Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat.
Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták.
A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak.
Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=11328#post11328][b]Yarista Palarn - 2012.11.07. 23:15[/b][/url]

A mai nap sem volt kevésbé fárasztó az edzésen, mint eddig. Már kezd hozzászokni a dologhoz, és ma nem volt olyan meggondolatlan, int nemrégiben, bár az az este egész jól végződött Bonnie-val. Kicsit késve érkezik a szokásos kandallóban, ami számára engedélyezve van, egy kicsit eldiskurált Olaffal a helyi szokásokról, na és a csajokról. A svéd lányok, nem olyan szépek, de megígérte, hogy hoz majd neki néhány fényképet, hogy azt igazolja, hogy a magyarok meg igen. A hosszúra nyúlt beszélgetésben Olaf kissé be is rúgott, alig akarta elengedni a fiút. Yarista továbbra sem ihat, és a bájitalok miatt sem, amik pedig úgy néz ki, hogy meghozzák a várva várt gyógyulást. Szóval már elég fáradtan érkezik vissza a kastélyba, ráadásul takarodó után, ezért biztosan megkapja majd a beosztását, de jelenleg éhen hal. A svéd kocsma, ahol üldögéltek mentes volt az ételektől, szóval itt az ideje, hogy meglátogassa Havaskát, kedvenc konyhai manóját. Vele már első éves korától jóban van, a fiú mindig hoz neki valami tárgyat, ami a manót felvillanyozza, Yar pedig nyilván ezért kap némi kaját, még olyat is, amit nem szolgálnak mindenkinek fel. Amikor benyit a konyhába, egy lányt lát üldögélni egy fa asztalnál, a rellonos pedig azonnal reagál.
- Nevet, házat és már a büntetőmunkán is gondolkodom! - szólítja fel a lányt, igaz, egész furcsán nézhet ki melegítőben, sporttáskával a hátán. Reményei szerint ez megzavarja a lányt, és úgy vár a reakciójára. Közben nem felejtette el, hogy éhség gyötri, tehát magához kéreti kedvenc hosszú fülűjét.
- Havaska merre vagy? Éhes vagyok. - közli fennhangon, így most már két dologra vár tovább: a lányra és a manóra. Fáradtan lecsüccsen egy székre és kényelmes sóhajt hallat. ~ Egyszer kinyír minket az edzésen... ~

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=11344#post11344][b]Yarista Palarn - 2012.11.08. 00:06[/b][/url]

A megérkezése nem is lehetne pompásabb, magában nagyon jól szórakozik. Az idősebbnek tűnő lány bedől a trükknek, pedig még jelvénye sincs. Már épp szólna neki, hogy "nyugi csak poén volt", amikor alkudozni kezd. ~ Hát ezt megeszem. Mondjuk navinés, a kis cuki. ~ Ennyi pont elég, hogy tovább erősödjön a navinésekre kialakított sztereotípiája, persze azokkal a kivételekkel, akikkel nagyon jóban van. Persze nem kell tisztában lenni, hogy ki a prefektus, de, hogy őt nem ismerte fel, egy kicsit piszkálja a csőrét. De gyorsan visszatér a büntetőmunkához.
- Nos, lássuk csak... - morfondírozik láthatóan nagy elánnal, még egy nagyot is sóhajt közbe.
- Hát jó, lásd milyen vaj szívem van. Mivel nem vagyok prefi elengedem a büntetőmunkád. - vigyora hatalmasra szélesedik, és várja a beteljesülést. Még húzhatta volna egy kicsit, de tényleg fáradt már, ennyi pont elég volt neki a szórakozásból. Veronika pedig felháborodik, amikor a manó után érdeklődik.
- Nekem mondod? Havaska a barátom. Amúgy Yarista vagyok és éhes, ilyenkor em illik kihozni a sodromból Verocska. De ha gondolod, jól elleszünk, amíg eszünk, aztán besettenkedhetünk a saját körletünkbe... - feláll és átmegy a lány asztalához, mellé dobja a zsákját és leül a navinéssel szemben. Beletúr a saját hajába, majd rákönyököl az asztalra és a fejét a tenyereibe temeti, ez is jelzi milyen fáradt már.
- Amúgy mit keres itt ilyen későn? Árt az alakodnak a késői kaja... - fáradt sóhajjal a hangjában érdeklődik, már ez is nagy szó ilyenkor tőle. Általában elmászik az ágyig és ruhástól alszik aznap. Közben megérkezik Havaska egy tányér húslevessel. Yar felpillant, amikor a manó megbökdösi és vigyorogni kezd.
- Hát szervusz tee, imádom, hogy ilyen kis rendes vagy. Hoztam neked svéd tükördarabot, mit szólsz? - benyúl a zsebébe és egy törött tükörrészt ad át  manónak, aki fellelkesülve ugrándozik.
- Ugye legközelebb is hozol valamit Havaskának? Ugye? - lelkendezik, Yar pedig gyengéden megsimogatja a fejét.
- Még szép! - erre aztán a manó fordul egyet örömében és eltűnik, Yar pedig magához veszi a kanalát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=11435#post11435][b]Yarista Palarn - 2012.11.08. 11:07[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=11455#post11455][b]Yarista Palarn - 2012.11.08. 13:00[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=11838#post11838][b]Yarista Palarn - 2012.11.08. 22:34[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=16061#post16061][b]Yarista Palarn - 2012.11.18. 15:06[/b][/url]

Mosolyogva hallgatja végig Vera első és egyben utolsó meccsének rövid krónikáját, amiben megállapítja, hogy a lány valószínűleg, csak megpróbálkozott a játékkal, igazából csak egy próba volt, hogy ilyen lehet. És mivel a főpróba elég rosszul sikerült, az egyébként is kevés motiváció elillant, mint a gyógynövénytan végét jelző csengő után a diákok. Ennek kicsengésére át is térnek a GYNT tanárra és feleségére, bár egy kicsit eltérő az, amit gondolnak róla.
- Nem hiszem, hogy van összefüggés a fiatal feleség és büntetőmunkák kiosztása között. Kevesen kedvelik az öreget, de azért jól tanít. A modora már megint más kérdés. Viszont úgy látszik, hogy van olyan nő, akinek ez is megfelel, illetve az is lehet, hogy Felagund vele másképp viselkedik. Például nem küldi a sarokba, ha rossz volt. – felnevet a fiú és megigazítja a pólóját a derekánál, mert az felgyűrődött és megérezte Yar a huzatot.
- Nos, azt én is megnézném. Arról, hogy Alexa nénike mindenről tud, nem is lepődöm meg. Főleg, hogy amikor nála voltam elmondta, hogy kár titkolózni, ő mindenről tud. Nem örültem ennek a hírnek túlságosan. – vesz be egy újabb kanál levest a rövid beszéde után. Alexa néni nagyon bölcs asszony, de úgy néz ki, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem. A nagyon sok másokért aggódás között elveszik a saját magára szánt időben.
- Remélem pozitív lesz a fogadtatás, Alit nagyon bírom. – teszi még hozzá, mert őt ebben az ügyben csak ez érdekli. Ha Adorján az, aki boldoggá teszi, hát legyen így, tegye. Csak Aliyaah is boldog legyen annyi viszontagság után, na meg a kisbaba is, akit magához vett…
- Ó, nem? Francba, mást kell bevetnem… - tűnődik, majd elneveti magát, egész hangosan. Furcsa pletykák ezek, ritka az, amikor nem ironizál saját magán, vagy nem nevet fel ezekre a feltételezésekre. nagyrészt viszont nem foglalkozik velük, köszöni, ő jól van így is, bármi is terjengjen róla. Ráadásul néha még jól is jön. A forró csokit is megköszöni Vera, Yarista pedig tovább hallgatja őt. Közben elintézi Havaskát is, amire a navinéstől érkezik egy kedves bók.
- Köszi, én mindig így bánok velük. Egyébként pedig nem biztos, hogy okos ötlet lenne belógni oda. Szerintem csak én vagyok ilyen félresikerült, ne aggódj, a többiek olyanok, ahogy leírják őket. – védi meg a háza becsületét, ha már ő nem tesz semmit a renomé megtartása érdekében,. Elég nagy ívben tesz erre, nem érdekli, hogy hogyan ítélik meg őket, vagy éppen őt olyanok, akik nem ismerik. Akik pedig ismerik, úgyis tudják, hogy milyen ő, vagy éppen egy másik rellonos.
- Csak tenned kéne érte valamit, gondolom. Azért nem hiszem el, hogy senki sem próbált még meg közeledni hozzád, ahhoz túl csinos vagy. A Krisék meg már csak ilyenek, de ez a két jómadár bőven kilóg a sorból. Attól függetlenül, hogy én MacKenzie-vel nagyon jóban vagyok és szeretem a hülye fejét. – rántja meg a vállát, a következő szippantással, pedig a végére ér a forró csokinak. Fel is áll, majd elkapja a lány szabad kezét és egy csókot lehel rá finoman.
- Nos, Verocska, sajnos nekem mennem kell. De örültem a szerencsének, ha még kérsz valamit, csak szólj Havaskának, úgyis leskelődik. Minden jót és jó pasi fogást, na meg jólánykodást! – felkacag kedvesen és egy táv puszit is küld, majd felkapja a cuccát és elmegy a körlete felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=519135#post519135][b]Yarista Palarn - 2015.09.16. 11:51[/b][/url]

Még nem beszélte meg a távozását teljesen. Lehet, hogy neki kell majd átadnia a stafétabotot a következő jelentkezőnek, ezt még nem beszélte meg az igazgatósággal. Viszont abban biztos, hogy nem tudja tovább csinálni. Nagyszerű év volt, fordulatos, izgalmas, lélekemelő és ledöbbentő, volt minden, mint a Bucsuban. Nem tudja folytatni, egyszerűen nem fér bele már az életébe, még akkor sem, ha a szabadidejét nagyon szívesen használta erre. Viszont ott volt a másik oldal, pihenésre nem maradt ideje, így nagyon elfáradt a szezon végére és nem volt elégedett a Szarkáknál töltött teljesítményével sem, amit leginkább a fáradságra tudott fogni. Most viszont van egy kis szünete, és akkor befejezi a bagolyköves pályafutását, már ami a játékvezetést illeti. Nagyon sok tapasztalatot szerezett, aminek örült és ellesett pár cselt is, ami ugyan kidolgozatlan volt –némelyik kidolgozott -, amit majd begyakorolhat. És itt van még a Szentmihályi fiú is, őt sem akarja itt hagyni szó nélkül. Most viszont rettentően éhes és a vacsoraidő még messze, ezért meglátogatja a konyhát.
Amint belép megrohamozzák a manók.
- Palarn úr, de régen láttuk! Hozhatjuk a szokásosat? – kérdezi az egyik manó, fülig érő vigyorral, miközben másik négy a lábába kapaszkodva üdvözli a régi ismerőst.
- Persze Tutujka! Ti is hiányoztatok! – mondja vigyorogva, és emlékek rohanják meg, régen éjjelente sokat töltött lenn a konyhában, amikor Svédországból edzésről hazaérkezett. Megvakargatja a manócskák fejét és leteszi magát a kis asztalhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=519614#post519614][b]Yarista Palarn - 2015.09.17. 18:59[/b][/url]

A manók mindig szerették, és ő is szerette a manókat. Náluk otthon a kastélyban – erről jut eszébe, hogy az otthoniakra is szánhatna némi időt – minden manó fel van szabadítva, ahogy itt is. Vagy itt nincsenek? Úgy emlékszik, hogy szabad akaratukból vannak itt, vagy egy korábbi Igazgató felszabadította őket. A lényeg, hogy kedvelik a kviddicsest és hoznak neki kaját, amikor meglátogatja őket, ő pedig mindig hoz valami ajándékot. Most kis papírzászlókat hozott a Szarkáktól, amiket ha megfújnak, lengenek és „Go Go Magpies!”-t kiabálnak párszor. Persze, hogy megrohamozzák, mindig jó volt hozzájuk, majd helyet is foglal.
- Itt az ajándék, majd vegyétek el! – mondja vigyorogva és kiteszi az asztal szélére a kis zászlócskákat. Amire nem számít az az, hogy egy idősebb hang szól hozzá, kissé meglepődve kapja fel a fejét. Még sosem látta a férfit, viszont hallott róla, hogy van a konyhán egy felügyelő, aki a manókért felel, vagy valami ilyesmi. Pedig 5 évig volt itt és soha sem találkozott vele, de tippje szerint ő lehet az. Kissé divatjamúlt ruhában van, azonban ez sosem zavarta őt, egy kicsit sem, hogy más, hogyan néz ki.
- Elnézést, már nem vagyok diák… bár itt tanultam – válaszol gyorsan, ki tudja, hogy meddig terjed el a férfi hatásköre. Fel is áll és várja, hogy odajöjjön a férfi, ha megteszi, kezet nyújt neki.
- Yarista Palarn vagyok, és én vezettem az elmúlt évben a kviddicset. Most az igazgatósággal tárgyalok, csak éppen nem volt szerencsém hozzájuk, viszont megéheztem. Régen a manók mindig adtak valami kis maradékot, vagy csináltak nekem valamit – mondja mosolyogva és figyeli a férfit. Nem akarja megbántani, és lábatlankodni sem igazán, de ezt gyorsan elveti, mert megkordul a gyomra elég hangosan
- Ugye nem bánja, ha pár falatot eszem, aztán itt sem vagyok. Nem szeretnék megzavarni a munkában senkit – mondja kissé könyörgően, mert tényleg jó lenne egy kis étel. Még egy kviddicses is lehet éhes, no.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=525374#post525374][b]Yarista Palarn - 2015.09.29. 14:16[/b][/url]

A férfi meglepi Yaristát, ráadásul neki is támad egy kissé, amit a fiú nem igazán vesz jó néven. Félig-meddig igazat ad, de a manók nem igénylik a köszönést, most kivételesen elhagyta, mert azonnal letámadták.
- Elnézést, nem láttam, hogy itt van – azért az illem így diktálja, hogy bocsánatot kérjen a figyelmetlenségéért. De, ha már itt vannak, akkor ideje lenne megismerkedni az érdekes kinézetű – mondhatni ódivatú, vagy ultraretro – férfivel, ezért kezet nyújt neki. Az viszont nem fogadja el, hanem még fel is háborodik, és olyan dolgokat mondd, aminek okán el kell gondolkodnia.
- Á, szóval király, jó uram. Rég jártam Magyarországon ezek szerint – megy bele a játékba, mert talán egy őrülttel, vagy egy sérült elmével van dolga. Egyelőre egyiket sem zára ki, de azért a kézcsókot már túlzásnak tartja.
- Már meg ne haragudjon Thege király, nem szeretném kétségbe vonni az érdemeit és címeit. De úgy tudom, hogy Magyarországon is a Mágiaügyi Minisztérium a hatalom. Hogyhogy eltitkolják Önt, hiszen csak erről lehet szó – ahogy azt a régi filmekben látta alázatosan meghajol a király előtt, azonban kézcsókot nem ad, amit rögtön ki is magyaráz.
- Egy király kezét az én alacsonyrendű szám nem érintheti. Bocsásson meg, hogy nem ismertem Önre, de… ördögi konspiráció lehet a háttérben, hogy nem hallottam magáról, Thege király – jól játssza a szolgát, de magában már mulat. Nagyon reméli, hogy nem sérti meg, és tényleg csak egy őrülttel van dolga. Különben miért is lehetne itt egyáltalán? Valami nagyon nem stimmel, ezt a kviddicses jól tudja. Amint leül a „király”, ő maga is helyet foglal, addig viszont állva marad.
- És mi ügyben jár-kel a király a konyhába? Hol marad az intézője ilyenkor? Talán meg kellene büntetnie – ad tippet, de nagyon kíváncsi a válaszokra, még akkor is, ha néhány manó messziről kuncog magában, de Yarista nem adja jelét, hogy velük tartana. Ő most egy középbirtokos fia – mégsem lehet pór legény -, aki ismeri az illemet. Már amennyire tisztában van a régies dolgokkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=561388#post561388][b]Yarista Palarn - 2016.01.07. 12:25[/b][/url]

- Ne haragudjon, nekem a konyha nem idegen terület. Rengeteget jártam ide régebben, a manók jó barátaim, csak kérdezze meg őket – kacsint a kis manókra, akik aztán körbe is ugrálják rendesen, meg egy csomó kaját kezdenek el nyomkodni a zsebébe. „Yarista úrnak ez a kedvence”, „Ezt neked sütöttem Yarikám” és hasonló hangzatos dolgokkal jönnek elő a manók, ami még a fiút is meglepi. Megsimogatja a buksijukat is, de visszatér a férfihoz, nem szeretné megváratni „Magyarország királyát”.
Olyan performance-t ad elő Thege úr, hogy Yarista majdnem teliberöhögi az egészet. Csak a legendásan nagy önuralma menti meg az egészet, amikor a férfi előveszi a zsebkendőjét, és bemutatja azt, majd közli vele, hogy itt az idő akézcsókra. valójában esze ágában (avagy Thege ágában) sincs ezt megtenni, de kezd kifogyni a kifogásokból.
- Sajnálom király, nem tehetem meg, hogy e nemes keszkenőt bekoszoljam, még a maga kérésére sem – mondja kedvesen. ~ Meg egyébként sem fogom megkóstolni azt a koszos, büdös vackodat, jó uram! ~ Nevetgél magában, majd helyet foglalnak mind a ketten. Próbálja egy kicsit kizökkenti az álkirályt a magabiztosságából, de a válasz, amit kap még mindig ügyes terelés. Ez a fickó vagy nagyon jól ért a mellébeszéléshez, vagy tényleg azt hiszi, hogy ő a magyar király.
- Nem vagyok cseléd, Thege király. A birtokom a nemes pákozdi uradalom mentén van, csak bizonyosodjon meg róla, ha szeretne. Természetesen ettől még nem vonhatom kérdőre, ebben igaza van - mosolyog, majd meglepődik a következő következtetésen.
- Csak enni jöttem, azt nem hinném, hogy rossz dolog. Sőt, nagyon is jó. Vinnem kell a sárkányomnak is egy jó véres steaket, de lehet, hogy inkább elhívom ide, a manók is kedvelik – ez már hazugság, de amanók valamiért nem reagálják le, csak gyanúsan elfordulgatnak, ha feléjük néznek.
- Kártya? – kérdezi hirtelen, hátha van kedve játszani a „felséges úrnak” egy partit.