Bálint Fruzsina Ingrid
Outfit

Még jó, hogy hétfőn csak ilyen kevés órám van, így nem kell rohannom sehova ebéd után. Azt hiszem olvasni fogok vagy teszek egy sétát a kastélyban, hát, ha felfedezek valami, amit eddig nem.
Jó kedvűen sétálok a nagyterem felé, a kellemes reptan órám volt. Lehet, hogy később repülök még egy kicsit...
Ahogy befordulok a sarkon megakadok a tervezgetésben, mert szürkés füsttel találom szembe magam. Hát itt mi történt? Megigazítom a táskám pántját a vállamon, közben a füstöt figyelem. Nem láttok benne senki és nem hallok semmit. Várok még egy kicsit, aztán vállat vonva elindulok. Persze mielőtt belépek a szürkeségbe előveszem a pálcám, az biztos nem árthat.  
Belépve a füst be nem láttok az orromnál tovább, elfintorodom, ez így nehéz séta lesz. Megteszek néhány lépést, mivel nem ütközőm semmivel kicsit bátrabban indulok tovább.

Bálint Fruzsina Ingrid
 
Talán a folyosó felénél lehetek vagy kicsit hátrább, amikor lépteket hallok. Mivel nem tudom merről jön, egy pillanatra megállok. Egy-két pillanat múlva káromkodást üti meg a fülem, szóval nem lépet be a füst be, remek. Tovább indulok, fel sem merül bennem, hogy szólnom kellene arról, hogy itt vagyok. Ennek természetesen következményei lesznek néhány méter után összeütközőm valakivel, a hang alapján egy lánnyal. Enyhén káromkodva lépek egyet hátra. Fel szerencsére nem lökött, de valamibe bevertem a vállam. Oda nyúlok a fájóponthoz és meg dörzsölőm, nem nagy ügy, csak kellemetlen. A kérdésre vágok egy bosszús fintort.
-Nem, jól vagyok.
Teszek egy-két lépést balra, oldalra nyújtott kézzel, majd megállok. Elméletileg így már nem ütközünk, de ezután jobb az óvatosság.
-Balról elmegyek melletted, oké?
Arra nézek a szürkeségben, ahol a csajt sejtem, miközben a választ várom beletúrok a hajamba és hallgatózok. Remélem nem téved erre most más is, nincs kedvem még valakivel így találkozni.

Bálint Fruzsina Ingrid
 
Egy rövid francia káromkodással értékelem a kérdést, egyszerűen csak ki kell sétálni belőle... Megigazítom a felsőm mielőtt ténylegesen válaszolnék.
-Csak sétálj át rajta, nem nagy ügy.
Ezután megpróbálom elkerülni, rövid oldalazás után ezt közlöm is vele. A válasza előtt lépteket hallok, remélhetőleg ő a másik irányba ment és nem lesz újabb ütközés. A válaszra elindulok, lassan lépkedek, nincs kedvem egy újabb kék-zöld foltot szerezni.
A következő meglep, valószínűleg ezért válaszolok nyíltan.
-Az alagsor felé. A másik irányba és balra.
Amíg beszélek nem ütközőm akadályba, némiképp magabiztosabban folytatom az utam. Szerencsére majd nem átértem már, ha jól gondolom nem sokára kiérek a szürkeségből. Teszek még néhány lépést, aztán hátra szólok az ismeretlennek. Végül is legalább azt tudja, hogy velem már nem találkozhatsz a füstben.
-Szia.
Kilépek a füstből és felsóhajtok ez borzalmas volt. Gyors léptekkel folytatom a sétám, most már szeretnék a nagyterembe érni.