28. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Tanári és képességoktatói pályázat reloaded, részletek a hírben!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 [8] Le | Téma száljai | Témaleírás
Rothman Anton
Iskolaigazgató, Auror



offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 456
Írta: 2019. december 21. 23:12 | Link

Drinóczi kisasszony
az ügyeletes iratrendező

Elismerően bólogatok. Már az is valami, ha büszkén viseli.
- Igen, igen, ő olyan. Remek fickó. Igazán az - bólogatok, a felét már a teámba hümmögve. Ja vagy most nem a ki nyal be jobban az eddigi iginek versenyt tartjuk?
- Áh, hogy a káosz - emelkedik meg szemöldököm, ahogy megértem, mit akar tudni. Nem mintha ne lett volna egyértelmű és nem mintha ne jött volna le nekem elsőre is. Csak már megint ez a teátrális közjáték. Imádom. Ez teszi ki életem nagy részét. Úgyhogy, akinek a gyomra nem bírja a hullámvasutat, az rosszul jár ezzel a vidámparkkal, mert drágám, nálam erre az egyre ülhetsz fel.
- Ez én voltam - vigyorgok büszkén, még ki is húzva magam, mintha legalábbis a kölykömet dícsérte volna meg. Még sóhajtok is egy elégedettet, szinte meghatottan nézve körbe, mielőtt tovább kortyolnék.
- Különben, amint kész vagy, elhúzhatod a csíkot nyugodtan - tájékoztatom erről, koppanva rakva le kiürített bögrém a tálcára. Látom, belelendült most, hogy végre mágiát alkalmaz. Kijelentésem után már baktatok is vissza asztalom mögé. Hogy olyan ijesztő vagyok-e, mint elsőre tűnök? Nem és igen. Több időt velem töltve az emberek inkább idegesítőként tartanak számon, míg mások furamód megkedvelnek, méghozzá nagyon, ám végül így vagy úgy mind rájön, hogy különben tényleg ijesztő és veszélyes vagyok. Még a kedvesem szerint is cápa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Anastasia Strakhova
Tanár, Gyógyító


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 203
Írta: 2019. december 22. 12:43 | Link

Anton


A szemem gyermeki rajongással ragyog fel a férfi szavaira. - Oh...- nyögöm ki, ahogy kimondja az elhunyt férjének nevét és egyben megadja az általam oly nagyon áhított engedélyt a maga hanyagul elegáns stílusában. Ezután csak nézem, ahogy felkel ültéből, valamit keres a könyvespolcán és mikor megtalálja lapozgatni kezd egy album szerű kötetet. Elmém eközben igyekszik lépést tartani az események sűrű sodrával. Tehát Anton az imént megengedte, hogy használjam a naplót és azt csinálhatok vele, amit akarok. Így fogalmazott. Ez csodálatos! Boldog és őszinte öröm mosolya húzódik az ajkamra, majd tekintetem csillogása mellé meglepett pislogás is társul, amikor felfogom, hogy nem csak az özvegyet, de az elhunyt kolleginámat is ismerte. Személyesen! - Atya ég! - szakad ki belőlem az első gondolat, ami eszembe jut, látva közös fényképüket az album lapján. A sötét hajú, szépséges hölgy kismamaként ragyog és cseppet sem látszik betegnek vagy meggyötörtnek. Fehér ruhájában talán szellem lehetett. Bár ebben nem vagyok biztos, ezért nem kezdek találgatásokba. Míg az asztal sarkára időközben elhelyezkedő Igazgatóm martalócként vigyorog a képről, amin látszik, hogy jóban is voltak nem csak egy pózra álltak össze a fotós kedvéért. - Mesélnél róla? - kérdezem teljesen spontán kíváncsiságból - Ez is segítene megismernem őt és ezáltal jobban megértenem majd a naplóját - magyarázom meg miért szeretnék többet tudni a nőről. Valójában elolvastam a nekrológot, amit a férje írt az iskola újságjába nem sokkal a halála után, de úgy vélem Anton teljesen más szemszögből, talán kevésbé elfogult szeretettel tudná láttatni. Bár azt nem kétlem, hogy kedvelte. Mégsem hiszem, hogy negédes lenne vele kapcsolatban. De ez csak az én meggyőződésem. Hipotézisem tényleges alátámasztását vagy cáfolását igazából tőle várom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Drinóczi Gerda Vivien
Mestertanonc Rellon (H), Elemi mágus, Edictum lektor, Bogolyfalvi lakos, Másodikos mestertanonc


megtört terromágus
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 164
Írta: 2020. január 5. 18:40 | Link

Anton bá'
büntetőmunka

Anton reakciójára önkéntelenül elfintorodik. Ez az ember még a flegmánál is flegmább, ami alapvetően nem probléma, mert a nő is tud ám hasonlóképp viselkedni. Kár, hogy az igazgatójával nem emberkedne úgy, mint mondjuk Várffy-val, akit bármikor kiakaszt teljesen. Vagy elás nyakig az erdő mélyén. Részletkérdés.
- Óóó - nem mondanám, hogy meglepi. Az jobban fájt volna a lelkének, ha a kedvesnek és rendesnek hitt Kriszpin hagyja ezt maga után. Az viszont szinte már normális, hogy Anton nemes egyszerűséggel leszarja az itt uralkodó helyzeteket és még tetézi is. Nem azért, mert rossz lenne, egyszerűen csak tényleg nem érdekli - nem csak ez, más se nagyon. Ez az attitűd tud jó is lenni, meg rossz is. Ilyenkor például kifejezetten irritáló.
Megállás nélkül folytatja a munkát, mert tudja, ha megpihenne, sohasem látna neki ismét. Így szótlanul pakol, válogat és varázsol, mindig más sorrendben, ahogy épp kényelmes. Fogalma sincs, mióta van ott, vagy mennyi lehet jelenleg az idő, de nem is érdekli. A másodpercek számolásával sajnos a rend mértéke nem fog növekedni, ráadásul most képes elterelni gondolatait is.
- Akkor már nem sokáig maradok - biccent egyet és ugyanolyan elánnal folytatja. A percek lassan vánszorognak, neki pedig hirtelen már csak egyetlen rendezetlen doboza marad. El sem hiszi. Az eddigi őskáosz hirtelen múlt időbe kerül, mikor pedig az összes karton tetején fedő virít, hirtelen úrrá lesz rajta a végtelen fáradtság. Körbepillant, hogy megbizonyosodjon róla, tényleg ennyi volt az egész, majd barna íriszeit az igazgatóra emeli. - Kész - ha további utasítást nem kap, akkor már csak egy hangrobbanás marad utána, ahogy elviharzik. Bőven elég volt ez a kis móka Antonnal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothman Anton
Iskolaigazgató, Auror



offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 456
Írta: 2020. január 15. 00:00 | Link

Strakhova professzor
az esti betoppanó

Járnak bent rendesen a fogaskerekek abban a remekbeszakott üstökömben. Amikor így szóba kerül egy-egy, a múlt homályába kissé beleveszett ismerős, szeretek lepergetni ilyen-olyan emlékeket róluk. Nem vagyok egy nagy nosztalgiázós, csak érdemes néha leltárt tartani. Kell, mert van bőven anyag.
Úgy hathatott, hogy a professzor nem tud már annál nagyobb lázba jönni, mint ahogy becsörtetett hozzám és hordott itt össze mindenfélét, amiből nekem úgy kellett kihámoznom a lényeget; ám mégis képes volt fokozódni a rajongós izgalom. Bizony, személyesen ismertem a tanárnőt. Nagyon személyesen.
- A festmények biztos azt mondanák, hogy szeretők voltunk - kezdem ezzel a laza felütéssel, eltöprengőn révedve valahova az ajtóra mögötte. - ... és nem is járnának túl rossz helyen - teszem ezt hozzá halkan, elenyészőn. - De csak simán jóban voltunk - mondom ezt már a szokásos hangerővel, lendülettel. Egyik lábam lógázom, a másik ujjhegye leér a padlóra. Kezeim ide-oda helyezgetem, néha gesztikulálok. Az általános nyüzsgésem. Nade tessék, Artyra azt mondtam, jóban voltunk. Mert hülyén hangozna, hogy ő egy kedvesebb társam volt a létezésben. Úgyhogy maradok ennél a megfogalmazásnál. Ez közérthető. Vajsörrel elmegy.
- Felbukkantunk néha ilyen iskolai bulikon, közösen főzőcskéztünk... - sorolom, ami hirtelen eszembe jut, a teljesség tökéletes igénye nélkül. Ám ezzel magáról Rubyáról nem mondtam még semmit, csak a párosunkról dumálok. Mondjuk arról lehet is. - Elvoltunk. Érdekes nő volt. Kedves, egyszersmind magának való és állandó búskomor. Mármint az a fajta, akiről nem veszik észre. Csak, ha érzékeny vagy erre, látod - pontosítok. Hiszen mások valószínűleg nem ezt mondanák róla. Ám ők nem is testbeszédolvasók vagy megfigyelők. - De tudta élvezni az életet, az apró dolgokat. Azokban szabadult fel, hagyta beleolvadni magát a pillanatokba, sodródni velük - mesélek, most éppen karbatett kézzel, és talán szokatlanul nagy, költőiek ezek a szavak tőlem. Szeretek stílusokat váltogatni, ha pedig valakiről beszélek, az ő védjegyeit, hangulatait belekeverni. - Legalábbis a közelemben ilyen volt - teszem azért hozzá a korrektség kedvéért, mert míg szokásom embereket a természetes közegükben tanulmányozni, főleg akkor látom át őket, amikor közvetlen a kontaktus, ám ekkot nyilvánvalóan én magam, mint tényező, befolyásolom a milyenségüket. Velem ő ilyen volt. Erről tudok beszámolni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Anastasia Strakhova
Tanár, Gyógyító


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 203
Írta: 2020. január 16. 21:33 | Link

Anton


Tátott szájjal, tágra nyílt szemmel hallgatom az Igazgatót. Elképedésem ártatlan. Tiszta és ítélkezéstől mentes érdeklődésem jele. Szóhoz sem jutok. Olyan nő képe rajzolódik ki előttem, amilyenre a képek és a róla tudott információk alapján nem is számítottam. - A férje nagyon szerethette. Ő írt megemlékezést róla az újságba - szólalok meg nagy nehezen - Nem értem, hogyan veszíthették el egymást mégis - valahogy bennem nem áll össze a kép - Nem azt akarom ezzel mondani, hogy nem hiszem el a történetet - érzem kezdek vörösödni - Csa-csak fura ez az egész nekem - dadogom és már a fülem hegyéig pirultam. Lehet én hiszek csak az igaz szerelemben és az örökké tartó hűségben. Nekem nem férnek bele a kalandok, meg a pletykák. Arra az egy emberre várok akinek egész lényemet odaadhatom. Nekem az amit Anton elmondott olyan távolivá tette Artemisia Rubya lényét, mint eddig még soha. Mindenki akitől eddig róla informálódtam profinak, keménynek és kitartónak tartotta. Át kell most gondolnom a hallottakat. Így most már nem tűnik olyan jó ötletnek itt lennem. Végtére is a Főnököm engedélyét már megkaptam. Ennek a felfedezésnek örömére hirtelen felpattanok a székről ahol mindeddig ültem - Most nekem mennem kell - mondom és botladozva elindulok kifelé - Köszönöm az engedélyt és azt, hogy elmesélted mindezt - ezzel szinte kirontok a szobából és felrobogok a saját lakrészembe. Ágyamra ülve ölemben Lex-el rágódom és találgatni kezdem vajon mi is lehet abban a bizonyos naplóban. Talán fény derülhet rengeteg dologra. Nem csak a szerkezetének, de lelkének működésére is válaszokat adhatnak a lapok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 420
Összes hsz: 1895
Írta: 2020. március 21. 18:19 | Link

Rothman Anton igazgató úr

A tanév végének eljöttével aktuálissá vált, hogy négyszemközt egyeztessünk az igazgató úrral, és mérleget vonjuk az elmúlt esztendőről. Nem érkeztem üres kézzel az esti megbeszélésre, egy üveg jófajta lángnyelv whiskyt csúsztattam a zsebembe, hogy közben elszopogassuk. A tikárságon már nem volt senki, úgyhogy kopogás után beléptem az irodába.
- Szevasz! - kötetlenebb hangulatú beszélgetésre készültem, rögtön ki is tettem az üveget a asztalra, hogy ezt ezzel is jelezzem.
- Titkárnő probléma megoldódott? - tettem fel a kérdést, hiszen Anton engem is megkért, hogy segítsek a kasztingban. Be is ajánlottma pár alkalmas jelöltet, bár aztán utána már nem igazán követtem, hogy meddig jutott a dolog.
- A Legkiválóbb oktatási intézmény helyezésünkhöz mit szólsz? Sz*ros negyedik hely. - csóváltam a fejemet, mert én személy szerint baromi csalódott voltam. Persze az Edictum is csak az eredményt közölte, előtte a kampányban nem segítettek volna. Az előzetesen esélyesnek tartott Ilvermorny lejáratása érdekében minden szálat megmozgattam, erre megint a japók ölébe hullott a győzelem. Tanulság, hogy még mindig túl kevesen ismerik a Bagolykő Mágustanoda nevét. Talán azért is, mert ki se tudják olvasni.
- A tanári kar nagy fluktuációja sem segíti, hogy sikeresebbek legyünk nemzetközi téren. Remélem az újak beválnak. - az új tanerők többségét nem igazán ismertem, bizonyítaniuk kellett még, hogy valóban alkalmasak, és nem csak az állásinterjún tudnak meggyőzően teljesíteni. Különben repülni fognak, mint a sicc, ha rajtam múlik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Rothman Anton
Iskolaigazgató, Auror



offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 456
Írta: 2020. március 22. 21:24 | Link

a nagyságos Várffy-Zoller professzor
kis esti egyeztető

Alig várom a mai estét. Ki ne várna egy kései randit az egyetlen, az utánozhatatlan VZRrel? Alig tudom titkolni az izgalmamat, miközben az asztalom mögött ülve, a karjaimra hajolva bebólintottam. Hümmögök egyet a kopogásra, aztán a belépőt meglátva kábán vigyorodok el.
- Hát itt az én kedvenc helyettesem! - dőlök hátra a székemben, majd ásítok egyet és kinyújtózom. Pislogok pár ébredezőt, fókuszálok a lerakott üvegre, aztán intek pálcámmal, idehívva magunknak két poharat.
- Mi? Ja, hogy az.... nem, még nincs meg a szerencsés - rázom meg a fejem, aztán amint töltöttünk, feltápászkodom és emelem whiskeym a férfi felé, majd felhajtom. Egyetértően fintorgok a szánalmas negyedik helyezésünkre, aztán...
- Nem igazán érdekel - mosolyodom el flegmán. Mondjuk ettől függetlenül tényleg ez az igazság. Versengő alkat vagyok, csak nem így. Ezek a listák nem nagyon szoktak például lázba hozni. Legalábbis nem úgy, mint másokat. - Te se rágd magad! - nyúlok oda és markolom meg a k. kolléga vállát, majd sétálgatok kicsit apró irodámban.
- Egy részről nem kéne így beszélned velem - figyelmeztetem őt ujjrázva a fluktuációzása kapcsán. Hallatlan, mit meg nem engednek maguknak ezek a mezei helyettesek az igazgatóval szemben! Jó, persze ez nem komoly. A létezésem és megnyilatkozásaim nagy részében egyáltalán nem vagyok komoly - Más részről pedig... hát... nem tudom - állok elő mélyenszántó véleményemmel, a kezemben lévő pohárral integetve.
- Nade az irodavezetőre visszatérve: kicsit megakadtunk, voltak egyéb tennivalók, de fel akarom majd venni a fonalat. Kellemesebb lenne, ha nem járkálhatna be csak így mindenki, amikor akar - mutogatok Robira, aztán elvigyorodom és kacsintok egyet. Csak hülyéskedek. Elvileg. Nem lehet ezt nálam tudni.
- Tudsz valamit róla, mikor érkeznek az új naplók, amikkel a Minisztérium fenyegetőzött? Ha azt szeretnék, hogy mostantól azokba vezessétek majd fel a dolgokat, klassz lenne, ha itt lennének a tanévkezdésre - fordulok felé, egyik kezem zsebembe téve, miközben eszembe jut végre ez, amit már múltkor kérdezni akartam. Mint annyi minden mást is, ezt az intézést is rátestáltam a jóképű alakra. Meg remélem, azzal kapcsolatban is vette a lapot, hogy ezt a titkárnősnek is ildomos lesz erélyesebben utánajárnia. Amíg nincs más, akinek a nyakába varrjam a papír- és egyéb ügyeket, addig őt éri az összes ilyen öröm.

# # #
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 420
Összes hsz: 1895
Írta: 2020. március 23. 21:02 | Link

Rothman Anton igazgató úr

Anton kedvére játszadozott az emberekkel, ezért is volt ő a tökéletes igazgató a Bagolykő Mágustanoda számára. Senki sem tudhatta pontosan, hogy milyen cél húzódik meg egy-egy megnyilvánulása mögött, én éppen ezért mindig egyenesen a szemébe mondtam, amit gondolok. A whiskyre viszont egyből rákapott, úgy látszik ezzel most tényleg sikerül betalálnom. Aztán persze gyorsan jött a feladatokkal, mint mindig, hiszen tudta, hogy előttem nincs lehetetlen, és bármit megoldok, amit kér.
- Valljuk be, hogy egy iskolai irodavezető munkakör nem túl vonzó állás manapság. Úgyhogy azt találtam, hogy mivel úgyis szükségem van egy személyi asszisztensre, meghirdetem ezt a pozíciót, és a jelentkezők között lesz olyan, aki megfelel irodavezetőnek. Várffy-Zoller Róbert személyi asszisztensének lenni mégiscsak vonzóbb. - imádtam, amikor ilyen remek ötleteim támadtak, kortyoltam is egyet elégedetten az  italból.
- Addig meg ideküldöm büntetőmunkára, akit lehet. Ideiglenes megoldásként eddig is kiválóan bevált ez, nemde? - megfordultak már páran Antonnál büntetőmunkán, és szerintem tökéletesen elvégezték az éppen aktuális feladatokat, ráadásul fizetni sem kellett érte.
- Az új naplók időben itt leszek, bár azt hiszem a Minisztériumban páran pikkelnek rám, amióta múltkor kicsúszott tőlem egy olyan nyilatkozat, hogy el tudnám magamat képzelni mágiaügyi miniszterként. - a bulvármédia gyorsan felkapta és kiforgatta a szavaimat.  
- Amúgy segítőkésznek mutatkoztak, még azt is megígérték, hogy kiküldenek egy oktatót, hogy biztosan szakszerűen használjuk a naplókat. - a Minisztérium túlzott nyájassága azonban kissé gyanúsnak tűnt, és szerintem Anton tudhatta, hogy valami lehet a háttérben, amiért ezeket az új naplókat is forszírozták.
- Tartok egy kicsit attól, hogy a tanoda biztonságossága miatt aggódnak. - jegyzetem meg, és reméltem, hogy Anton eloszlatja a kételyeimet. A Levita torony katasztrófája után újabban megint adódtak gondok a kékeknél, és a Navinét is ismeretlen eredetű támadás érte. A Minisztérium megneszelhetett valamit, bármennyire is próbáltuk diszkréten kezelni ezeket az eseményeket. Nem lenne jó, ha ránk küldenének egy halom ellenőrt, a tanoda autonómiáját meg kell tudnunk őrizni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Rothman Anton
Iskolaigazgató, Auror



offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 456
Írta: 2020. március 25. 20:53 | Link

a nagyságos Várffy-Zoller professzor
kis esti italozás egyeztető

Érdekes, hogy a köz gyakran milyen nehezen viseli az olyan önimádó ficsúrokat, mint a Zoller fiú (minek oda az a Várffy?), észre sem véve az olyan érdemeiket, mint az általános őszinteség. Nem azt mondom, hogy nem hazudnak, sumákolnak időnként, azonban jóval nyíltabb lapokkal játszanak, mint a többség. Többek közt azért, mert nincs mit bizonyítaniuk senkinek. Tudják magukról, milyen tökéletesek, ez pedig nekik elég. Ez a példány meg még fifikás is hozzá. Hamar átlátta, hogy nem érdemes készpénznek venni, amit mondok és hogy igazából egyáltalán nem lehet megállapítani, mi jár a fejemben. Apropó: arról mikor fogunk beszélni, hogy jelenleg két rellonos vezeti a tanodát? Erről persze mindenki hallgat. Pedig azért ez a nem semmi.
Vigyorgok a kis ötletével kapcsolatos, önelégült örömén. Édes ilyenkor.
- Jó, de aztán te takarítod el a jelentkező tömegek eldobált fehérneműit - hívom azért fel a figyelmét a népszerűség árnyoldalára. A rajongás teljesen kivetkőzteti magukból a népeket. Szó szerint. Márpedig nem akarok repkedő melltartokat meg alsókat látni az irodámban. Mindennek megvan a maga helye.
- Igen, jöjjenek, persze! - bólogatok a büntetűmunkájukat nálam töltőkre. - Van itt tea, süti, meg átláthatatlan papírhegyek - sorolom kínálón, majd odaröptetem a poharam a kollégának, ugyan legyen kedves még egy korttyal tölteni nekem. Nem vagyok egy nagy ivó, de amikor így adódik, hát üsse kavics!
Ciccegek kicsit, hogy miatta csúszik a naplók érkezte. De aztán...
- Ugye nem felejtkezel meg az alma materedről, amikor elnyered a tisztséget? - utalok neki rá összeszűkített szemmel, mutatóujjammal felé bökve, hogy számítunk a szent kezének felénk hajlására abban az elég valószínű esetben, ha tényleg ott tündökölne majd a magyar mágustársadalom élén.
- Jaj, aggódnak azok minden miatt! - legyintek és kényelmesen az ablakpárkányomra támasztom a fenekem. - Egyet se félj, imádják, hogy én ülök itt... - lapogatom meg székem háttámláját - ... és számon kérhetnek. Nem is annyira ellenőrizni jönnek, mint élvezkedni - árulom el VZRnek, hogy ők csak abban akarnak gyönyörködni, ahogy reszketve szenvedünk. Szegények nem tudják, hogy egyiket sem tesszük.
- De egyébként a navinés cécóért hamarosan előállítunk valakit. A házvezetők forró nyomon járnak - avatom őt be ebbe, hiszen ezt elfelejtettem tegnap említeni. Érdekesnek találhatnánk, hogy itt van kéznél egy házi kihallgató-tiszt a Parancsnokságról és az unikornis főnik mégis maguk nyomozgatnak, dehát nem akartak erre használni engem, mondván, van nekem jobb dolgom is. Pedig különben dehogy. Viszont mindegy, mert ügyesen csinálják. Jár a fejsimogatás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Viharmadarak csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 420
Összes hsz: 1895
Írta: 2020. március 26. 20:48 | Link

Rothman Anton igazgató úr

Elképzeltem, hogy milyen lennék mágiaügyi miniszternek, és milyen hatással lenne ez a tanodára.  
- Első dolgom lenne ledózeroltatni ezt a porfészket! - persze csak tréfáltam. Mert magam rombolnám le.
- De előtte még azért megnyerjük a Legkiválóbb oktatási intézmény díját. - Antont talán kevésbé, de engem rendkívül motivált, hogy elhozzuk a díjat. Mondjuk jövőre.      
- Tudod, hogy miért nyertek a japánok? A teafelszolgáló nők miatt. A sok kiéhezett vénember a döntőbizottságban simán rájuk szavazott. Itt meg még egy titkárnő sincs, aki töltögetné nekünk a whiskyt. - elfogyott az első köröm, kínáltam Antonnak a következőt, majd magamnak is töltöttem.
- Nagyon meg kell fontolni, hogy ki legyen az új irodavezető. Egy szürke aktakukac, bármennyire is nagy munkabírású, kevés ide. Egy fiatal, életvidám, csinos hölgyet tudnék elképzelni a pozícióban. - úgy véltem, hogy Antonnak kevésbé fontosak a külsőségek, neki elsősorban az számított, hogy minden munka el legyen végezve. Én viszont tudtam, hogy a díj elnyeréséhez rá kell menni a külsőségekre is, mert nagyon fontos, hogy milyen képet sugároz magáról kifelé a tanoda, és hogyan láttatjuk magunkat a kívülálló szemlélőknek.
- Komolyan mondom, számomra az is érvágás volt, hogy nincs egy női könyvtárosunk. Ha másért nem is, egyesek legalább a szexi könyvtárosnéni miatt bejártak a könyvtárba, és azért csak ragadt rájuk közben valami. - természetesen a könyvtárosbácsik miatt is járhatott valaki, de akkor is tény, hogy egy releváns érdeklődési kör jelenleg nem volt lefedve.
- Most meg, ahányszor belépek oda, megcsap a masszív kanszag. - ráztam meg a fejemet csalódottan.
- Örömmel hallom, hogy ilyen remekül helytáll a Navine vezetősége. - Tánya révén személyesen is érintettnek éreztem magam, bár most éppen mélyponton volt a kapcsolatunk részben a családom, részben a múltbéli viselt dolgaim miatt.
- Hagytad, hogy maguk nyomozzanak? - ha Anton nem lenne az, aki, akár még furcsának is találhattam volna, hogy nem vett részt tevékenyen a felderítésben. De belőle még azt is kinéztem, hogy valójában az egész ügy mögött ő állt, mert így akarta, hogy összecsiszolódjon az új vezetőség és a ház. Lehet, hogy a valódi tettes helyett egy bűnbakot állítanak elő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!


Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 [8] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium