29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mérey Nárcisz Mara
INAKTÍV


love of your life, the killer queen
offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 553
Írta: 2019. január 27. 14:22 | Link

Lóránt Bence


Megpróbálhatnád rendesen megcsinálni végre, nem egy olyan bonyolult mozdulat ám, hogy hatodszorra is valami teljesen más, a koreográfiába nem illő akármit produkálj helyette. Gyerünk Nárcisz! Hiába fújsz a fejedet fogva, Freddie így nem lenne rád büszke.
Újból próbálom, forgok, csúszkálok, riszálok ahogy azt kell. Ahogy a zene egyre jobban a fülembe mászik, az agyam minden kis részét betölti és ösztönösen pörgök a színpadon. Remélem azért tudod, hogy nincs senki a nézőtéren, csak te képzeled hatalmas közönség elé magad. De nem baj, dobálj csókokat is nyugodtan két gyakorlat között.
Sokadszorra játszódik le a dal a megbűvölt hangszórókon át, nem tudom, mennyi ideje gyakorlom ugyanazt, de szomjas vagyok. Pihegek, mint egy kismadár a halálán, a lábam viszont még mindig nem bír magával. Néhány lassú korty között is forgok és egy finomabb verzióban csinálom a mozdulatokat. Na de...mi van? Ki az, aki be mer jönni előzetes bejelentkezés nélkül és még meg is mer szólítani?
- Nem hallottam jól amit mondtál - válaszom rideg és szúrós pillantással az idegent szuggerálom. Már bocsánat, de hogy jön ez ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyen a világ legcsodálatosabb férfiára és zenéjére? Nyugodj le Nárci, az üveged nem bántott, nem kell szorongatni a nyakát...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas
Lóránt Bence
Diák Levita (H), Viharmadarak csapattag, Legilimentor, Ötödikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 402
Összes hsz: 1519
Írta: 2019. február 10. 10:21 | Link



Én nem értem, hogy hogyan lehet ilyesmit élvezni. A nő-férfi hang továbbra is felállítja a szőrt a hátamon, a kezemen és odapillantva látom is, hogy nem csak beképzelem magamnak az egészet. Emiatt érzem úgy, hogy ki kell kapcsolnom, amikor meglátom a próbateremben a lányt, aki ilyen táncosruhaféleségben van. Ráadásul még táncol is  erre. Oké, hogy szinte mindenre lehet táncikálni, na, de erre? Ez valami rockzene féleség lehet, de az énekes teljesen elrontja az egészet. Persze, ha a zenére koncentrál az amúgy csinos csajszi, akkor úgy-ahogy meg tudom érteni őt, pedig az sem olyan kiemelkedő. Talán valami szorgalmi projekt lehet, mert magától élő ember ilyet nem hallgat. A lánynak nem egyezik a véleménye az enyémmel, bár a tekintetéből kiindulva nem süket. Ja, de, mert ilyeneket hallgat.
- Vagy csukd be az ajtót, vagy vedd halkabbra ezt gyenge zenét. Rosszul lesznek mások tőle, még ha neked ilyen kifacsart is az ízlésed. Lelked rajta - állok bele, mert, ha venné a fáradságot és ránézne a karomra, még mindig lúdbőrözik. Egyébként nem kiabálok, meg semmi, úgyis meghallja, tök nyugodt vagyok, pedig legszívesebben magam végezném el a feladatot, és ha lehet egy kalapács segítségével. Csak állok vele szemben lúdbőröző karba font kezekkel és értetlen képet vágok továbbra is, hogy miért nem engedelmeskedik azonnal, sőt, miért is van kezdete ennek a történetnek egyáltalán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés blogger, Szárnyaló Okkamik csapattag, Színjátszós, Negyedikes diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
online
RPG hsz: 478
Összes hsz: 886
Írta: 2019. szeptember 9. 17:51 | Link

Charlotte Elisabeth Felagund


Megjelenés



Mindig is érdekelt a színház és világa, hiszen színház volt az egész világ, s színész benne minden ember, ahogyan a mondás is tartotta. De ettől függetlenül is érdekelt ez a szabadidős tevékenység, ezért is jelentkeztem a színjátszós próbakörbe, élveztem a különféle szerepeket, amelyeket időnként magamra ölthettem. Egyik nap megbeszéltem Charlotte-val, hogy csinálunk egy közös színjátékot, hiszen gyakorlásnak is remek időtöltés meg egyébként is jó móka. Kényelmesen fel is öltöztem az alkalomra, megetettem, megitattam Hápit, majd elindultam a próbaterem felé. Én értem oda elsőként, hiszen kicsivel a megbeszélt időpont előtt indultam el. Türelmesen vártam a lányra, közben fel-alá sétálgattam a teremben. Szerencsére a vizsgák nagy részét sikerült letudnom, de még mindig volt néhány, amelyre tanulnom kellett volna, de egyszerűen nem vitt rá a lélek - egyelőre. Reméltem, hogy azért sikerül átevickélnem a megpróbáltatásokon, aztán a következő évfolyamba léphetek. Nem szívesen hallgattam volna anyámék rosszallását bukás esetén. Kicsit sajnáltam, hogy idén nyáron nem jutottunk el nyaralni, mert más elfoglaltsága volt a családnak, de megígérték, hogy jövőre mindenképpen elmegyünk valami egzotikus helyre. Persze ha nem megyek át a vizsgákon, akkor tutira nem mennénk semerre, vagy ők mennének, csak épp nélkülem. Ebbe bele se akartam gondolni, szóval azon voltam minden erőmmel, hogy átcsusszanjak azokból a fránya tárgyakból, aztán egy ideig nyugi lesz végre.
Hozzászólásai ebben a témában

Csepreghy Péter
Prefektus Eridon, Eridonos patrónus, Rivalló Rúnakígyók csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Edictum lektor, Harmadikos diák


a Pösze Petya | „Petyagyerek”
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 574
Írta: 2019. október 2. 16:12 | Link

XIII.

Érdekes dolog ez a színjátszás. Régebben Talároson én voltam a színjátszós gyerek. Tudjátok, aki mindenféle rendezvény kötelező kelléke. Legyen az iskolai ünnepség vagy az új kecskesimogató megnyitója. Teljesen mindegy, mert Csepreghy Petya úgyis elmondja azt a verset, és még énekel is hozzá egy odaillőt. Amikor betöltöttem a tizenkettőt, valahogy elkezdtek cikizni miatta. Főleg azért, mert a beszédhibám túlságosan is bántotta a fülüket, elvégre egy színművésznek nem szabad ilyen jellegzetességet megengednie magának. Ezért egy időre abbahagytam, mert a beszédhiba és a színjátszás együtt volt az ultimate ciki. Aztán idekerültem az iskolába, és Elijah lett a legjobb pajtásom és élettársam, aki – tudniillik – a Bagolykő színjátszócsoportjának a tagja. Említette, hogy Ardait kell keresnem, hogyha érdekel a dolog, és miért ne érdekelne. Ezért szerencsétlen kis baglyom megtalálta a színjátszós Kolost. Most pedig itt vagyok. Olyan régen voltam már felvételizni. Szereposztó dívány? Nem, én azt nem ismerem.
- Helló – lépek be a terembe óvatosan emelve egymás után lábaimat. Még biztosan nincsen itt, de a biztonság kedvéért órámra nézek, és látom, hogy én érkeztem tíz perccel korábban. Ezért megkönnyebbülten sóhajtok egyet, és az egyik legközelebbi székre dobom magam. Izgulok, persze. Ezért kis ujjaimat tördelve, szám belsejét rágcsálva várom felvételiztetőmet.
Utoljára módosította:Csepreghy Péter, 2019. október 2. 16:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

LegEridonosabb Eridonos 2019 - tavasz/nyár & 2020 - ősz/tél
Az év Eridonosa 2020 - ősz/tél
Ardai Kolos
INAKTÍV


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 361
Összes hsz: 2547
Írta: 2019. október 8. 20:42 | Link

A Csepreghy gyerek

Még csak most hoppanált a faluba. Megrakodott táskájával caplatott fel egészen a kastélyba, miközben éppen az adott problémáin morgott. Lett volna jobb dolga is most, mint a felvételiztetés, Tánya meg igazán segíthetett volna neki. Ő bezzeg amúgy is null-huszonnégyben a kastélyban van. Ő meg rohangálhatott Pécsről meg az ispotályból ide. Még a próbákat talán még meg is oldotta, de ezek az év elejék mindig olyan húzósak voltak. Meg egyébként is, miért nem lehet közvetlen a suliba hoppanálni? Tudják ezek, milyen nehéz a táskája?
- Merlin szakállára, igazán kitalálhatnának már valamit erre! - morogta tovább, miközben befordult a színjátszós próbaterembe. A földet bámulta, mert ugyan ki jött volna előbb? Felcaplatott a színpadra és az ott álló asztalra dobta a táskát. Nagyot csattant, mint mikor egy húsz kilós kőtömböt dobnak le.
- Meg egyébként is, ha már kitalálták ezt a tértágítót, igazán kitalálhatnának valami könnyítőt is hozzá. Vagy beépíteni... - morgott tovább magában, miközben szépen előpakolta a kellékeket: kalapokat, boát, kabátot, sötét ballonkabátot, esernyőt, újságot, egy sétapálcát, egy plüss sárkányt és egy ukulelét.
Nagyot sóhajtott és a hajába túrt, mikor végre felnézett és sikerült túllátnia a saját gondolatain kívül.
- Te meg mióta állsz itt? - Fújt egyet, akár egy bika. Nem volt ő rossz gyerek, de keveset aludt az elmúlt... hány hónapban is? - Bocs, bocs! - emelte fel kezeit, miközben lesietett a színpadról. - Ardai Kolos. Személyesen. Igen, igen, tudom, a hírnevem megelőzött. Te pedig vagy a...?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Csepreghy Péter
Prefektus Eridon, Eridonos patrónus, Rivalló Rúnakígyók csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Edictum lektor, Harmadikos diák


a Pösze Petya | „Petyagyerek”
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 574
Írta: 2019. november 8. 08:42 | Link

XIII.

Jó kényelmetlen ez a szék. Nagyon érdekes előadásnak kellene ahhoz itt történnie, hogy végig tudjak ülni több felvonást. Fenekemen fészkelődök benne egy keveset, majd szájamat elhúzva dőlök előre, és nézek be a szék alá. Egy fehér papír van ott, talán egy korábbi előadás jegye. Éppen nyúlnék is érte vastag ujjaimmal, de csapódik az ajtó, és megjelenik Kolos. Megfagyok a hirtelenségétől, így a szék kényelmetlensége másodlagos problémává formálódik, és akár egy viaszba öntött bábu maradok ülőhelyzetben. Észre sem vesz engem, egyenesen a színpadra szalad, ahol úgy érzem, mintha egy kisebb előadás lenne folyamatban. Hangosan beszél magában, és mindenféle dolgot teremt az asztalra. Előadás lesz és rossz időpontra jöttem volna? Hát, nem tudom, de inkább megemberelem magam, és felállok a székből. A papír ugyan nem hagy nyugodni, ezért amíg Kolos a rendszert szidja, én leguggolok, és gyorsan zsebre vágom a fecnit. Felegyenesedek. Olyan gyorsan, hogy egy pillanatra meg is szédülök, de kezeim zsebben is maradnak, és egy, majd két – először bátortalan, majd egyre erőteljesebb – lépéssel indulok meg a színpad felé. Merlinért nem akarom megzavarni, ezért inkább előre-hátra dőlöngök lábujjhegyemen, és várom, hátha majd magától észrevesz.
Egy perc telik bele maximum, mikor meghallom a kérdését.
- Körülbelül egy perce – válaszolom nyugodtan mosolyogva a kissé ingerült kérdésre. Művészek, ikr? Csukott szájjal járatom végig nyelvemet műfogsoromon, hogy minden a helyén van-e. Nem szeretnék már azonnal fogatlan indítani Ardainál. Noha beszédem így is igen jellegzetes. Felvételiztetőm gyors léptekkel indul meg felém. A szabadkozására csak barátságosan legyintek egyet.
- Nem történt semmi – mellém ér, és kezét nyújtja. Én elfogadom, finoman megszorítom és megrázom. – Csepreghy Péter – mutatkozok be. - Mára beszéltünk egy felvételi időpontot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

LegEridonosabb Eridonos 2019 - tavasz/nyár & 2020 - ősz/tél
Az év Eridonosa 2020 - ősz/tél
Angyal Brigitta Sára
KARANTÉN


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2019. december 7. 19:42 | Link

Danka

Kényelmesen elhelyezkedem a színpad szélén, a fél lábamat lelógatom róla, miközben az egyik illesztés mentén unalmamban végighúzom az ujjam, amíg Dankát várom. Dankáról azt kell tudni, hogy egy csodatehetséges lány, aki olyan sminkeket varázsol a színjátszósoknak, hogy mindig csak ámulok. Jelen pillanatban pedig azért várok rá, mert az utóbbi időben megszületett közöttünk egy kis együttműködés gondolata. Gyakran kerülnek a darabokba karakterek az én kezem által, vagy átesnek némi módosításon, ami akár jellem szempontjából is fontos lehet. Arra jutottunk, hogy mivel én jól ismerem a karaktereket belülről, ő pedig jól tudja, milyen vizuális elemekkel lehet egyes tulajdonságokat a legjobban átadni, hogy talán érdemes lenne ezt a két tudást összehozni. És nem csak úgy utolsó pillanatban, az előadásra való készülődés utolsó perceiben, miközben már félig kész egy smink, hanem kicsit előrébb gondolkodva. Hát Hölgyeim és Uraim, most volna az az előrébb.
Egyébként jótékony félhomály van egyelőre, mert a reflektorokat nem volt kedvem megbájolni, a nap pedig tél lévén így kora estére már lement. Még szerencse, hogy mindketten a kastélyban élünk, mert csak most értünk rá mind a ketten, de ha messziről kellene jönni, ez az időpont azért nem lenne annyira kellemes. Így csak a kastélyon kellett gyorsan átvágni.
Imádom ezt a termet, mikor üres. Persze az általános formájával sincsen baj, azzal, amit úgy alapjáraton jelent számomra - a nyüzsgést, zsongást, bongást, zenét, izgalmat, tapsot. Egy igazi alkotóműhely, ami csak úgy buzog az élettől. De éppen ezért annyira csodálatos élmény, amikor kiürülve látom, csendesen. Olyan végtelenül pihentető. Lehunyom a szemem pár másodpercre, hogy élvezzem egy kicsit a csendet és nyugalmat, mielőtt újra felpattannának a pilláim, amikor majd a Navinés közeledését hallom. Közben pedig azon gondolkodom, mennyivel megnyugtatóbb itt, mint a Bogoly Színházban. Az ott a kihívás, a tanulás, a komfortzónából kilépés, határfeszegetés helye. Ez itt az otthon, a meghitt, a megszokott, a biztonságos. Számomra ez a legszebb színpad a világon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
Diák Navine (H), Viharmadarak csapatkapitány, Viharmadarak csapattag, DÖK tag, Színjátszós, Világalkotó, DÖK elnökhelyettes, Negyedikes diák


Do small things with great love
offline
RPG hsz: 129
Összes hsz: 363
Írta: 2019. december 10. 16:30 | Link

Brigi
#ootd #sminkesdi
Megint kissé késésben vagyok, de azt hiszem, ez már a jól megszokott, és kicsit sem bevált taktikám. Pedig amikor a színjátszósokhoz vagy a színházba megyek, akkor mindig igyekszem időben odaérni, egyrészt mert gyakran van, hogy darab előtt összesen van fél órám minden szereplőre, másrészt pedig imádok a színházakban lenni. Bár premierek előtt fejvesztés van mindenhol és csak szaladgálni kell fel-alá, mert valakit szorít a ruha, mások viszont egy hete nem is tudtak enni semmit, ezért lötyög rajtuk, a harmadik véletlenül belenyúlt a sminkjébe, vagy a nagy forgatagban leizzadta azt. Olyan is volt már, hogy kisminkeltem egy lányt, ő meg annyira megijedt, hogy elsírta magát és újra kellett kezdenem. Mondjuk ez is a Grosserlieb Dodóban volt, mert a színjátszó kör azért sosem veszi ilyen komolyan a dolgokat. Nekünk is fontos, de a művészeti sulisoknak azon jegyek múlnak, míg itt inkább kedvtelésből vágunk neki a feladatoknak. Úgyhogy a legtöbb színházban óriási a felhajtás, mire odaérek csak kapkodom a fejem, mert egyszerre vagy hárman kiáltozzák a nevem. Ám így, minden stresszel együtt is imádom a színházat, a pörgést, a kulisszák mögötti pillanatokat, egyszerűen mindent. És a visszajelzések alapján nekik sem hátrányos, hogy ott vagyok, mert sokszor hívnak. Már azt hiszem, a Grosserlieb-es tanárok is tudják a nevem, holott nem is járok oda, csak gyakran besegítek a sminkeléses résznél is. A bogolyfalvi színházban ugyan van sminkes, de amikor nagyüzemi munka folyik (vagyis a legtöbbször), akkor szólnak, hogy ha van egy kis időm és kedvem, akkor igazán beugorhatnék. Én pedig szívesen ugrok be hozzájuk. A színjátszónak újfent néhány jelmezt is elkészítek, bár az nem feltétlenül az én asztalom, csak most megüresedett az a pozíció, úgyhogy ha kell, akkor szívesen megcsinálom. Régen pedig még darabokban is játszottam, de viszonylag hamar rájöttem, hogy az nem feltétlenül az én terepem. Sokkal kényelmesebb nekem hátul, ahol ugyan nem jön annyi megbecsülés a nézőktől, de annál több a szereplőktől és a többi embertől, akik velem együtt szintén a függönyök mögött ténykednek. Ilyenek például a darab írói, a megálmodók, mindennek a kulcsai. Mert bizony rossz szövegből, bizonytalan karakterekből nehéz megfelelő vizuális élményt teremteni. Most is Brigihez igyekszem, akivel öröm dolgozni, mert minden szereplőjének a személyiségében van annyi munka, amivel az én dolgom már kicsit könnyebb is. Nagyon kapkodom a lábam a próbaterem felé menet, mert futni mégsem tudok ennyi dologgal. Nálam van a jegyzet- és a vázlatfüzetem, a ceruzáim és a biztonság kedvéért hoztam egy adag kávé, mert most is hajnalban feküdtem le, és bár még bírom szusszal, azért van bennem egy kis félsz, hogy még a végén elalszom a mondandó közben, pedig tényleg nagyon izgatott voltam, amikor megbeszéltük hogy akkor közösen kieszelünk valamit. A próbaterem ajtaját, már csak csípővel sikerül belöknöm, lévén hogy nincs szabad kezem.
- Hello bello! Bocsáss meg a késésért! - mondom bele a félhomályba, mivel feltételezem, hogy Brigi már itt van. Megfordulok, megpillantom a színpadon, és rögtön arrafelé is veszem az irányt. Kerülgetek néhány, az útban lévő kelléket, majd amikor én is a színpad széléhez érek, lehelyezem az összes cuccom a színpadra, a szőke lány mellé és immáron szabad kezekkel felhúzom magam én is. - Kezdhetjük? - küldök végül felé egy izgatott mosolyt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Brigitta Sára
KARANTÉN


Isten Greta Thunbergje by Dusán
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 145
Írta: 2019. december 15. 11:58 | Link

Danka

Kissé megrezzenve nyitom ki a szemem, amikor meghallom, hogy a terembe lépett. Az első gondolatom, hogy mennyire csinos. Pedig egyáltalán nem visel semmi extrát, de mégis annyira jó ez a pulcsi, kicsit feldobódom én is, ahogyan végignézek rajta. Elgondolkodom a saját halvány rózsaszín blúzomon, és arra jutok, hogy valószínűleg nem véletlenül tetszik. Hasonlít a stílusunk, én is nagyon tudom értékelni ezeket az "egyszerű de nagyszerű" darabokat. Hasonló a hasonlónak örül, ugyebár. Szóval örömömet kifejezendő egy széles mosolyt varázsolok az arcomra, miközben felcsüccsen mellém.
- Szia! Semmi gond. Kicsit húzós ez a hét, már ami engem illet, szóval átérzem. Hogy vagy? - érdeklődöm meg azért, mielőtt itt belecsapnánk a lecsóba. Látom, hogy ő is elég felkészülten és lelkesen érkezett, aminek nagyon örülök. Szeretek olyan emberekkel együtt dolgozni, akik nem kelletlenek. Ez azonban sok tinédzsernek a sajátja, Dankával pedig azért húzódik közöttünk egy jó 3-4 év korkülönbség, ami alapjáraton nem lenne sok, de talán most pont annyit jelent, hogy ő még nyakig benne van egy olyan folyamatban, amiből én már többé-kevésbé kikecmeregtem. Ennek ellenére remekül szót értünk egymással, úgyhogy ezért nagyon hálás vagyok.
- Persze, hoztam egy-két anyagot - húzok ki egy mappát valahonnan a hátam mögül, amiből így első körben a két felső lapot veszem le, és teszem elé.
- Ők azok, akik alapjáraton a darabban vannak, és nem nyúltam hozzájuk - mutatok a jobboldali lapra, amin egy hosszabb lista olvasható - ők pedig, akiket vagy részben átalakítottam, vagy én tettem bele teljesen - mutatok most a másik, kicsit rövidebb listára. Nekem mindegy, hogy mivel kezdünk, vagy melyikre fektetünk nagyobb hangsúlyt, igazából mindkét garnitúra szereplővel elég rendesen tisztában vagyok, mert akiket nem én alkottam, azoknak is szinte betéve tudom az ügyes-bajos dolgait.
- Kivel szeretnél kezdeni? - hagyom így inkább Dankára a döntést, közben pedig a mappa gumiját csattogtatom picit, készen arra, hogy akit választ, arról a rövid jegyzetemet előszedjem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2019. december 30. 21:37 | Link

Benett Grin
tánci - no 191

Az utóbbi időben jobban érzem én ezt a szving dolgot, ezért úgy döntöttem valami nagyobb, kényelmesebb helyen gyakorlok. A szobám otthon amúgy is túl kicsi volt, bár azt le is zárhattam, hogy senki se zavarjon meg. Viszont most hogy visszajöttem a kastélyba, nyugodt és tágas helyet kellett keresnem. Utánanéztem, és a színjátszókör mostanság nem próbál. Talán még nem is jött mindenki vissza a kastélyba... szóval minden nekem kedvez. A terem üresen fogad, így le is pakolom a színpad szélére a zenedobozt és egy pár percig csak hallgatom a zenét, majd elkezdem gyakorolni a lépéseket. Néhány próbálkozás után azonban eszembe jut, hogy a melegítő nadrág, meg a póló, bár kényelmes, nem éppen szvinges és talán felpróbálhatnék egy frakkot vagy hasonlót. A kellékek között, találok egyet, amit varázslattal a méreteimre igazítok, majd egy kalapot a fejembe nyomva megyek vissza a színpadra és próbálom újra a korábban begyakorolt lépéseket. Már csak egy partner hiányzik, mert bár nem rock-n-roll, azért a szving is párban szép. Na de, ki akarna manapság szvinget táncolni? A tánccsoport, amibe jelentkeztem inkább hip-hop volt... Szóval nem maradtam. Mármint a hip-hop is jó. És lehet később azt is kipróbálom, de valamiért a szving az, ami tényleg magával ragadott. Talán mert olyan viccesnek és egyszerűnek tűnik. Pedig sokkal nehezebb.
Alig egy percet táncolok frakkban, már érzem, hogy ez izzasztó móka lesz. A ruha nem mozog olyan kellemesen velem, mint a melegítőm tette. De azért nem hagyom abba. Újra és újra próbálkozom. Ha kell órákon át, amíg nem megy úgy frakkban is, mint a karika csapás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. január 2. 02:55 | Link


Kész, ennyi volt, elteltek az ünnepek. Újra a kastély padjait koptatom, várnak a bűbájtan leckék és bájitaltan szorgalmik. Nem is bánom annyira, hogy visszajöttem, amilyen szerencsétlen családom van... Sikerült a maradék életkedvem is leszívniuk, pedig azt hittem, hogy legalább az utált bátyám egy kicsit visszafogja magát, amíg otthon leszek. Helyette annyira azt hajtogatja, hogy miattam fognak elválni a szüleim, hogy már tényleg el is hiszem.
A színjátszósok felé veszem az irányt. Itt legalább elvonulhatok kirajzolni magamból a negatív gondolatokat. A múltkor is egész jó tájképet firkantottam... De talán egy verset kéne összehoznom, csak az több agymunkát igényel, amire jelenleg semmi kapacitásom. Helyette Kolosnak igyekszem összekészíteni mindent, hogy jó csapattagként zökkenőmentesen indulhassunk neki az új félévnek. Tuti, hogy a manók nem takarítottak ki a szünet alatt, valakinek pedig muszáj ellenőriznie a terepet.
Feldúltan tépem fel a próbaterem ajtaját. Hangosan szól valami régi zene, szóval nem biztos, hogy hallatszik ám, a színpadon pedig egy krapek ropja korhű ruhában. Lehet, hogy szemüveg kéne, amiért nem látok odáig? Megvakarom a szemeim, majd pár másodpercnyi habozás után megilletődve a lépcsőkig sétálok. Ha addig nem, majd itt észrevesz magának. Nahát, Márk az... Karola új pasija, ahogy hallom. Mert igen, a DÖK tagok mindenről tudnak, ami egy iskolai rendezvényen történik. Nekem is úgy mesélték vigyorogva, hogy talán több is történt köztük azon az estén, amilyen jól elvoltak. Tudom, hogy megy ez, nem kell hozzá túl sok fantázia.
- Jé, a liliomtipró - jegyzem meg gúnyosan. Tartozom ennyivel a lánynak, hogy megvédjem őt az olyanoktól, akik kihasználják a gyenge pillanataikban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2020. január 2. 23:53 | Link

Benett

Újra és újra nekiveselkedek a lépéseknek. Legalább tízszer járom végig, párszor el is rontom, de a tizediknél vagyis az utolsónál mert lehet a tizenegyedik de az is lehet, hogy csak kilenc volt, tényleg nem számoltam, elégedetten hagyom abba. Izzadva állok meg, és a lejátszó mellé lépek, hogy megtöröljem az arcom az oda dobott törölközőben. Pálcámmal intek a lejátszóra, így a zene is abba marad.Ekkor hallom meg a lépteket, meg a gúnyos hangot. Körbe pillantok, hogy hol van itt liliomtipró. De nem látok senkit csak Benettet, aki ezt mondta. Kérdőn pislogok rá, aztán meg is kérdezem.
- Hol? Milyen liliomtipró? - Kérdezem és közben lehúzom magamról a frakkot is. Nem is agyalok a dolgon sokat. Így csak egy pólóba meg alsónadrágban állok egy félpercig, amíg visszabújok a saját nardágomba.
- Amúgy szia! Hogy telt a szünet? - kérdezem teljesen nyugodtan nem is sejtve, hogy mi jár a másik srác fejében. Szépen összehajtogatom a ruhákat, amiket összekoszoltam, és lekicsinyítem őket, hogy zsebre vághassam és majd visszavihessem magammal a levitába kimosni. Mert mégis csak pofátlan lenne így visszarakni őket. A pálcámból vizet fakasztok és iszom egy kortyot meg megmosom az arcom. Úgy hallgatom Benit, meg a válaszait. Miközben leülök a színpad szélére.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. január 3. 14:33 | Link


Kitartóan gyakorol, ez szép és jó. Csak az nem, amit Karolával tett. Már ha igaz a szóbeszéd, és miért ne követte volna el, ha megvolt rá minden lehetősége? Hiszek a pletykáknak, valószínűleg azért, mert Márk felettünk jár, és hát mindenki tudja, hogy mit akarnak a felsőbb évesek a gólyáktól, pláne ha egy kis alkohol hatására felszabadulnak. Amit tett, az nem volt szép szerintem, mert ha ismerkedni akar vele, akkor nem visszaélésszerűen kellett volna belevágnia. Karola barátjaként kötelességemnek érzem, hogy kiálljak mellette, még ha alapból nem is vagyok konfliktuskereső típus. Egy kigyúrt rellonoshoz már nem lenne bátorságom odaállni, de a háztársammal még talán szót értek, főleg mert előtte nem volt még gondunk egymással, kicsit sajnálom is, hogy most ez a helyzet alakult ki köztünk.
Mikor végre abbahagyja a táncot a kimerültségtől, sikerül kellemetlen helyzetbe hoznia az átöltözésével. Sürgősen szereznünk kell egy paravánt az öltözködésekhez... Én szégyellősen elkapom a fejem, és inkább a teremben hagyott holmikkal vagyok elfoglalva, amíg vissza nem veszi a ruháit.
- Rád gondoltam... - oszlatok el benne minden kétséget, ha esetleg naivan eddig mást mert feltételezni. - Szia - köszönök vissza megszokásból, de aztán eszembe jut, hogy most haragszom rá, ezért nagyon csúnyán kezdek el nézni, és még a kezeim is csípőre vágom, úgy állok meg felette, ahogy a színpad szélén csücsül.
- Hááát, nem olyan jól, mint neked, ahogy hallom. Tudod a kastélyban mindennek füle van, de gondolom ezzel számoltál, amikor becserkészted magadnak Karolát - sóhajtok fel szomorúan, csalódott hangon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2020. január 3. 22:43 | Link

Benett

A liliomtiprós megjegyzés miatt még azon is elfelejtek aggódni, hogy meglátott, amikor pedig közli, hogy rám gondolt, már tényleg eszemben sincs emiatt aggódni. Egy pillanatig meredten bámulok rá, azon gondolkozom ez valami hülye vicc, vagy lemaradtam valamiről? Mármint tudom, hogy hülye vicc, tekintve, hogy a szó egyik értelmében sem tiportam még liliomot. Ha az átvitt értelemre gondol, az több szempontból is lehetetlen lenne. Hiszen még barátnőm sem volt, még csókolózni sem csókoloztam... Úgy igazán... a nem átvitt értelem miatt, meg anyám nyúzott volna meg. Szóval nem. Nem tiportam liliomot. Elsőre tehát elengedem a dolgot, csak amikor a téli szünetes kérdésemre válaszol, értem meg, hogy mire gondolhat. Bár azt sem teljesen. Mert annak sincs túl sok értelme.
- Én csináltam, mit? - kérdezek vissza, nem éppen magyarul, mert az agyam még mindig próbálja feldolgozni a dolgokat. A kastélynak a füle... Ezt biztos átvitt értelemben érti, mert a kastélyban kerültem Karolát, amennyire csak tudtam. A bálon nem tudtam elkerülni, bár ott is megpróbáltam, de aztán berúgott és vigyáznom kellett rá. Valószínűleg meglátott valaki. És rossz következtetést vont le. De hogy ennek híre ment volna? Sosem gondoltam. Most viszont nyelek egyet. S a vicc az egészben, hogy nem is azon kezdek aggódni, hogy mit gondolnak rólam mások, hanem hogy nem sikerült Karolát megvédeni, úgy ahogy én azt elképzeltem.
- Mit...? Hol? Ki...kitől hallottál? - kérdezem még mindig döbbenten, de közben azt is érzem, hogy kifutott az arcomból a vér. Sápadtan pislogok a kezeit a csípőjén tartó fiúra, még mindig kissé döbbenten a számat eltátva. Aztán kapcsolok, hogy valószínűleg tisztáznom kéne, hogy amúgy hozzá sem értem. Na jó. Egy nagyon picit. Egy röpke pillanatra, de semmi rossz szándék nem volt bennem.
- Amúgy... akárki is volt. Nagyon téved - toldom meg, és nagy levegőt veszek - Persze azt hiszel, amit akarsz. De... Tudod van egy húgom. És sosem csinálnék egy lánnyal sem semmi olyat, amit nem szeretnék, hogy a húgommal megtörténjen - részemről ezzel a téma lezárva. De persze ha akar kifejtem jobban is. Vagyis nem, mert Karolára nézve kellemetlen lenne, és nem akarok vele még egy vitát emiatt is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. január 4. 19:24 | Link


Bosszantó, hogy mennyire játssza a tudatlan szerepét, pedig ha egy kicsit is megerőltetné az agytekervényeit, akkor egy ilyen, számomra felejthetetlennek vélt élményt azt hiszem nem lenne nagy nehézség felidéznie magában. Még jó, hogy nem vagyunk egyformák. Egyre türelmetlenebb vagyok, ahogy lassan elönt a méreg, de valahol mégsem gondolom reálisnak, hogy pont a háztársam tenne ilyet, akit eddig jó fej srácnak ismertem meg. Persze túlságosan gyanakvó természet vagyok ahhoz, hogy vakon higgyek az ártatlanságában, ezért is gondolom, hogy jobb lenne megbizonyosodnom a dolgokról.
Némi elégedettséggel tölt el, ahogy látom, hogy zavarba jön. Még mindig jobb, mintha átmenne támadóba, mert az a legjobb védekezés ugye, és én se nagyon tudnék mit kezdeni egy kiabáló, fenyegető Márkkal. Még jó, hogy ő ezt nem tudja, mert így nyert ügyem van. Még mielőtt bármit is reagálhatnék, egy idő után megtörik a jég és önként kezd magyarázkodásba, ami várható volt, de engem sokkal inkább a tények érdekelnek.
- Szeretnék hinni neked... Nem gondollak olyannak. De Karolát veled látták utoljára a bálon, és egy kicsit állítólag többet ivott a kelleténél - olyan nagyon részletesen senki nem emlékszik az eseményekre, mert mindenki el volt foglalva a saját partnerével, még nekem is akadt társaságom végül. Nem kötöm az orrára, hogy egyébként nem kürtölték még szét ezeket, a DÖK tagok megtartják maguk között, amit a programok alatt látnak, csak valószínű még senki nem merte ezt nála olyan közvetlenül nyíltan feszegetni, mint én teszem most. De pont azért jó ezt megbeszélni, mert másnak nem tűnt fel, és így az igazsággal senki más nem foglalkozna.
- Akkor hova tűntetek? Mert nem a körletben aludt - gyanakodom tovább. Megfog ezzel a testvér dologgal, de mi van, ha szándékosan hat az érzelmeimre? Megvakarom az állam, és hogy lássa, hogy vívódom magamban, leülök mellé. Végigpillantva a tánctól megfáradt arcán, járni kezd az agyam.
- Amúgy meg mit keresel itt? Nem is tudtam, hogy te is színjátszós vagy - ráncolom össze a szemöldököm.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2020. január 4. 20:09 | Link

Benett

Mérgesnek látszik pedig tényleg nem értem, amíg nem pontosít. Aztán pedig. Aztán pedig szeretnék én is mérges lenni. De a józan ész győz most. Az is nagyban könnyíti a helyzetet, hogy ő nem Karola és nem meztelen. Vagy nem csak egy törölköző/póló takarja el a testét. Na meg, őszintén szólva még ha pucér is lenne, nem hiszem, hogy Benett teste hasonlót váltana ki belőlem, mint Karoláé. Nem mintha utóbbira büszke lennék, de visszacsinálni sem tudom. Szóval a kezdeti sokk után, kicsit rendezve a gondolatimat, megpróbálok a lehető legdiplomatikusabban válaszolni. A reakciója pedig... Hát nem is tudom.
- Ha veled látnak utoljára, akkor meg buzi vagyok? - kérdezek vissza, mert nem értem a logikát. Velem látták utoljára. Pff... Ha tudná én miket láttam. Na akkor vádolhatnának. De ennyi miatt. Na jó Márk, ne légy hülye. Gondolkodj. Hogyan lehet ezt úgy megfogalmazni a lehető legkevesebb információval, hogy hihető legyen?
- Ha otthagytam volna a pultba részegen, úgy hogy menni sem tud, akkor meg megint csak rossz vagyok. Igazából, nem hiszem, hogy be tudom bizonyítani, hogy nem csináltam semmit. És még csak azt sem tudom mondani, hogy kérdezd meg Karolát, mert szerintem nem emlékszik. Szóval? Patt helyzet - megvonom a vállam. Semmi kedvem bizonygatni valamit, amit sehogy sem tudok bizonyítani. Amiről ha Karolát kérdezi megint csak valami elvadult fantázia változatot hall majd. Vagy... vagy semmit, mert ha Karolának van egy kis esze, akkor azt is letagadja, hogy ő ott volt a bálon aznap este.
- Nem vagyok a tagja. Táncolni tanulok, kellett egy nagyobb tér, ahol kényelmesen lehet mozogni - felelem könnyedén aztán hátradőlök. - De utánakérdeztem, azt mondták ma nincs próba és használhatom a termet. És te, miért vagy itt?
Utoljára módosította:Zippzhar Márk Stefan, 2020. január 4. 20:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. január 5. 16:50 | Link


Tapintható a feszültség köztünk, a kezdeti indulat azonban nem tart bennem sokáig, egyre inkább elbizonytalanodom abban, hogy mit is kéne csinálnom. A körülményekről sok mindent nem tudok. Szeretném azt hinni, hogy Márk igazat beszél, és amit én mögé láttam eddig, az csak az ösztönös, ámde nemes céloktól vezérelt gyanakvásom. Olaj a tűzre csak ezután öntődik. Hogy buzi lennék? Kikérem magamnak a jelzőt! Szemeim kikerekednek a döbbenettől, először köpni-nyelni nem tudok, aztán ökleim összeszorítása után nagy levegőt veszek, de nem kiabálom el magam. Zavartan mérek végig rajta ismét, a megfelelő szavakat keresve, de nem igazán sikerül úgy visszavágnom, ahogy szeretnék.
- Szar a logikád, de úgyis tudod, hogy nem így értettem... Akkor hagytad volna egyedül a bál után? Az se sokkal jobb, mint visszaélni a helyzettel. Én komolyan azt hittem, hogy értelmesebb vagy - morgok csalódottan. Elhúzom a szám, és szomorúan sóhajtok, ahogy újból belegondolok a történtekbe. Nem szabadott volna egyedül hagynom a lányt. Mintha még láttam is volna egy pillanatra a tömegben. És mégse volt bátorságom elhívni őt, így végül egy csajra éhes felsős cserkészte be magának, aki a saját korosztályából ugye nem tud párt találni, ezért nyilván az ártatlan gólyákat veszi célba, akik bomlanak a szerintük érettebb pasikért.
- Szóval azt mondod, hogy semmi oooolyan nem történt? - mutatok idézőjelet a levegőbe. - De nem is érdekel, csak tudod Karola nem ezt érdemelné szerintem, hogy így találjon valakit. Akkor már udvarolj rendesen - dünnyögöm szomorúan, de persze bagoly mondja verébnek, mert nekem ugyanúgy nincs bátorságom elhívni senkit sehova. Mondjuk nem is manipulálok soha.
- Táncolni? Akkor csatlakozz szépen. Kolos biztos örülne - pislogok rá kérlelően, ahogy vele együtt szintén hátradőlök. - Csak bejöttem rendet rakni, hogy ne ezzel menjen el a következő próbánk fele. Bocs, ha megzavartalak. Amúgy jól nyomtad - dicsérem meg félénken.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2020. január 5. 18:35 | Link

Benett

- A te logikád a szar - felelem könnyedén - azt gondolod azért mert fiú vagyok, minden lányt megdugok - megvonom a vállam. A szavak meglepően könnyedén hagyják el a számat - Pedig azt sem tudod, milyen beállítottságú vagyok - oldalra döntöm a fejem. De aztán komolyabbra fordítom a szót egy sóhaj után. - Annyi történt, hogy rosszul lett, és nem akartam magára hagyni, amíg jobban van. A lány hálókba nem vihettem. És a kastély már csak az ilyen pletykák miatt sem tűnt jó ötletnek. Még ha kevesebben is voltak itt az ünnepek alatt... Tegyük fel belefutok vele egy tanárba... Eléggé kellemetlen lett volna. - Magyarázom a srácnak. - Amúgy nem vagyok pedofil, és nem hoznak lázba részeg kislányok - toldom még hozzá. - Tényleg nem - nyomatékosítom meg a mondandómat, bár én is érzem, hogy ez kicsit sántít, mert annyira azért nem tűnt részegnek és a kacérkodása, ahogy megcsókolt, meg ahogy táncolt, az igenis izgató volt. Nekem legalábbis. De visszafogtam magam, mert... mert ha egyszer odajutok, jól akarom csinálni. És ez minden lett volna csak jó nem. Legalábbis azt hiszem. De valószínűleg jobban bele kell magam ásni még a témába.
- Semmi. - Bólintok a kérdésére, és remélem, hogy hisz nekem. Azt az egy (khm kettő) csókot igazán elfelejthetjük. Karola úgysem emlékszik rá - ami egyébként meglepően zavaró, de az élet megy tovább. - Udvarolni, neki? Soha! Az a csaj beteg. - Jelentem ki nagyon határozottan és még a kezemmel is mutatom, hogy mit gondolok, hogy nincs ki a négy kereke. Tudjátok az a tipikus az ujjammal körözök a halántékom mellett, hogy kettyós. De tényleg lezárnám a témát... Szerencsére, legalábbis remélem, lassan ejtjük is a témát.
- Öhm... Nem terveztem nagy dobra verni... Ez csak... ööö... egy hobbi - motyogom, mert most, hogy a tánc került szóba eléggé zavarba jövök. Ami valahol vicces is, de én mégsem nevetek. - Talán később, ha jobban megy...
De szerintem akkor sem. Szeretném, ha ez valami titkos kis dolog maradna. Bár tagadni nem fogom mostantól, határozom el magam, de kiteregetni sem fogom. - Köszi. Igazából nem zavartál meg. Eléggé elfáradtam. Itt vagyok lassan egy órája... - magyarázom a fiúnak, bár valószínűleg az izzadt pólómból is rájött, hogy nem öt percet gyakoroltam.
- Segítsek pakolni? - kérdezem még, mert az jó levezetés lenne így a tánc után. Na meg Benett is rájöhetne akkor, hogy nem vagyok az a fajta srác.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. január 6. 02:33 | Link


Látszik, milyen nagy pofája lett a jelvénytől, na meg a korkülönbségből adódóan. Nagyon nyeregben érzi magát, de velem nem sokáig szórakozhat. Elég családi veszekedésnek voltam a fültanúja, hogy alkalmazni tudjam az ott elhangzottakat. Bárcsak akkor lett volna önbizalmam visszavágni... A legfiatalabb és egyben utált bátyám sajnos elérte, hogy meghajoljak az akaratának, és csendben tűrjem a beszólogatásait. Én legalábbis ezt találtam végül a legkönnyebb megoldásnak, mintsem éjjel-nappal veszekedjünk, verekedjünk, főleg hogy egy légtérben voltunk zárva a lakásban. A kastélyban már kezd kinyílni a nyelvem, hogy megvédjem magam, mert nem akarom ugyanazt végigjárni mint általánosban.
- Nem gondolom azt, te nagyon hülye - húzódik széles mosolyra a szám. - De valld be, hogy rástartoltál Karolára, és kapóra jött az állapota - szólítom fel szigorúan, egy kissé megemelve a hangszínemet, hisz úgyis csak kettesben vagyunk a teremben, senki nem zavar minket. Nem tudom, hogy pontosan mennyire itta le magát, de sokakra már egy kevéske alkohol is döntő hatással bírhat, hogy érzelmileg másképp viselkedjen az ellenkező nemmel, ezért parázom attól, hogy Márk túllőtt a célon. Lehet persze, hogy akkor jó poénnak gondolta, meg elhiszem, hogy alapból nincs annyi önbizalma, csakúgy mint nekem, de maradjunk már etikusak házon belül... Ezt nem győzöm hangsúlyozni.
- Na mi van, a fiúk jönnek be? - lepődöm meg az utólagos megjegyzésén, majd szigorú arccal, ámde kíváncsi szemekkel hegyezem füleim a beszámolója közben. Őszintének és logikusnak hangzik, ellenőrzésképpen többször végiggondolom magamban a döntését. Magam elé meredve hümmögök párat a végén, aztán reagálok az elmondottakra. - Ha rajtam múlik, a rosszulléte nem lesz közbeszéd tárgya a suliban. Azért rendes tőled, hogy mellette voltál. De akkor hova vitted végül? Meg hát... tényleg... tényleg nem alakul semmi köztetek? - szólalok meg komoly hangnemben, végül azonban remegve teszem fel neki a kérdést, kíváncsian és kételkedően. Bármit is mond Karola, nem emlékezhetett mindenre. Csakis Márk tudhatja a teljes igazságot, és remélem lesz olyan jó fej, hogy elmondja.
- Hogy mi?! Ugye tudod, hogy a legjobb barátomról beszélsz? Csak úgy közlöm... - csattanok fel a bunkó válaszon. Nem értem, mi baja Karolával, vicces és csinos, emellett kedves és okos is. Ezek szerint nem érdemli meg a fiút. Nagyon érdekel, hogy mit hoz fel mentségére.
- Tényleg? Az azért szép teljesítmény. Én írni és rajzolni szoktam, de te se nagyon hangoztasd mások előtt. Ha nem vagy nagyon fáradt, segíthetsz... - invitálom a nézőtérként működő székek felé, ahol a szétdobott ruhákat kezdem a tárolóikba helyezgetni. - Van nálam egy csomag mentolos cukor, ha megéheztél, kérsz belőle? A semminél jobb... - nyújtom felé a dobozt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2020. január 10. 22:42 | Link

Benett

- Nem vallok be semmit, ami még csak meg sem fordult a fejemben. De nyilván neked bejön, mert tudod mindenki magából indul ki - nézek végig rajta, mert nem is tudom. Miért kéne hogy rástartoljak Karolára? Jó volt egy pár pillanat, de egyáltalán nem a "rástartolás" kategóriás. Még azt is mondhatnánk, hogy majdnem romantikus volt. Ami pedig eszembe jutott, és a rástart kategória, nos, az azt hiszem, akkor is megtörtént volna, ha nem Karolával vagyok. Tudjátok ez ilyen természet meg a méhek történet. Megesik mindenkivel egy bizonyos kortól.
- Nem - nevetem el magam a fiús kérdésén, de aztán abbahagyom és elgondolkodom egy pillanatra, hogy tényleg nem-e. Eddig a lányok se nagyon érdekeltek, de így bele gondolva a fiúk az öltözőben vagy a zuhanyzóban sosem voltak rám hatással, szóval arra jutok a gyors eszmefuttatás során, hogy valóban csak a lányokhoz vonzódom - Nem - jelentem ki ezúttal határozottabban is, aztán csak a biztonság kedvéért hozzáfűzöm - De tényleg nem történt semmi. Aljas dolog lett volna. Bár igazság szerint, meg sem fordult a fejemben, és nem is értem miért gondol bárki is rögtön erre...
Egy hosszú pillanatig a szemébe nézek, hátha ki tudok onnan valamit olvasni, hogy miért is feltételez ilyet. Csak mert egy fiú és lány együtt volt és elment valahova... Ez ma már azt jelenti, hogy történt köztük valami? Ha igen, akkor le kell mondanom a következő operát Danával, mert a végén arról is azt gondolja valaki, hogy randizunk, pedig az még tényleg soha nem fordult meg a fejemben.
- Hazavittem - adok választ az újabb kérdésre, aztán elhúzom a számat. - Mármint, hozzám... de otthon voltak a szüleim, meg a húgom és a pasija - az utolsó szót sikerül elég rondán megnyomni, érezhető a hanghordozásomból, hogy nem rajongok a srácért, meg azért sem, hogy a húgommal alszik - Szóval kifaggathatod a családomat is. Aludtunk. Ennyi. - megvonom a vállam. Azt nem kötöm az orrára, hogy összebújva ébredtünk és hogy az is a frászt hozta rám, főleg mert amúgy ritka jól pihentem, de ezt a világért sem ismerném el.
Ezután kérdezi meg, hogy alakul-e közöttünk valami én meg persze rögtön rávágom, hogy az képtelenség lenne, hiszen Karola beteg - a viselkedése minden csak nem normális - és ép eszű ember sosem kezdene vele. Ha más nem, ennek meg kéne győznie, hogy nem értem hozzá a lányhoz, de a reakciója ismét csak meglep.
- Egészségedre. Nekem azért nem kell vele barátkozni, ugye? Eddig nem tűnt úgy, hogy akarna - felelem kissé meglepetten még mindig. De persze neki szíve joga, ha ilyen mazo és azt szereti, ha kiabálnak vele... Mondjuk lehet vele nem kiabál. De mindegy is. Végre csillapodni látszanak a kedélyek, és a táncra meg az ő hobbijaira terelődik a szó.
- Kösz. A rajzolás is jól hangzik. Én megrekedtem a pálcikaembereknél - nevetem el magam, mert tényleg nem vagyok egy nagy rajzos. Inkább mocorgós voltam, vagy ha leülök, akkor olvasok.
- Levezetésnek jó lesz - bólintok a segítségre, mert tényleg, kell egy kis lazítós mozgás, mielőtt eldőlök az ágyamon. Szóval neki is kezdek nézelődni. - El mondod, mit hova kéne rakni? - nem szeretnék senkinek sem fejfájást, hogy nem találnak semmit, amikor visszajönnek. - Egyet elfogadok, ha nem mérgezted meg - pillantok rá hálásan a cukor hallatán. Mondjuk a kaját nem pótolja de az izzadtság mellé, egy kis mentolós illat sosem árt. A mérgezősdit nem gondolom komolyan, erről a számon ülő mosoly is árulkodik, ahogy közelebb épek Benetthez, majd ha előveszi a csomagot el is veszek egyet - Köszönöm - Azzal a számba is dobom a cukrot és ha megadta az első instrukciókat, hogy mit merre, akkor neki is látok pakolni.
Utoljára módosította:Zippzhar Márk Stefan, 2020. január 10. 22:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. január 14. 15:06 | Link


Nem tudom hova tenni a nagy odamondásait. Parázom, mert hosszú távon alul szoktam maradni az ilyen beszélgetésekben, nagyon nem az erősségem megalázni másokat. Ha kihoznak a sodromból, akkor persze tudok mondani olyat, amit a szívükre vesznek, olyankor nehéz leállítani, de Márkról tudom, hogy felettem jár és ráadásul még prefektus is, szóval nem jó vele kötekedni. Talán jövőre jobban kinyílik a csipám, most még tisztelettudó kis elsősként merek csak viselkedni, tartva a büntetőmunkától és a kiközösítéstől.
- Nem hallottál még a fiú-lány barátságról? Ilyen természettel nem csodálom - gúnyosan próbálok rajta végignézni, a kérdésem utáni kisebb hatásszünetet követően. Ha csendben maradok, még megvádol azzal, hogy tényleg tetszik nekem, a hallgatást pedig beleegyezésnek fogja venni. Csinos lány, nagyon is, de... Nem szeretném elrontani a kapcsolatunkat azzal, hogy az egyikünk esetleg többet érezzen a másik iránt. Annak sosincs jó vége, drámából pedig épp elég van körülöttem. Elég, ha bátortalan vagyok és nem hívom el a bálba, aztán meg is történik a baj. Ami zűrzavart pedig ezáltal okoztam, most próbálom foggal-körömmel helyrehozni, mert nem bocsátanám meg magamnak, ha nem teszek meg mindent az esetlegesen bajba jutott Karoláért. Én már csak tudom milyen az, ha rászállnak az emberre és nem hagyják békén.
- Jó, ezt a részét elhiszem. Mégiscsak egy lánnyal báloztál... - legyintek unottan. Még jó, hogy ő nem látta az én partnerem, mert köpni-nyelni nem tudnék a visszavágására, aminek amúgy szintén nem lenne semmi valóságalapja. Vagy mégis? A csúf lezárása végett nem tudom. - Nem terveztem kihallgatni őket, azért nem vagyok én nyomozó... - vakarom meg a fejem megilletődve. - De ahogy érzem, nálatok se rózsás a helyzet. Figyelj, engem tényleg csak az érdekelt, hogy kihasználtad-e az állapotát. Nyilván örülök, hogy nem egy rellonos találta be, hanem a háztársa foglalkozott vele, és így nem esett baja. Mert lehet, hogy szerinted "beteg", de amúgy jó fej lány, tényleg. Szóval köszi - enyhülök meg végül teljesen, mert jobban belegondolva fura azt feltételeznem, hogy pont Márk fogja megrontani. Az ördög nem alszik, de a srác nem hazudik, ahogy látom rajta, vagy csak tökélyre fejlesztette az álcáját.
- Amúgy rólam nem mondott semmit? - puhatolózom kissé zavartan. - Ha mégis barátkozni akarnál vele, az olvasás jó téma nála - osztom meg vele a tapasztalatomat, majd megrántom a vállam és rátérünk a pakolásra.
- Nekem meg a mozgás nem az erősségem. A sport se, ahogy látod. Maximum a varázslósakk, na az tök látványos - röhögök, ahogy színpadiasan végigmutatok magamon. Legalább kárpótoltak azzal, hogy a rajz- és írástehetségem a helyén van, mondjuk jobban örülnék egy kis izomnak. - Nincs kőbe vésett helye semminek, ahhoz mindig túl nagy a felfordulás, sokat pakolunk ugye. Szóval szerintem akasztgasd fel a fogasra ott a szekrénynél, a kellékeket pedig csak dobd be a ládákba. Éééés remélem nem haragszol rám ezért a kis jelenetért - harapom el az utolsó mondat után a számat. Jó fej, hogy segít, így gyorsan végezhetünk a rendrakással, fújok is egyet a tanácsaim után, majd odalépek hozzá békejobbot nyújtani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
KARANTÉN


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1481
Írta: 2020. január 25. 17:41 | Link

Benett

- Hogy a fenébe ne hallottam volna? Pont ezért zavar, hogy mindenki a legrosszabbat feltételezi rögtön - felelek Benettnek, enyhe túlzással, hiszen nem mindenki gondolt rögtön rosszra, ebben is biztos vagyok. De ettől még zavar, ha megvádolnak valamivel, amit nem csináltam. Ha csak gondolják, hogy megtörtént az más. De Benettől most azt éreztem, hogy ő el is ítél kicsit, és mindezt teljesen alaptalanul. Vagyis, nagyon minimális alappal.
Aztán persze szóba kerül egy másik téma, amin el is gondolkodom, de hamar megállapítom, hogy valószínűséggel a lányok azok akik érdekelnek, ha esetleg a fiúk lennének, akkor még nagyon nem láttam megfelelőt. De utóbbit inkább kizárom. Ezt szerencsére Beni is elhiszi, így a dolog tisztázva van.
- Nem báloztam. Dolgoztam - húzom el a számat. Bár valószínűleg jobb így. Vagy nem is tudom. Persze érdekes lett volna, ha valóban bálozni megyek... De akkor már inkább otthon maradtam volna. Benett is megnyugszik a válaszomtól, sőt még meg is köszöni. Ez utóbbi kicsit meglep.
- Nincs mit - komolyan gondolom. - Ez volt a normális. - Azért a rellonosra felszalad a szemöldököm, hiszen ha Karolán múlik elment volna eggyel, de ezt inkább nem említem. Örülök, hogy Benett elengedte a témát és én is hagyom.
- De! Mondott! - nevetem el magam - Tudom, hogy az olvasás jó nála. Te meg a legjobb barátja vagy és meg tudod mondani, hogy nem hülye, meg olvasott is - sorolom, ami eszembe jut Karolától Benett kapcsán, és el is nevetem magam - Szerintem akkor is zakkant. - szögezem le, s ezzel a témát is zárom. Mert mit mondhatnék? Megvádol, hogy csináltam vele valamit, aztán kiakad, hogy emlékszik valami csókra, amikor elmesélem, amiatt akad ki, aztán megcsókol újra? Ez hol normális? Főleg, hogy aztán magára zárta az ajtót. Egyszerűen nem tudom felfogni.
- A varázslósakk az elme sportja. Tök hasznos, és egy-egy lépés még izgalmas is lehet. Ne írd le. Nekem mondjuk nincs türelmem hozzá. - Ezzel pedig a sport téma is kivesézve. S mivel azt mondja semminek sincs konkrét helye, fejemet vakarva, indulok meg a cuccokkal az akasztóhoz, s felpakolok mindent. Közben pedig jön egy kissé suta bocsánat kérés is, de mosoly kúszik tőle az arcomra.
- Semmi gond. Előfordul - vonom meg a vállam, és részemről a téma letudva. Sosem voltam haragtartó típus. Nem most válok majd azzá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Színjátszó vezető, Másodikos diák


Prücsök | Iskolaelső
offline
RPG hsz: 282
Összes hsz: 427
Írta: 2020. február 5. 14:14 | Link


Sértődötten forgatom meg a szemeimet, ha már a saját taktikámat fordítja ellenem. Ha Karola és én lehetünk simán barátok, akkor ők miért ne? Döbbenten tudatosul bennem, hogy sokkal jobb vitapartner, mint azt elsőre gondoltam. Kicsit emlékeztet a bátyáimmal való veszekedésekre, akikkel szemben szintén mindig alul maradtam, ezúttal is kudarcélménynek hat, ahogy gyakorlatilag minden vádam elől cselesen ki tudja magát védeni. Kíváncsi lennék, hogy mikor és hogyan tett szert erre a készségre, amit most nagyon tudok tőle irigyelni. Elvégre bőven lett volna alkalmam elsajátítani a fordulatokat, de erre mintha születni kellene. Már az is átfut az agyamon, hogy Márk előtörténete sem biztos, hogy olyan vidám és csavaroktól mentes.
- Jó, igazad van... - a mondat, amit nehezen, nem szívesen ejtek ki. Lehorgasztom a fejem, aztán jobbnak látom, ha még idejében elterelem a témát, nehogy visszatámadjon, mert akkor képes a végén porig alázni. Halk vagyok és megszeppent, mint aki nem is tudja hirtelen, hogy mit akart eredetileg. A kitalált jelenetek, amik a szemem előtt jelennek meg arról, ahogy lassan egymás karjaiban eggyé váltak azon az estén, lassan eloszlanak. Már csak Karola részegsége nyugtalanít, hogy ő egyáltalán erre hajlamos, mert mértéktartó lánynak ismertem meg. Úgy tűnik, a jövőben rövidebb pórázon kell majd tartanom a barátomat, ha nem akarom, hogy baja essen. Mégse lenne rendjén, ha Márkfélék húznák ki a csávából, hiszen a legjobb barátja mégiscsak én vagyok, nem pedig ők! És ez remélem így is fog maradni, a történtek ellenére.
- Hát, mindenkinek vannak fura dolgai, de hidd el, hogy Karola rendes lány - erősködöm, hogy meggyőzzem őt a megismeréséről. Jólesik hallgatni a szavait, igazán felvillanyozódom Márk tájékozottságán. Megdobogtatja a kis szívem, hogy jókat hallok vissza magamról. - Elég sokat unatkoztam, valamivel muszáj volt feltalálnom magam - vonok vállat szerényen elmosolyodva, mikor már a varázslósakkról dumálunk.
Sikerül egy baráti kézfogással is megpecsételnünk a békét, ahogyan azt az illem megköveteli. Így ma már nyugodtan fogok tudni aludni, ha majd végre teljesen magunk mögött hagyjuk a rendrakást, és kicsit többet megtudunk a másikról, úgy mellesleg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Süveges Lili
Diák Levita (H), Másodikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 546
Írta: 2020. február 22. 18:05 | Link


Alapvetően Lili jó gyerek volt, nem rosszalkodott sokat, kikapni se kapott ki gyakran, legalábbis nem annyiszor, hogy majd évekkel később, mikor már felnőtt lesz, szülei azt emlegethessék fel unokáiknak, hogy milyen rosszcsont anyjuk volt.
De azért időnként csinált ezt-azt, bement például olyan helyekre, amelyekről tudta, vagy legalábbis tudni vélte, hogy semmi keresnivalója nem lenne ott egyébként. Tette ezt aznap este is, mely a színjátszókör próbatermében találta. Merthogy ő nem volt tagja ennek a csoportnak, és arról sem volt tudomása, hogy tudna színészkedni, így aztán annak biztos tudatában osont be a reményei szerint üres terembe, hogy tilosban jár. De hát kíváncsi volt, és fel szeretett próbálni olyan gúnyákat, melyekhez hasonlóak egyértelműen nem voltak az ő ruhatárának részei.
És ha már ott járt, arra is kíváncsi volt, milyen érzés a színpadon állni. Na persze esze ágában nem lett volna ezzel úgy kísérletezni, hogy tényleges nézői is vannak, de mivel üresen találta a próbatermet, emiatt úgy gondolta, nem is kell aggódnia. Persze Lili gyakrabban tévedett, mint a legtöbb levitás nebuló.
Csinált némi fényt, de nem túl sokat, és hamar ráakadt a parókákra és csili-vili ruhákra is a színpad mögött. Nagyjából öt perc se kellett, hogy szőke fürtjeit vörössel takarja el, és valamiféle középkorias, mustársárga, szélesen elterülő szoknyás ruhában forogjon körbe-körbe a porondon, és fennhangon kérdezgesse láthatatlan partnerétől, hogy mivel érdemelte ki, hogy így bánjon vele. Persze a játéka nem volt túl meggyőző, mert bánatosnak kellett volna lennie kitalált szerepe szerint, de annyira élvezte a bohóckodást, hogy széles vigyora egész más érzéseket közvetített.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝
Vizsnyiczky Heléna Sára
Diák Eridon (H), Eridonos patrónus, Elemi mágus, Harmadikos diák


a lány aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 385
Írta: 2020. február 22. 18:53 | Link


outfit|music

Tavaly, mikor ideérkezett égett a vágytól, hogy kipróbáljon valami egészen újat, ezért elment a színjátszókör meghallgatására, azonban olyan ügyetlennek bizonyult a művészetnek ezen ágában, hogy azonnal el is utasították. Azt viszont jól megjegyezte, hogy a próbateremben található egy kis színpad, ami épp ideális méret ahhoz, hogy gyakorolni tudjon rajta. A varázsgramofonnal még zene is biztosítva volt és nem zavart senkit sem, ráadásul, ha úgy adódott még egy tükör is rendelkezésére állt, hogy megnézze magát és kijavítsa a hibáit. Persze, nem kért engedélyt senkitől, hogy használhassa a termet, inkább kifigyelte a próbák beosztását és mikor üres volt a terem belopózott egy-egy órácskára, hogy a már meglévő koreográfiákat gyakorolja, vagy újakat találjon ki. Most is úgy döntött, hogy egy hét semmittevés után ideje újra színpadra állnia. Felvette tehát kedvenc cicanaciját és egy egyszerű hozzápasszoló fekete trikót, haját egyszerű kontyba csavarta majd spicc cipőjét a kezében lóbálva elindult a szentélye felé.
Halkan, szinte észrevétlenül nyitotta ki az ajtót, majd nesztelen, puha léptekkel besettenkedett. Arra számított, hogy egyedül lesz, ezért igencsak megdöbbentette a vörös hajú, fura ruhás lány látványa a színpadon. Földbegyökerezett lábbal és tátott szájjal figyelte a másik leányzót, magában megállapítva, hogy itt már tényleg senki sem normális.
- Öhm... Szia? - köszönt végül bizonytalanul az ismeretlennek. Tudta, hogy előbb-utóbb észreveszi majd a jelenlétét, ezért gondolta jobb a békesség és inkább felhívja magára a figyelmet, minthogy a kis vörös szívrohamot kapjon ha meglátja.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Lili
Diák Levita (H), Másodikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 546
Írta: 2020. február 22. 22:15 | Link


Nem hangoskodott, és úgy tudta, nem is fog ilyenkor már senki sem erre járni, épp csak azzal nem számolt Lili, hogy más is dönthet úgy, hogy bár semmi keresnivalója itt, mégis tiszteletét teszi. Valahogy úgy, mint ő maga.
Épp ezért nagyon meglepődött, mikor a nagy előadása közepette hirtelen lett közönsége is. Méghozzá nem az unalmában elbóbiskoló vagy az oda sem figyelő fajta, hanem az, aki nagyon is őt figyelte.
Ilyenkor az ember két dolgot tehet: vagy adja a természetest, mintha mi sem történt volna, vagy megpróbál kereket oldani a legkisebb feltűnés nélkül. Persze lehetnek egyéb lehetőségek is még, de Lilinek ez a kettő jutott eszébe, de egyiket se sikerült kiviteleznie, mert még előtte megijedt, és felsikoltott, ezt követően pedig földbe gyökerezett a lába.
- Hahó.. - köszönt vissza nem túl magabiztosan.
Észrevette, hogy a lány úgy fest, mint egy balerina, vagy legalábbis szeret úgy öltözni, mint egy balerina, de mivel egy színpadon álltak, valószínűsíthető volt, hogy általában nem így öltözködik, és nem csak véletlenül járt épp erre ilyenkor. Szóval valakinek mégis volt próbája, és Lilkó jól lebukott.
- Bocsánat, én csak.. - kezdett bele a magyarázkodásba, miközben gyorsan lekapta fejéről a parókát, és rájött, fogalma sincs, mit is mondhatna. Nem tűnt kimagyarázhatónak a helyzet, a ruhát legalábbis nem tudta hasonló gyorsasággal lekapni magáról.
De azért megpróbálta, és miközben kibújt belőle, elvesztette az egyensúlyát és beesett az első sorba a nézőtéren.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝
Vizsnyiczky Heléna Sára
Diák Eridon (H), Eridonos patrónus, Elemi mágus, Harmadikos diák


a lány aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 385
Írta: 2020. február 23. 18:38 | Link


outfit|music

Hirtelen érte a másik lány nagy riadalma, így majdnem ő is felsikított. Valami csoda folytán azonban hang nem jött ki a torkán, inkább csak tátott szájjal figyelte a másik pánikolását.
- Jól van már, azért nem kell itt halálra ijedni, ígérem, hogy nem eszlek meg - nyugtatta Lilit kuncogva. Ügyetlen mozgásából és hirtelen jött zavarából Sári ügyesen megfejtette, hogy nem ő az egyetlen, aki ma tilosban jár itt. Kíváncsian mérte végig ezúttal alaposabban is a másik rendbontót.  Mivel az arca nem tűnt ismerősnek biztosra vette, hogy nem Eridonos, viszont nagyjából egy idősek lehetnek, esetleg Lili picivel fiatalabb lehet.
Észre sem vette a nagy elmélázás közepette, hogy a másik lány mit művel, így már csak a puffanásra kapta fel fejét, amivel Lili az első sorban landolt.
- Jól vagy? - kérdezte, miközben szebb napokat látott cipőcskéjét a színpadra hajította. Egyetlen kecses ugrással lent termett a földön majd odalépett a hasirokkanthoz és a kezét nyújtotta.
- Fel tudsz állni azért? Nem ütötted meg magad nagyon? Annyira sajnálom, nem gondoltam hogy ez lesz vége. - Bűnbánó kiskuyta tekintettel próbálta felmérni, hogy Lilinek esett-e bármi baja, ezt azonban elsőre nem volt valami könnyű megállapítani. Táncedzésen rengeteg kifordult bokát és hátratört csuklót látott már, de ez jelenleg nem sokat segített. Így hát türelmesen várt és felkésült a legrosszabbra. Tudott pár nem túl hatékony gyógyítóvarázslatot, de jobb szeretett mindent a profikra bízni, ezért felkészült arra az eshetőségre is, hogy esetleg rohannia kell a gyengélkedőre.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Lili
Diák Levita (H), Másodikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 546
Írta: 2020. február 26. 18:52 | Link


Nem tervezett hülyét csinálni magából, de bizonyára sikerült, legalábbis biztosra vette, hogy ekkora zakót (és nem az öltöny felső részére kell gondolni, melyből amúgy volt pár példány az öltözőben) csakis egy jókora kinevetéssel lehet jutalmazni. Ő legalábbis biztos jót kacarászott volna fordított esetben, bár azért előtte ő is meggyőződött volna róla, hogy a másik túlélte a borulást.
- Jól vagyok! - nyögte, miközben kapálózott, még jobban belegabalyodva a ruhába, melyet a fején át kezdett lehúzni magáról az előbb, és mely tevékenység közepette elvesztette egyensúlyát.
Nem ütötte meg magát ugyan nagyon, mégis kicsit rossz érzés fogta el, amiért láthatóan megijesztette a balerinát. És elfogta némi bűntudat is, mert ő ekkor már biztosan nevetett volna fordított esetben, ez a lány meg bocsánatokat kért tőle ehelyett, pedig nem tehet róla, hogy ő, Lili ilyen kis béna.
- Ne aggódj, nagyon ügyesen tudok esni - bizonygatta, miután végre sikerült kikecmeregnie két szék közül, és felegyenesedett.
Azért persze még végigtapogatta magát, mintha a nyilaló fájdalom hiánya nem lenne elég biztosíték rá, hogy valóban semmilye se tört el, majd zavartan rávigyorgott a másik lányra.
- Már itt se vagyok, nyugodtan készülhetsz, nem zavarok tovább! - hadarta aztán és remélte, hogy ezért az incidensért nem fog büntetőpontban részesülni. Nem tudta, hogy a még nevét-se-tudja lány ugyancsak nem a színjátszókör tagjaként volt jelen.
- Ezeket visszategyem..? - kérdezte felemelve a parókát a földről, aztán persze kapcsolt, hogy naná, hogy vissza kéne tegye.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝
Vizsnyiczky Heléna Sára
Diák Eridon (H), Eridonos patrónus, Elemi mágus, Harmadikos diák


a lány aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 385
Írta: 2020. március 1. 19:06 | Link


outfit|music


Miután rájött, hogy a lány egyedül is képes lesz lárba állni inkább hátrébb húzodótt és biztonságos távolságból figyelte az eseményeket. Kicsit fél, hogy a szöszke a nagy kapálózásban magával rántja őt is, vagy esetleg megrúgja, vagy ki tudja milyen módon keveri bele ebbe az egészbe.
- Gyakran esel el? Béna vagy, vagy sportoló? - kérdezte kuncogva. Az utóbbiban bízott, mert ha kiderül, hogy a lány a kissé ügyetlen kategóriába tartozik, akkor igen nagy az esélye annak, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor a földre kerül a következő pár órában.
- Igazából egyáltalán nem zavarsz, ha megígéred, hogy nem árulsz be senkinek még akár maradhatsz is. Már amennyiben szereted a balettet - vonta meg vállait közönyösen, majd felült a színpad szélére. Kibújt eddig viselt tornacipőjéből és a nadrágja egyik elrejtett zsebéből előhúzott egy pár furcsa, messziről zokninak tűnő valamit. Igazából a vadiúj fekete balettcipője volt az, amelyet még frissen hozott a posta. Nagymamája egyik barátnője készítette számára a csodálatosabbnál csodálatosabb fellépő-és gyakorló cipőket, amelyekből már egy egész gyűjteménye volt. Az első cipőjétől kezdve az összes előadáson viselt darab megvolt a gyakorlólábbelikkel együtt. Mindegyikhez érzelmi kötelék fűzte és nem tudott volna megválni tőlük.
- Hát gondolom igen, vissza kéne tenni, bár én nem vagyok illetékes a dolgokban. - Valószínűleg ez a kérdés inkább saját magához szólt, mintsem Sárihoz, de azért készségesen válaszolt, mintha számítana amit mond. Közben nagyterpeszbe helyezkedett, hogy nekikezdhessen a nyújtásnak, ami számára a legutáltabb feladat volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Lili
Diák Levita (H), Másodikos diák


MAZSOLA #kivilili
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 546
Írta: 2020. március 2. 15:37 | Link


Szerencsére Lili bűntudata és minden rossz érzése olyan hamar elillant, mintha csak a nagy kapálózásban hessegette volna el mindet, ugyanis jól oldotta a hangulatot a másik lány a félig-meddig vicceskedő (legalábbis a levitás lányka úgy képzelte) kérdése. Ő maga is elnevette magát, és máris sokkal kevésbé volt zavarban, pedig épp azt firtatták az imént, hogy mennyire ügyetlen.
- Nem olyan gyakran, mint gondolnák rólam, mert nem, nem vagyok sportoló. - Ami persze nem teljesen volt igaz, mert gyakran ült seprűn (és esett le róla), de csupán kedvtelésből, szenvedélyből, és nem is igazán engedte meg neki senki se.
- De tervezek az lenni a közeljövőben, szóval mondhatni, arra gyakorlok. Legalább ez a része már menni fog - kuncogott, és most már tényleg sokkal jobban feloldódott, mert úgy tűnt, a másik lánynak sem szabadna itt lennie, így aztán neki se kellett kereket oldania.
- Essek máris újból be a székek közé, ha beárullak! - mondta, egy sokkal valószínűbb eshetőséggel biztosítva a balerinát arról, hogy esze ágában sincs szólni senkinek se, hogy itt találta. Amúgy is, azzal saját magát is lebuktatta volna. Ráadásul olyan öngól lett volna, ami neki még jobban is fáj, mert a másik legalább táncolni, előadni jött, míg ő csak ökörködni egy parókában.
Miután visszatette a ruhát és a vörös hajzatot is oda, ahol találta (remélve, hogy hasonló állapotban van, mint mielőtt megpiszkálta), visszatért nézni a táncost, akiről, jutott eszébe, még azt se tudta, hogy hívják.
- Lili vagyok amúgy. Levita, első évfolyam - jelentette be mancsot tartva a másik felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🥝

Oldalak: « 1 2 3 4 [5] 6 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium