Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=408730#post408730][b]Dwayne Warren - 2014.10.24. 11:23[/b][/url]

Jack, a gyöngyös törpekuvik minden negyedik- ötödik lépése döccenésére aprót huhog a vállán, különben minden csöndes és nyugodt - ahogy annak lennie kell. Egyedül ő és néhány kollégája keringenek a kastély hideg folyosóin, őrizve az itt élők édes álmát. Illetve, ha szükséges, irdatlanul az ágyukba zavarni a kóborló diákokat.
Még diákként sem értette azokat, akik éjjel felfedező túrára indulnak a kastélyban. Örülhetnének neki, hogy az éjszaka az övék, nyugodt és csöndes. Majd visszasírják a takarodót ha egyszer, hozzá hasonlóan munkaköri kötelességből kell megszegniük!
A fejetlenség folyosója kivételesen nem túl fejetlen, sőt, már-már barátságos. A hortyogó portrék csak kinyitják a szemüket lassú lépteire, majd azonnal vissza is zárják. Egysíkú horkolások kórusa zengeti át újra és újra a falakat.
Megáll, körbenéz, mintha csak ellenőrizné, hogy figyeli-e valaki. Mondjuk az igazgató. A zsebébe nyúl, egy doboz piros dobozos cigarettát húz elő, továbblépve a pálcája tüzével gyújtja meg. Ó, az a munkahelyi stressz, majd a kölykökre fogja. Majd ha rajtakapják, simán...
Halk szipogás.
Megtorpan, kifújja a füstöt. Hunyorogva mereszti a szemét a sötét folyosón, amit csak a Hold fénye és az egymástól távol kifüggesztett mágikus fáklyák világítanak meg. Egy szőke... vagy ahhoz hasonló színű haj az ablak mélyedésében, amit mintha furcsán zöldesre színezne a fény.
   -  Te ott - emeli fel a hangját - Takarodó. Most.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=408751#post408751][b]Dwayne Warren - 2014.10.24. 12:06[/b][/url]

Sok különböző reakcióra számított.
De erre végképp nem.
A hangjáról és a mozdulatairól már felismeri a rellonos lánykát. Az ismeretségük semmiképp sem nevezhető közelinek, valójában elharapott mondatokra és parancsszavakra korlátozódik, mégis feltűnik neki, hogy valami annyira... más. Nem a bőgés miatt - hiszen azt minden lány csinálja, ha bevallja, ha nem -, de hogy mi a furcsa benne, nem igazán tudná szavakban kifejezni.
Az oldala mellé engedett kezében a cigarettából kavarogva száll fel a szürkésfehér füst. A szája csodálkozó elnyílik.
   -  Héééé, na mi van, bántott valaki vagy mi?
Dwayne Warrenről sok rosszat lehet állítani, azok nagy része pedig biztosan maradéktalanul igaz lenne. Ám az nem mondható el róla, hogy tétlenül elsétálna egy reszketve zokogó nő mellett az éjszaka közepén - mert hogy Ciánka is nő, még ha abból a nagyon furcsa fajtából is.
Az elhaló megjegyzést elengedi a füle mellett, közelebb sétál, épp csak annyira, Hold fénye a lány alakjára vetüljön. A szeme kutatva fürkészi Cyanne vonásait - már ami annak reszkető ujjai közül látszik. A cigaretta fényesen felparázslik, ahogy beleszív.
   -  Kell segítség vagy valami?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=410196#post410196][b]Dwayne Warren - 2014.10.26. 12:09[/b][/url]

Visszaveszi a cigarettát a szájába, a bal kezét a zsebébe csúsztatva, tétlenül figyeli a lány mocorgását. A bagoly a fejét forgatva teszi ugyanezt a vállát, tollazatának mintája mintha dühös, vádló kifejezést festene az arcára.
Dwayne sosem volt az éles eszéről híres, ha érzelmi kérdésekre került sor. A saját lelki nyomorán is képtelen eligazodni, mások gubancaival pedig, ha teheti, igyekszik nem foglalkozni - ám, ugyan, nem vak.
   -  Ha a szívszerelmed miatt bömbölsz az éjszaka közepén, nyugodj meg, Noel remekül érzi magát a siralomházban. Nem sokára meg hazajön és jól össze is borulhattok.
Oldalra billenti a fejét, maga mellé hamuz a padlóra, a szemei kutatón fürkészik a lányka vonásait, amit betegesre sápaszt a kékes színű haj. Nem vak - s ő is volt ennyi idős, így csuklóból engedi meg magának ezt az elhamarkodott következtetést, még ha a konkrét helyzetről semmit, de semmit sem tud. Őszintén pedig még csak nem is akar.
   -  De ha nem kell segítség, akkor állj föl és nyomás a Rellonba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=410247#post410247][b]Dwayne Warren - 2014.10.26. 13:25[/b][/url]

Láthatóan hátrahőköl a lány heves reakciója láttán. Jack, a különben is ideges természetű törpebagoly visítva kap szárnyra a mennydörgés nyomán, hogy elrepüljön a folyosó sötétbe veszi vége felé. Dwayne megütközve emeli föl a tekintetét a villám becsapódásának nyomáról - az arca pedig elveszíti az eddigi, viszonylag könnyed kifejezését.
Két éve kénytelen ebben a kastélyban élni. Együtt kel és fekszik, együtt eszik és egy levegőt szív ezekkel a nyavalyásokkal - és mégis, minden egyes napját azzal az émelyítő szájízzel kell befejeznie, hogy inkompetens idióták veszik körül. Nem csak a gyerekek, a tanárok épp annyira - hiszen hogy hagyhatják, hogy drogosok, alkoholisták és ilyen mentálisan gyenge lánykák tanuljanak egymás mellett?
   -  Honnan veszed, hogy bárkivel így beszélhetsz, édes lányom? Nem játszottunk együtt a homokozóban, szóval kapd össze magad szépen és gondolkodj, mielőtt kinyitnád azt a hülye szád!
Épp csak annyira emeli föl a hangját, hogy nyomatékot adjon a szavainak, a falak portréi azonban abbahagyják a horkolást, némelyik alvást tettet, mások azonban palástolatlan kíváncsisággal figyelik az eseményeket.
Dwayne eldobja a cigarettát maga mellé, majd a jobb lábával tapossa el.
   -  A villámokkal meg vigyáznék a helyedben. Ha így dobálod őket, hamarabb találkozol a lovagoddal, mint szeretnél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=410382#post410382][b]Dwayne Warren - 2014.10.26. 18:01[/b][/url]

A hangja nyoma némán lebeg a fejük fölött, mint egy lesújtani készülő, nehéz csatabárd. A háta mögötti falon függő, jókora portré főszereplője, egy kalapos öregember csöndben átsurran a szomszédos keretbe, hogy csatlakozzon a megfestett piactéren kialakult sugdolózáshoz.
Rendben van, bármennyire nem otthona a mentális sík, Dwayne mégsem teljesen, menthetetlenül hülye. A maró gúny számára sem idegen, márpedig ez épp hogy nem égeti át a bakancsa vastag talpát.
   -  Te...
A lányra mutat, kutya módjára oldalra billentve a fejét.
   -  Te elmebeteg vagy. Ó anyám...
Megforgatja a szemeit, mindkét kezét a zsebébe csúsztatja. Nem, nem, ő már nagyon rég nem próbálkozik azzal, hogy ezeket a jött- menteket jobb belátásra bírja. Nem. Erre sem ideje, sem agyi kapacitása, sem pedig türelme nincs. Látható - és egészen nyilvánvaló -, hogy a Noel- Cyanne féle pincelakóknak valami sokkal többre van szükségük, mint egy elzárás. Na nem azért, mert fenyegetőek, vagy egyáltalán, különösen érdekesek lennének - mindössze annyira gyötrelmesen idegesítőek.
   -  Büntetőmunka. Holnap délután kettőkor az irodámban. Ahh, és tizenöt pont a Rellontól. Ne késs.