36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Noel Rainsworth
INAKTÍV


cheap freakshow
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 1258
Írta: 2013. február 24. 15:33 | Link

Éééés most belerondítok a játékotokba.
Bocs.

Csákék lánya

Ásítva próbál rátalálni a gólyalak kilincsére így dél körül, lévén az estét és a hajnalt nem áldozta fel az alvás oltárán - a penészzöld klubhelyiség éjfél környékén kelt életre, ő pedig semmi jóból nem szeretett volna kimaradni. Így szunya helyett inkább pókerezett a többiekkel, pénzük nem lévén a klubhelyiség berendezési tárgyait árverezve el, ezáltal a függöny és a kandalló feletti egyik szobrocska boldog, ám csupán névleges tulajdonosává válhatott.
Egy rúgással helyére illeszti az ajtót - nem agresszió, csupán olyan régi és sokat szenvedett zárnyelvről van szó, ami kedvesebb érintésekre nem engedelmeskedik. Valószínűleg megszokta a rellonos bánásmódot, így a finomabb mozdulatok már teljesen elkerülték a figyelmét, de Noel feltett szándéka, hogy majd megkúrálja szerencsétlen nyílászárót.
Akár a terápiáig is hajlandó volt elmenni.
Céltalanul csámborog a kőfalak között, s miután a konyhát is útnak ejti, kolumbuszi túráját egy méretes szendvics kíséri, egészen öt másodpercig - ugyanis körülbelül ennyi időt vesz igénybe, hogy a még igencsak növésben lévő fiú eltüntesse a muníciót.
Rövidesen egy toronyhoz ér, ahol eddig még nem járt - ez pedig nem is csoda, tekintve, hogy meglehetősen új gyerek volt még a környéken. A lépcsőn felcaplat, s benyit az első ajtón, ami szimpatikus neki, így egy erkélyre jut.
Van néhány fotel és asztal, de Noel annyira nem érdeklődik ezek iránt, túl konvencionálisak, és egyébként sem az ő stílusa egy kanapén terpeszkedni. Van azonban valami más, ami megfogja a tekintetét - a következő pillanatban pedig már fel is húzza magát a szemmagasságban lévő korlátra, magabiztos léptekkel egyensúlyozva a vékony vason. Mindig is jó sportoló volt, a magas helyek pedig természetellenesen vonzzák, úgyhogy tériszony helyett vigyorogva nézi az alatta elterülő vidéket.
Miután kiszórakozta magát a különböző agybeteg játékaival - most kézen állva! most egy lábon ugrálva! most cigánykerék! -, guggolva megállapodik a korlát közepén. Nem tudja, hogy ha akarna se tudna kiesni innen, úgyhogy a megfelelő adrenalinszint - ami a hülyeséghez elengedhetetlen - megszerzése nem jelent különösebb problémát. Szereti ezt az érzést.
Kinyújtja a karját, s meglepve konstatálja, hogy vizes lett - eddig észre sem vette, hogy esik az eső, de most, hogy egy kicsit meresztgeti a szemét, elkap egy-két hulló cseppet. Egy pillanatig csodálkozik, hogy nem lett idebent csuromvíz, de  belegondolva meglehetősen ésszerű, hogy egy bűbájjal levédik a terepet, különben már rég elmosta volna a vihar a berendezést. Ennyi erővel azért a hideggel is csinálhattak volna valamit az okosok, mert bár nem lett tetőtől talpig vizes, néhány jeges széllökés hamar elérte, hogy csontig átfagyjon.
Utoljára módosította:Noel Rainsworth, 2013. február 24. 15:41
Hozzászólásai ebben a témában

Csák Liliána Aquila
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 24. 16:13 | Link

Noel

Lil azzal a biztos tudattal töltötte a hétvégéjét a kastélyban, hogy ez már nem sokáig lesz így, hacsak nem akar ő maga a kastélyban lakni - ugyanis felajánlották neki a fiúk ezt a lehetőséget. Na nem mintha ki akarták volna dobni otthonról, hanem egyszerűen csak figyelmesek voltak vele, hiszen neki is meglehetett a saját élete, nem volt hozzájuk kötve. Azonban a kislány még valahogy túl fiatalnak érezte magát ehhez az önállósághoz, és amúgy is csüggött a bátyján - meg a fogadotton is -, szóval inkább maradt az otthon melegénél. De egyelőre még nem volt vége az évnek, és mivel a fiúk a vizsgáikkal szenvedtek, a kisebbik szőke a suliban maradt, ezúttal csak Sahtit rángatva magával az Eridonba.
Most viszont éppen dühösen rohant végig a kicsi a folyosókon, nyomában a szintén morgós macskával, aki inkább csak átvette ideiglenes gazdája hangulatát, semmint értette volna, hogy mi történik. A szoknyás-csipkés hajas baba viszont nagy sebbel-lobbal csapdosta a lábait a padlóhoz, ingerülten nyitva be minden helyre, ami csak az útjába került, mert biztos volt benne, hogy valahol meg fogja találni a gaz rellonost, aki már nem egyszer borsot tört az orra alá. Ó, de ha megtalálja, akkor bizony megkeserüli!
Így rontott ki az erkélyre is, ahol aztán meglátta az elmebeteget, aki a korláton egyensúlyozott, de mivel a szöszi tisztában volt vele, hogy úgyse fog leesni, így csak egy lesajnáló pillantással lett gazdagabb a másik.
- Te rellonos vagy igaz? - dörrent rá a fiúra, már amennyire az ő vékonyka hangjával lehet dörrenni. - Nem láttad azt a nyomorult vörös hajú balféket? Magas, hullaszíne van, és kilométer hosszú listája az agybajairól - foglalta össze gyorsan a keresett személy tulajdonságait, de ekkorra már Sahtit figyelte, aki meglehetősen érdeklődve nézett fel a fiúra, de kifejezetten úgy, mintha ismerősbe botlott volna. Aztán mikor a bundás egy nyaff után a két mellső lábával a korlátnak támaszkodott, és úgy nézett fel a srácra, akkor Lil már tényleg gyanakodni kezdett.
- Ti ismeritek egymást? - kérdezte az ismeretlent nem épp kedvesen, de elég kíváncsian.
Hozzászólásai ebben a témában
Noel Rainsworth
INAKTÍV


cheap freakshow
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 1258
Írta: 2013. február 24. 17:35 | Link

Liliána

Fejben latolgatja, hogy mit csináljon következőleg, de mielőtt dűlőre jutna, ajtónyílás hangja üti meg a fülét, így még mindig a korláton sziesztázva megfordul.
 - Az melyik? Tyúk, gyík, randaegyiptominő, vagy csillámpóni? - kérdez vissza, ugyanis nemigen hajlandó megjegyezni a házneveket, így inkább saját terminusai szerint azonosítja őket. - Egyébként is, miből gondolod, hogy pont az? - néz a lányra kissé felvont szemöldökkel. Véleménye szerint egyik házba se lehetne sorolni kinézete alapján - a pirosokhoz túl sokszor mosolygott gunyorosan, a beszívottaknál sokkal mozgékonyabb volt, a stréberekhez nem elég szemüveges, a pincelakókhoz pedig nem elég sápadt.
 - Utóbbival a háztársaim legnagyobb részét leírtad - közli a lánnyal. - De nem, egy vöröshajú vámpírarccal sem találkoztam - vonja meg a vállát, s szemmel láthatóan nem törte össze túlságosan a tény, hogy nem tud segíteni a lánynak hadjáratában.
 - De ha vérét akarod venni, szerintem még nőnöd kell egy kicsit - jegyzi meg, lévén a kiscsaj leginkább egy hajasbabára emlékeztetett, mintsem rendes gyerekre, Noel pedig közel biztos volt benne, hogy a vörös hajú gyíkfajzat - akárki legyen is az - félkézzel lenyomná.
Mivel eddig a lányt nézte, nem pedig a mögötte bujkáló szőröst, teljesen elkerülte a figyelmét az ismerős macska, aki most előkerül az eddig rejtekhelyéül szolgáló láb mögül, így Noel számára is láthatóvá válik.
A fiú gond nélkül felismeri, és mivel soha nem lehetett lassú észjárással vádolni, villámgyorsan összeilleszti a puzzle hiányzó darabjait.
 - Fogadok, te vagy a punk és a szőke herceg nevelt kölyke -mondja a lánynak, miközben résnyire szűkült szemmel méregeti őt, vigyorogva. Az első szó, ami eszébe jutott, a szerelemgyerek lett volna, de nem mondta ki - akármennyire is meglepő, Noel nem mond ki mindent, ami eszébe jut. Így se nagyon áll be a szája, ha meg még közölné is minden gondolatát, folyamatosan csak öntené a szót a világba.
Elmerengve visszagondol a Gamajun-házban töltött kis kiruccanására - még ha közel is járt ahhoz, hogy ott hagyja a fogát, Noel pozitív élményként könyvelte el magában az esti kiruccanását a kígyós házban: legalább izgalmas bevonulója volt.
 - Szevasz, Sahti - köszön a macsra, aki szemmel láthatóan felismerte őt, még ha most több, mint másfél méterrel nagyobb volt, mint egy-két hete.
Utoljára módosította:Noel Rainsworth, 2013. február 24. 17:38
Hozzászólásai ebben a témában

Csák Liliána Aquila
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 24. 18:09 | Link

Noel

Lil felvont szemöldökkel nézett a fiúra, aki láthatólag még a házakat se tudta megjegyezni. Hát ez nem kecsegtetett túl sok jóval a jövőre nézve.
- Láttalak órán még az év vége előtt te... GYÍK - fintorgott egyet a lány, mert ennek aztán hiába mondta volna ezek szerint, hogy rellonos. Márpedig a házak tagjai többnyire édes kis kupacokba vannak tömörülve, amiből rögtön ki lehet találni, ha valaki új érkezik hozzájuk. Csak egy kis logika az egész.
- Ne ítélj meg valakit elsőre, drága barátom, mert még a végén veled is ezt teszik, márpedig akkor nekem most azt kell hinnem, hogy annyira nem vagy képben bűbájok terén, hogy komolyan azt képzeled, hogy magadtól tudsz ilyen jól egyensúlyozni - mosolygott a szöszi a fiúra teljesen ártatlan arccal.
Nem félt ő egy rellonostól sem, sőt, semmi másfélétől sem, mert szorgalmas volt és ügyes boszorkány, azt a tényt pedig, hogy még csak elsős volt, jól ellensúlyozta az, hogy ha valaki bántotta, akkor szólt Arvidnak. Arvid pedig természetesen szólt Konnak, ha komoly volt az ügy - avagy szépen és aranyosan könyörgött egy sort, hogy csináljon már valamit -, amit viszont csak egyetlen lépés választott el a direkt módon emberkínzásra való buzdítástól.
Aztán Lil már távozni is készült, mikor Sahti másfelé fordította az események folyását. A lányka a rellonos következő mondatára egyre érdeklődőbben nézett a fiú szemébe, aztán leesett neki.
- Ó, te vagy a kötözött sonka! - fedezte fel kitörő lelkesedéssel, minek hatására szó szerint felragyogott az arca. Természetesen hallotta a történetet az elsősről, aki betévedt hozzájuk, és kifejezetten jót röhögött rajta, még ha nem is tudta eddig, hogy ki az, hiszen nem lehetett mindennapi esemény ez az illető számára. Vagy ha mégis az, akkor bizonyára egy igen szerencsétlen flótásról van szó.
Egy lépéssel közelebb lépett, hogy megszemlélje a srácot, de épp olyan rezzenéstelen arccal siklott át az arcán lévő heg látványán, mint annak idején Kon. Lil lehet, hogy kicsi volt, és szerette a fodros ruhákat, de az ingerküszöbe és a toleranciája magasan a kortársaié felett volt.
- Hát... legalább felértél a kastélyba - állapította meg végül.
Hozzászólásai ebben a témában
Noel Rainsworth
INAKTÍV


cheap freakshow
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 1258
Írta: 2013. február 24. 18:46 | Link

Liliána

A furcsálló tekintet lepereg róla, kedélyesen figyeli a lányt.
 - Totál felesleges megjegyezni. A sulin kívül senki nem használ vérmérséklet szerinti tipológiát, ami ráadásul még nem is pontos - vonja meg a vállát, ugyanis egyértelműen le tudta olvasni a lány arcáról a megvetést, amit a házhelyettesítő kifejezése hozott elő belőle.
Amit mondott mindenesetre nem hülyeség - ma már a tipológiák létét is megkérdőjelezték, nemhogy használják is őket. A varázslók viszont valahogy mindig lemaradtak egy-két századdal.
 - Igazad lehet - adja meg magát, a sárkányokra olyannyira jellemző makacsság teljes hiányában. Állhatatos ő, de elismeri a hibáit is, és jobban belegondolva a lány amolyan "kicsi a bors, de erős" fílinget nyújt.
 - Mégha a pillanatnyi sikeremnek nincs is köze semmihez egy bűbájon kívül, tudok ilyen jól egyensúlyozni - közli egyszerűen, nem szentelve több szót a témának. Nem kenyere, hogy bárkinek is bizonygassa a hozzáértését - igaz, ha lett volna módja bebizonyítani állításának igazát, valószínűleg megragadja -, de valóban elég nagy jártasságra tett szert, bár régebben többnyire hidak korlátjain gyakorolt -akkoriban nem érdekelte különösebben, hogy él vagy hal, és most sem bánta a veszélyes helyzeteket.
A ragyogó felkiáltásra Noel feláll a korláton, majd egy míves meghajlást produkál.
 - Szolgálatára - közli vigyorogva, és szemmel láthatóan cseppet sem zavarja a megnevezés.
A lány közelebb lép, Noel pedig csendben fürkészi az arcát; olyan könnyen olvassa a testbeszédet, mint mások az írott szöveget, így pontosan tudja, hogy mi járhat a másik fejében, amikor ránéz.
Kicsit meglepi az eredmény, összeráncolt homlokkal futtatja át a fején - sok reakcióval találkozott már a kinézete tekintetében, de ilyennel még nem. Hasonlít a trilak-mintás srác nemtörődömségére, mégis más, mivel a punk zavartalansága inkább abból eredt, hogy sok hasonlót látott már, és nem érintette meg - a kis szőke viszont másnak tűnik.
 - És egyben. Mi többet lehetne kívánni? - kérdez vissza, elvégre végül se Syd, se Sahti nem választotta vacsorájának, bár ezt vehetné a szépségére tett inzultusnak.
Utoljára módosította:Noel Rainsworth, 2013. február 24. 18:49
Hozzászólásai ebben a témában

Csák Liliána Aquila
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 24. 19:43 | Link

Noel

- Jól van, legyen ahogy akarod - mosolygott a lányka amolyan "hiszem is meg nem is" módon, mert az a fajta emberke volt, aki jobban hitt a szemének, mint a mindenféle állításoknak. Ettől függetlenül ugyan lehet, hogy a másik jól egyensúlyoz, de mi rá a garancia? Szóval Lil felöltötte az ártalmatlan dilinyósoknak szóló ábrázatát.
Aztán jött a nagy felfedezés, minek során ki-ki rájött, hogy ki is a másik, noha megnevezni még mindig nem tudták volna egymást, de azért teljesen képbe kerültek, Lil pedig leplezetlenül vidult a srác szerencsétlenségén. Nagyon igaz volt rá, hogy a komoly dolgokat direkt nem vette észre, mert az bánthatta a másikat, viszont az ilyesmit képes volt bárkinek az orra alá dörgölni. Most azonban ezt egy kicsit későbbre halasztotta, és inkább az eszébe véste a másik vonásait.
- Igen, te vagy az első - lódított egy picit a srácnak, olyan arccal, mint aki nagyon elgondolkozott. Élvezte a házuk hírnevét, és azt is, hogy a lakótársai felének már a neve is elég arra, hogy a Bagolykősök fele összerezzenjen, és csak azért nem az összes, mert azok valószínűleg nem ismerték. Bár tegyük hozzá, Kon esélyesen megalapozta a hírnevét az idei elsősök között is már azzal, hogy Lillel egy házban laktak, a lányka pedig szívesen ijesztgette vele azokat, akik nem tetszettek neki.
- Egyébként én Lil vagyok - lépett még közelebb a lány a kezét nyújtva, cseppet sem zavartatva magát attól, hogy a másik méteres magasságból nézett le rá. A kis szőkének nem voltak problémái a magassága vagy bármilyen más külső, esetleg belső tulajdonságával, ami ritka dolog, de igazán hasznos. Őt mindig is sokkal jobban lekötötte a saját kis világa, amiben az a legnagyobb probléma, hogy vajon a bátyja mit főz vacsorára.
Persze ha valaki a felszín mögé nézett, akkor láthatta, hogy a kicsi nem felületes, csak sokszor nem akar belegondolni a dolgokba. Nem jó azon gondolkodni, hogy neki miért nincsenek szülei, vagy miért vak a testvére. Az ilyesmi csak mérgezi a lelket.
Hozzászólásai ebben a témában
Noel Rainsworth
INAKTÍV


cheap freakshow
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 1258
Írta: 2013. március 3. 14:31 | Link

Lil

A lány arcán tökéletesen tükröződik, hogy mi a véleménye a helyzetről és Noelről: leginkább az "ártalmatlan félőrült" kifejezéssel lehetne leírni Lil a fiúról alkotott képét. Utóbbi viszont nem zavartatja magát túlságosan, csak szimplán vállat von, rábízva a főnixre a dolgot.
 - Majd beleírom az önéletrajzomba - vigyorog. - Végzettség és nyelvvizsgák után tapasztalat: jártam Nothart Konstantin házában és túléltem - vázolja fel, kezével mutatva a képzeletbeli pergamenre. Biztos benne, hogy egy napon ez a képesítési szint még sokat fog érni...
Alapvetően pozitívként könyvelte el az estét - mint már említettük, a testi épsége nem sokat jelent Noelnek, a többi tekintetben meg úgy fogta fel, hogy igazán kalandos estét töltött egy furcsa párosnál. Ha unalmasabb belépője lett volna, talán már itt se lenne, a középiskoláit is csak hírből ismerte annak idején. Tanult ő magának a könyvtárból, mert szeret - imád - olvasni, de hosszú órákat ülni egy teremben, ahol nem csinálnak semmit, csak üresen néznek ki a fejükből...ez nem Noel terepe.
Rugalmas mozdulatokkal lepattan a korlátról, hogy kezet foghasson a lánnyal.
 - Neil - mutatkozik be ő is, ezúttal a White Collar nevű remek sorozat főszereplőjének nevét használva. Tudja, hogy nem játszhatja már sokáig ezt, de egyelőre még működik, ő pedig remekül mulat közben. Valahol hihetetlenül viccesnek és jólesőnek találja, hogy senki még csak segédfogalommal sem rendelkezik arról, ki ő, csak annyit tudnak, hogy már látták - Noel elég feltűnő jelenség, nehéz nem észrevenni. A sárkányok általában Fantomként emlegetik, természetesen a nagysikerű könyv-musical-amit akarsz után - igaz, a fiú nem hord maszkot, de ennyit hajlandó elnézni -, a többi ház lakóinak pedig még nem tűnt fel, hogy Noel mindig más néven mutatkozik be.
 
Hozzászólásai ebben a témában

Csák Liliána Aquila
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. március 3. 15:59 | Link

Noel (vagy Neil?)

- Na igen, otthon, édes otthon - nevetett fel a lány a fiú szavait hallva, mert persze tisztában volt vele, hogy milyen is a híre a házuknak, ő pedig ennek nagyon is örült.
Aztán a bemutatkozásra is sor került, Lil pedig kíváncsian nézett a fiúra.
- Netán Armstrong? Az űrből jöttél volna? - villant meg a kicsi szeme pajkosan, majd elengedte a fiú kezét, és a korláthoz penderült, hogy csak úgy szállt utána a szoknyája. Teljesen megfeledkezett közben arról, hogy eredetileg épp egy másik rellonost akart megtalálni, hogy lehetőleg jól el is bánjon vele. De ez most későbbre maradt, amit talán annyira nem is bánt az ifjabbik Csák. Valahogy elmúlt a bosszúálló kedve.
Ehelyett inkább szórakozni akart, és abban is biztos volt, hogy aki kibírta Kon szemétkedéseit, és még boldogan is gondol vissza rá, az jó partner lesz ebben. Azonban most még nem volt konkrét ötlete, csak azt érezte, hogy csinálni kellene valamit. Így hát masszívan bambult ki a fejéből az esős tájat pásztázva, hátha meglát valami ihlet adó dolgot, de csak a temető távoli foltja látszott idáig. Aztán felgyulladt a képzeletbeli kis lámpácska a feje fölött, és ragyogó arccal fordult újra vissza a fiúhoz.
- Eljössz velem felásni a temetőt?
Persze nem gondolta komolyan, ennyire ő sem volt elvetemült, csak éppen látni akarta a srác arcát, miközben felfogja a kérdés értelmét. Mivel Lil jó színész volt, csak akkor eshetett le neki, hogy viccel, mikor kitört belőle a röhögés.
Hozzászólásai ebben a témában
Noel Rainsworth
INAKTÍV


cheap freakshow
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 1258
Írta: 2013. március 3. 20:22 | Link

- Igen, valójában nem haltam meg tavaly, csak átoperáltattam magam tizenéves varázslógyerekké - bizonygatja kicsit gunyorosan, néhány bólogatással kísérve. - A plasztikai sebészek kicsit elrontották az arcom, de szerintem még így is helyes vagyok nyolcvanéves létemre - legyinti odébb göndör tincseit, mintha a L'Oréal reklámból lépett volna ki - mert megérdemli -, bár kicsit talán rontja az összhatást, hogy ma reggel sem találkozott a fésűvel, és már egy birkanyírás is ráférne. Őt viszont nem zavarja, hogy úgy néz ki, mintha egy puli ücsörögne a fején, legalább senki nem veszi észre, ha a pálcáját a hajába rejti, attól tartva, a nadrágzsebében lerobbantaná a saját hátsófelét.
A lány megbabonázva bámulja az esős tájat pár pillanatig, majd visszafordul, hogy feltegyen egy kruciális kérdést: ugyan Noel hajlandó lenne-e felásni vele a temetőt?
A fiú arcán megjelenik egy féloldalas, rellonos összeesküvőkre oly jellemző mosoly.
 - Ezer örömmel - mondja, bár él a gyanúperrel, hogy Lil ezt nem gondolja teljesen komolyan.
Elvégre nincs ásó.
A lány elneveti magát, Noel pedig azon kezd morfondírozni, mit is csinálhatnának, ugyanis nem annyira a puszta beszélgetés híve. Ő is kinéz hát az előttük elterülő tájra, tekintete pedig megakad az erdőszéli kis faházon, és eszébe jut valami.
 - És neked van kedved csekkolni a vadőr új kiskedvenceit? - néz a lányra sokatmondó vigyorral, ami főként azt regéli, hogy Noel komolyan is gondolja. Nem tudja, milyen állatszállítmány érkezett ma reggel, csak hallotta az egyik mestertanoncot, ahogy arról beszél, hogy az ő órájukhoz lesz rá szükség - ami egyenlő azzal, hogy a lények veszélyesek.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint