36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. július 16. 16:57 | Link

Drága húgocskám
- akinek lehetne jobb dolga is -

Csobb. Miért ilyen idióta mindenki? Csobb. Miért nem tűnnének el mindannyian? Csobb...
Hangzik a kis tavacska környéke, ahogy egy hófehérben pompázó fiúcska érzelmi krízishelyzetét a víztömeg és néhány kavics segítségével próbálja kitombolni.
Ma volt Theon első napja, és egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy ő eltervezte. Mert ugyan mi sikerülne a terv szerint? Először is itt van Theory, másodszorra pedig ezen az új helyen senki sem foglalkozik vele. Abszolúte senki. S, ha valamit ő nagyon utál, az az, ha nem lehet irányítása a helyzet felett, mert az csak egyet jelent; kiszolgáltatottságot. Ő pedig sosem lesz kiszolgáltatva ezeknek a majmoknak.
Érzelmek és gondolatok cikáznak a fejében, felkap egy újabb követ, majd egy nagy kiáltással útjának engedi, hogy az visszasüppedjen annak jogos helyére. Mi is az, hogy "jogos hely"? Ha most valaki megkérdezné tőle, hogy megtalálta e ezt, bizonyára ordítana vele, elküldené valami melegebb éghajlatra, majd elmotyogna egy halk "nem"-et. Mert pontosan így van most. Egyáltalán nem találja itt a helyét. Ezen az sem segít, hogy ezek a vele egyidős gyerekek, mind egytől egyig utálják őt. Hogy miért? Mert szerintük túl lányos Theon, nem hasonlít egyáltalán egy férfire. Az egyikük még meg is húzta a haját, mondván, hogy biztos paróka, hisz ilyen lobonca nem lehet egy normális fiúnak.
Az érzelmek végül a felszínre törnek, s sós patakocskák kezdenek csordogálni a gyermek arcán. Amint észreveszi, dacból alkarjával azonnal letörli őket, majd haragját még jobban kitombolni vágyva, odarohan egy hatalmas szikladarabhoz, s próbálja azt felvenni, hogy aztán azt is a tó mélyére küldhesse.

Hozzászólásai ebben a témában

Theory Delacroix
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 21. 16:37 | Link

szerencsére Az egyetlen bátyám

~ nálad jobb dolgot elképzelni sem tudok ~



Ma volt az első napom ebben az iskolában. Nem sikerült fergetegesre, de annyira csapnivaló sem volt; átlagos volt, unalmas, mint az előző iskolám összes napja. Csendben voltam, figyeltem, ott voltam, ahol kellett. Theon azonban a változatosság kedvéért nem volt a sarkamban. Ő is és én is egyedül voltunk egy és ugyanazon helyen tartózkodva.
Láttam a bátyámat a többi gyerek között, hiába igyekezett annyira elszublimálni a szemeim elől. Valószínűleg kész tervekkel érkezett ide, és a reggeli kiemelkedő lendülete ezek valósággá változtatására elhalványult, tekintettel arra, hogy meghallottam pár fiút és lányt, amint a folyosókon a nőies lényén vihorásztak.
Egy kicsit lelkiismeret furdalásom volt amiatt, hogy nem védtem meg a csöpp Theonka büszkeségét, de azzal, hogy visszaszóltam volna nekik, valószínűleg csak bizonyítottam volna a vádakat. Amelyeknek egyébként van alapja. Én fiúsabb vagyok, mint a testvérem, Ő pedig lányosabb nálam, és sokkal hisztisebb.
Éppen emiatt futottam belé a tónál. Hallottam én az ordításokat, és a vízbe csapódó valamik hangját, de álmaimban sem gondoltam volna, hogy Theon ennyire nem tud mit kezdeni az új helyzettel. Hogy éppen itt, pont belé futok, pont így.
Edgar a vállamon ült, a levegőbe szimatolt, és amint körvonalazódott a kis vörös szemeiben a fivérem halvány sziluettje, hátat fordított neki, tüntetve mindenféle rendszer ellen, amit diktált. Meg is értettem az állatom, hiszen gyakran tenyerelt már bele a bátyám, és egyben volt szobatársam különböző édes illatú hajpakolásaiba, amelyeknek valószínűleg olyan íze volt, amely még egy patkány lelkében is egy életre szóló törést okozott. Meg persze a tudat, hogy múltkor Theon meg akarta enni. Ha valaki engem nyárson akarna megsütni, azt én is utálnám.
─ Minden rendben?! ─ kiabáltam oda a vízparton mérgezett egér módjára rohangáló, sikertelenül sziklarángató bátyámra, majd kezemet a magasba emeltem, és integettem neki. Hagytam neki felkészülési időt, hogy mire odaérek hozzá, meg tudjon szabadulni a könnyitől, és így ne gázoljak bele a büszkeségébe. ─ Hallottam pár embert rólad sutyorogni. Ha szeretnéd, holnap elbeszélgetek velük, de azzal csak azt bizonyítanánk, hogy valóban csajos vagy. ─ tisztáztam a helyzet hogyan állását. ─ Van már haditerved, hogyan illeszkedsz be ide? Nekem még nincs. Kitalálunk valamit közösen?
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. július 24. 14:04 | Link

Drága húgocskám
- mert nálam nincs is jobb -

Fránya iskola, átkozott diákok és az ő szabad akaratuk! Bizony, a hiszti már rég nem a lányos külsőjéről szól. Oh, ugyan, ha valóban így lenne, akkor a családjának minden egyes nap át kéne élnie ugyanezt a kavalkádot, valahányszor Theory fikázza a megjelenését. Nem, a gond itt az, hogy ezeknek a gyerekeknek van sütnivalójuk, nem úgy, mint az otthoni népnek. Odahaza elég volt, ha mondott valamit és mindenki futott a kívánságait lesni, itt viszont senki nem foglalkozik vele. Ez pedig nagyon fáj neki. Mindig is a húga volt a jobb mindenben, hadd legyen most az egyszer ő is kiemelkedő valahol...
- Na, mi van? Nem volt jó az első nap, aztán most futsz a bátyusodhoz, hogy kisírhasd magad a vállán? Jól van, nem bánom! Leszek oly' kedves, hogy megosztom veled fél vállamat! - Gyorsan alkarjával letörli arcáról a könnyeket, majd ahogy az is megvan, előbújik ismét a kacérkodó, manipulatív énje. A lány szavai egyáltalán nem lepik meg, ő is nagyon jól tudja, hogy most róla szól a fáma egy pár üresfejűnek. Csinálják csak, mintha érdekelné is őt! Pfff...
- Rólam? Hmm... ez érdekes, ezek szerint nagyon jóképű lehetek, ha ennyire bomlanak utánam. Egyáltalán miért bántanád a hódolóimat? Netalán tán irigy vagy, drága húgom? - Próbálja húzni a leány idegeit, s ezzel egyetemben terelni is a témát, kisebb nagyobb sikerrel, mivel egy kósza könnycseppnek így is sikerül utat törnie a felszínre, ezzel elárulva gazdája tökéletes álarcát.

Hozzászólásai ebben a témában

Theory Delacroix
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 24. 15:46 | Link

Az egyetlen bátyám

~ a szerénységgel mindig is komoly bajaid voltak ~



A sápadt ajkaim féloldalas mosolyra görbültek. A testvérem szavai és könnyi erős kontrasztban álltak egymással. Engem hiába is próbált átverni, nem tudott, jobban ismertem Őt, mint bárki más ezen a világon. Még akkor is, ha egy teljes napot egymás nélkül töltöttünk, életünkben közel először.
Most mondhattam volna, hogy Theon hozzám képest sosem nőhet fel, és részben így is volt, de valójában majdnem ugyanazon a szinten voltunk. Mindkettőnknek másban gyökereztek az erősségei, azonban tény, hogy nekem egy kicsivel mindig is több volt, mint neki.
Mindig is mérges voltam a fivéremre, hiszen a szüleink és a nagyszüleink vele sokkal többet foglalkoztak, mert egyszerűen nem bírta elviselni, ha a figyelmükből én is kaptam egy kicsit. Talán most is ez volt a baja, hogy nem ugrálták körbe az emberek, és ez sértette az irtózatosan nagy egóját, amelyet ráadásul meg is bántottak azzal, hogy lányosnak billogozták. Az egy dolog, hogy ez egy tény volt, amelyet a kis kobakjában Theon is tudott, de ezt csak én dörgölhetem a bátyám orra alá. Csak nekem van jogom hozzá.
Szépen csendben leültem a földre, Edgar pedig leszaladt a karomon a földig, ahol aztán szélsebesen terepszemlére indult. Minden olyan irányt és helyet alaposan megnézett, ahol nem volt egy falatnyi Theon sem.
─ Áll még az fél váll? Való igaz, hogy most szükségem van a nagy és erős bátyámra. ─ így is volt. Az egész napos némaság után jó volt hozzászólni valakihez, még ha a költségvetés alacsony is, és csak egy ilyen fajankóra telt. ─ Ami azt illeti, nem, nem vagyok irigy rád. Viszont bosszantott, hogy lányosnak neveztek, pedig azt csak én mondhatom rád. ─ nevettem ezen, de csak halkan.
Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 7. 20:12
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. július 24. 17:14 | Link

Drága História
- de pont ezért szeretsz -


Minden oly' békés idekinn. Hallani a kis tavacskának fodrozódását, ahogy a szél meg-meg lebegteti a víz felszínét, a távolban zsizsegnek a kabócák... Az egész helyzet idilli képet fest. Egészen olyan, mint egy pár héttel ezelőtt otthon. Semmi más, csak Theory és ő. Mégis az a pár hét képes volt felforgatni úgy a helyzetet, hogy már semmi sem lesz a régi. Ez igaz rá, a családra és a drága Theory-ra is. Keserű, féloldalas mosolyra húzódik a szája ezekre a gondolatokra, s szívverése is a táj ritmusával lesz egyenletes. Egy szóval, végre lenyugodott a hisztiből.
 - Na, gyere ide nyugodtan! De ezért nekem kell adnod a vacsorán a desszerted egy részét - neveti el magát Theory szavaira, s közelebb húzza magához a lányt. Attól, hogy sokat civakodnak, egyikőjük szíve sincs kőből. Theon lehet néha nagyképű, hisztis és valószínűleg húga agyára megy, de pont ezért szeretik egymást, mert nem unalmas így a másikkal az élet. Amúgy sem tudnának elmenekülni egymás mellől, hisz az a fránya ikertelepátia így is, úgy is összehozná őket.
 - Oh, ugyan! Megszoktam már! Emlékszel apa mekkora ramazulit lecsapott ezért, meg hogy ha így folytatom, sosem találok egy rendes lányt? Ha foglalkoznék ezekkel, már rég bediliztem volna, és olyan lennék, mint most a patkányod - azzal rámutat a földön fel s alá rohangászó, szó szerint mérgezett egér módjára életre kelő szörnyetegre - Csak ne félts te engem. Hisz én vagyok a nagy és erős bátyát, nemde bár? - Tekintetét elemeli Theory-ról, majd becsukva a szemét próbálja egy kicsit tisztázni a gondolatait. A leánynak szüksége van rá, össze kell egy kicsit szednie magát. Semmi buta gondolat, gyerünk Theon, meg tudod tenni, befúj, kiszív, minden a legnagyobb rendben!
Hozzászólásai ebben a témában

Theory Delacroix
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 24. 18:00 | Link

Az én egyetlen Hófehérkém
~ meg még sok minden másért is ~



Lehunytam a szemeim, mikor Theon magához húzott. A mosolyom valódivá vált, letisztult lett és teljes. Némán hallgattam a fivérem hangját, amelyet mindig is úgy szerettem, és eszembe jutottak a mesék, amelyeket esténként mesélt nekem, amikor már tarthatatlanná vált a helyzet, és az istenért sem tudtam elaludni. Bizonyára csak bosszantottam Őt, de mégis szép emlékként élnek bennem azok a percek.
Bátorkodtam megölelni Őt, és orromat a nyakába fúrni. Éreztem az illatát, és mintha elvágtak volna engem a világtól, megnyugodtam. Ezért bőven megéri a desszertem egy részét nekiadnom.
Kinyitottam a szemeim, és a patkányra pillantottam, aki valóban úgy futkosott fel s alá, mintha megőrült volna. ─ Ő teljesen jól érzi magát, csak éppen örül, hogy szabad. A kastélyban nem engedhetem el, vagy hagyhatom magára, mert az emberek a vérét akarják. Neki lehet, hogy sokkal rosszabb, mint nekünk. ─ ötlött fel bennem a gondolat, majd azonnal el is vetettem. ─ Ez így igaz. Mi lenne velem egy nagy és erős bátyus nélkül? Aki csak két perccel idősebb nálam. ─ dörgöltem újfent az orra alá a tény, amelyre kétségtelenül szörnyen büszke, miközben tejbe tök módjára vigyorogtam.
Hallottam a víz fodrozódását, a különféle rovarok által keltett hangzavart, és olyan érzésem támadt, mintha csak otthon lennénk. Ugyanaz az érzés a gyomromban. ─ Amúgy, bárki bármit mondjon, szerintem igenis férfias vagy. Nem mindenkinek jutna eszébe visszaélni egy ilyen helyzettel, és igényt tartania a desszertemre…
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. július 25. 20:45 | Link

Drága História
- pusszantás -

Míly' érdekes, hogy életükben most az először igazán szabadok, mégis kevesebb dolgot tehetnek meg, mint valaha bármikor. Odahaza övék volt a világ, s mégsem voltak elégedettek vele, Theon részéről mindig a nagyobb, a szebb és kalandosabb élményekre vágyott, s lám, mikor övé lehetne, megfutamodik. Talán ez, amit mások felnőtté válásnak és önállósodásnak hívnak. S valljuk be, ezek elég sokkoló gondolatok egy tizennégy éves kisfiú számára.
- Aki két perccel idősebb - fejezi be a monológot pont akkor, mikor Theory is. Ebből is látszik, hogy ikrek. Mindig tudják a másik gondolatait és érzéseit, s most nagy mennyiségű szomorúság terjeng közöttük. Valami megmagyarázhatatlan érzést, melyet úgy tudnánk legjobban kifejezni, ahogy a honvágyat is szokták, bár ez a helyzet mégis más. Itt nem magának az otthonnak és annak környezetének hiányáról van szó, jóval inkább a béke az, mely' nem talált még rá itt az ikrekre. S valljuk be, már nem is fog. Igaz nyárra és minden más neves alkalomra haza fognak utazni, de ott is másként fognak már hozzájuk viszonyulni. Főleg Theonhoz. Az apjuk biztos nagyobb intenzitással akarja majd "férfiassá" tenni őt, hogy méltó legyen a névhez, s annak tovább vivéséhez. Mert egy Delacroix erős és férfias...
- Bárcsak apa is így gondolná... - húzódnak szomorú mosolyra ajka, ahogy felsejlik az előbbi gondolatsor elméjében.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa