36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mácsai Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. július 3. 10:47 | Link

Dante ♥

Most is csak onnan tudom, hol van, hogy Mina mondta, látta. Szuper egy kapcsolat ez, de tényleg, bár egy szavam nem lehet. Bár... ő kezdte, ő szívódott fel, én csak... felszívódtam én is. És csináltam a hülyeségeim.
Napszemüvegben járom az utcát, hálát adva, hogy takarja a szemeim, mert Merlin legyen rá a tanúm, ezt a fejet senki nem akarja látni. Lassan megyek, még össze kell szednem magam, holott Leveténél megküzdöttem már az oroszlán részével. Lassan körvonalazódik bennem az is, hogy hogyan tovább. Abba bele se gondolok, milyen köröket kell lefutnom, hogy lehet a kapcsolatom olyan tiszavirág életű lesz, hogy azt fel is lehetne jegyezni valahová, mert... Jó, Dante az az ember, akivel meg lehet beszélni a dolgokat, és most nem akarok vállat vonni, meg a szőnyeg alá söpörni... Jól akarom csinálni.
Ahogy közeledek, úgy érzem egyre inkább pocsékabbul magam, pedig tényleg semmit nem tettem, amit egy kapcsolatban élőnek nem szabadna tenni, de... akartam, és ez az, ami annyira aggaszt. Tudom, hogy csak azért volt, mert újra felbukkant, de mégis egy szemét embernek érzem magam. Arról nem is beszélve, hogy anyám is pontosan ezt tette. Olyan görcsösen keresem az indokokat, miért nem hasonlítok rá, hogy egyre több és több hasonlóságot vélek felfedezni, amitől a gyomrom felfordul.
- Lelépek - ülök hirtelen a barátom mellé, és nézem a vizet. Köszönni minek? Ez az apróság már tényleg elhanyagolható azok után, ami az elmúlt órákban történt.
- Jössz velem? - oldalra fordítom a fejem, hogy láthassam az arcát. Felteszem a kérdést, holott igazából tisztában vagyok a válasszal. A kapcsolatunk korántsem olyan mély, hogy kövessen engem a világ végére is, és igazából neki indíttatása sincs rá. De megkérdezem, mert fontos nekem. Ebben az egyben biztos vagyok, ha másban nem is.
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. július 3. 13:31 | Link

Ráhel

Ő maga nem érzi úgy, hogy bármit rosszul csinálna, bár tény, hogy nem is lamentál ezen különösebben sokat. Ha szar van a palacsintában, az úgyis kiderül, feleslegesen addig nem túráztatja magát. A faluban összeszedett néhány értékes bájitalkomponenst magának, le volt értékelve, szezonális áru, persze, hogy előre bespájzol belőle. Télen aranyárban fogják mérni ezeket. Egy fából kifaragott doboz különálló rekeszeibe osztja be őket, mindegyiknek megvan a maga helye. Kissé kifacsart logika alapján, nem méret, szín vagy szag, inkább felhasználási lehetőségek szerint rendszerezve. Annyira belemerül, hogy elég hirtelen is éri az érkező hang maga mellől, felkapja a fejét, már majdnem morranna, hogy mi a fene van, amikor a felismerés elébe siet az agresszív reakcióinak.
- Mivan? - Összeráncolja a homlokát, annyira mindennek a közepébe az, hogy Ráhel még arra sem hagy időt, hogy felfogja, mi a szitu. Csak úgy bamm, lelép, nem jön? Dehogy megy, azt se tudja mi a rákról beszél. Szóval ezzel a velős válasszal reagálja le a durrbele antrét. Merthát erre van bárki, aki máshogy válaszolna? Kétli.
Hozzászólásai ebben a témában
Mácsai Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. július 3. 14:05 | Link

Dante ♥

- Nem maradok itt - veszem a bátorságot, és vele szembe ülök, most már lassan közölve ezt vele, nem mintha itt a tempóval lett volna baj, vagy azzal, hogy hadarok. Egyszerűen nekem csak így megy, nem tudom milyen kerülgetni a kását, vagy szépen felépíteni a dolgokat.
- Magamra tetováltattam Arlen nevét, Zója nem ment férjhez, mert egy idióta vámpír bekevert, az anyám meg felnőtt filmes, az apámat meg a napokban csukták le, mert csalt valamivel... elegem van, nem akarom ezt... ezt a helyet se - tárom szét a karom. Nem kiabálok, meg nem hadarok, igazából ez már a nyugodt fázis, mikor én már eldöntöttem valamit, és így lesz. Ja, mondjuk ha eszerint működnék, már rég a Herczerbergben kéne lennem.
- És cefet másnapos vagyok - igen, ez már csak hab a tortán, még egy kelletlen grimaszt is vágok mellé, mert egyáltalán nem vagyok büszke rá, de... vannak ennél rosszabb dolgok is, már tudom.
Utoljára módosította:Czettner R. Luca, 2017. október 2. 23:24
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. július 3. 14:40 | Link

Ráhel

Oookkké. Ez így hirtelen elég sok, és külön-külön is wtf információ mind. Kezdeni se nagyon tud ezekkel semmit meg végtelenül szürreális is még lebontva emelemekre is ez a felsorolás. Nem is veszi most végig, hogy egyenként lereagálja őket, mert az nagyon tarka lenne, meg nincs is rá kapacitása. Helyette egy komótos mozdulattal lezárja a ládika tetejét, ami addig az ölében nyugodt és vet egy meglehetősen értetlen pillantást oldalra. Ha nem tartaná az ismétlést értelmi sérülteknek valónak, akkor újból kibukna belőle, hogy mivan? Helyette sajnos egy még kevésbé tapintatos válaszreakció bukik ki belőle.
- Bocs, de mikor csöppentünk egy szappanoperába? - Ennyi a világon egy emberrel nem történik annyi idő alatt, amennyi Ráhellel, mióta utoljára találkoztak. Csak a listába belefájdult a feje. Tetoválás tizenöt évesnek? Ráadásul valakinek a neve? Felnőttiparban dolgozó, eddig nem ismert, most hirtelen megtalált szülő? Lecsukott apa? Elszökött pótany.. okéokéoké.
Oké. Van, amikor csak úgy hirtelen csömör lesz valami, ezzel a pillanattal most éppen így áll. Megdörzsöli a homlokát, azzal a mozdulattal, mint amikor valakinek nagyon fáj a feje. Nem jó diplomata, nem érez rá ügyesen a női lélek finomságaira, egyszóval közel sem biztos, hogy mindezt diszkréten tudja kezelni - vagy legalábbis nem nyersen.
- Ez elég tömény volt egyszerre. - Annyira abszurd az egész, hogy minimálisan sem tudja átérezni a Ráhel elkeseredettségét, ahogy az ember a színházban sem veszi komolyan, ha meghal a szereplő, csak elkönyveli érzékeny színészi alakításnak.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2017. július 3. 14:48
Hozzászólásai ebben a témában
Mácsai Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. július 3. 14:51 | Link

Dante

- Bocs már... szerinted nekem hiányzott? - mindenre számítottam, csak erre nem. És nem, most nem megy, hogy megértsem, vagy elkönyveljem, ő ilyen. Hát könyörgöm, most fordult feje tetejére a világom, kilukasztották a buborékom, legalább egy kezdeteleges empátia legyen meg benne. De nem. Mert ő Dante. És úgyse fogja megmagyarázni, vagy kicsit is belegondolni a dolgokba, vagy átérezni... átérezni, pff... hát ő Dante.
Rendesen felbosszant, nem mintha alapból nem robbannék amúgy is bármire, de ha a páromról van szó, szerintem jogosan várom el, hogy egy kicsit megerőltesse magát, főleg, ha nekem kellett megint csak rábukkannom, mert mintha megfeledkezett volna a tényről... de hagyjuk is, hisz ő Dante, biztos fontosabb dolga volt annál.
És most nekem kéne rosszul éreznem magam, mert csak úgy rázúdítom? Könyörgöm, ha mellettem lett volna, fele meg se történik. Lassan állok fel, mert... én nem fogok bocsánatot kérni, meg azért kuncsorogni, hogy hallgasson meg. Nem kell.
- Az, sajnálom, hogy be akartalak avatni, többet nem fordul elő... Tudom, tudom, marha sz*r, hogy ilyenekkel fárasztalak, nem is értem, hogy juthatott eszembe... Talán fognom kellett volna a jelet, biztos oka volt annak, hogy egy szó nélkül szívódtál fel, igaz? Mindegy is, hülyeség volt idejönnöm... - rázom meg a fejem csalódottan, aztán lépek párat hátra. Nem, nem kiabálok, az sose megy, egyszerűen csak... ha így állunk, akkor így állunk.
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. július 3. 15:05 | Link

Ráhel

Hallgatja a másikból folyamatosan ömlő szavakat, fel is fogja az értelmüket, igen, csakhát továbbra sem tudja átérezni. Biztos alaposan leterheli a lányt, hogy ennyi minden zúdul rá, de Dante érzelmi intelligenciája nem elég magas ahhoz, hogy túljusson a tényen: milyen nevetséges már a balszerencse áradásának ilyetén alakulása. Ráadásul egyiket sem tartja világvégének, még talán a legkomolyabb ezek közül az apa sorsa. Vontatottan sóhajt egyet, a hajába túr, aztán a kezét lejjebb eresztve megvakarja az orrát.
Agyának hátsó részében éles röhögés rázza, és nem, ez nem ő, még akkor sem, ha amúgy valahol egyetért az alkimistával. Kösz. Kösz, most is hasznos vagy, mint mindig.
- Mondtad, hogy szóljak, ha túltolod a drámát, most túltolod.
Közli először. Most még a nyugodt, viszonylag érdektelen stádiumban van. Hogy ebből mikor, melyik szónál, mondatnál billen ki, az puszta szerencsejáték. Vagy orosz rulett.
Egyszerűen csak nem hajlandó részt venni ebben, adni Ráhel hisztivonata alá a lovat, merthogy gondolatban már elkönyvelte annak. Egyáltalán mi a fenéért vele izélnek? Ő volt annyira meggondolatlan, hogy magára tetováltatta valakinek a nevét? Mi köze van neki Zójához meg az esküvőjéhez? Mi a franc baj van azzal, ha valakinek az anyja annyira jól néz ki, hogy mégis simán foglalkoztatják ilyen  munkakörben? Sok-sok kérdés, amit nincs kedve addig feltenni, amíg Ráhelben ekkora a svung.
- Őő. Én nem tűntem el sehova. Iskolába járok. És nemsokára kezdődik a vizsgaidőszak.. ? - Neki az elméletet kétszer is el kell olvasnia, ha egyesek a fejében belebeszélnek, és nem hagyják koncentrálni. De még ha nem is ez lenne, neki az a természetes, hogy nincsenek folyton együtt, hanem kinek-kinek megvan a személyes tere.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2017. július 3. 15:06
Hozzászólásai ebben a témában
Mácsai Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. július 3. 15:22 | Link

Dante

Egyszerűen fel tudnék robbanni, komolyan. Miért... hogy lehet valaki ennyire érzéketlen, mint egyes emberek? Én meg azért gürcölök, hogy ezeknek feleljek meg? Hát a francokat, nem érdemlik meg, még Dante se.
Nem mondok semmit. Én nem drámának tudom ezt be, bárcsak az lenne, mert azt tudom kezelni, nem úgy, mint ezt. Sorba kapom a pofonokat, és fogalmam sincs, mennyit bírok, vagy akarok még elviselni. Az biztos, hogy itt van az a pont, hogy újraértékeljem a kapcsolatunkat, vagy legalább elgondolkozzak azon, hogy ez az, ha meg az, akkor szükségem van-e rá...
- Okééénvégeztem - megrázom a fejem, meg széttárom a karom. Egyszerűen ez így nem megy. Dühös vagyok rá, marha dühös, és tudom, attól, hogy az én dühöm majd csillapodik, az ő hozzáállása nem fog, mert én ilyen vagyok, ő meg olyan. És már nincs kedvem szemet hunyni, vagy tolerálni bármit is, már nem érdekel semmi, ha egyszerűen őt sem.
- Hülyeség volt azt hinni, hogy ez akár működhet is, mert nem - halkan beszélek, de legalább őszintén, mert így látom. Itt az az eset, mikor kiütközik, mennyire vonzzák egymást az ellentétek.
- Szia Dante - ott hagyom őt, mert gondolom, hozzáfűzni úgyse fog semmit, meg tudom, bármit is mondana, az olaj lenne csak a tűzre, elég volt az a négy mondat, amit a fejemhez vágott... bőven elég.
Meg akarom találni Zóját, és ha kell, a hajánál fogva cibálom haza, mert remélem, egy percig se gondolja azt, hogy ezt az egészet, csak úgy megússza. Rohadtul nem fogja.
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2017. július 3. 15:34 | Link

Ráhel

Annyira valószínűtlennek tartja és érzi ezt az egész beszélgetést, hogy semmilyen súlyt nem tulajdonít neki. Lehet, hogy ez szemét dolognak számít, mégha nem is tudatos vagy szándékos. De gondolatban végsősoron konstans széttárt kezekkel áll, hogy mi van. Mégis mit vártak tőle? Hogy reagáljon? Sajnálkozzon valamin, amin nem tud sajnálkozni? Nem jó színész. Az elviharzó után pillant, de valóban nem kel fel, hogy utána rohadjon. Még ha be is érné (márpedig beérné, sokkal hosszabbak a lábai), akkor sem lenne mit mondania, aminek hatására megnyugodna Ráhel. Legfeljebb később rájön, mekkora bullshit volt ez az egész, és akkor tudnak megint normálisan beszélni egymással - legrosszabb esetben meg soha nem heveri ki a traumát, és ennyi volt.
Most akkor szakítottak velem, ugye? Így néz ki, amikor ez történik?
Igencsak így néz ki - érkezik a nevetéstől csukladozó, kárörömittasan szenvelgő mentális válasz, mire hátával a padnak támaszkodik, és hátradönti a fejét, hogy rálásson az égre. Egy kicsit sajnálja az erőfeszítéseit, meghát nem volt idegesítő a csaj sem eddig. Éretlennek éretlen, de hát azon túl lehet lendülni. Most viszont sok volt már, jobb is, hogy eltrappolt és nem feszítette tovább a húrt, mert ha nekiállt volna sértegetni, akkor ő sem lett volna úriember. Jobb, ha dolgok szigorúan csak elméleti síkos maradnak.
Vajon a bájitalt azért még felhasználhatom? - Ez a gondolat még sokáig velemarad, és nem jelentkeznek mellé olyan zavaró tényezők, mint lelkiismeret és társai.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa