A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=119644#post119644][b]Douglas Burton - 2013.05.19. 20:35[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=194112#post194112][b]Douglas Burton - 2013.11.03. 22:45[/b][/url]

Az elmúlt hónapokban annyira megszaporodtak a munkahelyi tennivalói, hogy már rendesen meg lett szólva érte. Blankának nem tetszett a dolog, ami érthető is lenne, ha nem arról a kis alávaló, angyalbőrbe bújtatott szörnyetegről beszélnék. Le se tagadhatná. Persze amikor sikerült szabaddá tennie a hétvégéjét, hogy a kislánnyal lehessen, Blanka már annyira nem is volt oda az ötletért. Nők.. Ezen a szombaton kivételesen nagyon jót mulattak, de ebben nagy szerepet játszott a halloweeni hangulat is, ami Doug véleménye szerint Blankánál még legalább egy hétig tartani fog. A leányzó annyira élvezte a maskarában való randalírozást, hogy gyakorlatilag nem volt hajlandó levenni, még a fürdés idejére is csak egy fél órás vitázás után.
Szóval a kis csöppséggel már egész jól elvoltak, ami azonban nem mondható el a dadával való kapcsolatáról. Egyáltalán nem akart belefolyni a lány életébe, néha mégis, akarva-akaratlanul összeszólalkoztak mindenféle apróságon. Ez van, ha az ember nem tud lakatot tenni a szájára, és komolyabban elkezd törődni valakivel, akihez igazából semmi köze.
Mivel mindenképp ki akart menni futni a tóhoz egy kicsit, kénytelen volt az egyik manóra bízni Blankát, de mivel volt már néhány ilyen eset, nem aggódott nagyon. A nagyfülű megbízható volt, ráadásul már szinte családtagnak számított, mivel a kislány olyan jól el tudott vele játszani, ráadásul rajta sokkal jobban állt a hercegnői korona, mint a borostás apukán...
Miután megkerülte a tavat, egy lány hangjára lett figyelmes. Már éppen indult volna haza, mikor kiszúrta a vízben énekelgető alakot.
Nem volt nagy ördöngösség rájönnie, hogy az illető teljesen részeg, elvégre nem létezik olyan épelméjű, józan ember, aki november elején csak úgy random bevetődik a jéghideg tóba lubickolni.
- Jó ég. Neked elment az eszed. - Sóhajt fel enyhén megcsóválja a fejét, ledobja  a fűbe a fekete, kapucnis pulóverét, majd egy egyszerű vízlepergető bűbáj elmorgása után beugrik a lány után a vízbe.
Úgy félúton azért eszébe jut, hogy ő se volt cám soha százas, de az más tészta. Miután elég közel kerül a lányhoz, kinyújtja a bal karját, és átkulcsolja a lány hasát, hogy még véletlenül se ellenkezhessen, így pedig majd a bal kezével kievezhet vele együtt a partra. Utólag persze már néhány egyszerűbb megoldás is eszébe jut, de inkább nem törődik velük, hisz már úgy is mindegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=226794#post226794][b]Douglas Burton - 2014.01.11. 22:48[/b][/url]

Hosszú nap. A szilveszteri éjszaka óta ez volt a legmozgalmasabb szombat éjszakája, de szerencsére vége van. A Pub valószínűleg még hajnalig nyitva lesz, de ő eldöntötte, hogy mára befejezte a munkát. Nem volt tőle túl szép dolog, de mivel ma az a hogyishívják új srác viszi a műszakot, annyira nem esett nehezére elballagni.
Szokás szerint a kis tó felé vette az irányt, bár nem az volt a legegyszerűbb útvonal, ő mégis jobban kedvelte. Ennek egyszerű okát valószínűleg sokan megértenék: csendes és különleges kis hely így éjszaka, a víz pedig számára mindig is egyet jelentett a nyugalommal.
Már majdnem a tó végénél járt, mikor hirtelen megtorpant. Lassan hátrapillantott a válla felett, mert nem volt benne egészen biztos, hogy nem csak képzelődik. Akkor meglátta a lányt, egész a tó szélén ücsörgött. Doug nem volt épp jó kedvében, de valamilyen oknál fogva még gondolkodás nélkül indult meg a lány felé.
Csöndesen odasétált mellé, de persze nem túl közel, azért nem volt teljesen biztos benne, hogy egy átlagos lánnyal van dolga, a halálát pedig egészen máshogy képzelte el. Akkor vette észre, hogy az ismeretlen a lábait a vízbe lógatja.
- Két lehetséges elméletem is van. - Sóhajtotta. - A, - ez a legfantáziátlanabb - bolond vagy. Vagy B, valamiféle vízi nimfa vagy, de mivel nem táncolsz meztelenül a többi nimfa nővéreddel a holdfényben, kicsit csalódott vagyok. - Hangja teljesen komoly volt, épp olyan, mintha egy teljesen átlagos dologról beszélgetnének, mint például az időjárás.
Nagyon kevés kellett volna hozzá, hogy hangosan felröhögjön saját baromságán, de egyelőre még sikerült rezzenéstelen arccal bámulnia az ismeretlenre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=226807#post226807][b]Douglas Burton - 2014.01.11. 23:46[/b][/url]

Nem volt biztos benne, hogy a lány miképp fog cselekedni, de azt, hogy nem sikoltott, vagy rohant el, egészen jó jelnek vette. Vagy épp ezért kellett volna mielőbb hátat fordítania és lelécelnie?
A sötétben nem igen tudta kivenni a lány arcvonásait, épp csak annyira, hogy megállapíthassa, elég idős már ahhoz, hogy egyedül eldöntse, mikor és hol akar lábat mosni. A vigyora viszont jóval szembetűnőbb volt bárminél. Doug eleinte nem tudta hova tenni. Egyáltalán nem volt bájosnak nevezhető, inkább eszelős, de ez még édes kevés volt ahhoz, hogy a férfi meggondolja magát.
A lány nem válaszolt, helyette a víztükörre emelte tekintetét, aztán a kezét is. A víz pedig engedelmeskedett.
- Igazán lenyűgöző - jegyezte meg, viszonozva a kacsintást is, miután végre képes volt megmukkanni. A lány mutatványától bizony a szava is elállt.
- De ez még nem jelenti azt, hogy nem vagy bolond. - Sóhajtotta, miközben letelepedett az idegen hölgyemény mellé. Nem úgy tűnt, mintha félne tőle, vagy el akarná zavarni, ezért bátorkodott kérdezés nélkül helyet foglalni a fűben.
A lány vigyorától a hideg futkosott a hátán, de igyekezett ezt figyelmen kívül hagyni. Bár még mindig nem lehetett teljesen biztos benne, hogy nem közönséges alakváltó szörnyeteg, egyáltalán nem érdekelte. Mindig is az a fajta ember volt, aki kevesebbet gondolkodik és többet cselekszik. Az ösztöneire hallgatott, mivel azok eddig még sosem hagyták cserben.
- Hydromágus vagy, ugye? - Képtelen volt levenni a pillantását a lány kezében lévő jégmadárról. Egy kicsit közelebb is hajolt hozzá, egyik kezét pedig a madárka felé nyújtotta. Csak meg akarta érinteni, hogy valóban az e, aminek látszik.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=226817#post226817][b]Douglas Burton - 2014.01.12. 00:51[/b][/url]

Korábban is találkozott már elemi mágussal, csak épp hydromágussal nem, így nem csoda, hogy kifejezetten tetszett neki a műsor.
Figyelte, ahogy a lány kihúzza vörösre színeződött lábait a vízből, aztán pedig újra visszahelyezi őket. Már egyáltalán nem aggódott érte, pontosan tudta, hogy mit jelent elemi mágusnak lenni. Mielőtt a lány visszatette volna a lábait a vízbe, előtte megérintette a kezével a felszínét, ami valószínűleg egy újabb trükkhöz volt szükséges.
- És túlságosan is magabiztos, nem gondolod? - Úgy tett, mintha meg se hallotta volna a kérdésbe burkolt sértést. Válaszadás helyett pedig inkább ő is kérdezett. A kezdeti ámulat helyét valami egészen rideg, közönyös érzés váltotta fel.
Egyenes háttal ült, kezeit maga előtt összefonta és úgy figyelte tovább a víz tükrén táncikáló holdsugarakat. Fél szemét természetesen az ismeretlenen tartotta. Már nem sétálhatott volna csak úgy el, az romba döntötte volna az önbecsülését.
- A bestiák a szakterületem. Azt hiszed megijedek egy lánytól, csak mert azt hiszi, hogy ő a vizek úrnője? Kérlek. - Meglehet, hogy ezzel egy csöppet elvetette a sulykot, de úgy tűnt, egyáltalán nem izgatja. A hangja még mindig komoly volt, de határozottan érezhetővé vált benne a gúny és az ingerültség.
Pontosan nem is sejthette, hogy a lány mennyire sajátította már el a képesség fortélyait, de mivel sose szeretett veszíteni, ilyesminek még csak a halvány lehetősége sem merült fel benne.
- Azt erősen kétlem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=226859#post226859][b]Douglas Burton - 2014.01.12. 12:38[/b][/url]

Az lány harsányan felnevetett, onnantól kezdve pedig már tudni lehetett, hogy készül valamire. Megszólalnia se kellett volna, a tekintete mindent elárult. A lány arcára függesztette kékjeit, a mosolyt azonban nem viszonozta. Felvonta a szemöldökét, magában azon morfondírozva, vajon honnan szalajtották ezt az őrült nőszemélyt.
Aztán a feje körül hirtelen egy vízbuborék jelent meg, ő pedig legszívesebben tapsolt volna az újabb ügyes mutatvány láttán. Mivel a tó közvetlen közelében voltak, a lánynak valóban volt egy kis előnye, de emiatt meglehet, hogy egy kicsit elbízta magát.
Doug úgy tett, mintha meglepte volna a támadás, zavart, rémült tekintettel vizsgálta meg a gravitációra fittyet hányó vízgömböt belülről. De ez nem volt elég a lánynak, játszadozni kezdett a víz hőmérsékletével, egy kicsit meg is fagyasztotta a gömb szélét. Azt persze nem tudhatta, hogy a férfi ettől egy cseppet sem fog megijedni. Volt már ennél nagyobb slamasztikában, a víz pedig - mint már említettem -, számára mindig is a megnyugvással volt egyenlő. Egy medencében ülve például könnyebben ki tudta üríteni az elméjét, jobban tudott koncentrálni egy adott problémára. Igaz, ez egy kicsit extrémebb változat ahhoz képest, de valójában nem is olyan nagy a különbség.
A férfi, mintha fel akarná adni, felemelte a kezeit a magasba, csakhogy a jobbikban addigra már ott ékeskedett a pálcája is, amit idő közben a kabátja bal zsebéből ügyeskedett ki. Mire a lány észbe kaphatott volna, Doug már egy laza mozdulattal kötöző bűbájt küldött rá. Nem volt szüksége szavakra, a nonverbális varázslást minden valamire való mágus hamar megtanulja, ő pedig egyébként sem volt egy átlagos alak. A bűbáj eredeti elképzelései szerint megbénította volna a lányt a bokájától egészen a nyakáig, de mivel a bal kezével ügyesebben forgatja a pálcát, most leginkább a lány kezeire próbált koncentrálni. Úgy tűnt, ezekre is nagy szüksége van a víz manipulálásához.
Ha ezzel sikerül akár csak egy pillanatra is megzavarnia a koncentrálásban, a buborék valószínűleg nem fog magától megmaradni a feje körül, ekkor pedig végre levegőt vehet majd, aztán arrébb gurul, úgy pedig már könnyen talpra tud állni.
De ebben inkább csak reménykedett. Ha a szükség úgy hozza, talán még marad elég ideje egy esetleges kábító átokhoz.