36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium
Fejetlenség Folyosója - Egerszegi Ákos hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. október 11. 14:19 | Link

Jeges Karina


Zsebre dugott kézzel mászkál az iskolában, de nem céltalanul. A célja még számára is ismeretlen, de ő nem szokott csak úgy sétálgatni, és tudja, hogy hamarosan egyértelmű lesz, miért is jött ide, merre tart pontosan.
A fejetlenség folyosója kicsit idegen neki, mert nem szokott hozzá a felforduláshoz, de nem is zavarja különösebben. Sőt, amikor megpillantja már távolról a felé haladó lányt, tudja, hogy erre kellett jönnie. A szája sarkába akaratlanul is egy aranyos kis mosoly kanyarodik a gondolatra, és egy picit, láthatatlanul kijjebb csúsztatja a kezét a zsebéből. Szakértő szemei a lány rövidnadrágját pásztázzák, kicsit el van dugva a zsebe a derekára kötött ing miatt, de így is, mintha valami apróságot látna benne. Nem kell semmi különlegesre gondolnia, nem akarja elvenni, csak van egy jó ötlete. Láthatatlanul azonban nem fog neki menni, a távolság pedig egyre csökken közöttük. Gyorsan forognak a kerekek az agyában, és gyorsan bámulni kezd valamit, ami nem a szőke szépség. Elnéz mellette, kicsit ráncolja szemöldökét, utolsó pillanatban kerül ki valamit. Természetesen nem lenne muszáj kitérnie, de így nagyon picit neki tud menni a lánynak, finoman megérintve a vállát.
 - Úh, bocsi, bocsánat. - Szabadkozik zavart mosollyal, de ismét a távolba koncentrálja a tekintetét és már lép is tovább. Nem vár sokat, lelassít, csaknem megáll, amikor meggyőződik róla, hogy a lány továbbsétált és akkor fordul meg, veszi elő, amit elvett tőle az alatt a pillanat alatt, amíg amaz nem figyelt és összeütköztek. Megfordul és utánamegy, sietős léptekkel, figyelve a terepakadályokra.
 - Hé, figyelj, ez nem a tiéd? Szerintem elejtetted az előbb. - Ahogy beéri a lányt, finoman megérinti a vállát és rávillantja a leginkább letaglózó mosolyát, ami csak sikerül.
Szál megtekintése

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. október 25. 11:45 | Link

Jeges Karina


Az övé a kulcstartó. Némi elégedettség ül ki az arcára, ámbár ez nem annyira őszinte. Persze, hogy az övé. Egyszerűen csak kellett valami jó kis ürügy, hogy leszólíthassa, a hős megtaláló szerepében meg igazán jól érzi magát, neki találták ki. Azon viszont tényleg kissé meglepődik, hogy a lány kissé töri a magyart. Most, hogy jobban megnézi, vonásain talán látszik is, hogy ez a szépség bizony nem itt nőtt fel. Tejfölszőke haja, jégkék tekintete, fehér, sima bőre pedig túlságosan elbűvölő ahhoz, hogy valóság legyen.
 - Nos, úgy néz ki, némi kommunikációs nehézségekbe ütköztünk. - Jegyzi meg, de ezúttal angolul próbálkozik, azzal biztosan többre megy. A nyelvtanulás sosem volt valódi erőssége, inkább csak azért tud ilyen jól angolul, mert anyanyelvűekkel gyakorolhatott. Pont ezért ragadt rá más is, nem csak a kosz. Mondjuk egy szép, jellegzetes brit akcentus, nem az a zavaróan érthetetlen fajta. Pontosan olyan, mintha suttogna minden betűt, mégis elég hangos, hogy hallják.
 - Amúgy örülök, hogy segíthettem. Mivel szeretnéd viszonozni? - Kérdését egy apró mosoly követi. Pimasz, szinte észrevehetetlen kis görbület az ajkán, de mégis kissé provokatív. A pillantása is táncba hív, rabul ejt. Le sem veszi azt Karináról, ahogy egy kósza szőke tincset visszaigazít a helyére egy hanyag mozdulattal.
 - Egerszegi Ákos vagyok, örvendek. - Ezt egy kedves mosollyal koronázza és éppen elégedett magával. Tekintve, hogy megmutatja éppen, mennyire udvarias is tud lenni, ha nagyon akar. Bár valahol, mélyen benne ilyenkor biztosan elhal valami.
Szál megtekintése

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. november 11. 11:26 | Link

Jeges Karina


 - Olyasmi. - Válaszolja egy félszeg vállvonás kíséretében. Ahogy a lány elveszi a kulcstartót, egy pillanatra hozzáér a bőréhez, a hűvössége pedig meglepi. Kicsit zavaró számára az összkép, az ilyenkor is nyári ruhákban mászkáló lány, hideg kezekkel. Valami zavart érez a levegőben, de fogalma sincs, hogy mi ez. Valahogy nem is tud erre koncentrálni, miközben elkalandozik tekintete a kék szempáron, ahogy a kulcstartó épségét vizsgálja.
Amikor azonban előjön a viszonzás kérdése és Karina a lelkével példálózik, akaratlanul is egy széles vigyort csal ajkaira.
 - A kis lelkemről inkább ne beszéljünk. - Tökéletesen megegyezhetnek abban, hogy mindkettejüknek jobb lesz így. De az biztos, hogy nem lesz elégedett a tudattal, hogy segíthetett. A következő megjegyzést viszont érdeklődve hallgatja, szelíd mosollyal ajkain.
 - Ez érdekes, hogyan tervezel kitolni valakivel? - Érdeklődik meglepően kedvesen, csupán azért, mert tényleg érdekli. Lehet, hogy csak a beképzeltsége, vagy az, hogy normális anya nélkül nevelkedett, de nem hiszi, hogy egy a törékeny lányka bárkivel is kiszúrhatna. Igen, lehet éles a nyelve, lehetnek csúnya megjegyzései, ismerhet egy-két átkot, de mégiscsak egy angyali küllemű hölgyemény. Bár arról van némi fogalma, a nők mennyire nem ártalmatlanok tulajdonképpen. De mégis egy férfi-központú világban él, mindezek ellenére.
 - Karina. - Ismétli, hogy megjegyezze, ízlelgeti nyelvén a nevet, majd a kérdésre ismét aprócska mosoly kanyarodik Ákos ajkaira. - Rellon, de csak nemrég érkeztem.
Egy kis plusz információt is elhint magáról, de eddigi tapasztalatai szerint sem lenne képes elképzelni magát egyik másik házban sem.
Szál megtekintése

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. november 11. 20:53 | Link

Jeges Karina


Tudja, hogy most valahol sajnálnia kéne, hogy elszalasztotta a lehetőséget, de az az igazság, hogy csendesen attraktívabb a lány, mint amikor beszél. Talán csak azért, mert nem szeret értelmetlen dolgokról csevegni, tulajdonképpen ismerkedni sem, de ha már ebben a kastélyban tölti ideje javát, kénytelen alkalmazkodni a többiekhez. Ez pedig hatalmas előrelépést tőle, mégis, most látszik rajta, hogy a dolog kicsit sem érdekli. Annál szívesebben időzik el a tekintete a szőke tincseken, és kissé kelletlenül beismeri magának, hogy ha van zsánere, hát ez az.
 - Kíváncsivá tettél. - Vallja be, elégedett vigyorral. A mozdulat és a titkolózás is tetszett neki. Nem mintha jobban hinne benne, hogy egy nő képes bármi ilyesmire. Viszont látja, hogy Karina tényleg hisz benne, hogy erre képes és a magabiztosság csillan kék tekintetében. Amelyet mellesleg igen nehezen enged el, hisz olyan csinosan pillog, mintha csak hívogatná. Ennek ellenére mégis megmozgat benne valamit, hogy a lány tényleg azt hiszi, hogy érvényesíteni tudja akaratát és ez még akár hasznára is válhat.
 - Sosem tennék ilyet. - Védekezik vigyorogva szóban, de hagyja a lánynak, hogy finoman megüsse, nem nagyon hatja meg. Csak azt viseli nehezen ha a szép arcában tesz kárt valaki, de azt tényleg nem nagyon tűri. Ettől függetlenül az ilyen törékeny lánykák akár bokszzsáknak is használhatják.
Mosolyogva hallgatja, ahogy a lány édes nevetése betölti a folyosót, az egybeesés ennél sokkal kevésbé képes meghatni őt. Inkább csak csendesen rakja zsebre kezeit. Hallja, hogy mennie kell a hölgyeménynek, egy észrevétlen, apró kacsintást ejt meg felé.
 - Találkozunk még. - Ígéri féloldalas mosoly kíséretében és éppen csak egy utolsó pillantást vetne a hölgyeményre, amikor látja, hogy mégsem úgy jön minden össze, ahogy a szőke tervezte. Magában sóhajt egyet, mert annyira utálja ezt a szerepet, de természetesen előlép a hős lovaggá. Neki nem fáj semmibe a mozdulat, amivel elkapja a lány karjait alulról, hogy megtarthassa őt, mielőtt még totális hátast dob. Az sem fáj neki tulajdonképpen, hogy egy mozdulattal talpra állítsa őt. Ahogy végigsimíthat felkarja hűvös bőrén, még tetszik is neki. De ahhoz már nem vág jó pofát, hogy segítsen neki felvenni a könyveit, mégis megteszi.
 - Még megkérhetsz, hogy kísérjelek el. - Mindenféle fölényeskedés, vigyor és piszkálódás nélkül, tényszerűen közli ezt a lehetőséget. Finoman ajánlgatva szolgálatait, miközben könyveket szedeget össze, némelyikről tenyerével letisztogatva a bájitalt, amiben a gazdájuk is elcsúszott.
Szál megtekintése

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. november 16. 15:04 | Link

Jeges Karina


Nem húzhatja tovább. Be kell ismernie magának. A szőke lányon a gyengéi, elvarázsolják egy pár pillanatra és kirántják gyarló valójából. Nem túl sok igazán valódi dolog van benne, viszont az imádat, amivel a nők felé tud fordulni nagyon is valódi. Tudja, hogyan csodáljon, bókoljon, imádjon, és általában meg is teszi. Azonban eléggé jól nevelt fiú, nem erőszakos és nem tolakodó, éppen csak finom ujjmozdulatokkal igyekszik közelebb csalogatni magához áldozatait. Még akkor is, ha valószínűleg sokkal könnyebb lenne egy mozdulattal elijesztenie mindet.
Szereti Karina nevetését, kellemes érzés járja át őt a hatására, elégedetten szusszant párat. Vele együtt nevet, játékosan védekezik, játszik kicsit a lánykával, de nem gonosz játékot űz. Olyat, ami láthatóan neki is a kedvére van.
 - Nahát, micsoda megtisztelő ajánlat. - Elismerő mosollyal néz vissza rá, hogy meginvitálták a szobájába. Vagy a klubhelyiségbe. Neki aztán tökéletesen mindegy, ahogy az is, hogy csepp rajongása miatt Karina érzi magát nyeregben. Érezze csak, megérdemli, elvarázsolta, ellopott egy apró szilánkot belőle és éppen készül magával vinni. Ákos pedig továbblépni, egy pillantást akart már csak felé ejteni, de nem úgy jön össze, ahogy tervezte. Kénytelen a hős megmentő szerepébe lépni, elkapja a lányt, talpra állítja. Semmi baja egyelőre, csak a cuccait dobálta el. Nem szólja meg a bénaság miatt, nem is fölényeskedik. Pedig könnyű lenne viccet csinálni ebből, de nem olyan szemtelen fiú ő, mint amilyennek tűnik. Még segít is összeszedni a lány cuccait, noha az már nincs annyira ínyére.
 - Semmi gond. - Válaszolja könnyedén és ezzel lezártnak is tekinti a témát. A szőkeség is mellé guggol, összeszedi a cuccokat, aztán megengedi, hogy elkísérje, Ákos pedig egy halvány félmosollyal bólintva egyezik bele. A lánynak nem kell sokat várnia, zsebre dugja kezeit, és szorosan Karina mellett haladva kíséri őt az órájára.
Szál megtekintése

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Fejetlenség Folyosója - Egerszegi Ákos hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium