A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=817337#post817337][b]Rothstein Elektra - 2020.09.21. 07:40[/b][/url]

Amióta Sándorral azon a különös estén szóba került, azóta foglalkoztatta hősnőnket a Helvey fiú. Félreértés ne essék, érdeklődése nem pletyka hajhász, sokkal inkább együttérzéséből és lojalitásából fakad. A fiú mugli létére lett vérfarkas és ezt hasábjain épp az a lap hozta nyilvánosságra, terelve ezzel rá a köz nem mindig jóindulatú figyelmét, amiben ő is publikál. Úgy döntött megírja az igazságot. Ezért megkereste egy bagolyban a nevezettet és interjút kért tőle. Ám nem a szokványos üljünk be valahová fajtában egyeztek meg, hanem valamiféle csendes, szabadban lévő piknikfélében. Ezért hősnőnk sütött egy kis gyömbéres és kakaós kekszet, meg némi túrós pogácsát, valamint betett táskájába egy ternosznyi gyümölcsteát és két bögrét majd ezekkel és kedvenc toll-jegyzettömb szettjével felszerelkezve indult el a tavacskához. Haját lófarokba fogta, kényelmes farmert és egy olyan pólót vett fel amin egyik kedvenc mugli együttesének albumborítója díszeleg. Lányát megint a nagyszülők lízingelik, amit Imola nagyon élvez, mert ilyenkor mindig elmennek valahová a környékre kirándulni, vagy mesél neki a nagypapája és hasonló izgalmas dolgok történnek vele. Elektra tehát eltökélten de nyugodt lélekkel vetheti bele magát következő cikkének témájába. - Szia! - köszönti a békésen heverésző srácot, akit már annyiszor látott a róla talált pár képen, hogy ezer közül is felismerné. Egy pillanatig sem zavartatva magát leül mellé a pokrócra. - Hoztam egy kis hadtápot, mert ez hosszú menet lesz - mondja mosolyogva miközben előszedi az általa készített finomságokat és magához veszi a tollát meg a kis mindenes jegyzettömbjét. - A cikkem témája, ahogy írtam is neked, a beilleszkedés lesz - kezd bele rögtön - Nehéz lehet varázstalanként itt élni és még nehezebb vérfarkasként tenni mindezt - mondja és ugyan hangjából nem, de tekintetéből látszik, hogy szívből együtt érez Beliánnal - Sokan ellened fordultak vagy kiközösítettek amióta kiderült, hogy vérfarkas vagy? - kérdezi nem éppen finomkodva. Nem látja értelmét álszenteskedve lágyítani a makacs tényeket. Hiába a kezelés, azért egy vérfarkast még manapság sem övez dicsfény, ha napvilágra kerül az állapota.Az emberekbe ivódott félelmeket nagyon nehéz feloldani és ez az ami gátat vet a köztük levő összhangnak. Ezen szeretne hősnőnk cikkeivel változtatni. Egy kicsivel jobbá tenni a világot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=817348#post817348][b]Rothstein Elektra - 2020.09.21. 10:21[/b][/url]

Lecsapott az Elektra hurrikán és későn jut eszébe, hogy igazából be sem mutatkozott, már névleg csak kezet ráztak. Megesik vele, ha elkapja a riporteri hév, hogy pár dolog lemarad. Viszont ahogy látja ez a fiút nem sértette meg és rögtön tudta ki is érkezett hozzá, így kihagyja az utólagos nevesítést. Az élelem mennyiségén ő maga is derül egy jót. Éhen már biztosan nem fognak halni, jelenti ki magában. Ezután bele is csap a lecsóba. Kérdéseire pedig nagy figyelemmel hallgatja a választ és szorgosan jegyzetel. Írásképe nem igazán szép, sőt konkrétan rondának mondható. Hullámzó és szaggatott, a betűi bár cirkalmasak mégis ziláltnak tűnnek. Sosem tudott szebben, még ha megerőltette magát akkor sem, és ennek az valószínűleg az oka, hogy gondolatainak sebességét keze nem tudja igazán lekövetni. Ennek ellenére azért jól boldogul. - Inkább vedd úgy, hogy csak beszélgetünk - mondja kedves mosollyal, mellyel biztatni kívánja a fiút és egyben oldani is a benne lévő esetleges feszültséget. - Amikor meghallják a szót "vérfarkas kór", sokan azonnal egy vérengző fenevadra gondolnak, aki a teliholdat vonyítja. Ma már a kezelésnek hála ez nem ilyen brutális. De milyen is valójában? - néz kíváncsiságtól csillogó szemekkel a srácra, mert őszintén érdekli mit él át olyankor, amikor a hold teljesen kikerekedik és benne tetőfokára hág állapotának ereje - Milyen érzés? Mesélnél róla, hogy eloszlassuk az emberekben lévő kétségeket és tévhiteket ezzel kapcsolatban?- tollat tartó bal keze a jegyzettömb felett áll a levegőben, hogy azonnal írhasson, ahogy a fiú megszólal. Jobbjával pedig egy süteményért nyúl, hogy ezzel is éreztesse a barátságosabb hangulatot. - A következő kérdés ami sokakban felmerülhet, hogy hogyan változtatja meg a mindennapjaidat az állapotod? - folytatja, és direkt használja az állapot szót mondatában. Ugyanis úgy gondolja, hogy bár a kór gyógyíthatatlan a tudomány jelen állása szerint, mégsem szabad úgy tekinteni a benne szenvedőkre, mint halálos betegekre és főleg nem mint szörnyekre. Az már csak saját lojalitásának eredménye, hogy ő maga sosem tartozott az ilyen emberektől tartók népes táborába. Természetesen, félreértés ne essék a józan ész is jócskán munkál benne velük kapcsolatban, de nem retteg paranoiás félelemmel sem a vérfarkasoktól sem a vámpíroktól, akik egyik tagjával hasonló beszélgetést szervez éppen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=817682#post817682][b]Rothstein Elektra - 2020.09.26. 19:59[/b][/url]

Nagy figyelemmel hallgatja a fiatalember száját elhagy szavaket és jegyzetel amilyen gyorsan csak tud. Amit nem képes tollával lekövetni, azt igyekszik, még ha nem is szó szerint de megjegyezni. Nagyon sok és nagyon fontos részletet ismert meg általa már most, amiért háláját méltón ki fogja majd fejezni. Elgondolkozik és tolla végét rágcsálja pár pillanatig mielőtt megszólalna. - Farkasbőrben az erő veled van, nem? - csúszik ki száján a furcsának tűnő konklúzió - Úgy értem, hogy amikor átváltozol a világ egy egészen más arcát mutatja és te jobban össze tudsz kapcsolódni vele, igaz? - fejti ki egy kicsit gondolatmenetét. Bár beszélgetőtársa mugli nem biztos, hogy ismeri a háborúzó csillagok történetét, de neki most ez ugrott be arról amit tőle hallott. - Mindent másként látsz, hallasz és érzékelsz. A tudatod a helyén van, mégsem vagy ugyanaz. Nem vagyok animágus, de szerintem igazad van és az is hasonló lehet - tűnődik egy kicsit, majd beleharap a kekszbe amit eddig maga mellett tartott. Egészen jól sikerült, a benne lévő csokidaraboktól lágy és selymes textúra vegyül a ropogós, darabos morzsák közé. Az apró falat után gyorsan átfutja amit leírt és megakad a szeme egy fontos részleten. - Sajnos az általad említett támadásos eset okán ítélnek el minden hozzád hasonlót indokolatlanul. Ezért adja magát a kérdés: Mi a véleményed azokról, akik nem szedik a bájitalt és ezzel veszélybe sodornak másokat, magukat és úgy általában az egész vérfarkas közösséget? - kérdezi és ismét csőre tölti tollát jegyzettömbje egy újabb tiszta lapja felett. Kíváncsi a fiú véleményére. Az ő szemén át látni egészen más ezt a helyzetet. Azt reméli, hogy az ilyen hiteles források beszámolói talán segítenek a laikusoknak megérteni és elfogadni, hogy ők is ugyanolyan emberek, akik épp ezért nem vonhatók egy kalap alá csak előítéletek alapján. Minden fajban vannak felelőtlen egyedek. Ettől még az adott faj nem tekinthető egyöntetűen romlottnak. Hősnőnk ezen véleményét sziklaszilárdan tartja és bárhol hajlandó kiállni érte. A készülő cikke is emellett protestál majd akarata szerint.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=820316#post820316][b]Rothstein Elektra - 2020.10.29. 10:22[/b][/url]

Hallgatja a fiút és rendíthetetlenül jegyzetel úgy, hogy közben nem vág a szavába csak fejmozdulataival jelzi egyetértését vagy épp annak hiányát. Hagyja beszélni és igyekszik minden kiejtett szavát a kimondás eredeti formájában felvezetni jegyzettömbjébe, hogy majd amikor a cikk összehegesztésére kerít sort, bőven legyen miből mazsoláznia és idéznie. Nem mindent fog persze beletenni, ebben biztos, hiszen számtalan dologról beszélgetnek. Meg fogja szerkeszteni a feljegyzett szöveget, hogy az egyszerre legyen tájékoztató jellegű információ közlés és egy fiatalember szubjektív, valós tapasztalatain alapuló, és mindenek felett őszinte beszámolója állapotáról. Erre fog törekedni és arra, hogy amit kiragad az illeszkedjen a cikk struktúrájába, annak szerves részét képezze. - Szerinted miként lehetne elejét venni, hogy egyesek ilyen vérengző, eszüket vesztett vadakká váljanak? - kérdezi, miután a fiú befejezte mondandóját - Nincs tökéletes megoldás, ezt persze tudjuk, de mégis mivel lenne érdemes próbálkozni? - folytatja majd vesz ő is egy süteményt és örömmel állapítja meg, hogy jól sikerült. Mondjuk ez pont olyan, amit elég nehéz elrontani, bár neki azért néha sikerül. Az életben minden ilyen. Néha kajla lesz a krémes, de ha az íze mennyei a kis defektje már a kutyát sem érdekli. Csak szív legyen benne. - Bár Yoda mester megmondta, hogy "Tedd, vagy ne tedd, de sohase próbáld!" - mosolyog beszélgetőtársára majd egy harapással tünteti el süteménye maradékát. Ezután az eddigi jegyzeteket visszaolvassa gyorsan és közben formálódnak benne a további kérdések. - Úgy tudom veled is elbeszélgetett a kastély vizsgálatával megbízott minisztériumi szakember. Milyen érzéseid voltak ezzel kapcsolatban, és azóta a minisztérium felkeresett-e valamilyen okból? - érdeklődik szándékosan hivatalos megfogalmazásban. Nem említi, hogy Sándor tőle kért segítséget, hogy együtt próbálják megmenteni állását, mert ő hősies módon nem mószerolta be a fiút jelentésében, melyet róla írt. Nem volna korrekt részéről sem mint riporter, sem mint magánember, ha elárulná forrását. Ez is egy szabály. Sose fedd fel a forrást. Ha Sándor és Belián jóban maradtak, márpedig ezt feltételezi a férfi szavaiból és viselkedéséből kiindulva, akkor neki magának kell ezt elmesélnie Beliánnak, ha akarja. Hősnőnknek nincs ehhez joga és az azon az estén történtek után igyekszik minél kevesebb szállal kötődni Szigethy Sándorhoz. Túl eleven még az emléke. - Ez talán keményen fog hangozni, de ha választhatnál, lennél újra az, aki a kórral való megfertőződésed előtt voltál? - érdeklődik miközben tollát ajka széléhez emeli. Tűnődve néz maga elé pár pillanatig. A válaszra őszintén kíváncsi. Azt látja ugyanis, hogy valószínűleg kitartó és komoly belső munka árán, de Belián mára elfogadta állapotát. Aminek örül és elismeréssel adózik így kimondatlanul. De vajon meg tudta-e benne találni a jó dolgokat? Anyja mindig azt mondta Elektrának, amikor valami miatt padlón volt, hogy minden helyzetből meg kell próbálni kihozni a legjobbat. Hősnőnk ezt azzal egészítette ki az idők folyamán, hogy előbb meg kell látni a jót is a rosszban és a többi csak ezután jöhet. Ennek fényében az ami most van a fiatalember számára már tényleg a legjobb, tehát az igazi önelfogadás, vagy inkább beletörődés csupán? Erre fog fény derülni válaszából kolumnistánk reményei szerint.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=820778#post820778][b]Rothstein Elektra - 2020.11.04. 19:38[/b][/url]

Hősnőnk nem ért egyet a fiatalemberrel. A maga részéről hisz abban, hogy mindenkinek meg kell adni az esélyt a változásra és mindenkit megéri megpróbálni megmenteni. Mondhatni hőskomplexusa van, ám ennek ellenére tiszteletben tartja Belián vélekedését. Ezért nem kezd vitázni, hiszen most a fiú szavai számítanak. - Talán úgy lehetne, mint ahogyan az AIDS betegeket vagy az alkoholistákat kezelik. Anonim gyűlésekkel, ingyen ispotályi rendelésekkel és a bájitalok könnyebben hozzáférhetővé tételével valóban javíthatnának a helyzeten - állapítja meg egy kicsit elgondolkozva, inkább magához beszélve, így ezeket a szavakat le sem jegyzeteli. Filmes utalása célt ér, hiszen a fiatalember meglepetten konstatálja, hogy Elektra ismeri a Csillagok háborúját. Az újságírónő egy pillanatra kilép hivatalos mivoltából és elmosolyodik. - A magam részéről inkább a Star Trek: Voyager híve vagyok, de láttam, azt hiszem legalább kétszer a Star Wars összes részét a tavaly kijött Skywalker korával bezárólag - mondja olyan egyszerűen, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga és megvonja vállát. Kevesen tudják róla, hogy nagy mugli zene, sorozat és mozikedvelő. Azt pedig még kevesebben, hogy rajong Clark Kentért, vagyis Superman, a szintén mugli képregényhős emberi alteregójáért. Egy aki ismeri titkát azt ígérte meg is tartja. Ezután a Sándorral és a minisztériummal kapcsolatos kérdéseire kap szép sorjában választ. - Még ha, mi? - akad meg az írásban hősnőnk és kíváncsian felnéz a papírról a fiú arcára. Valamit el akar mondani, mégis titkolni igyekszik. Látszik a szemében és az arcán. Apró jelei vannak, de Elektra ezeket jól ismeri. Nem akarja faggatni, nem is fogja tovább nyüstölni, ha azt mondja nem akar róla beszélni. Mivel azonban belekezdett, de elharapta a mondatot egy próbát tesz. Ugyanis amit kimond az ember azt jó eséllyel nem akarja magában tartani. Ezt tanítják meg az elsők között a beszédelemzőknek. A vokálisan manifesztálódó gondolat mindig szándékot feltételez. Sokan ezt freudi elszólásnak becézik, és valóban magához a személyhez igen sok köze van a fogalomnak amit megneveznek általa. Minden esetre hősnőnk kíváncsian várja mit is kottyantott el majdnem Belián. Ezt követően a legnehezebb kérdésre beszélgetésük során Elektra olyan választ kap, amilyet feltételezett és szíve mélyén talán remélt. A fiatalember az önelfogadás útján jár és valódi belső erőről tesz szavain keresztül tanúbizonyságot, amiért hőnőnk felnéz rá és tiszteli. - Azt hiszem, már csak annyit szeretnék megtudni, hogy mit üzennél azoknak akik esetleg most tartanak még az elején ennek a folyamatnak? Mivel biztatnád őket vagy mire hívnád fel a figyelmüket? - teszi fel az utolsónak szánt kérdést. Ez is legalább olyan fontos mint az eddigiek voltak, ha nem fontosabb egy hajszállal. Elegendő anyagot gyűjtött, hogy akarata szerint az igazságot mesélje el a vérfarkas kórról egy vérfarkas szemén át nézve az állapotot. Viszont szívesen maradna kapcsolatban a fiúval több okból kifolyólag. Az egyik az, hogy saját módján vigyázhasson rá és Sándor mellett legyen még valaki, akire támaszkodhat, ha szükségét érzi. A másik pedig, inkább civil dolog, de aki ismeri a Star Warst és hasonlókat az rossz ember nem lehet, így legalább végre ő is tudna úgy beszélni valakivel a filmekről, hogy nem úgy néznek rá, mint Dana Scully Fox Mulderre, amikor az az Ufókkal kapcsolatos teóriáit sorolja. Ilyen ízléssel a varázsvilágban élni igazából kihívás. Egy szó, mint száz, néha ráférne egy műkedvelő beszélgetőtárs.