36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 16. 20:02 | Link

Dana
Előzmény- Félszemű kukorica
- Dögös vagy - jegyeztem meg a csók után egy széles mosoly kíséretében, miután végig pillantottam a lányon. Bármit is vett magára, mindenben jól nézett ki, de azért nem ártott néha ezt a tudtára is adnom. Most már nem is tudtam volna leplezni előtte az ajándékomat, amit hosszú agyalás után találtam ki, de végül is, látva a meglepettségét, azt hiszem, hogy jól választottam. Ez talán emlékezetesebb volt annál, mint hogy hozzak neki egy doboz bonbont, vagy valami becsomagolt tárgyat, amit úgyis a sarokba hajítana. S mivel korábban már beszélgettünk a motorozásról, biztos voltam benne, hogy ez majd tetszeni fog neki.
- Örülök, hogy tetszik, ezzel foglalatoskodtam, amikor rám törtél ott a tanulószobában - vallottam be nevetve, így talán Danában összeállt a kép, s lehet hogy végre rájött, miért is akartam őt annyira lerázni néhány nappal korábban.
- Ne féltselek? Ez a beszéd, kapaszkodj - szóltam hátra nevetve, majd ha már magamon éreztem kapaszkodó kezeit, gázt adtam, s kiérve az utcára, meglódultunk előre. Nem izgatott az, ha egy-két járókelő esetleg rosszallóan nézett ránk, valószínűleg nem voltak ehhez hozzászokva, de ez most különleges alkalom volt. Vidékre nem lett volna időm levinni őt, hogy a saját motoromon menjünk egy kört, így viszont egy kis mágia segítségével, a Kins&Kens jóvoltából, s egy hozzáértő Bogolyfalvi cimborámnak hála, sikerült összehoznom ezt a motoros randit.
A sebességgel nem fukarkodtam, amikor elhagytuk a falut, még nagyobb gázra kapcsoltam, érezni akartam az adrenalint, s azt akartam, hogy egy kicsit Dana is megérezze ennek a világnak az ízét. Sokat eközben nem hallhatott, hiába is szóltam volna hátra, de most nem is ez volt a lényeg. Szerettem volna, ha élvezi a mellettünk elsuhanó tájat, még mielőtt lemegy a nap. A kis tavacska felé vettem az irányt, hisz készültem még valamivel, ami a motorom csomagtartójában lapult.
A tóhoz érve lassítottam, majd a tavakcsa közelében megálltam a földúton, s lábaimmal támasztottam ki magunkat, hogy lehúzhassam magamról a sisakot.
- Na hölgyem, felkészült arra, hogy most Ön vezessen? - kíváncsi mosollyal pillantottam Danára, s ha benne volt, akkor leszálltam, hogy helyet cseréljünk, és megtanítsam őt motorozni.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. március 19. 22:22 | Link




- Te is dögös pasi vagy - búgtam a fülébe a csók után incselkedve. Mindig is megvolt köztünk a vonzódás, Soma pont az esetem volt, amolyan markánsabb vonásokkal rendelkező férfi, ráadásul minden fontos jellemvonással rendelkezett, ami számomra fontos volt a másik nemben. Nagyon örültem a meglepetésének, sokkal egyedibb ajándékot kaptam tőle, mint a legtöbb lány a párjától. Mindketten tudtuk, hogy le volt fixálva a program, az asztal a pizzériában, ennek ellenére mégis azon törte a fejét, hogy mivel lephetne meg engem, aminek igazán örülnék. Hát, ez nagy meglepetés volt számomra, nagyon édes volt tőle, hogy így gondolkodott rajta, mi is okozna örömet úgy igazán.
- Cuki vagy! - karoltam át nyakát, majd adtam rá egy csókot, mielőtt kibontakoztam volna az ölelésből.
- Amúgy egész jól álcáztad magad, nem gondolkodtál aurori pályán? Vagy valami rosszfiúsan? - incselkedtem vele tovább széles mosollyal az arcomon, majd miután gázt adott, elkezdtünk száguldani a motorral. Iszonyúan élvezetem az utat, a sebességet, ahogyan az adrenalin száguldott szerte egész testemben.... hatalmas élmény volt az egész.
- Imádom ezt! - ordítottam a srácnak, hátha meghallja, közben csodáltam az előttünk sebesen elhaladó tájat, a száguldást, míg a kis tavacskához értünk. Szerettem ezt a helyet, sok időt töltöttem itt a barátaimmal, miután megálltunk, én is levettem a fejemről a sisakot a fiút kémlelve.
- Naná! Mutasd az utat, na meg, hogy mit kell csinálni! - kacsintottam a páromra, majd egy pici ideig tekintetem elidőzött a tavacskán, mielőtt újra felvettem volna a védőfelszerelést. Miután helyet cseréltünk, lelkesen vártam az utasításait, hogy mit is kell csinálnom a járgánnyal ahhoz, hogy működésre bírjam.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 21. 22:08 | Link

Dana


- Nem, még meg sem fordult a fejemben - nevetve szóltam hátra Dana kérdésére, jó volt így viccelődni egymással, s örültem annak, hogy sikerült őt meglepnem ezzel a motorozással. Igazából nem voltak kétségeim afelől, hogy nem fogja élvezni, mert amennyire eddig sikerült őt megismernem, vadóc volt és kedvelte az ilyen programokat. Egy kis száguldás pedig mindig rejtett magában izgalmakat. Hosszú ideig csak motoroztunk, keresztül a falun, át a határon a Kis Tavacska felé, ott viszont megálltam, hogy megnézhessük a naplementét, s addig is átölelhessem őt.
- Gyönyörű ez a hely - jegyeztem meg, miközben közelebb húztam magamhoz Danát, majd felé fordulva, hosszan megcsókoltam őt, kiélvezve a pillanatot. Csak ezután ajánlottam fel neki a lehetőséget arra, hogy megtanítsam őt motorozni. Úgy tűnt, hogy az ötlet nagyon is tetszik a lánynak, így széles mosoly ült ki az arcomra.
- Na szuper! Akkor csússz ide - tenyeremmel megpaskoltam az ülést, aztán, ha helyet foglalt a megfelelő pozícióban, röviden ismertettem vele a motor részeit, megmutattam, hogy hová kell tennie a lábát, s végül megmutattam neki a féket, a gázt és a sebességváltót is.
- Nagyon fontos, hogy amikor gyorsítasz, csak szép fokozatosan kell meghúzni magad felé ezt, mert ha hirtelen rántod meg, akkor könnyen kipöröghet a kerék, vagy megugrik előre , és azt nem akarjuk. Ez itt a másik oldalon pedig a fék, beülök mögéd, oké? - helyet is foglaltam a lány mögött, majd előre nyújtóztam, s gyengéden fogtam meg kezeit, hogy kezdetben én irányítsam őt.
- Akkor jobb lábbal pöccinted be a motort, rá kell taposni, jó erősen. - magyaráztam, s ha felbőgött a motor, akkor megirányítva a kezét, gyengéden gázt adtam, így megindult alattunk a motor.
- Huhú, elgurultunk, most fokozatosan gyorsíthatsz - mondtam hátulról, majd egy idő után levettem kezemet az övéiről.
- Na milyen? - kérdeztem hátulról nevetve.
Utoljára módosította:Závodi Soma, 2020. március 21. 22:09
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. március 22. 00:54 | Link




- Pedig mindkettő nagyon illene hozzád! - kacsintottam rá beharapva ajkaimat játékosan. Egyébként valóban el tudtam volna képzelni a párom bármelyik munkakörben, illetve olyanban, ami nem 8-12 órás irodában ülést jelent, hanem valamiféle akciót.
- Valóban csodaszép - feleltem a fiúnak mosolyogva, minden annyira idilli volt most. Belegondoltam, hogy vajon ez meddig marad még így? Reméltem, hogy sokáig és nem válunk majd olyan párokká, akik egy idő után egymás agyára mennek meg elhidegülnek egymástól. Persze tisztában voltam azzal mások elmondása alapján, hogy mindenhol voltak hullámvölgyek, de a lényeg az volt, hogy akik valóban összetartoztak, azok képesek voltak átvészelni mindent, és legbelül igazán szerették egymást. Nálunk még szép és jó volt minden, reméltem, hogy ez sokáig így fog maradni, titokban pedig abban is bíztam, hogy mi valahogy majd a kivételt fogjuk képviselni a többi pár közül.
- Már csusszanok is! - nevettem rá a másikra, majd helyet foglaltam a megfelelő pozícióban a védőfelszereléssel, aztán megismerkedtem a motor legfontosabb részeivel is, már ami az irányítást illette.
- Oké! - feleltem neki duruzsolva, majd alig vártam, hogy elmondja az instrukciókat, és nekikezdhessek legelső utamnak ezzel a vadóc járgánnyal.
- Wow, egyenesen imádom! - kiáltottam oda Somának, miután elindultam a motorral, majd fokozatosan gyorsítani kezdtem a tempón. Egy idő után még nagyobb gázt adtam neki, imádtam a száguldás érzését, ahogyan a szél a hajamba kapott, az adrenalint, úgy összességében az egészet. Valahogy nem volt bennem félelemérzet, az izgalom ugyanis teljesen átvette rajtam az irányítást. Ahogy még nagyobb tempóra kapcsoltam, tovább száguldottam az egyenes úton, majd hangos fékcsikorgatás közepette álltam meg a semmi közepén.
- Ú, ez szuper volt! - szálltam le boldogan a járgányról levéve a sisakomat. Reméltem, hogy Soma is annyira élvezte az utat, mint én, bár elsőnek nem volt rossz, amit a motorral műveltem, legalábbis én ezen a véleményen voltam. Legalább olyan nagy élmény volt számomra, mint seprűvel repkedni szélsebesen a pályán.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 22. 22:59 | Link

Dana


- Nagyon jó, ügyes vagy! - kiáltottam előre nevetve, s amikor már úgy éreztem, hogy Dana biztosan fogja a kormányt és rá is érzett a járgány működésére, úgy abban a pillanatban elengedtem a kezeim, s széttárva azokat hagytam, hogy a lány vezessen.
Dana egész jól ráérzett a motorozás ízére, gyorsított is, amit kifejezetten imádtam, s csak néha-néha nyúltam oda, hogy segítsek, ha picit bizonytalan lett volna egy-egy mozdulat kapcsán. Néhány perc telt el így, hagytam, hogy kiélvezze a dolgot, majd elnevettem magam, amikor vagány megállást produkált.
- Ez igen, klassz volt a megállás - dicsértem meg nevetve, magam is levettem a sisakot, s közelebb húztam őt magamhoz. - Szerintem is, király volt - ezután újra lecsaptam az ajkaira, megcsókoltam őt, s azután kézen fogva indultam meg vele a tó partjára.
- Remélem, hogy megéheztél, mert készültem még valamivel - már előre elterveztem, egy órával korábban a helyszínre hoztam mindent, így ahogy a parthoz értünk, Dana már láthatott egy kis általam eszkábált nyársaló placcot, egy kockás plédet, s egy kosarat, meg két nyársbotot.
- Gondoltam, hogy süthetnénk egy kis szalonnát - rámosolyogtam a lányra, aztán elkezdtem elővenni a kosárból a hozzávalókat, hogy a húst feltűzdeljem a botomra.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. március 22. 23:32 | Link




- Egyenesen imádom, ezt máskor is szívesen vezetném - tekintettem a fiúra mosolyogva. Nagyon nagy lázba hozott, hogy egy ilyen erős, sebes járgányt vezethettem, amihez idáig sajnos nem volt szerencsém.
- Köszi! - tekintettem rá huncut szemekkel, majd miután levette rólam a sisakot, szenvedélyesen viszonoztam a csókját. Ezután visszamentünk a kis tavacska partjára, egész kellemes időnk volt.
- Ó, de édes vagy! Egyébként már kezdtem megéhezni, ugyanis reggel kajáltam utoljára, az pedig nem most volt - néztem hálás arccal a fiúra, majd nagy mosoly terült el az arcomon, mikor megláttam, mivel is készült a partnerem. Minden jelen volt egy tökéletes kajáláshoz, mi szem, szájnak ingere.
- Ez annyira hangulatos, ráadásul a szalonna az egyik kedvenc ételem! - feleltem a másik szemébe nézve vidáman. Úgy tűnt, hogy Soma már elég jól kiismert az együtt eltöltött idők során, ezt pedig igazán díjaztam. Közben elkezdte elővenni a kosárból a hozzávalókat, én pedig közreműködtem benne.
- Nyami, isteni finomat fogunk enni - mosolyogtam rá, hiszen remek hangulatom volt, az előbbi motorozást is igazán élveztem, hát még a finom kajálást. Soma tudta, mi kell nekem!
- Nagyon édes vagy, hogy így gondoltál rám, igazán megnyertél ezzel a kis meglepetéssel - kacsintottam rá huncutul, majd miután adtam egy csókot az ajkára, figyeltem, hogy mikor lesz kész a botra feltűzdelt étel.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 26. 21:58 | Link

Dana

- Elhiszem, hogy vezetnéd még, de sajnos ez nem a sajátom, hanem egy ismerősömtől kértem kölcsön. Odahaza Pécsett viszont van egy motorom, egy igazi motor, azt vezetheted majd - rákacsintottam Danára, s miután megszabadultunk a sisakoktól és kiélveztük egymás csókját, leballagtunk a tó partjára, ahová néhány órával korábban már bekészítettem néhány holmit az estéhez, s bíztam abban, hogy ezzel további meglepetést okozhatok majd a lánynak. Végül is, ismertem, s tudtam, hogy szereti a finom ételeket, nem az a fajta volt, aki csak salátán élt.
- Miért csak reggel ettél utoljára te nő? - döbbenten pillantottam Danára, már csak az hiányzott, hogy beszédüljön az egész napos nem evés miatt. Meg is csóváltam a fejem, de most nem akartam példabeszédet mondani arról, hogy miért fontos a táplálkozás, azt hiszem, hogy ezzel ő is tisztában volt.
- Örülök, hogy tetszik, igyekeztem kitalálni valami különlegeset - mosolyogtam rá kedvesen, jó érzés volt azt látni, hogy boldog.  - Mi az hogy, a szalonna az egyik legjobb dolog, a kosárban találsz bort is amúgy - kacsintottam újra Danára, s közben előkészítettem a nyársbotokat, a szalonnát felkockáztam, és egységesen megpakoltam a finomságokkal a botot, amire került szalonna, kolbász, lilahagyma, paprika és egy karika paradicsom is.
- Na szuper, nem is hagytam volna, hogy más vigyen el - mosolyogtam rá, majd közelebb hajolva adtam neki egy csókot, s azután átadtam neki a két botot.
- Fogd meg egy pillanatra - reméltem, hogy segít, ezután tudtam csak tüzet rakni, majd ha már égett a tűz, kiemeltem a kosárból az üveg bort, s töltöttem a poharakba.
- Egészségedre, kettőnkre - felé nyújtottam az egyik bort, közben visszavettem tőle az egyik nyársat, majd kortyoltam a boromból, s letelepedtem a tűzrakás mellé a pokrócra.
- Amúgy kivel mentél volna el szívesen randizni, ha nem velem? De nem ér füllenteni, úgy őszintén, melyik srác jön be még? - kérdeztem nevetve, nem volt ebben semmi, hisz szeme azért volt, s tetszhetett neki külsőleg más is rajtam kívül.  
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. március 27. 01:09 | Link




- Ez szuper hír! Na, és mikor invitálsz Pécsre? - kérdeztem tőle somolyogva. Egyrészt szívesen megismertem volna a várost, másrészt nagy élvezettel vezettem volna a járgányát.
- Hm... hát elég sűrű napom volt. Nem igazán volt rá időm. De szerencsére nem ez a jellemző - nyugtatgattam meg a fiút egy puszit lehelve az arcára.
- Hát, azt sikerült, igazán különleges meglepetéssel rukkoltál elő! - feleltem neki vigyorogva, ráadásul még bort is hozott az egyik kedvenc márkámból. Ez az egész még rátetőzött a boldogságomra, hiszen minden olyan idilli volt, ehettem az egyik kedvenc ételemből, ihattam az egyik kedvenc italomból, a környezet is csodajó volt hozzá, de mindez eltörpült amellett, hogy kedvesemmel lehettem kettesben. Figyeltem, ahogyan előkészítette a nyársbotokat, azaz elkockázta a szalonnát, majd hozzáadott mindenféle finomságot.
- Helyes, nem is örültem volna ennyire más társaságának - kacsintottam a fiúra jókedvűen miközben viszonoztam a csókját. Közben megfogtam a két botot, amelyet átadott, amíg a tűzgyújtással foglalatoskodott. Miután ez megvalósult, töltött mindkettőnk poharába a finom borból, én pedig koccintottam vele.
- Csirió! - emeltem poharam a magasba mosolyogva, majd miután visszavette tőlem az egyik nyársat, ittam egy korty bort.
- Hogy kivel mentem volna el? Nem is tudom, nem gondolkodtam ezen. Igazából úgy voltam az egésszel, hogy akárki is visz el, túlesem rajta... de nagy örömömre szolgált, hogy végül licitáltál rám, így megúsztam a kötelező mutatványt - néztem rá vidoran, elvégre remekül sikerült idáig az első Valentin-napunk.
- Nos, nagyon jól tudod, hogy ki jön be nekem igazán, ez nem is kérdéses. Melletted szóba se jöhet más - néztem a páromra szenvedélyesen, majd közelebb hajolva hozzá nyomtam az ajkára egy szenvedélyes csókot. Boldog voltam mellette, belé is voltam esve, így nem igazán foglalkoztam azzal, ki jöhetne még szóba. Nem igazán értettem, hogy miért kíváncsi arra, hogy rajta kívül ki jön még be nekem, hiszen ennek egyáltalán nem volt jelentősége. Mióta vele voltam, csakis ő volt az, akiért teljesen odavoltam, reméltem, hogy ezt ő is érezte. Időnként ott motoszkált a fejemben, hogy rajtam kívül ki tetszhet még neki, de azzal is tisztában voltam, hogy most nem lennénk együtt, ha nem én jöttem volna be neki a legjobban. Az pedig, hogy még mindig odáig voltunk egymásért, mi sem bizonyította jobban, mint a tetteink. Ebből pedig könnyen ki lehetett következtetni, hogy nagyon szerettük egymást.
- Tudod, édes, nekem is lesz egy kis meglepetésem majd későbbre - haraptam be az ajkaimat, miközben tüzesen a másikra néztem. Reméltem, hogy tetszeni fog majd neki a meglepi, de egyelőre még bőven volt időnk arra, hogy a kedve szerint találgasson. Úgyse mondtam volna el neki semmit addig, míg fény nem derül a meglepetésre, amelyet egy régi beszélgetésünk alapján találtam ki.
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2020. március 27. 01:31
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 30. 19:58 | Link

Dana

- Mondjuk a szünetben, akkor eljöhetsz és reményeim szerint a húgomat is megismered majd - egészen be is lelkesültem már ennek a gondolatától is, hisz Janka nagyon fontos volt számomra, s örültem volna annak, ha Dana is megismeri és összebarátkoznak.
- Egészségünkre - koccintás után kortyoltam a borból, de nem sokat, hisz nekem még vezetnem kellett azt a motort, az aurorok meg igazán résen voltak, így nem hiányzott nekem estére egy zárka.
- Jó válasz - nevetve kacsintottam Danára, sejtettem hogy nem mond mást, még szerencse. Nem is örültem volna annak, ha hirtelen elkezd áradozni, és neveket sorolni, mert akkor egész biztos, hogy valami nagy gond lett volna köztünk. Szerencsére, egy csókot is kaptam jelzésként, amit viszonoztam is, s csak ezt követően gyújtottam meg a tűzrakást, hogy aztán letelepedve a pokrócra elkezdhessük megsütni a finom falatokat.
A tűz felé tartottam a nyársbotomat, lassan forgattam körbe és körbe, a tűz közelében, ügyelve arra, hogy a lángok ne érjék, s inkább csak a parázs melegítse. A szalonna azonnal megizzadt a vörös lángok közelében, csak úgy cseppentek a zsírcseppek, s végig cikáztak a húskockákon. Kellemes illat terjengett a levegőben, de még ez sem rabolta el annyira a figyelmemet, hogy ne hallgassam Danát.
- Hű, komolyan? Na ne csináld, milyen meglepetés? - kíváncsi mosollyal pillantottam rá, bár elég volt huncut tekintetébe pillantanom, hogy érezzem, valami pajzánságon töri a fejét. Legalábbis reméltem, s rögvest lettek ötleteim is arra, hogy vajon mivel is lep majd meg. Ezeket persze nem tettem szóvá, mert kíváncsi voltam arra, hogy vajon mennyire ismer, s mennyire jött már rá arra, hogy mi az, aminek igazán örülnék.
- Nyárra egyébként mit terveztél? Elutazol a szüleidhez, vagy a tesódhoz?


Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. március 30. 20:55 | Link




- Ez remek, nagyon szívesen megismerkednék a húgoddal - húztam mosolyra a számat, rendkívül jól esett, hogy a fiú be akar mutatni annak a személynek, aki a legfontosabb szerepet töltötte be az életében. Közben én is elgondolkodtam rajta, hogy klassz lenne őt megismertetnem a szüleimmel és a tesóimmal. Igaz a nővérem már külön költözött a párjával, de neki is mindenképp be akartam mutatni a fiút. Egyelőre azonban azon morfondíroztam, hogy mennyire esedékes a dolog, nem túl korai-e még az egész. Na, meg azt se tudhattam, mit szólna Soma ehhez az ötlethez, hiszen számos lehetséges opció lejátszódott pár másodperc alatt az agyamban: megfutamodás, öröm, ijedtség, elégedettség, vita, harmónia és a többi. Igaz a családom nagyon büszke volt az aranyvérűségére, nem tudtam, hogyan fogadnák a fiút, igaz Daisy kapcsolatába se szóltak bele, bár nem igazán volt rá lehetőségük, mert a nővérem már jó ideje megszakította velük a kapcsolatot. Egyelőre jobbnak láttam, ha nem hozom fel a témát, még azt se tudtam, hogy meglátogat-e a családom, ahogyan ígérte még pár hónappal ezelőtt. Az biztos, hogy nem volt velük könnyű dolgom, de ennek ellenére mindig összetartottunk, szerintem elég nagy törés volt az nekik, hogy a nővéremet elüldözték otthonról.
- Mertem remélni, hogy így gondolod - kacsintottam rá pajzánul. Remekül éreztem magam a társaságában, meg tudtam volna szokni ezt az idilli hangulatot, amely most körülvett minket. Minden olyan tökéletesnek tűnt: ő, a motorozás, a bor, a piknik, a finom étel illata, de főként az, hogy együtt lehettünk. Vajon meddig tart majd a kapcsolatunk? Egymás mellett éljük le az életünket boldogságban, jóban-rosszban, ahogyan a nagykönyvben meg van írva, vagy netán viharos lesz az egész és egyszer csak véget ér anélkül, hogy bármelyikünk is harcolt volna érte? Vagy netán se veled se nélküled stílusban folytatódik? Akárhogy is lesz, a lényeg, hogy mi alakítjuk a közös jövőnket, rajtunk múlik minden. Legalábbis így voltam vele, de abba is hagytam az agyalást, nem akartam elrontani ezt a csodás időszakot apró hülyeségekkel. Még azt se közöltem Somával, hogy szeretnék majd külön költözni, mert nem szeretnék tovább a kastélyban lakni. Igaz, nem tudtam, hogy ez bármit is befolyásolna-e köztünk, egyelőre még nem akartam erről beszámolni neki. Elég lesz akkor megtudnia, ha már esetleg lesz valamilyen részmunkaidős állásom, hogy gyűjthessek bérlésre, rezsire. Persze valamennyi anyagi támogatást a szüleimtől is kaptam, de az nem fedezett volna mindent. Mondhattam volna nekik, hogy szeretnék önállósodni, de én is hozzá akartam tenni a dolgokhoz, nem akartam azt, hogy csakis tőlük függjek.
- Mindennek eljön a maga ideje... majd megtudod! - villantottam egy huncut mosolyt a páromra, majd játékosan kisimítottam a szabad kezemmel egy kósza tincset az arcából.
- Jó kérdés, még nem gondolkodtam el rajta. Szerintem a fél nyarat anyáméknál töltöm, a másik felét meg a tesómnál. De konkrét terveim nincsenek még, szerintem csak otthon leszünk, kirándulunk, ilyesmi. Na, és neked mik a terveid, szívem? - kérdeztem tőle kíváncsi tekintettel, erről a témáról ugyanis idáig még nem beszéltünk, mert egyszerűen nem jött köztünk szóba. Közben a tűz felé emeltem a nyársbotot, és lassan körbe-körbeforgatva figyeltem, ahogyan az izzó fák a pattogó parázs alatt ropogtak.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. április 2. 20:35 | Link

Dana

- Hajjaj - rávigyorogtam Danára, aki nagyon rejtélyes volt, hisz nem akarta elárulni, hogy mégis miféle meglepetéssel készült. Igaz, volt néhány kósza gondolatom ennek kapcsán, de nem akartam firtatni, hadd legyen tényleg meglepetés. Közben sültek a finom falatok, s már az illat is ott terjengett a levegőben, Dana pedig a nyári terveiről mesélt. Nem tűnt túl sűrűnek a programja, így el is határoztam, hogy egy hétre tényleg elviszem majd valamerre, akár a Balaton partjára, vagy a Velencei tóhoz.
- Nyaranta mindig dolgozom, kell a pénz, meg szeretnék egy kis időt együtt töltöni a húgommal is, szóval szerintem Pécsett leszek, ott vállalok majd valami melót. Általában pincérkedek a sétálón, kávézókban, de már diszkóban is voltam pult mögött. Azt mondjuk nem szeretem, az éjszakázás fárasztó, és megsüketülsz, míg kiszolgálod a sok részeget - jegyeztem meg egy mosollyal. - De azért lesz egy kis szabadidőm is, szóval akár elmehetnénk a balcsira, vagy valahová - tettem javaslatot, közben úgy tűnt, hogy elkészültek a finom falatok. Fel is pattantam, hogy ne Danának kelljen felállni, s két tányérral tértem vissza. Az egyiket nekiadtam, a másikat az ölembe vettem, s arra húztam le a nyársról a finom falatokat. A nyársbotommal pedig közelebb húztam magunkhoz a kosarat, melyben ott sorakoztak a már megmosott, friss zöldségek, paprika, paradicsom és lilahagyma.
- Na mit szólsz, a hagymát bevállalod? - kérdeztem egy vigyorral, engem mondjuk nem zavart az, ha hagymaszagú lesz, a kérdés inkább az volt, hogy őt zavarná-e.

Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. április 2. 22:41 | Link




- Majd meglátod! - feleltem neki sejtelmesen, eszem ágában sem volt lelőni a poént, hiszen miféle meglepetés lenne az, ha leleplezném?
- Ó, értem. Az éjszakai műszak tényleg durva lehet - válaszoltam neki elgondolkodva. Nekem idáig sosem kellett dolgoznom, ezt mondjuk a szüleimnek köszönhettem, hiszen egész jó anyagi helyzetben voltunk. Az már más kérdés volt, hogy szerettem volna a saját lábamon megállni, akárcsak a nővérem, és nem függeni tőlük. Erről egyelőre nem is beszéltem Somának, mert nem tudom, mennyire értette volna meg ezt a dolgot. Mivel a szüleim jól álltak anyagilag, nem tudhattam, hogy megértette-e volna, hogy önállósodni akarok. Egyébként is könnyen megbélyegezték azokat az embereket, akiknek a családjuk jól állt, hogy könnyű dolguk van, abba bele se gondoltak legtöbben, hogy egyesek egyedül szeretnék boldogulni. Persze Somáról nem feltételeztem ezt, hiszen ismertem már annyira, hogy nem általánosítana velem kapcsolatban, de valahogy mégse állt rá a szám erre az egészre. Sosem voltam az a bátortalan típus, de egyelőre úgy láttam jónak, ha nem hozom szóba a témát, valahogy magam sem tudtam, miért voltam ez ügyben olyan határozatlan.
- Úúúú, az tök király lenne! Szívesen nyaralnék kettesben veled! - lelkendeztem jókedvűen, hiszen ez lenne az első közös nyaralásunk... Reméltem, hogy meg fog valósulni ez az elképzelés, egyelőre nem mertem magam nagyon beleélni, csak akkor, ha már biztos volt a dolog. Mikor elkészült a kaja, Soma odahozta nekem a sajátomat, egy biccentéssel jeleztem, hogy nekem bizony szükségem van arra a hagymára. Egyszerűen imádtam, azt pedig tudtam, hogy mit kell tennem, hogy elmúljon a hagymaszag. Egyelőre volt nálam mentolos cukorka, másrészt pedig csak este találkoztunk újra, addigra pedig megtettem a szükséges lépéseket ahhoz, hogy semlegesítsem a hagyma mellékhatásait magamon.
- Hm, isteni finom ez a kaja! - közöltem vele mosolyogva, miután megkóstoltam a finom falatkákat.
- Este kilenckor várlak a Kívánságok termében - mondtam neki, miközben eszegettem. Reméltem, hogy nem lesz más programja, és ráér akkor, hogy ő is megkaphassa a Valentin-napi ajándékát. Közben eszembe jutottak az ott töltött perceink még régebbről, a meglepetés vacsora, a tánc, a forró hangulat, de szép is volt!
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. április 3. 21:27 | Link

Dana


- Az, az éjszakai műszak szívás. Képzeld el, az egyik nyaramon, három hónapon keresztül voltam pultos az egyik éjszakai szórakozóhelyen. Kétnaponta voltam beosztva, és mindig volt valami nagy banzáj, hol egy dj jött, hol egy habparty. A muglik meg csak úgy vették az italokat, nagy volt a hangzavar, néha becsúszott egy-egy verekedés is. Szóval ezek nem olyan jó melók. - megosztottam tapasztalataimat a lánnyal, miközben visszaemlékeztem azokra az időkre. Bíztam benne, hogy nem kell majd ilyen melót vállalnom, bár a vendéglátózásban mindig volt pénz, de azért elég kimerítő munka volt. Éppen emiatt reméltem azt, hogy talán majd összejön a gombás biznisz, amiből lehet némi pénzt szerezni, s talán még összejön majd egy-két új meló is.
- Na, ennek örülök, akkor készülj, mert nyaralni megyünk majd - kacsintottam rá nevetve, s jóízűen neki álltam eszegetni a finom falatokat. A borból már nem ittam, hisz azt csak a koccintás végett hoztam magammal, mivel azonban még vezetnem kellett a motort, nem akartam megszegni a szabályokat. Dana persze ihatott, ha neki jól esett, mert úgyis mellette voltam, s vigyáztam rá.
- Örülök, hogy ízlett! - mosolyogtam rá, s miután végeztünk a kajálással, magamhoz öleltem őt.
- Jó, hogy nem vitt el előlem a licittel senki, mert most biztos, hogy elrabolnálak - mondtam nevetve, miközben mélyen fúrtam pillantásom a tekintetébe,  s közelebb hajolva megcsókoltam őt.
- Este kilenckor? Hajjaj, nagyon kíváncsivá tettél, mennyi is az idő? - nevetve pillantottam az órámra, s már fél nyolc volt. - Ez esetben akkor menjünk, nem akarom, hogy lekésd a randidat - kacsintottam rá nevetve, majd összepakoltam a kaját vissza a kosárba, a pokrócot feltekertem, s Danát felhúzva a földről, visszasétáltunk a motorhoz.
- Ez egész jó program volt, máskor is jöhetnénk ilyen piknikre - jegyeztem meg, majd ha elraktam a cuccot egy varázslat segítségével, a pálcámat elrakva pattantam vissza a motorra, s ha Dana is mögém ült, visszarobogtam vele a kastélyhoz.


//folyt. Kívánságok terme //
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa