 Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat. Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták. A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak. Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.
|
|
|
|
Celestyn
Együtt battyogunk lefelé mi ketten Celestynnel, furcsállom, hogy Éjfél most nem jött velünk, de gondolom felment inkább aludni az a lusta szőrcsomó. Pedig biztosan találnánk neki is valami jó kis kaját, de ha nem, hát nem. Lehet jobb is így, mert legalább a srác allergiájára nem tesz még rá egy lapáttal macsekom jelenléte. Belépünk a konyhába és látjuk a sürgő-forgó manók sokaságát. Nem akarjuk őket zargatni, ezért lopva elcsórunk egy nagy adag kaját és elhúzódunk egy csendes sarokba, ahol két széket és egy asztalkát találunk. Elkezdünk enni, de közben igyekszem tovább beszélgetni Celestynnel.
- Mond csak, te hogyan jöttél rá, hogy varázsló vagy? Mert én kicsi koromban úgy hat-hét évesen elkezdetem magam körül leveleket röptetni, amikor el voltam keseredve. Ezzel vidítottam fel magam.
Mesélem el röviden egy részét azoknak a dolgoknak, amit Anyukám csak úgy hívott, hogy "a várva várt fordulatok". Régen volt már, hogy ez eszembe jutott volna, s most mosolyt csaló nosztalgiával gondolok rá. Gyermekként nem hittem volna, hogy egyszer ezeknek a csodáknak a titkát fogom megtanulni és átlátni, pedig most épp azt teszem, hisz annyi minden van a varázsvilágban, és itt a suliban, ami érdekel.
|
|
|
Ivy A. Ives
INAKTÍV
Zöld Poszáta
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 233
|
|
Írta: 2013. szeptember 2. 14:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=170243#post170243][b]Ivy A. Ives - 2013.09.02. 14:59[/b][/url] CelestynEgyütt battyogunk lefelé mi ketten Celestynnel, furcsállom, hogy Éjfél most nem jött velünk, de gondolom felment inkább aludni az a lusta szőrcsomó. Pedig biztosan találnánk neki is valami jó kis kaját, de ha nem, hát nem. Lehet jobb is így, mert legalább a srác allergiájára nem tesz még rá egy lapáttal macsekom jelenléte. Belépünk a konyhába és látjuk a sürgő-forgó manók sokaságát. Nem akarjuk őket zargatni, ezért lopva elcsórunk egy nagy adag kaját és elhúzódunk egy csendes sarokba, ahol két széket és egy asztalkát találunk. Elkezdünk enni, de közben igyekszem tovább beszélgetni Celestynnel. - Mond csak, te hogyan jöttél rá, hogy varázsló vagy? Mert én kicsi koromban úgy hat-hét évesen elkezdetem magam körül leveleket röptetni, amikor el voltam keseredve. Ezzel vidítottam fel magam. Mesélem el röviden egy részét azoknak a dolgoknak, amit Anyukám csak úgy hívott, hogy "a várva várt fordulatok". Régen volt már, hogy ez eszembe jutott volna, s most mosolyt csaló nosztalgiával gondolok rá. Gyermekként nem hittem volna, hogy egyszer ezeknek a csodáknak a titkát fogom megtanulni és átlátni, pedig most épp azt teszem, hisz annyi minden van a varázsvilágban, és itt a suliban, ami érdekel.
|
"...Ne félj, csak Élj!..."
|
|
|
Celestyn Sobolewska
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2013. szeptember 2. 16:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=170304#post170304][b]Celestyn Sobolewska - 2013.09.02. 16:55[/b][/url] Ivy.
Az egész út teljesen ismeretlen volt a fiú számára. És nem is fogja megjegyezni azonnal a konyhához vezető utat, mivel a memóriája sem túl világi, aztán a festmények cseveje is lefoglalta kissé. Na, és az sem utolsó, hogy Ivyval is beszélgettek erről-arról a séta alatt.
Hirtelen arra eszmélnek, hogy a konyhában vannak. Apró lények izegnek-mozognak, teszik a dolgukat. Ijesztő szerzetek; házi manók. Tág pupillával vizsgálja őket, amíg el nem érnek a szekrényhez, ahol felpakolják magukat minden jóval.
Gombás jércemell ragu rösztivel a mai menü a fiúnak. Régen nem evett már, csak úgy folyik nyála a mindenféle finomság láttán. Végül helyet foglalnak egy sarokban, s neki is látnak az ételnek.
- Én mindig is tudtam, hogy varázsló vagyok, vagyis az lehet belőlem. Az egész családom az. Anyám és apám részéről is. - meséli félig teli szájjal, hiszen már hozzá is kezdett a raguhoz. - Nem történtek körülöttem furcsaságok.
Vonja meg a vállát, miután bekapott egy újabb falatot. Szoktalnul közvetlenre vette a figurát Ivyval szemben.
Aztán megáll mellettük egy kisebb fajta, görnyedő, öregszemű házi manó. Nem szól, csak nézegeti őket. Celestyn lenyeli a falatot, amit éppen rágcsál, majd kérdő tekintetét a lányra emeli.
- Hát, ez meg...?
|
|
|
|
|
Ivy A. Ives
INAKTÍV
Zöld Poszáta
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 233
|
|
Írta: 2013. szeptember 3. 14:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=170592#post170592][b]Ivy A. Ives - 2013.09.03. 14:36[/b][/url] CelestynPirítóst, kacsazsírt, és ha tetszik a srácnak, ha nem fokhagymát eszik és mindezt egy nagy csöbör teával öblíti le. Szereti ezt a fajta nem angolos reggelit, ez inkább itt Magyar honban, Apja szülőhelyén szokás. Amikor néha hazalátogattak kisebb korában, ezt ette a legtöbbször reggelire, a másik kedvence a rántotta, amiben kenyérdarabkákat is kisütöttek. Eszegetnek, és közben beszélgetnek tovább. Meg tud pár dolgot a srácról és ő is mesél néhányat, majd megjelenik a manó. - Egy manó. Biztosan azért jött, mert rossz helyen vagyunk. Igaz?
Nézek előbb a fiúra aztán a konyhában tevékenykedő személyzet előttünk ácsingózó tagjára, mire a nevezett bólogatni kezd és ettől lapát fülei meglebbennek. A manón nagyon látszik, hogy nem szerette volna ő kimondani, hogy rossz helyre telepedtünk, mert az sértés lett volna, pedig nem. Számomra sosem jelentett bajt, ha valaki közölte, ha rosszul csináltam valamit, vagy ha láb alatt voltam.
|
"...Ne félj, csak Élj!..."
|
|
|
Celestyn Sobolewska
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2013. szeptember 3. 14:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=170596#post170596][b]Celestyn Sobolewska - 2013.09.03. 14:54[/b][/url] Ivy.
A jércemell nem lett annyira jól elkészítve, mint ahogyan Celestyn csinálta volna, de egye fene. Ez is nagyon nagyszerű a gyors ételek után, amikor ide vezető, kalandos útján fogyasztott. A kalandos - mondjuk - túlzás, mert az ember attól valami jóra számít. Azonban a fiú esetében nem ez a helyzet. Borzalmas volt. Több, mint borzalmas. Ahogyan az utóbbi egy éve is. Nem azért ért meg olyan korán, mert ilyen volt a természete, amióta az eszét tudja, hanem azért, mert erre volt kényszerítve. Lapozzunk.
A manó jelenléte nem hagyja nyugodni. Leteszi kését és villáját elég nagy hangzavart csapva. A közelben lévő kevés lény csupán megmozdítja rá a füleit, de nagyobb problémát nem csinálnak belőle. Noha a mellettük álló manó megjegyzi, hogy itt udvariatlansággal nem megy semmire, rossz helyen ülnek, és távozzanak.
- Ahogy óhajtod. - mondja egy látványos fintorral, majd ételét az asztalon hagyva áll fel, és tekint háztársára.
- Az a másik jobb lesz, nem? - azzal udvariasan a kezét nyújtja felé, hogy felsegítse a székből. Közben a házi manó leszedi a már felesleges terítéket, s elcsoszog vele a konyha másik végébe.
Celestyn követi zöld szemeivel, majd visszatekint a lányra, aki felé még mindig nyújtja hosszú, jobb karját.
- Nos? - kérdi szokásos, semmilyen arckifejezésével.
|
|
|
|
|
Ivy A. Ives
INAKTÍV
Zöld Poszáta
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 233
|
|
Írta: 2013. szeptember 4. 13:13
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=170814#post170814][b]Ivy A. Ives - 2013.09.04. 13:13[/b][/url] CelestynElfogadom a felém nyújtott kezet, és átsétálunk a másik asztalkához. Leülünk, majd kezemben szorongatva a bögrét egy kicsit kezdem kellemetlenül érezni magam, de úgy tűnik, itt nem leszünk útban, amikor ez bizonyossá válik, kissé leengedek és jólesőn belekortyolok a teámba. Erdei gyümölcs ízesítésű fekete, kevés cukorral és egy szelet citrommal, pont. ahogy szeretem. - A te szüleid mivel foglalkoznak?Kérdezem, hogy visszavehessem beszélgetésünk fonalát, melyet a manós incidens szakított meg. Kíváncsi vagyok más itteni diák szülei is olyan sok költözéssel járó munkát végeznek-e, mint az én anyukám és, hogy emiatt váltak-e el más varázsló-mugli párok is, vagy csak az én szüleim voltak ilyen szerencsétlenek. Mert az enyémek, legalábbis Anya szerint emiatt váltak el, bár én ebben valahogy sosem voltam biztos, mert egy darabig úgy tűnt, ők a világ legösszeillőbb párja. Aztán egyik napról a másikra elváltak és Apu visszaköltözött Magyarországra és én azóta nem is láttam, ennek több mint öt éve már.
|
"...Ne félj, csak Élj!..."
|
|
|
