A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=682695#post682695][b]Thomas Alexander Everett - 2017.05.25. 23:15[/b][/url]

Amikor hallottam róla, hogy lesz egy ilyen összejövetel, tudtam, hogy el kell jönnöm. Jól esik egy kicsit kimozdulni, mostanában folyton a munkába temetkeztem.Van ugyan egy négy órás titkárnőm, aki kedves és aranyos, de sajnos nem nagyon vagyok vele beljebb, mert hiába lelkes, négy órában nem tud annyi mindent tenni, hogy folyton szinten tudjuk tartani a dolgokat. Azt hiszem, erre a posztra célszerű lenne felvennem egy álladó, már nem tanuló alkalmazottat.
Ma viszont nem szabad a munkába temetkeznem. Az idő szép, süt a nap, de nem zavaróan, és én is összepakoltam mindent, ami ahhoz kell, hogy kényelmesen eltölthessem a napot. Igazán nagy terveim nincsenek mára, Valentinnek is, Ashnek is megemlítettem a lehetőséget, de igazából se igent, se nemet nem kaptam senkitől. Ez azonban szerencsére nem szegte a kedvemet, és lám, mire észbe kapok, biciklimről lepattanva veszem le a piknik kosarat, amibe gondosan becsomagoltam a grillre szánt ételt. Én is egyike vagyok azoknak a falusiaknak, akik szívesen részt vesznek a buliban, mint ételkészítők, elvégre fontos, hogy jó viszont alakítsak ki a szomszédokkal, ne csak a közvetlen környezetemmel.
Némi instrukció után el is foglalom a helyem, és nekiállok én is a nagy műveletnek. Van itt is minden, mint a többieknél, húst, sajtot és zöldségeket is grillezek, miközben békésen eldiskurálok a mellettem sütögető nővel, aki ha jól emlékszem, három házzal beljebb lakik, mint én. A hajnali vonatok zúgásáról panaszkodik éppen, mikor az első kört kiadagolom két korábbi előkészítősnek. Valóban igaza van, a reggeli vonat tényleg zajosabb szokott lenni, mint a többi, pedig olyankor még csak kevesen járnak kint az utcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=682815#post682815][b]Thomas Alexander Everett - 2017.05.27. 10:02[/b][/url]

Nem is tudom, hogy miért nem járok ki gyakrabban, vagy, hogy van-e egyáltalán ilyen esemény, pedig kellene, hogy legyen, mert a tavacska környéke egy szempillantás alatt megtelt élettel, és ez nagyon tetszetős. Épp az egyik első zöldség összeállításomat nyújtom a nőnek, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy minden hajnalban a kutyájával fut, mikor valaki megkocogtatja a hátam.
- Szia, Morális Támogatás, az első hamburgerem lehet a tiéd.
Nem, nem most csinálom először, de itt most ez lesz az első, ami el is készül. Úgy tűnik valaki mégiscsak ingert érzett arra, hogy velem legyen. Nagy valószínűség szerint a fiam pedig ezért nem, mert ilyenkor rendszeresen valahogy vagy nálunk lesz eggyel több Révay, vagy náluk eggyel több Everett.
- Kedves nő.
Bökök a fejemmel az épp távozó után, miközben nekiállok művészi pontossággal összeállítani egy nagy hambit. Nem olyat, mint amit így látványba készítenek, mintha egy kanári tojásából kelt volna ki épp, hanem olyan igazi rendes, férfias hústornyot.
- Angelikának hívják, vagy Angyalkának. Van olyan magyar név, hogy Angyalka? Na mindegy, szóval reggelente fut a kutyájával, azzal a nagy agárral, a falu végén laknak, a második nagy kanyar után. Két gyereke van, akik annyi idősek, mint a mieink, özvegy.
Egy pillanatra megállok, mert fogalmam sincs, hogy miért mondom el ezeket, mintha éppen felajánlanám a férfinek a nőt. Mondjuk valljuk be, látványosan előzékeny lett, amikor igennel feleltem arra a kérdésére, hogy nem "Révayék" szomszédja vagyok-e. Szóval gondolom ezért teszem.
- Everett nagypapa szószát? Az egyik a pokolba küld, mert olyan csípős, a másik meg a mennybe, mert olyan krémes. Keverve se rossz .
A két tálkára bökök, melyek le vannak ugyan fedve, és szépen mágikusan hűtve is vannak, de simán fel lehet emelni, és megtekinteni az egyik alatt a barnás-vöröses, a másik alatt pedig fehér krémes szósz pihen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=685993#post685993][b]Thomas Alexander Everett - 2017.06.17. 11:33[/b][/url]

- Nem fáj mostanában egy kicsit sokszor a fejed?
A fejfájás sosem jó, és mindig van valami oka. A barátnak eddig maximum attól fájhatott, hogy rájöjjön, hogy is hívták az előző éjszakai delikvenst, már ha meg akarta egyáltalán tudni, és tudom, hogy általában nem. Viszont valamiért, talán anyám miatt, de bennem van ez az ösztönösség, hogy a fejfájás említésére gyomorgörcsöm támad. Neki is mindig így kezdődött, mindig csak fájt a feje, ezért ledőlt kicsit. A depressziója, majd később a rákkal való küzdelme is a fejfájásból fejfájásba esést jelentette. Nem szeretem a fejfájás említését éppen ezért.
- Óóó igen, és nem csak hátsó megközelítésből.
Nem tehetek róla, férfi vagyok, és bár Hedda előtt sosem tettem ilyet, a lány belépett az életembe egy rövid időre, és fenekestül felforgatta azt. Eddig úgy voltam vele, hogy én egy özvegy ember vagyok, aki igyekszik mindent megadni a fiának, és képes egyedül is boldogulni, a lány óta azonban már egyáltalán nem így gondolom. Azóta észreveszem a nőket, és bizony ez okoz is némi bonyodalmat az életemben.
- Szemtől szembe is láthatsz olyan csodákat, hogy ihaj.
És nekem tartamon kell magam, mert a gyermekei hozzám járnak. Bár lehet, hogy csak mostoha, vagy örökbefogadott gyerekek. Mindenesetre minden alkalommal hatalmas nagy kihívást jelent nekem ezzel a nővel a kommunikáció, főleg, hogy nem is rejti el adottságait. Egy férfi embernek számos kínt kell megélnie élete során.
- Az Angyalfürt után semmi sem meglepő. Azért örülök, hogy nem azt használod.
Egyszerűen nem tudnák komolyan venni a barátomat, tudom, mert én magam sem lennék rá képes. És abban is biztos vagyok, hogy ennyi nő se találná meg őt, mint amennyi.
- Szívesen, szeretem, amikor mesélsz.
Lili pedig láthatóan kivirult most, hogy nálunk van. Sok időt tölt a lányokkal, Ash-sel is szerintem jól megértik egymást, bár erre még nem kérdeztem rá a fiamnál, ráadásul a tanulmányait és a színházat is szépen összeegyeztette.
- Az életem káosz. Van egy új titkárnőm, szóval azt hiszem sejted, hogy nem vagyok éppen a legerkölcsösebb formámban. Ehhez hozzájön az, hogy valószínűleg az unokatestvérem lánya hozzám fog költözni, mert ide fog járni iskolába, de Ash-nek még nem említettem, pedig kellene.
Az a nagy helyzet, hogy míg én viszonylag korán születtem, addig a nagynéném sokat kalandozott és utazott, így ő csak viszonylag későn állapodott meg, és későn született meg a fia. A srácnak meg aztán korán született meg a lánya, de Charlie és Ash között így is van több, mint tíz év. El vagyunk csúszva, nem is kicsit. Közeben összeállítok egy tányért neki a nagy specialitásomból és felé nyújtom.
- Na és veled? Hogy van Luca?
Érdeklődöm, és ezzel rá is tapintottam a lényegre, ugyanis a barátom nyelve megered, és még órákon át hallgatom, miközben egy-egy szomszéd odajön hozzánk. Van aki csak hoz, más csak visz, de akad olyan is, akivel csereüzletbe bonyolódunk. Mindenesetre elmondhatom, hogy ez határozottan egy jó nap.