A vitrinek üvegétől csillogó teremben olyan védelmi bűbájsorozat van, amilyet elképzelni se lehet, hiszen az iskola egész történelme ezen a helyen lett eltárolva. Itt van a legkedveltebb tanároké és házvezetők neve, minden eddigi iskolaelsőé, az összes díjazott kviddicsjátékosé, és másoké, akik kiemelkedtek az iskolatársaik közül valamivel. A nagy rendetlenség csak először zavaró, ha az ember már kétszer végig ment rajta (érdeklődés vagy büntetőmunka), könnyen felismerheti az átlósan felépített, és évekre, díjakra lebontott rendszert. A falak mentén aranyoszlopok díszítik a termet, melyek mindegyikébe bölcs mondások vannak vésve, és összesen tizenkét darab található belőlük. A padló világos színű, de mintha csillámot szórtak volna végig rajta, úgy csillog, ezzel is kiemelve, hogy ez a terem a történetünk feltárásában kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ha az erre járó felpillant, a mennyezeten láthatja az alapítás évének dátumát római számokkal felróva egy alapítási kép alján, melyet a készítői nagy gonddal és pontossággal festettek fel, hogy mindenki jól láthassa, mennyire fontos volt ez a momentum az iskola életében.
Futtasd végig szemeid a kupákon és más díjakon, de vigyázz, maszatos manccsal ne tapogasd a vitrin üvegeit! A szemfülesek észreveszik, hogy néhány helyen hiányzik egy-egy kitüntetés. Vajon hol lehetnek? Többek között az ő neveikkel találkozhatsz, ahogy a serlegeket nézegeted: Iskolaelsők
2006 tavasz/nyár | | Natalia Isilya Arnett, Levita Hela Zitsep, Levita Jenny Amaretto, Levita |
2006-07 ősz/tél | | Hela Zitsep, Levita Riena Webster, Eridon |
2007 tavasz/nyár | | Evian Ale, Navine |
2007-08 ősz/tél | | Teverus Tape, Levita |
2008 tavasz/nyár | | Alexandra R. H. Krise, Rellon |
2008-09 ősz/tél | | Seren E. Weaver, Rellon |
2009 tavasz/nyár | | Rúben Löwenstein, Levita |
2009-10 ősz/tél | | Rúben Löwenstein, Levita |
2010 tavasz/nyár | | Doléance Arslí na Fírinne, Levita |
2010-11 ősz/tél | | Doléance Arslí na Fírinne, Levita |
2011 tavasz/nyár | | Doléance Arslí na Fírinne, Levita |
2011-12 ősz/tél | | Hegyi Nikoletta, Levita |
2012 tavasz/nyár | | Hegyi Nikoletta, Levita |
2012-13 ősz/tél | | Várffy-Zoller Róbert, Rellon |
2013 tavasz/nyár | | László Dalma, Levita |
2013-14 ősz/tél | | Lipovszky Dóra Villő, Levita |
2014 tavasz/nyár | | Katie Runa Blackwood, Levita |
2014-15 ősz/tél | | Nem volt |
2015 tavasz/nyár | | Mezősi Nyeste Veronika, Navine Victoria Fresmoon, Levita |
2015-16 ősz/tél | | Czettner R. Luca, Navine Ombozi Noel, Rellon Seth Gareth Selwyn, Eridon |
2016 tavasz/nyár | | Éjkerti Csermely, Levita Kékessy Arabella, Levita |
2016-17 ősz/tél | | Széplaki Alíz, Navine Kékessy Arabella, Levita |
2017 tavasz/nyár | | Széplaki Alíz, Navine Kékessy Arabella, Levita |
2017-18 ősz/tél | | Reissner Eliza, Rellon |
2018 tavasz/nyár | | Reissner Eliza, Rellon |
2018-19 ősz/tél | | Révay Lili Athalie, Navine |
2019 tavasz/nyár | | Zippzhar Márk Stefán, Levita |
2019-20 ősz/tél | | Ivanich R. Benett, Levita Juhász Laura, Navine |
2020 tavasz/nyár | | Zippzhar Mária Stella, Levita |
2020-21 ősz/tél | | Havas-Mezei Margaréta, Navine Layla Robillard, Navine |
2021 tavasz/nyár | | Havas-Mezei Margaréta, Navine |
2021-22 ősz/tél | | Molnár Zselyke, Eridon Nagy Lívia, Rellon Zippzhar Mária Stella, Levita |
2022 tavasz/nyár | | Nagy Lívia, Rellon Polaris Jomana, Eridon Havas-Mezei Margaréta, Navine |
2022-23 ősz/tél | | Sigrid Agnes Sjölander, Rellon Ohridszki-Füst Álmos, Rellon |
Az év diákjai
2006 tavasz/nyár | | Lee Jordan, Levita |
2006-07 ősz/tél | | Charles Steerforth, Rellon |
2007-08 ősz/tél | | Charles Steerforth, Rellon |
2008 tavasz/nyár | | Hidoi Mononoke, Rellon |
2008-09 ősz/tél | | Allegra Black, Levita |
2009 tavasz/nyár | | Anne Amber, Navine |
2009-10 ősz/tél | | Allegra Black, Levita |
2010 tavasz/nyár | | Seren E. Weaver, Rellon |
2010-11 ősz/tél | | Seren E. Weaver, Rellon |
2011 tavasz/nyár | | Laurena Aquamarine, Levita |
2011-12 ősz/tél | | Cassie Stonan, Navine |
2012 tavasz/nyár | | Cassie Stonan, Navine |
2012-13 ősz/tél | | Dolánszky Alex, Levita |
2013 tavasz/nyár | | Újvári Adria, Navine |
2013-14 ősz/tél | | Ombozi Noel, Rellon |
2014 tavasz/nyár | | Apáthy Hanka, Levita |
2014-15 ősz/tél | | Rentai Bálint, Levita |
2015 tavasz/nyár | | Victoria Fresmoon, Levita |
2015-16 ősz/tél | | Ombozi Noel, Rellon |
2016 tavasz/nyár | | Mikola Keve Áron, Navine |
2016-17 ősz/tél | | Széplaki Alíz, Navine |
2017 tavasz/nyár | | Alison Black, Rellon |
2017-18 ősz/tél | | Daisy Blue Berry, Navine |
2018 tavasz/nyár | | Angelica Black Wing, Levita |
2018-19 ősz/tél | | Zippzhar Mária Stella, Levita |
2019 tavasz/nyár | | Zayday Hudson, Navine |
2019-20 ősz/tél | | Juhász Laura, Navine |
2020 tavasz/nyár | | Scheffer Riza Cirilla, Levita |
2020-21 ősz/tél | | Kőszegi Róza Amélia, Levita |
2021 tavasz/nyár | | Zayday Hudson, Navine |
2021-22 ősz/tél | | Havas-Mezei Margaréta, Navine |
2022 tavasz/nyár | | Bontovich Miksa, Eridon |
2022-23 ősz/tél | | Bontovich Miksa, Eridon |
Az év prefektusai
2007-08 ősz/tél | | Tóth Eszter, Levita |
2008 tavasz/nyár | | Verona Mystéria, Levita |
2008-09 ősz/tél | | Allegra Black, Levita |
2009 tavasz/nyár | | Nicole Sodbury, Levita |
2009-10 ősz/tél | | Allegra Black, Levita |
2010 tavasz/nyár | | Allegra Black, Levita |
2010-11 ősz/tél | | Seren E. Weaver, Rellon |
2011 tavasz/nyár | | Rose V. Prescott, Rellon |
2011-12 ősz/tél | | Cassie Stonan, Navine |
2012 tavasz/nyár | | Laurena Aquamarine, Levita |
2012-13 ősz/tél | | Amira Loveguard, Rellon |
2013 tavasz/nyár | | Gál Botond, Levita |
2013-14 ősz/tél | | Czettner R. Luca, Navine |
2014 tavasz/nyár | | Czettner R. Luca, Navine Keith Coltrane, Eridon |
2014-15 ősz/tél | | Rentai Bálint, Levita Annelie Freya Blomqvist, Rellon |
2015 tavasz/nyár | | Michelle Angelique Saint-Venant, Rellon |
2015-16 ősz/tél | | Ethan R. Saint-Venant, Rellon |
2016 tavasz/nyár | | Ethan R. Saint-Venant, Rellon |
2016-17 ősz/tél | | Széplaki Alíz, Navine |
2017 tavasz/nyár | | Weiler Dante, Rellon |
2017-18 ősz/tél | | Széplaki Alíz, Navine |
2018 tavasz/nyár | | Széplaki Alíz, Navine |
2018-19 ősz/tél | | Thomas Middleton, Navine |
2019 tavasz/nyár | | Thomas Middleton, Navine Zippzhar Mária Stella, Levita |
2019-20 ősz/tél | | Zippzhar Mária Stella, Levita Zippzhar Márk Stefan, Levita |
2020 tavasz/nyár | | Helvey Belián Balázs, Levita |
2020-21 ősz/tél | | Helvey Belián Balázs, Levita |
2021 tavasz/nyár | | Dana Straw Berry, Navine Vizsnyiczky Heléna Sára, Eridon |
2021-22 ősz/tél | | Autumn Rue Danvers, Eridon |
2022 tavasz/nyár | | Kis Laura Grace, Eridon |
2022-23 ősz/tél | | Agárdi Kornélia Auróra, Eridon |
Az év tanárai
2006 tavasz/nyár | | Dycedarg Til Alexandros XVII |
2006-07 ősz/tél | | Mies van der Rohe |
2007-08 ősz/tél | | Richard Stockworth |
2008 tavasz/nyár | | Sebastian Felagund |
2008-09 ősz/tél | | Sebastian Felagund |
2009 tavasz/nyár | | Löwenhjelm Arisztid |
2009-10 ősz/tél | | Löwenhjelm Arisztid |
2010 tavasz/nyár | | Löwenhjelm Arisztid |
2010-11 ősz/tél | | Alexandra Rachel Hanna Krise |
2011 tavasz/nyár | | Seren E. Weaver |
2011-12 ősz/tél | | Kahlil L. Rochard |
2012 tavasz/nyár | | Rédey András-Kálmán |
2012-13 ősz/tél | | Alexandra Rachel Hanna Flaviu |
2013 tavasz/nyár | | Szendrei Véda |
2013-14 ősz/tél | | Artemisia Rubya |
2014 tavasz/nyár | | Emma McNeilly Merkovszky Ádám |
2014-15 ósz/tél | | Merkovszky Ádám |
2015 tavasz/nyár | | Merkovszky Ádám |
2015-16 ősz/tél | | Merkovszky Ádám |
2016 tavasz/nyár | | Huszthy Attila |
2016-17 ősz/tél | | Seth Gareth Selwyn Podmaniczky Ádám |
2017 tavasz/nyár | | Mácsai Zója Várkonyi Zoltán |
2017-18 ősz/tél | | Lewy Bojarski |
2018 tavasz/nyár | | Sárközi Norbert Dorián Várffy-Zoller Róbert |
2018-19 ősz/tél | | Sárközi Norbert Dorián |
2019 tavasz/nyár | | Várffy-Zoller Róbert |
2019-20 ősz/tél | | Ambrózy Henrik |
2020 tavasz/nyár | | Ambrózy Henrik |
2020-21 ősz/tél | | Ardai Tánya |
2021 tavasz/nyár | | Ardai Tánya |
2021-22 ősz/tél | | Farkasházy Rudolf |
2022 tavasz/nyár | | Farkasházy Rudolf Várffy-Zoller Róbert |
2022-23 ősz/tél | | Farkasházy Rudolf |
Az év házvezetői
2009 tavasz/nyár | | Perselus Piton, Rellon |
2009-10 ősz/tél | | C. Geoffrey Wyatt Keating, Navine |
2010-11 ősz/tél | | Nemeskürti L. Richárd, Rellon |
2011 tavasz/nyár | | Jim Goldman, Navine |
2011-12 ősz/tél | | Kahlil L. Rochard, Rellon |
2012 tavasz/nyár | | Nemeskürti L. Richárd, Rellon |
2012-13 ősz/tél | | Kahlil L. Rochard, Eridon |
2013 tavasz/nyár | | Szendrei Véda, Navine |
2013-14 ősz/tél | | Doléance Arslí na Fírinne, Levita |
2014 tavasz/nyár | | Doléance Arslí na Fírinne, Levita |
2014-15 ősz/tél | | Doléance Arslí na Fírinne, Levita |
2015 tavasz/nyár | | Vasváry Richárd Nándor, Rellon |
2015-16 ősz/tél | | Vasváry Richárd Nándor, Rellon |
2016 tavasz/nyár | | Béres Bárcián, Levita |
2016-17 ősz/tél | | Béres Bárcián, Levita |
2017 tavasz/nyár | | Podmaniczky Ádám, Eridon |
2017-18 ősz/tél | | Rea Liebhart, Navine |
2018 tavasz/nyár | | Rea Liebhart, Navine |
2018-19 ősz/tél | | Eleonore Santos, Levita |
2019 tavasz/nyár | | Sárközi Norbert Dorián, Eridon |
2019-20 ősz/tél | | Moon Jang Geum, Levita |
2020 tavasz/nyár | | Keserű Mátyás Flórián, Levita |
2020-21 ősz/tél | | Keserű Mátyás Flórián, Levita |
2021 tavasz/nyár | | Keserű Mátyás Flórián, Levita |
2021-22 ősz/tél | | Farkasházy Rudolf, Eridon |
2022 tavasz/nyár | | Farkasházy Rudolf, Eridon |
2022-23 ősz/tél | | Farkasházy Rudolf, Eridon |
Az év házvezető-helyettesei
2011-12 ősz/tél | | Alexandra Rachel Hanna Flaviu, Rellon |
2012-13 ősz/tél | | Alexandra Rachel Hanna Flaviu, Rellon |
2013 tavasz/nyár | | Seren E. Weaver, Rellon |
2013-14 ősz/tél | | Seren E. Weaver, Rellon |
2014 tavasz/nyár | | Emma McNeilly, Navine |
2014-15 ősz/tél | | Emma McNeilly, Navine |
2015 tavasz/nyár | | Markovitsné Győri Barbara, Rellon |
2015-16 ősz/tél | | Czettner L. Zoé, Navine |
2016 tavasz/nyár | | Naizer Ruben Barnabás, Levita |
2016-17 ősz/tél | | Návay L. Viktor, Eridon Ramholcz Kirill, Rellon |
2017 tavasz/nyár | | Návay L. Viktor, Eridon |
2017-18 ősz/tél | | Lewy Bojarski, Navine |
2018 tavasz/nyár | | Kedves Antal Nimród, Eridon |
2018-19 ősz/tél | | Krushnic Dimitri, Levita |
2019 tavasz/nyár | | Krushnic Dimitri, Levita |
2019-20 ősz/tél | | Szentmihályi L. Izabella, Levita |
2020 tavasz/nyár | | Szentmihályi L. Izabella, Levita |
2020-21 ősz/tél | | Ardai Tánya, Navine |
2021 tavasz/nyár | | Ardai Tánya, Navine |
2021-22 ősz/tél | | Ardai Tánya, Navine |
2022 tavasz/nyár | | dr. Reece Laines, Levita |
2022-23 ősz/tél | | Dr. Kedves Antal Nimród, Eridon |
Házkupa
2012 tavasz/nyár | | Eridon (2590) |
2012-13 ősz/tél | | Levita (4692) |
2013 tavasz/nyár | | Navine (17477) |
2013-14 ősz/tél | | Levita (3976) |
2014 tavasz/nyár | | Levita (5270) |
2014-15 ősz/tél | | Rellon (4585) |
2015 tavasz/nyár | | Levita (3415) |
2015-16 ősz/tél | | Rellon (6811) |
2016 tavasz/nyár | | Navine (5220) |
2016-17 ősz/tél | | Navine (5834) |
2017 tavasz/nyár | | Rellon (1929) |
2017-18 ősz/tél | | Navine (4319) |
2018 tavasz/nyár | | Navine (3519) |
2018-19 ősz/tél | | Navine (3081) |
2019 tavasz/nyár | | Navine (2854) |
2019-20 ősz/tél | | Levita (2067) |
2020 tavasz/nyár | | Rellon (5084) |
2020-21 ősz/tél | | Levita (2393) |
2021 tavasz/nyár | | Eridon (2133) |
2021-22 ősz/tél | | Levita (1190) |
2022 tavasz/nyár | | Eridon (854) |
2022-23 ősz/tél | | Eridon (1124) |
|
|
|
Csend volt. Az a fojtogató, minden cseppjében sűrű, iszonyatos és elemésztő csönd, amit csak azok ismernek, akik túl sokat vannak egyedül. Az a fajta, mikor már a saját lélegzeted sem hallod, mert beburkol valami szörnyű érzés, mikor a szívedet sem érzed dobbanni, és már-már azt hiszed, hogy meghaltál. Ültem a földön, mellettem egy üveg, aminek az alján nem rég még lötyögött valami, de nem igazán szerettem a piát, pár kortynál több nem is kellett, még ha bírtam is volna. Ez is csak azért volt velem, hogy ne legyek egészen egyedül. Nem is olyan rossz társaság egy üveg, lehet nézegetni. Nem tudom, mennyi idő telt el azóta, hogy lejöttem ide, és elbújtam a világ elől a vitrinek között, ahol olyan ritkán jár bárki is. Néha felnéztem egy-egy serlegre, elolvastam a nevet. Feledésbe merültek már ezek a diákok, senki sem tudja itt, hogy kik ők, és néha úgy éreztem, hogy bár kint járok, de engem sem látnak. Eléjük állok a katedrán, de nem vagyok ott a számukra, hallják a hangom, de nem érdekli őket. Mindenkinek van élete, de nekem nincs. Tehetnék érte, hogy legyen, de nincs értelme. Valahogy feleslegesnek éreztem magam a világban, mert már senki sem volt mellettem. Tényleg senki. Senki... Egyedül pedig semmi értelme küzdeni. Mégis mentem és csináltam a dolgom, talán valahol azért, hogy annyira elfáradjak, hogy már gondolkodás nélkül tudjak egy pillanat alatt elaludni, álmaim pedig rég nem voltak már. Nem is tudtam, hogy mit keresek egyáltalán még itt. Könnyű kifelé azt mutatni, hogy nincs semmi baj, hogy csak fáradt vagyok. De nem találtak már rám az emberek a sötét folyosókon soha, mikor a kastélyban kószáltam, felelevenítve rég elfeledett emlékeket, lassan csak szellemmé válva. De ha kellett hát mosolyogtam, és talán nem is látták, hogy valójában odabent folynak a könnyeim. Nem engedtem el magam, nem hagytam, hogy bárki is így lásson. Elbújtam, de nem volt, aki bújtasson, hát meglapultam, mint a vad, amit űznek, és egy évtizedig visszatartott könnyek láttak napvilágot. Mint most.
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 4. 21:46
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37535#post37535][b]Lyra Castle - 2013.01.04. 21:46[/b][/url] Csend volt. Az a fojtogató, minden cseppjében sűrű, iszonyatos és elemésztő csönd, amit csak azok ismernek, akik túl sokat vannak egyedül. Az a fajta, mikor már a saját lélegzeted sem hallod, mert beburkol valami szörnyű érzés, mikor a szívedet sem érzed dobbanni, és már-már azt hiszed, hogy meghaltál. Ültem a földön, mellettem egy üveg, aminek az alján nem rég még lötyögött valami, de nem igazán szerettem a piát, pár kortynál több nem is kellett, még ha bírtam is volna. Ez is csak azért volt velem, hogy ne legyek egészen egyedül. Nem is olyan rossz társaság egy üveg, lehet nézegetni. Nem tudom, mennyi idő telt el azóta, hogy lejöttem ide, és elbújtam a világ elől a vitrinek között, ahol olyan ritkán jár bárki is. Néha felnéztem egy-egy serlegre, elolvastam a nevet. Feledésbe merültek már ezek a diákok, senki sem tudja itt, hogy kik ők, és néha úgy éreztem, hogy bár kint járok, de engem sem látnak. Eléjük állok a katedrán, de nem vagyok ott a számukra, hallják a hangom, de nem érdekli őket. Mindenkinek van élete, de nekem nincs. Tehetnék érte, hogy legyen, de nincs értelme. Valahogy feleslegesnek éreztem magam a világban, mert már senki sem volt mellettem. Tényleg senki. Senki... Egyedül pedig semmi értelme küzdeni. Mégis mentem és csináltam a dolgom, talán valahol azért, hogy annyira elfáradjak, hogy már gondolkodás nélkül tudjak egy pillanat alatt elaludni, álmaim pedig rég nem voltak már. Nem is tudtam, hogy mit keresek egyáltalán még itt. Könnyű kifelé azt mutatni, hogy nincs semmi baj, hogy csak fáradt vagyok. De nem találtak már rám az emberek a sötét folyosókon soha, mikor a kastélyban kószáltam, felelevenítve rég elfeledett emlékeket, lassan csak szellemmé válva. De ha kellett hát mosolyogtam, és talán nem is látták, hogy valójában odabent folynak a könnyeim. Nem engedtem el magam, nem hagytam, hogy bárki is így lásson. Elbújtam, de nem volt, aki bújtasson, hát meglapultam, mint a vad, amit űznek, és egy évtizedig visszatartott könnyek láttak napvilágot. Mint most.
|
|
|
|
Gilbert Blythe Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 4. 22:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37627#post37627][b]Gilbert Blythe - 2013.01.04. 22:55[/b][/url] Gilbert ma már vacsorakor elkezdte tervezni ezt a kalandtúrát- a bőséges étel után szalvétába csomagolt némi pirítóst meg sajtot, mellé még zsebébe dugott egy almát, biztos, ami biztos alapon. Nem a leggyakrabban viselt, könyvlapokból készült, hanem egy másik álarcot választott, mert valahogy jobban illett a hangulatához, ha már sétára indult. Csak pénteken és szombaton kockáztatott ilyeneket, annak tudatában, hogy képes akár egész éjjel tévelyegni és csak hajnalra találni vissza a körletébe, márpedig sajna azon emberek közé tartozott, akik alvás nélkül teljesen hasznavehetetlenek voltak és akár a tanári katedrán is elnyomta az álom- vagy épp állva, ami egy fokkal még kínosabb volt. Most is épp a kastély egy igen kihalt részén kóválygott, cikk-cakkban lődörögve a folyosón, a páncélokat és portrékat nézegetve.* - Gilbert, remélem tudod, mennyire helytelenítem ezt az egészet.-*Hangzott egy félig zsémbes, félig aggodalmas hang a hóna alól.* - Pontosabban, hogy önt is magammal hoztam. De ne aggódjon, nem felejtem ott sehol, ahogy eddig sem.-*Helyesbített a fiú, miközben komótosan tovább ballagott, holott már takarodó után járhatott az idő, azonban ez valahogy nem tudatosult benne. Erre a hétre vége a tanításnak és szeretett volna egy kicsit kikapcsolni, esetleg tovább edzeni, hogy ha lassan is, de megtanulja végre a kastély útvesztőjét. Legalább annyi esze volt, hogy macskaléptekkel közlekedjen.* - Merem remélni.-*Tette hozzá a hang láthatatlan gazdája, mielőtt elhallgatott, nem feszegetve tovább a témát. Gil egy folyosóelágazásnál tanácstalanul hajába túrt, a sarok mögül lesve jobbra, majd balra, nem mintha különbség lett volna a két elé táruló kép közt. Végül a balt választotta, mert ha már a szerencséje bal, akkor jobb annak az irányába menni. Kisvártatva egy terembe ért, megtorpanva és hunyorogva nézve körül- itt gyérebb volt a világítás, mégis, a homályban rengeteg dolog csillogott körötte, medálok, kupák, kitüntetések, tablók és ezer egyéb. Elsétált köztük, a nagyobb feliratokat olvasva, furcsa, szinte táncszerű fordulatokkal, mielőtt apróságokhoz szokott szeme észrevett volna valamit. Csak egy cipő kilógó orrát, semmi egyebet, de elég volt ahhoz, hogy lassan arra vegye az irányt. Két magas szekrény közt asztalszerű vitrin húzódott, onnan kandikált elő az alig látható darabka valakiből. Leguggolt, benézve a sötét zugba, szótlanul szemlélve a lányt és majdnem üres üvegét, majd egy hirtelen ötlettel behúzódott mellé, igaz, leginkább a másik szekrény oldalához dőlt, minél nagyobb teret hagyva neki. Térdeit felhúzva ölébe ejtette a naplót, csendre intve az értetlen és álmos szőke hölgyet, aki egy vállrándításnak megfelelő kis fintorral reagált, eltűnve a napló borítójáról.
|
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 4. 23:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37652#post37652][b]Lyra Castle - 2013.01.04. 23:18[/b][/url] Ezért nem szoktam inni. Ha a vérembe alkohol kerül, akkor lelassulok, kevésbé tudok figyelni, és nem veszem azonnal észre magam körül a zajokat, vagy a közeledő embereket. Most sem hallottam meg a lépteket, amik az ajtótól vezettek egészen a búvóhelyemig, és már csak akkor eszméltem fel, mikor egy álarcos arc nézett szembe velem. Az első mozdulatom az volt, hogy a pálcám után kapjak, de ó, a fenébe is, túl szűk volt a hely, és a kapálózásnak csak egy könyökbeverés lett a vége, én pedig elszalasztottam a pillanatot, amikor meglepetésszerűen lehetett volna támadni és ráadásul lelkiismeret furdalás nélkül, mert a fiú mozdult és leült mellém, én pedig közben fejben összeraktam, hogy ki is az. Nem lett volna szép dolog egy elsőst teljesen leamortizálni, az azért nem az én stílusom. Kába voltam még a sírástól, de most már visszanyeltem a könnyeim, és észrevétlen próbáltam letörölni az arcomról a maradékot, de mikor rájöttem, hogy ez szinte lehetetlen, és a fiú úgyis látott, akkor felhagytam vele, és rá se nézve sziszegtem bele dühösen a sötétbe. - Ha valakinek el mered mondani, hogy így találtál itt, akkor centis cafatokra szedve küldelek fel bagolycsemegének. Épp a maszkja volt az, ami elárulta nekem, hogy ki is ül mellettem, mert az elsősöket egyébként nehezen jegyeztem meg, de ő egyértelműen kilógott közülük. Az meg, hogy ő felismert-e egyáltalán, és bizonyítja az előbbi gondolatmenetemet, miszerint senki se lát, az már olyan mindegy volt. A gondolatra nem tudtam mit tenni, újra gyűlni kezdtek a szememben a könnyek, és nem éreztem magamban elég erőt ahhoz, hogy fogjam magam és keressek egy másik búvóhelyet, sem ahhoz, hogy visszatartsam őket. Küzdöttem, mert gyűlöltem a helyzetet, amibe kerültem, hogy valaki gyengének lát, de már mindegy volt, ha akarom még az után is dönthetek úgy, hogy rituálisan kivégzem, ha már kisírtam magam. Így aztán fogtam az üveget, újra meghúztam az utolsó kortyot is eltüntetve, majd feljebb húztam a lábam, és a térdemet körbeölelve fordultam félig a mellettem lévő szekrény oldalához, hogy legalább az takarja az arcom, amíg összekuporodva hangtalan potyognak a könnyeim. A srác meg csináljon, amit akar. Nem-ér-de-kel.
|
|
|
|
Gilbert Blythe Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 4. 23:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37707#post37707][b]Gilbert Blythe - 2013.01.04. 23:53[/b][/url] A lány első reakciója olyan volt, mintha tetten érte volna- a pálcája után kapott, egy hangos és fájdalmasnak tűnő koppanás kíséretében, ami úgy tűnik, épp elég időt biztosított, hogy átgondolja és letegyen a támadásról. Nem mintha Gil egy pillanatig is jelét adta volna félelemnek vagy menekülési vágynak, szimplán beszusszant a sarokba, némán szemlélődve. Igazából nem nagyon tudott racionális magyarázatot adni tettére, ám nem is törte magát, egyszerűen úgy érezte, hogy most oda szeretne ülni. Nem néztek egymásra, inkább hallása árulta el a másik mozdulatait, ahogy a padlót fürkészte maga előtt, amíg az ingerült sziszegésre meg nem moccant, elmosolyodva és hintázva egyet, térdeit átfogva.* - Nem mintha egy olyan senki szava számítana, mint az enyém-*jegyezte meg halkan, meglehetősen magas, még gyermeteg hangon,*- de egyébként sem állt szándékomban.-*Az órákon többnyire hallgatott és megpróbált nem vonni magára több figyelmet a kelleténél, végezte a dolgát, csendben és rendesen, de nem jelentkezett vagy kereste a lehetőséget, hogy kitűnjön. Persze, tudta, hogy ő Lyra Castle, de egyébként nem nagyon jutottak el hozzá a kastély pletykái és rémhírei, így számára leginkább egy pötty volt egy nagy, fehér térkép közepén, egy név, amitől elindulhat, ha akar...és ha engedik.* - Nem sok madár lakna jól.-*Tette aztán hozzá, némi gondolkodás után, végignézve magán. Még mindig ugyanolyan vékony és kisfiús volt, mint amikor megérkezett, most épp tornacipőben és melegítőben, amit egy egyértelműen teljesen más szetthez tartozó és két számmal nagyobb, kapucnis pulóver egészített ki. Nem húzta rajta össze a cipzárt, így világosan látszott alatta egy elnyűtt, sötét póló, ákombákom motívummal az elején. A szemlélődő nem lehetett biztos benne, az eredeti design része, vagy később, festés során került-e oda. Ahogy a lány elfordult, nem szólt, nem tett megjegyzéseket és a beszélgetést se erőltette, még csak nem is nagyon mocorgott- talán egy egészen kicsit közelebb húzódott, elválva a szekrény oldalától, de egyébként olyan csendben ült, mint aki voltaképp ott sincs. Valamiféle kimondatlan egyezség volt ez most, kettejük között, mert ha nem is értette a könnyek okát vagy ismerte a másik fájdalmát, érezte a súlyt. Ha megígérem, hogy nem nézlek...ülhetek veled?
|
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 5. 00:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37730#post37730][b]Lyra Castle - 2013.01.05. 00:21[/b][/url] Csak egy töredékmásodpercre dermedtem le, mikor a fiú senkinek definiálta magát, de nem válaszoltam semmit. Na és, mi van akkor, ha éppen azt mondta ki, amire én is gondoltam magammal kapcsolatban? Véletlen lehetett, és ez amúgy is egy elég gyakran hallott mondat. Vagy legalábbis azt hiszem... Furcsa volt hallani a gyerek hangját, nem emlékszem, hogy valaha is hallottam volna beszélni ez előtt, bár ha őszinte akarok lenni, akkor kisebb bajom is nagyobb annál, hogy egy-egy diákkal foglalkozzak, még akkor is, ha maszkban jönnek órára. Ez a tény engem nem zavart, nekem mindegy volt, akár fűszoknyában és kókuszmelltartóban is érkezhetett volna bárki, amíg rendesen végzi a munkáját. Mégis, most valami furcsa érzés lopózott lassan a többi közé, valami ami a fiút lengte körül. Az okozhatta, hogy még nem nevetett ki, nem hagyott itt, és úgy általában nem csinált semmit, mint aki... mint aki megérti. És mégis, túl sok volt ez most nekem, az elmúlt időszak ott fájt bennem, és csak lassan csillapodott a felindultságom, miközben kapargatni kezdtem a körmömmel a szekrény oldalát. Nem éreztem, hogy figyelnének, ez pedig megnyugtatott, és valóban, mikor titokban oldalra pillantottam, a fiú maga elé nézett, nem rám. Bölcs dolog tőle. - Egyáltalán miért ültél le ide? - kérdeztem aztán kissé rekedt hangon, miközben talán egy kicsit jobban ellazult a tartásom. Már elég idő eltelt, nem fojtogattak a könnyek, talán el is apadtak valahol, de megmozdulni még mindig nem akartam. Nem volt meleg a padló, de kifejezetten hideg sem, és jól esett egy látszólag biztonságos zugban ülni, még ha furcsa módon jelenleg még egy idegent is eltűrtem itt magam mellett. De Gilbert valahogy tényleg olyan volt, mintha ott sem lenne, szinte még a lélegzetét se lehetett hallani. Megtöröltem hát az arcom a pulóverem ujjába, és visszafordultam az eredeti pozíciómba, hogy néha még kicsit szipogva, én is bámuljak magam elé.
|
|
|
|
Gilbert Blythe Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 5. 00:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37744#post37744][b]Gilbert Blythe - 2013.01.05. 00:52[/b][/url] Valóban meglepően toleránsan viselkedtek vele a tanárok, ami furcsa bogarát érintette, sőt, valaki még meg is dícsérte az egyik tollas, bagolycsőrös maszkját. Jó volt úgy, hogy senki sem akarta okvetlen lefeszegetni az arcáról, mindenképp felfedni, amíg betartotta a szabályokat és figyelt az órákon. Persze, az is lehet, hogy szimplán ignorálták, azonban nem volt oka igazán boncolgatni a dolgot. A jobbjáról halk kaparászás hallatszott, majd Lyra feltette az előbb képzeletbeli vállrándítással mellőzött, nagy Kérdést: miért? Elgondolkodva tekergette egyik lenőtt tincsének végét, mert most nem volt gomb a ruháján és helyettesítenie kellett valamivel, kicsit játszva a csigával, ami visszaugrott a kuszaságba, amint elengedte.* - Azt hiszem, mert nem találtam okot, miért ne.-*Bökte ki végül, nem fűzve hozzá további magyarázatot, a lányra bízva, hogyan értelmezi. Ő csupán látott valakit, aki úgy tűnt, nagyon egyedül van és fáj, neki pedig valahogy természetesen jött, hogy mellé üljön. Nem próbálta faggatni vagy vigasztalni- tapasztalatai szerint ez előbbi nem vezetett jóra, az utóbbiban pedig csapnivaló volt, így nemes egyszerűséggel tényleg csak ült. Kicsit olyan volt, mintha megkínálta volna a társaságával- kartávolságon belül maradt, de meg sem kísérelte ráerőltetni magát. - Zsebkendőt?-*Kérdezte aztán, zsebében matatva egy kicsit, egy tiszta, szépen összehajtott anyagdarabot véve elő, hogy nagyjából félútra csúsztassa kettejük közé. A kendőn voltak színes foltok- festéknyomok, amik már nem fogtak, de képtelenség volt kimosni őket. Ő orrfújás helyett többnyire a maszatjaira használta, ahogy a tanára mondogatta odahaza, ugyanis ha nekiállt rajzolni vagy festeni, akkor teljesen megszűnt számára minden a képen kívül, ilyenkor pedig egy orrvakarásnak is katasztrofális következményei lehetnek. Továbbra sem nézett a lányra, helyette pár másodpercet szentelt arra, hogy a padló mintájának szabályosságára próbáljon rájönni, de a sötétben sokkal nehezebb volt megkülönböztetni a színeket. Aztán összehúzta magán a pulóverét, mert a hűvös padlótól kicsit fázósabb lett- talán kétszer is körbeérte volna a ruha, amiből most épp csak ujjai hegye lógott ki.
|
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 5. 20:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=37982#post37982][b]Lyra Castle - 2013.01.05. 20:05[/b][/url] - Hm - mindössze ennyit reagáltam a fiú válaszára, mert végül is jogos volt, amit mondott. Ha megátkoztam volna, az kellő elrettentő erő lett volna, és akkor már bizonyára nem lenne itt, de így, hogy csak ültem tovább, nem lehettem valami nagyon fenyegető látvány, ezért aztán itt maradt. Igazából valahol mélyen értettem én azt is, hogy ez nem csak annyi, hogy éppen ide volt kedve ülni, hanem azért van, mert összezuhanva talált itt, de nem tudtam bevallani magamnak, képtelen voltam beismerni, hogy jól esett. Eléggé paradoxon, hogy éppen arra vágytam, hogy ne legyek egyedül, és mikor megvalósult, akkor meg nem mondtam volna ki, hogy jó, hogy maradt. Persze, az is igaz, hogy nem nagyon tudtam egyelőre mit kezdeni a helyzettel, hiszen csak ücsörgött mellettem egy kis srác, ez pedig elég kevéssé mondható aktív kommunikációnak. Aztán, mint aki a gondolataimban olvas, Gilbert újra megszólalt, ez úttal zsebkendőt ajánlva fel. Nem volt rossz ötlet, bár kicsit kínos, hogy nálam sosincs ilyesmi, és az sem túl tiszteletet keltő, ha szörcsögök. Szóval elfogadtam a zsebkendőt, de ahogy a kezembe vettem, összeszaladt a szemöldököm, és kicsit előre dőltem, hogy a fény az anyagra essen. Aha, festék foltok. - Te rajzolsz - állapítottam meg teljesen kijelentő hangsúllyal, mert ha csak nem egy koszos rajztáblát takaríttatott le valaki a gyerekkel legutóbb, akkor a maszatok bizony művészkedésről árulkodtak. Végül újra hátra dőltem, és használatba vettem az anyagdarabot, viszonylag embert varázsolva magamból, eltüntetve a könnycseppeket és kifújva az orrom, aztán zsebre vágtam a zsepit. - Köszi. Majd visszajuttatom - nem állt szándékomban taknyosan a kezébe nyomni, úgyhogy ez maradt, mint áthidaló megoldás. Egy darabig aztán újra hallgattam, de utána újra én szólaltam meg. - Hány óra van? - Nem, nem azért kérdeztem, mert esetleg be akartam volna köpni a srácot, hiszen ha úgy vesszük, akkor én magam is tilosban jártam idekint így takarodó után, hanem mert az érdekelt, hogy vajon érdemes-e egyáltalán megpróbálnom felkelni innen, vagy már úgyse tudok ma semmi értelmeset csinálni. Közben elkaptam a mozdulatot, ahogy a fiú összehúzta magán a ruhát, és újra kérdeztem. - Fázol? - Nem szerettem volna, ha miattam fázik fel.
|
|
|
|
Gilbert Blythe Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 6. 00:36
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=38209#post38209][b]Gilbert Blythe - 2013.01.06. 00:36[/b][/url] - Aham. De nem leszel festékes tőle.-*Igyekezett megnyugtatni a lányt, bár az nem habozott sokáig, gyorsan letörölve arcát és némi trombitálás után normális, szipogás- és hüppögésmentes hangon szólalt meg, amire Gil biccentett, tudomásul véve. Valahol ugyan megfogalmazódott a fejében, hogy furán fog kinézni, ha SVK közepén odasétál majd hozzá Lyra, hogy a kezébe nyomjon egy kissé hippi lelkületű, divatjamúlt zsebkendőt, ám gondolatai egy profi gátfutó lendületével ugrották át a képet, mert már hozzászokott a hasonló dolgokhoz. - Fogalmam sincs. Hétvégén az időnek nincs jelentősége.-*Mivel karórája vagy egyéb, idő mérésére alkalmas holmija sosem volt, megszokta, hogy nélküle járjon-keljen, valahogy mindig boldogulva. A klubhelyiségükben volt egy állóóra, aminek az ütéseire ébredt, de tulajdonképpen Gilnél az idő egyébként is relatív volt, nagyjából két állapotot ismert: azt, amikor nem tudta, mennyi és azt, amikor késésben volt. Az utóbbi többnyire hétközben fordult elő, leginkább tanítás előtt és közben. Általában a napsugarakból következtetett a körülbelüli időre, azonban gyorsan megtanulta, melyek azok az osztálytársai, akikkel minden órája közös, így őket követte, ami meglehetősen hasznosnak bizonyult, leszámítva, hogy egyszer majdnem velük tartott a pincébe is, mert elfelejtette, hogy ez az utolsó órájuk és elindult velük a Rellonba. A klubhelyiség ajtajában derült fény a félreértésre, amikor már jóformán bement velük, ám a berendezés láttán reflexből megérdeklődte, mikor alakították át az Eridont. A manőverrel sikerült begyűjtenie néhány döbbent pillantást és egy csinos rontást is, azonban lehorzsolt orrát azzal az optimista gondolattal kapargatta, hogy a maszk alatt úgyse fog látszani. A kérdésre tért vissza a jelenbe, egy pillanatig mérlegelve.* -Nem-*rázta meg aztán a fejét,*- csak vacak a cipzár és egyébként is túl nagy lenne.-*Ez elég evidens volt, ami azt illeti, bár őt nem zavarta- alkalomadtán akár sátornak is használhatta, vagy csempészhetett alatta emeletes esküvői tortát, különösebb feltűnés nélkül. Most, hogy a másik már viszonylag megnyugodott és beszélt hozzá, egy egészen kicsit felé fordult- inkább csak felsőtestével, mintsem egészen, hogy fejét térdére fektetve nézzen a lányra. Próbálgatta az ingoványos talajt, mert nem tudta, hogy fog reagálni a tekintetére- tisztában volt vele, hogy a legtöbben halálosan idegesítőnek találják, ha őket vizslatja, talán, mert olyan keveset pislogott. Íriszei zafírkékje a sötétben aligha látszott, főleg, hogy az álarc is árnyékot vetett, inkább csak sejteni lehetett, merre és mit néz.
|
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 7. 21:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=39412#post39412][b]Lyra Castle - 2013.01.07. 21:10[/b][/url] A fiú válaszát hallva felsóhajtottam. - Ó, az a nyugalmas első év! - Igaz, nekem nem volt éppen fenékig tejfel az engem fenyegető unokabátyám jóvoltából, és később az a kaland sem tett éppen jót nekem, amiben Serennel volt részünk Londonban, de mégis visszasírtam (olykor szó szerint) azokat az időket, amikor a hétvége még hétvége volt, az éjjel pedig éjjel, és nem az az időpont, amikor be lehet hozni a lemaradásokat. Igazából mostanában egyre többet jutott az eszembe, hogy ha végzek itt, akkor nem megyek rögtön mesterképzésre. Sok volt már nekem ez a kastély, túl régen voltam itt. Jó lenne egy év valahol máshol... Mindegy hol. Volt pénzem, hiszen eladtam apám londoni házát, arra pedig nem is gondoltam, hogy valaha vegyek magamnak egy sajátot. Minek? Sosem voltam az a fajta ember, aki meg akart telepedni valahol. Aki ingázó, az az is marad, már pedig én országok között félúton töltöttem a gyerekkorom nagy részét. - Áh, értem. Reparoval próbáltad már megjavítani? - kérdeztem a cipzár kapcsán, de jobbára csak azért, hogy mondjak valamit, mert feltételeztem, hogy még ha elsős is a fiú, azért egy ennyire evidens dolog eszébe jut. Aztán Gilbert helyezkedett, és ahogy ránéztem összeakadt a pillantásunk. Összehúzott szemmel vártam és álltam, ahogy nézett, mert bár nem zavart igazán, valahogy nagyon nem akaródzott nekem elfordítani először a fejem. Farkasszemezésben jó vagyok, ráadásul lekötöttek a fiú maszkján játszó árnyékok, így a végén már azon kaptam magam, hogy valójában én bámultam őt, darabokra szedve arcának látszó részeit. - Egyszer megmutathatnád, hogy miket rajzolsz - böktem ki aztán hirtelen, és elkaptam a tekintetem, mert valahogy furcsa lett a csönd, és nem bírták az idegeim tovább a dolgot. Amúgy is különössé vált ez az este, azt sem tudtam, hogy minek ülök még mindig itt ezzel a fiúval, miközben igazából rengeteg dolgom lenne, őt meg nem is ismerem. De aztán csak nem mozdultam. Ültem tovább, várva arra, hogy valami történjen, miközben újra ránk telepedett a csend, aztán pedig már fázni is elkezdtem, szóval lépni kellett valamit. - Van kedved egy forrócsokihoz? - kérdeztem a fiút, csak hogy lépjünk már valamerre, és tegyünk pontot az estére. Na meg annyira azért nem is volt rossz társaság. Legalább nem faggatott.
|
|
|
|
Gilbert Blythe Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 10. 13:53
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=41173#post41173][b]Gilbert Blythe - 2013.01.10. 13:53[/b][/url] A nyugalmas jelzőre hümmögött valamit- az igaz, hogy amióta nem kellett naponta hazamennie, sokkal jobban érezte magát, azonban annál inkább görcsölt, amikor arra gondolt, hogy egyszer fel kell szállnia a vonatra. Csodával határos módon a karácsonyi szünetet itt tölthette, mert mindenki talált elfoglaltságot magának, úgyhogy nem hiányolták- az anyjáék síelni mentek, az apja pedig már megint látástól vakulásig dolgozott. Talán jobb is volt így, senki sem vágta a fejéhez vagy éreztette vele némán, hogy nem kívánatos vendég a háznál, aki csak az ételt pusztítja és elszívja a levegőt, de a nagymama idén teljesen egyedül fog ünnepelni. Mielőtt ide utazott, megtanította ugyan valamennyire bánni a baglyokkal, így nem voltak teljesen elvágva egymástól -sőt, a nagyi kifejezetten élvezte, hogy pennával írt, klasszikus leveleket kap. Mégis ott percegett benne valami kicsi, rossz érzés, amolyan bűntudat-forma kis féreg. - Nem elromlott. Csak öreg meg kopott.-*Bár nem érezte magát különösebben otthonosan a mágia világában, azért bőven volt annyi sütnivalója, hogy az alapvető varázslatokkal tisztában legyen. Nem igazán lehetett volna megsérteni azzal sem, ha egyenest azt vágják a fejéhez, hogy hogy lehet ennyire béna, mert tény, nem bánt jól a pálcával, de nem is igazán motiválta semmi, hogy gőzerővel álljon neki átkozódni, csak hogy megmutassa, tudja, melyik végét is kell megfogni. Lyra előbb meglehetősen kemény, talán kicsit ellenséges tekintettel állta a pillantását, aztán lassan másfelé kalandozott és a vonásai, ha hangyányit is, felengedtek. Ahogy a lány is rájött erre, úgy vonult hirtelen vissza, az egy kilazult téglát helyére gyorsan visszatuszkolva.* - Nem szereted, ha látnak.-*Halkan jegyezte meg, talán mert ismerte az érzést, és a látásra, mint a nézés ellentettjére gondolt. Sokan hordtak álarcot, félelemből, elővigyázatosságból, kétszínűségből, és bár nem tudhatta biztosan, Lyránál az előbbi sírás és elbújás leginkább az elsőre utalt. A rajzos dologra biccentett- tulajdonképpen most is lettek volna skiccek, amiket megmutathat, az ölében lapuló naplóba is firkált, ha írás közben elkalandoztak a gondolatai, de jobb szerette a szebbeket mutatni. Ezek csak pókhálós, maszatos vonalkupacok voltak a szemében. Azonban az átmenet nélküli invitálás meglepte, kicsit el is bizonytalanította, fejét felemelve egy darabig maga elé nézett.* - Még sose ittam.-*Ismerte be, mert édességet ritkán kapott, a nagymama meg inkább sütött, nagy gonddal díszítve mesterien készített tortáit és süteményeit. Alapból, ha választania kellett, inkább valami gyümölcsöset vagy krémeset kívánt, semmint tömény édeset, de egy csomó dologról fogalma sem volt, hisz nem is kóstolta. A könyv sarkát piszkálta, leginkább valami löketre várva- vagy arra, hogy a lány mozduljon, vagy, hogy mondjon valamit.
|
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. január 13. 20:23
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=43966#post43966][b]Lyra Castle - 2013.01.13. 20:23[/b][/url] - Áh, értem - bólintottam egyet a cipzár kérdésére. Ha olyan lennék, amilyen nem vagyok, akkor most felajánlhattam volna, hogy kicserélem neki, mert igen, tudok varrni, de egyrészt ezt nem szoktam nagy dobra verni, másrészt épp elég zavarba ejtő volt ez az este, hogy ne akarjak önként újabb találkozást egyhamar. Na meg persze időm se lett volna. Aztán ahogy néztük egymást, végül kénytelen voltam félre kapni a szemem, csak hogy a fiú ebből le is vonja a nyilvánvaló következtetést. - Nem jobban, mint te. Nem néztem rá, miközben válaszoltam, felesleges lett volna, úgyis tudnia kellett, hogy a maszkjára célzok. Az, aki rejti az arcát, az sem szeretheti jobban a kutató tekinteteket, mint én magam. Aztán a kérésemre bólintás volt a válasz, a felvetésemre pedig valami igen meglepő. - Soha nem ittál? - nyíltak kerekre a szemeim, egy pillanatra abszolút kiesve a szokásos viselkedésemből, csak hogy utána rögtön visszarendezzem az arcvonásaim. - Hát akkor éppen itt lesz az ideje. Nem vagyok valami nagy mester, de a forrócsokit egész jóra csinálom - jegyeztem meg, miközben kimásztam a zugból, várva, hogy Gilbert is utánam jöjjön. Az ajtóig aztán céltudatosan haladtam, aztán egy pillanatra megtorpantam. - Remélem nem baj, de Weaver prof irodájába megyünk. Nyugi, ő nincs ott, de nekem viszont az összes cuccom ott dekkol - aztán ha a srácot nem zavarta ez a tény, akkor tovább is indultam. Tulajdonképpen nem is akkora baj, hogy így alakult az este, mert legalább ezt most nem kellett teljesen egyedül töltenem. Jó, nem örültem neki, hogy valaki elkapott az egyik leggyengébb pillanatomban, de a forró csoki gondolatára rögtön kicsit jobban éreztem magam. Hiába, az a csoki mánia....
|
|
|
|
Gilbert Blythe Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. február 1. 17:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=55929#post55929][b]Gilbert Blythe - 2013.02.01. 17:39[/b][/url] - Csak én nem akarom velük elhitetni, hogy ez természetes.-*Felelte, bántó él nélkül- értette ő, miért az álarc, vagy ha nem is, érezte, hol vannak azok a pontok, amik túlságosan sérülékenyek, érzékenyek és fájnak, amiket leginkább rejteni akarnak. Ennek ellenére nem akart ilyen lenni, mozdulatlan, végtelenségig regulázott vonásokat, melyek merevek, és épp ezért, törékenyek is. Valami mélyen elemi erővel tiltakozott benne ellene. Az utolsó mondatával nem is sejtette, hogy ekkora feltűnést fog kelteni, az első másodpercben nem is értette, miért megy át Lyra arca gyökeres változáson. Zavartan húzta magát össze, ahogy a lány úgy nézett rá, mintha épp azt jelentette volna be, hogy most érkezett a Holdról. Persze, megesett már ez párszor, de általában teljesen más okból meredtek rá úgy, mintha két lábon járó, beszélő hal lenne. Csak akkor engedett föl, amikor a másiknak sikerült legyűrnie a csodálkozását és ismét nézte, nem pedig bámulta. Igyekezett alkalmazkodni a hangulatváltozáshoz, bár úgy érezte, menthetetlenül kevés ehhez.* - Nem mintha lenne mihez viszonyítanom.-*Megengedett magának egy mosolyt, elvégre Lyra nyugodtan állíthatta volna akár azt is, hogy világbajnok forrócsoki készítésében és nemzetközi elismerésnek örvend kivételes ízesítésű itala, azt sem kérdőjelezhette meg. Közben ő is kikászálódott a kitüntetésektől roskadó asztal alól, leporolva pulóvere hátulját- sose lehet tudni, mibe ült bele az ember, főleg, ha vitrinek alatt kúszik-mászik. A lány elindult, ő pedig szinte mellé penderült- még nála is alacsonyabb volt, ráadásul gyufaszálszerű anatómiájával a mozgása egyszerre hatott könnyednek és komikusnak. Nem esett nehezére lépést tartani és szikrányi félelem sem érződött rajta, pedig igen későre járhatott már az idő, ő meg épp megállt sokak által Rettegett Rennek becézett tanáruk ajtaja előtt és megcsodálta az apró névtáblát. - Nem fog haragudni?-*Érdeklődött, bár a kérdést egyaránt lehetett érteni az ő vagy Lyra holmijának jelenlétére. A professzort az elsősök közül még senki se látta, vagy ha látta is, fogalma sem volt, hogy ő az. Valaki állította, hogy jobb is, mert a feje olyan, mint egy baziliszkuszé, de őszintén szólva, azért ebben kételkedett. *- Amúgy akkor mindent te csinálsz?-*Hallatszott még kíváncsiskodása, ahogy belépett, mielőtt bezárult volna mögöttük az ajtó.*
|
|
|
|