37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Földszint
Konyha - Állia Szipenni hozzászólásai (6 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2013. december 21. 18:31 | Link
Főzőcskézés-Keiko
December 23. délután

Jó kedvűen indulok a konyha felé. Bár az ért sajnálom, hogy nem tudtam haza menni. De az ért valamit csinálok, talán valami sütit. Valami olyat, amit otthon szoktunk. Furcsa lesz a nagy családi vacsi nélkül, de itt is biztos finom lesz a vacsora. De azt ért kicsit én is főzök. Már majd nem el értem a konyhába. Zökkenő mentesen haladok egy tanár sem szólt rám. Leérve körülnézek, majd benyitok. Körül nézek.
Hirtelen egy halom manó áll körül. És azt kérdik, mit adhatnak. Mosolyogva felelem, hogy semmit, csak én szeretnék kicsit sütni. Ijedten néznek rám. Ezért hozzá teszem, hogy tudok főzni. Kicsit meg nyugszanak, de nem túlságosan. Ahogy beljebb lépek látok egy ismerős arcot. Keiko. Ő is főz valamit. Úgy látszik neki se volt ideje haza menni. hát legalább lesz kivel beszélgetni. Mosolyogva oda megyek hozzá és köszönök.
-Szia. Mit csinálsz?
Teszem fel kíváncsian a kérdést. Talán csinálhatunk valamit közösen. Úgy nézem, hogy sütit süt. Meg is kérdem.
-Segíthetek?
Remélem igen, nincs túl nagy kedvem egyedül sütni, ketten viccesebb.
Utoljára módosította:Lorelai K. Riviera, 2014. január 11. 15:19 Szál megtekintése
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2013. december 22. 22:23 | Link
Főzőcskézés-Keiko

Szinte tökéletes a mai nap. Jó az idő nincs gond most éppen. Otthon most ugyan nem tudok sütni, de ez pont jó az alkalom ahhoz, hogy kipróbáljam az itteni konyhát. Ahogy belépek egy halom manó támad meg. De a válaszom után ott hagynak mondván még egy. Ebből arra következtetek, hogy nem én vagyok ma az első. Megnézem, ki lehet az. És nagy meg lepetésem Keiko. Bár mint ha kicsit kevés lenne a keze. Megyek és segítek. Mi után köszöntem és meg kérdeztem szabad-e segíteni, beállok hozzá. Látszik, hogy örül a segítségnek és meg a társaságnak. Elkezdem kevergetni a vajat, ahogy kérte. Közben mosolyogva válaszolok és kérdezek tőle pár dolgot.
-Persze elég jól tudok főzni/sütni.
Ehhez kicsit jobban mosolygok. Majd folytatom.
-Mit sütsz? És hogy hogy itt vagy? Mért nem vagy otthon?
Teszem fel a kérdéseim. Remélve hogy nem kérdek túl sokat. Mert csak simán kíváncsi vagyok. Közben majd nem kész is vagyok. Már öntöm a tejet és kész is.
-Kész vagyok, most mit csináljak?
Remélem, még tudok segíteni, mert jó így főzni. Közben elő bújnak Keiko állatkái. Nagyon aranyosak. Meg kérdem hogy hogy már két állata van legutóbb még csak egy volt.
-Nagyon aranyosak az állatkáid. De nem csak egy volt még legutóbb?
Felrakja őket az asztalra. Én is oda megyek és mosolyogva meg kérdem meg-e simogathatom őket.
-Meg szabad őket simogatni?
Közben jobban meg nézem az kisállatokat. Majd gyors gondolattal a mellettük lévő tálból kiveszek párszem diót és feléjük nyújtom nekik. Remélve hogy szeretik. És mivel a gazdájuk hasonlóról érdeklődik, szerintem el fogják venni.
Utoljára módosította:Lorelai K. Riviera, 2014. január 11. 15:19 Szál megtekintése
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2013. december 23. 18:39 | Link
Főzőcskézés-Keiko

Élvezem a főzést Keikoval. Jól haladunk, közben beszélgetünk, épp kapom a következő kérdésemre a választ. Oh, szeretem a japán konyhát. De jó neki kis tesója lesz, kedves tőle hogy ez ért itt marad. Ezen mosolygok és így felelek.
-A japán sütiket szeretem. kedves tőled hogy itt maradtál.
Már kapom is az én kérdésem. Mért nem mentem haza? Hát mert sokat kell még tanulnom talán azért, de inkább mert, most nem lesz otthon mindenki és azok akik nincsenek pluszba hiányoznának.
-Hát azért mert tanulnom kell és most nem is lesz otthon mindenki. De legalább tudok veled felfedezni a kastélyban.
Jó sok mindent fel tudnánk fedezni. Vagy kimehetnénk, hátha van kint is felfedezni való. Bár szerintem már mindent láttam. Közben elveszi azt, amit én csináltam és bele önti a többi dologhoz. Aztán gyorsan bele önti egy tepsibe és beteszi sülni. kész is van egyelőre, most már nincs is per pillanat dolgunk. Ezt ő is meg erősíti. Valamint megkérdi melyik a kedvenc gyümölcsöm, mert ez gyümölcsös süti, hát az eper nem rossz ötlet. Vigyorogva válaszolok.
-Rendben. Hát nem is tudom, tejszínhabos süti lesz? Mert ha igen akkor nekem jó az eper azt szeretem.
Már most szeretném meg kóstolni a sütit. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. Közben már a két állatkájáról beszélgetünk, mert kibújtak a zsebéből. Amikor diót adok nekik, örömmel elveszik. És gyorsan elkezdik enni. Közben Keiko meg erősít, tényleg egy állata volt. Nagyon aranyos az új állata is. Ezt szóvá is teszem.
-Nagyon édesek, cuki az új állatkád is. Most már tudom tőlem is mit kapsz, persze csak akkor, ha még örülnél egy állatkának.
És már el is döntöttem, hogy meg lepem a régen vágyott kisállatával. Ha bele egyezik, hogy meglepjem. Közben még kérdek majd miután Keiko azt mondja, hogy szabad őket simogatni. Lassan oda nyúlok és először csak az egyiket simogatom. Majd miután meglátom, hogy a másik irigyen néz, őt is elkezdem. Nagyon puha mindkettő és látszik rajtuk, hogy élvezik. Majd miután eleget simogattam őket ránézek Keikora. Megkérdem, hogy áll, mit kell segítenem.
-Na hogy áll a süti? Mit segítsek?
Majd hirtelen még hozzá teszek egy mondatot.
-Különben nagyon kezesek az állatkáid. Jól nevelted őket.
Most már én is a tésztát nézem, és úgy várom a választ.
Utoljára módosította:Lorelai K. Riviera, 2014. január 11. 15:30 Szál megtekintése
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2013. december 23. 21:17 | Link
Főzőcskézés-Keiko

Hát egyedül nem is, de legalább sütök. Így is jó. Legalább tudok beszélgetni. Otthon persze az egész család együtt szokott sütni meg viccelődni. Most ebből kimaradok. Közben kevergetem a vajat, de ez után a gondolatmenet után már be is fejeztem. Közben meg is beszéljük, hogy szünetben felfedezünk új helyeket. Egymásra mosolygunk, ő közben beteszi a tésztát. Közben kérdezek, elég gyorsan megkapom a választ. Eltaláltam, tejszínes lesz. Olyan japán tortát már láttam, az is epres volt. Már nagyon várom milyen lesz az íze. Ezt meg is mondom. És a kérdésre is fellelek közben. Persze nagy vigyorral az arcomon.
-Ó. Olyat már láttam, kíváncsi vagyok milyen az íze. Persze, segítek, mosom is az epreket.
Miután ki örültem magam elmegyek epret mosni. Szépek az eprek és látszik, hogy frissek. Keiko még rá néz egyszer a tésztára és jön nekem segíteni. Közben az állatkáiról beszélünk. És örömmel veszem, hogy örülne egy állatkának. Talán holnap le is megyek az állatkereskedésbe. Bár amit én adnék az nem biztos, hogy bírná a mostaniakat. Ezen gondolkozva közben felelek.
-Szerintem nem lenne sok. De én nem olyan kisállatra gondoltam.
Ehhez rejtélyesen mosolygok, remélve, hogy kíváncsivá teszem. Közben eszébe jut a tészta. Gyorsan oda rohan és kiveszi. Pont jó lett. Szépen kijött a tepsiből. Mondhatni mesteri. Ezt meg is mondom.
-Nagyon jó lett, kész cukrász vagy.
Közben már félre is tette és már a krémet készíti elő. Megyek is segíteni. De már ő is mondja, mit csináljak.
-Rendben, csinálom, csak mond a receptet, hogy tudjam, hogyan csináljam.
Rám vigyorog, én pedig visszavigyorgok és átveszem a tálat. Közben meg is cáfolja az állataiba vetett hitem, miszerint jól neveltek. Szerinte nem, csak szeretnek a figyelem központjában lenni és ezért mindent megtesznek. Ez el is mondom neki.
-Szerintem csak a figyelem központjában szeretne lenni.
Közben verem én is a habot, de ez már ész is. Várom, hogy én tegyem-e bele az epret vagy ne, biztos megmondja. De csak elveszi és megkérdi akarom-e kenni. Erre mosolyogva és bólogatva felelek.
-Persze, nem látszik, de én is szoktam otthon sütni-főzni.
Elveszem a kenő kést és elkezdem kenni. Elég könnyen megy most nagyon jó a tészta ebből is látszik, hogy már kihűlt a krém pedig még pont elég meleg. Miután ez kész. Keiko elkezd benne gyönyörködni, egy kicsit én is. De aztán elkezdi felszelni. Elő vesz két tányért és ki rak rá két szeletet. Odanyújtja nekem az egyiket. Leülünk és el kezdjük enni. Mondhatom mennyei.
Utoljára módosította:Lorelai K. Riviera, 2014. január 11. 16:34 Szál megtekintése
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 19. 21:24 | Link
Leonie
Ruha

Éhen halok, de szó szerint. A mai nap folyamán annyi mindent csináltam, hogy most kopog a szemem az éhségtől. Hiába próbálom elterelni a gondolataim egy jó könyvel, mindig visszajuttok ehhez a tényhez.
Mintha csak megakarná ezt erősíteni, megkordul a gyomrom, én pedig arra az elhatározásra juttok, hogy itt az ideje lemenni a konyhába és szerezni valami kaját.
Becsukom a kezemben tartott könyvet és leteszem az éjjeliszekrényemre. Aztán gyors léptekkel kisétálok a szobából. A folyosón kicsit lassabban sétálok, de azért így is elég gyorsan elérem a célom, a konyhát.
Az ajtóban megtorpanok és elképedve figyelem tíz manóval körülvett lányt. Ha nem lennék ennyire éhes, akkor valószínűleg azonnal sarkon fordulnék, de most kis habozás után belépek. A konyha közepén álló álló lányt körülvevő manók egyike meglát és elsápad. Amiből arra következtetek, zavarja a manókat, ha ennyi diák jelenik meg a konyhában vacsora idő előtt nem sokkal, amit meg is értek.
Mire végzett ezzel a gondolatmenettel, megjelenik az egy manó mellettem és megkérdezi, miben segíthet. Rámosolygok, kedvesen közlöm vele mit szeretnék.
-Egy szendvicset, mivel már nagyon éhes vagyok.
Enyhe megkönnyebbülés jelenik meg az arcán, ami arra késztet, hogy újra megnézzem a másik lányt. Közben a manó kikérdez a szendvicsről, aztán eltűnik.
Amíg a kajámat várom, a lányt figyelem és a körülötte sürgölődő manókat. A csaj már első pillantásra furcsának tűnik vörös lóboncával és nyuszis kezeslábasában, de elképzelni se tudom, hogy mivel okozott ekkora felfordulást.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2015. július 27. 12:10 Szál megtekintése
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 23. 16:31 | Link
Leonie

Az egy manó eltűnik a lány mellől, én pedig végre látom, hogy mi történik.
Valamilyen szilánkokat söpör fel az egyik manó, míg egy másik a lány lábát kötözi be. Aki erősen gesztikulálva magyaráz valamit, de azt nem hallom, hogy mit.
Elfordulok a furcsa diáktól, vissza az engem kérdezgető manóhoz, kedvesen megbeszélem vele az étel igényemet. Vagyis csak beszélném...
Mondhatni a semmiből mellém lép a vöröske és ránk üvölt. Értetlenül fordulok felé, de mire megszólalhatnék elkezd hadarni. Engem pedig magával ragad a szóáradat.
Sűrűn pislogva próbálom értelmezni amit mond, de mire mindent megértek már elkezdi megcsinálni a szendvicsem.
Enyhén zöld arccal reagálok a hallottakra.
-Először is hagyd, hogy én csináljam a szendvicset.
Gyorsan kiveszem a kezéből a kenyeret és odébb terelem, aztán megcsinálom a kajám.
Közben folytatom a beszédet.
-Ki vagy te?
Miután megmenekült a szendvicsem, kezdek kíváncsi lenni, mivel emlékeim szerint egyszer-kétszer már láttam a csajt. Amíg a választ várom befejezem a kaja készítést és az egyik közeli székre leülve elkezdem enni, közben türelmesen nézek a lányra.
Szál megtekintése
Konyha - Állia Szipenni hozzászólásai (6 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Földszint