A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.
|
|
|
Fogalma sincs mennyire legális ez részükről, azonban különösebben nem is érdekli. Megbeszélték Harolddal, hogy kijönnek a tóhoz és mókáznak egy kicsit, amolyan laza páros nap, csak kettesben. Jah, igen, merthogy ők most járnak... A történetük nem nyúlik vissza olyan hosszú időre, viszont az összhang teljes mértékben megvan, így arra jutottak, megpróbálják közösen. Semmi szerelmes drámajelenet, aláfestéssel egybekötött nyakba ugrás, egyszerűen csak jól érzik magukat, szeretik egymást és lesz, ami lesz. A legtöbben ott követik el a legnagyobb hibát, hogy évekre terveznek, minden mozzanat ki van találva és állandóan, sülve-főve együtt vannak, legalábbis Rebeka álláspontja szerint. Épp azért szereti annyira a fiúval töltött időt, mert kettejük elfoglaltságai nem mindig teszik ezt lehetővé. - Gyere máááár! - kiált ki, mivel hogy ő már a tóban van térdig. Még csak térdig, de meg kell vallani, nem túl meleg a víz. Illetve ahhoz képest hideg, hogy milyen melege van vöröskénknek. Megigazítja bikini felsőjét, biztos, ami biztos alapon, majd kisöpri szeméből a haját - merthogy nem fogta össze. Minek? Ha minden igaz, a végére úgyis csurom vizesek lesznek, halottnak a csók egy konty. Óvatosan beljebb gázol a mélybe, bár még mindig csak combja feléig ér ez a nyavalyás folyadék itt. Érdekes módon kifejezetten örül, hogy tetoválásai napvilágot látnak, Harold előtt nem rejtegeti őket soha. Mások előtt se szokta, de a tanárok nem szívlelik az összevarrt gyerekeket a suliban. - Azt hiszem vagy beledobsz a vízbe, vagy sose merülök el - megpróbálja lefröcskölni magát, de rögtön érzi is, hogy baromi hülye ötlet volt. Ez a cucc hideg. Persze magában reménykedik, hogy a rellonos nem óhajtja szó szerint bedobni, de ha egyszer ez volt a kérés... Félő, hogy megteszi.
|
|
|
Ombozi Rebeka Liliána INAKTÍV
Tetovált benzintyúk offline RPG hsz: 107 Összes hsz: 181
|
Írta: 2015. augusztus 31. 14:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=511435#post511435][b]Ombozi Rebeka Liliána - 2015.08.31. 14:04[/b][/url] Fogalma sincs mennyire legális ez részükről, azonban különösebben nem is érdekli. Megbeszélték Harolddal, hogy kijönnek a tóhoz és mókáznak egy kicsit, amolyan laza páros nap, csak kettesben. Jah, igen, merthogy ők most járnak... A történetük nem nyúlik vissza olyan hosszú időre, viszont az összhang teljes mértékben megvan, így arra jutottak, megpróbálják közösen. Semmi szerelmes drámajelenet, aláfestéssel egybekötött nyakba ugrás, egyszerűen csak jól érzik magukat, szeretik egymást és lesz, ami lesz. A legtöbben ott követik el a legnagyobb hibát, hogy évekre terveznek, minden mozzanat ki van találva és állandóan, sülve-főve együtt vannak, legalábbis Rebeka álláspontja szerint. Épp azért szereti annyira a fiúval töltött időt, mert kettejük elfoglaltságai nem mindig teszik ezt lehetővé. - Gyere máááár! - kiált ki, mivel hogy ő már a tóban van térdig. Még csak térdig, de meg kell vallani, nem túl meleg a víz. Illetve ahhoz képest hideg, hogy milyen melege van vöröskénknek. Megigazítja bikini felsőjét, biztos, ami biztos alapon, majd kisöpri szeméből a haját - merthogy nem fogta össze. Minek? Ha minden igaz, a végére úgyis csurom vizesek lesznek, halottnak a csók egy konty. Óvatosan beljebb gázol a mélybe, bár még mindig csak combja feléig ér ez a nyavalyás folyadék itt. Érdekes módon kifejezetten örül, hogy tetoválásai napvilágot látnak, Harold előtt nem rejtegeti őket soha. Mások előtt se szokta, de a tanárok nem szívlelik az összevarrt gyerekeket a suliban. - Azt hiszem vagy beledobsz a vízbe, vagy sose merülök el - megpróbálja lefröcskölni magát, de rögtön érzi is, hogy baromi hülye ötlet volt. Ez a cucc hideg. Persze magában reménykedik, hogy a rellonos nem óhajtja szó szerint bedobni, de ha egyszer ez volt a kérés... Félő, hogy megteszi.
|
We're the Ombozis!
|
|
|
Harold Love Blomqvist INAKTÍV
Mr Broken Heart offline RPG hsz: 17 Összes hsz: 65
|
Írta: 2015. augusztus 31. 14:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=511461#post511461][b]Harold Love Blomqvist - 2015.08.31. 14:31[/b][/url] RebusAz éjszakai fürdőzést nem mondanám a legromantikusabb dolognak a világon. Ez olyan pároknak jó móka, mint Rebi és én. Nincsenek lufik a karomra kötve, nincsen virág, nincs gyűrű. Valószínűleg Rebi azt se tudja, hogy hónapfordulónk van, ami nekem teljesen megfelel. Tizennyolc évesen az embernek még nem kell elköteleznie magát. A mi kapcsolatunk egyedi. Nincsenek benne kötöttségek, nem kell félpercenként ránézni a másikra, nem kell egész álló nap együtt lógni. Neki is van élete, és nekem is. És ez így van jól. Térdig gázolok a vízben, bár a víz hűvös, beljebb megyek míg majdnem egy lépésnyire állok Rebitől. - Nem kell kétszer mondani. - vigyorodok el, és olyan közel lépek a lányhoz, hogy majdnem egymáshoz érünk. Az első pillanatban úgy tűnhet, hogy meggondoltam magam, aztán elkapom a lányt a karjánál fogva, és beledöntöm a vízbe egy jól irányzott lökéssel. Mielőtt a haja a vízbe érhetne, a háta mögé csúsztatom a kezem, megtartva a hátát, így nem esik bele a vízbe. Alig vizesebb mint korábban. Felhúzom, hogy lábra állhasson, majd elengedem a kezeit. - Három hónaposak vagyunk. - kezdem komoly képpel, mintha meg akarnám kérni a kezét. Féltérdre ereszkedem, mint a kérők, és elvigyorodom néhány másodperc után. - Ezért most nagyon vizesek leszünk!Elkapom a lábát, és a karjaimba veszem Rebit, és elkezdek vele rohanni beljebb, addig, ahol már a mellkasomig ér a víz, még mindig a karjaimban tartva a lányt.
|
|
|
|
Ombozi Rebeka Liliána INAKTÍV
Tetovált benzintyúk offline RPG hsz: 107 Összes hsz: 181
|
Írta: 2015. augusztus 31. 14:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=511480#post511480][b]Ombozi Rebeka Liliána - 2015.08.31. 14:57[/b][/url] Jaj mamám, mi lesz itt még? A víz nem fogy el és nem is melegszik fel, márpedig ide kéne egy olyan izé, ami hevíti. Jólvan, gratulálok magamnak, jól megmondtam ezt is. Szóval lényegében Rebeka lába kicsit fázik, a többi részének meg melege van. Tipikusan nincs jó megoldása a képletnek. Illetveee... Megérkezik Harold és úristen... - Úristensegítségmegfogokhalni! - olyan gyorsan hadarja, hogy én már szóközt se teszek a szavak közé. Éppen hogy csak sikerül megúsznia - pont nem - a csobbanást, szíve kissé zakatol is a hirtelen érkező akció miatt. Mi a halál, meg akarják ölni, úristen. Pár másodperc megnyugvás után elmosolyodik és tulajdonképpen kiröhögi saját magát. Nem lett vizes, mert Harold a lendülettel, ahogy meglökte, el is kapta. Nehéz ám felfogni ennyi mindent egyszerre. Szembe fordul a fiúval és pislog párat. - Szinte már házasságnak minősül - bólint egyet és jót vigyorog a másik féltérdre ereszkedésén. Vele ellentétben Rebeka nem tud komoly ábrázatot varázsolni magának ebben a helyzetben, ami talán nagy hiba. Illetve biztosan az. Még egy sikításra sincs ideje, mert olyan gyorsan kapják fel, hogy hiába is tiltakozna. Aztán persze ficánkolhatna, de van olyan épeszű ember, aki pár centire a víz felett megkockáztatja a beleesést? Ugye, hogy nincs. Így van ezzel vöröskénk is. Egy idő után viszont hiába akar tiltakozni, a tó magától mélyül és, ahogy Haroldot ellepi a víz, elér Rebekához is. - Úristen, ez hideeeeeeg! - felkiált és igyekszik nagyon kapaszkodni Haroldba, felhúzva hátsóbbik felét, jelzem igen kevés sikerrel. Itt az ideje lassan megadni magát - bár igazából már csak kevés része az, amit nem ért egyáltalán a víz. - Jó, figyelj, kössünk alkut. Ha nem dobsz be a vízbe, kérhetsz valamit - a végső elkeseredés nagy úr, szokták volt mondani, így még pilláit is megrebegteti egy picit, hátha ez használ. Hátha.
|
We're the Ombozis!
|
|
|
Harold Love Blomqvist INAKTÍV
Mr Broken Heart offline RPG hsz: 17 Összes hsz: 65
|
Írta: 2015. augusztus 31. 19:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=511632#post511632][b]Harold Love Blomqvist - 2015.08.31. 19:05[/b][/url] Rebus- Nem hamarkodtad el ezt egy kicsit? - kérdeztem vészjóslóan vigyorogva - Még valami teljesíthetetlent kérek.A csillogó szemekbe meredtem, a vigyorból kábult mosoly görbült az arcomra. Egy vöröses tincsét a szemébe fújta a szél. Akaratlanul is odanyúltam volna, de nem mertem elengedni egyik kezemmel sem. - Mi van ha azt mondom, hogy egy csók az ára? - mosolyodtam el és elindultam ki vele a part felé. Ugyan nem volt olyan hideg, vizes testtel még a kis széllökések miatt is lúdbőrözik az ember háta. Amikor a lábam végre homokba lépett, leeresztettem a karomban tartott Rebit a saját lábaira. Odaléptem a ledobott ruháim halmához, és kihúztam a halomból a pólómat. - Vedd fel. Nehogy megfázz. - nyújtottam neki a pólómat. A mi kapcsolatunk nem olyan volt mint egy átlagos páré akik sülve-főve együtt vannak. Valahogy lazább és barátibb volt. - Valamikor beváltom még az ígéretedet. De most induljunk el hazafelé, talán bejutsz még a szobádba úgy, hogy nem kap el valamelyik prefektus. Átdobtam a karomat Rebi vállán, és megindultam a falu felé, ahonnan jöttünk.
|
|
|
|