A szobában több íróasztal és szekrény van, amelyek mindenféle iratokkal és könyvekkel vannak tele. Az asztalok előtt a tanárok dolgoznak, vagy épp egymással beszélgetnek. Délre néző ablakain mindig sok napfény árad a helységbe, melynek falát különböző portrék díszítik.  Az iskola tanárai gyakran lépnek be és ki a szoba nagy tölgyfaajtaján. Diákok csak ritkán és tisztelettudóan jöhetnek be ide, ha kopogásukra ajtót nyit nekik valaki...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=98706#post98706][b]Dolánszky Alex - 2013.04.06. 11:37[/b][/url]

A keleti szárny a levitások birodalma, és az elemi mágia tanterem így közel esik hozzánk. Magától értetődő különben is, hogy ott kerestem először Erdőst. Azt gondolná az ember, kábé éjjel-nappal ott van, műveli az elemi mágiáját, tanítja a gyakorlatisokat...
Vannak meglepő tantermek itt a Bagolykőn. Nem is szoktam megérteni, miért alakít valaki úgy ki tanulóhelyiséget, hogy az tele legyen olyan dolgokkal, amik elterelhetik az unatkozó diák figyelmét. Mondjuk az elemi mágia nem épp az a nézelődős-lébecolós óra, feltéve, hogy van elementalista képességed. Minthogy nekem nincs, engem annyira nem mindig kötnek le a tanórák, viszont tekintve, hogy a tanárnő segédje vagyok ebben a tanévben, kötelességemnek tekintem tágra nyílt szemekkel figyelni az óra minden percében, hogy példát mutassak. Még ha ettől strébernek is tűnhetek. Ami nem vagyok. Mint tudjuk.
Na, de kicsit elkalandoztam. Szóval az elemi mágia "terme" aztán tele van dolgokkal, amiken elidőzhet az ember fia, ha unja a tananyagot. Szeretek ott járni, nagyon kellemes. Most viszont konkrét céllal érkeztem, és ehhez Erdősre volt szükségem, aki szemmel láthatóan nem a kis elemi mágia birodalomban volt. Akkor tanári.
Akkora böhöm ez a kastély, hogy három napi hideg élelem kell, ha fel akarsz kajtatni egy személyt benne. Ha itt sincs a tanárnő, még megnézem a Nagyteremben (és ha már ott vagyok, be is nyomok egy szenyót), aztán feladom. Végül is a keddi óránk előtt is éppen megfelelne beszélnem vele, csak most ezt kitaláltam, és amúgy is már zsong az agyam a jóslási módszerektől, szóval jót tesz egy kis bóklászás.
Erőteljesen kopogok a tanári ajtaján, hogy biztos meghallja valaki, és ha ajtót nyit bárki, aki nem az elemi mágia professzorasszony, udvariasan megkérem, hogy ugyan hívja már ki nekem a tanárnőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=99078#post99078][b]Dolánszky Alex - 2013.04.06. 19:36[/b][/url]

Egy fiatal pasas jön a kopogásra. Új tanár, nem ismerem, de van annyira jó fej, hogy amint előadom neki, kit keresek, már megy is előkeríteni nekem.
Erdős egy perc múlva fel is bukkan. Csak egy pillanat lenne megkérdeznem, amit akarok, de ő beljebb invitál, úgyhogy nem vitatkozom. Begurulok mellette a tanáriba. Most járok itt először, eddig még sosem volt szükség arra, hogy meglátogassam bármelyik tanárt. Erdős biztatott, hogy megtalálom az asztalát, de asszem ez a kupidolog csak ilyen szavajárás, mert ettől még gőzöm sem lesz, melyik lehet az övé. Szóval lassan és bizonytalanul haladok előre, alaposan körbenézve, hogy találjak bármit, amiről majd tudni fogom, hogy az az ő helye. Csak egy pillanat és beér ő is, úgyhogy nem kell feszengenem, csak arra megyek, amerre a nő is tart. Meglepve bámulom, ahogy egy mozdulattal lesöpör mindent az asztaláról. Furcsa ez egy tanártól.
- Nem valami nagy dolog - kezdek bele a mondókámba, ahogy a zavarom elmúlik.
- Csak hallottam, hogy tavaly volt szakkör, amire lehetett jelentkezni nonverbális varázslást tanulni - kérdőn nézek rá, igaz-e a hír.
- Vártam a hirdetményt az üzenőfalon, hogy lesz-e idén is, de még nem láttam semmit. Gondoltam egyszerűbb, ha rákérdezek.
Kicsit hülyén érzem magam itt. Ráért volna ez kedden is. Amúgy is még csak harmadikos vagyok, és nem tudom, ebben a évfolyamban is tanítanak-e már nonverbet. Vagy hogy van-e értelme nekifognom, vagy annyira azért nem vagyok jó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=99755#post99755][b]Dolánszky Alex - 2013.04.07. 18:54[/b][/url]

Nahát! Nehezen hiszem el, hogy ne lenne érdeklődés a nonverbális varázslás iránt! Egyrészt sokkal gyorsabban menne végbe a varázslat, másrészt pedig előfordul, hogy az ember titokban szeretne végrehajtani egy bűbájt... vagy például egy átkot...
De a tanárnőnek nem fejtem ki ilyen részletesen.
- Hát az meg hogy lehet?
Lehet, hogy besokalltak a tanulnivalóval, végül is. Csak én vagyok itt, aki "lógatja a lábát", és csak akkor tanul, ha unatkozik. Dalmi is megmondta.
Leo...Leo...
- Az a rellonos? - nézek kérdőn, és nem hiszem, hogy nagy lelkesedést mutat az arcom. Tudom, nem kéne skatulyáznom, de Palarn és Várffy bőven bemutatták azt a rellonos viselkedést, amit az ember szívesebben elkerül, mielőtt olyan meggondolatlanságot követne el, amiért esetleg kicsapják.
De jó fej vagyok, és úgy döntök, adok még egy esélyt ennek a Leonard... valakinek. Még nem is ismerem, egyelőre csak a létezéséről tudok, láttam párszor a suliban és kész. Különben a feje alapján nem tűnik olyan arrogánsnak, mint a másik kettő.
- Rendben, oké, jó lesz Leoval - egyezek bele, a tanárnő is biztosan örül, ha időt spórolok neki. Legfeljebb okot ad arra a gyerek, hogy megátkozzam; vagy még a végén kiderül, hogy nem minden rellonos böszme.
- Nem, ennyi lett volna - mondom, mikor átgondolom, akarok-e valamit tudni ezzel kapcsolatban. - Nem tudom, milyen gyakran vannak az órák, és hogy kell-e még valami előkészületet tennem hozzá. Kell kivennem könyvet?
Hallgatom a válaszokat, és közben rágódom.
- Egyáltalán van értelme próbálkoznom vele harmadikos létemre? - bököm ki mégis, hiszen ha eleve halott az ötlet, akkor inkább nem fárasztom és égetem magam. A tanárnő biztos jobban tudja, mennyi esélyem van a nonverbális varázslásra. Annyira nem fog összetörni, ha várnom kell még egy évet. Csak azért gondoltam, mert idén direkt kevés tárgyat vettem fel, ami miatt a vizsgaidőszak megint biztos hawaii lesz, viszont sokat fogok unatkozni, ha körülöttem mindenki tanul, amikor nekem egyszerűen nincs kedvem.