28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Anthony E. Blake
INAKTÍV


† Tony †
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 439
Írta: 2014. október 29. 00:11 | Link


Az idő ma sem volt a kedvemre való ahhoz, hogy kint kóboroljak, így a szoba melegében töltöttem a délelőttömet, ahogy azt nagyrészt szoktam, ha nem igényli senki a társaságomat. Meggyőződésem, hogy a szoba az egyik legjobb hely arra, ha valaki gondolkodni akar, tehát azt tettem. Egy poharat dobáltam az ágyamon fekve és gondolkoztam közben mindenen, de főleg egy dolgon. Nem tudtam mivel tudnám rávenni Graciee-t. hogy egyszer végigaludjon mondjuk tíz órát anélkül, hogy esetleg felkelne és rossz kedvű legyen egész nap. Néha olyan nehéz egy nő észjárását lekövetni, sőt mondhatni lehetetlen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, ahogyan egyes dolgokra reagálnak. Felsóhajtottam újra elkapva a tárgyat, majd letettem magam mellé az ágyra és felültem a hajamba túrva, ami ettől újra úgy állt ahogy azt megszokhatták tőlem. Szerencsémre nem volt sok gondom azzal, hogy a hajammal bajlódjak. Elég ha beletúrok és máris szalonképes vagyok, ezt imádtam benne a legjobban. Elhatároztam magam, egy kicsit bolyongok a kastély falai között, ott legalább meleg van és ráadásul emberi létforma is fellelhető benne. Arra van most szükségem, nem pedig arra, hogy bent kuksoljak a szobában. Attól, hogy kint meg lehet hűlni, bent még kellemesen ellézenghetek. Felkeltem, majd összekapartam magamnak az egyik farmeromat és egy inget amit gyorsan magamra öltöttem, aztán körbepillantottam a helyemen és elképedve vettem tudomásul a tényt, hogy az olyan, mint ahova betört egy hurrikán.
 - Az isten verje meg... - megadóan sóhajtottam összekapva magam nekiláttam összepakolni, azonban az első ing felvételekor elvigyorodtam és ledobtam oda ahol volt. - Még hogy pakoljak... A pakolásról jut eszembe. - kapartam elő a pálcámat, majd a kupira irányítottam és egy könnyed pálcaintéssel illetve a „pakolj!” varázsigével rendet is tettem a szobarészemen. Feldobtam a pálcát a levegőbe elégedetten, majd elkaptam és felkapva a levitás taláromat, annak a zsebébe süllyesztettem a pálcát, aztán kisiettem a helységből és nekivágtam a kastélynak. Összefutva pár fiatalabbal rosszallóan néztem őket, de nem törődtem velük, ők pedig nagyrészt elkerültek, hála annak, hogy mestertanonc voltam és idősebb sokkal, mint ők. Az utam egészen az erkélyig tartott, de addigra nem tartottam olyan jó dolognak azt, hogy keressek magamnak társaságot, sőt, addigra elment a kedvem az egésztől, ezért ide menekültem, miután ellenőriztem, hogy a hely mentes mindenféle diáktól, akik a legtöbbször vagy figyelmen kívül hagynak, vagy pedig leállnak velem számomra értelmetlen dolgokról beszélgetni. Persze legalább kinyitom a szám és ahogy azt mások mondják „barátkozom”, habár ez nem rajtam szokott múlni. A korláthoz sétálva és kitekintettem az előttem elterülő tájra, majd elvigyorodva dobolni kezdtem rajta az ujjaimmal és az utcákat figyeltem magam előtt. Lehet le kellene mennem valamikor Bagolyfalvára, már olyan rég jártam lent, és Graciee-nek sem ártana egy kis kikapcsolódás. Sőt, az is lehet, hogy beviszem valahová szórakozni egy kicsit... Ja valószínűleg ott fojt meg helyben. Felsóhajtottam, majd megráztam a fejem. Rossz, nagyon rossz ötlet... Távozz a fejemből!
Hozzászólásai ebben a témában

Grace gardedámja / Gaby írórabszolgája!/ Kérdezz! / Paloma
Scarlett Conroy
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 2252
Írta: 2014. október 29. 10:00 | Link

Anthony


 
Scarlett az ágyán ücsörgött. Még új volt, alig ismert valakit így nem volt kivel eltölteni az idejét. Tegnap a lány fülébe jutott, hogy van egy szorgalmi feladat művészet órára. Nem egy szorgalmas ember, de ez az ötlet valahogy megtetszett neki. Úgy gondolta, hogy ahhoz hogy írhasson egy rendes leírást, csöndre van szüksége. A szobában éppen nem volt senki, így előszedett egy füzetet és pennát. Amint ránézett a megsárgult lapokra, rájött, hogy fogalma sincs hogy kezdjen neki. A pennáról leesett egy tintacsepp, amit azonnal be is itt a papír. A lány visszatette a tollat a tintatartóba, és becsukta a füzetet.
  ~ Ki kell ürítenem a fejem! ~ mondogatta magában, így elindult a kastély belseje felé. Ahogy ránézett a rellonos klub helységben lévő nevetgélő emberekre, hirtelen hiányérzete támadt.
  ~ Miért is vagyok itt? ~ merült fel benne a kérdés, de aztán gyorsan elhessegette a fejéből a gondolatot, és talán még a fejét is megrázta hozzá.
  Átment a helységen, és továbbindult. A gondolatok közben csak úgy cikáztak a fejében. Egyik a másik után. Hirtelen azon kapta magát, hogy nem is tudja hol van. Körbenézett, hátha valakitől segítséget tud kérni a visszatalálásban. Egy világosabb helyen megpillantott egy srácot. Talán a korlátnak volt dőlve, de ebben nem volt biztos, mivel a nap fénye olyan égetően hatott a lány retinájára a félhomály után, hogy nem tudott sokáig abba az irányba nézni. A fiú idősebbnek tűnt nála, ami még jobban megnehezítette Scar feladatát. Így is alig akart odamenni bárkihez is, hát most még egy idősebb kastélylakótól kellett segítséget kérnie. Hátha még jobban leégeti magát.
  Közelebb sétált, hogy megszólítsa, de legbelül nem akarta megtenni. A szája résnyire kinyílt, de hang nem jött ki a torkán. Már épp azon volt, hogy megfordul, aztán csak visszatalál valahonnan, de átpillantott az ismeretlen válla felett, és észrevette a gyönyörű tájat. Abban a pillanatban úgy érezte, hogy igenis le tudná írni azt a tájat. A fejében már kezdtek összeállni az első mondatok. Akarva, akaratlanul is közelebb lépett, így felhívva magára a figyelmet. Már majdnem a fiú mellett állt, és még akkor is csak a tájat figyelte. Minden részletét meg akarta figyelni. Félt, hogy nem lesz már ugyanilyen a táj később.
Utoljára módosította:Scarlett Conroy, 2014. október 29. 10:48
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Anthony E. Blake
INAKTÍV


† Tony †
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 439
Írta: 2014. október 29. 18:51 | Link


A táj meglepően szép volt az őszhöz képest, habár azért nem tartozott a kedvenceim közé, jobban bírtam a színesebb évszakot, mint egy a barna és az ehhez megfelelő bús színekkel megáldott időt. De legalább nem fagytam meg és a fák sem voltak még teljesen csupaszok így nem tűnt a hely annyira élettelennek. Annyira elmerültem a táj elemzésében, hogy észre sem vettem az érkezőt, aki tőlem nem messze állt. Habár nem nagyon tett azért, hogy ez másképp történhessen. Elmerengve törtem a fejem azon, mivel kellene feldobnom a napot. amikor az a bizonyos valaki közelebb sétált hozzám és szólásra nyitotta a száját, de hang nem jött ki a torkán ahogy az gyakran lenni szokott. Enyhén felé fordítottam a fejem, ő pedig közelebb lépett hozzám és eltekintett a vállam felett. Visszapillantottam én is, majd megszólaltam, mert tudtam, hogy ő egy szót se nyög ki, ha én nem teszem meg helyette az első lépést.
- Gyönyörű nemdebár? - kérdeztem meg tőle a tekintetem továbbra sem rá szegezve. Nem nagyon tudtam miért is szólaltam meg én, de azt igen, hogyha nem tettem volna akkor még mindig szép csendben álldogálna a hátam mögött ami egy idő után eléggé zavaró lenne mind a kettőnk számára, én pedig utáltam az ilyen helyzeteket.
- Szerinted melyik évszak a legjobb? - kérdeztem meg tőle, hogy felhozzak valamilyen témát és oldjam egy kicsit a hangulatot. A kérdéssel egyetemben megfordultam a hátamat támasztva a korlátnak és érdeklődve rápillantottam. Ő is egy apró talpú volt épp úgy mint a többi fiatalabb a kastélyban, vagyis én így hívtam őket. Elmosolyodtam azon gondolkodva, vajon mit tenne, ha közelebb lépnék hozzá, de nem tettem meg, mert úgy sejtettem valószínűleg elrohanna szegény.
- Melyik házba jársz kicsi lány? - kérdeztem meg, mivel nem tudtam eldönteni saját magam. Ha Rellonos lenne valószínűleg nagyobb mersze lenne és simán megszólított volna ennyi idő alatt, vagy mond valami számára menőnek tűnő dolgot. Jobban megfigyelve a leányzót rájöttem, nagy a valószínűsége annak, hogy egy új diákról van szó aki nincs tisztában azzal merre jár... A fiatalok mindig eltévedtek ez olyan dolog volt, amit egyszerűen nem lehetett megtörni, sőt, az elején még én is eltévedtem aztán szép lassan megtanultam, hogyan jussak vissza a szobámba, csak rutin kérdése az egész. Persze nem ajánlottam fel neki, hogy elkísérem, vagy útba igazítom, mivel akár tévedhetek is és az nem lenne menő, ha felajánlom, aztán bukok rajta egy nagyot és hülyének néz. Különben sem szerettem, ha nekem kell felajánlkoznom dolgokra, nem az a típus voltam. Ha valamit akarok akkor megcsinálom, de ha nem, akkor esélytelen, hogy bárki rávegyen anélkül, hogy nem ajánl fel érte valamit cserébe, mert az úgy korrekt. Rámosolyogtam barátságosan, várva mit fog tenni. Érdekelt elrohan, vagy lesz elég bátorsága ahhoz, hogy a társaságomban maradjon. Ez mindig is a kedvenc játékom volt a fiatal diákokkal és ebből most ő sem fog kimaradni.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace gardedámja / Gaby írórabszolgája!/ Kérdezz! / Paloma
Scarlett Conroy
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 2252
Írta: 2014. október 29. 20:59 | Link

Anthony


  Amikor Scar a tájat figyelte, a fiú hirtelen megszólította. Teljesen váratlanul érte, de attól még nem akart teljesen hülyének kinézni. Végül is nem nagy dolog, csak nem hitte, hogy egy magasabb rangban lévő ember ilyen könnyedén megszólítja, ha már a társai sem veszik észre a létezését.
  - De az! Éppen azon gondolkodtam, hogy leírni való! - mondta, és csak utána jött rá, hogy ez milyen hülyén hangozhatott egy olyas valakinek, aki nem lát a fejébe. - Tudod, van ez a feladat, és arra gondoltam, hogy ezt a tájat írom le! - magyarázta. Közelebb lépett, és a keze már a korlát hideg fémét érintette. Újra elnézett a távolba, de mellette egy-egy sanda pillantást vetett a fiúra. Szívesen olvasott volna a fejében.
  - Melyik évszak? - gondolkodott el a lány a srác következő kérdésén. - A nyár! Akkor nincs iskola, és sok a buli! Emellett sokáig jó idő van kint! - érvelt, Bár nem igazán tudta, hogy mi oka volt rá. - Szerinted? - kérdezett vissza. A fiú rá nézett, ezért ő is visszanézett. Ez már gyerek kora óta így volt. Ezzel szerette zavarba hozni az embereket. Addig nézte őket, míg a másik illető el nem kapta a pillantását. A fiú egy újabb kérdést szegezett a lánynak.
  - Rellonos vagyok! A legújabb kis sárkány! De ne kicsi lányozz jó? - mondta, mivel utálta amikor ezt mondják neki. Volt egy alkalom, amikor azért vert meg egy korabelit, mert ezzel viccelődött. Szép kis eset volt. - A nevem Scar! - mutatkozott be, mivel azt akarta, hogyha ezt a srácot is meg kell vernie, akkor legalább a nevét tudja majd. Aztán pár másodpercig gondolkodott rajta, hogy megkérdezze e azt a dolgot, ami eddig a fejében motoszkált. Végül csak kibukott a száján.
  - Mond, miért beszélsz egy olyas valakivel, mint én. Hiszen csak egy elsős újonc vagyok! - szólt ki belőle az önkritika. Scarlett belenézett a fiú kék szemeibe, és megpróbált olvasni bennük. Sajnos nem igazán sikerült.
Utoljára módosította:Scarlett Conroy, 2014. október 30. 10:16
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Anthony E. Blake
INAKTÍV


† Tony †
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 439
Írta: 2014. november 8. 13:24 | Link


A lányt eléggé sikerült meglepnem azzal, hogy hozzászóltam. Szinte viccesnek volt található, amikor mindeni úgy reagált a fiatalabbak közül, mintha valami megbotránkoztatót tettem volna és ez most sem volt máshogy. A mondatán törtem persze a fejem amit biztos láthatott rajtam, mert ráncoltam a homlokom, de amikor megmagyaráztam enyhén biccentettem.
- Á, már értem! - mondtam és arrébb lépem, hogy nyugodtan jöjjön ide. - Szerintem jó döntés. Remek hely, főleg ha lemész, ősszel igazán szép.  Oldalra pillantottam a lányra és hagytam kicsit had szemlélődjön, majd rákérdeztem melyik a kedvenc évszaka. Persze a sejtésem abszolút be is teljesült.
- A nyár? Igen, tényleg nincs iskola, jó idő van és sok a buli. - nevettem el magam, mivel régebben én is pont emiatt imádtam ezt az évszakot. - Azonban szünet nem csak nyáron van.- feleltem egyszerűen. - Bulizni bármelyik évszakban lehet és az idő néha túlzottan meleg nyáron ezért ki se mozdulunk, mivel meg lehet főni. - mondtam elgondolkozva ezen. - Van még valami, ami miatt ez a kedvenc évszakod? - kérdeztem a lányt, majd hagytam hadd gondolkodjon el rajta egy kicsit aztán egy újabb kérdést tettem fel neki, amin felháborodott ami vigyorgásra késztetett.
- Nem foglak, nyugalom! Én is az lettem volna, ha anyám nem akarja, hogy levitás legyen a pici fia. Ezelőtt Mardekáros diák voltam, tudom mennyire nem bírjátok ti Rellonosok sem a piszkálódást. - Azért nem kellene egyből nekem rontania, tekintettel arra hogy hamarabb venném el a pálcáját és sújtanám valami átokkal, mielőtt kimondja, hogy kis sárkány...  Szórakozottan emeltem rá a tekintetem a Scar miatt.
- Az enyém Anthony, vagy Edward, de hívj inkább Tonynak, azt jobban szeretem. - még mindig teljesen nyugodt voltam, pedig láttam a lányon, hogy ha így folytatom nekem fog ugrani, de akkor elégedetten hagyom itt úgy, hogy egy kellemes átokkal sújtom szegénykét. Már olyan rég nem átkoztam el senkit... Felsóhajtottam és őt néztem, de nem mondtam semmit a heves arckifejezésére, inkább vártam hogyan dönt a zsebembe süllyesztve a kezem, de amint kibukott belőle mit akar elmosolyodtam és álltam a tekintetét.
- Azért, mert egy lány vagy aki egyedül van és látom rajtad, hogy nehezen megy a barátkozás. Ha zavar persze csendben maradhatok, de hé neked és nekem is kellemesebben telik az idő egy kis csevegéssel nem? És mindig jó megismerni a fiatalabbakat, pláne ha olyan kis agresszívak mint te. - feleltem rámosolyogva. - Amúgy ne akarj nekem jönni oké, bocs a kislány miatt, majd leszokom róla, de a neved nem tudtam és kisebb vagy mint én ezért nem gondoltam, hogy sok vizet fog zavarni majd. De úgy látszik nálatok már elsőben is menő dolog nekimenni a felsősöknek, mivel láttam rajtad, hogy nekem szerettél volna érte jönni, vagy tévedek? - kérdeztem enyhén megdöntve oldalra a fejem továbbra is rajta tartva a szemem.
- Szóval ne haragudj tényleg Scar, majd leállok vele, de ha bele gondolsz, te nem ezt tetted volna a helyemben egy nálad fiatalabbal? Hogy azt mondod neki, hogy kis srác? - kérdeztem meg tőle és vártam mit váltok ki ezzel a leányzóból. Érdekelt, mert sokban hasonlított Gracere elsőben ő is nekiment volna bárkinek aki le merte szólni. Érdeklődve figyelte és vártam mit reagál erre az egészre, habár vagy nekem jön, mert meg mertem mondani mit gondolok, vagy pedig elszégyelli magát... két dologra számítottam, de megeshet, hogy meglep majd valamivel.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace gardedámja / Gaby írórabszolgája!/ Kérdezz! / Paloma
Scarlett Conroy
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 2252
Írta: 2014. november 8. 16:35 | Link

Anthony


Hallgatta a srácot, ahogy elmondja hogy mi a véleménye a tájról, és belegondolt, hogy nem is mond hülyeséget. Utána mellé lépett, hogy még közelebbről tudja megszemlélni. Az ismeretlen újabb kérdést tett fel neki, amire ő persze teljesen normális választ adott.
  - Talán még az is közre játszik ebben a dologban, hogy eddig Amerikában éltem. Ott mindig meleg van. Ezért ez nem igazán tett semmit a latba. Viszont ekkor mindig eltudtam utazni ide Magyarországra. Kellett a változás az életembe! - jelentette ki, és közben gondolatban már azokon a nyarakon járt, amikor az apjával lejártak a Duna partjára, és homokvárat építettek. - Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer pont fordítva lesz ez a dolog! - mondta már csak úgy magának.
  Kicsit meglepődött, amikor a srác kislánynak szólította, így rögtön tisztázta vele az ügyet, hogy ne tegye többet. Igaz, hogy varázsolni még nem igazán tud, de verekedésben fogjuk rá, egész jó volt.
  - Ha nem sértődsz meg, de anyukád miért akarta, hogy levitás legyél? Miért nem jó neked a rellonban? - kérdezte a lány kisilabizálva a szövegkörnyezetből, hogy mi lehet az a Mardekár. Mivel nemrég került ide, ezért nem volt járatos az ilyen dolgok ismeretében, de ezt persze nem akarta kimutatni.
  Amikor megvolt a bemutatkozás, a lány csak bólintott a fiú nevére, és nem mondott semmit. Végül ő is feltette a kérdését, mire egy elég logikusnak tűnő választ kapott. Elmosolyodott, amikor a fiú közölte hogy agresszív. Gyorsan kiismerte Tony az alap jellemzőit.
  ~ Nem is vészes eset ez a srác.~ jegyezte meg magában a lány
  - Igazad van! - bólintott újra, és megeresztett egy szélesebb mosolyt a srácra. - Semmi gond! Igazából tényleg megfontoltam a lehetőséget, de úgy érzem, hogy nem lett volna jó bemutatkozás. - jelentette ki a fiú magyarázkodását hallgatva.
  - Nem hiszem, hogy azt mondtam volna, hogy kis srác! Az valahogy nem jön a számra. Inkább használtam volna olyanokat, mint haver, ismeretlen. - gondolkodott el a lány. Kicsit talán túlságosan is elkalandozott, ezért zavarában újra a táj felé fordult.
  - És te miért vagy itt, ezen az erkélyen egyedül? - kérdezte meg - Úgy értem biztos lenne akivel ellehetnél valahol!
Utoljára módosította:Scarlett Conroy, 2014. november 8. 16:57
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Anthony E. Blake
INAKTÍV


† Tony †
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 439
Írta: 2014. november 18. 21:47 | Link

A lány végül elmagyarázta mi az oka annak, hogy azt az évszakot szereti a legjobban és ebben semmi kivetnivaló nem volt.
- Én Angliában... - mosolyodtam el belegondolva, hogy ott milyen idő lehet most. De persze ezt nem tudhattam, de mivel ott éltem életem nagy részét, ezért tippelhettem. - A változást megértem...  néha szükség van rá. - bólintok egy aprót. Én nem dönthettem, hogy itt szeretnék élni, vagy maradok-e Londonban. De ez egy másik történet volt, amibe most nem akartam belemerülni, így egy apró fejrázással emeltem a tekintetem az elsősre. Végül a következő felszólalásához nem igazán tudtam hozzászólni, de a levitába való bekerülésemhez már igen.
- Mert ő Hollóhátas volt. - vontam meg a vállam – És az ő szemében egy okos gyerek vagyok, aki nem lesz olyan mint az apja... - az utolsó szót fojtva mondtam ki. Egyszer már veszekedtem emiatt vele, amikor kijelentette, hogy ő nem akarja azt, hogy a drága kisfia úgy végezze mint az apja. Azóta... nem igazán akarok hazamenni. - Bocs, de ez olyan dolog amiről nem igazán tudok higgadt fejjel véleményt alkotni. - mosolyogtam rá kedvesen, mert nem ő tehetett róla, hogy el van rontva a családi helyzetem. Az apám halott, anyámmal meg nem jövök ki azóta... ez ilyen és minden egyes találkozással csak rosszabb lesz. Ezután bemutatkoztunk egymásnak és megjegyeztem, hogy milyen kis agresszív jelleme van, amin elmosolyodott.
- Látod! Tudsz te mosolyogni! - vigyorogtam rá, majd megajándékoztam én is egy hasonló felszabadult mosollyal. - És jól is áll... többet kellene mosolyognod. - Persze megmondtam neki, hogy észrevettem a verekedést kezdeményező arckifejezését és mozdulatait, de végül azt mondta, nem lett volna jó bemutatkozás.
- Hát tudod! Ezzel csak egyet tudok érteni. - nevettem fel. - Én is ilyen voltam... Aztán idővel megváltoztam. - vontam vállat őt figyelve. - A havernőért én megvertem volna bárkit a helyedben. - jegyeztem meg szórakozottan. - Hogyan hangzott volna hogy havernőm, vagy a barátosném... - gondolkodtam el és kirázott tőle a hideg. - Akkor már inkább maradjunk a neveknél, ha már megismertük egymást. - jegyeztem meg elgondolkodva azon menyire könnyen beszédbe tudtam vele elegyedni. Habár ezt betudtam annak, hogy eléggé hasonlított rám. Szórakoztató és jó dolog volt, hogy találkoztam vele, mert visszaidézte a gólya éveimet. A kérdése tépett csak ki az álmodozásból.
- Hogy miért?... - kérdeztem vissza elgondolkozva. - Valószínűleg mert akartam egy olyan helyet ahol egyedül lehetek és átgondolhatok dolgokat. - mondtam őt nézve. - De örülök. Hogy végül összefutottam veled. Kellemes társaság vagy! - mondtam neki és visszatekintettem a távolba. - Voltál már lent? - tértem el a témától, mivel azt gondoltam ezt kiveséztük. - Szerintem megérné körbenézned... rengeteg remek cuccot lehet kapni.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace gardedámja / Gaby írórabszolgája!/ Kérdezz! / Paloma
Scarlett Conroy
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 2252
Írta: 2014. november 19. 19:40 | Link

Anthony


 
Scar rákérdezett a srác egyik érzékeny pontjára, bár ez nem volt szándékos. Mindig megtalálja a rossz kérdést, ebben ő a mester. Tony viszont elkezdett bocsánatot kérni tőle, ami egy kicsit váratlanul érte, ezért egy másodpercre össze is húzta a szemöldökét.
  - Nem, én sajnálom, nem kellett volna megkérdeznem! - mondta, mivel ez a srác volt az első, akivel normálisan el tudott beszélgetni.
  Ezután bemutatkoztak egymásnak, hogy ne kelljen kerülgetni a témát, miszerint "Akkor most hogy is szólítsam az idegent?" Tony megjegyezte a mosolyát, amire a lány meg nagyobb mosolyt eresztett meg. Zavarában lehajtotta a fejét, és úgy nevetett, de gyorsan rendbe hozta magát, de ettől függetlenül a mosoly ott maradt az arcán.
  - Köszönöm! Akkor mostantól megpróbálom az ismerkedést egy mosollyal kezdeni, hátha úgy sikeresebb leszek! - jegyezte meg.
  Ezután egy enyhe kitérés következett, ami még mindig a szólításhoz kapcsolódott volna. Amikor a fiú elkezdett viccelődni a havernővel, és társaival, a lány nem bírta, és csak úgy kirobbant belőle a nevetés, olyan nevetségesen hangzott ez a srác ajkáról. - Rendben, meggyőztél. - mondta közben.
  A lány kizökkentette ezekből a remek gondolatokból magát, és a társát is egy komolyabb kérdéssel, amire a fiú válaszolt is, bármennyire hitte is a lány, hogy talán nem fog.
  - Nem, még nem jártam ott lent, de tervezem. De most csak...ahhoz milyen pénz kell? - kérdezte a lány, mivel még nem volt otthonos ebben a témában, és tudta, hogy létezik valami olyan, hogy varázslópénz, vagy valami hasonló. Az apja próbálta neki elmagyarázni a dolgokat, de amikor a lány meghallotta a híreket, nem igazán tudott odafigyelni igyekvő szülőjére. Túlságosan felpörgött, ezért apja is csakhamar belátta, hogy minden próbálkozás hiábavaló lenne.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint