29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. október 10. 19:43 | Link

Luna - holdfény az éjszakámban

 Zsömle meg én, csak így mi ketten, sétálunk csendben a tó partján. Lehoztam csavarogni egyet csak úgy mint férfi a férfival. Valójában az az igazság, hogy úgy el volltam havazva melóval az utóbbi hetekben, hogy csak olyankor álltam fel a gép elől, amikor Zsömmel kijöttem járni egyet-egyet. Szerncsétlen baromira unja magát, vagy alszik, vagy eszik, ha épp nem ezt a két dolgot csinálja, akkor engem figyel azokkal a nagy bánatos szemeivel. Fene egye meg az érzelgős fajtámat, hogy ennyire hozzám nőt ez a behemót. Itt szaladgál, csaholva kerget valamit, amit elvileg meglátott, de lehet, hogy csak a saját farkát. Fene tudja. Minden esetre ő le tudja vezetni a feszültségét, én meg csak állok és bambán bámulok kifelé a fejemből, amiben csak a gondolattaim visszhangoznak. Na nem azért mert olyan üresség van belül, félreértés ne essék. Egészen más az oka. Klassz az a kütyü, amit Adamtől vettem, és így már értek minden nekem mondott szót és engem is értenek, viszont a zajokat, amik körülvesznek továbbra sem hallom. A nap még pont fenn könyököl a látóhatáron, onnan sasol, mint egy vörös fejű katona. Persze csatát vesztett, mert amint felkel a hold neki lőttek. A magam részéről bírom ezt az időszakot, meg a hajnalt. Akkor ugye pont fordítottá válik a meccs és az éjszaka úrnője lép le a színről utat engedve párjának. A görögök és más népek sok néven emlegetik őket Luna és Sol, Artemis és Apollón, ahány ház annyi szokás. Nekem a Luna tetszik a legjobban, mert egyszerű, szép és kecses, mint egy nő testének íve. Hogy el tud kalandozni az ember egy egyszerű természeti jelenséget látva...  
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 10. 20:34 | Link

Nesztor
#Luna

A hivatalból egyből a pizzázóba siettem át, azt hiszem, hogy kicsit sűrűre sikerült terveznem a napomat. Mégsem éreztem úgy, hogy fáradt vagyok, mikor kisétáltam a műszakom lezártával az ajtón. Nagy csókot nyomtam az öcsikém homlokára, majd átöltöztem civilbe és hátra sem pillantottam. Ez mindig így volt, csak kiléptem ajtókon és még csak a szemem sem rebbent, ahogy távoztam.
De valahogy nem húzott a szívem haza, így arra lettem figyelmes, hogy a lábam teljesen más irányba vitt.  Végigjártam a Fő utczát, néhány kirakaton végighúzva az ujjbegyeim, majd széles vigyorral letöröltem a rajtuk maradt porréteget.
Talán direkt volt, talán nem, de végül a tavacska partján sikerült kikötni. Nem sűrűn jártam ide, nem is voltam itt hosszú ideje, de voltak helyek, ahová mégis visszahúzott a szívem kicsit. Ez is egy ilyen volt. Szóval a kezeim zsebre vágva sétáltam a parton. Ki kellett élvezni, hogy még nem fagysz halálra, amint kiteszed az ajtón a lábad naplemente után. Az is egy olyan pont volt, ami egyre csak közelebb csúszott a délutánhoz.
Hozzászólásai ebben a témában

Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. október 10. 21:12 | Link

Luna

 A szaglásom kifinomult, na nem annyira, mint négy lábú komámnak, de azért megérzem a közelemben elhaladó illatát. Semmi feltűnő, én mégis utána fordulok és egy nőt látok sétálni. Szőke haja és formás idomai láttán beindul a mozi odabenn. A ház és a közös gyerek, meg egyebek helyett kicsit másfelé kalandozom a filmen, amikor kacsolok. Már azon tanakodom miként érjem utól és szólítsam meg, amikor az én hű haverom gondoskodik a megoldásról, mert tiszta erejéból nekiszalad a nőnek, hogy csókjaival hevesen üdvözölje. - Zsömleee! Nee, ne, ne! - szaladok oda a duóhoz azonnal és kezdem húzni inam szakadtából drága szőrös cimborám, aki a maga jó súlyával igen nehéz esetnek bizonyul, s valamiért a vezényjelekre sem akaródzik neki reagálni. Mondjuk nem csodálom, az alatta kiterült hölgy szebb mint hittem. - Ha már így levette a lábáról, had mutassam be, a neve Zsömle, én pedig Nesztor vagyok, a pasas akire elvileg hallgatnia kellene - segítem talpra a nőt mosolyogva, ha hagyja, ha nem akkor az után teszem meg mindezt, hogy ismét a lába és nem a háta alatt van a talaj. - Mivel kárpótolhatom? - érdeklődöm azon az egészen kellemesnek mondható hangon, melyet a megigézett fordítógép ad nekem. Továbbra is mosolyogva figyelem, de bocsánatkérőn nézve rá mert igazából tényleg ciki ez a helyzet. Remélem nem kap tőlem frászt, feltéve, hogy Zsömesztől nem kapott. Míg válaszára várok gyors és kivételesen nem fotós szemmel mérem fel a terepet. Fekete farmerbe bújtatott lábak és fenék, laza dzseki és jókora színes körsál emellé bájos arc és mutatós hajkorona. Szép, nagyon szép, én meg mázlista vagyok...
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 11. 13:22 | Link

Nesztor

Azt hiszem, kicsit talán túlságosan el is merülök a természet nyújtotta szépségekben, mert szinte fel sem tűnt, mikor elhaladtam a mellettem sétáló mellett. Megszokott már a számomra, hogy néha csak kizárom a külvilágot és meg sem próbálok tudomást venni róluk, az utóbbi években ez nagyon jól jött, mert a munkám végére néha már csak nem akartam társaságot.
Aztán berobban a képbe a kutya, mint egy bomba, letarol a lábamról és hanyatt vágódok, olyan erővel, hogy a levegő egy pillanatra a mellkasomban ragad. Meddőn kapok az oxigén után, miközben a kutya heves örömmel üdvözöl, mintha régi bajtársam lenne. Mikor végre felenged a rekeszizmom, és egy nagy sóhajjal kiengedem a levegőt, eltolom a fejét óvatosan, de határozottan.
- Na, haver, óvatosan! - mosolyodom el kicsit, felülve lassan és megmozgatva a vállaim, hogy a maradék levegőt is kiengedhessem. A gazdája is megérkezik közben és nem igazán úgy veszem észre, hogy képes lenne az állat megfékezésére. A kezét is nyújtja, hogy felsegítsen, de csak rá vetem a pillantásomat, majd talpra emelkedem és leporolom magamat, anélkül, hogy elfogadnám a segítséget. Ez amolyan reflex, önálló nő vagyok, nem szükséges a külső behatás, hogy megálljak a lábamon.
- Örvendek, vagy valahogy így. Luna - biccentek apróbbat, miközben alaposabban is végigmérem az előttem álló férfit, amennyire a fényviszonyok ezt lehetővé teszik a számomra. A beállásából ítélve, hogy a válla megfeszült, kínosan érzi magát, de ugyanakkor kíváncsi tekintettel méreget. Kissé felvonom a szemöldökömet.
- Nem tudom, mik a lehetőségek?
Utoljára módosította:Frank Martina Luna, 2018. október 11. 16:14
Hozzászólásai ebben a témában

Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. október 11. 16:33 | Link

Luna

 A hölgy nem kér a segítségemből. Nagyon nem veszem a lelkemre. Nincs nekem bajom a független, erős nőkkel. Együtt éltem kettővel is egy jó ideig. Az anyám és a húgom sem pont egyszerű esetek, szóval megszoktam. Persze akkor jó vagyok, ha rászorult a konzervre a tető, na mindegy. Hamar túllendülünk a bemutatkozáson, de nem állom meg, hogy megjegyzést ne tegyek - Nagyon szép neve van. Sokan jöttek ezzel már, ugye? - kérdezem és huncut kisfiús mosolyom nem lankad, hiába látom rajta, hogy nem esett jól neki Zsömle hirtelen üdvözlőköre - A Hold istennőjét hívják így, gondolom tudja - folytatom, egy kicsit filozofikusan, már amennyire ez hallható a hangból, amit a szerkezet ad nekem. Mintha szinkronizálva lennék...frankó, olyan vagyok, mint egy híres színész, akinek magyar hangja van! Állati! A magamban való örömködést a nő szavai szakítják félbe. - A lehetőségek? - emelem államhoz kezem és enyhén borostás állam kezdem vakargatni - Egy csodás vacsora az ország legjobb görög éttermében, egy séta Zsömlével és velem itt a szép kis tó partján, egy pohár ital a pubban vagy...- picit talán erős lesz, de ha már kigondoltam kimondom - Csevegés a falu legkényelmesebb kanapéján, vagyis nálam - amikor ideáig eljutok Zsömle úgy néz fel rám, mintha valami hülyeséget mondtam volna. Komolyan néha rosszabb, mint a bátyám. Az is kamasz korunkban minden csajozós szövegemet baromságnak tartotta. Úgy könnyű, ha első óta vagy együtt a suli legszebb csajával. Na, sebaj, nyugtatólag megvakarászom kutyám fejét, bár nem tudom neki, vagy nekem van-e erre nagyobb szükségem.  
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 19. 03:20 | Link

Nesztor

- Nem igazán, kevesen tudják a nevemet, és ha mégis, általában mással voltak elfoglalva. - Nem kifejezetten a kifinomult a legjobb jelző a társaságokra, amelyekben az esetek nagy többségében mozgok. Vagy ha mégis, akkor másra kaptam bókot, a nevem huszadrangú volt. - Nos, minden nap tanul valami újat az ember.
Kiropogtatom a hátamat és hagyom, hogy az ajkaim szélére azért kiüljön egy egészen apró mosoly. Mert hát, soha, senki nem szokott ennyire erősen pedálozni azért, hogy egy kicsit jobbá tegye az estémet.
- Azok bizony.
Még meg is erősítem, hogy igen, erre gondoltam, az a minimum, hogy kicsit kárpótol, miután a kutyája képes volt és rám vetette magát. Hízelgő ez a fajta érdeklődés, de csak akkor, amikor éppen nem lihegnek a nyakamba. Bár néha tehetek kivételeket.
- Igazából lehet, hogy elfogadnám a vacsorát, de egy pizzáért most lelkesebb lennék, mint a görögért. Csak eszembe jut és belekordul a gyomrom - nevetek fel, hangosan, miközben kicsit még az orromat is ráncolom. Ettől eltekintve ez nem vicc. Már volt benne gyakorlatom, hogyan is passzoljam le az ilyen lakásra invitálós szövegeket. Valahogy soha nem rajongtam az ilyen elhamarkodott meghívásokért. Szomorú. A keze a kutya fejére simul, majd megvakargatja, valószínűleg stresszt csillapít, mire az ajkamba haraptam kicsit belülről.
- Persze, ez csak egy lehetőség. De olyan, amihez pozitívan állok.
Hozzászólásai ebben a témában

Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. október 20. 20:35 | Link

Luna

 A szépséges hölgy kissé be van még mindig rágva rám, ez süt a nonverbális jeleiből. Az ilyen viselkedésre a igazi gyógyír a tánc és az uozo, de mivel sajnos, egyelőre még nem tartunk ennél a résznél ezt egyelőre nem említem meg. Szerencsére, mert miután végigsorolom mikkel szeretném vagy tudnám kiengesztelni megtörik a jég és egy csodás mosoly önti el azt a szép arcát. - Szóval pizza, hm... - morfondírozok látványosan, majd elvigyorodom - Szuper! Akkor irány a Félszemű, vagy van olyan hely ahová szívesebben menne? - kérdezem meg, mert ugye van, akinek bevált helyei vannak, amiket szeret meglátogatni, főleg ha épp fájdalomdíjat zsebel be egy heves ebtámadás okán. - Nem zavarja, ha Zsömle is velünk tart? - faggatom tovább a virágszálat, miközben immár kicsit megkönnyebbülten vakarászom a fejét jókora vadállat barátomnak, aki sokkal kellemesebb vacsorapartner, mint gondolná. Ritkán kunyerál és azt is olyan ártatlanul és emiatt sikeresen teszi, hogy már fontolgatom, hogy leckéket veszek tőle. Hold hölgyem válaszának fényében indulunk el oda ahová ő szeretne. Nincs nekem bajom a pizzával, főleg, ha azt egy olyan nő társaságában ehetem meg mint a mellettem álló fehérnép. Igazából szinte bármit mondhatott volna, szóval ez így pont jó. A levegő már egy kicsit hűvös lett, ahogy a napot elnyelte a látóhatár, úgyhogy klassz lesz egy meleg helyen kiengedni a gőzt és közben felmelegedni, mint a töltött káposzta.
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Frank Martina Luna
KARANTÉN


Professional entertainer | Miss Történés
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 185
Írta: 2018. október 21. 22:17 | Link

Nesztor

Nem vagyok barátságos és azt hiszem, ez nem is feltétlenül a helyzet teszi. Ha annyira édes egy nő lennék, nem álltam volna aurornak és pláne nem azon a területen, amire szakosodtam. Szóval a szemem sem rebben, ahogy a kutyás férfira nézek.
- Nem, a Félszemű jó, ott tudom, hogy mit érdemes rendelni - vonom meg a vállamat lazán. Ott dolgozom, ha én nem tudom, hogy mit kéne enni, akkor azt hiszem, hogy leginkább senki. Jó, esetleg Ari meg a szakácsfiú még nálam is jobban tudják, de nem sokkal. A tekintetem a kutyára siklik, majd vissza a férfira. Annyira végül is nem lehet katasztrofális ez az este. - Nem, nincsen bajom az állatokkal, ameddig nem próbálnak meg agyonnyomni.
Nekem soha nem volt saját kutyám vagy cicám, csak egyszer egy aranyhalam, amit aztán anyám megivott. Nem akarom tudni, hogy sikerült neki, de valami nagyon intelligens estéje lehetett, ebben a mai napig biztos vagyok.
- Akkor mehetünk? - biccentem oldalra a fejemet, miközben a szőke tincseim egy oldalra omlanak. Már félhomály van, elég nehezen látnék itt, nem is szívesen maradtam volna túl sokáig. - És mi járatban volt éppen erre?
A karjaim magam köré fonva próbálok meg beszélgetni, ha már egyszer társaságom akadt előre láthatóan egész este.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa