23. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 15 ... 23 24 [25] 26 27 28 29 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ramholcz Kirill
Házvezető Rellon, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 764
Írta: 2017. május 21. 12:30 | Link

Sárközi Alexandra Anna

Van egy szabad hétvégéje, amikor végre az időjárás is tökéletes, és ki lehet mozdulni otthonról. Zsombit felkészítette rá, hogy jó kis murit fognak csapni a tónál, sütnek mindenféle finomat és lesznek ott gyerekek is, akikkel játszhat. Még azt is megengedte a gyerkőcnek, hogy Severint ő maga vezethesse pórázon.
A kutya most ott fekszik Kirilltől nem messze az árnyékban, míg a kis gazdi csatangol. Azután az eset után, amikor meglógott, jobban figyel rá, de nem korlátozza semmiben. Volt fejmosás, aztán korai lefekvés büntetésként.
A többiekkel nevet és beszélget, ő intézi a nyársakat. Imádja ezt a pörgést és azt, hogy ennyien kihasználják a lehetőséget és eljönnek.
Kíváncsian fordítja fejét az őt megszólító lány irányába. Szélesen elvigyorodik, majd újra a nyársakra fókuszál.
- Tudod, a pincében a betolakodókat is meg kell sütnünk valahogy - néz vissza rá. Továbbra is vidám, a szemei is mosolyognak és persze viccel. Mert ilyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Alexandra Anna
Diák Eridon (H), Harmadikos diák


Az ördög másik arca
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 791
Írta: 2017. május 21. 12:39 | Link

Kirill
grillmuri | így ni

Engem ezek az alkalmak éltetnek, de komolyan. Érzem, hogy feltöltődök a feszültségből, amit a jó hangulat okoz, és a közvetlenségem is az eget verdesi. Tény, sosem voltam az a távol állok mindenkitől, és próbálok észrevétlen maradni, hátha valaki mégis megszán. Nem várom a sült galambot, és megismerni valakit is úgy lehet, ha megszólítod. Pedig az ember azt hinné, hogy egy ilyen családból származó lány, amilyen az enyém, ilyesmire sose vetemedne, de sose hagytam, hogy a szüleim vagy a bátyám neve határozzon meg engem is.
Felnevetek, tetszik ez a közvetlenség, meg a tény, hogy nem egyből büntit oszt, csak mert nem adtam meg azt a tiszteletet, amit a tanárok tök feleslegesen elvárnak.
- Ez egy burkolt célzás volt, hogy még csak eszembe se jusson belógni? Hatásos, nem szívesen végezném nyársra tűzve - persze, én is csak viccelek. Noha érdekel, mi történhet a pincében, elfogadtam, hogy nekem ott semmi keresnivalóm nincs, és ezt észben tartva, nem is próbálok azon kísérletezni, hogy bejussak oda.
- Segítsek? A többiek úgy nézem, már kezdenek hangolódni - nézek a társaság felé, és megint felnevetek, mikor ketten próbálnak legyűrni egy valakit. Én viszont még nem érzem magam késznek erre, szóval, ha már lejöttem, akkor akár hasznom is vehetnék itt.
Utoljára módosította:Sárközi Alexandra Anna, 2017. május 21. 12:47 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- Vallj színt! rivallják.
- Szivárvány... suttogom.


Narnia hercegnője: #amerész | Ervin tartozéka
Ramholcz Kirill
Házvezető Rellon, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 764
Írta: 2017. május 23. 18:58 | Link

Sárközi Alexandra Anna

- Csak az igazat mondom - vigyorog Kirill két nyársfordítás között. Most nem sok minden van, ami el tudná rontani a jókedvét. A legtöbben már rég tudják, hogy alapvetően a férfi nagyon jóindulatú és nem egy félelmetes bácsi, ennek ellenére szigorú és majdnem hibátlanul rellonos jellem. Hát ezért szereti a sárkányokat.
- Segíthetsz, ha gondolod. - Vállat von, majd egy pálcaintéssel felemeli a szomszédos grill tetejét, ami alatt a hamburgerhúsok sülnek. Nem is vette észre, mikor lépett le ezeknek a felügyelője, a lány talán még jókor is érkezett.
- Ettél már? Kóstold meg amiket én csináltam. Ilyen finomat még életedben nem ettél - kacsint rá önelégülten.
Egy pillanatra fejét a gyerekek irányába fordítja, vet egy pillantást fiára, meg a többi előkészítős neveltjére. Nem kíván ő ennél boldogabb életet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sárközi Alexandra Anna
Diák Eridon (H), Harmadikos diák


Az ördög másik arca
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 791
Írta: 2017. május 23. 19:48 | Link

Kirill
grillmuri | így ni

- Hmmm, lehet akkor mégis lemerészkedek... érdekesnek tűntök - nem gondolom én ezt teljesen komolyan, de ki tudja, mit hoz még a jövő. Lehet, egyszer talán én is inkább sárkányok közé való leszek, bár azt azért szeretném elkerülni.
- Különben nem ajánlottam volna fel... tudom, hogy első ránézésre nem úgy tűnik, de nem okoz gondot, ha foltos lesz a ruhám - forgatom meg a szemem mosolyogva, aztán oda is állok a grillhez. Kicsit eltanácstalanodok, lévén én így még nem kerültem ilyen közel egyetlen forró tárgyhoz sem, azonban igyekszem leplezni, hogy lennének ilyen hiányosságaim, pedig mennyi van.
- Csak ha te is... tudod fő az óvatosság - eresztek meg egy kihívó mosolyt, holott van némi igazság a dolgok mögött. Az incidens óta, nagyon körültekintően bánok a dolgokkal, amikkel kínálnak engem.
- És nem hiszem el, hogy nem éheztél meg közben... melléjük meg kell az energia, szóval... - bökök fejemmel a lurkók felé, hisz sejtem, mennyire nehéz toppon lenni mellettük. Aggódom is kicsit amiatt, hogy milyen fába vágtam a fejszét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- Vallj színt! rivallják.
- Szivárvány... suttogom.


Narnia hercegnője: #amerész | Ervin tartozéka
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 200
Írta: 2017. május 25. 23:15 | Link

Valentin - és persze bárki, aki becsatlakozna akár csak egy hszre
Grillezünk mi is

Amikor hallottam róla, hogy lesz egy ilyen összejövetel, tudtam, hogy el kell jönnöm. Jól esik egy kicsit kimozdulni, mostanában folyton a munkába temetkeztem.Van ugyan egy négy órás titkárnőm, aki kedves és aranyos, de sajnos nem nagyon vagyok vele beljebb, mert hiába lelkes, négy órában nem tud annyi mindent tenni, hogy folyton szinten tudjuk tartani a dolgokat. Azt hiszem, erre a posztra célszerű lenne felvennem egy álladó, már nem tanuló alkalmazottat.
Ma viszont nem szabad a munkába temetkeznem. Az idő szép, süt a nap, de nem zavaróan, és én is összepakoltam mindent, ami ahhoz kell, hogy kényelmesen eltölthessem a napot. Igazán nagy terveim nincsenek mára, Valentinnek is, Ashnek is megemlítettem a lehetőséget, de igazából se igent, se nemet nem kaptam senkitől. Ez azonban szerencsére nem szegte a kedvemet, és lám, mire észbe kapok, biciklimről lepattanva veszem le a piknik kosarat, amibe gondosan becsomagoltam a grillre szánt ételt. Én is egyike vagyok azoknak a falusiaknak, akik szívesen részt vesznek a buliban, mint ételkészítők, elvégre fontos, hogy jó viszont alakítsak ki a szomszédokkal, ne csak a közvetlen környezetemmel.
Némi instrukció után el is foglalom a helyem, és nekiállok én is a nagy műveletnek. Van itt is minden, mint a többieknél, húst, sajtot és zöldségeket is grillezek, miközben békésen eldiskurálok a mellettem sütögető nővel, aki ha jól emlékszem, három házzal beljebb lakik, mint én. A hajnali vonatok zúgásáról panaszkodik éppen, mikor az első kört kiadagolom két korábbi előkészítősnek. Valóban igaza van, a reggeli vonat tényleg zajosabb szokott lenni, mint a többi, pedig olyankor még csak kevesen járnak kint az utcán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay A. Valentin
Bogolyfalvi lakos


Lucus pót-apja
offline
RPG hsz: 99
Összes hsz: 207
Írta: 2017. május 26. 22:08 | Link


meg aki éppen jön...


A reggel meglehetősen naposan és zajosan indult el a maga kis ingatag módján. Iszonyatos fejfájással kepesztettem ki az ágyamból, majd a szervezetembe szállítottam egy hatalmas adag koffeint, az utcát bámulva, ahol az átlagosnál nagyobb forgalom pattogott jobbra-balra. Táskákkal, jegyzetekkel, vagy éppen kosarakkal igyekezett a népség, mintha az élete múlna rajta, én pedig csak igyekeztem pontosan a bögrébe fújni. Azt hiszem, hogy ezt inkább aznaposságnak kéne nevezni, szóval miután elszívtam a szokásos kátrányrudat a kávé mellé és háromszor is a bögrébe hamuztam, feladtam és huzóra megittam. Majd mintha mi sem történt volna, visszamásztam a szobámba és mély álomba szenderültem.
Így is sikerült a fél napot átaludnom, kb délben tértem magamhoz újra és aztán rövid készülődés után nagy sóhajjal pillantottam ki az ablakon. A fekete ingem nem stimmel ezzel az idővel, cserélnem kellett egy fehérre. Aztán, mint akit nyúznak, elindultam arra a bizonyos piknikre. Mert hogy nem felejtettem ám el, egész egyszerűen nehezen vettem rá magam, hogy megmozduljak és emberek közé keveredjek. A nyári színházi szünet nagy átka. Képes vagyok teljes mértékben antiszociálissá válni miatta.
A zakómat a vállam fölött átlógatva cipeltem magammal, hogy aztán rövid sétával a tavacska - pocsolya - mellett kössek ki. A keresett személy kutatása nem túl hosszú időt vett igénybe, végül megbökdöstem Alex vállát, hogy jelezzem a jelenlétem.
- Halihó - köszörültem meg a torkomat, hogy aztán halkabbra vegyem a hangom. - Előre szólok, hogy csak, mint morális támogatás vagyok jelen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 200
Írta: 2017. május 27. 10:02 | Link

Valentin
Grillezősben

Nem is tudom, hogy miért nem járok ki gyakrabban, vagy, hogy van-e egyáltalán ilyen esemény, pedig kellene, hogy legyen, mert a tavacska környéke egy szempillantás alatt megtelt élettel, és ez nagyon tetszetős. Épp az egyik első zöldség összeállításomat nyújtom a nőnek, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy minden hajnalban a kutyájával fut, mikor valaki megkocogtatja a hátam.
- Szia, Morális Támogatás, az első hamburgerem lehet a tiéd.
Nem, nem most csinálom először, de itt most ez lesz az első, ami el is készül. Úgy tűnik valaki mégiscsak ingert érzett arra, hogy velem legyen. Nagy valószínűség szerint a fiam pedig ezért nem, mert ilyenkor rendszeresen valahogy vagy nálunk lesz eggyel több Révay, vagy náluk eggyel több Everett.
- Kedves nő.
Bökök a fejemmel az épp távozó után, miközben nekiállok művészi pontossággal összeállítani egy nagy hambit. Nem olyat, mint amit így látványba készítenek, mintha egy kanári tojásából kelt volna ki épp, hanem olyan igazi rendes, férfias hústornyot.
- Angelikának hívják, vagy Angyalkának. Van olyan magyar név, hogy Angyalka? Na mindegy, szóval reggelente fut a kutyájával, azzal a nagy agárral, a falu végén laknak, a második nagy kanyar után. Két gyereke van, akik annyi idősek, mint a mieink, özvegy.
Egy pillanatra megállok, mert fogalmam sincs, hogy miért mondom el ezeket, mintha éppen felajánlanám a férfinek a nőt. Mondjuk valljuk be, látványosan előzékeny lett, amikor igennel feleltem arra a kérdésére, hogy nem "Révayék" szomszédja vagyok-e. Szóval gondolom ezért teszem.
- Everett nagypapa szószát? Az egyik a pokolba küld, mert olyan csípős, a másik meg a mennybe, mert olyan krémes. Keverve se rossz .
A két tálkára bökök, melyek le vannak ugyan fedve, és szépen mágikusan hűtve is vannak, de simán fel lehet emelni, és megtekinteni az egyik alatt a barnás-vöröses, a másik alatt pedig fehér krémes szósz pihen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Warren Mina
Egyetemi hallgató, Levita úrhölgy, Végzett Diák


CsöppWarren
offline
RPG hsz: 246
Összes hsz: 626
Írta: 2017. június 4. 22:51 | Link

Apáskodós, Seaneskedős

- Apaaaa, kapd el!
Vagy hatodszor repül a labda, persze valahogy mindig félremegy, nagyobb a távolság, mint amennyit egy ekkora gyerek pontosan dobhat le. Az erőkifejtésébe rendszeresen belelép, bár határozottan sétál és fut, de ehhez még nem elég magabiztos. Én csak néha felpillantok, majd vissza le a tankönyvemre. Vizsgaidőszak, utálom.
- Apaaa!
Ilyenkor, amikor apával van, többször használja az ő megszólítását, mint a hétköznapokban anyáét, pedig a gyerekek általában az anyjukat részesítik előnybe. Nekem nem volt választásom, Sean meg úgy tűnik bepótolja azt a részt is, ami nálam kimaradt.
- Képzeld, anya tegnap elfelejtett hazahozni. Az oviba kellett volna aludnom.
Ez mondjuk nem teljesen igaz, de olyan nagyon hitelesen adja elő, hogy még én is felsandítok. Az igazság az, hogy anya lekéste a vonatát, ezért szólt Bellának, aki viszont értekezleten volt, aztán meg nekem, de én vizsgáztam, így végül Franci hozta el őket, aki egy órával később tudott ugyan csak értük menni, de még mindig jobb volt, mint a többi opció.
- Azt hittem, hogy anya meghalt.
Ez a mondat mostanában elég sokszor hagyja el a száját. Mindig mást gondol halottnak. A családot, a szomszédokat, az óvodástársait, madarakat, vagy a szomszéd hirtelen eltűnt macskáját. "Kellor biztos meghalt", mondta hihetetlenül komolyan, vajas - morzsás szájjal egyik reggel. Bevallom, utána végigsétáltam a kertben, de féltem tőle, hogy megtalálom a macska tetemét.
- Nem foglalkozik egy kicsit sokat a halállal? Tudja egyáltalán, hogy mit jelent?
Kérdezem apától, mikor Sean már el is futott, hogy megkergesse a madarakat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Dwayne Warren
Defenzor, Auror



offline
RPG hsz: 1503
Összes hsz: 3409
Írta: 2017. június 5. 12:30 | Link

Warren Mina & Sean



A Sean korabeli kölyköknek kifogyhatatlan erőforrásaik vannak. Biztos a napfényt szintetizálják, már módját nem tudja elképzelni annak, az apró ember hogy van még így, órákkal később is talpon, amikor már ő maga is szíve szerint lefeküdne a fűbe. A felnyírt ágú, öreg fűzfa árnyékában áll, egy meglehetősen férfiatlan, narancsos limonádéval a kezében, időről időre a (nagyjából) irányába guruló labdát visszarúgja a napra, ahol a fia rohangál. Zója indulás előtt megígértette vele, hogy a déli órákban nem hagyja, hogy a kisfiú a tűző napfényen rohangáljon, ezt az instrukciót azonban már a kimondásának pillanatában elfelejtette. Legalább annyi apai jóérzés szorult belé, hogy a kis, fehér horgászsapkát hűvösre bűvölje, mielőtt Sean fejére nyomja. Nem lesz baj.
Különben is, az ő vére, kibírja.
Ismét visszarúgja a labdát felé, oldalra pillant a fűben, könyvbarikáddal körbevett lányra.
   -  Elfelejtette hazahozni.
Pusztán magában nyomatékosítja az információt, további kérdést nem intéz egyik jelenlévőhöz sem. Sean hiába négyéves: ha azt állítja, az anyja elfelejtette, akkor ő fenntartások nélkül elhiszi neki és könyveli el Zóját ismt pocsék, felelőtlen anyának. A tó mellett galambok röppennek fel, ahogy a kissrác közéjük ront.
   -  Tudja, mit jelent. Megmondtam neki.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2017. június 5. 19:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Warren Mina
Egyetemi hallgató, Levita úrhölgy, Végzett Diák


CsöppWarren
offline
RPG hsz: 246
Összes hsz: 626
Írta: 2017. június 5. 15:47 | Link

Apás-tesós

Ránézek apára, majd megforgatom a szemem, jellemző. Ezért nem szólt neki senki erről, mert akkor biztos, hogy ki veszekedés lett volna a vége.
- Nem, csak lekéste a vonatot. Egy betegénél volt.
Anya nem is ezt a szót használja, hanem valamelyik másikat, de azt mindig elfelejtem. Nem szereti a hozzá járókat betegnek hívni, mert nem azok, pedig szerintem meg de. Néha én is úgy érzem, hogy olyan jó lenne elbeszélgetni egy pszichológussal, de a környezetemben meg csak anyám van, akivel viszont nem szeretnék elbeszélgetni.
- Aham, és szerinted nem furcsa, hogy folyamatosan arról beszél, hogy a családja hatott vagy meg fog halni? Kivéve persze téged.
Sean sosem említi azt, hogy az apja meghalna, de őt, az anyjukat, a környezetüket rendszeresen felemlegeti holtan. Eddig azt hittem egy mesében hallotta, de ezek szerint a nevelése része volt a halál fogalmának korai letisztázása. Szegény Esztit mostanában mindig azzal vegzálja, hogy azért nem látogatja meg az apukája, mert halott, és hamarosan az anyukája is meg fog halni, de ne is reménykedjen, mert Sean nem fogja megosztani vele a szüleit. Önző gyerek. A múltkor anya felemelte Esztit, aminek az lett a következménye, hogy Sean bokán rúgta anyát, később pedig erősen meghúzta Eszti copfját. Utána nekem panaszkodott, hogy megütötték a kezét, de amikor nem hatódtam meg, szó nélkül otthagyott.
- Lehet, hogy nekem is szülnöm kéne egy gyereket.
Mordulok, amikor a következő oldalra lapozok. Igazából napok óta próbálom felfogni, hogy mit is akar ez a tanár. Amikor Ráhel meglátogatott, inkább vele töltöttem az időt, mind a kettőnknek szüksége volt arra, hogy kiszakadjunk a világunkból, és nekem olyan jól sikerült, hogy azóta se tudom magam visszarángatni oda.
- Apa! Gyere ide!
Parancsol rá a gyerek az apjára, valahonnan a nádas széléről, ahol éppen egy kiskacsát próbál meg elkapni. Már térdig a tóban van, nem zavarja a víz, de neki kell a kacsa, és kell apa, hogy odaadja neki a kacsát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Dwayne Warren
Defenzor, Auror



offline
RPG hsz: 1503
Összes hsz: 3409
Írta: 2017. június 5. 19:00 | Link

Warren Mina & Sean


Belekortyol a limonádéba, amit a megbűvölt hűtőládában hoztak magukkal, jelenleg pedig Mina közelében áll a fűben. A bokrok közé gurulr labdát pálcával bűvöli vissza magához, amit aztán visszacsúsztat a zsebébe.
   -  Nem hiszem.
Furcsa? Ebben a korban? A legkevésbé sem. Amikor ő ilyen idős volt, emlékszik rá, milyen átszellemültséggel bökdöste faágakkal a döglött békákat és az elütött, puffadó állatokat az út szélén. Mint koncepció, tudott róla, hogy létezik olyan: halál, ám gyermeki felfogása ennél távolabb akkor még nem jutott. MÉgis lenyűgözte a látvány, a jelenség. Nem sok időt töltött gyerekekkel, ám úgy sejti, ezen mindenki keresztülmegy, az ilyen korú kölykök nem véletlenül taposnak a csigákra és nyomják össze a kismadarakat a tenyerükben. Egyszerűen csak... bizonyos korban azok az ösztönök még nem haltak ki bennük, amiket egy felnőttben a szocializáció elnyom.
Aki oltott ki életet, ismeri azt a megmagyarázhatatlan, bizarr, mégis kellemes bizsergést. A gyerekek még tudják.
Ő is tudja.
   -  Majd elfelejti. Most pedig még nem tud kárt tenni senkiben.
Bizonyos szintig félreérti azt, amit Mina burkoltan kérdez tőle. Mivel ezt a témát időszerűnek és eljesen normálisnak érzi, elképzelése szerint a lánya már eggyel továbbgondolta a kérdést: lehetséges-e, hogy Sean amellett, hogy beszél róla, kicsivel továbbmegy. Talán megfojt egy kismacskát vagy kárt tesz valamelyik gyerekben.
Számára ez azonban nem tűnik valószínűnek. Sean erőszakos, hisztis és önző kis dög, tény - ám, a maga módján cselekedni még gyáva.
   -  Na gyere ki onnan! - anélkül, hogy megmozdulna, emelt hangon utasítja a gyerekét: ezzel pedig a nevelését elvégzettnek is nyilvánítja. Különösebben nem aggasztja, ha a fia vizes lesz, ám például a sellők, nos, azok inkább. Kiüríti a műanyag poharát, ledobja maga mellé a fűbe.
   -  Csak látott egy döglött madarat, ennyi. Megkérdezte, mi van vele. Megmondtam. Nem hazudhatok neki, akkor csak egy kis köcsög lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Warren Mina
Egyetemi hallgató, Levita úrhölgy, Végzett Diák


CsöppWarren
offline
RPG hsz: 246
Összes hsz: 626
Írta: 2017. június 7. 18:51 | Link

Apukám

- Ezt mondd anya bokájának.
Elég nagyot rúgott bele, szerintem amilyen kicsi, olyan veszélyes. Mármint tele van ilyen elfojtott agresszióval, vagy én nem is tudom. Nem emlékszem már rá, hogy milyen voltam gyerekként, de ha ilyen, akkor még csodálom, hogy életben vagyok.
- Kizárt, hogy köcsög lenne belőle, hiszen a te fiad.
Felelem mosolyogva, pedig a kettő nem zárja ki egymást. Én is az ő gyereke vagyok, aztán nézzük csak meg a legutóbbi helyzetemet, ja igen, egy nő oldalán voltam. Szóval ez nem olyan nagyon törvényszerű, de azért ne egy kacsán és a halál fogalmán múljon, hogy mi lesz az öcsémből, jogos.
- Mondok neked egy vidámabb dolgot. Bár lehet, hogy neked, mint alfahímnek, ez a beszélgetés is a halállal lesz egyenlő.
Leteszem a könyvemet és a szemüveget is a fejem tetejére biggyesztem. Egyre többször kell viselnem, így most már biztos, hogy se auror, se bombaszakértő, se helyszínelő, se kviddicsbajnok nem lesz belőlem. Nem mintha ezek közül bármelyikre is vágytam volna, de azért a sors segített a megerősítésben is.
- Elkészült a koszorúslány ruhám, és eszméletlenül szexi. Combközépig fel van sliccelve, de csak akkor látszik, ha úgy lépek vagy állok benne.
A nagynéném pedig megtanította, hogy miként kell úgy állni, hogy ízlésesen elő lehessen varázsolni a lábat benne. Felpróbáltam és így, igen, ezt pont így kellett megcsináltatni. Ráadásul egy kis átszabással utána akár nyári buliba is fel lehet venni. Imádom, hogy ennyire kreatív.
- Örülsz neki? Mindjárt megházasodsz, elveszed a csodálatos és tökéletes gyerekeid csodálatos és tökéletes anyját.
Mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy pont ezekkel a szavakkal jellemezné anyát, de azért jó egy kicsit cukkolni. Persze csak egy kicsit, nem nagyon. Sean közben engedelmesen kimászott a tóból, mielőtt még tényleg elragadhatták volna, és hozott magával ajándékot is, néhány virágot, amik eddig csak ott lebegtek. Egy rosszul sikerült randi nyomai, valószínűleg, viszont az egész gyerek úgy fest, mint egy viziszörny kisinasa, aki még látja a szépet a világban. Sokat dob az összképen a virág.
- Tessék!
Apa felé nyújt két csigaházat, amiket szintén a vízből halászott ki. A kavicsok már nem fértek el a markában, azokért még vissza akar majd menni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Dwayne Warren
Defenzor, Auror



offline
RPG hsz: 1503
Összes hsz: 3409
Írta: 2017. június 14. 12:03 | Link

Warren Mina & Sean



Hogy nyomatékosítsa szavait, néhány másodpercig farkasszemet kénytelen nézni a fiával, ám a gyerek adja fel hamarabb és megadóan elkezd kimászni a tóból. Akkor ő végre elfordulhat, hogy a ládából egy lehűtött, mogyorós-rumos csokit vesz elő. Hallja, ahogy a fiú vízzel telt cipői cuppanó hanggal csúszkálnak a füvön felé, amikor az mellé érve megszólítja, lepillant rá. További kérdések nélkül veszi el a csigaházat tőle, azzal a kezében kezdi el a papírt bontogatni.
   -  Mi az úistenért kell ezt csinálni...
A megjegyzés először mindössze kósza érzésfoszlányként született - ám ahogy Mina tovább és tovább fűzte a mondandóját, úgy növekedett haragos, már-már undirrá benne. Ingerült mozdulattal tépi fel a csokipapírt, aminek lendületétől a csigaház is a fűbe pottyan a kezéből.
   -  Nem szállnátok le rólam? - a derűnek szikrája is kiveszik a hangjából, úgy förmed hirtelen lendülettel a lányára - Elveszem Zóját, jó? Mi a f*sz egyebet akartok még tőlem, mit csináljak még, hogy végre békén hagyjatok, mi? Koszorúslányruha meg f*sztudja... leszarom, csináljátok, nem érdekel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
Bogolyfalvi lakos


Lucus pót-apja
offline
RPG hsz: 99
Összes hsz: 207
Írta: 2017. június 15. 19:56 | Link


meg aki éppen jön...


Sokkal nehezebb pontosan a bögrébe fújni a levegőt, mint azt az átlagember gondolná. A privátok, akik nem nyulkáltatnak az érzelmeikbe csak azért, hogy egy szerepet profin eljátszhassanak. Az olyanok, akik normális családi életet élnek és nem tűnnek el néha hetekre, hónapokra. Azok, akik nem tudják, milyen az, halálra rémülni mások, de legfőképp a saját érzelmeidtől.
Szóval csak hogy kimozdítsam magamat ebből az érzelmi feketelevesből, felöltöztem és elindultam a pocsolyához, Alexhoz. Nem tudtam eldönteni, hányadán is álltunk, azt hiszem, minden maradt a régiben, már azon kívül, hogy volt egy közös gyerekünk. Szóval én sem igazán igyekeztem változtatni magamon. Megfelelt ez így.
A köszönésre azért csak sikerült egy mosoly árnyékát a vonásaimra pingálni. Letelepedtem a fűbe és onnan követtem szemmel, hogy Everett éppen mit is ügyködik.
- Jól hangzik, megtiszteltetés. Úgyis szétmegy a fejem. Melyik? - pillantottam körbe értetlenül, hogy most éppen kivel is akar nekem keríteni. Aztán kiszúrtam a távozó hölgyet és elégedetten hümmögve döntöttem a fejem előbb jobbra, majd balra. - Szép, kerek a világképe, az egyszer biztos.
Mostanság az efféle kapcsolataimból is kissé kevesebb volt, mert több időt töltöttem Lucával és Lilivel, nem igen akadt már lehetőségem arra, hogy csak fogjam a motyómat és eltűnjek, mint a kámfor. Pedig ugye ezek a kavarások akkor érdekesek igazán.
- Jaaa, ő az agaras... szép példány. A kutya is. Nem tudom, hogy van-e ilyen név, de az Angyalfürt után semmi nem lep meg. - a fejem ismét a tenyereim közé ejtve masszíroztam kicsit a halántékomat, hogy a fejfájás itt ragadt maradványait is eltüntessem. - Aha, legye mindkettő, jól hangzik. Mi van veled mostanság? Este jössz? Mesélek Lilinek. Kivételes esetek egyike.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Warren Mina
Egyetemi hallgató, Levita úrhölgy, Végzett Diák


CsöppWarren
offline
RPG hsz: 246
Összes hsz: 626
Írta: 2017. június 16. 22:22 | Link

Családom féritagjai

Meglepődve nézek fel rá, és nagy valószínűséggel Sean is sejti, hogy valami nincs rendben, mert félbemarad a mozdulata, amit a leesett csigaház felé tesz, és kis kezét visszahúzva inkább kezd el a fűszálakkal játszani, nem mintha annak, hogy kitépi őket, sok értelme lenne, de ő biztos érti, hogy miért teszi.
- Nem kell leharapni a fejem!
Csattanok fel én is, és úgy pattanok fel, minta valami megszúrt volna. Eddig nagyon lelkes voltam a dologgal kapcsolatban, még ha nem is hittem el, hogy komoly - mert valljuk be, ha nem veszi el, nekem akkor is van egy dögös ruhám -, megadva az esélyt annak, hogy ez bizony nagyon jó lesz majd. Ehhez képest most itt állok, szembe a csokipapírgyilkos apámmal és csak nézek rá hitetlenkedve.
- Bocs, hogy azt hittem, te ezt élvezed.
Mordulok egyet úgy, mintha éppen most nyírta volna ki az aranyhalaimat, és összefont karokkal indulok el a tópartra inkább, de csak azért oda, mert olyan béna lenne, ha most nekiállnék összepakolni itt még a könyveimet, miközben ő néz engem. Na azt már nem. Tőlem aztán meg is pukkadhat ez az alak! Felháborító a viselkedése, mert ha már mi örülünk ennek, akkor egy kicsit ő is örülhetne velünk, nem zaklattuk semmivel, nem követeltünk tőle sem kedvenc színt, sem virágot vagy ételt, szóval igazán lehetne kicsit nagyobb tekintettel ránk is. Nekünk igazán nagy dolog ez az esküvő.
- Ó óóó... bibi...
Nyújtja közben a kezét Sean apa felé, három ujját is elvágta a fűszálak éles szélével, és most szépen csordul ki a vére. Nem igazán zavarja, mindennap elvágja magát valamivel, de anya azt kérte, hogy ilyenkor szóljon, és úgy tippeli, hogy apának is kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 200
Írta: 2017. június 17. 11:33 | Link

Valentinom

- Nem fáj mostanában egy kicsit sokszor a fejed?
A fejfájás sosem jó, és mindig van valami oka. A barátnak eddig maximum attól fájhatott, hogy rájöjjön, hogy is hívták az előző éjszakai delikvenst, már ha meg akarta egyáltalán tudni, és tudom, hogy általában nem. Viszont valamiért, talán anyám miatt, de bennem van ez az ösztönösség, hogy a fejfájás említésére gyomorgörcsöm támad. Neki is mindig így kezdődött, mindig csak fájt a feje, ezért ledőlt kicsit. A depressziója, majd később a rákkal való küzdelme is a fejfájásból fejfájásba esést jelentette. Nem szeretem a fejfájás említését éppen ezért.
- Óóó igen, és nem csak hátsó megközelítésből.
Nem tehetek róla, férfi vagyok, és bár Hedda előtt sosem tettem ilyet, a lány belépett az életembe egy rövid időre, és fenekestül felforgatta azt. Eddig úgy voltam vele, hogy én egy özvegy ember vagyok, aki igyekszik mindent megadni a fiának, és képes egyedül is boldogulni, a lány óta azonban már egyáltalán nem így gondolom. Azóta észreveszem a nőket, és bizony ez okoz is némi bonyodalmat az életemben.
- Szemtől szembe is láthatsz olyan csodákat, hogy ihaj.
És nekem tartamon kell magam, mert a gyermekei hozzám járnak. Bár lehet, hogy csak mostoha, vagy örökbefogadott gyerekek. Mindenesetre minden alkalommal hatalmas nagy kihívást jelent nekem ezzel a nővel a kommunikáció, főleg, hogy nem is rejti el adottságait. Egy férfi embernek számos kínt kell megélnie élete során.
- Az Angyalfürt után semmi sem meglepő. Azért örülök, hogy nem azt használod.
Egyszerűen nem tudnák komolyan venni a barátomat, tudom, mert én magam sem lennék rá képes. És abban is biztos vagyok, hogy ennyi nő se találná meg őt, mint amennyi.
- Szívesen, szeretem, amikor mesélsz.
Lili pedig láthatóan kivirult most, hogy nálunk van. Sok időt tölt a lányokkal, Ash-sel is szerintem jól megértik egymást, bár erre még nem kérdeztem rá a fiamnál, ráadásul a tanulmányait és a színházat is szépen összeegyeztette.
- Az életem káosz. Van egy új titkárnőm, szóval azt hiszem sejted, hogy nem vagyok éppen a legerkölcsösebb formámban. Ehhez hozzájön az, hogy valószínűleg az unokatestvérem lánya hozzám fog költözni, mert ide fog járni iskolába, de Ash-nek még nem említettem, pedig kellene.
Az a nagy helyzet, hogy míg én viszonylag korán születtem, addig a nagynéném sokat kalandozott és utazott, így ő csak viszonylag későn állapodott meg, és későn született meg a fia. A srácnak meg aztán korán született meg a lánya, de Charlie és Ash között így is van több, mint tíz év. El vagyunk csúszva, nem is kicsit. Közeben összeállítok egy tányért neki a nagy specialitásomból és felé nyújtom.
- Na és veled? Hogy van Luca?
Érdeklődöm, és ezzel rá is tapintottam a lényegre, ugyanis a barátom nyelve megered, és még órákon át hallgatom, miközben egy-egy szomszéd odajön hozzánk. Van aki csak hoz, más csak visz, de akad olyan is, akivel csereüzletbe bonyolódunk. Mindenesetre elmondhatom, hogy ez határozottan egy jó nap.
Utoljára módosította:Thomas Alexander Everett, 2017. július 8. 08:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Defenzor, Auror



offline
RPG hsz: 1503
Összes hsz: 3409
Írta: 2017. június 21. 20:16 | Link

Warren Mina


Nyilván nem ártana elgondolkodnia hirtelen felfortyanásának valódi okain, ahogy azon sem, meddig mehet el és meddig beszélhet így a fogékony fia előtt anélkül, hogy maradandó károsodást okozna a gyerekben. Amikor Sean újszülött volt, ő rendszeresen oktatta ki az anyját a jelenlétében, nem egyszer kiabált is vele, a szavait pedig sosem válogatta meg. Kérdés, meddig tartható a mostani állapot.
Ám, ahogy minden máson, nyilván erről ezen sem fog gondolkodni.
   -  Mi a fennéért élvezném?
Étvágytalanul harap bele a Milky Way-be, amit mindig undorítóan töménynek talált. Az Ég legyen kegyetlmes hozzánk, még szerencse, hogy nem zaklatták színek és virágok kérdésével, különben már rég felvágta volna az ereit, vagy, ami jellemzőbb rá, megfutamodott volna. Nem egy férfi idegrendszerének való az ilyesmi, ahogy, Sean születése előtt, az a körülö előkészületektől is látványosan viszolygott. Ahogy akkor nem akart bölcsőt, most nem szeretne meghívókat látni, amíg nem muszáj.
Lepillant a felé nyúló kézre. Vér buggyan a vékonyka gyermekbőr alól. Kötelességtudóan, anélkül, hogy elgondolkodna rajta, guggol le Sean mellé és veszi a kezébe az övét. Legalább nem egy nyémnyila kis hülye a gyerek, nem bőg, ha bármi fáj.
   -  Majd azt élvezem, ha kész lesz és ennyi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Warren Mina
Egyetemi hallgató, Levita úrhölgy, Végzett Diák


CsöppWarren
offline
RPG hsz: 246
Összes hsz: 626
Írta: 2017. június 22. 21:25 | Link

Családos

Nézi a nővérét és az apját, ahogy felemelik a hangjukat, meg ahogy morognak. Nem szereti ezt, éppen ezért inkább a fűvel és egy bogárral kezd el játszani. Katicabogár. Egy ideig hagyja, hogy a piroghátú csikizős lábai rajta szaladgáljanak, az érzésre szélesen el is mosolyodik, ám hiába néz fel többször, és hiába mondja többször, hogy "apa" vagy "Mina" egyikük se figyel rá. Anya bezzeg mindig figyel, de anya sokkal szigorúbb is, biztos haragudna azért is, mert az elrepülő bogár sárga foltot hagyott az ujján. Nem is érti, hogy miért nem figyelnek rá, és hogy mi a baj. Ezt már tudja, tudja, hogy ilyenkor baj van. Inkább vissza is fordul a fű felé, és azt kezdi el hajlítgatni és tépkedni.
Aztán hirtelen Mina felkel, és úgy megijeszti ezzel, hogy az ujját megbántja a fű. Egy kicsit fáj, de ezért nem szokott sírni, mert ő már nagy fiú, viszont anya azt tanította, hogy az ilyenekről is szóljon, így amikor a lány elviharzik, komoly arccal, mint egy kis üzletember, közli a tényt. Bibije lett.
- Apa?
Van egy kérdés, amit már régen fel szeretne tenni, és most, hogy az apja rá is figyel, úgy érzi, meg kell tennie, éppen az előző példa miatt. Összeszedi hát a gondolatait, és igyekszik kérdéssé formázni, de inkább egy határozott kijelentésként ér a nagyvilágba.
- A lányok hülyék.
Igen, ezt már egy hete meg akarja kérdezni, csak mindig elfelejti, de most eszébe jutott a kérdés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Dwayne Warren
Defenzor, Auror



offline
RPG hsz: 1503
Összes hsz: 3409
Írta: 2017. június 22. 21:45 | Link

Warren Mina & Sean



Rutinosan a zsebéhez nyúl, hogy példát vegyen elő, a mozdulat azonban megáll, ahogy hozzáér a fához. Nyomós oka van rá, hogy a saját, nem súlyos sérüléseit is inkább vérezni hagyja és megvárja a szakszerű segítséget ahelyett, hogy ő maga forrasztaná össze. A gyógyító varázslatokban ugyanis egyáltalán nem jó - eredményes, de nem . A sebeket fájdalmasan, heggel forrasztja össze.
Ehelyett inkább rövid idő múltán elengedi a gyerek kezét. Katonadolog, belehalni nem fog, ellenben, ha most gyógyítgatni kezdené, az magas frekvenciájú visításba torkollana. Ahogy a gyerek ismét megszólítja, feljebb vonja a szemöldökét, érdeklődés nélkül várja a felvezetett kinyilatkoztatást. Nem tudja elégszer hangsúlyozni: a gyereke még ebben a rövid életében semmi értelmeset nem mondott.
Eddig.
Felröhög.
   -  Azok. Ebben igazad van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Warren Mina
Egyetemi hallgató, Levita úrhölgy, Végzett Diák


CsöppWarren
offline
RPG hsz: 246
Összes hsz: 626
Írta: 2017. június 24. 13:24 | Link

Családos

Amikor apa nevet, ő is elvigyorodik és nézi, ahogy a haja a szemébe lóg. Szeret apával lenni, mert apa mókás, akkor is, amikor mérges. Azt nem nagyon szereti, amikor kiabálnak anyával, vagy anya szomorú apa miatt, mert amikor szomorú, mert akkor anya nem szívesen játszik vele, vagy legalábbis nem olyanokat, amelyek miatt ő is nevetni szokott. Ezt már megtanulta. Ha apa és anya veszekednek, akkor nincs se repülőzés, se lovacskázás, általában csak autókkal versenyeznek, anya néha még az autóhangokat is elfelejti kiadni, és képes hosszan és fojtogatón ölelgetni őt. Ez megint olyan dolog, ami nem igazán tetszik neki, de mit tud csinálni.
- Menjünk haza.
Kéri apát, nem akar már itt lenni, megunta a kinti világot. Sokkal inkább szeretne bent lenni a házban és mondjuk kardozni vagy fegyvereset játszani apával. Felkelve Mina hátát nézi, majd váratlanul kiabálni kezd, hogy a nővére meghallja.
- Hülye vagy, ezért hazamegyünk!
Apa megerősítette, hogy a lányok hülyék, így magabiztosan kiáltja ezt a lánynak, aki bosszankodva sétál vissza, és szó nélkül pakolja össze a cuccait, nem néz se az apjára, se az öccsére.
- Nekem sosem lesz feleségem, butaság.
Veszi fel a traktorját a földről. Miközben a kijelentést teszi, olyan komoly arcot vág, mintha máris felnőtt lenne. Komolyan is gondolja. Jelenleg minden lány zavaró és nyivákoló, a csoporttársai is folyton hisztériáznak, ha meghúzzák a hajukat vagy lecsavarják a babájuk fejét. Egy ilyen neki nem kell otthonra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Mácsai Ráhel
Prefektus Navine, Navine csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


100% Mácsai
offline
RPG hsz: 240
Összes hsz: 2168
Írta: 2017. július 3. 10:47 | Link

Dante ♥

Most is csak onnan tudom, hol van, hogy Mina mondta, látta. Szuper egy kapcsolat ez, de tényleg, bár egy szavam nem lehet. Bár... ő kezdte, ő szívódott fel, én csak... felszívódtam én is. És csináltam a hülyeségeim.
Napszemüvegben járom az utcát, hálát adva, hogy takarja a szemeim, mert Merlin legyen rá a tanúm, ezt a fejet senki nem akarja látni. Lassan megyek, még össze kell szednem magam, holott Leveténél megküzdöttem már az oroszlán részével. Lassan körvonalazódik bennem az is, hogy hogyan tovább. Abba bele se gondolok, milyen köröket kell lefutnom, hogy lehet a kapcsolatom olyan tiszavirág életű lesz, hogy azt fel is lehetne jegyezni valahová, mert... Jó, Dante az az ember, akivel meg lehet beszélni a dolgokat, és most nem akarok vállat vonni, meg a szőnyeg alá söpörni... Jól akarom csinálni.
Ahogy közeledek, úgy érzem egyre inkább pocsékabbul magam, pedig tényleg semmit nem tettem, amit egy kapcsolatban élőnek nem szabadna tenni, de... akartam, és ez az, ami annyira aggaszt. Tudom, hogy csak azért volt, mert újra felbukkant, de mégis egy szemét embernek érzem magam. Arról nem is beszélve, hogy anyám is pontosan ezt tette. Olyan görcsösen keresem az indokokat, miért nem hasonlítok rá, hogy egyre több és több hasonlóságot vélek felfedezni, amitől a gyomrom felfordul.
- Lelépek - ülök hirtelen a barátom mellé, és nézem a vizet. Köszönni minek? Ez az apróság már tényleg elhanyagolható azok után, ami az elmúlt órákban történt.
- Jössz velem? - oldalra fordítom a fejem, hogy láthassam az arcát. Felteszem a kérdést, holott igazából tisztában vagyok a válasszal. A kapcsolatunk korántsem olyan mély, hogy kövessen engem a világ végére is, és igazából neki indíttatása sincs rá. De megkérdezem, mert fontos nekem. Ebben az egyben biztos vagyok, ha másban nem is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Prefektus Rellon, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 367
Írta: 2017. július 3. 13:31 | Link

Ráhel

Ő maga nem érzi úgy, hogy bármit rosszul csinálna, bár tény, hogy nem is lamentál ezen különösebben sokat. Ha szar van a palacsintában, az úgyis kiderül, feleslegesen addig nem túráztatja magát. A faluban összeszedett néhány értékes bájitalkomponenst magának, le volt értékelve, szezonális áru, persze, hogy előre bespájzol belőle. Télen aranyárban fogják mérni ezeket. Egy fából kifaragott doboz különálló rekeszeibe osztja be őket, mindegyiknek megvan a maga helye. Kissé kifacsart logika alapján, nem méret, szín vagy szag, inkább felhasználási lehetőségek szerint rendszerezve. Annyira belemerül, hogy elég hirtelen is éri az érkező hang maga mellől, felkapja a fejét, már majdnem morranna, hogy mi a fene van, amikor a felismerés elébe siet az agresszív reakcióinak.
- Mivan? - Összeráncolja a homlokát, annyira mindennek a közepébe az, hogy Ráhel még arra sem hagy időt, hogy felfogja, mi a szitu. Csak úgy bamm, lelép, nem jön? Dehogy megy, azt se tudja mi a rákról beszél. Szóval ezzel a velős válasszal reagálja le a durrbele antrét. Merthát erre van bárki, aki máshogy válaszolna? Kétli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mácsai Ráhel
Prefektus Navine, Navine csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


100% Mácsai
offline
RPG hsz: 240
Összes hsz: 2168
Írta: 2017. július 3. 14:05 | Link

Dante ♥

- Nem maradok itt - veszem a bátorságot, és vele szembe ülök, most már lassan közölve ezt vele, nem mintha itt a tempóval lett volna baj, vagy azzal, hogy hadarok. Egyszerűen nekem csak így megy, nem tudom milyen kerülgetni a kását, vagy szépen felépíteni a dolgokat.
- Magamra tetováltattam Arlen nevét, Zója nem ment férjhez, mert egy idióta vámpír bekevert, az anyám meg pornózik, az apámat meg a napokban csukták le, mert csalt valamivel... elegem van, nem akarom ezt... ezt a helyet se - tárom szét a karom. Nem kiabálok, meg nem hadarok, igazából ez már a nyugodt fázis, mikor én már eldöntöttem valamit, és így lesz. Ja, mondjuk ha eszerint működnék, már rég a Herczerbergben kéne lennem.
- És cefet másnapos vagyok - igen, ez már csak hab a tortán, még egy kelletlen grimaszt is vágok mellé, mert egyáltalán nem vagyok büszke rá, de... vannak ennél rosszabb dolgok is, már tudom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Prefektus Rellon, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 367
Írta: 2017. július 3. 14:40 | Link

Ráhel

Oookkké. Ez így hirtelen elég sok, és külön-külön is wtf információ mind. Kezdeni se nagyon tud ezekkel semmit meg végtelenül szürreális is még lebontva emelemekre is ez a felsorolás. Nem is veszi most végig, hogy egyenként lereagálja őket, mert az nagyon tarka lenne, meg nincs is rá kapacitása. Helyette egy komótos mozdulattal lezárja a ládika tetejét, ami addig az ölében nyugodt és vet egy meglehetősen értetlen pillantást oldalra. Ha nem tartaná az ismétlést értelmi sérülteknek valónak, akkor újból kibukna belőle, hogy mivan? Helyette sajnos egy még kevésbé tapintatos válaszreakció bukik ki belőle.
- Bocs, de mikor csöppentünk egy szappanoperába? - Ennyi a világon egy emberrel nem történik annyi idő alatt, amennyi Ráhellel, mióta utoljára találkoztak. Csak a listába belefájdult a feje. Tetoválás tizenöt évesnek? Ráadásul valakinek a neve? Felnőttiparban dolgozó, eddig nem ismert, most hirtelen megtalált szülő? Lecsukott apa? Elszökött pótany.. okéokéoké.
Oké. Van, amikor csak úgy hirtelen csömör lesz valami, ezzel a pillanattal most éppen így áll. Megdörzsöli a homlokát, azzal a mozdulattal, mint amikor valakinek nagyon fáj a feje. Nem jó diplomata, nem érez rá ügyesen a női lélek finomságaira, egyszóval közel sem biztos, hogy mindezt diszkréten tudja kezelni - vagy legalábbis nem nyersen.
- Ez elég tömény volt egyszerre. - Annyira abszurd az egész, hogy minimálisan sem tudja átérezni a Ráhel elkeseredettségét, ahogy az ember a színházban sem veszi komolyan, ha meghal a szereplő, csak elkönyveli érzékeny színészi alakításnak.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2017. július 3. 14:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mácsai Ráhel
Prefektus Navine, Navine csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


100% Mácsai
offline
RPG hsz: 240
Összes hsz: 2168
Írta: 2017. július 3. 14:51 | Link

Dante

- Bocs már... szerinted nekem hiányzott? - mindenre számítottam, csak erre nem. És nem, most nem megy, hogy megértsem, vagy elkönyveljem, ő ilyen. Hát könyörgöm, most fordult feje tetejére a világom, kilukasztották a buborékom, legalább egy kezdeteleges empátia legyen meg benne. De nem. Mert ő Dante. És úgyse fogja megmagyarázni, vagy kicsit is belegondolni a dolgokba, vagy átérezni... átérezni, pff... hát ő Dante.
Rendesen felbosszant, nem mintha alapból nem robbannék amúgy is bármire, de ha a páromról van szó, szerintem jogosan várom el, hogy egy kicsit megerőltesse magát, főleg, ha nekem kellett megint csak rábukkannom, mert mintha megfeledkezett volna a tényről... de hagyjuk is, hisz ő Dante, biztos fontosabb dolga volt annál.
És most nekem kéne rosszul éreznem magam, mert csak úgy rázúdítom? Könyörgöm, ha mellettem lett volna, fele meg se történik. Lassan állok fel, mert... én nem fogok bocsánatot kérni, meg azért kuncsorogni, hogy hallgasson meg. Nem kell.
- Az, sajnálom, hogy be akartalak avatni, többet nem fordul elő... Tudom, tudom, marha sz*r, hogy ilyenekkel fárasztalak, nem is értem, hogy juthatott eszembe... Talán fognom kellett volna a jelet, biztos oka volt annak, hogy egy szó nélkül szívódtál fel, igaz? Mindegy is, hülyeség volt idejönnöm... - rázom meg a fejem csalódottan, aztán lépek párat hátra. Nem, nem kiabálok, az sose megy, egyszerűen csak... ha így állunk, akkor így állunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Prefektus Rellon, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 367
Írta: 2017. július 3. 15:05 | Link

Ráhel

Hallgatja a másikból folyamatosan ömlő szavakat, fel is fogja az értelmüket, igen, csakhát továbbra sem tudja átérezni. Biztos alaposan leterheli a lányt, hogy ennyi minden zúdul rá, de Dante érzelmi intelligenciája nem elég magas ahhoz, hogy túljusson a tényen: milyen nevetséges már a balszerencse áradásának ilyetén alakulása. Ráadásul egyiket sem tartja világvégének, még talán a legkomolyabb ezek közül az apa sorsa. Vontatottan sóhajt egyet, a hajába túr, aztán a kezét lejjebb eresztve megvakarja az orrát.
Agyának hátsó részében éles röhögés rázza, és nem, ez nem ő, még akkor sem, ha amúgy valahol egyetért az alkimistával. Kösz. Kösz, most is hasznos vagy, mint mindig.
- Mondtad, hogy szóljak, ha túltolod a drámát, most túltolod.
Közli először. Most még a nyugodt, viszonylag érdektelen stádiumban van. Hogy ebből mikor, melyik szónál, mondatnál billen ki, az puszta szerencsejáték. Vagy orosz rulett.
Egyszerűen csak nem hajlandó részt venni ebben, adni Ráhel hisztivonata alá a lovat, merthogy gondolatban már elkönyvelte annak. Egyáltalán mi a fenéért vele izélnek? Ő volt annyira meggondolatlan, hogy magára tetováltatta valakinek a nevét? Mi köze van neki Zójához meg az esküvőjéhez? Mi a franc baj van azzal, ha valakinek az anyja annyira jól néz ki, hogy mégis simán foglalkoztatják ilyen  munkakörben? Sok-sok kérdés, amit nincs kedve addig feltenni, amíg Ráhelben ekkora a svung.
- Őő. Én nem tűntem el sehova. Iskolába járok. És nemsokára kezdődik a vizsgaidőszak.. ? - Neki az elméletet kétszer is el kell olvasnia, ha egyesek a fejében belebeszélnek, és nem hagyják koncentrálni. De még ha nem is ez lenne, neki az a természetes, hogy nincsenek folyton együtt, hanem kinek-kinek megvan a személyes tere.
Utoljára módosította:Weiler Dante, 2017. július 3. 15:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mácsai Ráhel
Prefektus Navine, Navine csapattag, Színjátszós, Másodikos diák


100% Mácsai
offline
RPG hsz: 240
Összes hsz: 2168
Írta: 2017. július 3. 15:22 | Link

Dante

Egyszerűen fel tudnék robbanni, komolyan. Miért... hogy lehet valaki ennyire érzéketlen, mint egyes emberek? Én meg azért gürcölök, hogy ezeknek feleljek meg? Hát a francokat, nem érdemlik meg, még Dante se.
Nem mondok semmit. Én nem drámának tudom ezt be, bárcsak az lenne, mert azt tudom kezelni, nem úgy, mint ezt. Sorba kapom a pofonokat, és fogalmam sincs, mennyit bírok, vagy akarok még elviselni. Az biztos, hogy itt van az a pont, hogy újraértékeljem a kapcsolatunkat, vagy legalább elgondolkozzak azon, hogy ez az, ha meg az, akkor szükségem van-e rá...
- Okééénvégeztem - megrázom a fejem, meg széttárom a karom. Egyszerűen ez így nem megy. Dühös vagyok rá, marha dühös, és tudom, attól, hogy az én dühöm majd csillapodik, az ő hozzáállása nem fog, mert én ilyen vagyok, ő meg olyan. És már nincs kedvem szemet hunyni, vagy tolerálni bármit is, már nem érdekel semmi, ha egyszerűen őt sem.
- Hülyeség volt azt hinni, hogy ez akár működhet is, mert nem - halkan beszélek, de legalább őszintén, mert így látom. Itt az az eset, mikor kiütközik, mennyire vonzzák egymást az ellentétek.
- Szia Dante - ott hagyom őt, mert gondolom, hozzáfűzni úgyse fog semmit, meg tudom, bármit is mondana, az olaj lenne csak a tűzre, elég volt az a négy mondat, amit a fejemhez vágott... bőven elég.
Meg akarom találni Zóját, és ha kell, a hajánál fogva cibálom haza, mert remélem, egy percig se gondolja azt, hogy ezt az egészet, csak úgy megússza. Rohadtul nem fogja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Weiler Dante
Prefektus Rellon, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 71
Összes hsz: 367
Írta: 2017. július 3. 15:34 | Link

Ráhel

Annyira valószínűtlennek tartja és érzi ezt az egész beszélgetést, hogy semmilyen súlyt nem tulajdonít neki. Lehet, hogy ez szemét dolognak számít, mégha nem is tudatos vagy szándékos. De gondolatban végsősoron konstans széttárt kezekkel áll, hogy mi van. Mégis mit vártak tőle? Hogy reagáljon? Sajnálkozzon valamin, amin nem tud sajnálkozni? Nem jó színész. Az elviharzó után pillant, de valóban nem kel fel, hogy utána rohadjon. Még ha be is érné (márpedig beérné, sokkal hosszabbak a lábai), akkor sem lenne mit mondania, aminek hatására megnyugodna Ráhel. Legfeljebb később rájön, mekkora bullshit volt ez az egész, és akkor tudnak megint normálisan beszélni egymással - legrosszabb esetben meg soha nem heveri ki a traumát, és ennyi volt.
Most akkor szakítottak velem, ugye? Így néz ki, amikor ez történik?
Igencsak így néz ki - érkezik a nevetéstől csukladozó, kárörömittasan szenvelgő mentális válasz, mire hátával a padnak támaszkodik, és hátradönti a fejét, hogy rálásson az égre. Egy kicsit sajnálja az erőfeszítéseit, meghát nem volt idegesítő a csaj sem eddig. Éretlennek éretlen, de hát azon túl lehet lendülni. Most viszont sok volt már, jobb is, hogy eltrappolt és nem feszítette tovább a húrt, mert ha nekiállt volna sértegetni, akkor ő sem lett volna úriember. Jobb, ha dolgok szigorúan csak elméleti síkos maradnak.
Vajon a bájitalt azért még felhasználhatom? - Ez a gondolat még sokáig velemarad, és nem jelentkeznek mellé olyan zavaró tényezők, mint lelkiismeret és társai.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 265
Összes hsz: 733
Írta: 2017. július 14. 21:17 | Link



V é g z ő s   b á l
július 14.


Hagyományokat törve, vagy éppen újakat kezdve az idei végzős bál fülledt hangulatát a közeli tavacska enyhíti majd, hiszen ez ad neki otthont. A nyári, tómenti és bulis érzetet a DÖK szervezőinek áldozatos és kreatív munkája dobja fel, ahogy az esti eseményt gyönyörű megvilágításokkal emelték ki. Égősorok, befőttesüvegek és kis búrák rejtenek mágikus fénycsóvákat, ezzel is szépítve a környezetet. Egyszerű, ám annál hívogatóbb dekoráció és teríték jellemzi az asztalokat, amelyek kikerültek. A teríték a világos, bézses és földszínek vegyítése, a hangsúly nem a színeken, inkább az általuk kialakított látványon van. Pár hatalmasra nőtt és kivilágított fa fedi a felállított külső táncteret, ahol a végzősök keringője nyitja majd meg az estét. Amilyen egyszerű, olyan nagyszerű is az egész. Megidézi a családias, közvetlen kertipartikat, mégis elegáns formát ölt, hogy mindenki magáénak érezhesse az egészet. Illatok, zenék és fények összjátéka gondoskodik arról, hogy aki ide látogat, az egy percét se bánja meg.

Ahogy minden évben, úgy idén se maradhat ki az étel és ital széles kínálata. Sós és édes falatkák, könnyed vacsora és rengeteg sütemény vár mindenkit. Az italok terén azon túl, ami minden bál kelléke, különlegességként a természetesség jegyében a föld színeibe bújtatott alkoholos és mentes koktélok szolgálnak mindenki egészségére. Gondolván a tanárokra, iskolai dolgozókra és a kisdiákokra is egyaránt. Most sem fog elmaradni persze a programból a Király és Királynő megválasztása, a szavazásra egy felállított kis sátorban van lehetőség a stég felé, ahol bármikor le lehet adni az este közepéig a szavazatokat. Dresscode, mint a legtöbbször, idén is van, de sokkal szabadabb, mint bárki hinné. Nyári vagy könnyed koktélruha nők esetén, még a férfiaktól az elegáns, de laza, vagy kicsit sportos külső az elvárt.

Éjfélkor a megszokott módon meggyújtjuk a gyertyákat a kívánságlámpásokban és a visszaszámlálást követően felengedjük őket az égbe, hogy csillagokként ragyogjanak.


//Kérjük egy szálba menjen a játék, vagyis ehhez, a kezdőposzthoz szálazzatok!//
Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2017. július 14. 21:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lora Fontaine
Diák Navine, Elsős diák


bóbita
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 815
Írta: 2017. július 15. 12:47 | Link

V é g z ő s   b á l - Ainsley Bolton és bárki, aki csatlakozna köreinkhez  Love Angel



Régen rossz annak, aki már egy bálra is csak azért fárad el, hogy  az ő Dimitrijét keresse, de nem lehet mit tenni, a szerelem pont nem válogat, és ha két ilyen egymástól távol eső, de valamilyen módon (egy bájital által) mégiscsak összekomponált illetőket választ, akkor azt vagy el lehet fogadni, vagy el lehet fogadni. S hogy én mit tettem? Természetesen belenyugodtam.
Belenyugodtam? Rajongtam a célszemélyért, a napjaim csak arról szóltak, hogy valamilyen módon találkozzunk, s mivel volt némi esély rá, hogy a bálon esetleg ő is tiszteletét teheti, hát felöltöttem a legszebb koktélruhámat és hanyatt-homlok szaladtam a rendezvényre.
Itt a nagy lehetőség s csak úgy veszni hagyjam? Na nem, most nem egy telefonfülkében vagyunk, ez nem az a nap - ilyen gondolatok társaságában sétálgattam egy irdatlan nagy magassarkúban, ami rendkívül molesztálta a lábamat, de ha szépen akarunk kinézni, akkor talán megengedünk magunknak ilyen fájdalmakat is, és ez még a bevállalható kategóriát képezte, ami azt illeti. Igaz, nem volt túl őszinte  a mosolyom, de annál szebben festettem azokon a képeken, amik ezen az estén készültek. Szemeim Dimitrit kutatták a nagy tömegben, de előbb fedeztek fel egy ismerős lányt, akit megpillantva, felsikoltottam az örömtől:
Hála Merlinnek, nem leszek egyedül, köszönöm, köszönöm, köszönöm - a ruhám furcsa szabásával küszködve próbáltam megközelíteni, majd miután ez sikerült, köszörültem egyet a torkomon és üdvözöltem:
- Szia, hát te? Micsoda meglepetés, gyönyörű vagy - hát igen, ezt kár lett volna tagadni, Ainsley és én csodálatosan néztünk ki, szóval, ha nem környékez meg bennünket senki, akkor hagyjuk is inkább a férfinépséget, mert valami elromlott a készülékükben.
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2017. július 15. 14:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert

Oldalak: « 1 2 ... 15 ... 23 24 [25] 26 27 28 29 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa