36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Ne feledjétek! 2024. március 16.  23:59-ig várjuk a tanári, képességoktatói és házvezetői pályázatokat!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 1. 16:50 | Link

Erdős Julianna tanárnő

A hideg ellenére kisebb sétára, azaz kinti tanulásra indult a leányzó a tavacskához. El is jutott oda viszonylag hamar, és azonnal keresett magának egy padot, ahova leült, és elkezdett valamit olvasni. Később kiderült, hogy az az elemi mágia tankönyve. Nagyon belemerült a sorokba, csak olvasott és olvasott szüntelenül. Már 20 oldalt elhagyott, mikor valaki odaállt mellé, de eszt sem vette észre. Csupán mikor megszólalt az illető. Akkor tekintete rögtön a hang felé irányult. Szinte azon nyomban felismerte, és el is mosolyodott.
-Jó napot tanárnő. Nyugodtan, nem gond. -mondja még mindig mosolyogva, majd egy gyors pillantást vet még a könyvre, a nőre, majd vissza a könyvbe. Először nem is igazán foglalkozik a jelenlétével, sokkal inkább az anyaggal. Aztán végül felpillant és becsukja a könyvet. Az immáron csukva pihen az ölében és igen csak jó támasztékként szolgál, mikor a lány előredől. Elgondolkodik kissé, majd arra jut, hogy nem biztos, hogy tudja a tanerő, hogy kit is talált meg, ezért be kellene mutatkoznia.
-Sharlotte Johanson vagyok, Navine, 2. évfolyam. -böki ki végül szinte reflex-szerűen. Már jól betanulta, végül is ez az alap, amit minden új ismeretség kötésekor közölni szoktak. Csak néz rá, és várja, hogy mondjon valamit, de ha nem, az sem gond. Nem ismeri, nem is várhatja el, hogy a nyakába ugorjon és egy halom kérdést a nyakába öntsön. Meg persze tanár, és nem tudja milyen a viselkedése órákon kívül.
Hozzászólásai ebben a témában


Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 13. 10:50 | Link

Sharlotte

Persze, persze leülhet, de azért maradjon csendben, hiszen ő most éppen olvas. A szeme még mindig elsiklik az anyagon, és valljuk be, nem is érdekli. Nem vallatóbizottság, hogy mindennek utánajárjon. És a diáknak ugyanúgy legyen meg a magánélete, és privátszférája, mint a tanároknak, és mindenki másnak.
Ezért nem is felel, hanem inkább csak leheveredik, és hallgat. Amíg a könyv csukódását nem hallja, a tájra mered, és arra a hideg, mégis kellemes nyugalomra ami most elárasztja. A bemutatkozás tőle elmarad, nem úgy, mint a lánytól, aki rögtön hadar. A tanerőt valami olyan keríti ettől hatalmába, hogy kellemetlenség, meg betanultság, és reflex.
Mindez szükségtelen, hiszen az óráján is látja a lányt, ott pedig ugye mindenki nevét tudja, és ismeri.
- Tudom. Már találkoztunk.
Mosolyodik el, és lehunyja a szemét. Fura egy nő. Egyszer csacsog, mintha szófo*ása lenne, máskor meg néma, mint a kietlen táj...
Ettől függetlenül most is próbál azért társalogni, egészen addig a pillanatig, míg meg nem borzong. Ekkor a kezeit maga köré fonja, és megdörzsöli a karját, ami talán a legjobban kitett testrésze a hidegnek, aztán a lányhoz is odafordul.
- Nem fázol?
Szemei kérdők, és tettre készek, azonban addig nem akar semmit sem csinálni, amíg a feltett kérdésre választ nem kap.
Hozzászólásai ebben a témában
Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 15. 16:16 | Link

Erdős Julianna tanárnő

Mondhatni kellemes időben  a legjobb dolog a kültéri tanulás. Hétvégén azonban nem annyira normális és megszokott dolog ez. Elsétál tehát a kis tóhoz, ahol egy padot keresve elkezd olvasni. Nem sokkal később szembesül vele, hogy megint nincs egyedül. Ráadásul tanár az. Még nagyobb ráadás, hogy azt a könyvet olvassa, amiből a tanár tanít.
Nem tudja azonban, hogy a tanárnő is ismeri-e, ezért bemutatkozik illedelmesen. Kiderül, hogy tudja, ki ő, ezért megint nincsen beszédtéma egy jó darabig. Becsukja a könyvet. Nincs már kedve tanulni. Inkább elmereng a csodálatos tájon, a vízen, a kisebb hullámokon. Csodás ez így, együtt. Nem ismeri igazán a tanerőt, de az ismét megszólal, így neki is meg kell.
-Nem...bírom a hideget...-fordítja fejét a hang irányába és mosolyog. Mint ha semmit sem érezne, éppen a hideg az, ami nem hat rá. A meleg az már más téma. Aztán megint elindulnak kifelé a szavak a szájából.
-De látom maga fázik.- mondja, tovább mosolyogva persze, mert különben elég érdekes arckifejezéseket szokott kihozni magából. Amiket persze mindenki félreért. Azzal a lendülettel el is rakja könyveit a táskájába. Előveszi a vésztartalékát. A csodálatos hőelzáró találmányt, ami most a kávé útját szabályozza. Igen, egy termosz, benne forró csodával. Mindig több műanyag poharat is visz magával, mert ritka, ha egyedül lenne. Kiteszi hát a padra a dolgait, lecsavarja a "hőelzáró találmány" tetejét, és tölt két pohárba. Az egyiket a tanárnő felé nyújtja.
-Tessék. Fogadja el, kérem.-hozzá persze bambán mosolyog, mint ahogy a négyévesek szoktak, mikor legújabb vonalak halmazából álló remekművüket mutatják be.
Hozzászólásai ebben a témában


Erdős K. I. Julianna
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 20. 15:59 | Link

Sharlotte

Hideg van, és ezen semmi nem változtat. És hogy fázik- e a nő?
- Igen, én fázom.
Próbál elmosolyodni, de az ajka remegéstől, ami lassan már kocogássá erősödik, lassan már szólni sem tud. A kávét természetesen elfogadja, egy jó meleg ital mindig jól jön. Addig nagyjából semmit nem is fog fel, míg az első kortyot meg nem issza, és át nem járja a melegség.
- Köszönöm.
Mosolyodik el ismételten, majd másodpercekkel később egy kis láng gyullad, éled fel kettejük előtt. Melegít, és mindketten érezhetik a lángok simogatását, de a tűz csak lobog, nem is kell észrevenni. Az már csak ott lesz, amíg el nem mennek, és nem fogja engedni, hogy bármelyiküknek fázóssá váljon az érzete.
- Finom a kávé, köszönöm, tényleg. A receptet pedig kérem szépen.
Azt már nem teszi hozzá, hogy majd, de most már talán majd megoldódik a nyelve egy kicsit.
- Hogyan bírod ki ezt a hideg időt? De komolyan? Mindeni már fázik, és én is mondhatni, egész jól viselem a hűvöset, de ez már hideg.
Azt már nem mondja, hogy kik voltak a lány ősei, hiszen udvariatlanság lenne, de a hőháztartása az nagyon durván jó.
- Örülni fog neki majd a háziállatod, vagy a rokonaid, vagy...
Nem fejezi be a mondatot, nem gondol ő semmire sem. Minden esetre a hideg téli estéken majd jól fog jönni a melegsége, amikor alvásra kerül a sor, és ő fűteni fog, mint a kályha, a másik meg fázni fog, mert hideg van.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa