36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. október 14. 16:34 | Link

Zephyrine Sabra Iweala

Nem rég óta voltam itt, de azt hiszem, az utóbbi időszakban sikeresen elszoktam a társasági eseményekben. Legközelebb akkor voltam emberekhez, ha az aktuális munkaadómat próbálták zaklatni, ezért képen könyököltem őket, vagy ilyesmi. Aztán a nyakamba szakadt hirtelen a diáksereglet, akik itt tanultak, nekem pedig szó szerint már lassan fóbiám lett tőlük. Én voltam a fekete bárány, noha barna volt a hajam, de ez nem zavarta őket. Amikor lehetett az ajtó közelébe ültem, hogy amint megszólal az óra végét jelző hang, felugorhassak és eltűnjek a helyszínről. Ismeretségeket nem kötöttem, nem is különösebben érdekelt semmi ilyesmi. A mai napom is viszonylag gyorsan elment, ahhoz képest, amire számítottam, szóval amint véget értek az óráim, visszamentem a szobámba, felkaptam pár könyvet, arra az esetre, ha tanulni lenne kedvem. Mondjuk nem mintha ez valószínű lenne...
Azzal el is indultam a dolgomra, de mindenhol voltak emberek, amik elbizonytalanítottak abban, hogy én az adott helyen akarok-e maradni. Végül egy tavacska mellett kötöttem ki, ami viszonylag nyugis helynek tűnt, legalábbis sehol nem láttam egy lelket sem. Leraktam a pad szélére a két tankönyvet, majd kilazítottam a nyakkendőmet, a taláromat meg azonnali hatállyal levágtam a padra és úgy döntöttem ideje kicsit kiengedni a feszkót. Ledőltem a földre, majd ismét körbenéztem és elkezdtem felülésezni, miután megállapíthattam, hogy nincs itt senki. Tanulás és iskola ide vagy oda, attól még a napi rutinom megmarad, maximum átidőzítem más időpontra. Szóval miután megcsináltam ötven felülést, kiterültem a fűben és az eget bámulva hallgatóztam. Remélem, hogy ezek nem lépések voltak.
Hozzászólásai ebben a témában

Zephyrine Sabra Iweala
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 96
Írta: 2015. október 14. 18:58 | Link

Ward

Ami azt illeti, nagyon nem fűlött a foga ehhez az egész iskolásdihoz. Igaz, otthon is folytatta a tanulmányait, de koránt sem volt ennyire intenzív, mint amikor itt tanult. Táncolt, dolgozott mellette...élvezte az életet. Most is élveznie kellene, ettől függetlenül valami mégis bántotta. Pont ezért választott egy jó hosszú sétát, a nap levezetéseként. Fehér szövegkabátban, nagy sállal a nyakában, a hátára omló szögegyenes hajjal, hagyta maga mögött a kastélyt. Egyedül akart lenni egy kicsit a gondolataival, hogy átgondolja azt, hogy vajon tényleg jó ötlet volt-e se. Hirtelen döntött, talán kicsit elhamarkodottan is, de ott abban a helyzetben úgy érezte, hogy nem volt más választása. Kíváncsi, vajon mi sül ki az egész helyzetből, de türelmetlen is volt, mert szokásához híven most akart rögtön, mindent. Persze, a helyzet pikantériára is tökéletes volt, élvezte, ugyanakkor dühítette is. Ez a kettősség pedig szétfeszítette, amitől zaklatott és figyelmetlenné vált.
Lassan sétált végig a falun, úgy tett, mintha korábban még nem lett volna itt, közben mindent megnézett, amihez valami emléke kötötte. Észre sem vette, hogy időközben kiért a faluból, mert mikor felnézett, már a kis tavacskánál volt. Mérgesen fújt egyet és gyorsan körbepillantott, miközben megigazította a nyakában lévő sálat. Valami gyorsabb utat keresett vissza a kastélyhoz, ám ekkor a tekintete megakadt egy ismeretlenen. Szórakozottan vágta zsebre a kezeit, miközben oldalra billentett fejjel figyelte, ahogy a közelében lévő srác edzett, vagy legalábbis valami olyasmit csinált.
Hozzászólásai ebben a témában
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. október 14. 19:22 | Link

Zephyrine

Éppen elmerültem volna az edzésben, legalábbis valami ilyesmit terveztem, hogy akkor én most kiengedem a gőzt, amit napközben a személyes szférámba mászó emberek generáltak, az által, hogy felüléseztem. Ötven után kis szünetet tartottam, hogy akkor most pihenek, aztán ismét folytattam volna ötvennel. Erre mit hallok? Lépéseket, ráadásul nem is túl messziről, ez pedig valahogy nem dobott fel, mert azért jöttem ide, hogy végre egy kicsit távol legyek az emberektől, nem azért, hogy megint valaki a pofámba másszon. Rohadt jó, de tényleg, másra sem vágytam, mint társaságra. Felültem, majd leporoltam kicsit a füvet az ingemről és abba az irányba kaptam a fejemet, amerre az ismeretlent sejtettem. Nem azért tudtam, hogy ismeretlen, mert én valami wodoo-mester vagyok, ennél jóval egyszerűbb oka volt: semmi kedvem nem volt senkihez, ezért egyáltalán nem is mutatkoztam be, se semmi ilyesmi.
A térdeimre támasztottam a könyökömet, majd a lány felé néztem lassan és felvontam a szemöldökömet. Kedvem lett volna elzavarni, hogy ugyan már, eredjen dolgára és ne engem bámuljon, de azért inkább nem tettem, az első napokban nem kéne senkivel összerúgnom a port. Nem hiányzik egy megrovás, vagy ilyesmi...
- Mi annyira érdekes? - kérdeztem bokor arccal, majd feltápászkodtam és kiroppantottam a hátamat egy nyújtózkodás kíséretében. - Tudom, hogy jól nézek ki, de azért ezt már túlzásnak érzem.
Megengedtem magamnak egy halvány mosolyt, de csak mert elvoltam a kis "beszólásommal".
Hozzászólásai ebben a témában

Zephyrine Sabra Iweala
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 96
Írta: 2015. október 14. 20:06 | Link

Ward

Egy ideig még figyeli a srácot, aztán már csak a tekintetét felejti rajta, a gondolati egészen másfelé viszik, már nem is a tavacskát és a környezetet látja maga előtt, sokkal inkább az elmúlt heti eseményeket pörgeti magában le. A kellemes emlékek elviszik innen jó messzire, sőt, még meg is mosolyogtatják. Aztán eszébe jut, hogy most mennyire egyedül érzi itt magát és egyáltalán nem akar itt lenni. Mérgesen horkant fel, megrázza a fejét és elindulna, de akkor már késő. Az ismeretlen srác felé szól, legalábbis úgy gondolja, hogy neki szól a csöppet sem kellemes megjegyzés. A háta mögé néz, mintha lenne mögötte valaki, mert egészen elfelejtette, hogy megakadt a tekintete a srácon. De amikor rájön, hogy közel s távol egyetlen ember sincs, összeszedi magát és felszegi a fejét.
- Csák ászt nhésztem ménnyire szánálmás vágy.
Mondja tört magyarral, mert amúgy sem beszéli túl jól, ráadásul az utóbbi időben el is szokott tőle. A megjegyzéshez társul még egy jóleső fintor is. Nem azért nézte a srácot, mert esetleg annyira elájulna tőle. Van neki kit néznie és ami azt illeti, ez a faragatlan ismeretlen annyira távol van tőle, mint Makó Jeruzsálemtől.
- Nyomjál mhég lé vagy ezhret és ákkor tálán lhesz is válámi hátásá.
Legyint, majd hátat fordít és elindul visszafelé. Nem társalogni jött, abszolút nincs ehhez kedve és még csak szájalós hangulatban sincs, hogy leálljon veszekedni egy ilyen senkivel.
Hozzászólásai ebben a témában
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. október 14. 20:25 | Link

Zephyrine

A csaj eléggé elkalandozott, szóval a megjegyzésem meglepte, de nem is igazán érdekelt a dolog, egész egyszerűen csak azt akartam, hogy húzzon innen. Nem szerettem a társaságot, ilyenkor meg aztán pláne nem. Erre most itt nézelődik, ahelyett, hogy lelépne. Körbenézett, mint akit most ébresztettek fel, vagy nem is tudom, talán az is lehet, hogy keresett valakit, aztán felszegte a fejét és rám nézett, mintha legalábbis ő lenne az angol királynő. Bármennyire is próbált meg bántó lenni, ennyivel engem nem lehetett meghatni, pláne nem egy ilyen fruska részéről, lényegében csak annyit ért el, hogy röviden felnevettem.
- Nem kevésbé, mint a te magyar kiejtésed, attól tartok... Pedig az aztán már súlyos - bólogattam olyan arccal, mint aki rémesen érzi magát emiatt, pedig ez most kifejezetten jól esett.  Még nem kötözködtem senkivel egy jót, olyan igazán jót, mióta itt voltam, ez pedig nem volt egy rossz lehetőség. Azt kell mondjam, hogy a csaj nem igazán mozgatta meg a fantáziámat, egyáltalán nem volt az esetem, szóval még felületes okom sem volt rá, hogy esetleg egy hangyányit is kedves legyek vele. Ő sem volt éppen az a megtestesült finomság... sőt.
- Azt csinálok, amit akarok, nem igazán érdekel a véleményed. Viszont elmehetnél egy tanárhoz, hogy ragadjon rád valami magyarból, mert valami borzalom a kiejtésed, pláne, hogy ennyire affektálsz. Vagy az anyanyelveden is hasonlóan bántó a hangod? Sok mindent megmagyarázna - mosolyodtam el gúnyosan, majd a nyakamba akasztottam lazán a nyakkendőt, de megkötni már nem volt sem kedvem, sem indíttatásom.
- Cshujha, anyuci kicsi lánya beverte a hisztit. Micsoda tragédia! - fojtottam vissza a röhögésemet, mert szerintem ez a lány egy tini moziból lopta a távozós jelenetét. Hát ilyen még egy nincs!
Hozzászólásai ebben a témában

Zephyrine Sabra Iweala
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 96
Írta: 2015. október 14. 20:39 | Link

Ward

Úgy tűnik, hogy a srácnak nem elég. Látszik, hogy szeret kötözködni, ami igencsak felszínes és gusztustalan szokás. Általában azok élnek ilyesmivel, akiknek kisebbségi komplexusuk van, így nem...nem veszem fel, bármennyire is szeretné. Pedig, ami azt illeti igencsak látszik rajta, hogy mennyire kívánja, hogy valaki beszóljon neki.
- Tudod, a kisebbségi komplexuson ma már tudnak segíteni.
Mondom neki ezúttal tökéletes angollal, miközben rákacsintok és hátradobom a hajamat. Úgy közlöm vele, mintha valami baráti jó tanács lenne, hatalmas mosollyal az arcomon. Ha időm lenne, még szánni is kezdeném. Közönséges és gusztustalan. Kár érte, pedig ha összeszedné magát, akkor elérhetne egy gyönge közepes szintet.Mindezt szívesen megosztanám vele, de mint mondtam, nem kenyerem az ilyen gyerekes vitába belebonyolódni, így nem is fogok. A megjegyzésem közben megállok és összefűzöm magam előtt a kezeimet. Ha már ennyire idegesíti a jelenlétem, akkor miért ne maradhatnék egy kicsit? Tudom, hogy az ilyenek felhúzzák magukat azon, ha valaki nem veszi fel a dolgot, sőt, még ki is neveti a fajtáját.
Hozzászólásai ebben a témában
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. október 14. 22:09 | Link

Zephyrine

Igazából nem nagyon zaklatott fel a dolog, sem az, hogy egy kötözködős kis.... volt, sem az, hogy most még ő gondolta magát felsőbbrendűnek. Egész egyszerűen annyit akartam, hogy felszívja magát annyira, hogy lelépjen és máskor lehetőleg ne másszon a tíz méteres körzetembe. Vagy akár húsz... Az már részletkérdés, a lényeg az, hogy minél messzebb legyen. Nem csak ő, mások is. Ő csak egy lapáttal rátett, hogy még inkább ne akarjak beszélgetést kezdeményezni senkivel.
- Jó, majd ha összeakadok valakivel, akinek van, esetleg értesítem róla - közöltem higgadt, sőt, már-már egészen emberi hangszínben, mert sem az angol kiejtése, sem a megjátszott, tanácsadós stílusa nem győzött meg. Nem, még a legkevésbé sem. Közben dobálta a haját, mintha legalábbis valami Head & Shoulders reklám lenne és ez bárkit is meghatna. Uggyan már kérlek. Annyira viszont nem tudott érdekelni a hölgyike, hogy esetleg még egy ál-mosolyt is magamra erőltessek, az túl sok lett volna. Mivel elég sok dolgom volt már hasonló egyénekkel az előző sulimban, pontosan tudtam, hogy most arra megy ki a játék, hogy engem felhúzzon... Legalábbis elég valószínű... Nem adom meg ezt az örömet, aranyom.
- Esetleg segíthetek valamiben, vagy csak a tájban gyönyörködsz? - kérdeztem érdeklődő arcot vágva, bár a lehető legnagyobb mértékben hidegen hagytak a dolgai.
Hozzászólásai ebben a témában

Zephyrine Sabra Iweala
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 96
Írta: 2015. október 16. 17:35 | Link

Ward

Borzasztóan unalmas helyzet volt. A legmeglepőbb mégis az volt az egész helyzetben, hogy ezt az egész komédiát, ami még egy olcsó harmadrangú közönségnek is unalmas lett volna, komolyan gondolta. Nem lepődtem meg rajta, mert találkoztam hasonlóan unalmas személyekkel korábban is. Mégis, nekik legalább volt valami, ami miatt így viselkedhettek. Ő viszont csak úgy belekötött valakibe, aki még csak a közelében sem volt. Érhetetlen. A legérhetetlenebb mégis az volt, hogy egy percre megfordult a fejemben, hogy itt maradok és idegesítem. Az ilyenek még erre sem érdemesek, van nekem jobb dolgom is.
- Nem, igazából nem.
Abba már bele sem kezdek, hogy a tó nem az övé, és valószínűleg én régebben keringek itt, mint ő...de kár hülyékkel vitatkozni, csak lesüllyedsz a szintjükre és legyőznek a rutinjukkal. Így csak megvonom a vállamat és szó nélkül elindulok az úton vissza a kastély felé, amúgy is dolgom van és valószínűleg elszaladt az idő. Nem szólok hozzá többet, hagy könyvelje csak el hatalmas győzelemnek. De miközben visszafelé sétáltam, magamban abban reménykedtem, hogy nem a Rellon házát gyarapítja egy gyökér, mert az elég szégyen lenne, az egész házra.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa