36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 9. 19:09 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



Miután megbeszéltem Somával, hogy lebuktatjuk a haverját, nem voltam rest, írtam neki egy szívélyes levelet, hogy találkozni akarok vele a Szertárakban. Nagyon izgultam, hogy mi lesz, hogy lesz, de azért próbáltam nyugodt maradni és megőrizni a hidegvéremet. Nagy szerencsém volt, hogy színjátszós voltam, próbáltam felkészülni lelkiekben a találkozó előtt, hogy átszellemüljek az adott szerepbe. Tudtam, hogy fontos a külcsín is, így egy dögös vörös színű rucit vettem fel, ez némileg talán el fogja terelni a figyelmét arról, hogy elkezdjen gyanakodni. Tudtam, hogy Somának nem fog jól esni a dolog, de vállalnunk kellett ezt az áldozatot annak kapcsán, hogy kiderüljenek Benedek piszkos kis szándékai. Nem tudhattam, hogy mennyire lesz könnyű dolgom vele, Így végigzongoráztam magamban minden eshetőséget. Tény, hogy idáig, mikor összefutottam vele, rögtön megpróbált befűzni, reméltem, hogy ez most sem lesz másként. Kiválasztottam a szekrényemből a ruhához legjobban illő bordó magassarkú cipellőt, hajamat kiengedve hagytam, feltettem egy picit erősebb sminket, majd elindultam a helyiség felé. Egy esti időpontot beszéltem meg a sráccal, Somával pedig abban maradtunk, hogy elbújik még a találkozónk előtt a szertárba, hogy a saját fülével hallhassa az elhangzottakat. Mielőtt beléptem a helyiségbe, sóhajtottam egy nagyot, majd lenyomtam a kilincset és benyitottam. Úgy tűnt, hogy én érkeztem meg elsőként, nem tudtam, hogy Soma ott volt-e már, csak reméltem, de nem mivel nem akartam lebukni, meg sem szólaltam, hiszen bármikor megérkezhetett a másik fél. Türelmesen vártam, közben pedig csomószor lejátszottam a fejemben az esetleges történéseket, bíztam benne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 9. 19:31 | Link

Dana (és a hamis barát)


Amióta Dana elmesélte nekem azt, hogy múltkor Benedek nyíltan kikezdett vele, azóta ideges voltam, s borzasztóan csalódott. A mellkasomon mintha egy elefánt ült volna, akkora nyomást éreztem, ha csak arra gondoltam, hogy a legjobb barátom ezt művelte.
Az ágyamon ülve újra és újra végig pörgettem a fejemben a lány szavait, s próbáltam visszaidézni a múltból is eseményeket, hogy rájöjjek, vajon tényleg végig az orrom előtt csinálta-e ezeket az aljas sunyiságokat, és annyira hülye voltam, hogy nem vettem észre? Hogy lehettem ennyire vak?
Idegesen járt a lábam, s közben folyton az órámat kémleltem. Abban sem voltam biztos, hogy jó ötlet-e ez az egész csapda, mert azt sem akartam, hogy Dana és Benedek közt történjen valami. Hisz mi van akkor, ha Benedek majd azonnal rástartol? Ha túl sokat várunk a lebuktatásával...
- Áh - nyögtem magam elé idegesen, kész káosz uralkodott az elmémben, s nem is tudtam tovább ücsörögni, mert láttam, hogy az óra mutatója közeleg a megadott időponthoz. Tudtam, hogy indulnom kell, fel is pattantam, hogy én érjek először a szertárakhoz, de a klubhelyiségen át pechemre volt szerencsém belefutni Oszkárba, meg a barom haverjába, akik természetesen most is az utamat állták.
- Závodi, mond csak, nem felejtettél el valamit? - kérdezte pofátlan stílusával, de erre nekem őszintén szólva nem volt időm.
- Most nem érek rá a hülyeségeidre Oszkár, mennem kell - vágtam hozzá a szavakat, s már kerültem volna őket, de a haverja a tenyerét támasztotta a mellkasomnak.
- Á-á, előbb fizess.
- Mi van?? Már lerendeztem a tartozásomat, mi a francról beszéltek? - értetlenül vezettem pillantásom egyikről a másikra.
- Most nem a pókerről van szó, azt már valóban rendezted. De van az a haverod, aki még lóg, te kérted, hogy ne csesztessük őt. Nos, nem tettük, de ennek is megvan az ára. Szóval vagy te fizetsz, vagy a kis levitás cimborádat felkötjük a kviddicspálya legnagyobb karikájára - Oszkár nem szórakozott, érződött a hangjából, hogy ezt komolyan gondolja. Nekem ez persze teljesen kiment a fejemből, ekkor döbbentem rá, hogy így tényleg lógok ennek a baromnak, bár láttam más megoldást is arra, hogy végre leszálljanak a haveromról. Most viszont tényleg nem volt erre időm, nagyon feszült és ideges voltam, s tartottam attól, hogy nem érek oda majd időben.
- Engedjetek már..- idegesen löktem félre az utamból őket, s megszaporázva a lépteimet, megindultam a Szertár irányába.

A Szertár ajtaja megnyikordult, majd először nyúlánk ujjak, végül azok gazdája, Benedek is átlépte a helyiség küszöbét. Lévén, hogy már nem volt tanítás, hétköznapi ruhát viselt, farmert és egy fekete inget, melynek ujjai fel voltak gyűrve a karján.
- Hol bujkálsz, Dana? - kíváncsian tette fel a kérdését, miközben kezében fogva a pálcáját, a lumos segítségével világította meg a helyiséget.
- Hűűűűűh - meglátva a lányt, azonnal megtorpant, ajka vigyorba kúszott, ahogy tekintetével végig gusztálta a navinés prefikisasszonyt.
- Nem semmi, ez a ruci...hmm. Mi az alkalom? - szemtelen mosollyal tette fel kérdését, ahogy egyre közelebb lépdelt, majd megtorpant a lány előtt, s bal tenyerével a polcnak támaszkodott.
- Miért is hívtál, Dana? -
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 9. 20:22 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



Éreztem, hogy egyre jobban kezdek izgulni, miközben várakoztam, marhára reméltem, hogy Soma ideért a megbeszélt időpont előtt. Nagyon izgatott voltam, hogy hogyan fognak alakulni az események, még az is megfordult a fejemben, hogy Benedek talán el sem jön. Belegondoltam, hogy lehet mégsem volt túl jó ötlet így lebuktatni a srácot, mert mi van, ha mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azt elterveztük? Tudtam, hogy muszáj végig hitelesnek maradnom, ha nem szeretnék lebukni a másik előtt, ez pedig azzal járt, hogy akármennyire is zavarba próbál hozni, játszanom kell a szerepemet. Miután vártam picit az ujjaimat tördelve magam előtt, hirtelen arra lettem figyelmes, hogy kinyílik az ajtó és megjelent Benedek sziluettje. Egyre hevesebben kezdett el dobogni a szívem, próbáltam nem feladni és a lehető legtöbbet kihozni az adott helyzetből, magamat pedig nyugalomra csitítottam. Mikor bevilágította a pálcájával a helyiséget, rögtön észrevettem, hogy bizony megakadt rajtam a tekintete, ami igazából nem volt meglepő, mert igencsak kirittyentettem magam, talán túlságosan is.
- Egy barátnőm születésnapját ünnepeltük, volt közös fotózás is, úgyhogy emiatt - varázsoltam széles mosolyt az arcomra, majd tekintetem a másikéba fúrtam. Arra gondoltam, hogy talán ez így hihető sztori, nehogy már túlságosan is elbízza magát, és azt higgye, hogy miatta öltöztem így ki. Pedig de. Vagyis a kialakult helyzet miatt.
- Nos, tudod, kicsit átgondoltam a dolgokat. Említetted az osztozkodást is múltkor. Idáig nem mertem bevallani, hogy bejössz nekem, kellett hozzá egy kis idő, amíg összeszedem a bátorságomat. Másrészt, kíváncsivá tettél, vajon mit tudsz... valóban annyira tapasztalt vagy, mint amilyennek állítod, vagy csupán a szád jár? - léptem közel hozzá határozottan, tartva vele végig a szemkontaktust. Csábosan néztem íriszébe, majd  olyan közel hajoltam hozzá, hogy arcunkat épp csak pár centi választotta el egymástól. Tudtam, hogy a tűzzel játszom, de azzal is tisztában voltam, hogy a lehető leghitelesebbnek kellett lennem ebben a szituációban. Ekkor hirtelen visszahúztam arcom a másikétól, majd tettem pár lépést az ellenkező irányba, hogy kicsit eltávolodjam tőle. Reméltem, hogy sikerült kellőképp felcsigáznom ahhoz, hogy elhiggye, komolyan mondtam neki mindazt, ami az imént elhangzott a számból.
- Van egy szál cigarettád? - kérdeztem tőle mosolyogva. Ezt csupán időhúzásnak szántam, hirtelen nem jutott eszembe egyéb épkézláb ötlet. Elhelyezkedtem tőle pár lépésnyire, közben a hajamat babráltam vigyorogva. Reméltem, hogy Soma megjelenik, mielőtt eldurvulna a helyzet, közben pedig arra összpontosítottam, hogy ne látszódjon rajtam az izgalom.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2020. február 9. 20:22
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 9. 20:57 | Link

Dana (és a hamis barát)


Sietve hagytam magam mögött Oszkárékat, majd felgyorsított tempóm helyett már futásnak eredtem, hogy minél előbb odaérjek a Szertárhoz. A folyosóhoz érve azonban lassítottam a lépteimen, hisz nem tudhattam, hogy mi van akkor, ha Benedek is késik. Óvatosnak kellett lennem, így meglapulva a sarkon, óvatosan lestem ki, hogy szabad-e a járás a terem irányába, majd miután láttam, hogy nincs a folyosón senki, nesztelen léptekkel igyekeztem haladni a terem felé. Az ajtóhoz érve megtorpantam, mély levegőt vettem, mert még mindig nem tudtam elhinni azt, amit a lány mesélt. Tudtam jól, hogy milyen rosszul fog érinteni ez az egész, de úgy éreztem, hogy ki kell bírnom, ha meg akarjuk buktatni őt.
Erőt véve magamon, egyik tenyeremmel megtámasztottam az ajtót, másikkal a kilincsre fogtam, majd sietve újra körbenéztem, s mivel megint nem láttam senkit, nagyon óvatosan, éppen csak egy centire tártam ki az ajtót, hogy halljam, odabent mi történik...

- Biztosan jó buli lehetett, ha így kirittyentetted magad - jegyezte meg egy vigyorral, miközben fenntartotta a szemkontaktust a lánnyal, s közelebb lépdelt hozzá, hogy ismét szemügyre vehesse Danat.
- De gondolom, hogy nem azért hívtál, hogy ezt most megoszd velem..szóval?-kíváncsian vonta fel a szemöldökét, ahogy megtámaszkodott a fal mellett, s kicsit meg is lepődött azon, amikor Dana szóba hozta a legutóbbi beszélgetésüket, s az osztozkodást.
- Nocsak, meglepő - Benedek összeszűkítette a tekintetét, miközben koncentrált, s belenézett a lány kék íriszeibe. Egy kicsit gyanakodott, hisz a lány egyszer már határozottan visszautasította őt, most azonban mondhatni felkínálkozott előtte, s mi több, tovább húzta az agyát azzal, ahogy elé lépett, olyan közel, hogy szinte csak egy papírlap fért volna el kettejük közt. A srác szemtelen mosolya továbbra is ott játszott szája szegletében, hatással volt rá Dana közelsége, pillantása meg is akadt az ajkain, de azért még sem most jött ő a falvédőről, hogy ezt a dolgot bevegye.
- Dana Dana - megcsóválva a fejét, csettintett egyet a nyelvével, mert úgy érezte, hogy valami itt nagyon nem stimmel. S bár Dana ellépdelt tőle, ő továbbra is figyelte őt a tekintetével, s egyetlen pillanatra sem vesztette szem elől.
- Mi ez a szarság, mi? - tette fel kérdését keményebben, majd pálcájával körbefordult a helyiségben, s alaposan bevilágított mindent, mintha keresne valakit. Volt egy olyan megérzése, hogy csőbe akarják húzni, de ismét meg kellett lepődnie, ugyanis a szobában senki sem volt rajtuk kívül.
- Nahát, tényleg megleptél. Tudod, egy pillanat erejéig azt hittem, hogy te most szórakozol velem, de...úgy tűnik, hogy még sem - Benedek ekkor már elhitte, hogy a lány valóban miatta érkezett, így a következő másodpercben közelebb is lépdelt hozzá, olyan közel, hogy szinte sarokba szorította őt, s elrakva pálcáját, immár két kézzel támaszkodhatott a falnak úgy, hogy ezzel Danát satuba szorítsa.
- Van cigim, de itt szerintem nem kéne szívnod. A végén még felrobban valami - félmosoly húzódott az arcára, miközben tovább kémlelte a lány íriszeit, aki elérte a várt hatást, Benedeket ugyanis sikerült teljesen felcsigáznia.
- Szóval érdekel, hogy mit tudok? Próbáljuk ki - azzal hirtelen ragadta meg Dana állát, ujjaival rászorított, majd sietve csókolta meg úgy, hogy a lánynak esélye sem volt arra, hogy elhúzódjon. Közben másik kezét elkezdte felcsúsztatni a lány oldalán.


Utoljára módosította:Závodi Soma, 2020. február 9. 20:58
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 9. 21:43 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



- Bizony ám, nagyon jó buli volt, kár lett volna kihagynom - áradoztam neki lelkesen, olyan hangsúllyal, mint aki élete egyik legnagyobb buliját élte volna át az imént. Mikor ezután előadtam magam, láttam a kételyt Benedek szemében, mikor az íriszeimbe nézett, én pedig próbáltam kicsit összezavarni azzal, hogy egészen közel hajoltam hozzá, mivel olyannyira fel akartam csigázni, amennyire csak lehetett. Részben sikerült is, de a gyanakvása megmaradt, ennek pedig hangot is adott.
- Milyen szarság? Talán baj, hogy megnyíltam neked? - néztem rá kérdő tekintettel, közben pedig halálra aggódtam magam, mikor elkezdte bevilágítani a helyiség minden zugát keresve valakit vagy valamit. Abban a pillanatban határozottan úgy gondoltam, hogy itt a játszma vége, most le fogunk bukni, kudarcot vallottunk. Idegesen bámultam a srácot, közben pedig ajkaimat harapdálva gondolkodtam azon, vajon mikor bukkan rá Somára. Azonban legnagyobb meglepetésemre senkit sem talált a helyiségen. Nem is tudtam hirtelen, hogy sírjak-e vagy nevessek... a párom elfelejtett volna eljönni vagy közbejött neki valami? Hol a fenében lehet? Miért nincs itt? Viszont az is beötlött, hogy így nem buktam le, de Soma sem lehetett fültanúja az egész történésnek. Ezt a pechet! Akárhogy is néztem a dolgokat, sehogy sem volt jó.
- Öhm... igen, látod, nem szórakoztam veled - vágtam rá gyorsan, miután a srác megbizonyosodott róla, hogy nincs senki a helyiségben, és úgy tűnt, hogy most már a markomban tartom, hiszen köddé vált minden kételye. Azonban nem nyugodhattam meg, mert ennek örömére egyre közelebb lépett hozzám, majd szó szerint sarokba szorított.
- Igaz - suttogtam a szemébe nézve a cigi kapcsán. Mérges voltam magamra, amiért csak ennyi tellett tőlem időhúzás gyanánt, ezt nagyon szépen bebuktam.
- Hogy micsoda? - néztem rá felvont szemöldökkel, de le se tudtam reagálni a helyzetet, annyira gyorsan történt minden egymás után. Az a hirtelen csók, aztán ahogyan keze az oldalamra került egyre feljebb csúszva... úgy tűnt, hogy a vártnál is jobban sikerült feltüzelnem. Azonban minden hiába történt, mert Soma nem volt sehol, én pedig kezdtem egyre jobban bepánikolni.
- Ezt azonnal hagyd abba! - kiáltottam rá kétségbeesetten, közben próbáltam volna kihátrálni ebből a szörnyű helyzetből, de erős ellenállásba ütköztem, ugyanis Benedeknek esze ágába sem volt elengednie. Hiába igyekeztem ellenállni, erősebb volt nálam, látszott rajta, hogy meglepődött, de aztán, mint aki nem akar tudomást venni semmiről, folytatta azt, amit elkezdett.
- Ugyan, tudom, hogy te is akarod. Most már késő visszakozni - felelte határozottan, majd egyre erősebben szorított magához.
- Ne csináld ezt, hagyj békén! - rivalltam rá, ám úgy tűnt, hogy hiába mondok neki bármit is, egyik fülén be, a másikon ki állapotban volt már. Nagyon megijedtem, teljes mértékben elfogott a rettegés, ráadásul nem voltam abban a helyzetben, hogy bármiféle ellenállást tanúsítsak irányába, mert nagy erőfölényben volt, amelyet ki is használt. Úgy tűnt, szép kis slamasztikába kerültem, amelyből fogalmam sem volt, hogyan másszak ki.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 9. 22:13 | Link

Dana (és a hamis barát)


Nem akartam nagy zajt csapni, hogy leleplezzem a lányt odabent, s ne sikerüljön a tervünk, de abban sem lehettem biztos, hogy Benedek valóban eljött-e. Az órámra pillantva láttam, hogy több, mint tíz percet késtem, így egy halk káromkodás is elhagyta a számat, mielőtt úgy döntöttem, hogy benyitok. Csak abban reménykedtem, hogy talán még nem késő, s ha mégis eljött a srác, akkor Dana szóval tudta tartani, hogy magam is halljam, amint leleplezi magát.
Lelkikben igyekeztem felkészülni arra, amit majd hallani fogok, még egyet sóhajtottam, s csak azt követően, nagyon óvatos mozdulattal nyitottam be a helyiségbe. Pechemre azonban elég sötét volt odabent, így látni nem láttam sok mindent, Dana hangja azonban megtörte a csöndet.
Ahogy meghallottam, hogy milyen indulattal szólal meg a barátnőm, máris éreztem, hogy nagy a baj, s tudtam jól, hogy azonnal közbe kell lépnem. Nagyon is elkéstem, már nem volt mit hallgatni, cselekednem kellett.
Az ajtót Dana sikolyát hallva löktem beljebb, s ahogy berontottam a helyiségbe, megláttam őket együtt. A barátnőm úgy tűnt, mint aki próbálja ellökni magától mindenféle módon Benedeket, a srác azonban újra megcsókolta, s erőszakkal próbálta őt rávenni a folytatásra.
- Azonnal hagyd abba! - ordítottam rá, majd odaugorva két kézzel ragadtam meg Benedeket, s teljes erővel rántottam őt hátra, majd felszabadítva egyik kezemet, igyekeztem azzal leszedni őt a lányról.
A srác persze meglepődött, nem számított arra, hogy bárki is rájuk nyit, s látszott a tekintetében a düh.
- Mi van már Soma? - kérdezte, ahogy rám emelte a pillantását, de engem még mindig elöntött a düh, így már lendült is az öklöm, egyenesen bele az arcába, minek hatására megszédült, s hátra esett az egyik polcnak.
- Jól vagy, Dana? - ezután léptem csak oda a lányhoz aggódva, hogy megnézzem, minden rendben van-e vele.
Utoljára módosította:Závodi Soma, 2020. február 9. 22:14
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 9. 22:43 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



Hatalmas szerencsém volt, hogy Soma végül megjelent, mert nem tudom, mi történt volna, ha továbbra is kettecskén maradok Benedekkel, valószínűleg semmi jóra nem számíthattam volna. A történések elég gyorsan végbementek, ugyanis egyik pillanatban még a srác szorításában voltam, melyet egy újabb csókkal spékelt meg, a következőben pedig már Soma öklét láttam a haverja arcába lendülni. Öröm volt nézni, ahogy a fiú a polcnak esik, oda is mentem gratulálni neki.
- Látod, ha azt mondom, hogy hagyd abba, akkor azt vedd is komolyan! - néztem rá szúrós tekintettel. Kedvem támadt volna más fájdalmasat is csinálni vele, de tisztában voltam vele, hogy egyrészt én hívtam ki magam ellen a sorsot, másrészt a szívszerelmem remekül kezelte a helyzetet. Főleg, hogy végre ideért...
- Persze, tök jól vagyok, nem látod? Minden tök szép és jó, az imént is remekül elvoltam Benedekkel, nem is kívánhattam volna ennél szebb estét - feleltem Somának komor arccal ironikusan. Forrt bennem a düh amiatt, hogy ennyire elfajult ez az egész helyzet, részben magamat hibáztattam, részben pedig a szerelmemet.
- Mégis hol voltál idáig? Ha itt lettél volna, akkor mindez nem történik meg! - keltem ki magamból, majd az egyik földön fekvő seprűt megfogtam, és elhajítottam az ajtó felé, mely Soma mellett szállt el épp.
- Te meg mit bámulsz? - néztem gyilkos tekintettel Benedekre, marhára kiborult nálam a bili, idáig ugyanis attól kellett rettegnem, hogy akaratom ellenére az övé leszek, ez pedig eléggé megviselt.
- Baromság volt az egész, mégis mit kell neked bizonyítanom még? Különben is, ha nem érsz ide időben, akkor ez itt simán visszaél a helyzettel - utaltam Benedekre, mint egy tárgyra. Hiszen ő is tárgyként kezelte a nőket, legalábbis nekem az volt a meglátásom. Fel-alá járkáltam egy ideig, így próbáltam lehiggadni, a legtöbb esetben ez segített, de jelen helyzetben ennél több kellett ahhoz, hogy újra visszanyerjem a lelki békém.
- Nem erről volt szó... bár, ha itt lettél volna, tény, hogy rögtön lebukunk, mert bizony azért körbenézett, miután idehívtam, hogy nem-e csapda az egész. Ennyi sütnivalója még neki is volt - tekintettem újra kissé összezavarodva Somára, nem izgatott, hogy az emlegetett szamár is itt volt, hagy hallja csak, hogy mi a stájsz. Jelen pillanatban semmi sem érdekelt, leültem a földre, majd heves zokogásban törtem ki, kicsit túllőttem a célon, plusz az egész este balul sült el, egyedül Soma érkezése mentett meg attól, hogy nagyobb bajba kerüljek.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2020. február 9. 22:45
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 10. 19:26 | Link

Dana (és a hamis barát)


Nagyon feldühített az a kép, ami a szemeim elé tárult, amikor benyitottam a helyiségbe. Megijesztett Dana hangja, s rossz volt azt látnom, hogy az egyik legjobb barátom éppen rákényszeríti a csókját, s erőszakoskodni próbál a lánnyal. Ez a pillanat elég volt ahhoz, hogy azonnal leszedjem a lányról, majd egy jó nagyot behúzzak neki. Annyira dühös voltam Benedekre, hogy kedvem lett volna újra és újra megütni, azonban ebben a helyzetben Danával is kellett törődnöm, hisz ő volt a legfontosabb.
Amint Benedek nekitántorodott a polcnak, azonnal a lány mellé léptem, hogy aggódva mérjem fel, nem-e esett valami baja. Igaz, kérdeznem sem kellett volna, hisz rá volt írva az arcára, hogyan is érzi magát.
- Bocs, hogy késtem - mondtam egész halkan, de tekintetében láttam a haragot, ami szavaiból is kiérezhető volt. Ez részben talán nekem szólt, részben viszont Benedeknek, rá feltehetően jobban haragudott a történtek végett.
Elég volt csak végig pillantanom rajta, hogy lássam, szinte remeg az idegtől.
-  Tudom, csak feltartottak, sajnálom...- mondtam őszintén, ahogy engesztelően pillantottam rá, bár hiába, nagyon úgy tűnt, hogy a lány most egyáltalán nem nyugodt, sőt. Szavait követően azonnal egy seprűt hajított felém, így elhajolva sikerült elkerülnöm az ütközést, s erre már felvontam a szemöldökömet, hisz azért nem gondoltam azt, hogy engem kellene bántani a történek miatt. Viszont mivel tudtam, hogy mi történt, a reakcióit betudtam a korábbiaknak, s ezért egyetlen szót sem szóltam emiatt.
Dana ezután Benedekre szólt rá, aki hozzám hasonlóan, meglepetten figyelte a lányt, feltehetően ő sem számított arra, hogy ennyire ki tudja hozni a sodrából. Közben az orrát törölgette az ingujjába, amiből még mindig folyt a vér.
- Hé, nyugodj meg, jó? - a lány felé fordulva, próbáltam őt csitítani, de Dana teljesen kikelt magából, hozzá érni nem igazán lehetett, csak fel-le járkált. Ekkor pillantásomat Benedekre emeltem, s dühösen fúrtam tekintetem az övéibe. Egyelőre nem szólaltam meg, de talán a nézésemből is rájött már arra, hogy mennyire meggyűlöltem.
- Mi van? - kérdezte flegmán, mire azonnal ökölbe szorult a kezem, s dühösen ráncoltam össze a szemöldökeimet.
- Szerinted? - ideges voltam magam is, de pillantásom visszavezettem a lányra, aki még mindig fel-alá járkált.
- Nyugodj meg...hé - ahogy láttam, hogy a földre rogy, s zokogni kezd, odasiettem hozzá, majd leguggolva mellé egyik kezemet a hátára csúsztattam, a másikkal gyengéden megfogtam a kezét, hogy érezze, ott vagyok mellette.
- Ne sírj, nincs semmi baj, itt vagyok - még magamhoz is öleltem, ha nem tiltakozott, s nyugtatóan simítottam végig a hátán újra-és újra, miközben a fülébe súgtam.
- Sajnálom, hogy késtem, de minden rendben van már, kérlek nyugodj meg. Vegyél mély levegőt, és fújd ki - próbáltam őt megnyugtatni, ekkor azonban érzékeltem, hogy Benedek megpróbál lelépni.
- Megállj - szóltam rá.
- Te mégis hogy a francba gondoltad ezt, mi? - még mindig dühösen néztem a volt haveromat, aki elemelve arca elől a kezét, bosszús vicsorral lépett közelebb.
- Én? A csajod hívott ide, ő csábított el! Egy igazi ******** ****, már az elején is láttam! - sziszegte indulatosan, s próbálta szépíteni a helyzetét.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 10. 22:19 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



- Ha nem értél volna ide most, akkor ennél durvább látvány fogadhatott volna - néztem rá szemrehányó tekintettel. Kedvem szottyant volna megkérdezni tőle, hogy hol volt idáig, mi volt olyan marha fontos, hogy nem tudott itt lenni a megbeszélt időben, de olyan ideges voltam, hogy jobbnak láttam, ha egyelőre meg sem szólalok.
- Szóval feltartottak, hát ez nagyszerű - sóhajtottam dühösen, majd magam elé fonva a karjaim fortyogtam magamban. Közben repült a seprű is egyenesen a kedvesem felé, aki végül kivédte a támadást. Belegondoltam, hogy inkább Benedeket kellett volna megdobnom valami jó kemény tárggyal, ha már olyan kemény csávónak képzelte magát.
- Próbálok, de mint láthatod ez nem megy egyről a kettőre - feleltem neki idegesen, ám nem sikerült zen állapotba helyeznem magam, mert Benedek beszólására kinyílt a nem létező bicska a zsebemben.
- Szerinted mégis mi van? - néztem rá kétségbeesett arcot vágva, szúrós tekintettel. Arra gondoltam magamban, hogy ez a srác vagy nagyon pimasz vagy iszonyúan sötét... Nem bírtam már tovább idegekkel, úgyhogy a földre rogytam, és kiadtam magamból a bánatomat, a sérelmeimet. Soma rögtön odajött hozzám, hogy megnyugtasson, be kell valljam, nagyon jól esett a közelsége, immár nagyobb biztonságban éreztem magam mellette. Próbáltam mély levegőt venni, és kicsit lenyugodni, ami többé-kevésbé sikerült is végre. Mindezt persze a fiú jelenlétének köszönhettem. Úgy tűnt, nem sokáig élvezhettem ezt az "idilli" helyzetet, mert Benedek szökni próbált, majd Soma beszólása után közelebb lépett hozzánk, és egy olyan kijelentés hagyta el a száját, amit nem tudtam figyelmen kívül hagyni.
- Hogy mi? Ha el akartalak volna csábítani, akkor éles helyzetben nem védekeztem volna kézzel-lábbal ellened. Nézz csak magadba, mégis milyen barát az, aki ráhajt a másik barátnőjére? - szökkentem fel rögtön az ülőhelyzetemből, majd ha a párom nem fogott vissza, hirtelen a srác előtt termettem, és jó erősen felképeltem. Nagyon is megérdemelte, amit kapott...
- Különben is, öngólt rúgtál, ugyanis Soma tudott róla, hogy idehívtalak, mondhatni közös terv volt a lebuktatásodra. Beszámoltam neki arról, hogy megpróbáltál befűzni, a hazugságaidról. Szóval most bizonyíthattad neki élőben is, hogy egy igazi görény vagy  - léptem rögtön távolabb tőle, mielőtt esetleg viszonozta volna a pofont, majd újra Soma mellé álltam, és vidoran rámosolyogva bemutattam neki azzal a bizonyos ujjammal, csak hogy érezze a törődést.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 11. 18:44 | Link

Dana


Volt némi lelkiismeret furdalásom amiatt, amiért késtem a megbeszélt időpontról, mert Dana emiatt került veszélybe Benedek társaságában. Bár az is igaz, hogy ezt azért még én sem hittem volna a volt cimborámról, hogy így viselkedjen a lányokkal, s engem is nagyon ledöbbentett mindaz, ami történt. Amikor az erdőben kitaláltuk azt, hogy megbuktatjuk őt, jó ötletnek tűnt, így utólag visszagondolva azonban kellemetlen helyzetbe került a lány, ami láthatóan nagyon is felzaklatta őt.
Idegességét, s a dühét nem is vettem magamra, ehelyett amikor láttam, hogy összeomlik, sietve öleltem őt magamhoz, hogy megnyugtassam. Benedek persze hozta a formáját, először le akart lépni, de amikor számon kértem a történtekről, akkor olyan hangot engedett meg magának, ami még az én zsebemben is kinyitotta a bicskát, sőt.
Rettentően ideges lettem, s azt hiszem, ha nem Dana ugrik fel előbb, akkor én lettem volna az, aki megint pofán vágja. Azt viszont nem akartam, hogy Danát bármi sérülés érjen ezek után, így sietve ugrottam utána, hogy két karjánál fogva húzzam vissza, mielőtt még fizikálisan is bántotta volna Benedeket.
- Dana nyugi, jó? Nyugodj meg - mindeközben csitítani próbáltam őt a szavaimmal, bevallom, nagy erő kellett ahhoz, hogy visszafogjam, mert oroszlánokat megszégyenítő hévvel próbált nekimenni a meglepődött srácnak.
- Benedek te meg ne merészelj így beszélni Danáról, megértetted?- dühösen sziszegtem a srác felé, aki vigyorogva rázta a fejét, ezzel jelezve a nemtetszését. Dana is hozzáfűzte a szavait, melyekkel teljesen egyetértettem, s vádlón pillantottam a srácra, aki ekkor felcsattant:
- Te most neki hiszel? Évek óta barátok vagyunk testvér, és akkor egy ilyen csajnak hiszel, aki bárkivel bármikor? Ugyan már...tudod, hogy kaphatnék nála jobbat is - ez volt az a pillanat, ami nálam is teljesen kiborította a bilit. Elengedve Danát, dühösen fújtatva pillantottam a srácra, majd hirtelen estem neki, egyik kezemmel az ingénél fogva ragadtam meg, a másikkal meg újra behúztam neki egy jobb egyenest.
- Fogd már be! Nem vagyunk testvérek, és ráhajtottál! Dana nem hazudna nekem, egy szemétláda vagy Benedek - vicsorogtam dühösen az arcába, majd löktem rajta egyet, de a kezeim még mindig ökölbe szorultak, olyan ideges voltam a jelenlététől. El sem akartam hinni, hogy ez a srác egy nappal korábban még az egyik legjobb barátom volt, egészen más arcát láttam, mintha nem az a fiú lett volna, akit kölyök koromban megismertem.
- Na jó, ráhajtottam, és akkor mi van? Az eddigi nőidre is rámentem, és az sem zavart, meg őket sem...- önelégült vigyorral nézett rám, s hacsak Dana nem fogott vissza, akkor nekimentem, és a földre vittem őt.

Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 11. 19:14 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



Lehet nem volt épeszű ötlet, hogy Benedeket ilyen módon buktassuk le, de végül mégiscsak sikerült a tervünk. Igaz, nem minden az elképzeléseink szerint alakult, de azért ennyi kellemetlenséget megért a dolog, hiszen fény derült rá, hogy mégsem olyan jó barát, mint amilyennek Soma gondolta. Szívesen bevertem volna Benedek képét, a fiúnak nagy erővel kellett visszatartania, végül elérte célját.
- Menj a fenébe! - sziszegtem az árulóra, majd körülbelül tízszer lejátszottam a fejemben, hogy jól tökön rúgom, amit meg is tettem volna, ha a kedvesem nem tart vissza. A következő pillanatokban azonban a lélegzetem is elállt meglepettségemben, mert Benedek bevallotta a barátjának, hogy bizony az összes nőjére ráhajtott, ráadásul heves ellenállásba sem kellett ütköznie részükről. Hogy lehet valaki komolyan ennyire sötét és idióta?
- Aztaaa! - szaladt ki a számon, miközben extra módon csodálkozó képet vágtam, majd tekintetem Somára emeltem, akinél úgy tűnt, most szakadt el az a bizonyos cérna. Egyenesen a haverja felé vette az irányt, és iszonyúan zabosnak tűnt, mégpedig teljesen jogosan.
- Ezt most megszívtad! - kacsintottam vigyorogva Benedekre egy hatalmas mosolyt küldve feléje, majd hagytam, hogy a párom kibontakozzon. A srác kiérdemelte az aljas viselkedése és a legjobb barátja hátbaszúrása miatt, hogy Soma jól elgyepálja. Szerintem ez apró kellemetlenség volt ahhoz képest, mint amit ő tett a haverjával, akit éveken át becsapott. Sajnáltam szegényt, mert nem ezt érdemelte, ráadásul, ha igazat mondott ez a görény, akkor az exei is megérték a pénzüket... dupla csapás. Mindenesetre hagytam, hogy a szívszerelmem megadja a haverjának azt, ami jogosan jár neki. Egyáltalán nem aggódtam a másik miatt, sőt, rezzenéstelen arccal vártam, mi fog történni... már tényleg csak a popcorn hiányzott a műsorhoz.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 11. 19:27 | Link

Dana


Nem tudtam visszafogni magam, indulat vezérelte minden tettemet, a mellkasomban tombolt a düh, s a gyűlölet, amit abban a percben Benedek iránt éreztem. Nem csak azzal bántott meg, ahogyan Danáról beszélt, vagy hogy kikezdett vele, és hogy erőszakoskodott. Ezek mind elítélendő dolgok voltak, azonban utolsó szavaival sebeket tépett fel bennem, ha abba gondoltam, hogy mit művelhettek a hátam mögött éveken át.
Pillanatok alatt elrugaszkodtam a srác felé, ideje sem volt kikerülni előlem, szinte azonnal a földre rántottam őt, s dulakodni kezdtünk. Ekkor már Benedek is védekezett, talán nem gondolta azt, hogy majd így nekimegyek. Ütöttük egymást, ki ahol érte a másikat. Neki is sikerült behúznia egyet az arcomba, én is visszaütöttem, ide-oda fordultunk a földön, s mondhatni szó szerint birkóztunk. Neki is felszakadt a szája széle, nekem is, véres lett a pólóm is, de még ez sem tántorított el attól, hogy elgyepáljam Benedeket.
Végül, mindketten kimerültünk, egy idő után abbahagytuk az egészet, Benedek meg hátrébb csúszva, dühös pillantással mért végig bennünket.
- Ezért még megfizetsz Soma...- sziszegte, majd nagy nehezen feltápászkodott a földről, s elhagyta a szertárat.
Magam is felegyenesedtem, próbáltam leporolni a nadrágomat, s csak ekkor érzékeltem, hogy felrepedt a szám széle, amit a pólóm anyagába töröltem. Nagyon megviselt ez a dolog, nem csak fizikálisan fáradtam el, hanem mentálisan is.
Csak néztem Danára, de nem tudtam mit mondhatnék, rosszul éreztem magam amiatt, hogy nem értem oda korábban, s persze Benedek miatt is, hisz mégis csak egy jó barátom volt. Lehajtva a fejemet, a földet kezdtem el bámulni, nem tudtam, hogy mit mondhatnék.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 11. 20:02 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



Öröm volt nézni, ahogy a fiúk kibirkóztak egymásból a feszkót, kellett ez a lelküknek. Na jó, Benedeknek nem feltétlen, de Somának nagy szüksége volt rá, hogy kifejezze nemtetszését legjobb barátja irányába. Ez olyan férfidolog volt, hogy erővel rendezték le a történéseket egymás között, én pedig hagytam, hogy a kedvesem érvényesülhessen. Miután kiverekedték magukat a helyzetből, Benedek tett egy filmekbe illő bosszús megjegyzést a barátja elé, majd elhagyta a szertárat.
- Ezért még megfizetsz Soma... - parodizáltam ki amolyan keresztapás hangon Benedeket, bár szerintem azt már nem hallhatta, mivel már lelépett. Bár sosem lehet tudni, itt ugyanis általában a falnak is füle van. Elővettem egy zsebkendőt, majd Soma irányába indultam, aztán letörölgettem óvatosan a megmaradt vért az ajkáról, ha engedte.
- Sajnálom, hogy így kellett megtudnod, de legalább most már tudod, milyen is ő valójában - néztem rá határozott tekintettel, majd belegondoltam, hogy ez aztán nem semmi egy este volt.
- Amúgy szépen elgyepáltad, megérdemelte. Ja, és bocsi a seprű miatt, kissé elragadtattam magam - mondtam neki, majd még közelebb lépve hozzá átöleltem őt. Tudtam, hogy eléggé sokként érhette az, amit ma este megtudott Benedektől, azzal is tisztában voltam, hogy idő kell hozzá, hogy feldolgozza az elhangzottakat. Hülyeség lett volna megkérdezni tőle, hogy hogy van, mit érez, rendben lesz-e, hiszen nyilvánvalóan egy ilyen hír és történés le tudja hozni az embert az életről.
- Ha bármiben segíthetek, csak szólj - emeltem tekintetem íriszébe, majd arcon csókoltam, és hozzábújtam. Reméltem, hogy érzi, tudja, rám mindig számíthat. Bennem is mély nyomot hagyott valamelyest ez az este, de bíztam benne, hogy együtt könnyebben átvészeljük a történteket.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 11. 20:45 | Link

Dana


Ha nem lett volna olyan vacak a kedvem, akkor talán még jóízűen is tudtam volna nevetni Dana keresztapás poénján, abban a percben ez azonban nem ment. A torkomat szorongatta egy érzés, a mellkasomra meg mintha egy elefánt telepedett volna rá, olyan nyomást éreztem. Benedek az egyik legnagyobb csalódást okozta az életemben az apám után, s nehéz volt szembesülni ezzel a helyzettel. A veszteséggel, s a tudattal, hogy akiben megbíztam, az mindvégig a hátamban forgatta a kést.
Borús gondolataimból csak Dana szavai tudtak visszarántani, aki kedves és gondoskodó volt, mert a srác távozása után szinte azonnal odalépett hozzám, hogy letörölje ajkaimról a vért.
- Ugyan, nem kell bocsánatot kérned, megértettem, hogy kiadtad magadból az indulataidat Dana. Inkább én sajnálom azt, hogy csak késve értem ide. Bele sem merek gondolni abba, hogy ...- csak megráztam a fejem, nem akartam magam előtt látni azokat a képkockákat. Már az sem volt egy élmény, amire rájuk nyitottam, de ki tudja, hogy mi történt volna, ha még később érek ide.
- Oké - bólintottam, tényleg nem voltam toppon, de Dana legalább ott volt mellettem. Jól esett, ahogy hozzám bújt, s arcon csókolt. Magamhoz húztam, s szorosan öleltem őt hosszan, miközben igyekeztem elfojtani magamban az érzéseket, amiket Benedek kavart fel bennem. Fájt, hogy ezt művelte, s hogy még csak a megbánás jelét sem mutatta felém.
- Te jól vagy? - elhúzódva az öleléséből, ujjaimmal az álla alá nyúltam, s egy picit magam felé fordítottam, hogy a szemeibe pillanthassak. Aztán csak megcsókoltam.
- Gyere, menjünk le a faluba, meghívlak egy vajsörre - mosolyogtam rá haloványan, majd ha beleegyezett, belé karoltam, s meg sem álltunk a pub-ig, ahol olyan italokat rendeltem, melytől Danának, és nekem is jókedvünk lett.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. február 16. 19:32 | Link

Soma és a hamis barát

Megjelenés



Kegyetlenül nehéz lehetett feldolgoznia Somának azt, hogy a legjobb barátjának hitt ember így hátba döfte őt. Az pedig még rátett egy lapáttal az egészre, hogy a srác elmondása alapján az exek is benne voltak a játékban.
- Semmi gond, végül is még azért időben ideértél, mielőtt még jobban elragadtatta volna magát Benedek - feleltem neki, egyáltalán nem voltam már ideges, miután lecsillapodtam, és a másik is megkapta azt, ami járt neki. Nagyon jól esett Soma közelsége, az ölelése, megnyugtatott a jelenléte.
- A körülményekhez képest jól - tekintettem rá vissza, miközben a szemébe néztem, majd lágyan visszacsókoltam. Szerencsém volt, hogy a fiú még időben ideért, és nem történt nagyobb gond, így utólag visszagondolva veszélyes vállalkozásra adtam a fejem. Tudtam, hogy kell egy kis idő Somának arra, hogy feldolgozza a történteket, ez pedig nem megy csak úgy egyik napról a másikra. Biztos voltam benne, hogyha velem történt volna meg ez az egész, akkor ezek után sosem bocsátottam volna meg a másiknak. Nem is hozakodtam elő a témával, csak magamban morfondíroztam rajta, az pedig csakis Somán múlt, hogy a későbbiekben hogyan fog viszonyulni Benedekhez, már ha egyáltalán szóba állnak még egymással. Mindenesetre nálam teljesen leírta magát ez a srác, már az elején sem volt szimpatikus a viselkedése, most pedig, hogy kimutatta a foga fehérjét, egyenesen taszított az egész lénye. Soma egyáltalán nem ezt érdemelte, nagyon félreismerte a barátját, de legalább most fény derült rá, hogy milyen undorító egy alak.
- Rendben, benne vagyok, ránk fér egy ital! - válaszoltam határozottan, majd visszamosolyogtam rá, és elindultunk a faluba egyenesen a pub felé.




//Köszönöm a játékot! Smiley//
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2020. február 16. 19:36
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély