29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. november 18. 21:15 | Link

Nyeste arcán látom, hogy értékeli az érdeklődésemet. Most kezd előtörni az, amit hiányolt a terembe lépésünk pillanatában. Ebből is láthatja, nem volt igaza amikor szemrehányást tett, de nem haragszom érte, hiszen azt hitte, mindenkire olyan hatással van e hely elsőre, mint rá. Elmosolyodott a szellemes mondatomon, amit takarni akar. Észrevettem, és örülök annak, hogy tetszik neki. Az este folyamán ez az első alkalom, hogy elmosolyodik. Szép mosolya van, nem említem neki, hiszen tudom, mennyire zavarba tud jönni, és az neki nem tetszik.
- Nem láttam még szellemet. Nem hiszek bennük, a muglik csak babonából hisznek benne. Én nem gondolom hogy lennének, bár már itt mondták, hogy van. Addig nem hiszem el, amíg nem találkozok eggyel. Ez is csak itt a varázslatos helyen történhet meg. Te találkoztál már szellemmel itt vagy valahol máshol? -
 Oka volt ennek a szellemes kérdésnek, de vissza is passzoltam neki. Kíváncsi vagyok ő látott-e. Ha igen akkor milyen volt. Gondolkodóba estem, nem lelhető e fel Nyeste neve valamely kupán. Nagyon gondolkodóba esem, megkérdezzem e tőle. Ez nem olyan személyes dolog, és nem is számít bóknak, amiért zavarba jöhetne.
- Okos lánynak tartalak Nyeste, gondolom a te neved is fellehet vésve valamelyik kupára. -
 Meggondolatlanul egy bók is kicsúszott a számon, ez most nem volt tudatos, de igaz, ami elhagyta a számat.
- Bocsánat a bókért. Tudom nem szereted, amikor mondják neked, még ha igaz is. Kicsúszott a számon. -
Egy kis megbánást tanúsítok, de azért csibész vagyok, mert mégis csak szeretek bókolni egy hölgynek. Most amit eddig mondtam Nyestének az este, az mind igaz volt, és őszintén jött felőlem, még ha zavarja is őt ez.
Utoljára módosította:Partay Alfréd Benedek, 2015. november 18. 21:36 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. december 14. 10:30 | Link

Benedek

A szellemes téma nem éppen a kedvence. Kissé elkomorodik, de aztán bólint. Igen ő már találkozott velük, a patatusán le is kellett győznie egyet, s a mai napig nem tudja, hogyan sikerült, de igazából lényegtelen. Nem fél tőlük, de Benedek hitetlensége miatt aggódik. Valahogy úgy sejti a szellemek visszaélnének ezzel a helyzettel.
- It..tt tis ésss, m...m...mm....máshol is - feleli végül, de nem fűz hozzá komolyabb kommentárt. Az arcára van írva, hogy úgy véli Benedeknek sürgősen szemléletet kell váltania, és ha másnak nem, hát neki, Nyestének elhinni, hogy léteznek szellemek. Persze tisztában van vele, hogy az ő szava vajmi keveset ér, hiszen csak most találkoztak, de mivel sosem hazudik, reménykedik benne, hogy a fiú is elfogadja a tényt, ha ő mondja.
Az újabb kedves megjegyzésre először kikerekednek a szemei, aztán eszébe jut az évzáró, amikor is iskolaelsőnek kiáltották ki, és a szájához kap, majd hirtelen kapkodni kezdi a fejét és sietős léptekkel indul meg a vitrinek között, nehogy a másik előbb találja meg a neki címzett kupát. Mert hát Benedeknek igaza van. A korábbi iskolaelsők neve fel van itt tűntetve. Eddig nem jutott eszébe, de most igenis meg akarja találni. Kíváncsi, milyen serleget szenteltek az ő nevének. A bókos mondatot meg sem hallja, lázasan kutat, de nem leli a nevével ellátott kupát.
Néhány perc után először morcosan áll meg a terem közepén, a kezeit a csípőjére csapva, aztán hangos nevetésben tör ki. Elvégre akkor is meg volt lepve, hogy oklevelet kapott. Semmi szüksége egy kupára a nevével. Ha csak a barátja meg nem találja, nem is foglalkozik a dologgal többet. Ha nem lesz meg, akkor Benedek legfeljebb azt hiszi, a lány megviccelte őt a bók miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 14. 11:37 | Link

Nyeste

 Amikor arra tértem ki az előbb, hogy nem nagyon hiszek, vagyis egyáltalán nem hiszek a szellemekben, akkor nyeste kicsit meglepődött arcot vág. Nem is meglepődött, hanem olyan volt az arca, hogy nem nagyon lenne jó, ha ezt így gondolnám a továbbiakban is. Ezt inkább a sokat sejtető tekintetéből olvastam le. Meg is említi, hogy nem csak itt, hanem máshol is megfordulhatnak ezek a nem e világi lények.
 - Még nem találkoztam szellemekkel, így nehezen tudom elhinni, hogy nem csak az emberi agy szüleményei, amit az elmúlt évszázadok alatt találtak ki. Ebből látszik, hogy mugli világban nőttem fel, mugli gondolkodás szerint. Bármi változhat a szemléletemben, hiszen még két hónappal ezelőtt még abban sem hittem, hogy varázs képességgel rendelkezem, ezt is idő volt elhinnem. Te sokat segíthetsz ebben a témában nekem. -
 Mire kimondtam az utolsó mondatomat, Nyeste már rég máshol volt. Elszaladt, mintha keresne egy kupát. Lehet azt keresi amin az ő neve van. Szerintem nem találja, mert akkor nem ilyen arcot vágna, mert már itt is terem mellettem. Vagy csak a bók miatt tette ezt, mert nem szereti amikor neki mondják.
 - Halottam, hogy szoktak rendezni bálokat, mulatságokat. Ha lesz egy mostanában, akkor lenne kedved velem eljönni? Örömmel venném, ha egy csinos hölgy oldalán mutatkozhatok a nyilvánosság előtt. főleg veled, akit nagyon is kedvelek, még ha csak most ismerkedtünk össze. Ez abból a szempontból is jó, mert így elkerülnek téged a szoknyapecérek. -
 Komolyan kérdezem tőle, hogy eljönne e velem egy rendezvényre, hiszen jó a társaságában lenni, és szeretném, ha velem jönne, ha neki is kedve van hozzá. Megint kicsúszott a számon egy-két bók, de ez már nem fog javulni nálam, hiszen ez már a véremben van, az a kérdés, hogy Nyeste ezt mennyire tudja tolerálni. Az utolsó mondatomnál már mosolygok, ezt viccesen vett bóknak szánom, remélem ő csak a vicc részét látja benne, bár nem hiszem, ő ennél okosabb lány. Könnyen át lát sz ilyeneken.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. december 14. 12:01 | Link

Benedek

Valamelyest érti persze Benedeket. Ő is muglik közt nőtt fel, bár ő egészen kicsi kora óta művelt varázslatos dolgokat, többnyire akkor, amikor csúfolták - de ez lényegtelen. Nyeste tehát világ életében tudta, hogy az édesanyja boszorkány volt és ő örökölte a képességeit. Azt is tudta, hogyha elég idős lesz, akkor ebbe az iskolába jöhet majd tanulni. Apuka mindent elmondott neki. Legalábbis, mindent, amit egy mugli szülő tudhat. A szellemekről persze Apuka sem tudott, de nem is próbálta sosem azt állítani, hogy nem léteznek. Így ha Nyestét meg is lepték az ilyesmi dolgok, nem különösebben gondolkozott el rajtuk. Elfogadta, hogy ebben a világban minden lehetséges. Az is, amit muglik közt babonának, képtelenségnek vélnek.
- H...h...h...hogy d...d...d...ddderült k...k...ki? - kérdezi meg Benedeket érdeklődve, ahogy a fiú arra tér ki, hogy sokáig nem tudta, hogy varázsolni is tud. Az ilyen történetek mindig érdekelték.
Ezt követően azonban el kell szaladnia ellenőrizni, hogy van-e a nevével ellátott kupa. Mivel nem talál ilyet, először morcos lesz, de végül kineveti magát és hamar meg is nyugszik. Ismét mosolyogva pillant a mellette álló fiúra, úgy hallgatja az újabb szavakat. Bólogat is rendesen. Ő is hallott tavaly a bálról, de nem érezte szükségét, hogy elmenjen rá. Ki is kerekednek a szemei, hogy rögtön meghívják, kicsit talán el is pirul, de valami furcsa indíttatásból örül is a dolognak, s elhatározza, hogy igent fog mondani. Azonban a szoknyapecéres résznél muszáj ismét elnevetnie magát. Kizártnak tartja, hogy ilyesmitől tartania kéne.
Mikor végre megnyugszik, határozottan, bár kissé zavart mosollyal az arcán válaszol:
- Igen. Elmegyek. Vvvvveled! - aztán hirtelen eszébe jut valami, a szemei is felcsillannak és még hozzá fűzi - egy f...f...f...ffeltétellel!
Hatás szünetet tart, amíg a másik feldolgozza az információt, aztán folytatja.
- B...b...bbbef....ffejezed az ug..ugggratásomat! - gondol ő itt a bókokra, hiszen teljesen komolytalannak tartja az egészet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 14. 18:01 | Link

Nyeste feltette a kérdést, ami egy idő után mindenképp előjön, amikor az életemről mesélek. Nem baj, mert nem olyan a kérdés, meg mindig is szívesen válaszolok rá.
 - Amikor megkaptam a levelet, hogy felvételt nyertem ide a varázsiskolába. Nagymamám varázsképességgel rendelkezik, pedig csodálkoztunk azon is, hogy édesanyámon miét nem jött ez ki, de nagymama erre is választ adott. Szóval így derült fény arra mivel is rendelkezem. Ennyi a történet. Van egy-két dolog amiről le kellett emiatt mondanom, de jelenleg ezt nem bánom. Örülök annak, hogy itt lehetek, mert akkor nem ismerhettelek volna meg téged. -
 Azon viszont meglepődtem, hogy a lányt váratlanul érte a báli meghívás. szerintem nem vette észre azt, hogy ln látom ezt a meglepettséget az arcán, de jobb is.
  - Nagyon megtisztelsz azzal Nyeste, hogy együtt mehetünk a bálba. Örülök neki, hogy igent mondtál. -
 Következő kérése nagyon meglepett engem. Mondhatni nagyon nem számítottam rá, és szíven ütött, hogy a bókjaimat ugratásnak veszi, pedig tudhatná, nem annak szánom azokat, hanem az igaz, és ez nekem szívből jön.
 - Nyeste, megértem, hogy nem vagy hozzászokva a bókokhoz, de én nem ugratásból mondom neked ezeket, hanem mert úgy van ahogy mondom, és szívemből jövő. Ezért nem értem a kérésed. Próbálom betartani a kérésed, de ezt neked is tudni kell. Szó nincs ugratásról. -
 Nagyon komolyan mondom ezt Nyestének, mert nem értem ezt a kérését. Fontos személyé vált már ilyen rövid idő alatt is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. december 14. 18:23 | Link

Benedek

Érdeklődve dönti oldalra a fejét, aztán még nagyokat is pislog, hogy csak így... semmi rendhagyó... Nem is érti. Meggyőződése volt eddig, hogy mindenki mutat valamit, valami egészen kis picit, mielőtt ide kerül. Máskülönben honnan tudnák az iskolában, hogy valóban ide való?
- Akk...kkor t..t...tte n...n...nnnnem is v...v....vvvarázsoltál mm..mmmmég ezelőtt? - bukik belőle a kérdés, mert hát neki ez akkor is furcsa. Persze nincs vele semmi baja. Az egyetlen dolog, ami zavarja, hogy itt nincs párna, amit a fiúhoz vághatna, ahogy tovább beszél. Egy trófeát meg mégsem vághat hozzá. Nem szeretné, hogy fájjon Benedeknek, de azért nem kéne sok ilyet mondania.
Inkább csak zavartan bólogat, hogy bizony jó, hogy itt a fiú és találkoztak, elvégre tényleg jó, jót beszélgetnek eddig. Ha máskor is meg tudják ezt ismételni, akkor meg még jobb.
- Igazán n...n...nnnincs m...mm...mmit! - feleli és a haját a füle mögül előre húzza, hogy ha lehet takarja el az arcát. Főleg, hogy még több olyasmit mond neki a másik, amit nem akar hallani.
Rázni kezdi a fejét, ezzel jelezve Benedeknek, hogy hagyja abba. Lehet, hogy a másik ezt őszintén így gondolja, de Nyeste nem tudja kezelni. Sosem mondtak neki még csak hasonlót sem és rettentően zavarja - még ha valahol jól is esik, legbelül. Végül kétségbeesésében a fiú ajkaira teszi a kezét, igaz addigra talán be is fejezi a másik a mondanivalóját. Nyeste meg észbe kap, hogy talán még sem kéne ilyesmit csinálnia, így elkapja a kezeit, s a háta mögé rejti őket, aztán a földre pillant majd vesz egy nagy levegőt és felnéz, úgy kezd bele a mondandójába.
- Öhm... én...én... én... öhm... akk...kor... i...i...izé... cs..cs...cs...csak n...n...nnnne m...m...mmmond... én...én...én... nn...nnn. nnem...! - fejezi be nagyon bizonytalanul, és tördelni kezdi a kezeit a háta mögött.
- M...m...mmmeg...n...n...nnnnézzzük a t...t...ttttöbbi t...t...tttermet? - kérdezi figyelem elterelésnek aztán meg is indul az ajtó felé, mert hát a trófeateremből ennyi bizonyosan elég.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 14. 19:20 | Link

Nyeste

 Voltak olyan jellegű dolgok amik varázslásnak számítanak, de nem tudatos, hogy így mondja Nyeste. Ezekről akkor még én sem tudtam, hogy azok, meg volt némelyikre magyarázat, lehetett rá valamit mondani.
 - Olyan varázslások voltak, amiket valamilyen érzelmi állapot hozott ki, de akkor nem voltam tudatában mi is az. Egyes helyzeteket meg lehetett magyarázni mi is történt. Például volt olyan, mikor dühös voltam egy folyosón, és kipukkant pár égő. Azt lehetett az épület rossz villamossági helyzetével magyarázni, de szerintem nagymamám tudta, miről is van szó, csak nem szólt. Tudatos varázslások nem voltak, hiszen nem is tanítottak. -
 Beszélek Nyestének erről a dologról, remélem így már érthető számára a dolog, hogy miért is sikerült így a történet. Azon viszont nagyon meglepődök, hogy ennyire nem bírja a bókokat. Nem tudom miért nem érti meg, hogy én viszont nem bírom ki, ha nem mondhatok neki ilyeneket. Még nyomatékosítja azzal, hogy a számra teszi a kezét.
 - Nyeste, én elhiszem, hogy számodra ez még nagyon hihetetlen, hogy valaki bókol neked. Próbálok nem mondani ilyeneket neked, de néha kijön a számon. Nem akarok neked rosszat, bántani téged ezzel. Én ilyen vagyok, elfogadom, hogy te meg ilyen, és megpróbálok visszább venni, de kérlek legyél te is türelmes, hogy nem mindig sikerül. Néha kibújik belőlem ez, akaratom ellenére is. Megegyezhetünk ebben. -
 Látom nagyon zavarban van, kényelmetlenül érzi magát. Megsimogatom az arcát, remélve ezzel megnyugszik egy kicsit.
 - Szerintem menjünk pihenni. Kicsit elfáradtam. -
Ezzel a lendülettel mentünk a házunkba, ezen belül is a saját szobánkba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 3. 01:22 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Arany, csillogás, dicsőség. Ahol ez ott van, ott nekem is jelen kell lennem. Nem véletlenül teszem újra és újra tiszteletemet a trófaterembe, ahol egyébként szégyenletesen kevesen fordulnak meg. Pedig ez a lényeg. Ez a végső cél. Amire mindenki vágyik. A hírnév, az elismerés. A nagy emberek nevét mindig felvésik valahova. Egy serleg aljára, egy plakettre. Nem feltétlen nagy ember mind, akinek a neve itt díszeleg a vitrinek kincsein, azonban elérni mind elértek valamit: feljegyezték őket. Kiemelték az arctalan tömegből.
Egy sóhajjal kulcsolom hátam mögé a kezeimet és haladok tovább a trófeák sora előtt úrias tartással. Azt tervezgetem, milyen kitüntetésen látnám szívesen a nevemet. Odahaza számtalan különleges helyen ott virít adományozóként, közreműködőként. Az iskolámban úgyszintén, hiszen voltam DÖK elnök, eseményszervező és sok más egyéb. A Van den Bergh birtokról már nem is beszélve, ahol még festmény is megörökít engem. Azonban akkor is kéne itt is valami. Az Edictum főszerkesztőknek jár valamilyen említés ebben a teremben? Ennek kezdek most el utánanézni. Tekintetemmel kutatva haladok vitrinről vitrinre. Lássuk csak! Prefektusok, kvidicsjátékosok, iskolaelsők...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 3. 13:26 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh

Outfit


Milyen kihalt erre a folyosó, tényleg elkerüli a diákság a trófeatermet. Bár ez annyira nem meglepő engem se érdekelne, hogy ki nevét írták fel. Amíg nincs ott a sajátom valószínűleg nem is jövök többet. Mondjuk így belegondolva nem ártana tényleg szerezni valami serleget. Hm...talán kviddecsezhetnék, Az megfelelne ennek a célnak és még élvezném is. Kitudja honnan enyhe szellő jön és összeborzol. Egy bosszús sóhajjal állok meg megigazítani a frizurám. Már nem is tűnik olyan jó ötletnek megnézni, hogy tényleg megtalálom-e a nagynéném nevét a sok között. Látva az élettelen helyet elfintorodom. Egy újabb terem, amit elkerülnek az emberek, mindenhol csillogó jelvények és serlegek, hát ez igazán érdekes...
Végig futtatom a szemem a termen, semmi extra. Már épp belépnék, amikor feltűnik egy pasi az egyik sarok vitrinnél, megtorpanok egy pillanatra meglepettségemben. Még is járnak ide diákok? Gyorsan összeszedem magam és belépek, elkezdem a tárgyakra írt neveket olvasni. Közben egyszer-egyszer odapillantok az ismeretlen a szemem sarkából. Nem gondoltam, hogy találkozok itt valakivel, ezért kezdetben kicsit feszélyezetten érzem magam. Majd ahogy telnek a percek megszokom.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 3. 13:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 4. 00:13 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Érkezik egy másik szemlélődő. Odapillantok a lányra, aki szerintem háztársam. Azonban ő jóval fiatalabb. Első vagy másodéves lehet. Nem igazán tudom megállapítani, hogy simán csak nézelődni jött, vagy keres is valamit. Ennyire nem figyelek oda rá. Most sokkal jobban foglalkoztat, hogy megtaláljam a nekem szánt helyet a teremben. Azonban sajnos sehol egy DÖK elnöki vagy főszerkesztői serleg. Tudom, hogy az évkönyvekben és más iratokban ott szerepelek majd, azonban nekem most megtetszett, hogy itt virítsak egy trófeán. Mindegy. Nem érdekes. Úgyis elég vegyes az elismert társaság. Nem feltétlen biztos, hogy keverednem kéne velük.
Az aranyoszlopokra vésett bölcsességeket kezdem inkább olvasgatni. Ezekre eleddig nem volt érkezésem. Bár ahogy haladok betűről betűre, meg kell állapítsam, nem vesztettem sokat. Minden esetre letudom őket és igazából úgy döntök, ezzel végeztem is most. De ha már egyszer társaságom akadt...
- Keresel valamit? - érdeklődöm meg a lánytól, odalépve hozzá. Mostmár kezd elég egyértelművé válni, hogy nem egyszerűen csak gyönyörködni tért ide.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 4. 17:43 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


Nevek és nevek, egyik sem mond semmit és még több a fele hátra van a teremnek... Felsóhajtok, legalább, ha emlékeznék milyen okból kapott díjat az, de pechemre elfelejtettem. Szóval marad, hogy mindet megnézem. Erre fog elmenni félnapom, már, ha meg nem unom és hagyom itt az egészet. Ami nem is tűnik olyan rossz ötletnek. Rá kérdezek nagynénémnél még egyszer mért kapta és legközelebb könnyebb dolgom lesz. Bár ez egyben azt jelenti, hogy vissza kell jönnöm ide, ami kicsit sem vonz.
Végül egy vitrin átnézése után a maradás mellett döntök, olyan mindegy már úgy is. Ezt elhatározva a következő tárolóhoz lépek. Enyhe érdektelenséggel futom át az ismeretlen emberek neveit. Még mindig nem látom, amit keresek, kezd kicsit unalmas lenni...
Szinte be se fejezem a gondolatot hátulról megszólítanak. Halvány érdeklődéssel fordulok meg a belépéskor látott srác az. Meglep az érdeklődése, még sosem beszéltünk. Bár így jobban megnézve ismerős, talán a klubhelyiségben láthattam. Mindenesetre mosolyt varázsolok az arcom mielőtt válaszolok.
-Igen.
Egyelőre nem gondolom, hogy meg kellene osztanom vele bármit is, de mivel udvarias nem leszek bunkó. Ha annyira csevegni akar, akkor pár percre felfüggesztem az unalmas olvasgatást, legalább pihen a szemem kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 5. 00:28 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Nehezen szokom meg azt, ahogy az itteniek rám néznek. Talán nem is vagyok hajlandó megszokni. Odahaza Belgiumban pontosan tudta mindenki, kivel áll szemben és aki nem olvadozott a csodálattól, hogy egy légtérben lehet velem, az legalább megilletődve meg volt. Itt a Bagolyköben meg... rendben, ott csillog némi tetszés a szemükben, ami szólhat a kinézetemnek, a tartásomnak vagy a stílusomnak, ám mégsem az, amiben ezelőtt szinte egész életemben részem volt. Nem gond, kihívásnak fogom fel. Az oktatáson kívüli lecke a politikai karrieremhez. El kell érnem azt az elismerést, ami máskor csak úgy egyszerűen megadatik. Más kérdés, milyen borzalmasan nem kedvemre való ez a gondolat, de ideig-óráig elhiszem magamnak, hogy ez erősíti a jellemem és a kiállásom.
- Talán segíthetek megtalálni - ajánlom magamat elakadt helyzetében. Koránt sem biztos persze, hogy ha kimondja, mit keres, rögtön megmutatom neki, merre leli. De nagyobb eséllyel indulok, mint a legtöbben, tekintve, hányszor átolvastam már a kis táblákat, gravírozásokat, írásokat itt a trófeateremben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 6. 00:07 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


Hogy gyülekeztet össze ennyi név kevesebb, mint harminc év alatt? Tárolót, tároló után nézek át, bár ahogy haladok előre egyre halványul a szerencsés, rövid megtalálásról szőtt vágy képem. Tényleg itt leszek a délután nagy részében vagy, ha pechem van tovább. Felsóhajtok, ez egy rém meggondolatlan ötlet volt...  
A gondolatommal szinte egy időben megjelenik mellettem a teremben tartózkodó másik diák és felajánlja a segítségét. Hát finoman szólva is meglepődőm, úgy nézek ki, mint aki segítségre szorul? Kell egy kis idő amíg gondolkodom végül bólintok. A segítség itt csak jól jöhet. Rámosolygok a pasira.
-Köszönöm. Veronika Genton-t keresem.
Kétlem, hogy azonnal megtudja mondani a kereset név helyét, de magabiztosnak tűnik, talán tud valami támpontot adni. Az pedig nagy segítség lenne, nincs kedvem órákat itt tölteni. Miközben a válaszra várok, kicsit jobban megnézem. Mestertanoncnak tippelném vagy végzősnek.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 8. 23:13 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Veronika Genton. Különös hangzású egy név. Már főleg ami a vezetéknevet illeti. Ennél fogva pedig könnyen megjegyezhető. Legalábbis hamar felsejlik előttem, hogy olvastam már valahol. Hümmögve fordulok vissza a vitrinek felé és sötét szemöldökömet összevonva indulok meg mellettük. Fürkészem az írásokat, próbálva visszaemlékezni, hol is láttam ezt. Genton. Veronika Genton. Beletelik egy-két percbe, de...
- Itt is van - szegem fel fejemet, elégedetten visszatekintve a lányra, miközben hanyag eleganciával intek az üveg mögött lévő kis táblácskára, amin a háztársam által keresett név díszeleg. Ha meg már itt vagyok, jobban szemügyre veszem az itt felsoroltakat. Van egy olyan furcsa érzésem, hogy felháborítóan sok időt bírnék eltölteni a teremben felvonultatott trófeák böngészésével.
- Honnan ismered? - kérdezem a megtalált személyt illetően.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 10. 23:48 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


Újabb meglepetésér, amikor megmondom a nevet összevont szemöldökkel elindul. Egy ideig csak nézem ahogy magabiztosan halad, ilyen nincs, ki ez a srác? Mire egy tárlónyira eltávolodik összeszedem magam és utána sétálok. Elég nehéz elhinni, hogy ő majd néhány perc múlva megmutatja a kereset nevet, de ránézve úgy néz ki, mint aki tudja melyik tárlóhoz kell mennie. Ez érdekes, vajon mennyi időt tölt itt? Talán van valami érdekes ebben a helyben? Bár az is lehet, hogy csak egy újabb fura diák szokás, amiről még nem tudok...
Enyhén lemaradva követem, emiatt nem ütközőm bele, amikor megáll, én pedig a gondolataimba merülve követem. Mielőtt neki sétálnék megszólal, így megállok. Érdeklődve lépek a tárlóhoz. Veronika Genton, hirdeti a jelvényszerűség. Hm...szóval kviddics, ezt jó tudni. Mosolyogva fordulok a pasihoz.
-Köszönöm.
Megnézem a mellette lévő neveket, hátha találok még olyan nevet, amit említett már. Mondjuk már az is jó, hogy Vera nénim megtaláltam... Mielőtt tovább szőném a gondolatot megszólal. Felé fordulok.
-A nagynéném.
A reakcióját meg sem várva vissza fordulok és folytatom az olvasgatást.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 13. 15:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 12. 22:40 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Kviddicsesek. Részemről nem játszom. Inkább nézni szeretem. Legalábbis részt venni a nagy felhajtáson, ami a meccsek körül van. Ráadásul, ha nem vagy ott, nem tudod, miről beszélnek az iskolatársaid utána még egy hétig. Annál pedig nem sok rémesebb dolog van, mint nem képben lenni.
- Áh - adom az értés hangját, mikor közli, hogy ez a Veronika Genton a nagynénje. Közben én is fürkészem még a további neveket a környékén.
- Te is kviddicsezel? - érdeklődöm meg tőle. Hiszen ki tudja, talán azért érdekelte ennyire a kiállított plakett, mert maga is hasonló címekre pályázik. Így pedig lebeghet lelki szemei előtt a játék alkalmával egy rokona, akinek már sikerült.
Miközben így állunk a trófeateremben, megint belém hasít az a különös érzés, ami rendre felüti a fejét, mióta itt vagyok a Bagolykőben: nem furcsa itt lennem. Nem úgy értem, hogy Magyarországon. Az egy kicsit furcsa. De maga az iskola intézménye nem. Pedig jó pár évig távol voltam az oktatástól, amíg dolgoztam. Na az viszont idegennek tűnt. Idegennek tőlem. Viszont itt a tanodában minden olyan otthonos. Az elvárások, a viszonyok, a kapcsolatrendszer. Jól érzem magam benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 13. 15:54 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


A körülötte lévő neveket nem mondanak nekem semmit. Magamban vállat vonok, ez igazából nem számít. Megtaláltam, amit kerestem, szóval elégedett lehetek, ráadásul nem kellett órákat itt töltenem hála a srácnak. Elmosolyodom, szerencsém volt, hogy pont most van itt ő is. Visszaterelem a gondolataim a nagynénémhez. Nem sokat mesélt a kviddicses múltjáról, már nem játszik, szóval ez érthető. De azért érdekelne néhány dolog most már, lehet írok neki...
A pasi kérdése felráz a gondolataimból, felé fordulok. Nem igazán értem, hogy miért feltételezi ezt.
-Nem. Na és te?
Valószínűleg nem lesz a válasz, mert ellenkező esetben tudná, hogy nem játszom, de meguntam a kérdezősködését. Különben sem árt, ha mindkét fél érdeklődik egy beszélgetésben. Mondhatni én csak betartom az alap illemet, amit belém neveltek. Pont úgy ahogy sok mindent mást is.  
Lazán neki támaszkodóm a tárlónak és udvarias érdeklődéssel nézek rá. Mivel megtaláltam, amit keresek, van időm kideríteni, hogy ki ő. Ezzel a céllal elmosolyodom.
-Mellesleg Melissa Von vagyok, örvendek.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 13. 15:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 16. 11:07 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Tudom, a kiállásom engedhet arra következtetni, hogy esetleg kviddicsezek. Ez azonban nincs így. Az úriasabb sportokat részesítem előnyben. Vívás, lovaglás és hasonlók. Noha a kastélyban ezekre nincsen túl sok lehetőségem.
- Nem. Én sem - rázom a fejem finom mosollyal.
- Jonathan Gerhard Van den Bergh - mutatkozom be, kezet fogva vele. A nevemet pedig valószínűleg nem ismerné fel leírva, az alapján, ahogyan kiejtem. Inkább csak a hosszúsága lenne árulkodó. A magyarok is, mint a világon a legtöbbek, inkább angolos némettel mondanák Dzsonátán Gerhárd Fándenbergnek a helyes Jónátan Herhárt Fanden Berh helyett, amit az imént prezentáltam a háztársamnak és ami után néha visszakérdeznek, hogy hogyan szólíthatnak. Mindenre fel vagyok már készülve és teljesen megszoktam a helyzetet.
- Mit gondolsz, a te neved is felvésik majd ide egyszer? - kérdezem, elgondolkozva. Kezemet hanyag eleganciával csúsztatom a kezembe, miközben körbenézek a teremben. Nem teljesen titkolt szándékom megtudni, miben jó a lány. Mit vél az erősségének.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 17. 23:49 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


A kijelentésre bólintok, jól gondoltam. A kinézetéből látszik, hogy ő az elegánsabb dolgokat kedveli. Valószínűleg úri család feltörekvő csemetéje vagy legalábbis valami hasonló.
A neve elgondolkoztat, miközben kezet fogok vele sebesen jár az agyam. Honnan is ismerős ez a név? Az ajkamba harapok egy pillanatra, aztán elmosolyodom, meg van. Ezzel együtt pedig igazam van, fontos család sarja a pasi. Halvány érdeklődéssel emelem megint rá a tekintetem.
-Van den Bergh miniszter fia, ha jól gondolom.
Majd nem olyan szépen ejtem, mint ő, de azért érződik a különbség itt-ott. Bár angol származásom számítva elégedett vagyok, ha nem mondja ki előbb sokkal tragikusabban mondtam volna ki. Láttam már párszor ezt a nevet, sőt párszor hallottam is, ám ezek elég régen voltam. Mostanában se cikk, se hasonló nincs a miniszterről. Vajon miért?
Ezen elgondolkozom, emiatt enyhén meglep a következő kérdése. Egy pillanatig fontolgatom a választ, végül kitérően felelek.
-Lehetséges. Neked gondolom a terveid között van.
Ez megint nem egy kérdés, de mindegy. Szinte biztos vagyok benne, hogy igazam van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 25. 21:50 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Szemöldököm finoman, de annál látványosabban emelkedik meg és el is mosolyodom, miközben bólintok egyet. Úgy van. Az apám neves politikus, a Benelux Államok Nemzetközi Máguskapcsolatokért Felelős Minisztere. Azonban nem csak odahaza ismerik, hanem igazából -rangjához méltóan- nemzetközi szinten. Aki egy kicsit is tájékozott, hallhatatott már róla. Dehát az emberek jó része kicsit sem tájékozott. A háztársam viszont igen. Ez pedig elég kedvemre való.
- Tervek? - kérdezek vissza, csaknem nevetve.
- Nem, nem - rázom a fejem, a vitrineket nézve.
- Aminek meg kell történnie, az megtörténik - vonok vállat, visszatekintve a lányra. Az, hogy a nevem itt szerepeljen, az nem egy cél, amit megpróbálok majd elérni. Nem. Ez olyasmi, ami eleve elrendeltetett és valamiképpen így alakul majd. Ha máshogy nem, esetleg adományozunk egy nagyobb összeget az iskolának és kezdeményezzük, hogy az adományozókról is emlékezzenek itt meg valamiképpen.
A társalgásunkról egy érdekes jelenség tereli el a figyelmemet. Valami történik a teremben. Összevont szemöldökkel pásztázom végig a helyet és figyelem, ahogy néhány vitrin, néhány polc rendeződni kezd. Új, üres helyek bukkannak fel. Egy ideig nem nagyon tudom hová tenni, aztán ráébredek, hogy itt az év vége és hamarosan új nevek kerülnek majd ki ide.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Saragob Kíra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2017. október 24. 00:01 | Link

Robi Cheesy

Nagyjából abban a pillanatban, ahogy bezárul mögötte az igazgatói iroda ajtaja, leolvad az arcáról a kedves, megértő, már majdhogynem bocsánatkérő mosoly. Elnyel magában egy indulatos hörgést, hisz zárt ajtó ide vagy oda, a bent ülő férfi azért még hallótávolságban van. Meg kellene tanulnia veszíteni, észérveket elfogadni, reálisan látni a világot és a saját helyét benne. De ezzel egyelőre problémái vannak, és nem látja be, miért is engedélyezte az igazgató úr az ő kis kísérletét a kastélyban. Pedig felkészült, határozottan, komolyan adta elő magát. Kinek fájt volna, ha itt flangál a folyosókon?
Indulatos léptekkel indul a bejárati ajtó irányába, majd két lépés után mégis irányt vált. Egy ördögi kis hangocska ugyanis felveti a kérdést: Mégis mi történik, ha nem távozik az iskolából azonnal? Beharapja a szája szélét, úgy dönt ezen a kérdésen érdemes egy kicsit hosszabban elmeditálnia. Hogy mégiscsak valami célt adjon a lépteinek, a teljes tanácstalanságban való kóválygás helyett, a trófeaterembe sétál át az átriumból. Azért aztán csak nem szólhatja meg senki, ha nosztalgiázás címszóval nézelődik egy kicsit, hiszen rég járt már az iskola falai között. Azt az esetet leszámítva persze, amikor egy pár éve Adamnek kellett leállítania, hogy befejezze a rongálást.
Minden önuralmát latba vetve sikerül lassú léptekkel köröznie a trófeák és kitüntetések között, ahelyett, hogy feszülten rohangálna fel és alá. Közben igyekszik meggyőzni magát, hogy semmi baj nem lehet abból, ha ő most mestertanoncnak adja ki magát, ha bárki kérdezné, és a kastélyban marad.


GRINCS KARÁCSONY - DÖK
Gratulálok, megtaláltad a hangszereket!
Küldd el a hozzászólás linkjét a Szervezői Mesélőnek.
Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2017. december 13. 09:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 461
Összes hsz: 1941
Írta: 2017. október 24. 11:47 | Link

Saragob Kíra

A Trófeaterem az egyik kedvenc helyszínem volt a kastélyban, gyakran betértem nosztalgiázni kicsit azon a sok-sok dicsőségen, amit az iskolának szereztem diákként. A díjaimmal, kitüntetéseimmel egy külön vitrint lehetett megtölteni, amit én csak Várffy-Zoller Róbert-szentélynek neveztem. Ide zarándokolhattak el a jelen diákjai, hogy inspirációt meríthessenek maguknak. Ki volt például állítva az iskolaelsőségemért járó hatalmas kupa, ami még egy stréber levitásból is elismerést és tiszteletet válthatott ki irántam. Roppant büszke voltam a kviddicses díjaimra, különösen az év hajtója címre. Az a félpályáról szerzett gólom az Arany Főnixek ellen! Még ma is ódákat zengenek róla a szurkolók. Nem is csoda, hogy a Rellon mostanában mindenkit lemosott a pályáról, hiszen szerény személyemben igazi példakép állt előttük, amikor leraktam a verhetetlenné vált csapat alapjait csapatkapitányságom alatt. Röviddel tanulmányaim befejezése előtt - amolyan életmű díjként - természetesen megkaptam a legrellonosabb rellonos kitüntetést, ezzel adózva mindazért, amit a házért tettem.
Elmerülten nézegettem a vitrint, és ebből csak az zökkentett ki, hogy lépteket hallottam, valaki más is belépett a terembe. Egy nő volt, aki nem tűnt ismerősnek, jobbnak láttam kideríteni ittléte célját. Mivel megzavart a meditációban, meggyőző indokkal kellett előállnia, ha jót akart magának.
- Jó napot! Segíthetek? Talán eltévedt? - szólítottam meg a nőt udvariasságot erőltetve magamra. Elképzelhető, hogy egy mestertanonc, alapképzéses diáknak már túl idősnek tűnt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Saragob Kíra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2017. október 24. 23:34 | Link

Robi

Összerezzen határozott férfihang hallatán. Egyáltalán nem tűnt fel neki, hogy van itt rajta kívül valaki, amikor belépett a helyiségbe. Ez a fordulat mindenesetre arra késztetni, hogy a döntést, amely felett képes lett volna még hosszú-hosszú perceken keresztül meditálni, most némileg gyorsabban meghozza.
- Jó napot! - viszonozza a köszönést egy halvány mosolyt küldve a férfi felé.
- Nem, köszönöm. Csak...gondoltam nézelődöm egy kicsit - vonja meg a vállát. Tekintetét az éppen előtte lévő vitrinre irányítja, bár fogalma sincs hogy éppen kinek és miféle érdemeit csodálja. Gondolatban vállon veregeti magát, hogy legalább egy fél perc gondolkodási időt még nyert magának, mielőtt eldöntené, hogy látogató vagy mestertanonc státuszban legyen jelen az iskolában. Már persze feltételezve, hogy a férfi nem elégszik meg a válaszával. És miért elégedne meg? Kíra emlékeiben a kastély úgy él, mint a hely, ahol mindig mindenki tudni akar mindent mindenkiről. ~ Ecc-pecc-kimehetsz...~   Egyre csak kattog az agya. Sosem volt nagy színész, nem igazán ért az emberek megtévesztéséhez, és tisztában is van vele, hogy semmi keresnivalója nincs az iskola területén. Mégis ott motoszkál benne a gondolat, hogy már csak azért sem viselkedik úgy, ahogy az adott szituációban az normális. A helyzet, hogy ezen egyáltalán gondolkodik, pedig egyre feszületebbé teszi. Tökéletesen emlékszik ugyanis, hogy mielőtt lekerült volna róla a rontás, teljesen könnyedén, vetyengés és utólagos lelkifurdalás nélkül hozott meg őrültebbnél őrültebb döntéseket, teljes mértékben ignorálva az esetleges következményeket, és remekül érezte közben magát!. Azok valahogy sosem jutottak eszébe. Egyszerűen hiányzott belőle ez a gát, ami az adott szituációban a társadalmilag nem elfogadott viselkedés útjában áll, és a normákra fittyet hányó megnyilvánulásokat a képzelet szintén tartja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 461
Összes hsz: 1941
Írta: 2017. október 25. 16:28 | Link

Saragob Kíra

Gyanús volt ez a nő, de mivel azt mondta, hogy csak nézelődni jött, nem volt mibe belekötnöm. Nézelődni szabad. Hagytam is volna ennyiben a dolgot, de pont egy olyan vitrint kezdett el bámulni, amihez éppenséggel volt némi hozzáfűznivalóm.
- Áh, a levitások szeme fényei. - léptem oda a nő mellé, és a vitrinre mutattam.
- Elnézve ezt a sok-sok trófeát és kitüntetést a szemlélőben könnyen hamis kép alakulhat ki a díjazottakról. Mintha tökéletes emberek lennének, már-már kisebbség érzést keltve az egyszerű földi halandóban. - kezdtem bele egy kis önkéntes tárlatvezetésbe.
- Pedig, ha tudnák, hogy kik ők valójában! Jó néhányat ismertem közülük. Vegyük például Merkovszky Nikolettát. Kétszeres iskolaelső, sőt még a kviddicsben is jeleskedett. - mutattam rá a lány díjaira.
- Senki nem gondolná, hogy valójában egy pökhendi, erőszakos, sunyi boszorkányról van szó. Volt alkalmam párbajozni vele, és amikor már érezte a vesztét, csaláshoz folyamodott! Illegális segédeszközt vetett be, és ezzel az alattomos húzásával döntetlenre mentette a párbajunkat. A levezető tanár persze neki kedvezett, mint regnáló iskolaelsőnek. - osztottam meg az élményeimet. De volt még itt pár jómadár.
- Aztán itt van László Dalma. Miután Merkovszky Nikolettát legyőztem az iskolaelsőségért folyó harcban, az egész Levita összefogott ellenem, hogy megfosszanak a jogosan megszerzett címemtől, és minden vizsgán Dalma alá dolgoztak, hogy begyűjtse a kiválókat. Ez végül össze is jött neki, egyetlen kamu kiválónak köszönhetően. Ugyanis úgy kapott kiválót, hogy a tárgyból a tanárt egész évben nem is látták az iskolában! Dalma később persze nem is bírta a nyomást, állítólag egy idegroncs lett belőle, és azóta valamelyik szanatóriumban vegetál. - hihetetlen összefogás ment annak idején ellenem a Levita részéről, de utólag bele is rokkantak ebbe. Megérdemelték!
- Végül Yarista Palarn. Hát ő akkora levitás volt, hogy egyenesen rellonosként kezdte! Aztán kisírta magának a házváltást, mert a Rellon kviddicsapatából nem tudott kiemelkedni, pedig ő akkora sztárnak képzelte magát. Vakok között félszeműként már király lehetett. Bármekkora sztár is lett belőle, szerintem nem több egy középszerű tucatjátékosnál, csak jól menedzseli magát. - zártam le a monológomat. A nézelődés mellé külön élményt nyújtottam a kis ismertetésemmel, igazán szerencsés volt a nő, hogy éppen itt talált.
- Ismeri talán valamelyiküket? Ezért keltette fel az érdeklődését ez a vitrin? - kérdeztem meg, hogy ne csak én beszéljek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Saragob Kíra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2017. október 25. 22:44 | Link

Robi:)

Igyekszik leplezni zavarát, ahogy az immár közvetlenül mellette álló férfira pislog, majd vissza a vitrinre. Ezúttal már el is olvassa a neveket és a hozzájuk tartózó érdemeket.
Őszinte érdeklődéssel hallgatja az férfi teljesen tényszerűen előadott, meglehetősen szélsőséges véleményét a különböző díjak tulajdonosairól. Még csak nem is vág bele a férfi szavába, amikor az megáll egy levegővételre, pedig megfordul a fejében pár megjegyzés, de nem szeretne konfrontálódni. Kíra figyelmét rettenetesen egyszerű néha elterelni és lekötni. Képes mindre  gyermeki módon rácsodálkozni. Most sincs ez másképp. Ledöbbenti a férfi szavaiból érződő ellenszenv az említettekkel kapcsolatban, és maga a tény, hogy így gondol vissza a volt iskolatársaira. ~ Egész biztosan mély nyomokat hagytak benne a diákévek. ~ Ugyanakkor magában egész jót mulat a férfi előadásán, hisz neki aztán halványlila gőze sincs róla, hogy kikről van szó, magát a stílust pedig szórakoztatónak találja. Annyi illendőség azért szorult belé, hogy nem neveti ki nyíltan a másikat. Bűntudata lenne, ha még ő is hozzájárulna a férfi komplexusaihoz. Mert hát... biztos van neki egy pár.
- Áh, nem! Egyikük nevét sem hallottam még korábban... Bár azt hiszem örülhetek, hogy nincs hozzájuk semmi közöm! - a szeme sarkában bujkáló mosollyal pillant fel a férfire.
- Más most az elrendezés, mint mikor legutóbb itt jártam - magyarázza meg egy vállrándítás kísérletében, miért is épp itt állt meg. Felrémlik előtte az emlék, mikor még egy jól sikerült éjszakai tilosban járást követően volt szerencséje Seren kitüntetéseit suvickolni. Azok a régi szép idők!
- És egyébként Ön mindenkiben vetélytársat és ellenfelet lát, vagy ők hárman külön kiérdemelték ezt a státuszt? - enyhén oldalra billenti a fejét a férfit fürkészve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 461
Összes hsz: 1941
Írta: 2017. október 26. 14:06 | Link

Saragob Kíra

Semmi közbevetés vagy megjegyzés, a monológomat türelmesen végighallgatta a nő. Nem erre számítottam, azt hittem, hogy közbe fog vágni. Aztán kisült, hogy egyik szóban forgó személyt sem ismerte, így utólag nem volt meglepő, hogy nem próbálta megvédeni őket.
- Hm, érdekes, hogy egyiküket sem ismeri, még csak hallomásból sem. - ezek alapján nem lehetett régóta az iskolában, de mint megtudtam, a trófeateremben már járt korábban.      
- Más lenne az elrendezés? Mikor járt itt utoljára? - tettem fel a kérdést. Engem a saját vitrinemen kívül más nem is igazán érdekelt, fel se tűntek az esetleges változások.
Végül a nő is megkérdezte azt, amire sokan kíváncsiak, amikor először találkoznak velem. Tény, hogy az ellenfeleimről kíméletlen stílusban tudtam beszélni, de legalább kétszer meggondolta magát mindenki, hogy ujjat merjen húzni velem.
- A legnagyobb baj nem is velük van. Hanem az iskolával, hogy ilyen emberek példaképekké válhattak, piedesztálra emelték őket. Ez egy szegénységi bizonyítvány a tanodáról. Önnek például mi a véleménye a Bagolykő Mágustanodáról? Mestertanonc, nemdebár? - most már kíváncsi voltam, hogy diákkal beszélek-e vagy sem. Engedély nélkül ugyebár nem császkálhatnak itt külsősök.
    
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Saragob Kíra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2017. október 29. 19:41 | Link

Robi:)

- Fuuu... hát...- vakarja a fejét, ahogy megpróbál visszaszámolni, mikor is végzett ő ebben az iskolában, bár mondjuk az a dátum nem feltétlenül esik egybe azzal az időponttal, amikor a trófeateremben járt. - Nem mostanában, egy négy-öt éve minimum - nyög ki végül valami épkézlábnak mondható választ.
Úgy tűnik, Kíra kérdése nem lepi meg a férfit. A nőt ellenben meglepik a férfi szavai. Halvány árnyék suhan végig az arcán, erős forráskritikával hallgatja a másik szavait. Nem is érti, ha ez a véleménye az intézményről és az ide járt, járó diákokról, akkor mégis mit csinál itt. Találhatott volna magának olyan környezetet, ami nem készteti állandó utálkozásra. Elég furának tartja a fazont. Az utolsó kérdése mindenesetre betalál Kíránál, mivel a nő menet közben már el is felejtette, hogy sunnyogni akar. Összevonja a szemöldökét, nagyon erősen gondolkodik a válaszon és azon hogy mennyire avassa a bizalmába a férfit.
- Nyeh. - mondja végül a szemeit forgatva - Azért jó tudni, hogy simán elmennék annak, legközelebb készülök - vonja meg a vállát. Nem zavartatja magát azon, hogy "lebukott".
- Amúgy nem tudom, milyen most itt a helyzet, nem is nagyon vagyok benne érdekelt. Azt viszont nem értem, Ön miért itt keresi a boldogulását, ha így kiábrándítja ez az intézmény. Az nem lesz jó a lelkének, ha olyan környezetben dolgozik, ami nem tölti fel. -
Utoljára módosította:Saragob Kíra, 2017. október 29. 19:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 461
Összes hsz: 1941
Írta: 2017. október 29. 20:45 | Link

Saragob Kíra

Mint kiderült, 4-5 éve járt a trófeateremben utoljára a nő. Ez már gyanúra adott okot, hogy talán mégsem diákról van szó. Főleg úgy, hogy a csókkirály Yarista Palarn-t sem ismerte. Hiszen Yar annak idején jóformán minden nőneműt lesmárolt. Meg szerintem néhány fiút is.
Aztán csak bevallotta a nő, hogy nem mestertanonc.
- Óh. Még én is tévedhetek néha. Ha szabad tudnom, mi célból van itt? Feltételezem, az engedélye megvan. - mi mást is feltételeztem volna, hiszen nyugodtan sétálgatott, nézelődött a trófeateremben.  
Ezután kérdőre lettem vonva, hogy mégis mit keresek itt, ha ennyire negatív véleménnyel vagyok a Bagolykő Mágustanodáról. Hát ez az! Pont azok miatt, akik azt hiszik, hogy mindig bele kell ülni a tutiba vagy minimum el lenni a langyosban, és ez az igazi élet. Ezen a hozzáálláson akarok változtatni!
- Azért vagyok itt, hogy felemeljem ezt az intézményt a világ élvonalába! - nagy levegőt véve kidüllesztettem a mellkasomat. Küldetésem volt, amit bármi áron teljesíteni akartam.
- Hamarosan a Bagolykő Mágustanoda lesz a mágusvilág leghíresebb oktatási intézménye. Ez egy nemes cél, számomra pedig egy leküzdendő kihívás, ami feltölt. Nem vagyok olyan típus, aki csak teng-leng, és menekül az akadályoktól. Értéktelen, semmirevaló élet az olyan. Szomorú, hogy sok diák és felnőtt mégis ezt találja vonzónak. A diákokon még lehet segíteni. - adtam elő az eszmefuttatásomat.
- Most már óvatosabb vagyok a feltételezésekkel, de esetleg Ön itt végzett? Gondolom azért járt már korábban a trófeateremben. - nem volt ismerős a nő, pedig lehet, hogy anno együtt voltunk diákok. Mindenkire persze nem emlékezhettem, és igazság szerint amúgy is alig volt néhány volt diáktársam, akik számot tarthattak a megtisztelő érdeklődésemre. Sok volt a selejt akkor, most is.
  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Saragob Kíra
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Írta: 2017. november 4. 21:20 | Link

Robi Cheesy

- Van. Mára legalábbis - húzza el a száját az engedélyt illetően - Ebben az ügyben jártam az igazgató úrnál, de hát nem igazán nyerték el a tetszését a szándékaim - fűzi még hozzá színtelen hangon. Belül nagyon büszke magára, amiért ilyen érzelemmentesen tudott válaszolni. Sőt, még csak el sem kezdett összevissza hadoválni.
- Nem értem mondjuk miért, senkinek a tesi épségét nem veszélyeztettem volna! Én csak így be akartam jönni néha, vizsgálgatni a kastély köveinek mágikus rezgéseit. De még csak azt sem tudta egyébként megmondani, hogy mennyi maradt a régen itt álló épületből, ha van egyáltalán még a kastélynak egyetlen eredeti darabja is -hangja enyhén sértődötten cseng. Bár a férfi jelenléte elterelte a dühét és csalódottságát, meg az eszement terveit arról, hogy engedély nélkül hajtsa végre a terveit, azért még tette teljesen túl magát a traumán.
Nem tudja megállni, pedig nagyon igyekszik, ha ne törjön fel belőle a nevetés a férfi válaszát hallva arra a kérdésre, hogy miért is van itt. A feltörő nevetést félig sikerül csak elfojtania, így végül cseppet sem nőies hörgő-krákogó hang tör fel a torkából. Amit, ha van egy kis szerencséje, a férfi nem tud majd beazonosítani. Komoly arccal hallgatja a másikat, miután sikerült rendeznie a vonásait.
Kíra soha nem érzett még magában efféle küldetéstudatot, el sem tudja képzelni, mit érezhet a férfi. Azt viszont egyáltalán nem gondolja, hogy ő is a tengő-lengő kategóriába tartozna.
- Ha Ön ebben leli örömét, sok sikert hozzá - von vállat, miután végighallgatta a gondolatmenetet.
- Igen, Navines voltam - bólint a férfi következő kérdésére.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 461
Összes hsz: 1941
Írta: 2017. november 5. 22:01 | Link

Saragob Kíra

Biztos alapos oka volt az igazgatónak arra, hogy nem adott engedélyt a nőnek az itt tartózkodásra. Pedig felettébb érdekesnek tűnt a kastély helyén álló esetleges régi épület feltárása. Annyira érdekesnek, hogy akár én is kitalálhattam volna. Halottam persze én is a legendáról, hogy állítólag a sámánizmusnak valamiféle központja lehetett itt annak idején, de ennek sose adtam igazán hitelt, hiszen jóformán semmi sem bizonyította, csak egy kőtábla, amit személyesen még sosem láttam. A korábbi épület romjai sem voltak már láthatók. Még azt se tartottam elképzelhetetlennek, hogy az egész sztori csak simán az iskola alapítójának PR-fogásaként született meg.
- Engem is érdekelne, hogy maradt-e valami  régi épületből. A feliratos követ látta, ami bizonyítja, hogy itt működött a Bagolykő Sámántanoda? - kíváncsi voltam rá, hogy tényleg létezik e a kő. Mert akkor tényleg lehet alapja a történetnek, hacsak nem gyártottak egy hamisítványt, hogy alátámasszák a fikciót.
- Furcsa, hogy az igazgató nem támogatott egy ilyen előremutató kezdeményezést. A múlt megismerése, a hagyományok ápolása fontos. Minden magára valamit is adó intézménynél tisztában vannak ezzel. - kötöttem össze a nő meghiúsult tervét az én célommal, hogy a tanodát a világ élvonalába emeljem. Mellesleg a sámánizmus emlékei az engem felettébb érdeklő pálca nélküli mágia szempontjából is kiemelt jelentőségűek voltak. Talán segíthetnék a nőnek, hogy jobb belátásra bírjam az igazgatót, az viszont nem tetszett, hogy a szavaimon nem igazán lelkesült fel, mintha még magában ki is nevetett volna. Meg még navinés is volt, a navinések közül pedig sokan kimondottan lusták voltak, ha a tényleges munkára került sor. Az igazgatónak valami nyomós indoka kellett, hogy legyen az elutasításra.
- Mondja csak, mivel indokolta az igazgató az engedély iránti kérelmének elutasítását? Talán rábírhatom, hogy változtasson az álláspontján, mert jómagam is szívesen részt vennék a régi épület feltárására irányuló projektben. - kérdeztem meg.
Utoljára módosította:Várffy-Zoller Róbert, 2017. november 14. 15:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!


Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium