27. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Candyland fesztivál még tart, eredetileg szeptember 15-ig lenne lehetőségetek, de a sok futó játék és érdeklődő miatt arra kérünk titeket, hogy szeptember 30-ig zárjátok majd a játékaitokat!

Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. október 28. 08:36 | Link

Bogár *.*
vasárnap reggel

Már hét óra óta fel vagyok, s fekszem az ágyamon. Magam sem tudom, hogy miért keltem fel, hiszen még visszaaludhattam volna. De valamiért mégsem tudtam újra lehunyni a szemem, aztán pedig mély álomba szenderedni. Ám mégis jó, hogy felébredtem, mert újra áttudom gondolni az Amirás ügyet. Tisztában vagyok azzal, hogy a lány még mindig nem bocsájtott meg. Pedig már milliószor kértem tőle elnézést. Mit csinálhatnék még? Lepjem meg valamivel? Nem, elég volt az ajándékokból. Így is kapott tőlem már egy csomó kis cuccot. Nem tudom, hogy mivel kéne őt kiengesztelnem.
Sóhajtok egyet, majd felülök s beletúrok a hajamba. Mint mindig, most is kócos a hajam. A pizsamám pedig nem egy rövidnadrágból és pólóból áll, hanem hosszúnadrágból, és hosszú ujjúból. A nyári szerelésemet jobban szerettem/szeretem, mint a mostanit.
Kikászálódok a pihe-puha ágyikómból és a nagy szekrényhez lépek, ahol Yarista meg az én ruháim találhatóak. Pedig régebben még Leo és Malclom göncei is itt voltak. Bizony. Ha jól tudom az utóbbi fiú elment a Bagolykőről, Leo pedig elköltözött David-hez. Pedig Leo tök jó szobatárs volt, imádtam vele hülyülni. Tehát kiveszek a szekrényből egy farmernadrágot, meg egy pólót és pulcsit. Magamra öltöm ezeket a ruhadarabokat, felhúzom a lábamra a cipőm s kimegyek a Monstersből. Mivel még nincs kedvem reggelizni, arra gondoltam, hogy elmegyek az erkélyre. Ott már úgyis olyan rég voltam. Ámde mielőtt még odamennék, befordulok a konyhába, s a manóktól kérek egy kis kávét. Ők pár percen belül elkészítik nekem a fekete italt. Ott hagyom őket, s most már tényleg az erkély felé veszem az irányt. Pár perc alatt meg is érkezek. Leülök az egyik székbe, s iszogatni kezdem a kávémat.
Hozzászólásai ebben a témában

Abonyi Szelina Bogárka
INAKTÍV


Metamorfmágus
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 433
Írta: 2012. október 28. 13:51 | Link

Zachary

Az éjszakai kis kiruccanásom a konyhára olyannyira jól sikerült, hogy elhatároztam, ideje kicsit többet sétálgatni a kastélyban. Persze már csak reggel.
Lusta voltam felkelni, jól éreztem magam a jó meleg takaróm alatt. Testileg maradtam volna még, viszont az én lelkecském belülről azt üvöltözte, hogy "menj már". És hát a belsőBogárral nem merek szembeszállni, a végén valami rosszat csinál velem...
Hangosan énekelgetve a tükör előtt megsikáltam a fogacskáimat, hogy ezerwattos mosolyomat felöltve induljak kirándulni az iskolában. Nem mintha nem lenne mindig vigyor ott a képemen...
A hajamat úgy hagytam ahogy volt, nem érdekelt, hogy olyan tökéletesen beállított legyen, mint azoknak a néniknek, akik olyan felsőbbrendűen mászkálnak a folyosókon. Úgy hallottam, hogy ezek a nénik között még akad olyan is, aki fiatalabb nálam. Hát...én inkább maradok az örök vigyor, aki mindig is voltam. A beképzeltség nem rám vall, hiába hiszik ezt azok, akik tudják, honnan származom.
Meleg, pöttyös kötött garbóban, meg piros nadrágban indultam útnak. Szerettem volna lemenni a faluba, de még időben figyelmeztettek, hogy itt sem szabad csak szó nélkül kimenni. Nem vagyok szabályszegő...ugyan...ártatlan bárányka vagyok. Mindenesetre inkább választottam azt az utat, hogy kimegyek arra a szép kis erkélyre, ahol már egyszer-kétszer jártam. Onnan belátni a világot!
Az ajtó nyitódott, a friss, hűvös levegő pedig olyan hirtelen csapott meg, hogy még a hajam is meglibbent. Enyhe kifejezés. Majdnem levitte a barna fürtjeimet az az átkozott.
Jobbra néztem, majd balra, aztán...megint jobbra. Ugyanis megpillantottam valakit, akire nem számítottam.
-Heló! -köszöntöttem a srácot vigyorogva, integetve. Egy szó nélkül lehuppantam mellé a másik helyre, és a kezemet nyújtottam feléje.
-Abonyi Szelina Bogárka -illően bemutatkoztam, úgy érzem. Nagyokat pillogattam hatalmas szempilláimmal, míg azt vártam, hogy egyáltalán feldolgozza az érkezésemet, és megismerhessem
Hozzászólásai ebben a témában
Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. október 28. 18:49 | Link

Bogár *.*

Hiába fordulok a jobb, vagy a baloldalamra. Egyszerűen képtelen vagyok visszaaludni. Pedig a hétvége arravaló, hogy sokáig alhasson az ember és nem arra, hogy fél kilenckor már ébren legyek. De sajnos valamiért nem tudok visszaaludni. Így hát fel is hagyok a próbálkozással. A hátamon fekve bámulom a plafont, s a Mirás ügyön agyalok. De végül meg kell hogy állapítsam, hogy az egésznek még nincs vége. Ugyanis ahányszor beszéltem eddig a lánnyal, nem mondta, hogy oké, semmi baj, vagy ehhez hasonlót... Szóval ez azt jelenti, hogy Mira még mindig nem bocsájtott meg. Pedig annyira nem is viselkedtem rosszul és részben Amira hibája is volt. Na mindegy... A lényeg az, hogyha a legközelebbi bocsánatkérésemnél sem fog megbocsájtani, akkor én otthagyom. Végleg. Elegem van már a makacsságából. Na mindegy.
Miután ezt megbeszélem magamban, felkelek az ágyikómból - ami még mindig nem olyan puha, mint az otthoni - s a nagy ruhásszekrényhez tipegek. Kinyitom az ajtaját, s elhúzok egy nadrágot, pólót és pulcsit. Ezeket mind magamra veszem, aztán már csak a cipőmet húzom fel a lábamra. Beletúrok a hajamba s kimegyek a Monstersből. Lassan lépkedek a folyosókon, hiszen még mindig álmos vagyok. Néha-néha még ásítok is egyet. Mivel felszeretnék egy kicsit pörögni, befordulok a konyhába, s az egyik manótól egy bögre kávét kérek. A kis lény rögtön el is megy, hogy elkészítse nekem azt, amit kértem. Nem kell rá sokat várnom, pár perc alatt megjelenik a fekete löttyömmel. Rámosolygok a manóra, majd kisétálok a konyhából. Belekortyolok a kávéba, és az erkély felé veszem az irányt. Pont jó lesz az a hely számomra. Nyugis és szép. Tökéletes.
Kinyitom az ajtót, s helyet foglalok az egyik székben. A legközelebbi asztalra ráteszem a kávémat, s csendben ülök tovább. Hallgatom a madarak énekét, s nézem a tájat. Innen olyan gyönyörű minden, de legfőképp a falu. Ámde nem sokáig lehetek egyedül, ugyanis hallom, hogy nyílik az ajtó. A francba... Csak most az egyszer szerettem volna egyedül lenni, és...
Nem tudom magamban befejezni a mondatot, ugyanis az ismeretlen helyet foglal mellettem. De nem leszek ellenséges, sem bunkó. Inkább megismerem a lányt, hátha jó fej. Amúgy is rég beszélgettem már ismeretlenekkel. Épp itt az ideje.
 - Szia! - köszönök vidáman. Bár azért lehetett a hangomon érezni, hogy ez még nem az az igazi vidám hang, de egyelőre ez is megteszi. A leányzó felém nyújtja a kezét, s bemutatkozik.
 - Én pedig Zachary Alex Williams Circle lennék, prefektus - mondom mosolyogva. Elismétlem magamban a leányzó nevét. Abonyi Szelina Bogárka. Na, ilyen nevet sem hallottam még. De ez a Bogárka név tetszik, olyan kis aranyos...
 - Te nem rellonos vagy véletlenül?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint