Jessie

Megérkezése óta fokozatosan noszogatja önmagát, hogy fedezzen fel még egy kicsit, meg még egy kicsit, na meg még egy picit a Bagolykőből. Eddig volt a könyvtárban, részt próbált venni egy activity esten, de jobbára csak hallgatott, mint egy tudalékos leveli béka, no és újabban csak úgy rója a folyosókat, amikor rájön a menhetnék olvasás helyet. Mert hogy még mindig rengeteget olvas. Az első stócot már vissza is vitte a könyvtárba, egy öt könyvből álló együttest, aztán újabb hármat vitt magával. Három akkorát, hogy esélyesen gyilkosságot is elkövethetne velük, ha nagyon akarna randalírozni, de hát ő végképp nem az a fajta leányzó.
Valahogyan most éppen ezen a folyosón kötött ki, melyen pont két festmény rikácsol egymásra olyasmiket, hogy "Én hamarabb szerettem bele a Ladybe, mint ön. Ne is próbálja elcsábítani tőlem!", mire a másik fél "Ugyan, maga ostoba, a Lady látja az igazi értékeket. Természetesen engem választ majd!" . Most éppen egy súlyos enciklopédiát szorít a mellkasához és közben tátott szájjal figyeli a szópárbajt a két festményalak között, akik nem úgy tűnnek, mintha mostanában akarnák befejezni a mararthoninak tűnő csatát.

-É... Izé... Kérem szépen... Igazán ne...- hasztalan próbálja lecsitítani a háborgó festményeket, azok szakadatlan folytatják a perlekedést az állítólagos Ladyjükről, holott ő egy szál dámát sem lát egyik festményben sem. Annyira a két alakra koncentrál, hogy közben észre sem veszi, hogy valaki már van a folyosón egészen addig, míg az a bizonyos valaki meg nem szólal mellette olyan halkan, hogy pont ezért játszódik le a következő jelenet:
Felvisít, ugrik egy nagyot, ezzel egyidőben elejti az enciklopédiát, ami a lábán landol. Fájdalmában elkezd fél lábon ugrálni, de ez csak azt redményezi, hogy hasraesik az enciklopédiában és orral előre zuhan a padlóra nagyot nyekkenve végül a kövön. Először csak halk szipogás, aztán már hüppögés hallatszik irányából, miközben felül és dörzsölni kezdi fájó orrát. Felpislog hirtelen akadt társára könnyes szemekkel, még mindig az orrát tapogatva, majd miután kihöppögte magát és az enciklopédiát is sikerült összeszednie, óvatosan feláll, s rögtön hátralép egyet, nehogy megint megijedjen egyetlen ártatlan kérdéstől.
-Se-Senkit... Tényleg. Esküszöm. Ez csak egy Anatómiai Enciklopédia. Kikölcsönöztem, mert érdekelt. Oda is adhatom, ha nem hiszel nekem.- mondjuk úgy, hogy elsőre nem nőtt meg exponenciálisan a bizalma az ismeretlen leányzó iránt, ám amikor még egy üvöltözést is beiktat amaz az előbbi suttogása mellé, még a szemét is behunyja ijedtében. A festmények jelenléte most el sem jut az agyáig hirtelen, csak azt tudja, hogy az üvöltözés sosem jár párban a vidám kedéllyel.
-Ha felgyújtod őket, büntetést kapsz. Nem akarod, ugye?- ezt nem úgy mondja, mintha prefektus volna, sokkal inkább aggodalmasan és megszeppenve, miután ki merte nyitni megint a csipáit és ránézett iskolatársára.