36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 17. 21:38 | Link

A Rellonos prefi
Időpont: takarodó után


Unatkozok, kell egy kis nyugalom. Annyi minden összejött a napokban, hogy csodának számít, hogy még egyben van a fejem. Szerintem, másnak már régen felrobbant volna, de én valahogy még bírom, de nem tudom meddig. Megszületett a tesóm, itt van a keresztanyum is, kiderült pár családi titok, ráadásul sok a lecke, meg a tanulnivaló is.
Kezd későre járni, de még bőven benne vagyok az időben. Nem fog elveszni az időérzékem, és még időben visszamegyek a Levita toronyba. Hogy merre visz a lábam, azzal nem igazán foglalkozom, csak megyek előre, ameddig nem ütközök akadályba. Valahova a Déli torony környékére, azon belül is az erkélyre tévedtem. Még soha nem jártam itt, de nagyon is tetszik, ahogyan megpillantom a kilátást. Már sötét van, de a kivilágított falu, valami csodásan mutat így. Leültem az egyik ülőalkalmatosságra, és úgy csodáltam tovább a tájat. Ez arra emlékeztet, mikor még Veszprémben voltam az egyik csapattársamnál. Valami magas épület legfelső emeletén laktak, és onnan is nagyon klassz volt a kilátás, de itt sokkal szebb. Teljesen elmerültem a látványban, és unalmamban elkezdtem számolni az épületekből kiáramló fényforrások számát. Egész sokat sikerült megszámolnom, de még nem jutottam a végére, és egészen el is álmosodtam. Az időt sem tudom, hogy mennyi, de biztosan túlléptem már a kijárási időt. A visszaosonás meg nem az erősségem, így muszáj lesz itt maradnom. Talán ha sikerül olyan helyre befészkelni magamat, ahol feltűnés nélkül ellehetek reggelig, akkor minden rendben lesz. Csak kezd hideg is lenni, meg fázok egy kicsit. Kellett nekem kijönnöm. Nagy rumlit nem csinálhatok, mert az feltűnő lenne, szóval a legjobb az lesz, ha fogok két széket, összetolom, és annak hátulja mögé elbújok. A biztonság kedvéért, egy asztalt is odahúzok, hogy rejtsen, majd leülök a földre, nekidöntöm a hátam az ideiglenes rejtekhelyemnek, és nézem tovább a tájat, ameddig el nem alszok.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. május 17. 22:14 | Link

Domusz - a bukta

A napokban túl sok dolog miatt kellett idegeskednie a feketeségnek. Daniel láza, Maximilian meg a betegsége ellenére iszik, Kristófot meg felhúzzák... Egy kis pihenésre vágyott a lány. Szeretett volna meglépni egy-két napra csak úgy magában, cél nélkül. Nem megoldás az elutazás, főleg mivel a tusával még nagyon sok a teendő, de robbanni fog, ez biztos. Ha nem most, akkor kicsit később. És az senkinek sem jó.
Tudta viszont, hogy most nem mehet el. Annál fontosabb szerepe van, hogy megtehesse az egyik pillanatról a másikra való felszívódást. Azonban egy éjszakai kis séta még nem eltűnés, mostanában meg amúgy is keveset császkált takarodó után jóval kint.
A lányok épp, hogy feltűntek a szobában, mikor ő kilépett a fürdőből. Zöld szemei szinte világítottak a sötétben, a fekete szemfestéke meg csak kiemelte még inkább. Haját laza kontyba fogta, a zöld törölközőt pedig lassan csinos ruhára cserélte. Harisnyával és blézerrel biztosította, hogy ne fázzon meg még akkor se, ha kimegy a kastélyból. Hűvös az idő, főleg az éjszakák, és ki tudja, mit hoz az este.
Magassarkújának koppanásai visszhangzottak az üres folyosókon. Pálcája a kezében volt, nem volt hova raknia. Egyedül volt, Ecset és Leo sem tartottak vele, inkább választották a meleg fekhelyüket.
Telt az idő, ami alatt a lány bejárt pár folyosót. Lassan sétálgatott, szépen ürítve ki elméjét. Maga sem tudta hogyan, de az erkélyen kötött ki. Csodás rálátás a falura, nyugalom. Mi kell még?
-Bombarda! -intette pálcájával az ajtótól nem messze összetolt bútorokra. A legnagyobb meglepetésére amint a bútorok darabokra estek, egy kisfiú alakját pillantotta meg.
-Mi a...? Hé, minden oké? -kellemetlen lett volna, ha a rongáláson kívül még bántalmaz is egy kiskölyköt, szóval odament hozzá, és leguggolt elé. Pálcájával az arcába világított, figyelte, hogy nincs-e valami vágás az arcán a robbanás maradványaként.

Ruha
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. május 17. 22:15
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 17. 22:44 | Link

A robbantgató Amira

Elbóbiskoltam, de a fény miatt nem tudtam teljesen elaludni, így aztán mindig fel-felébredtem. A tájat nézve próbáltam mindig visszaaludni, de nem sikerült. Amire azonban nem számítottam, az a társaság. Már lehetett hallani, hogy kopog valami a kövön, ezért összehúztam magamat a rejtekem mögött, és próbáltam nem túl hangosan venni a levegőt, hogy ne bukjak le. Ez azonban nem jött be, mert egy idősebb lány hangját hallom, amint kimond egy bűbájt. Ajjaj, most vajon mi fog felrobbanni!? Hamar megkaptam rá a választ, mert a bunkernak mondható kis tákolmányom, volt-nincs játékot játszok. Elég sok törmelék keletkezett, egy pár végig is karcolta az arcomat, meg a kezeimet, mikor védtem magam... mindhiába. A portól kicsit köhécseltem, de mikor magam elé néztem, egy pálca fénye égette a retináimat. Egy gyengéd, nem túl tolakodó mozdulattal, picit arrébb toltam a pálcát, remélve, hogy a jóval idősebb lány, nem fogja leharapni érte a fejemet.
– Bocsi, csak kiégeti a szememet a fény. –kértem tőle elnézést, hogy ezzel is nyomatékosítsam az előző tettemet, és hogy tényleg elhiggye, nem bántásból toltam el a pálcát. Viszont nem ismerem a lányt, szóval vigyáznom kell vele, mert lehet, hogy egy prefektussal állok –illetve én ülök, ő meg guggol– szemben, és biztosan meg fog büntetni. Ha nem ezért, akkor meg azért, meg tilosan járok. De ameddig nem tudom, hogy valóban az-e, így egyelőre megpróbálok kedves lenni vele, és egy ártalmatlan kérdést teszek fel neki. – Te sem tudsz aludni? –még a válaszát várom, leveszem a szemüvegem, és megtörlöm a lencséit, majd a vércsíkot is letörlöm az arcomról. Ezután ha hagyja, felkelek, és nekidőlök a korlátnak. Így jobban megnézve, szép kis törmelékeket varázsolt ide. – Ezeket meg lehet javítani a Reparoval? –kérdezem tőle, mert ha igen, akkor megpróbálom. Nem vagyok én jártas annyira, hogy tudjam meg lehet-e javítani, de egy próbát megér, vagy nem?
Utoljára módosította:Nagy B. Dominic, 2013. május 17. 22:45
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. május 18. 10:58 | Link

Sebesült bukta

Különös ez a csend. Pedig azt hitte, kapásból az első öt percben kihágóval fog szembetalálkozni. A büntetésosztogatásban már van tapasztalata, és naná, hogy szereti is. Ezért egy picikét csalódott volt, de azért kedvét nem szegte. Levegőre vágyva tévedt ki az erkélyre, az ajtó becsukódását egyből egy Mirás mozdulat, az ártalmatlan bútorok robbantása követte.
A darabokra törött asztal-, és székdarabok mögül egy köhécselő gyerek bukkant elő, a rellonosból pedig előbújt a begyakorolt anyai ösztön, legalábbis ezt jobb állítani mint az igazságot, hogy gáz lenne bajba kerülnie olyan dologgal, ami semmissé fog válni a darabok helyreállítása után.
A kezét eltolta, persze meg is értette. De muszáj volt jobban odatartania, hogy láthassa a karcolásait. Szemöldökét ráncolva elhúzta száját, de lassan kisimult, mikor egy váratlan kérdést kapott.
-Öh, nem szeretek aludni -ingatta meg a fejét. Ezzel választ kapott arra a kérdésre, hogy vajon a fiú mit keresett ott. -Ha nem tudsz aludni, kijössz inkább ide, hogy megfagyj? -kérdezett vissza. Ajka szegletében mosoly bujkált, smaragdzöld szemei a bujkálót fürkészték.
-Próbáld meg -mosolyogva megvonta a vállát. Kíváncsi lett, mit tud, így szabad terepet adott neki. Felállt, átlépkedett a törött bútorokon, és egy, még ép székre leült, onnan nézte.
-Ó egyébként nevet, házat és évfolyamot. Takarodó után a szobádban kéne aludni -utóbbi mondatánál elfordította a fejét, a falut kezdte figyelni.
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 18. 16:51 | Link

Amira – aki nem is olyan félelmetes

A lány nem vette fel, hogy eltoltam a pálcáját. Már arra is felkészültem, hogy kicsit magasabb hangnemben fog reagálni, de kellemesen csalódtam benne. Ezután felteszem neki a kérdést, amire olyan választ kapok, ami meglep. – Az meg hogyan lehet, hogy nem szeretsz aludni? Álmatlanok az éjszakáid? –kérdezek ismételten. Általában az olyan személyek nem szeretnek aludni, akiknek nincs álmuk, vagy mindig rémálmuk van. A lány is kérdez, amire elmosolyodom. – Nem fogok hazudni. Kicsit unalmasnak találtam már a hálókörletet, ezért kijöttem nézelődni, de elszaladt az idő. –vontam meg aprón a vállamat. Nem szoktam füllenteni, és nem most fogom elkezdeni. Ráadásul nem is szerencsés, ha a hazugság miatt ismerik meg a nevemet.
– Oké, de nem vagyok valami tehetséges. –figyelmeztettem előre a lányt, akinek a nevét még mindig nem tudom, de majd csak eljutunk addig, hogy megkérdezzem. Mivel megengedte, hogy próbálkozzak, így nem is habozok tovább. Előveszem a pálcámat, és a törmelékekre irányítóm. Szét kellene szednem, hogy melyik rész melyikhez tartozik, mert eddig csak tárgyanként tudtam összerakni a dolgokat. Nem baj, itt az ideje gyakorolnom, ha már az órán nem adódik rá lehetőségem. –Reparo! –mondtam ki halkan, de határozottan a bűbáj nevét, és a megfelelő pálcamozdulatot alkalmaztam. Lassan ugyan, de sikerült összeraknom a dolgokat, és a törmelékkupac helyén két szék, és egy asztal keletkezett. Boldogan néztem rá a lányra, de elhúztam a számat, mikor kérte a nevem, házam meg az évfolyamom. – Ohh... szóval prefi vagy? –kérdeztem rá, bár szinte feleslegesen, mert úgy sem kéri más ezeket az infókat. Legalábbis ilyen hivatalosnak mondható formában nem. – Nagy Bátor Dominic, Levita és első. Most viszel a Házvezetőmhöz, vagy valami büntetést kapok? –egyáltalán nem gúnyosan kérdeztem, hanem inkább kíváncsiság csengett a hangomban. Még soha nem kaptak el tilosban... illetve Botond, de akkor sem történt semmi sem. Nem is emlékszem már arra, hogy mi történt aznap. Ja de, leesett a szemüvegem. – Tudod, nem kaptak még el, csak ezért nem tudom, hogy ilyenkor mi is történik. –mondtam el őszintén, majd fogtam egy széket, és odahúztam elé. Leültem rá, és úgy vártam a szavait. Ha büntetést kapok, akkor meg már mindegy, hogy mikor megyek vissza a szobámba.
Utoljára módosította:Nagy B. Dominic, 2013. május 18. 20:55
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. május 19. 18:50 | Link

Ugye, hogy ugye? ^^

Mirának tényleg mosolyt csalt a fiúcska az arcára. Egyszerűen olyan kérdést tudott neki feltenni, amit még más sosem, és a válasz erre egyszerű.
-Néha a valóság jobb, mint az álom. Én szeretem ezt -vonta meg a vállát. Most este nem máson akarta levezetni a feszültséget, és úgy látszott, nem is kell, ugyanis nem lesz aki még rátesz a tűzre. Persze a kihágó az kihágó, viszont úgy tűnt, ő nem tudja, kivel van dolga.
-Legközelebb nézelődj inkább napközben -jegyezte meg válaszképpen, amolyan tanácsként. Végiggondolta, milyen lenne ha befogná a kis srácot Max mellé kitakarítani az egész csárdát... Mira biztos, hogy így vagy úgy de jól fog szórakozni ha eljön a pillanat.
Megrázta a fejét, a lányt nem igazán érdekelte, hogy mennyire ügyes vagy sem. Nem neki kell megcsinálni, meg megfigyeli, mit alkot a gyerek. Általában nem mutat nagy érdeklődést semelyik ember varázstudása irányába, csak a sajátja érdekli.
Végül a kis sebesült megoldotta, és ahhoz képest, hogy állítása szerint nem tehetséges, viszonylag hamar helyrerakta bunkerje darabjait. A feketeség látta rajta, hogy örül neki, szóval ugyan nem, de egy mosollyal biztosította róla, hogy bizony még ő is ügyesnek tartja. Csalódást kellett viszont okoznia a név-ház-évfolyam kérdéssel.
-Örülök Domi. Ugye hívhatlak így? Amira vagyok. Amira Loveguard -szokásosnál kedvesebb volt még a tekintete is, ahogy zöldjeit a kisfiúra szegezte. Halkan felnevetve megingatta fejét, és összehúzta magán a blézert. -Dehogy viszlek, így? -világító pálcájával az arca felé mutatott, és kérte, hogy üljön le.
-Valetudo -első sorban az arcán, majd a kezén keletkezett karcolásokat gyógyította be alig tíz másodperc alatt. -Na, mindjárt jobb, igaz? -még meg is simogatta a kezét. Most mondja valaki, hogy a rellonos olyan gonosz ember.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. május 20. 01:13
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 19. 19:34 | Link

Ühhüm^^

Mosolya, az én arcomra is mosolyt csal. Most szörnyen kellene éreznem magam, amiért elkaptak szabályszegésért, de valahogy mégsem vagyok elkenődve.
– Ez igaz, de azért aludni is kell valamikor. –jegyeztem meg mosolyogva. Én szeretem mind a két világot, mert álmaimban olyan helyeken lehetek, ahova a valóságban soha nem juthatok el. Vagy lehet eljutok, de az még biztosan messze van.
– De úgy hogy lássam az éjjeli falut? –talán erre is van valami tanácsa, vagy most már tényleg meg fog büntetni. Így is számítok rá, mert azért csak megszegtem a szabályokat, és bár jól elbeszélgetünk itt, azért mégis csak egy prefektus. Viszonylag gyorsan összerakom a bútordarabokat, amire egy elismerő mosolyt kapok tőle. Magam sem hittem, hogy sikerül majd úgy megjavítanom őket, hogy az összes törmelék egy kupacban van. Mégis képes vagyok erre is, és ezzel a sikerrel, már volt értelme kijönni ide.
– Persze, nyugodtan. Örülök Amira. Szép neved van. –mosolyogva néztem rá, majd ismét a falura, mely gyönyörű fényben pompázott. Már voltam ott párszor, és egészen klassz hely, így este meg csak szebb. Jó, hogy innen tökéletesen lehet látni a tájat. Amira nevetni kezd a kérdésemre, amit elsőre nem értettem, de a fel nem tett kérdésemre, hamarosan meg is kaptam a választ. Meggyógyított, egy a számomra még ismeretlen varázslattal, és feltett egy kérdést is, amikor végzett. – Köszönöm, így sokkal jobb. –válaszoltam a kérdésére, és meglepődve tapasztaltam, hogy már egy darab karc sincs a kezemen, és így feltételezhetem azt, hogy az arcomon sincs. Mikor megsimogatta a kezemet, már húztam volna el, de elfogott az érzés, hogy hiányzik anyu. Picit megrázom a fejemet, hogy kiverjem belőle ezt a gondolatot, mert ilyenkor mindig könnyezni kezdek, és az most nem lenne célszerű.
– Nos, most mi fog következni? –teszek fel egy ártalmatlan kérdést, és várom a válaszát. Már meggyógyított, nincs semmi akadálya, hogy Rédey bácsi elé vigyen, ha úgy akarja.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. május 20. 01:13 | Link

Öcsike

Ha Mira nem alszik, akkor az látszik a szemén és a viselkedésén is. Mostanság az alvásideje normális, a szokásos. Télen jobban szeret aludni, de mivel az éjszaka a kedvenc napszaka, leginkább későn fekszik le és korán kel. Mármint ahhoz képest, hogy mikor kerül ágyba.
-Hm...hát amikor én annyi idős voltam mint te, nem innen néztem, hanem lementem -mosolyogva gondol vissza azokra az időkre, amikor még csak próbálgatta szárnyait. Az első kocsmázására is emlékszik. Nagyon kinézték onnan, és leült Annához. Akkor még borzalmasnak tartotta az alkoholt, és szerencsétlenkedett is egy sort. Akkoriban tényleg durván ügyetlenkedett, nem egyszer kötött ki a padlón vagy a földön.
Most meg már prefektus nem is kis ideje, és örömmel kihasználja a rangját. Ezzel jár, hogy bármikor úgy sétafikálhat a kastélyban, hogy nincs veszélyben, és még büntetést is osztogathat. Szegény fiú is kifogta, bár rajta még látszott amit mondott, hogy nem volt szerencséje büntihez.
-Köszi, tudom -bólintott rá. Még szép, hogy szép neve van. Mélyen beszívta a hűvöskés, de már tavaszi levegőt. Imád itt lenni, minden olyan tiszta, nem mint otthon. Hiába a közeli erdő, ott más minden.
Csak a simogatással jelezte, hogy természetes, nem kell megköszönni. Ő okozta, tehát neki kell helyrehozni. Ez pedig egy elég egyszerű, mégis nagyszerű varázslat volt, garancia arra, hogy ami történt, eltusolható.
-Most vissza kellene kísérnem téged a körletedhez -jelentette ki lassan a fiú felé fordítva a fejét. Belülről az ajkába harapott, gondolkozott, hogy mit csináljon. Nem volt kedve megmozdulni, Domi meg egészen kellemes társaságnak bizonyult. -De az még ráér, igaz?
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 20. 10:58 | Link

Tesó <3

– Kicsapatni még nem szeretném magamat, inkább maradok itt, és innen figyelem a falut. Legalábbis esténként, mert hétvégén sokszor lemegyek, meg akkor is, amikor kifogyok valamiből. –azért, annyira még nem vagyok szabályszegő, hogy éjszaka leszökjek a faluba. Lehet, hogy Amira sem úgy értette, de ameddig nem magyarázza meg pontosan, hogy miként is értsem a szavait, addig így fogom értelmezni. Majd, ha Keresztanyuék beköltöznek, akkor este is ki fogok menni a faluba, főleg hétvégén, és mindig velük.
– A nevedből ítélve, angol lehetsz. Aranyvérű vagy? –kérdeztem rá kedvesen mosolyogva. Foglalkoztat a kérdés, hogy ő vajon elítéli-e az olyan varázslókat, mint én. Mert, ha igen, akkor könnyedén a célpontjává válhatok, és én azt nem igazán szeretném. Jó nekem a csendes kis nyugalom, nem kell nekem az, hogy mindennap rettegjek, mert kergetnek.
– Elvileg te vagy a prefektus, neked kell tudnod, hogy ilyenkor mit kell tenni. A büntetést úgy sem úszom meg, akkor meg miért ne beszélgethetnénk? Úgy sem tudunk aludni. –vontam meg aprón a vállamat. Kedves tőle, hogy még nem cibál vissza a Levitához, hanem maradhatok vele. Visszaaludni, valószínűleg már nem fogok tudni, így csak forgolódnék az ágyban, azzal meg felkelteném a többieket. Akkor már inkább beszélgetek Amirával, és nem kapok érte morgolódó szavakat. Maximum akkor, ha valami olyan témára tapintok, mire nem kellett volna, de azt úgy is meg fogom tudni időben.
– Hogyan és miért lettél prefektus? –kérdezem meg váratlanul. Igazán foglalkoztat a kérdés, hogy valaki miért is szeret prefektus lenni. Jó, mászkálhat éjszaka, meg büntetéseket osztogathat, de nem hiszem, hogy mindenki ez miatt lett prefi. Én, ha az lennék, nem tudom, hogy mennyire hallgatnának rám. Az elsősök, meg a másodikosok még talán, de a felsőbb évfolyamosokban nem vagyok olyan biztos. Végül is, én csak tenném a dolgomat, kiadnám a büntetéseket, és ha nem végzik el, akkor szólok a HV-jának. Onnan meg már nem az én dolgom, hogy behajtja-e az illetőn, vagy sem. Még Amira válaszára várok, ismét kinézek a falura, hisz annak fényei, olyan csodásak.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. május 21. 19:19 | Link

Öcsike

-Jól teszed. Ha nem muszáj, ne kerülj bajba -igazából Mira csak örül, ha még egy párszor nyakon csípi a fiút, hisz a bünti az bünti, teljesen mindegy, ki kapja. A szerencsésebbek mondjuk tudnak úgy csatangolni akár a faluban is, hogy bárki is észrevenné őket. Ilyen volt a lány is. Talán egyszer, vagy maximum kétszer kapták el amíg nem volt jelvénye, és most már nem növeli a lógósok számát, inkább járőrözik mások pechjére. A bátrabbaknak már a faluban sincs nyugtuk mióta amolyan lakófélévé vált, hisz ha ott sétál, vagy csak kinéz a ház ablakán, egyszerűen kinézi magának a szabályszegőket.
-Igen és igen. Bár szerintem az aranyvér vagy nem aranyvér nem fontos. Csak a családom szerint -pillantása a mondat közepétől eléggé sötétre változott. Ugyanis a szülei...nem utálják a mugli származásúakat, viszont egyik gyerekük mellé sem engedik az olyan párt. És ez eléggé megnehezíti Mira kapcsolatát Kristóffal, mert már tényleg szeretné otthon bemutatni, de a legutóbbi nagy balhé után nem meri. Meg azóta hazajárni sem szeret annyira. -Te mi vagy? -pillantott rá immár újra mosolyogva.
-Hát azt biztos is, hogy nem úszod meg. És igazad van, szóval még egy kicsit maradhatunk -bólintott rá a maradásra. -Nem fázol? -na nem mintha tudott volna vele sok mindent kezdeni, de azért megkérdezte ahogy jobban szemügyre vette. Napközben lehet, hogy meleg van, az éjszaka viszont elég hűvös tud lenni.
-Ez egy nagyon jó kérdés... -muszáj volt kicsit elgondolkoznia a válaszon. Nem tudná megfogalmazni, hogy pontosan mi késztette arra, hogy prefektus legyen. A falut pásztázta, ezután sem nézett vissza. -Kellemest a hasznossal. Terveim közt szerepelt ezzel, hogy úgymond megváltoztasson. Elég más voltam régebben, nem jó értelemben. Engem nem zavart, de másokat igen. Meg hát éjszakai bagolyként mi lehetne jobb az engedélyezett sétáknál? -hófehér fogait kivillantva mosolyodott el. Talán van még oka, de most csak ennyi jutott eszébe.
-Szeretsz itt lenni? Nem hiányzik az otthon? -oldalra döntötte a fejét, így nézett a társaságára újra.
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy B. Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 22. 10:30 | Link

Tesó <3

– Ebben a tanévben nem is nagyon szeretnék. Majd talán akkor, ha idősebb leszek, de még akkor is inkább maradok jó kisfiú. –vigyorogva néztem a lány szemeibe, majd kicsit fel is kacagtam. Még fiatal vagyok, jó kisfiú maradok, ha idősebb leszek akkor is jó leszek, csak már nem kicsi. Rákérdeztem, hogy aranyvérű-e, de a válasza közepénél, mikor megváltozott a tekintete, kicsit megijedtem. Azért az megnyugtató, hogy neki nem fontos a vér, de nem értem, hogy miért sötétült el a tekintete. Talán nem szereti a családját, és most egy érzékeny pontra tapintottam, ami ezt váltotta ki belőle!? Mielőtt bocsánatot kérhettem volna, rákérdezett az én származásomra. Hát, most jön a hideg zuhany.
– Én apai ágról magyar, anyai ágról meg lengyel vagyok, és mugliszületésű. A mamánál aludt ki a mágia, nálam pedig újraéledt. –vontam meg a vállamat, és igazából már nem is olyan vészes ezt kimondani. Így meg főleg nem, hogy tudom, hogy melyik felmenőmtől nincs mágia. Arról meg nem én tehetek, hogy pont nálam éledt újra, és így lettem mugliszületésű varázsló.
– Pedig reménykedtem benne. –vigyorogtam halványan, de ezzel nem azt akartam elérni, hogy ne adjon büntit, csak egész furcsának tartom ezt az egész szitut. Elkaptak, mégis nem olyan gonosz velem a prefektus, és még beszélgetünk is. Botond után, ő a második jó fej prefi... mivel többel nem is találkoztam még, és nem is szeretnék. – Kicsit, de nem vészes. –válaszoltam feltett kérdésére, miközben felhúztam a lábaimat, és a székre tettem, hogy térdeimet át tudjam karolni, ezzel is melegítve magamat egy kicsit.
Kérdésemre, melyben megkérdeztem, hogy miért és hogyan lett prefektus, nem kaptam azonnal választ. Talán már nem is emlékszik rá pontosan, vagy éppen azért gondolkodik ennyit, mert nem szeretne nekem hazudni. Jól esik a társasága, ezért is megérte már kijönni. A válaszán, viszont elmosolyodtam. – Cseles. Ezért tényleg megéri prefinek lenni. Bármikor sétálgathatsz, és még nem is kerülsz érte bajba. –oldalra döntött fejjel néztem rá, majd a falura. Kérdésére kicsit felsóhajtottam, váratlanul ért, mert nem emlékszem, hogy kérdezte-e ezt már valaki. Talán Rora az első napomon.
– Szeretek itt lenni. Eleinte szokatlan volt, meg minden, de tök jó hely. De, hiányzik a családom, a csapatom, meg a barátaim. A legjobban, viszont a soha nem látott húgom hiányzik. Anya még terhes volt, mikor eljöttem ide, és nem rég szült. Majd csak tanév végén láthatom a kistesóm... –kicsit elszomorodtam a mondat végén, de próbáltam elrejteni az arcomat a lány elől, kisebb-nagyobb sikerrel. Mire vége lesz az évnek, húgi már nagy lesz, és így nem láthatom piciként, csak képeken. Az meg nem ugyanaz, de mindegy is. Ez van, ezt kell elfogadnom.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. május 23. 20:38 | Link

Öcsikém

Felnevetett azon a vigyoron, amivel a fiú felvázolta a jövőre való terveit. Persze, Amira is így gondolta. Ő majd jókislány marad mindig. Ahhoz képest a fél iskola szívből gyűlöli, a másik fele meg vagy szereti, vagy nem is ismeri rendesen.
-Maradj is -csak ennyit fűzött hozzá, majd mosolyogva a falura pillantott.
Kicsit felkavarta amit kérdezett tőle. Vagyis inkább a válasza, hiszen már az aranyvérűségből eszébe jutott az, amit az anyjáék lehisztiztek mikor karácsonykor megtudták Kristóf származását.
Sok diák van az iskolában, aki félvér és nem csak a varázsképességeket illetően. Nem mondott rá semmit, csak bólintott, hogy érti, és elraktározta az informciókat. Nagyon kevés emberrel tesz így, általában teljesen hidegen hagyja mások származása, sőt, még a nevük is, arra meg nem tartja őket méltónak, hogy el is raktározza a fejében a haszontalan infókat.
-Persze, mindenki reménykedik benne -megvonta a vállát, mindenféle mosoly vagy érzelemkinyilvánítás nélkül. Még nem tudta pontosan, hogy mi legyen Đominic büntetése, de nem akart neki olyan gonoszat adni, mint amit már egy-kettőnek adott.
Félmosollyal bólogatott. Szereti meglátni a dolgok egyszerre hasznos és jó oldalát, a prefiség pedig pont ilyen. És nagyon élvezi, nem cserélné el semmiért.
-Komolyan? Hát ez eléggé kellemetlen -megértően pislogott felé, a száját elhúzta. Ő nem tudja, milyen lehet nem ott lenni a testvére felnövésénél. Csak két kisebb testvére van, de ők sem vér szerintiek, Maximilian pedig még idősebb mint ő, belőle eléggé elege volt már születésükkor is.
-Erre mondjuk ha szeretnéd, segítek kitalálni valami jó megoldást -kacsintott a fiúra. -Na de most gyere, ideje mennünk -fejével az ajtó felé bökött, mosolyogva felkelt a székből, és Domi vállára téve a kezét indult meg a Levita felé.
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. május 23. 20:38
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint