29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint
Konyha - Angelica Black Wing hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2018. október 11. 19:39 | Link

Moongas


Lassan, lábujjhegyen lopakodva megyek a konyha felé, egy kis esti nasira. Mindig jó kilopódzni, hogy a szabályok ellenére együnk teszem azt, egy szelet rántott húst, vagy egy kevés főtt kukoricát. Hogyha pedig nem eszek semmit, akkor sincs semmi gond, legfeljebb elbeszélgetek a manókkal.
 Olyan szórakoztatóak, ahogyan a nagy fülüket lobogtatva rohangálnak, sürögnek-forognak.
 Csak el ne kapjanak! Az nem lenne jó. Erre viszont nincs sok esély, mert most éppen megérkezek a konyha bejáratához. Bemegyek, és a hajlongó manókon kívül megpillantok egy rózsaszínű foltot.
 Először azt hittem, valamelyik manónak születésnapja van, és az ott egy torta. Utána eszembe jutott, hogy ők nem szoktak ilyesmiket megtartani.
 Úgyhogy jobban megnéztem magamnak, és halkan sikkantottam. Örömömben majdnem szétpukkadtam, mert, mint az már lenni szokott, most is túl reagálom a barátokkal való találkozást. Az asztalnál ugyanis Moon ült! Moongas, egészen pontosan.
 Egy kicsit ráijesztek, persze nem annyira, hogy fájjon, csak éppen hogy észrevegyen. Úgyse tudnám becsapni. Eltorzított hanggal ezt mondtam, miközben halkan behúztam az ajtót, és közelebb léptem a fiúhoz.
 - No lám! Mit keresünk itt éjnek évadján Moon Jun Seo? Szólnom kellene a házvezetőnek. - Mondtam,  közben magamban kuncogva, és szurkolva, hogy ne ordítson. Közben intettem egy manónak, és halkan rendeltem egy üveg narancslevet.
Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2018. október 14. 19:15 | Link

Moongas


- Csiss! - Idézem volt angoltanárom mondatát, amit zajosabb időkre tartogatott. Egy kicsit hátra is ugrok ijedtemben, és bocsánatkérésekkel bombázom azt a manót, akinek ráléptem a lábára. Na erre nem számítottam. Reméltem, hogy legalább nem ordít fel.
 No de mindegy, már nem számít. A sietős léptek hiánya arra utal, hogy nem vették észre a kiáltást, és ez egy kicsit felvidít.
- Bocs Moongas, sajnálom. Én kérlek alássan egy kis nassra jöttem le. És igen, tudom, hogy nem kéne szólnom. De miért tenném? - Kérdezem mosolyogva, narancslével a kezemben, amikor leülök a fiú mellé. Igazából nem is tudom, hogy mit kéne csinálni. Talán ezután már felmehetnék aludni. Lassan ideje lenne. Moonhoz fordulok, és megkérdezem tőle, hogy ő mit fog csinálni. Közben nagyot kortyolok az italból, és megköszönöm a manóknak.
- Te szereted őket? Mármint nem idegenedsz? - Kérdezem a random kérdést, ami először eszembe jut. Szerintem a manók aranyosak, kedvesek. És viccesek is, amikor itt hajlonganak össze-vissza.
 Nekünk is van egy otthon, az a neve, hogy Lily. Róla viszont nem igazán hallok mostanában. Apának segít aláírásokat gyűjteni a seprűgyárhoz, meg papírokat szállít.
 Nekem viszont mindig hoz egyet kettőt azokból a sütikből, amiket útjai közben talál az árusoknál. Nem lop, megveszi pénzért. Anya megengedte ezt neki. Apa először ellenezte, de végül belenyugodott.
Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2018. október 25. 18:50 | Link

Lily manó
.Zárás.

Éppen szünet volt, és békésen sétálgattam a konyha  előtt. Azon gondolkodtam, hogy bemegyek, és eszek valamit. A manók mindig olyan kedvesek! Kár, hogy apa nem szereti annyira az övét, Lilyt. Mindig csak küldözgeti ide-oda. Hogyha nekem lehetne egy ma...
 Valami, vagy inkább valaki nekem jött. Hogyha látom az illetőt, valószínű, hogy számon kérem rajta, hogy miért rohangál. De nem láttam. Helyette egy vékony hang kért bocsánatot. Megrázom a fejem, hiszen biztos, hogy csak képzelődtem. Amikor már arrébb mentem, és elhatároztam, hogy inkább nem megyek a konyhába, hanem sétálok egyet a parkban, hirtelen egy visítást hallok.
 Valaki azt kiáltotta, hogy kisgazdám. Olyan ismerős  ez a hang... Hogyan kerülhetett ide?
- Lily? - Kérdezem lassan megfordulva. Majd amint meglátom a manón a sálat, megértem mi a helyzet. Ruhát kapott. Vajon miért? Majd megkérdezem, de most fontosabb, hogy köszöntsem a kis csetlő botlót. Fittyet hányva arra, hogy nem szeretem, ha valaki rohan a folyosón, most én is nekiállok gyorsan szedni a lábam. Aztán hirtelen felkapom a megszeppent manót, és gyengén magamhoz ölelem. Régen láttam.
 Aki most meglát minket, azt gondolhatja, hogy valami plüsst szorítok magamhoz. Pedig a legjobb barátaim egyike jött el értem. Szinte ő nevelt fel, és mostanában eltűnt az életemből.
 Amikor kiöleltem magam, letettem Lilyt, és elindultam vele kézen fogva a park felé, közben kérdezgettem.
- Te hogyan kerülsz ide? Miért jöttél hozzám, amikor ruhát kaptál? És egyáltalán mi történt? Hogy vannak a szüleim?
 Ez a kérdés áradat, hogyha tárgy lett volna, el temetné szegénykét. Így viszont csak időt vett el tőle a válaszolgatás, az pedig, lévén szabad manó, volt neki bőven.
Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2018. október 28. 14:03 | Link

Moongas

.zárás.


Gyengén megrázom a fejemet cuki fej kísérletére, és majdnem elnevetem magam. Tényleg aranyos, bár egy kicsit hasonlít egy citromot evett házimanóra, de hát na.
 Elmosolyodok, amikor megjegyzi, hogy az evésre gyanakodott ő is. Persze, tudom hogy nem hülye. Ásítok egy hatalmasat, közben pedig felállok, és a manós megjegyzésre felé fordulok.
- Nekünk van egy otthon. Lily a neve. Ő mindig ad nekem sütit. - Mondom elábrándozva.
Látom, hogy Moongas nem igazán figyel. Biztos elgondolkozott valamin. Meg mernék rá esküdni, hogy Csokiániában kalandozik. Az az ő álomvilága, ahol minden, de tényleg minden csokiból van.
 Még egy ásítás után intek Moongasnak.
- Jó éjszakát! Én megyek aludni. Még van néhány beadandóm, meg egy két könyv, amit el kéne olvasnom. Előtte viszont szeretnék aludni. Szia! - Mosolygok a fiú felé, és lassan elindulok a kijárathoz. Előtte azonban megfordulok, mert eszembe jutott valami.
- Figyelj. Kérnék egy doboz csokis sütit! - Mondom egy manónak, aki erre gyorsan eliszkol, és egy perc múlva kezében egy dobozkával tér vissza.
- Igazán köszönöm! Szép álmokat! - Nézek még szét, tekintetemmel a még mindig evő Moont keresve. Meg is láttam, és elmosolyodtam megint, mert gondolataiban egészen elveszett, és egy sült krumpli még mindig a kezében van, ő maga pedig nyitott szájjal ül.
 Megrázom a fejemet, és résnyire nyitom az ajtót. Körbenézek, sehol senki, és nem is hallok semmit. Kilépek a folyosóra, és elindulok a körlet felé. Biztonságban felérek, és lefekszek aludni, miután elrágcsálok egy sütit.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2018. október 28. 14:18 Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2019. március 10. 17:23 | Link

Nérel Danka

Éppen Lilyt szerettem volna meglátogatni. A vizsgák után már csak az volt hátra, hogy megünnepeljem a sikeres évfolyamlépést. A tekergőket is igazán beszervezhetném egyszer.
 Tervezgetéseimbe merülve észre sem vettem, hogy Lily éppen egy cukros dobozzal a kezében igyekszik a pult felé, ahol egy - talárjából következtetve - navinés lány állt, és törölgette azt. Köszöntem Lilynek, és átvettem a dobozt.
 Szívesen sütnék én is valamit. Még hogyha nem is ehetek belőle. Jólesne más feladatokra koncentrálni, mint a vizsgákéra. Odamegyek hát a lányhoz, és átnyújtom a cukrot.
- Szia! Itt a cukor. Segíthetek? - Aztán hirtelen észbe kapok, és miután a dobozt leszerencsétlenkedem a pultra, kinyújtom a jobb kezemet, és bemutatkozok.
- Angelica vagyok. Levita, másodév. - Azok a szorgalmi házi dogák! Most emiatt mondom az egyébként felesleges információkat a nevem mellé. Szerencse, hogy lassan itt a szünet, és kipihenhetem a nehézségeket, amiket a vizsgázás jelent.
 Eddig, ha jól emlékszem, egyetlen egy navinéssel találkoztam, és ő is eltűnt ebben a tanévben. Kár, mert most nagyon jól jönne néhány olyan ember, akik végighallgatják a nyűgömet, és végül eltudják terelni a figyelmemet a jegyekről.
 Igaz, ez egy levitásra is nyugodtan igaz lehet, de a sztereotípiáknak megfelelően egy navinés lenne a megfelelő egyén.
 Valójában én nem igazán adok igazat ezeknek, de hát néha könnyebb leegyszerűsíteni a dolgokat.
 De száz szónak is egy a vége, úgyhogy a lényeg: jólesne végre más házból való diákkal megbeszélni az elmúlt hetek megmérettetéseiről.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2019. március 11. 17:01 Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2019. március 21. 11:32 | Link

Nérel Danka

Az engedélyre elmosolyodom. Szóval nem fogok unatkozni az utolsó hetekben. Legalábbis ma biztosan nem.
 Gyorsan felveszem a kötényt, és elábrándozok, hogy milyen régen volt rajtam ilyen. Legutoljára Lily-vel sütöttünk egy kevéske karamellás sütit. Nagyon finom volt, igaz, a karamella bolti volt, mert nem szerettük volna tönkretenni vagy három edényt, mire megfelelően megolvasztjuk, és karamellizáljuk a cukrot.
 Kicsit késve térek vissza a valóságba, így a kérdésre talán túl gyorsan vágom rá a választ.
 - Amolyan levitásan. - Itt megforgatom egy kicsit a szemeimet. Igazán nem szeretnék dicsekedni, még ha ez nem is látszik.
 - A legendás lények gondozásával meggyűlt a bajom... mármint az volt a legnehezebb nekem. Szerintem jövőre leadom. - Noss igen. Idén eléggé sok tantárgyat vettem fel, talán túl sokat. Bár Moon úgy tudom, mindent felvett... Jézusom! Nem akarom látni, hogyan fog kinézni az utolsó vizsga után.
 Közben Danka megkér, hogy verjem fel a tojást habosra. El is kezdem, és közben visszakérdezek.
- Neked milyenek lettek? - Közben a tojás már kezd egy kicsit habos lenni. Erősebben verem, de félek, hogy ki fogom fröcskölni. Végül azonban sikerül szép fehér habot készíteni.
 - Készen is van! - Mondom egy kis elégedettséggel a hangomban. Régen sütöttem, tényleg.
 Közben eszembe jut valami. Mit is készítünk? Igen, ez eléggé nevetséges, hogy csak most jut eszembe, de hát na. Senki sem tökéletes!
 - Egy pillanat. Mit is csinálunk most? Mármint milyen sütit? - Kérdezem egy kicsit remegő hangon, és közben érdeklődve nézek körül a pulton. Az már biztos, hogy valami édességet, mert egy jó adag cukor van elővéve, és egy kis marcipán.
Utoljára módosította:Angelica Black Wing, 2019. március 21. 13:47 Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Angelica Black Wing
Diák Levita (H), Levitás blogger, Viharmadarak csapattag, Színjátszós, Edictum szerkesztő, Ötödikes diák


Rímfaragó, extekergő, Várffy ösztöndíjas
offline
RPG hsz: 218
Összes hsz: 1067
Írta: 2019. június 7. 17:09 | Link

Nérel Danka
.Zárás.

Elmosolyodtam, mikor megkérdezte, jót jelent-e. Végre valaki, akinek nincsenek ítéletei ezekről a dolgokról, és nem gondolja rögtön, hogy stréber vagyok.
- Igen, jót jelent. - mondom még mindig mosolyogva, aztán rájövök, ez talán túlságosan is beképzeltnek látszik, ezért még megjegyzem:
- Gratulálok!
 Bólogatok, amikor mondja, mi készül. Jól hangzik, úgyis régen ettem már muffint. a szfinxes megjegyzésnél én pirulok el egy kicsit, majd megköszönöm a lehetőséget.
- Benne vagyok, kedves tőled. - felelem.
 Közben már csinálom is, amit Danka mond.
 Mikor készen voltunk a sütikkel, bemázaztuk őket, majd felvittük a klubhelyiségeinkbe őket. Akiknek adtam, nagyon örültek, és ízlett nekik. Ez a nap is jól zárult.
Szál megtekintése

El se mentem, visszajöttem
Konyha - Angelica Black Wing hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint