérhető lesz. Esetleg leugrom hozzá a faluba Szent este. Majd még kiderül.
Nagy sóhajjal akasztottam le kedvenc öltönyömet a vállfáról, és indultam el a fürdőbe, hogy magamra vehessem. Mikor ez megvolt, bénáztam két percet a nyakkendőmmel, megcsináltam a hajam, cipőbe bújtam és elindultam kifelé. Borotválkozni lusta voltam, pedig már elég erőteljes borostám van, de mivel ez is jól áll, nem foglalkoztat túlzottan. A nagyterem előtt már rengetegen álldogáltak, és kintről is tökéletesen látszott az a tömeg, ami benn fellelhető volt, így egy még nagyobb sóhajjal indultam el befele, hogy megkeressem azt, aki miatt lejöttem. Útközben szereztem egy pohár pezsgőt, és azzal sétáltam beljebb a táncoló tömeg mellet, sasszemekkel keresve páromat. Úgy potom tíz perc keresgélés után rábukkantam a táncparkett széle és közepe közötti részen, amint egy másik lánnyal táncol. Ez mosolyra késztetett, így még néhány percig figyeltem, ahogy élvezik egymás társaságát, végül letettem a pezsgős poharat az egyik asztal szélére, és odaléptem a két lányhoz.
- Szabad elkérnem a Hölgyet egy táncra? - nyúltam kezemmel Veronika felé, kedves mosollyal kérve a számomra idegen lányt. Udvarias voltam, azonban a választ nem is teljesen megvárva húztam magamhoz közelebb, és kezdtem el táncolni.
- Éreztem, hogy itt leszel lent. Boldog Karácsonyt! - mosolyogtam le rá, felvéve a ritmust, bekapcsolódva a tömegbe. Nem szándékozom túl sokáig elrabolni a másik lány társaságából, csak egy, esetleg két tánc erejére, aztán visszakúszom a csigaházamba, és felmenekülök a szobámba. Nehogy még egy táncot végig kelljen szenvednem, mert ezt is csak miatta teszem.
Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 27. 02:40 | Link

Veronika és Áron

- Igen, ez tényleg nem volt szép tőle. - helyeselt Mary, Veronika panaszára.
- Rendicsek, akkor inkább majd küldök neki egy baglyot. Nem igazán tudom, mennyire tudnék Bogolyfalván tájékozódni... Mondjuk ha elég kicsi, talán menni fog, viszont én ismeretlen környéken simán eltévedek, bármilyen kicsi. Hmm, huszon éves? Akkor a nővéremmel egy idős lehet.  Cheesy - Örült, hogy ilyen fiatal emberről van szó. Így nem kellett félnie a megszólítástól, hogy milyen stílusban beszéljen... Persze, az udvariasság nála alap, már amennyiben a társaság is az, de hajlamos rá, hogy ilyen apróságoktól is zavarba jöjjön. Viszont, ha a tesójával egy idős, megnyugodhat.
- Értem. - bólintott következő, mini kérdészáporának válaszára, ami, mint az összes többi, szintén hasznosnak bizonyult.
Veronika a táncosokról Maryre, majd megint a táncosokra pillantott, és egy, számára kissé hamiskás, mosoly terült szét arcán. Mikor táncolni hívta, ellenkezni akart, mondván, hogy nem túl jó táncos, és a ruhájában, pontosabban talárjában is kissé különc látványt nyújt. Végül azonban felülemelkedett a talár kérdésen, hisz, mint már korábban is győzködte magát ezzel, úgysem vett volna mást, és amúgy sem számít neki sokat a külsője, meg eleve azért jött, hogy jól érezze magát Veronikával. Ha ülve, akkor ülve, ha táncolva, akkor táncolva. És ami azt illeti, egy kicsit ő is kedvet kapott hozzá, ahogyan a többieket nézte. Hát akkor miért ne?
Mire ez a rövid ideig tartó gondolatmenet elért a végére, Veronika már rég elkapta kezét, és a táncparkettre vitte. Habár azzal nem igen értett egyet, hogy őt, Maryt felkérnék, de abban biztos volt, hogy Veronikát fel fogják.
Veronika táncolni kezdett. Bár az első 10 másodpercben kicsit feszengve, elég gyorsan felszabadult Mary is. Pár perc szórakozás, táncolás, nevetgélés után, meg is jelent egy srác, hogy felkérje Veronikát.
- Persze, szabad! - mondtam, és visszamosolyogtam. Bár a választ nem igen várta meg, ez nem zavart. Visszahúzódtam a táncparkettről, és néztem tovább a táncolókat.
Hozzászólásai ebben a témában

Damjanovits Ármin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 540
Írta: 2012. december 27. 11:10 | Link

Mary

Erre járt, mert azt hitte Margaréta is erre jár. Az utóbbi időben kicsit morcosabb volt a kelleténél, persze, igyekezett örülni, meg jó képet vágni, csak ő - aki mindent pontosan tud, hogy mikor akar - nem épp így tervezte a dolgokat. Mondjuk úgy, hogy Margaréta volt olyan kedves és egyetlen ajándékkal keresztbe húzta az elkövetkezendő öt éves tervét. Mindegy most már, csak még nehezen vette rá magát a tervei átértékelésére.
Mindenesetre eljött ide, még ki is öltözött, bár ez nem sokat változtat az eddigi megjelenésén, mert mindig igyekszik elegáns lenni, mintha egy másik korból szökött volna ide. Néha csipeget, pezsgőt iszogat és akaratlanul is meghallja a nevét. Nincsenek olyan sokan ezzel a névvel, a lány pedig kifejezetten a kviddicset emlegeti. A kék ruhásat, vagyis a beszélőt ismeri, a cukrászdában dolgozó lány, aki mindig pattog és sokat beszél, de kedves, olyan, mint egy kicsi Margaréta.
A lányok távoznak, hogy táncoljanak, ő pedig tovább bóklászik, hátha találkozik egy-két ismerőssel és tényleg. Mondjuk lehetne jobb is, mint Áron, aki szembejön vele. Hiába múltak el a diákévek, még mindig kicsit lenézően viselkedik vele, mondjuk úgy, zsigerből jön neki a bunkózás, ha meglátja a szőke férfit, pedig még csak nem is voltak soha Rellonos ambíciói. Vállat von a dologra, de amikor a cukrászlányt elkéri a másik lánytól, mosolyogva teszi le a poharát és lép oda az egyedül hagyott lányhoz.
- Ne is foglalkozz vele, Áron mindig ilyen volt. Könnyen összetöri a női szíveket és kissé neveletlen.
Mondjunk jót régi kedves barátunkról ugyebár, csakhogy ők a régin kívül nem, hogy kedvesek, de még barátok sem.
- Táncolsz velem? Ők most úgyis ellesznek. Ármin vagyok, az előbb véletlenül hallottam, hogy épp a kviddicsről beszélgettek.
Hozzászólásai ebben a témában


Pataki Margarétáné Damjanovits Árminka
Leleplezgető
Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2012. december 27. 12:53 | Link

Modortalanka. Cheesy

Épp csak belelendülne a táncba Maryvel, amikor valaki érte nyúl. Hallotta a mondat elejét a hát mögül, de végére már a férfit is látta. Nem szép dolog, amikor válasz nélkül elveszik az embertől a táncpartnerét.
- Bocsi.
Ennyit még tud mondani neki, mielőtt elfordítják teljesen, és belevetik a táncba. A szemei csillognak, miközben a férfire néz, de igyekszik teljesen nyugodt arcot vágni, elvégre ő most nagyon meg van sértődve rá.
- Ugye tudod, hogy a kisfiúk el szokták hívni a kislányokat a bálba?
Ez egy komoly szidás volt, ami után már kijár az, hogy rámosolyogjon Áronra, elvégre miatta öltözött ki ennyire, mert remélte, hogy mégiscsak összefutnak. Így még sosem csípte ki magát és az esküvőjéig nem is nagyon szeretné, ami azt illeti. Persze ez még változhat, meg az is kérdéses, hogy valaki valaha hajlandó lesz-e őt elvenni vagy sem.
- Boldog karácsonyt neked is. Alig várom a szentestét, már ha persze éppen nincs más programod.
Oké, ilyenkor a család szent, bár amennyit hallott Áron családi helyzetéből van egy olyan sejtése, hogy ráér és ha ráér, akkor esetleg a lány szívesen betöltené a család szerepét, szeretne a családja lenni és minél több időt a férfival tölteni.
- Nem tudsz nyakkendőt kötni.  Ölelj át, szorosan.
Ez a megállapítás hirtelen jött és tánc közben viccesen néz ki, hogy éppen ezt szemléli. A második mondatnál elengedi a férfi kezét és a nyakkendőt szétbontja, majd finom mozdulatokkal újra megköti úgy, hogy az rendesen álljon.
- Ezért kell a férfi mellé egy nő. Apukám se tud nyakkendőt kötni, sőt szerintem Adorjánnak sem az erőssége.
Mindenesetre most már szép, így nem tud több kifogást találni a férfin. Kiegyenesedve nyom egy puszit a szájára és csak jóval utána esik le neki, hogy hol is van és mit is tett. Halványan elpirul, de ugyanolyan dacosan néz a férfi arcába, mint az első alkalommal, mint aki éppen így tervezte a dolgot, pedig erről szó sincs, csak éppen, ösztönös volt.
- Azt hiszem, van itt pár Edictumos.
Elnevetve magát hajtja a fejét a férfi vállára, hogy sunyin körbelessen, ki látta őket és ki nem.
- Szeretném, ha hivatalos lenne a dolog.
Végül is senki sem róhatja fel nekik. Három év van közöttük, iskolatársak voltak, és barátok. Az iskolán kívül lettek barátok, ott volt a férfivel, amikor felvették és a barátságokból olykor előfordul a szerelem. Van ilyen.
- Mit szólsz?
Utoljára módosította:Széles Veronika, 2012. december 27. 12:53
Hozzászólásai ebben a témában

Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 27. 13:34 | Link

Ármin

Miután Veronikáék táncolni kezdtek, nem sokkal egy fiú, Ármin jött oda hozzám. Az akiről Veronika mesélt.
~ Összetöri? ~ gondolta Mary. ~ Nagyon remélem, hogy Veronikáét nem fogja. Ő egy nagyon kedves lány, nem érdemes vele rosszban lenni, vagy megbántani.
- Persze. - mondta a felkérésre. - Legalább nem kell felkeresselek, vagy baglyot küldenem. - örült neki, hogy nem kell. Így legalább személyesen megbeszélheti Árminnal a dolgot, és mit ne mondjon, sokkal hamarabb lehetősége nyílt rá, mint azt remélte. Ennek nagyon örült.
- Szóval, - kezdte. - hogyan is működik ez a dolog? A játékszabájokat ismerem ugyan, de bevallom, még sosem próbáltam magát a kviddiccsezést. De persze már repültem seprűn! - tette hozzá sietve. - És egész jól ment. Meg célba dobni is tudok. Kétszer már a seprűről is sikerült. (Három próbálkozásból.) És amit láttam a kviddicsből, nagyon megragadott. Ezért szeretném kipróbálni, megtanulni, és ha megy, bekerülni valamelyik csapatba, ha mást nem, cserejátékosként. Van erre lehetőség? Van valami kiképzésféle, gyakorlás, vagy ilyesmi? Úgy értem kezdőknek, akik még nem csinálták. Bocs a lerohanásért. - mondta végül Mary. Rossz szokásai közé tartozik a fecsegés, akár áradozás, vagy panaszkodás, akár kérdés formájában.
Utoljára módosította:Mary Glotter, 2012. december 27. 23:11
Hozzászólásai ebben a témában

Damjanovits Ármin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 540
Írta: 2012. december 28. 06:36 | Link

Mary

- Állítólag őt szereti.
Jegyzi meg, mivel sejti, hogy a lány ilyesmin gondolkozhatott. Minden ellenszenve mellett Ármint kifejezetten érdekli Áron szerelmi élete. Közel öt éven át, szinte minden hódításának szem és fültanúja volt, így most már igazán érdekli a fordított helyzet is, vagyis milyen, amikor tényleg behódol egy lánynak, aki - valószínűleg akaratán kívül - magába bolondította a nagy hódítót. Alig várja, hogy elmosolyodva közölje Áronnal, hogy ő bizony megmondta, hogy egyszer eléri a szerelem is.
- Ezek szerint igen hasznos ez a bál. Spóroltunk a bagolynak néhány szárnycsapást.
Elmosolyodva megfogja a lány kezét és a parkettre vezetve szépen meghajol, majd táncolni kezd vele. Adjuk meg a formalitását a dolognak, ha már meggyőzte magát, hogy ha már eljött idáig, akkor igen is táncolni fog.
- Ezek szerint a hajtóság áll a legközelebb hozzád.
A mondatra, hogy megragadta a kviddics, csak még jobban elmosolyodik, na igen, ez a sport tényleg könnyen magával tudja ragadni az embereket. Őt is, annyira, hogy a szülei majdnem lefordultak a székről, amikor azt mondta nem akar semmilyen jogi dologba belekeveredni hosszabban, inkább a kviddics tudományát mélyítené el.
- Persze, minden csapat szívesen fogadja az embereket. Ha szeretnéd megnézem neked, hogy kik keresnek kifejezetten hajtót, így elsőre Kristófék ugrottak be, de lehet, hogy most tévedek, éppen nagy csapatmódosulások vannak.
Ami idény közben nem a legszerencsésebb, de szükségszerű, így aztán ő maga sem ellenkezett a dolog ellen. Az a cél, hogy menjen szépen a meccs, és legyenek sikeresek a gyerekek.
- Van rá lehetőség, El tudom intézni, hogy az egyik csapatnál, célszerűen annál, akikhez kerülnél, pár körös próbajátékot játszatok, hogy ezzel lássák, mi az, amiben jó vagy és mi az, amit gyakorolni kell. Ugyan ez nem lerohanás.
Teszi hozzá az utolsó mondatot, rákacsintva a lányra.

Hozzászólásai ebben a témában


Pataki Margarétáné Damjanovits Árminka
Leleplezgető
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2012. december 28. 13:29 | Link

Ármin

Mary megnyugodott, mikor kiderült, hogy a srác minden bizonnyal tényleg szereti Veronikát. Odanézett, és elmosolyodott. Lehet, hogy a srác alapvetően hülye volt, de jól néztek ki Veronikával.
- Hát igen, a baglyoknak is jár pihenő. - vonta meg a vállát mosolyogva Mary. A táncparkettre mentek, közben folytatva a beszélgetést.
- Igen. - bólintott Ármin megállapítására. Figyelmét nem kerüli el, hogy Ármin egyre jobban mosolyog rajta. Ilyen szórakoztató lenne? Az emberek gyakran szoktak mosolyogni rajta. Már akivel jóban van. Sose értette, ennek mi az oka. És rajta mosolyognak egyáltalán, vagy olyankor találkozik össze velük, mikor amúgy is jó a kedvük? Persze nem veszi zokon, akkor sem, ha nevetnek rajta, sőt, örül, ha megnevetteti őket, csak a 14 év alatt még nemigen sikerült megszoknia.
- Igen, azt megköszönném, ha megnéznéd. - mondja a felajánlásra. - Hogyhogy csapatmódosulások vannak? Mert nemsokára itt a vizsgaidőszak? - érdeklődik. Ha ez a helyzet, nincsen problémája vele, mert ő sokat tanult, úgyhogy ha bekerülne, bőven lenne ideje a gyakorlásokra, még ha napi 3-4 órásak is.
- Köszönöm szépen! - nem bírja visszatartani a vigyorgást, olyan boldog, hogy kipróbálhatja a kviddicset. A kacsintás is bátorítóan hat rá, ami a kérdéseket illeti, nem mintha eddig nem kérdezett volna.
- És ami a gyakorlást illeti, hogy van? - folytatja a nála szokásos kérdésáradatot. - Pontosabban mikor? Reggel 5-6-7-kor, az 1. tanóráig? És hogy szokott lenni a gyakorlás? Ott is te vezeted a játékot, vagy csak akkor kell, amikor élesben megy, a másik csapat ellen? És a gyakorláskor csak 7-en játszanak, vagy a cserecsapattal? - mindent tudni szeretett volna a legapróbb részletig, hogy minden jól menjen, mire odakerül, illetve minden tiszta legyen számára.
Utoljára módosította:Mary Glotter, 2012. december 28. 19:39
Hozzászólásai ebben a témában

Szendrődy-Nagy Áron
INAKTÍV


újdonsült apuci
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 163
Írta: 2012. december 29. 21:35 | Link

Veronika - zárás

- Tudom, de a kisfiúk olykor szeretnek meglepetésszerűen érkezni. - mosolyogtam le a lányra, tartva az eddigi lépést. Jól esett egy kicsit ilyen gyereknek lenni, megvárni, hogy "megsértődjön", aztán a bálban rátalálni. Szeretek játszadozni vele, piszkálni az idegeit, egy-egy meglepetéssel kiengesztelni. Jó látni a mosolyát, az örömét, amikor velem van. Innen tudom, hogy ő is pontosan úgy érez irántam, ahogy én iránta. Miközben ezt magamban végigfuttattam, fél füllel hallottam Ármin beszólását, amin hümmögtem egyet, de a mosoly nem fagyott le arcomról. Nem akartam most visszavágni, van neki annál jobb dolga is, mint hogy engem szekáljon a hülyeségeivel, ahogy látom éppen egy nővel. Pedig ő sosem volt túl könnyelmű.
- Neked nem a szüleiddel és a családdal kéne lenned Szent este? - tettem fel azt a kérdést, ami szerintem a legfontosabb jelen pillanatban. Van egy olyan érzésem, hogyha a Széles családban teljesen kiderül ez a kis kapcsolat, engem teljesen kifognak utálni a tagjai. Amit persze mindenképpen elszeretnék kerülni, hiszen nincs is rosszabb egy zamatos kis tiltott szerelemnél, ami a szülők hibája. Úgy vélem mindenki ismeri Rómeó és Júlia szörnyű történetét, s annak végkimenetelét, már pedig én nem akarok szó szerint belehalni a szerelembe. Ha pedig velem töltené a karácsonyt a családja helyett, biztos kiszivárogna, hogy együtt voltunk, vagy éppen én leszek a rossz gonosz tanár, aki hajcsárolja a diákjait, jelen helyzetben a tanársegédjét.
Ahogy megkért Veronika, átöleltem, és úgy táncoltam tovább vele a kialakított téren. Nem az erősségem a nyakkendőkötés, az lehet, apám se tudott soha, amit most alkottam, azt pedig az internet segítségével teljesítettem. Pedig esküszöm, próbálkoztam vele, hogy ne látsszon, de ha egyszer van hozzá szeme a kisasszonynak, akkor egy lehetetlen küldetésről beszélünk.
- Egy angyal vagy. - mosolyodtam el kellemesen, mikor is meglepett azzal a hirtelen kis puszival. Egy pillanatra meghökkenten néztem le a barnaságra, miközben épp azt kérdezte meg, mit szólok a kapcsolat publikálásához. Pár pillanatig nem tudtam, mit reagáljak, végül szélesen elmosolyodtam, és röviden megcsókoltam. - Remélem ez válasz a kérdésedre. Gyere, mutatok valamit. - abbahagytam a táncot, kisétáltam a parkett szélére, és a kezét fogva indultam el vele ki a teremből.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet