Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat.
Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták.
A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak.
Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=718952#post718952][b]Carolina Eleonore Bellini - 2018.03.31. 16:02[/b][/url]

Mivel a manóknak be szoktam segíteni, így mindig tudom előre a menüt. A mai annyira nem jött be, így nekiállok főzni. Ma estére is olasz kaja lesz, hát mi más. Bár igazából nem hagyományosan olasz, csak egy hasonló ízvilágú. Csilis csirkecomb készül sajtos spagettivel. Nemrég találtam ezt a receptet, úgyhogy most ki is próbálom. A csirkecombokat már tegnap este bepácoltam, így már csak ki kell sütni és a spagettit frissen megcsinálni. A manók szorgoskodnak körülöttem, de nem zavarjuk egymást. Hoznak nekem egy tepsit, amibe belefér a sok csirkecomb, és ki is kenem pár pálcaintéssel egy jó adag kacsazsírral. Szerencsére pont volt a konyhán, így ezt használom. Ráteszem a fóliát és újabb varázslattal a sütőben landol. Beállítom 180 fokra, innentől fél óráig sül, majd még egy 10 percet. Miközben beállítom a sütőt, valaki bejön a konyhába és lecsüccsen az asztalhoz. Ha jól tudom, a pszichológus az, de a nevére nem emlékszem. Oda is megyek hozzá, hátha kérne enni. Szívesen adok, ezért hagyok mindig egy adaggal az Eridon hűtőjében. Rendszeresen elfogy, úgyhogy valaki mindig rátalál.
- Szia! Most kezdtem neki a főzésnek. Csilis csirkecomb lesz sajtos spagettivel, kérsz? A spagettit most kezdem főzni - mondom neki, majd közben a manók hoznak is egy edényt, amit nélkülözni tudnak és kezdem is a tésztafőzést. A vizet felteszem, és kapok egy jó adag durum spagettitésztát. Pár pálcaintés, és a spagetti kibontva, egy jó nagy tál előszedve és kezdem is a szósz elkészítését.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=721609#post721609][b]Carolina Eleonore Bellini - 2018.04.28. 14:12[/b][/url]

Szegény már nagyon éhesnek tűnik, így a kávékészítő manót magamhoz hívom és a kezébe nyomok egy receptet. Már régóta kérte, most jutott időm odaadni. A pirítós készítését is átveszem és inkább összedobok egy gyors szendvicset. Frissen sült ciabatta, saláta, feketeerdei sonka, majonéz és kaliforniai paprika kerül bele. Ezt gyorsan összedobom, majd eléreptetem és lassan landol az asztalon. Remélem ízleni fog neki, előételnek megteszi.
- Tessék, csináltam addig egy gyors szendvicset. A kajának még kell idő, a szósz még most lesz elkészítve - mondom neki, majd neki is állok, míg a tészta fő. Vaj és liszt, kicsit világosra pirítom. Mehet bele egy kis tej, laktózmentest teszek bele, hogy kissé édeskés legyen. Kellemesen sűrű lett, mehet a fűszerezés. Só, őrölt bors, szerecsendió, és hogy még jobb legyen, egy kis csipetnyi csili mehet ebbe is. Egy gerezd fokhagymát belereszelek majd mehet bele a már lereszelt füstölt és mozzarella sajt. Kicsit többet teszek bele, hogy jó sajtos legyen. Kicsit megfő, míg bugyog, megszórom bazsalikommal. Az idő meg csak telik, így a tésztát már meg is kóstolom, pont al dente. Egy apró varázslat, és a szűrő már elő is kerül és szűröm is le a tésztát. A forró vízből egy kanálnyit teszek a szószba, kicsit lazább legyen. A tésztát beleforgatom, kellemesen nyúlik a sajt, a számban összefut a nyál, mert az illata is isteni. Összeforr kicsit, majd a gázt lejjebb csavarom. Közben rápillantok a húsra, jól alakul, lassan csak pirulnia kell. Nagyot szusszanok, majd leülök a látogatómhoz, aki remélhetőleg már megette a szendvicset.
- Na ízlett? Mi is a neved? Nem emlékszem, hogy mondtad volna. Én Carolina Bellini vagyok, eridonos mestertanonc. Imádok főzni, ahogy látod - mutatok a konyha felé, majd még üldögélek kicsit. A gyomrom nagyot kordul, elég éhes vagyok már. Közben kicsit elbambulok, mert elfáradtam azért, az elmúlt félórában pörögtem elég rendesen. Közben a husinak már itt az ideje, úgyhogy felpattanok és odamegyek a sütőhöz, Az illata isteni, így már nem sok kell neki. Fogok egy kesztyűt a tepsihez meg konyharuhát, kinyitom a sütőajtót és leteszem a pultra a husit. A pácból maradt még, azt a hús alól és hidegen is ráhalmozom. Ezután visszateszem a sütőbe.
- Na már nem sok kell neki, kis türelem és kész is - rámosolygok, majd újra melléülök.
- Te szeretsz főzni? Vagy enni? Mert lehetnél az, akin letesztelem a kajákat. Jobbnak kéne lennem, de ha lenne egy kóstoló, könnyebb lenne gyakorolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=722501#post722501][b]Carolina Eleonore Bellini - 2018.05.06. 15:54[/b][/url]

Elkészül a szendvics, a férfi pedig hálálkodik. Elmosolyodom, pont ezért imádok főzni, szeretem, ha jobb kedvük lesz a főztömtől az embereknek. Mondjuk ez még csak egy szendvics, de néha ez is életmentő tud lenni.
- Hát nagyon szívesen, ezt szoktam összedobni, ha nagyon éhes vagyok - válaszolom, majd folytatom a pörgést. Ha finomat akarok az asztalra tenni, muszáj. Végre van egy kis időm pihenni, így lehuppanok mellé és kérdezek párat. A válaszokra bólogatok, az éhezőművészre elnevetem magam.
- Hát ha többet találkoznánk, mellettem biztos nem éheznél, mert mindig van nálam kaja - válaszolom, majd szaladok a husihoz, kiveszem és jó bőven teszek rá a pácból. Úgy a legjobb, ha teljesen átveszi a húst a pác ízét és jó szaftos. De a pirult bőrért is odavagyok, ezért teszem még kicsit vissza. A spagetti már csak takarékon megy, keverek egyet rajta és lekapcsolom. Ha kihűlne, max még felmelegítem és pont jó lesz. Közben válaszol Riley, én pedig bólintok egyet, hogy lássa, hogy hallottam. Tudok többfelé figyelni, ezt is sokat gyakoroltam, mert tanulás közben is eszegetek. Néha éhes se vagyok, csak úgy könnyebb koncentrálni. Még jó, hogy olyan jó a genetikám, hogy bármit eszek, nem hízok. Ha híznék minden falat kajától, már gurulnék.
- Hát van pár sütireceptem is, ha gondolod, odaadhatok párat - ezután csüccsenek vissza mellé.
- Hát oké, akkor van pár ötletem a viszonzásra. Mondjuk én elmondom a lelki bajaimat, te meg tanácsot adsz, ez az egyik. A másik, hogy eszel a kajáimból és kíméletlenül véleményezed őket. Az utóbbi meg kissé bonyolultabb... - elhúzom a számat, nem tudom, hogy pofátlanság-e ezt kérni, végülis először látom. De egy próbát megér, mert most nincs túl sok barátom és Marcival se tudom, hogy hogy vagyunk, szóval egy nagyot sóhajtok, majd a szemébe nézek.
- Hamarosan elutazok Franciaországba, Madame Gassario főzőiskolájában fogok tanulni. És tudom, hogy nagy kérés, de el tudnál jönni meglátogatni? Csak párszor, mert most nem túl sok barátom van, aki meg van, az vagy megnősül, vagy nem beszélek vele, vagy túl sok dolga van a BK-ban. Na mit szólsz? - kiskutyaszemekkel és egy apró mosollyal pillantok rá, és remélem igent mond. Hoppanálási pont közel van és hátha akadna egy-két szabad hétvégéje. Ott gondolom a tanoncok is profik, én nem tudom, hogy kerültem be, nem is nagyon főztem híresebb családoknak, csak a testvéreim és szüleim egy-két nagyobb rendezvényén. De úgy tűnik, híre ment, így meg tud valósulni az álmom, a saját étterem. Mennyivel könnyebb lesz főzősulival a hátam mögött, azonnali nyereség lesz, ez biztos. Michelin-csillagban nem reménykedem, de lesz, ami lesz. De odáig még el kell jutnom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=724907#post724907][b]Carolina Eleonore Bellini - 2018.06.04. 16:16[/b][/url]

Kis pihenés, majd pörgés, ez vagyok én, ha főzök.
- Rendben, akkor majd te is főzöl, nekem nem is szoktak, csak ha otthon vagyok, vagy ha finom itt a kaja - válaszolom neki, majd szokásomhoz híven újra felpattanok. Itt egy pálcaintés, ott egy varázsige, úgyhogy elég jól állok. Mugli módra is meg tudom csinálni, de ez gyorsabb, Főleg mert nagyon ennék már, ma még csak egy omlettet ettem reggelire.
- Akkor majd megtanítok pár sütit, a legegyszerűbb a Caprese torta. Csoki, mandula, cukor meg vaj, isteni finom és egyszerű is - rámosolygok, majd elkezdek gondolkodni, hány európai sütit ismerek. Pár magyart már tudok, de nem eleget. Van jó pár lengyel is, de persze legjobban az olasz sütik mennek. Ezután felhozza, hogy viszonozná, én meg mondom is az ötleteimet. Az elsőre egy elég jó okot mond, hogy miért nem lehet a terapeutám, így erre bólintok egyet.
- Ez totál igaz, akkor inkább légy a barátom és a kuktám. Ha jól tudom, van még Mácsai Zója is, mint pszichológus, majd a komolyabbakkal hozzá fordulok - ez végülis egy teljesen elfogadható dolog, de nekem barátra van szükségem, nem terapeutára. Barátoknak úgyis híján vagyok, szeretek egyedül lenni, olyankor nem zavar senki.
A következő felvetésemre csak pislog párat, majd mikor azt mondja, hogy megoldható lenne, már elé is pattanok és megölelem. Hát igen, tényleg eridonos vagyok.
- Dejóóóóóó! Akkor majd ha kimentem, majd megbeszéljük, így te is kimozdulsz végre, nekem meg lesz kivel lennem a messzi Franciaországban! - Végre valaki nem kifogásokkal jön, hogy most esküvője lesz, vagy mert összejön élete szerelmével, aki képtelen kimutatni az érzéseit.
Közben a 10 perc is letelik, így már megyek is a sütőhöz és veszem ki a csirkecombokat. A tepsit leteszem a munkapultra egy alátétre, majd megcsap az illata. Kinézetre is isteni, illatra is, az íze is biztos jó lesz. Előszedek két tányért, majd ránézek a spagettire. Kicsit kihűlt, de csak pont ehetőre, így az egyik tányérra halmozok egy jó adag spagettit, majd ráteszek két csirkecombot. A szószból is rákanalazok a húsokra, majd egy kis reszelt füstölt sajtot rászórok, és a combok közé teszek két petrezselyemlevelet. A másikat is hasonlóan rendezem el, majd két villát és kést viszek az asztalhoz, a két tányért meg magam előtt reptetem. Pontosan Riley előtt landol az egyik, a villát meg kést a tányérok mellé teszem.
- Buon appetito! - mondom olaszul, majd elkezdek enni. Spagettit tekerek a villámra és bekapom. Hát igen, nagyon jól főzök. Ezután egy falat a csirkéből, tökéletesen passzolnak egymáshoz. Közben figyelem Rileyt, hogy ízlik-e neki. Ha igen, a többit haza is viheti, én bármikor összedobok egy ilyet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=729681#post729681][b]Carolina Eleonore Bellini - 2018.07.19. 23:13[/b][/url]

- Hát az én anyám se főz, mert van konyhánk, így nem koszolja be a kezeit. Apa szerint tud, de én még egyszer se láttam a konyhában - hát igen, én se tőle örököltem a főzőcskézést. Leginkább nagyira tudnám visszavezetni, ő máig mondja és küldi a családi receptjeit, amiket kicsit átdolgozva felhasználok. A szóviccen elmosolyodok, tetszik ez a kajasztrófa szó. Érdekes a magyar nyelv, rengeteg ilyen szókapcsolat van elvileg. A torta ötlete tetszik Rileynak, de van jobb ötlete is.
- Crêpes? Úgy ejtjük, hogy khrep. A vége lemarad, a k után meg egy kis h is van.  Ó, az nagyon finom, főleg nutellával meg eperrel, azt is süthetünk, ha gondolod - ez volt az egyik legelső dolog, amit sütöttem a szakáccsal, azt mondta, ha ezt megtanulom, akkor ettől már csak nehezebbek lesznek. Igaza is lett, majd a kurzuson olyanokat fogok tanulni, aminek a nevét se hallottam.
Aztán szóba kerül ez a terapeuta vagy barát dolog, de megegyezünk a barátban. Belecsapok a tenyerébe, végre lesz kivel lennem. Most barátra amúgy is nagyobb szükségem van, mint pszichológusra. Ezért is merem megkérni, hogy majd jöjjön el hozzám, ha majd ott leszek, és ebbe bele is egyezik.
- Neem, dehogy csak baglyokkal, szegényeket nem kínzom. Apától kaptam ilyen tapizós telefont, még nem tudom tökéletesen kezelni, csak az sms írás, hívás megy, a többi még nem - A 10 perc letelt, így pattanok is fel és folytatom a kaja előkészítését. A hasam nagyot kordul, így teszem a tányérra és tálalom.
- Köszi. - El is kezdek enni, és igyekszem nem az átlagtempóban falni, hanem kicsit lassabban enni. Úgy látom ízlik neki, mert hosszan analizálja az ízek keveredését. Meglepő a csirkecomb spagettivel, de nagyon jól működik. Meg is erősíti szóban, erre csak bólintok, mert spagettit tekerek a villámra, majd a végére tűzök egy darabot a húsból. Az étel gyorsan fogy, mindketten éhesek voltunk, úgy tűnik. A tányér aljáról összegyűjtöm a szószt és megeszem, így már alig kell mosogatni.
- Kérsz még? Mert akkor szívesen szedek még, egyél amennyi jólesik, nekem van még más kajám is.