Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

Az a szerencsétlen szituáció áll fenn, hogy a játékostársa nem lát be még a kívánságok termébe foglalt. Neki viszont térre van szüksége ahhoz, hogy deszkás tudása ne kopjon, vagy legalábbis kicsit kigurulhassa magából a napi feszültséget; ami ugyan nem volt sok, de az embernek jólesik csak úgy a deszkájára bírni magát, amikor úgy adódik. Így történt most is. Már egy ideje a különböző szintek folyosóin randalírozik. Egy alkalommal mindössze azért nem büntették meg, mert a másik prefektus nagy meglepetésére ő is előkaparta a jelvényét, hogy héhéhé, dude, semmi baj, én is rendfenntartó vagyok.
Hát mit lehet erre mondani?
Igazából nagyon semmit, a prefektus ment tovább a dolgára (majd valószínűleg bepanaszolja őt vagy a saját házvezetőjénél vagy Emmánál) de jobbára az ilyen helyzetek nála inkább elsikkadnak. Éppen a fejetlenség folyosóján - jó ez a folyosó, szereti - száguld át, kikerülve néhány az udvari találkájáról hazakocogó diákot. Of course, hogy lassítás nélkül. Úgy van vele, hogy az emberek majdcsak kitérnek előle, elvégre a gördeszkája nem mágikusan megbűvölt, hogy hangtalan legyen, a folyosó kövein élesen hallani a "jármű" hangját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=501044#post501044][b]Révész Kornél - 2015.07.28. 20:41[/b][/url]

Az a szerencsétlen szituáció áll fenn, hogy a játékostársa nem lát be még a kívánságok termébe foglalt. Neki viszont térre van szüksége ahhoz, hogy deszkás tudása ne kopjon, vagy legalábbis kicsit kigurulhassa magából a napi feszültséget; ami ugyan nem volt sok, de az embernek jólesik csak úgy a deszkájára bírni magát, amikor úgy adódik. Így történt most is. Már egy ideje a különböző szintek folyosóin randalírozik. Egy alkalommal mindössze azért nem büntették meg, mert a másik prefektus nagy meglepetésére ő is előkaparta a jelvényét, hogy héhéhé, dude, semmi baj, én is rendfenntartó vagyok.
Hát mit lehet erre mondani?
Igazából nagyon semmit, a prefektus ment tovább a dolgára (majd valószínűleg bepanaszolja őt vagy a saját házvezetőjénél vagy Emmánál) de jobbára az ilyen helyzetek nála inkább elsikkadnak. Éppen a fejetlenség folyosóján - jó ez a folyosó, szereti - száguld át, kikerülve néhány az udvari találkájáról hazakocogó diákot. Of course, hogy lassítás nélkül. Úgy van vele, hogy az emberek majdcsak kitérnek előle, elvégre a gördeszkája nem mágikusan megbűvölt, hogy hangtalan legyen, a folyosó kövein élesen hallani a "jármű" hangját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=501277#post501277][b]Ombozi Rebeka Liliána - 2015.07.29. 17:04[/b][/url]

Zsúúú. És ez volt az első forduló. A "fedezd fel a kastélyt" programot úgy döntött nem gyalog fogja kivitelezni, hiszen az mégis sokkal fárasztóbb, mint deszkára pattanni. Fél is kicsit, ha nem használja eleget a járgányt, még a végén kizökken és tulajdonképpen kezdheti újra a tanulást - mert ez már megtörtént.
Szóval épp egy éles jobb kanyart vesz be, hogy ráforduljon a Fejetlenség folyosójára, ami elég... Fejetlen hely? Azt hiszem a környezeti leírásba inkább nem megyek bele, de még abszolút mázli, hogy ez egy jó hosszú egyenes, így még épp időben kiszúrja a szemből érkező másik hestegskateboard-os srácot. De jó! Nincs egyedül, aki szabályt szeg és őrülten száguldozik. Kitérni nincs kedve, viszont úgy dönt, itt az ideje kapcsolatot építeni, ha már egyszer hobbitársra lelt az idegen személyében, így élesen fékezve tulajdonképpen Kornél útját állja. Ez nem feltétlenül jó ötlet, de mivel nem nehéz észrevenniük egymást, így valószínűsíthető, hogy nem lesz belőle baleset. Nincs kedve taknyolni. Feltételezve, hogy nem lazán kikerülik - ami persze simán megeshet -, megpróbálja leszólítani a navinést, akinek egyébként prefektusi jelvénye van. Hahaha, akkor vele kell jóba lenni, hogy ne kapjon büntetést. Tetszetős ötlet.
- Te figyelj csak, nincs valamerre valami normális gyakorlópálya? - felgyűri pulóvere ujját mindkét kezén könyékig - hála annak, hogy kissé kimelegedett -, ezzel pedig látni engedi tetkóinak egy tetemes részét. Igazából ő maga már oda sem figyel erre, teljesen automatikusan cselekszik. Nincs mit szégyellnie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=501290#post501290][b]Révész Kornél - 2015.07.29. 17:53[/b][/url]

Nagy szerencse, hogy nem sima betonon száguldanak, azon sokkalta kevesebb hanggal járna az, ahogyan előreszáguldanak, így viszont hamar felfigyel arra, hogy a szembeérkező irányból is hasonló ütemes zörgést hallani.
Arrafelé tereli a figyelmét, felmérve, hogy ki jön szembe és...
fúú.. jó vörös.
Vigyorogva el is bambul kicsit, de még éppen idejében helyezi teljesen hátra a testsúlyát, hogy megállásra késztesse a gördeszkát maga alatt, mielőtt még csúnya ütközés lenne belőle. Kikerülni nem fogja, elvégre Rebeka lányból van meg... meg hát nem is találkozik túl gyakran ebben az iskolában olyannal, aki szintén az ő hobbijának él. Pedig lehetne, nem ő az egyetlen mugliszületésű itt, tudtával. De most! Most először szembegördült egy másik deszkással! Be fogja ezt a napot karikázni pirossal a kis naptárában.
- Hali. - Ennek a csajnak tetoválásai vannak. Ez a belső megállapítás akasztja meg egy pillanatra a mondandójában, ahogy megbámulja a mintákat, aztán viszont sikerül hamar visszazökkenve folytatni, amit eredetileg elkezdett.
- Hát olyan tényleges igazából nincs. De van egy mágikus illúzióterem, ahol akármilyen gyakorlópályát odaképzelhetsz magadnak. Csak az most foglalt, azért kényszerültem én is ide ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=501311#post501311][b]Ombozi Rebeka Liliána - 2015.07.29. 18:36[/b][/url]

Az utóbbi napokban nem sokat deszkázott, akadt ennél ezerszer égetőbb problémája is, mint például találkozni egyetlen hímnemű unokatestvérével, Noellel. És megtudni, hogy az apja jelenleg nem tartózkodik a közelben. Sőt, sehol sem. Csalódott és ideges, hiszen még a létezéséről sem tudnak, a saját rokona kérdőjelezte meg, hogy igazat mond-e!
De most nem gondol erre, ráér máskor is. Éppen süvít a folyosón, hogy aztán nagyot fékezve bevárja a szemből érkezővel való találkozást. Talán köszönnie kellett volna, de ha egyszer közös a hobbi... Amikor még mugli terepen tolta az ipart, akkor se voltak ilyen és ehhez hasonló sallangok, koccoltak egyet, vagy csak szimplán közösen használták a pályát. Igen szép közösségnek örvendenek a deszkások és mi sem örömtelibb hír, minthogy a kastély falai közé is beszivárgott ez az elfoglaltság.
Biccent egyet és észreveszi, hogy megbámulják a tetkóit. Csak azért nem vonja meg a vállát, mert szóvá nem teszik a látottakat. Nem tolja közelebb, de nem is rejti el, ez amolyan általános reakció körülbelül mindenkitől.
- Pazar. Szabadtéren van valami alkalmas terep? - kíváncsian dönti oldalra a fejét. Sosem járt a faluban - amiről igen sokat hallott -, de a kastély külső területén sem, ahol állítólag milliónyi programot szerveznek. Nem volt alkalma és kedve sem körülnézni, így ülhetett a négy fal között. De most!
- Mellesleg legközelebb mehetnénk együtt oda, ha van kedved - itt már megjelenik a jellemző vállvonás, ami egy ideje Rebeka állandó reakciójává vált. Két dologra használja: a 'nekem végül is mindegy' kifejezésére, illetve akkor, ha jobbnak látja nem elharapni valaki torkát. Egyszerűbb legyinteni rá, mint aztán menni pszichológushoz és kidumálni a belső feszültséget. Az ingert kell kiiktatni. Erre van a vállvonás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=501884#post501884][b]Révész Kornél - 2015.07.31. 23:52[/b][/url]

Ha már beszélgetni fognak tényleg, akkor részéről le is száll a sportszerről és a végére egy határozott lépéssel nyomást kifejtve a tárgyra olyan helyzetbe hozza, amivel kézbe tudja venni az elejét. Úgy támaszkodik meg rajta látványra, mint egy sétapálcán. Napersze eszében sincs teljes testével rátámaszkodni, nem akarja ő tönkretenni.
- El kell, hogy keserítselek, de nem igazán. Errefelé mindenhol macskakövek vannak és kirakott utak. Szóval hacsak nem vágysz arra, hogy a reggelit és az ebédet összerázza az út, akkor kint nem érdemes próbálkozni.
Amúgy tényleg így van, ő nagyon igyekezett valami rendes terepet találni kinn, de sikertelenül. Ezek a varázslók túlságosan szeretik megtartani a régi korok látványvilágát, már ami a falu látképét illeti. Bár tény, hogy enyhén elrontaná a képet a sima beton, de Kornél fiúból van, érdekli is őt, hogy hogy néz ki, ha egyszer praktikus.
Szélesen elvigyorodik a felajánlásra. Ilyen nem sok van ám, hogy egy csaj hívja el őt, általában ő próbálkozik náluk. Ebbe se kéne semmit belenéznie csak úgy, tulajdonképpen nem is teszi, ha igazán őszinte akar lenni magával, csak maga a tény szórakoztató, hogy ilyesfajta beszélgetések mennyire ritkán esnek meg vele.
- Király, simán lehet. Amúgy is unalmas volt már mindig egyedül elszórakozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=502470#post502470][b]Ombozi Rebeka Liliána - 2015.08.03. 11:43[/b][/url]

Jobb lábát továbbra is a deszkán tartja, hogy kicsit tologassa, míg egyensúlyát baljára helyezi. Akár meg is foghatná, de mivel innen hamarosan tovább fognak menni, feleslegesnek érzi összeszedni járművét. Meg amúgy is, el kell húznia száját az újonnan érkezett információk hallatán. Miért nem gondolnak egy magániskolában a deszkásokra? Miért? Ez nagyon nem fair. Persze az is nyilvánvaló, hogy nem tehetnek mindenki kedvére és ötszáz diákból húsz kedvéért nem építenek egy komplett pályát. Ez mind elfogadható és mégsem. Simán kiküszöbölhető lenne a folyosón való száguldozás, amennyiben lenne rendes terepük. Áh, mindegy.
- Ez nem túl jó hír - összevonja a szemöldökét, mielőtt folytatná. - Van olyan folyosó, ami még alkalmas egy jó kis gurulásra? Baromi idegesítő, hogy egy teremre vagyunk bízva - hangjában nem bujkál ingerültség vagy harag, esetleg egy enyhe bosszankodás szikrája mindössze, de nem számottevő. Az elmúlt pár év azért csak jó volt valamire.
A pálya hiánya viszont most már a körmére ég. Szükséges lesz elmenniük oda, de neki magának mindenképp. Ezen kívül valahogy ide kéne csempésznie a motorját. Igen, tudjuk, nem igazán iskolába való és hol használja majd? Igazából mindez kit érdekel? Túl sok probléma, túl kevés idő.
- Na, akkor ezt megbeszéltük - végre szélesen elmosolyodik, majd zsebre vágja a kezét. - Milyen trükköket ismersz, meddig jutottál? - megszokásból körbenéz a folyosón, aztán íriszei visszavándorolnak Kornélra, akinek még nem tudja a nevét, sem a házát. Így nem lesz könnyű megtalálnia később, szóval erre is ki kell majd térniük. Lehet, hogy kínosnak tartanák sokan, hogy ő keresi egy fiú társaságát, de nem érez benne semmi kivetnivalót, végtére is hátsószándék nélküli a dolog. De ha nem is lenne az... Bárkinek bármi köze?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=502981#post502981][b]Révész Kornél - 2015.08.05. 14:13[/b][/url]

Rábámul a másikra, de valahogy nem tudja átérezni azt az enyhe irritáltságot, amit a lány felől érez. Mármint persze, nem jó hír, hogy nincs külön pálya nekik, de Kornél részéről nincs is rá igény. Neki elég a kívánságok terme és a folyosó, ha úgy adódik, nagyobb hype nem kell egyetlen hobbinak. Akkor már teniszpályát is kéne építeni, meg pingpongtermet meg snowboard pályát, szóval.. mindenféle hobbinak teret kéne engedni, ami lehetetlen. A kívánságok terme neki így is bőven elég, mert ott meg olyan pályát képzel el és úgy, amilyet csak akar magának. A kérdésre, hogy van-e olyan folyosó, ami alkalmas számukra, csak széttárja a kezeit és körbemutat.
- Tulajdonképpen bármelyik jó. Nem szoktam válogatni közülük, a padlója mindegyiknek ugyanolyan, nagyjából.
A kérdésre félrebiccenti a fejét és megvakarja a tarkóját. Nem érzi magát kínban a következő válasza miatt, olyannyira nem, hogy flegmán vállat von.
- Csak ilyen alap dolgokat. Nem vagyok profi benne, de egyébként is csak úgy hobbiból pattanok fel rá néha. - Az ilyen trükkök elsajátításába pedig időt és energiát kéne feccölnie. Ebből idő az bőven van neki, főleg, ha nem jár be órákra, energia is lenne-lenne, de jobbára másba fekteti bele.
- Mert te?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=504082#post504082][b]Ombozi Rebeka Liliána - 2015.08.11. 10:50[/b][/url]

Nem arról van szó, hogy egy egész parkot akar maguknak, hiszen ez irreális kérés. Akkor gyorsan bővítsük ki a kastély területét mindenféle egyéb dologgal, mondjuk rali versenypályával is, mert valaki azt szereti csinálni... Ez egyértelműen képtelenség, de hogy a termen kívül valóban semmi lehetőség nincs balesetmentesen közlekedni gördeszkával, az egy kicsit zavaró. Mert ugye mehetne a faluba is, ha olyanok lennének az útviszonyok. Ha. Túl sok van belőle.
- Akkor azt hiszem kastélyfelfedező túrát fogok tartani - arrébb megy, hogy elférjenek mögötte. A kis előzékeny Rebeka, milyen cuki! Viszont jó lenne kitalálni, merre induljon. Szeretne belebotlani valakibe, akit ismer, vagy akit ismernie kéne. Mert az egyik deszkást már szerencsésen kifogta a négy fal között, hátha lesz még egy ilyen szerencséje.
Figyelmét most a fiúra irányítja, miközben érdeklődik egy keveset. Nem azért, mert ez amolyan erőösszemérés volna, csak hátha. Sose tudni, ki meddig jut, aztán lehet, hogy tudnának egymásnak tanítani pár dolgot. Biccent, mikor elhangzik a hobbi szó, mert teljesen meg tudja érteni, időigényes dolog külön ezzel foglalkozni, ráadásul nem kevés csonttöréssel és zúzódással jár. Igen, ez tapasztalat.
- Néha rám jön a dolog és nekiállok trükköket gyakorolni, tudok is egy jó párat, de én is jobb szeretek csak simán gurulni - megvonja vállát. Itt persze felsorolhatna egy halom nevet, hogy mit tud, de egyrészt baromira felesleges, másrészt nem is biztos, hogy emlékszik rájuk. Aztán elég gáz lenne, ha bemondaná őket, majd beléjük bukna.
- Azt hiszem megyek tovább arrafelé - ujja az eredeti irányba mutat, kezeivel könnyen húzza le pulóverének ujját. - Egyébként Ombozi Rebeka vagyok, ha lesz kedved, dobj meg egy bagollyal és deszkázunk - elmosolyodik kedvesen, majd egy intés kíséretében felpattan járgányára és szlalomozva kikerüli az útakadályként funkcionáló, amúgy szabályosan közlekedő gyalogosokat. Itt az ideje kalandozni picit.