Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=779111#post779111][b]Sárközi Kincső Jázmin - 2019.10.27. 08:50[/b][/url]

Eléggé unalmasra sikeredett az évem. Konkrétan nem csináltam semmi olyat, amivel úgy igazándiból kitűnnék a többiek közül. Mondjuk ez annyira nem is baj, bőven elég, ha a többiek okoznak ősz hajszálakat apunak.
A bizim egész okés volt, és szereztem jó pár barátot. Na jó, azért az elő évi kviddicses húzásom nem volt szép valóban, de Majáékat se akarta cserben hagyni. Azóta rájöttem, hogy nem a kviddics az én sportom, és keresem a nekem való mozgásformát. Nem szeretnék kilendülni a jó kondimból. Egyelőre a rendszeres reggeli futás az, amit beiktattam, annak nincsen sok veszélye, és továbbra is ügyeltem rá, hogy laktóz-mentesen tartsam magam.
Ami, valljuk be, jelentős kihívás, tekintve, hogy nem mindig tudom ellenőrizni a koleszos kosztot. Részben ezért i jeleztem apának, hogy jó lenne, ha dumálnánk egy csöppet.
Szerettem volna inkább hazajárós lenni, így anyát is többet látnám.
Gondolom, örülne, ha néhanapján hazatolnám a képem. És otthon is szerettem volna csöppet átrendezni a szobámat, de ezekhez felnőtt segítségére lenne szükségem. Azért ehhez még csöppet kicsi vagyok, hogy komplett bútorokat lebegtessek át egyik pontról a másikra.
- Szia, Apu! – ugrottam vigyorogva a nyakába. Ehhez sose lehet túlkoros az ember lánya.
Tudom, hogy bármi is történjék, bármekkora is legyek mindig apuci kicsi hercegnői maradunk Alexával.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=779119#post779119][b]Sárközi Kincső Jázmin - 2019.10.27. 09:39[/b][/url]

Azt hiszem, az idiotizmus a családunk részévé válik. Alexa kezdet félni, mert úgy elkényeztetem a kölyköt, hogy utána ember legyen a talpán, aki megbír vele később, de ez egy jó nagynéni dolga, nem?
Aztán egy pillanatra köd ereszkedett az agyamra: nagynéni… én… Merlin szent nevére! Öregszem, basszus…
Nem baj, az akkor is jól esik, hogy apu szépen megnyomorgat, ahogy szokta, már csak a szokásos hajborzolást hiányolom tőle. Nem véletlenül hagyom általában leengedve a hajam, imádom, ha borzolják. hülye dolog, de ez van.
 Ki nem hagynám, hogy megcsodáljam, apu ezúttal milyen lüke, rá valló pólót választott, már csak az akut röhögő-görcsért is megéri.
- Apu, elriasztod a leendő udvarlóimat – nevettem önfeledten. – Te vagy a menő tanár, milyen érzés?
Hallottam ám, hogy milyen jó eredményeket ért el ő is, de azért mégiscsak az én apum… na jó, meg Alexáé meg Levi bátyóé is, nem leszek ennyire önző. Meg az unokájáé is. Apropó…
- Kiságy elkészült már? – érdeklődtem, és ha le méltóztatna ülni, szívesen incselkednék az ősz hajszálaival, de hát ő hibája, minek nőtt ilyen felhőkarcolóvá?
- Alig várom, hogy jöjjön a csöpp. Alexa tudja már, mi lesz a neve? – Az össznépi családi izgi rám is átragadt, mit ne mondjak, na, jó buli az ilyesmi, és kész.
Mostanában a vigyort így szinte semmi se tudja levakarni a képemről. Még az az egy VZ-s kegyelem E sem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=779130#post779130][b]Sárközi Kincső Jázmin - 2019.10.27. 10:48[/b][/url]

- Tudtam, hogy úgyse fogsz szerénykedni. Csodálom, hogy nem indítottátok még el VZ-vel a Menők Vagyunk elitklubbot – csóváltam a fejem.
Ahw, az én apum a legjobb. De azért van szükségem rájuk, mert remekül féltékennyé tudom velük tenni apát, és akkor csak velünk, csajokkal foglalkozik, hah. Imádok apuci pici hercegnője lenni, megvan az az előnye, hogy aput egy nézésünkkel az ujjunk köré lehet csavarni. Bizonyos határokig persze, hiszen egy mellékvágányos aurorról beszélünk. Nem nevezném a finomkodást erősségének, pláne, amikor hajba kapnak anyával, khm, ugye az a bizonyos motor. Na igen, bosszantásban apu is igen kreatív szárnyakra képes kapni, nem csodálom, hogy az eridonosok feje.
- Tényleg, kedvenc idiótád még nem készített ki eléggé? – vigyorogtam. Hallogatok ezt-azt időközönként. Itt a kastélyban semmi se maradhat titokban. Max pár hónapig, utána meg futótűzként szoktak terjedni a pletyik.
- Mindenképpen. Apuci – nyújtottam el jól azt az i hangocskát, ha már a berendezésnél meg az átrendezésnél tartottunk. – Segítesz átrendezni a szobámat? Csak mert én még sulin kívül ne varázsolhatok, aj, ez annyira égő… - És az. Otthon miért ne varázsolhatnánk, ha amúgy muglik nem igen vannak a famíliában, akik előtt lebukhatnánk? Ostobaság ennyire gyerekesen elzárkózni.
- Kettőt és könnyebbet. Szerintem csajszi. Fogadunk sütiben? Sütni még tudok úgy mágia nélkül, hogy közben nem gyújtom magunkra a házat – maximum laktóz-menteset kénytelen enni, mert én úgy nem vagyok hajlandó sütit sütni, hogy nem ehetek belőle. Az nem fair. Nagyon nem.
Még hogy én kimaradni a jó falatokból egy nyavalyás kis betegség miatt? Ki van csukva.
Attól azért rellonosabb természet vagyok, értsd: megszerzem, amit akarok. – És szeretnék hazajárós lenni. Hiányzik anyu.
Meg az is, hogy több pénzt spóroljunk ezzel, nem mintha annyira szegények lennénk, hogy minden galleont a fogunkhoz vernénk – már rég a fogászatokon buliznánk a fogdokik örömére, khm… -, de azért mégis csak hiányzik az otthoni környezet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=779137#post779137][b]Sárközi Kincső Jázmin - 2019.10.27. 11:32[/b][/url]

- Ó, azt látjuk – hasamat fogva röhögtem már. Pláne, hogy tudtam, hogy Dia is állandóan ott van körülötte. – Tudod, Apuci, itt semmi se marad titokban.
Azért jól esett tudni, hogy aggódott értem a meccsnél is, legalább tudom, hogy apucira bármikor számíthatok. Legszívesebben agyon nyunyorgatnám, de ahhoz túl kell nőnöm, és az nem lenne egyszerű feladat. Meg anyának is hagyni kell belőle, meg az új uncsihugimnak is.
A kölyök el lesz kényeztetve, az már most garantált, anya meg az én részemről.
Tuti sokszor fogok majd Lexánál dekkolni, bármikor szívesen vigyáznék a pöttömre.
- Aha… jut eszembe apu, még mindig olyan jól viselkedik mostanában? Kevés pletyit hallok főnix-berkekből – talán mert kevés a belső emberem, sajnos. Kéne kicsit jobban barátkozom, nem élhetek mindig apu nyakán, különben mit mesélek majd később a saját unokáknak?
A kölykök amúgy is imádják a jó, vicces sztorikat.
- Tudom, csak olyan jó lenne, ha nem kéne minden ilyen apró vacakért segítséget kérnem. A szobámat már nekem is illene tudnom egyedül átrendezni, tizenöt éves vagyok – húztam ki magam büszkén, igen, már nagylányosodom.
A fiúk közül is van pár, akik szóba jöhetnének, de még úgy igazán nincs kiforrott ízlésem ebben a tekintetben. Majd meginterjúvolom Lexát a témában, igen apa, még véletlenül se téged, mert élből elásnád szegény srácot, khm…
Nem, nem voltam benne olyan biztos, hogy nem csinálna kedvencek temetőjét, és kösz, horrorból nem kérek, elég lesz a Haloween mizériát túlélni. Pláne, ha megint kapunk páncél-műsort a nyakunkba, mint tavaly.
- A bútorokra ráférne egy kis fényesítő varázslat, és világoskék színű falakra gondoltam. Minél világosabb az összhatás, annál jobb. És egy kis tértágítást kérnék a könyvespolcomhoz, szeretnék beszerezni pár jó kis regényt, és tökre örülnék új függönyöknek is. Tudod, hogy értem, hogy új – kacsintottam. A reparóra gondoltam. Szerintem a mi női nyűgjeinkbe hamarabb fog beleőszülni szegény.
Fülöp a nyáron még elintézte a függönyömet, amikor az ablakon akart becsámborogni, és a kis dinkája elvétette a landolást. A függöny annyira nem örült, hát még én. Jól rám ijesztett a kis gyökér macska, de szerencsére jól van. Azóta nem nyitom ki bukóra az ablakot sose, mindig csak oldalra.
- Tartom a szavam – minden gond nélkül fogtam kezet apuval, általában nem szoktam olyan téteket kitalálni, amiből rosszul jönnék ki. Így meg mindenki jól jár, a sütivel nem lehet mellényúlni. Ami kihívás, hogy a házassági évfordulójukra milyen meglepetést találjak ki, ami tényleg meglepetés is marad.
- Apu. Szeretném, ha majd az évfordulós ajándékotokat nem lesnéd ki a buksimból. Legyen tényleg meglepi, ne rontsd el – döntöttem karjára a buksim. a vállát nagyon sokára fogom csak felérni, azt hiszem.
- Tök jó, köszi. Vonatozni szeretnék, ha lehet – vigyorogtam. – Nincs kedvem rossz helyen kikötni khm…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=779146#post779146][b]Sárközi Kincső Jázmin - 2019.10.27. 12:17[/b][/url]

Zseniális a faterom. Mindig tudja, hogy nevettessen meg minket, egyszerűen csak zseniális. Nem is kívánhatnék tőle jobbat.
- Azt nem mondtam – szempilla-rebegtetés, ebben már kezdtem egészen belejönni. egy háztársam mutatta még, Johanna, hogy hogyan kell hatásosan levenni a lábáról a kiszemeltemet, gondoltam, hátha az apukáknál is célt ér a trükk. – Csak azt, hogy ezekre lenne szüksége a szobámnak. És mivel én nem varázsolhatok…
Adott, hogy kire bízzam a melót. – A bútormozgatáskor közbeeső kosztengert majd eltakarítom.
Na, legyen neki is gyereknap. – Ja, és új ágyneműk is kellenének, mert már baromira nem tetszenek a régiek.
Csakhogy dobjunk még egy lapáttal a kívánsághalomra. Természetesen az új cuccok beszerzéséhez anyut fogom elrángatni.
- Helyes – sóhajtottam elégedetten. Ez tök jó, akkor elkezdhetem tervezni a meglepit. Persze, ebből a mókából Lexáékat se fogom kihagyni, nehogy üsse egymást a „gyereksereg” ajándéka.
- Tökéletes, imádlak, én kétajtós szekrényem. Na jó, meg Lexáéké is – ugrottam ismét a nyakába, szokjon csak hozzá a gyerekcipeléshez, az unokájával bőven sokat kell majd játszania. Alig várom, hogy egy rakat képet lőhessek róluk, tuti nagyon édesek lesznek.
Hát még anya hogy ki fog virulni az újabb hírekre.
Miau, ez az év tökéletesen tökéletes lesz, már most, előre érzem. Ehhez jósnak sem kell lenni, saját magam döntése, hogy ha én úgy akarom, akkor jól is érzem magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=779150#post779150][b]Sárközi Kincső Jázmin - 2019.10.27. 13:12[/b][/url]

- Pontosan – bólogattam nagy lelkesen, finoman megemlítettem, hogy annak kell ebben segítenie, aki varázsolhat sulin kívül is, mert hát, én be voltam korlátozva egyelőre, de semmi para. Még két év és már szabadon dekorálhatom a szobámat, hisz akkor már nagykorúnak fogok számítani a varázsvilágban.
Na, igen, ezt is felírom majd szünidei teendőnek, kunyizási leckéket venni a nővéremtől. Isteni lesz ez az év, nem megmondtam? De én úgyis mindig elérem, amit akarok, és ez eztán is így lesz, mert tudom, hogyan szerezzem meg, amit épp megkívántam. Igen, néha pofátlanul kihasználom, hogy egy aranyos kis dög vagyok, akit nagyjából mindenki imád. Ehe… szeretném ezt hinni.
Azért megvan a tanárgyerek-szerepnek is a hátránya.
- Tökéletes – mutattam fel hüvelykujjam, élő like-gombot mímelve.
- Csúcs. Gyertek mindketten. Több szem többet lát – Legalább lesz, aki megakadályozzon valami őrültség elkövetésében, és erre apu igazán alkalmas.
- Hé, azt nem a fiúknak kéne? – vonogattam szemöldököm, de azért csak nevettem rajta egyet. – Menjünk, ha van laktóz-mentes verzióban is. Nem szeretnék tudod, hol dekkolni hetekig.