28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lipovszky Dóra Villő
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 15. 17:25 | Link

Dol
Csak mert placcs....

Fogalmam sincs, hol kezdjem a munkát. Egy hónapot kihagytam, de mintha évekre mentünk volna el. A helyem ugyanott van, ahol eddig, egy csinos kis ablaknál, ahonnan belátni a tavat, meg a mögötte lévő dombokat, hegyeket.
Most is ezeket figyelem, miközben a cetlijeimre firkantott dolgokat sorra bökdösöm fel a parafatáblámra, ami lassan kezd úgy kinézni, mintha valami papírfecnikbe öltöztetett valami lenne. De olyan sok minden van, amit el kell kezdenem, ha nem akarok megint lemaradni, vagy ami rosszabb, megint elmenni innen.
Bár jelenleg nincs még munka, az én agytekervényeim forognak, és a folyamatos cetlikre olyan kis kulcsszavak kerülnek, mint karácsony, meg újév, meg ünnepek, meg advent, bár ez lassan tárgytalan lesz, meg hát szerepel köztük a névnap, a vicc, a történelem, a szokások, meg még ki tudja, hogy mi nem.
Néha ránézek az órámra, amit még anyutól kaptam, egy ezüst darabra, tudniillik utálom az aranyat, na de ez nem is lényeg. Szóval az órámra pillantok, megint, és majdnem fél hatot mutat.
Még a nyelvem is kidugom egy picit a koncentrálásban, hogy be bírjam fejezni a jegyzetelést fél hatig, mert jön hozzám az a kedves lány, akivel múltkor együtt rajzoltunk. Azt mondta, segít nekem egy kicsit ötletelni, hogy miről is lehetne írni, vagy miről ne, meg ilyesmik, a találkozót pedig ide beszéltük meg. Hova máshova is lehetett volna, amikor magáról az újságról is lesz szó. Ezen kívül pedig remélem, hogy sikerül rávennem, hogy segítsen nekem galád tervem megvalósításában is.
Ettől a gondolattól viszont, hogy alig van pár percem, a kapkodásban sikeresen lököm le a meleg teámat, ami elég forró hozzá, hogy a lábfejem belesajduljon, amikor hozzáér a folyadék egy része. A többi persze kiloccsan, és elég nagy hanggal placcsan egyet a székem, és asztalom alatt. Frankó délután...
Utoljára módosította:Lipovszky Dóra Villő, 2013. december 15. 17:30
Hozzászólásai ebben a témában
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


Miss Kobak (by Nedra)
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6728
Írta: 2013. december 15. 18:42 | Link

- Mit beszél a tengelice, azt mondja a tengelice: cipity Lőrinc, cipity Lőrinc, tyaf, tyaf, tyaf... - énekelget halk hangján Doléance, ahogy a déli szárny átriumában felbukkan. A fény süt be a sok ablakon, élvezi a napfényt, ruganyos léptekkel közeledik, lengeti a papírhalmot a mancsában, délután van, szép az élet, ma Seren E. Weaver figyelmeztette, hogy kikapcsolódott a csat a kedvenc cipőjén, és mi ez, ha nem egy csodás barátság kezdete? Mindig jól kijött a rellonosokkal...
A karján lévő szerkezetre néz, és megállapítja, hogy még egy egész órája van a Dórival való találkozóig. A fejében már el is raktározott néhány tervet, és hogy el ne felejtse őket, egy varázsige betűihez társította az egyes ötleteket.
- Tengelice fönn a fán, ilyen pici dal után, miért mondod, hogy tyaf, tyaf, tyaf? - betoppan a szerkesztőségi szobába - Pici madár vagyok én, pici nótát tudok én: cipity Lőrinc meg egy pici tyaf, tyaf, tyaf.
Egészen az ablakokig megy ugrándozó lépteivel, mert a helyiség sötét részeiben sosem olyan kellemes, mint egy napsütötte zugban. Leteszi a papírjait, hogy majd most aztán nekiáll kibogarászni őket és némelyiket szeretné kinyomtatni is, ha lehet...
- Szia! - köszön, mert észrevette a vele szemben ülő Dórit, amikor fenekével a székhez közelített. Ledöccen az ülésre. Ránéz az órájára: van rajta körülbelül nyolc mutató és tizenöt kis jelölés. Kettő még mindig fél öt felé áll, de ez nem jelenti azt, hogy fél öt is lenne, ő pedig elfelejtette ezt. Karácsonyi ajándékként kapta ezt az órát és még nem sikerült hozzászoknia, hogy a pontos időt nem láthatja már rajta. Femelei jobb lábát a székére, a bokáján, a sárga-rózsaszín csíkos zokni fölött egy igazi analóg óra pihen. Na, ez már háromnegyed hatot mutat.
- Még jó, hogy előbb jöttem! - közli Dórival vidáman - Így majdnem sikerült időben érkeznem!
Meglátja a kiborult folyadékot a lány lába alatt. Rögtön sejti, hogy nem inkontinenciáról van itt szó, de akárhogy is, segítőkészen előveszi a pálcáját.
- Szükséged van még arra a vízre? - kérdezi, bár kicsit butának érzi ezt a kérdést, mert nem tudhatja, tényleg vízről van-e szó. Mielőtt cselekedne, illőnek tartja megkérdezni, eltünteheti-e a folyadékot, hátha esetleg Dórinak még szüksége van rá. Például padlót mos a lábával, vagy a széket locsolta meg, hogy jobban nőjön...
Amennyiben megkapja az engedélyt, egy Evapores segítségével felitatja a nedvességet, és az asztalra helyezi a pálcáját. Megkopogtatja a papírjait annak kifejezéséül, hogy nem felejtette ám el őket, de nem fog tudni még foglalkozni velük egy ideig.
- Mi történt eddig? - kérdi Doléance és egyszerre céloz arra, hogy került a padlóra lé és mennyit haladt az ötletelésben Dóri.
Hozzászólásai ebben a témában
Lipovszky Dóra Villő
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 15. 19:13 | Link

Dol

Éppen hajolok le, amiből végül leülés lesz, hogy feltöröljem szitkozódások közepette a kiömlött teámat, ami az életemet menthette volna meg, de aztán meghallok valami kopogást, aztán meg köszönést is, valahonnan tök közelről. Tényleg ennyi ideig tartott, míg lehajoltam, megnéztem mi az, felegyenesedtem, és kerítettem papírzsepit? Jahh, valószínű, mert már fél van.
Elkezdek felegyenesedni, és a következő hang, amit hallok, az a koponyám törése. Legalábbis gyanítom, mert annyi csillagot kezdek látni, hogy annyi az égen nincs. Csak fogva a hátsó felét a fejemnek emelkedek fel, immáron jóval óvatosabban, és helyezkedek olyan gyorsan a székre, ahogy csak tudok.
- Szia.
Köszönök rá az ismerős hangra, miközben dörzsölgetem a kobakomat, a könnyeimmel küszködve, aztán végül csak behúzom magam az asztalhoz, hogy stabilan megtartassam magam. És csak csodálkozom, hogy ha előbb jön, nem késett volna el.
- Mér' mennyi idő van?
Biztos, hogy csiga voltam a törlőt illetően. Valami vizet akar eltüntetni ő, de nem tudom miről akart kérdezni. Aztán lenézek magam alá, és látom, hogy a zöld teám tényleg elég világos, és inkább hasonlít vízre. Visszanézek rá, és most már elemelve a kezem a tarkóm közeléből válaszolok neki, kevésbé "citromotettem" pofával.
- Ez tea volt, amit a kapkodásban kiborítottam. Nem akarom már meginni.
Ennyi volt a végszó, a következő pillanatban már ott sincs. Szép munka, bár ezt nem mondom ki, csak bólintok köszönőleg, mert attól tiszta tökfejnek tűnök, ha egy mestertanoncot megdicsérek ezért.
Az viszont, hogy hol tartok? Jó kérdés. Na lássuk csak...
Előbb magamhoz veszem a jegyzeteim, az összeset, egy mozdulattal tépem le a tábláról, és terítem ki kettőnk közé.
- Azon gondolkodtam, és kértelek meg, hogy gyere le hozzám, mert az jutott eszembe, hogy bár már, vagy még, nem tudom, hogy melyik a helyesebb, szóval mivel még nincs hivatalosan Edictum, szerintem lehetne valami meglepetés tőlünk, akik újrakezdtük szervezni a csoportot. Nemsokára itt a karácsony, és arra gondoltam, hogy egy külön számos meglepetést adhatnánk mindenkinek.
Nem akarok most többet mondani róla, lehet, hogy már most le leszek tolva érte, és hurrogva, addig pedig nem akarok olajat önteni a tűzre, inkább csendben ülök csak vele szemben, olyan "Na, mi a véleményed?" arccal nézve rá. Meg megtámaszkodva a két kezemen, ami tök illetlen, de most lazák vagyunk, és különben is, nem régen loccsant ki majdnem az agyam a helyéről, ennyit megérdemlek...
Hozzászólásai ebben a témában
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


Miss Kobak (by Nedra)
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6728
Írta: 2013. december 19. 12:45 | Link

- Háromnegyed hat - közli a bokája által mutatott tényállást a házvezető, és örül, hogy mégsem maradt le az egészről, nem is késett igazán.
- Nem ütötted meg magad...nagyon? - kérdezi, mert az aztán biztos, hogy megütötte. Tűnődve nézi, ahogy Dóri megpróbálja rendbe hozni magát, a környezetét és a fejében az ütéstől összezöttyent gondolatokat.
- Miért vagy ma ilyen ügyetlen? - érdeklődik, de nem tapintatlanságból. Tényleg érdekli, mi lehet az ok. Talán máshol jár a feje, valami izgalmas történt? Vagy elátkozta valaki? Mert ez utóbbin könnyen tudna segíteni.
Doléance a sok kiterített cetli eléréséhez áthajol saját asztalán, amely szemből van Dóriéhoz tolva (igazából nem a sajátja, csak elfoglalta valakiét, mert szépen sütött rá a nap).
- Ez nagyon jó ötlet - dicséri a lányt a karácsonyi különszám gondolatáért. Doléance-nak azonban résen van a gyakorlatiasabbik fele is épp. - De tudod, ugye, hogy mindjárt mennek haza a diákok a téli szünetre, és már csak egy hetünk van addig?
- És ki szabad itt nyomtatni? Megkérdezzem az igazgató bácsit? A tanári teremben hagytam a gyöngyeimet, úgyhogy még ma elmegyek értük úgyis.
Először csak a színes papírlapok kompozícióját nézi az asztallapon, aztán eszébe jut, hogy a tartalmukra koncentráljon.
- Farral...bor... Forralt bor - olvas el egy fejjel lefelé álló címet egy kis szösszenet fölött. - Azt kapják hozzá ajándékba? Szabad itt alkoholt inni? - hunyorog cinkosul a lányra, pedig maga is tudja a választ.
- Lehetnének benne ajándékötletek is azoknak, akik nem olyan jók az ajándékok kitalálásában - gondolkodik a lány, mert eszébe jut, hogy a minap őt kérdezte meg egy levitás fiú, mit adjon egy levitás lánynak, akit sajnos ő maga sem ismert annyira jól, hogy tudja, minek örülne. - Vagy receptek és játékok, hogy ha valakinek nem jut eszébe, hogyan töltse el az ünnepet a szeretteivel.
- És varázsigék, amik hasznosak lehetnek ilyenkor - lelkesedik fel, hiszen a varázslás a kedvenc része mindenből.
- És ha megkérjük Kumagorot, talán szívesen írna arról, hogy hogyan éli meg a karácsony nyusziként. Mindenki tudja, hogy a húsvét a kedvenc ünnepe - kuncog a lány. Mióta visszatért a Bagolykőbe, már többször találkozott Kumagoroval. Elfogadta, hogy a plüss már külön entitás, a saját útját járja, ahogy Doléance-nak is új, nyuszitlan élete van. Azért még össze-összejárnak nosztalgiázni, nevetni a régi jó murikon, amiket együtt éltek át, és képtelen ötletekkel állnak elő a jövőre vonatkozóan. Múltkor Kumagoro még egy metál zenét is mutatott Dolnak és bemutatta azt is, hogyan kell "headbangelni", de a kis házvezető nem nagyon érzett rá az ízére sajnos.



!!!Táboros játék!!!
Kérlek ne töröld, ne írj bele! Köszi: Táborszervezők

2013. május 23.

Utoljára módosította:William Steve Livingstone, 2015. február 10. 02:25
Hozzászólásai ebben a témában
Lipovszky Dóra Villő
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 19. 13:28 | Link

Dol

Furcsa egy hely az órahordásra a boka. Ilyet még sose láttam, pláne azt nem, hogy valaki így feltegye a lábát az asztalra, és úgy olvassa le a pontos időt. A háromnegyed hat nem is olyan késő, így muszáj fellélegeznem, hogy nem is telt el oly sok idő. A gondolataim viszont sietnek is vissza az eredeti dolgomhoz, mármint az az előtti dolgomhoz, mielőtt kiborítottam a teám. Cetlik, ötletek, és hasonlók. A fejem csak felkapom, és egy mondatban lerendezem a dolgot, már ami a figyelmetlenségemet illeti.
- Szétszórt vagyok, és sok mindent kell leírnom. Ebből pedig kapkodás lesz, ezért a teaborítás, meg a sok össze- vissza fecni is.
Viszont még mielőtt továbbtaglalnánk, hogy mennyire is ügyetlen tudok lenni, és hogy nem kell kapkodni, nem hajt a tatár, felvetem az ötletem, miszerint jön a karácsony, és hát na.
Először azt hittem, nagyon fog haragudni, de nem! Ennek pedig kifejezetten örülök, hiszen nem mondtam akkora marhaságot, mint előszörre gondoltam volna. Ezen pedig fellelkesülök, az arcomon is látszik, hogy aztán egy mondattal később le is legyen törve a kedvem. Csak figyelek, és megpróbálok normálisan gondolkodni, nem pánikolva, hogy már csak annyi idő, míg megyünk haza. Én valahogy többnek éreztem.
- Hát akkor gyorsak leszünk. Szerintem nem is kéne nyomtatni. Mi lenne, ha mindenki saját kézírásával, vagy egy szebb kézírással írná meg a sajátját, és ezeket többszörösítenénk, pl. varázslattal, ha már van rá lehetőségünk.
A szemöldököm összeráncolódik, mert hát valami nem világos. Még...
- Mit kerestél te a diribácsinál? És milyen gyöngyeid? És miért akarsz illegálisan ott tevékenykedni?
Gondolkodom, tehát vagyok. Tökre nem vágom, mit akart abban a szobában, hacsak nem leszidták. Vagy nagyon megjutalmazták? Óóó, nem is akarom tudni. Bár már tök mindegy.
Váltakozó mimikámmal is érzékeltetem a bennem dúló "háborút", meg néhány szófoszlánnyal, amik véletlenül hangosabbak lesznek, mint szeretném, szóval kimondom, de csak halkan.
Aztán nekiállok valami rendfélét vágni az asztalomon, amikből egy párat ki is olvasott.
- Hát a forralt borban, ahogy anya csinálja, nincs alkohol, vagyis nagyon kevés, körülbelül annyi, mint a vajsörben. Azt meg mi is ihatjuk. Viszont azért, hogy ne okozzunk gondot, én csak egy receptre gondoltam, nem többre.
Igyekszem tisztázni, lehetőleg minél hamarabb, hiszen akkor nincs félreértés belőle. De ennyivel még nincs ám vége.
- A forralt bor elég karácsonyközpontú ital, ezért gondoltam, hogy bele lehetne tenni a számba, a mézeskaláccsal, bejglivel együtt, vagy valami karácsonyi sütis recepttel. Az ajándékötletes részt, meg a varázsigéset viszont nagyon is preferálom.
Máris van egy csomó minden a fejemben, hogy mikkel kapcsolatban lehetne igéket tolmácsolni...
- Én pl. értékelnék egy kidurranás elleni igét, amivel a nagy kajálások után könnyíthetünk magunkon, mindenféle kellemetlenség nélkül. Meg nem ártana egy időhúzó is. Vagy olyan, amivel megakadályozhatnánk a viszályokat az ünnep alatt.
Bár utóbbira nálunk sosem volt példa, na mondjuk egész évben nincs rá példa, csak nagyon ritkán, ennek ellenére máshol nagyon is aktuális a dolog. Az előtte lévő vidámságól megint átfordulok egy kicsit komorabbra, mikor belegondolok, hogy sok helyen még karácsonykor sincs nyugalom, és béke. Borzalmas...
Az interjúk? Na az viszont megint libbent egyet a dolgon, felfelé.
- Lehet. Én meg kérdezek még 1-2 embert erről, és akkor egy rövidke dolog lehet belőle. De Kumagoro története, és véleménye a legfontosabb, hiszen mégiscsak más a helyzete, mint a miénk.
Mondom ámulattal, mert fogalmam sincs, hogy egy nyúl, egy plüssnyúl hogy éli meg a karácsonyt, amikor a nyúl legfőképpen a karácsonyi fogásban fordul elő. Na nem félreérteni, ettől még nem enném meg. Tiszta plüss lenne a szám, meg a fogam. Bleeeh....
- Mit szólnál valami barkácsolóshoz? Például karácsony faállítás, lehetőleg tüskeszúrás nélkül. Meg szintén szurkálódás nélkül a díszítés. Oké, lehet pálcával, meg mágiával, de abban nincs semmi jó, és olyan izé. Szóval hangulatromboló. Nálunk ez például nagy hagyomány, hogy együtt díszítünk. Vagy pl. a keresztrejtvény is lehet kicsit más, mint eddig. Olyan különleges...
Az pedig, hogy mi is jár a fejemben, egyelőre titok. Nem akarok én mindent kiteríteni. Kell a meglepetés egy kicsit későbbre is.
Hozzászólásai ebben a témában
Doléance Arslí na Fírinne
INAKTÍV


Miss Kobak (by Nedra)
offline
RPG hsz: 186
Összes hsz: 6728
Írta: 2013. december 26. 17:49 | Link

- Miért ne? - tűnődik Doléance. - Hány példány kellhet vajon az újságból? Hány diák és dolgozó járhat az iskolába? És ebből vajon hány venné meg az újságot?
Új ötlet fogan meg az agyában. Miért nem használják az emberek a Geminio bűbájt vagy annak erősebb testvéreit a sokszorosításra? De már a csoportos Geminio is elég lenne.
- Minden alkalommal megkétszereződne az újságok száma - elbambul. - Kettő az iksz mínusz egyediken lenne a végső példányszám, ahol a bűbáj elvégzéseinek száma iksz.
Ritka ez nála, de nem emlékszik a pontos varázslatra, ami azt eredményezi, hogy nem csak egy tárgyat kétszerezel meg, mint a Geminio, hanem több dolgot, amiket úgy helyeztél el, hogy egymáshoz érjenek. Ennek majd utána kell néznie.
- De hát...
...miért is nem csinálja ezt mindenki, ahelyett, hogy többet szerezne be ugyanabból a dologból? - a gondolat folytatása már nem hangzik el, mivel Dóri kérdése megakasztja. Nem is baj, a kontextus nélküli megjegyzéssel úgy sem ment volna sokra a levitás gólya.
- Ott volt dolgom. Bár tanár nem vagyok, mint házvezető, néha meg kell jelennem a megbeszéléseken - magyarázta, mit is keres a tanári szobában olykor.
- Sokszor nagyon unalmasak, de senki sem szól rám, ha gyöngyöt fűzök közben, nem illegális - mosolyodik el sugárzón.
Dóri már jól kitalálta az újság kreatív cikkeit: forralt bor, sütemény... biztosan elfér ott majd egy dobozhajtogatós cikk is, hogy teljes legyen a repertoár. Azonban a varázsigeötletek kapcsán nincsen nagyon összhangban a két lány.
- Sajnos felfújódás ellen inkább a javasasszony... vagyis... most javas úr van, igaz? Szóval ő a mestere ennek. Az időhúzás pedig túl nagy falat lenne. De egy kis vidító bűbáj és béketűrés-varázslat még nem árthat. Doléance fog egy tollat az asztalról, és két varázsigét rajzol gyöngybetűivel az egyik színes lapocskára emlékeztetőül. Az egyikhez egy pici ábrát is kanyarint, nehogy elfelejtsenek majd hozzá pálcamozdulatot mellékelni. Ha másképp intenek, a béketűrés-varázslat hajhullató átokká válik. Van jobb módja is az ünnepi hangulat megőrzésének, mint leoperálni szeretteink fejéről a frizurát.
- Kumagoroval nem lesz gond. Nagyon szeret beszélni - közli megnyugtatásul Doléance. Úgy hallottam, jó barátságban van Katniss Flechterrel, megkérhetjük őt, interjúvolja meg. És maga Kumagoro is szeret riportokat készíteni, ahogy hallottam.
Dóri aztán minden téren fel van szerelkezve ötletekkel. A mini házvezetőnő ugyan elképzelni sem tudja, hogyan lehet úgy fát díszíteni bűbáj nélkül, hogy nem szúrod meg a kezed.
- És ezt hogy gondoltad pontosan? - kérdezi is meg, mielőtt még témát váltanának.
- Keresztrejtvényt kérhetünk Varga Máriától a második emeleten. Ő egy festmény - magyarázza, hátha a gólya nem ismerné -, de levitás volt, és minden tanórán csak rejtvényeket fejtett és talált ki. Biztosan van valami a tarsolyában karácsonyra.
Ha összegyűjtötték, amit első körben az újságba tenni kívántak, ideje volt cselekedni.
- Cikkírókra van szükségünk - jelenti ki, és már fel is áll a helyéről, hogy induljon keresni egy párat.
Hozzászólásai ebben a témában
Lipovszky Dóra Villő
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. január 1. 17:14 | Link

Jó kérdések sora, amire nem egyszerű választ találni. De azért megpróbálkozom vele, hátha.
- Hát, szerintem egészen sokan vennének belőle, hiszen mégiscsak egy különszámról van szó. A matekot viszont ne erőltesd, sosem voltam benne jó, pedig esküszöm, az első nyolc osztályom nekem is megvan a mugliknál.
Nézek rá olyan... kifejezéstelen arccal. Igen, talán ez rá a legmegfelelőbb szó, kifejezéstelen, és szenvtelen.
Viszont az túlságosan is érdekel, hogy mégis mi volt az a mondata, bár utólag már tudom, hogy tökre nem az a válasz volt, mint amire vártam.
Csak vörösödöm, mint a gyorsan növesztett, és érlelt rózsa, és ezután tuti, hogy nem fogok tudni normálisan beszélni. Akkor azonban, mikor egy kicsit csendben marad, van alkalmam az első gondolatot megfogalmazni, ami eszembe jut.
- Elnézést.
Nem is tudok többet mondani, mert belém fojtja a szót az előző kérdésemre adva meg a választ, én viszont kezdem érezni, hogy rosszul leszek. Nagyon rosszul. Olyan, mintha égne az arcom, és a gondolataim a körül cikáznak, hogy most adjam ki becses pocim tartalmát, avagy majd fent a szobámban. Jobb ötletnek tartom, ha nem látja meg a korai vacsorámat, így csak kapkodva felállok a helyemről.
- Cikkíróknak bárkit lehetne szerintem találni. Most viszont....
Kezdek bele a saját mondandómba, miközben már kifelé hátrálok, és mindent lelökdösök, ami az utamba kerül, beleértve Lau tollait, meg Alexa néni dossziéit, szóval mindent, ami az ajtóig az utamba kerül.
- Nekem most el kell mennem. Elnézést... Tanárnő...
Piszkosul fura ezt mondani. De muszáj, hiszen azért mégiscsak na...
Az eszemben pedig az a fura beszélgetés jár, mikor összefutottam talán Lyra-val?! Nem emlékszem a nevére, semmire sem emlékszem, csak azon gondolkodom, hogy most márt értem, hogy miért úsztam meg a büntit a rajzos kiruccanás után.
A szerkesztői szoba ajtaját becsukva gyors léptekkel megyek fel a szobámba, és könnyítek a gyomromon, hogy aztán elkezdjek rajta gondolkodni, hogy ezt hogyan is tudnám jóvá tenni. Majd... Valamikor a jövőben... Isten tudja, mikor, vagy mikor nem.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium