28. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! Love
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 16. 10:03 | Link

Ágoston
ruha

Ezt nem hiszem el! Mikor lett apám ilyen.......ilyen elviselhetetlen? Csak egy saját baglyot kértem tőle, mert így is mindig - szerencsére nem sokszor - Lautól kérem kölcsön a baglyát, mert nekem nincs. Csak ezt az egyet kértem tőle, és erre mit válaszolt, na mit? "Vegyél magadnak." Ha tényleg azt akarja, hogy ismét olyan viszonyban legyünk mint rég, akkor elég rossz úton halad.
Egy cseppnyi haraggal, amit apám keltett bennem, indulok el a szobámból. Egy olyan helyet keresek, ahol ki tudom szellőztetni a fejem,és némileg le tudok nyugodni. Erre szerintem a legalkalmasabb hely az erkély, így az felé vettem az irányt.
Szerencsémre senki nincs itt, így nyugodtan össze tudom szedni gondolataimat. Nekitámaszkodok a korlátnak, onnan nézek le Bagolyfalvára. most kifejezetten sok ember vám kinn az utcákon, ilyenkor szeretem figyelni őket, ahogy épp dolgukra sietnek, vagy épp gyerekeikkel mennek a játszótérre, vagy máshová.
Utoljára módosította:Keiko Sama, 2013. június 16. 10:04
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2013. június 16. 11:36 | Link

Keiko



Mostanság sokat vagyok a faluban, de természetesen a kastély is nagy kedvenc. Először nem hittem el, hogy tényleg olyan hatalmas lesz, annyi felfedezni való hellyel, mint amilyennek mindenki mesélte, de most már belátom, hogy tényleg így van. Nagyon is alábecsültem ezek szerint az iskolát, de én már csak ilyen vagyok. A felderítést tehát hamar elkezdtem. Miután végre elkerültem abból a tömegszállóból egy normális, rendes szobába (én kaptam a legjobb szobatársakat ám!) valahogy több időm lett. Az első hetekben ráálltam a tanulásra, megszoktam a legalapvetőbb újdonságokat, nekiláttam behozni elmaradásaimat. Lelkes és szorgalmas gyerek vagyok, jó kobakkal, nem lepődtem meg ezen. Anya tanácsára csináltam azt, hogy nagyon rákapcsoltam az elején, és igaza lett. Most jöhet a pihenés.
Először csak a legalapvetőbb termeket, folyosókat találtam meg. Az útvonalat a Navine körlet felé, a Nagyterembe, a főbb kijáratokhoz, tantermekhez, ilyenek. Utána elkalandoztam, megtudtam, hogy hol a konyha, hol lehet kikapcsolódni. Régi vágyam volt a kastélyt körülvevő vidék, így a falu panorámájának megcsodálása is, amihez egyik sárga háztársam elmondta, hogy kiváló hely az erkély. Erkély? Na de milyen... Nem nagyon ismertem azt a helyet, de gondoltam, hogy valamelyik emeleten lesz. Aztán körbekérdeztem és útnak is indultam a taláromban. Igen, sokszor hordom az iskolai talárt, mert szerintem nagyon jól áll rajtam... Haza akarom vinni és akarok csinálni egy fényképet magamról az okostelefonomon, mert itt sajnos nem lehet. Más suliba is kellene egyenruha.
Sikeresen megtaláltam az erkélyt, rajtam kívül csak egy lány ácsorgott ott, a kilátást csodálva. Ő valamivel furább ruhát viselt, arcvonása is idegen volt számomra, egyből lejött, hogy valószínűleg Ázsiából származhatott. Hogy kínai, vagy japán, esetleg koreai, azt nem tudtam eldönteni, bár utóbbit kizártam. Szuper! Mindig is szerettem volna egy ázsiai barátot! Szerintem tök barátságosak... A múltkor láttam egy filmet a tévében a kínai-magyar általános iskoláról Pesten, tök érdekes volt, ahogy a mindennapokról meséltek. Ez az alkalom jó lesz arra, hogy megtudjam, tényleg rendesek-e, vagy csak a film akarta beetetni a közönséget. Odarobogtam a lány mellé és én is bambulni kezdtem a táj felé.
- Szia, bocsesz, nem zavarlak?
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 16. 13:31 | Link

Ágoston

Még nem voltam itt olyan sokszor, de szeretek itt lenni, és lenézni az emberekre, mert ilyenkor, ha csak illúzió is, de pár percre nagynak érezhettem magam.
Észreveszek egy kislányt, aki az apjával halad épp a játszótér felé, látszólag nagyon boldogok együtt. Ezt látva elgondolkozom azon, hogy hol romlott el a kapcsolatom az apámmal. Talán nemcsak csak az ő hibája, hanem az enyém is. Talán kicsit megértőbbnek kellett volna lennem akkor, amikor elment, mert neki a munka mindig is fontos volt, és mikor próbálkozott visszaállítani a kapcsolatot, nem kellett volna olyan elutasítónak lennem.
Gondolataim kavalkádjából egy srác hangja húzott ki.
- Szia, nem zavarsz - feleltem, egy mosoly kíséretében, majd végignéztem a fiún. A talárjában van, de nem értem miért, ma nincs tanítás.
Egy pár percig csendben nézzük a tájat, de a kíváncsiság elhatalmasodik rajtam, s elkezdek kérdezős ködni. Én nagyon kíváncsi vagyok, ezt anyámtól örököltem, de ez néha a káromra válik.
- Miért van rajtad a talár? - kérdem, s közben odafordulok hozzá, és kíváncsian nézek rá.
Utoljára módosította:Keiko Sama, 2013. június 16. 13:31
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2013. június 16. 16:01 | Link

Keiko

Szerencsére nem hajtott el. Eddig szimpatikus a lány.
- Akkor okés. - vigyorodtam el, majd újra visszameredtem a vidék bámulásába. Szép... Itt a nyár, az ég egy kicsikét felhős, de jó időnk van. Kizöldült már réges rég minden, most már a gyümölcsök hiányoznak. De lassan azok is érni kezdenek.
- Ja, hogy... Háát. Talán azért, mert hirtelen azt tudtam magamra kapni a leghamarabb. Nem akartam túl sok ideig ruhát válogatni, utálom. És szerintem jól áll nekem, nemde? - nevettem, pózolva egyet a lánynak - És a házam címere is rajta van, szóval azt nem kell megválaszolnom. Navine, látod?
Jobb magyarázatot nem tudtam adni. Igazából én sem tudom. Ez egy olyan dolog, hogy szeretem a talárokat és kész. Eddig nem sokszor volt alkalmam hordani, maximum a farsangon valami maskarát, ami köbö ilyen.
- De mindegy is, nem? Am, kínai vagy japán származású vagy? Mesélsz az ottani életről, meg ilyenekről?
Reméltem, hogy nem bántom meg ezzel túlságosan és nem veszi tolakodásnak. Én is elég kíváncsi tudok lenni.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2013. június 17. 22:40
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 17. 11:45 | Link

Ágoston

- És tényleg, milyen jól áll neked - nevetem el magam. - Velem ellentétben, mert az én méretemben már nem volt, így kicsit nagy rám, és elég hülyén néz ki - vigyorgok a srácra.
Első látásra kedvesnek tűnik, és egy kicsit vicces is, jó vele beszélgetni.
- Igen, látom. Én meg amúgy levitás vagyok - bólintok egyet, majd újra a távolba meredek.
A mai nap kifejezetten szép a táj, az eget is csak egy-két felhő rondítja el. A rét is, ahol sokat időztem a tavasszal, már nem virít a virágoktól, a színes kavalkádot a zöld vette át.
- Öhm... Japán származású vagyok..... Vagyis csak félig, de egész eddigi életemet ott éltem le - felelem,majd egy kis szünetet tartok, míg összeszedem a gondolataimat. - Hát... Végül is nincs olyan sok érdekesség Japánban - mondom én aki mindig is ott élt, így természetes hogy számomra nincs ott olyan sok érdekesség. - Az egyetlen ami fontosabb talán, az az hogy nagyon sok ünnep van, ami szerintem már kicsit túlzás és némelyik felesleges is. Az egyetlen ünnep, jobban mondva fesztivál, ami engem érdekel, az a cseresznyefák virágzásnak ünnepe. Sokat veszít az aki nem látja legalább egyszer - na jó, talán ez egy kicsit túlzás volt, de most már mindegy.
- Amúgy a nevem Keiko. Téged hogy hívnak? - kérdem, majd nyújtom felé a kezem.
Utoljára módosította:Keiko Sama, 2013. június 17. 11:46
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2013. június 17. 20:55 | Link

Keiko

- Óh, majd belenősz, ebben a korban indulunk meg, ahogy a szülők is mondanák... Néhány év és sutty! - nevettem - Levita. Kékekkel sosem volt még gondom - meredtem a lányra ravasz, már-már gyanakvó tekintettel. De csak hülyéskedésből. Tudtam ugyanis, hogy a Rellonosoktól kell tartani, a többi házban rendesek az emberek.
- Ünneep?! Én szeretek ünnepelni, egyáltalán nem sajnálnám. És legalább tanítási szünetet is adnak hozzá? Legalább az egy vidám nép. Ú, a cseresznyefák! Hát ja, arról már én is hallottam, meg azért a hírekben itt is mondják. Rákerestem a googleban még régen, nagyon szép. Egyszer vigyél el Japánba, akkor majd megnézem. Legalább lesz ismerős a terepen és nem a vadidegenbe megyek, egyedül - vontam meg a vállam.
Nem tudom, hogy miért gondolja azt, hogy néhány ünnep idegesítő tud lenni egy idő után. Az ünneplésben nincs semmi rossz. Biztosan úgy, hogy ő is onnan való, másként tekint a dolgokra, nekem klassz lenne. Örülnék, ha olyan gazdag és nagy múltú nemzet részese lennék, mint a japánoké. Csak azokat a szemeket nem csípem... De ezt inkább nem mondom meg neki.
- És Fukusima? Nincs ott most sugárzás? - húzom el a szám. Én csak annyit tudok, amennyit a hírekből hallottam.
- Am, Ágoston vagyok! Üdv, Keiko! - ismételtem meg mosolygósan a nevét, mert igen tetszett. Megkönnyebbülve fogtam vele kezet.
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 18. 11:44 | Link

Ágoston

- Ja, lehet - felelem, s közben végig mosolygok. - Bár szerintem nem fogok olyan sokat nőni, mert az anyám sem olyan nagyon magas. Nem is lesz gondod velünk. Legalábbis velem nem. De a többiektől.... Hát... Ki tudja - mondom, és ravasz tekintetére, szintúgy ravasz tekintettel válaszolok, majd elnevetem magam. Remélem nem veszi komolyan, és ő is tudja, hogy a rellonosoktól kell csak tartani. Meg amúgy is csak viccnek szántam.
- Öhm... Igen, legtöbbször, de nálunk általában egybeesik a cseresznye virágzás a tanév kezdetével, így annál nem, de van amikor az órát kinn a cseresznyefák alatt tartjuk - fejtem ki, és az utolsó mondatnál elmosolyodom. - Majd egyszer. Talán ha kijártuk a sulit. Biztos tetszene neked is.
Úgy látom ő nagyon odavan az ünnepekért. Ezt meg is tudom érteni, mert régen én is nagyon imádtam az ünnepeket.Na nem mintha most nem szeretném, csak már nem annyira mint régen.
- Hát azt nem tudom, de nagy valószínűséggel van. - mondom. - Hisz gondolj csak bele, Csernobilban is talán még máig is van egy kis sugárzás. Amúgy még egész kis koromban voltam ott, de szerintem már nem is fogok oda visszatérni - kicsit elhúztam a szám, mikor erről beszéltem, de aztán mikor bemutatkozott, a mosolyától nem is mosolyognom kellett.
- Éés, mióta vagy itt a suliban? Van már sok barátod? - kérdem, s beszédem végigkíséri egy - szerintem - kissé idióta mosoly
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2013. június 19. 09:53 | Link

Keiko

- A genetika több nemzedék távlatából is képes meglepetéseket okozni. Sosem tudhatod, hogy mit fogsz örökölni, főleg, ha van magyar rokonod is. Szóval ne izgulj... Legrosszabb esetben elviszitek a szabászatba és megcsinálják nektek, csak az egy kicsit drága. Esetleg még... - vakartam meg az állam - megpróbálhatnád pálcával méretre szabni, csak ahhoz jól kell tudni varázsolni. Engem ne kérj, én biztosan nem vállalkozom ilyesmikre! - nevettem.
Keiko utána elég sok dolgot mesélt. Örültem, hogy nem utasította el az esetleges jövőbeni japán körutazásomat. Ugyan nem sok esélyt látok rá, mert nem hiszem, hogy addig megőrizzük és kijavítjuk kapcsolatunkat annyira, hogy elmenjek vele úgy, hogy anya is elengedjen, de azért jólesett. Nagyon érdekes, amiket mesél. Máskor is kérdezgetek tőle Japánról, de egyelőre ennyi elég. Ne vegyen tolakodó, kíváncsiskodó embernek. Mondjuk utóbbiban nem tévedne.
- Néhány hete érkeztem - gondolkodtam el egy pillanatra a kérdésen, belebámulva a semmibe - És azóta is itt dekkolok. Azért picit később, mert felkészítettek az itteni életre. Eleinte még így is furcsa volt, de szépen fokozatosan bele fogok rázódni a varázsvilágba. Te aranyvérű vagy?
A barátos kérdésével igen lázba hozott, nem is nagyon tudtam mit válaszolni erre. Keresztbe tettem a lábaim és egy picit zavartan, hebegve, próbáltam válaszolni.
- Hogy a barátok? Jaaa! Itt sok a jó fej diák, bár egyikkel sem szoktam még annyira össze. Egyelőre csak puhatolózom, aztán meglátjuk. Ráérek, nem? Képzeld el, hogy az eddigi legjobb legjobb barátom most épp vadul készül a tusára, szóval egy ideig nem nagyon ér rá, de szurkolok neki és majd meglátogatom, ha tudom. És neked, Keiko?
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 20. 13:56 | Link

Ágoston

- Hát, félig magyar vagyok - felelem nevetve. - Apám magyar - ebben az utolsó mondatban hangom elkomolyodik, és talán egy kis megvetést is lehet benne hallani. Ha jó a felfogóképessége, akkor ebből az egy mondatból rájöhet, hogy nem épp a legjobb a viszonyom az apámmal. -Hát igen, szerintem a szabó lesz a megoldás, van majd megkérek egy jó varázslót hogy segítsen, mert ha én csinálnám abból csak baj lenne - nevetek.
Örülök, hogy valaki érdeklődik az országom kultúrája iránt, és szeretne róla néhány dolgot megtanulni. Eddig még senki nem volt kíváncsi ennyire Japánra, de be kell vallanom, örülök is neki, nagyon, s érdeklődését egy mosollyal viszonzom.
- Szóval te nemrég tudtad meg, hogy varázsló vagy? - kérdem, egy kíváncsian. - én már 6 éves korom óta tudom magamról az igazságot. Nem, nem vagyok aranyvérű. Félvér vagyok. Apám varázsló, anyám mugli. És te? - Kicsit azért reménykedem abban, hogy nem aranyvér, mert a másodunokatesóim,akik aranyvérűek, és nagyon beképzeltek, meg kétszínűek. Bár biztos vannak kivételek, és ő kedvesnek tűnik, és nem hiszem hogy kétszínű lenne, mégha aranyvérű is.
Mikor a barátairól kérdezem, kicsit zavartnak látszik, de azért válaszol.
- Hát, nincsen olyan sok barátom - kicsit habozok a válaszadással, és remeg is a szám, miközben beszélek, amit valószínű, hogy ő is észrevett. - Az igaz, hogy már egy ideje itt vagyok, de az első pár héten nem igazán akartam senkivel sem barátkozni, csak azt akartam, hogy valahogy bírjam ki ezt a pár évet. - mondom, egy félmosollyal kísérve.
- Ésúgy mit szeretsz szabadidődben csinálni? - kérdezek rá, mert engem nagyon érdekelnek az ilyen dolgok. Talán még az is kiderül, hogy vám közös pontunk.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Fandler Ágoston
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 2644
Írta: 2013. június 24. 11:39 | Link

Keiko



- Nem csíped apud?
- pislogtam döbbenten. Nem is tudom, a hangjából ez jött le. Talán nem akar félig magyar, félig japán lenni, inkább lenne teljes egészében japán. Sokszor vannak megérzéseim, ami az elején elég furcsa volt, már-már ijesztő, de aztán megbékéltem vele. Legtöbbször bejön, szóval tuti jó móka.
- Én szeretem a szüleimet. - motyogtam lesütött szemekkel, mert csak úgy volt tiszta a lelkiismeretem, ha ezt rögvest megjegyzem a lánynak.
Utána jött egy olyan kérdés, ami... Hé, mindig ezzel jönnek? Azt hiszem ez lassan olyan téma lesz, mint a focimeccs vagy a legújabb Playstation játék. Kellemetlen érzés mindenkinek elmondani, mert olyan érzés, mintha egy macska lennék és mindenki azt kérdezné, milyen fajtájú vagyok. Na ne!
- Nemrég, nemrég... Passz, fél éve talán. De tudod, valamit mindig is éreztem. Csak azt hittem, hogy csak képzelgek vagy valami. Klassz dolog ez az egész kastély, de otthon is szívesen lennék. A szüleim muglik, csak azért vagyok itt, hogy megtanuljam kezelni a varázserőmet. Eddig nem annyira ment... A testvéreimnek sincs varázsereje, talán még a húgomban van meg ez a képesség, de ez már csak reménykedés...
Picit mindig elszomorít vagy éppen elgondolkodtat, ha ilyenről kérdeznek. Utána néhány percig általában elcsendesedem. Így tettem most is. Szemeim a távoli messzeségbe meresztettem. Nem tudtam hirtelen, melyik égtáj felé nézek, de azt reméltem talán arra, amerre most a családom van.
- Ugyan már, Keiko! Nem rossz itt lenni, biztos találsz majd barátokat. Elég sokat fogunk itt rohadni, szóval használjuk ki! - mosolyogtam - Mindig jó, ha vannak barátaid.
- Én, szabadidőmben? Rajzolok, énekelek, gitározom, kajakozom, olvasok, tesóimmal játszom, kirándulok, futok, úszom, zenét hallgatok, gépezem. A kastélyban meg lógok, barátkozom vagy tanulok. És tee?
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 26. 14:14 | Link

Ágoston

- Hát nem igazán, vagyis csak az a bajom vele, hogy sokszor olyan elutasító szokott lenni velem szemben, mintha nem is a lánya lennék. Meg neki a munka fontosabb mint én.- felelem, de többet nem is mondok, mert igazából nincs is mit mondanom erről a témáról.
- Anyámat én is szeretem, csak apámmal vannak gondjaim. - mondom, és rávigyorgok Ágostonra, mert azért jó érzés, hogy vannak olyanok akiknek nincs gondjuk a szüleikkel. Végighallgatom, amit mond, s ebből le is esik, hogy sárvérű. Talán valami rosszat kérdeztem? Csak szólt volna, hogy ha zavarja őt a kérdés. Biztos csak valamin gondolkozik,és nem én bántottam meg. Remélem.
- Igen valóban jó a suli, erre én s rájöttem, bár csak az utóbbi időben. Barátaim azok vannak, és tényleg jobb ha nem egyedül vagyunk. - mosolygok rá.
Hű, milyen sokmindent csinál szabadidejében. Mondjuk neki biztos több volt mint nekem, mert neki nem kellett a képességét fejleszteni nap mint nap. Nekem azzal ment el az összes időm, így szórakozásra sok nem jutott.
- Nahát, én annyi mindent nem csinálok szabadidőmben, csak rajzolok, zenélek, írok, olvasok. És persze a kastélyán ugyanazokat, amiket te is. - felelem egy mosoly kíséretében.
Ezek után még egy ideig elbeszélgetünk, de mivel már kezd későre járni, így mindketten elmegyünk a saját házunk felé. Így utólag belegondolva jobb is, hogy nem voltam egyedül, és valakivel tudtam beszélgetni.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint