28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 9 ... 17 18 [19] Le | Téma száljai | Témaleírás
Csepreghy Péter
Prefektus Eridon, Színjátszós, Másodikos diák


a Pösze Petya
offline
RPG hsz: 103
Összes hsz: 287
Írta: 2019. november 26. 11:49 | Link

Benzsay Geri
én pulóver

„Mondjuk, azt már legalább tudják, hogy itt vagyunk” erre a mondatra szinte nyelvemet nyújtom gyermeteg módon. Igen, tudom. De amúgy én is nagy agy vagyok, ha olyan helyre merészkedek, ahol por van; porallergiám is van – többek között. Szemeimet megforgatva nézek el egy sötét sarok irányába, ahol esküszöm, hogy mozdulni láttam valamit, de bizonyára csak a para kezd úrrá lenni rajtam. Pedig még alig vagyunk pár perce a házban. Ezt is tudom. Először szokni kell ezt az egész helyzetet, és talán még izgalmasabb is lenne, hogyha történne valami.
- Örülök, hogy végre találkozunk – mondom, miközben rá sem nézek, hiszen kék szemeim össze-vissza járnak a helyiségben. Úgy érzem magam a pálcám fényével a magasban, mintha valamelyik szellemirtó lennék, és fontoskodóan osonva indulok meg a sarok felé, ahol az árnyat láttam, majd Gergő szavai ráznak fel. Megfordulok, felegyenesedek, és hevesen bólogatni kezdek. Félelmetes, ahogyan a sötét épületben megvilágítjuk saját arcunkat, mintha folyamatosan valami kísértet históriát szeretnénk elmesélni a tábortűz mellett, hogy a frászt hozhassuk a másikra.
- Dehogy – csóválom meg a fejem. Egyáltalán nem szégyen a futás, hanem valóban hasznos dolog. Sokkal többször kaptam volna már ki életemben, hogyha utolérnek. – Belejöttem az évek alatt – teszem még hozzá fogatlan vigyorogva. Ekkorra már teljesen elfelejtem, hogy valami történt a sarokban, és a konyha irányába tekintek. Legalábbis ebben a félhomályban olyan, mintha az étkezőben lennénk, és ha jól sejtem, egyenesen lenne a konyha is. – Gyere – suttogom még mindig, majd elindulok a sötétség felé. Természetesen bevárom Gerit, és amikor egymás mellett vagyunk felteszem a kérdést, ami percek óta mozgatja a fantáziámat.
- És… öö… miket szokott még Lili mondani rólam? – bámulom a padlót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

LegEridonosabb Eridonos 2019 - tavasz/nyár
Benzsay Gergely
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 153
Írta: 2019. november 28. 07:37 | Link

Petya

- Én is. Szerintem stílusosan indítunk.
Mert valljuk be, már mind a kettőnknek meséltek a másikról, valahogy mégis elkerültük egymást. Nyilván könnyebben ment volna, ha még mindig Bagolyköves diák vagyok, de valahogy az egyetemen sokkal jobban érzem magam, és én nem az a fajta fiú vagyok, aki féltékenyen lesi a barátnőjét minden sarkon, hogy viselkedik-e. Mei és én nagy terveket szövögetünk, már ami a jövőnket illeti, és ezeknek a nagy terveknek az alapja a bizalom. Mi ketten pedig tényleg a zsák és a foltja vagyunk, szóval, a bizalom is azonnal megvolt. Szeretem őt, az életemnél is jobban, és ez nagy szó, mert nincs ember fia, aki hagynék győzni, de neki még a Falloutos kis titkaimat is kiadtam, tudva, hogy ezeket akaratlanul is ellenem fordítja, és nem bántam meg egy pillanatig sem.
- Eleven gyerek vagy?
Nem rossz, eleven. Pedagógiát tanulok, szóval már a húgaimra se tudom azt mondani egy-egy hisztiroham alatt, hogy ők rosszak lennének. Csak elevenek. Apám persze nyilván Merlin két csapásaként azonosítja az ikreket, de engem is hasonló jókkal szokott megkínálni, szóval már fel sem veszem. Nyilván most éppen a mocsok kölyke vagyok, mert ahelyett, hogy átvettem volna a boltot, egyetemre mentem, sőt, Mei valóban a társammá vált, és hát olyan könnyed rasszizmussal fogadta ezt is, mint sok mindent. De őt csak simán el kell engedni, nem kell vele foglalkozni, sem a megjegyzéseivel. A mai világban csak ostoba ember csinál olyan dolgokat, mint amilyeneket ő szokott. Közben persze haladok előre, és hátra-hátrapillantva nézem, hogy Petya is megvan-e. Nagyon remélem, hogy mikor kimegyünk, a biciklik is meglesznek, mert különben jaj nekünk. Az egyik legnagyobb értékünk, ahogy a társam biciklijét is elnéztem, a sajátomat meg pontosan tudom, hogy mennyibe került.
- Hogy jófej vagy, és szeret veled lógni, ezért biztos én is nagyon szeretnék, meg, hogy egy csomó mindent tanult tőled. Ricsi is azt mondta, hogy normális vagy, és kedvel, csak ő ezt a maga módján teszi, gondolom te is kaptál tőle egy tisztes adag fenyegetést, hogy ha csak egy pillanattal is tovább időzik a tekinteted Lilin, akkor neked véged.
Mert én bizony megkaptam, azt mondta, arról meg szó se essen, hogy hozzáérek, de hát láss csodát, csak elviseli a fejemet. Komolyan mondom, nagyon büszke vagyok erre az eredményre.
- Olyan, mintha figyelne valaki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 612
Összes hsz: 1013
Írta: 2019. november 29. 08:14 | Link

Petya és Gergő

Mintha lenne valaki a sarokban drága Péter? Igen. Figyelnek kedves Gergely? Igen. Van itt még rajtatok kívül legalább egy lélek, és az elárulhatom, hogy nem kevésbé izgatott, mint ti vagytok. Egyelőre azonban még nem bízik annyira bennetek, hogy felfedje magát, és nem örül annak, hogy mászkáltok az ő otthonában. Még csak nem is kopogtatok! És halálra rémisztettétek azzal, hogy tüsszögtök itt, mintha muszáj volna! Hallatlan!
Dobbant is, de a hang talán fel sem tűnik nektek, viszont az már igen, hogy helyet változtat, mert mintha valami megmozdulna Péter a szemed sarkában, és egyik árnyékos pontról a másikra futna. Ezzel egy időben több dolog is történik. A konyhában hatalmas szélvihar keletkezik, ami összeborzolja a hajatokat, és talán a kedélyeteket is, míg az emeleten, mintha ősi dobok zúgása zendülne, törzsi dallamokat kezd játszani valaki. De vajon ki? Csak egyedül van, vagy éppen nagyon rossz társaságba keveredtetek?
Ja igen, már majdnem el is felejtettem. Az ajtót bezárták. Hoppá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Csepreghy Péter
Prefektus Eridon, Színjátszós, Másodikos diák


a Pösze Petya
offline
RPG hsz: 103
Összes hsz: 287
Írta: 2019. december 3. 12:10 | Link

Benzsay Geri - és az Ismeretlen.
én pulóver

A sötétségbe meredve elfog valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzés. Féltem már. Sőt már rettegtem is eleget tizenöt évem alatt, de ez most valami más. Erősödik a háttérzene életem tracklistjén, majd erős zúgássá változik. Leginkább monoszkópszerűn csilingel a fülemben. Ám ekkor egy hirtelen mozdulattal megpördülök tengelyem körül, és Gergő felé fordulok. A kérdésre értetlenül repül szemöldököm a homlokom közepére.
- Eleven? – mintha nem érteném a szót. – Nem hiszem – éppen csak annyira, mint bármelyik tinédzser. Egy vállvonással le is zárom magamban a sztorit, mert nem nagyon értettem, hogyan jön ide. Azonban nem is ez a fő indok, hiszen Liliről beszélni mindig érdekesebb, mint bárki vagy bármi másról. Szemeimbe visszatér a fény, és szemérmesen mosolyogva hallgatom, ahogyan Geri azt taglalja, mennyire bír engem Lili. Milyen csodás! Friendzone ide vagy oda, én nagyon örülök, hogy ilyen szerepet töltök be a színésznő életében. Tavaly még azt sem gondoltam, hogy valaha akár csak egy szót is váltok vele, aztán már a lakásán is jártam, hogy egy forrócsokit elfogyaszthassunk együtt. A szerelmes ábrándból gyorsan a szívemhez kell kapjak, hiszen Kisvajda nevére automatikusan kizár a hideg. Bír? Mi van? Majd legyintek egyet Gergő azon mondatára, miszerint megkaptam én is a nekem járó fenyegetést.
- Á – vágok fancsali képet. – Megérdemeltem. Baromi ciki volt az egész – vakarom meg szabad kezemmel a tarkómat. Akármennyire is szeretném tagadni; Vajda Ricsi példakép számba megy nálam. Ekkor ismét összerezzenek. Noha nem Richárd szelleme jelent meg körülöttünk – remélem –, de valami nagyon nincsen rendben. Újra visszatér belém a furcsa, megmagyarázhatatlan rettegés. Kék szemeim kitágulnak, s közelebb kezdek sétálni társamhoz.
- Valaki van itt – erősítem meg Gergő érzését, miközben magasba emelem varázspálcámat, hogy jobban belássam a terepet. A konyhában szélvihar kezd tombolni, amire én lányosan felsikítok, és ugrok hátra egy lépésnyit, még a Benzsay fiú pulóverébe is belemarkolok. Az emelet irányába kapom a fejemet, majd robotszerűn vissza Gerire.
- Te is hallod? – hangom nyávogó a félelemtől, de kezdetben lassan, majd egyre gyorsabb léptekkel közeledek a bejárati ajtó irányába. Eszeveszettmód kezdem rázni a kilincset, majd a hangzavart túlharsogva kiáltok vissza egyetemista pajtásomnak.
- Nem nyílik az ajtó! – rángatom folyamatosan, mintha nem akarnám elhinni.
Utoljára módosította:Csepreghy Péter, 2019. december 3. 12:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

LegEridonosabb Eridonos 2019 - tavasz/nyár
Benzsay Gergely
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Boltosfiú | Watts Védelem <3
offline
RPG hsz: 70
Összes hsz: 153
Írta: 2019. december 3. 17:43 | Link

Petya és a plusz egy főnk

- Ne aggódj ezen, én is ciki voltam. Én annyira megijedtem a tekintetétől, hogy hősiesen beálltam a barátnőm háta mögé. Mei japán, szóval nem igazán magas.
Ellenben velem, és ő a lány, mégis én álltam be mögé. Ha valaki látná őt, mennyire elszántan képes harcolni, akkor nem lenne kedve nagyon kötözködni vele. Ricsi persze kiröhögött, szóval kábé sejtheti, hogy én minden vagyok, csak veszélyes nem. Amúgy se jutna eszembe soha, hogy ne Mei legyen a társam, így hát még csak elméleti síkon se teszek semmi olyat amivel megbánthatnám. És igen, ezt azért mondom, mert már bántottam meg, köszi Edictum.
- Valaki vagy valakik?
Én nem vagyok benne biztos, hogy csak egyetlen emberről van szó, hiszen egyszerre többfelé kaptuk a fejünket, és ez arra utal, hogy többen vannak, és ez nem jó, mert míg ők látják, hogy mi csak ketten vagyunk, addig mi nem tudjuk, hogy ők pontosan hányan, ami azt szüli eredménynek, hogy a megfélemlített fél szerepe a miénk lesz. De csodálatos is az emberi lét, nem igaz? Remek ötlet volt Gergő ma ide bejönni, ha holnap hullán ébredsz, azt hogyan magyarázod meg az asszonynak? Nehezen, szerintem is. Szóval amennyire lehetséges, inkább igyekszem életben maradni, de ezen nem segít, hogy a konyhába érve szabályos szélviharba érkezünk. A lábaimat megvetem, és próbálom a bal kezemmel a szemem takarni, hogy lássak is valamit, míg a balban lévő pálcámra rászorítok. Ciki lenne, ha az egyetlen fegyveremet is elveszíteném és védtelenné válnék.
- Ezek dobok.
Az egyik egyetemi kurzuson hallottam ezt, és nem nagyon tetszik, mert amit játszanak komoly aggodalomra ad okot. Vagyis, azt hiszem. Van esküvői zenét játszanak, vagy vadászatra sarkallót. Most így hirtelen nem emlékszem, hogy melyiket, de van egy olyan érzésem, hogy egy elhagyatott házban nem a násznép fogja erre ropni.
- Mi?
Felfogtam agyilag, csak nem nagyon örülök neki, és odaugorva Petya mellé, vele együtt rángatom az ajtót, hátha kinyílik, de semmi. Annyira tipikusan összejött minden.
- De hol van a szexi lány, akinek kötelező meghalnia?
Mugli filmek, igen kérem, erre alapozok Sherlock Holmes-t játszva. Mindig van egy szexi lány, akinek a személyiségét vagy nem kedveljük vagy nincs, de meglátjuk, és tudjuk, hogy ő fog meghalni. Na de ha ő nincs, akkor ki lesz az áldozat? Nyilván mi. Vagy a lány már az emeleten van.
- Felmenjünk?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 612
Összes hsz: 1013
Írta: 2019. december 4. 13:51 | Link

Petya és Gergő

Egy valamiben egészen biztosak lehettek: A rejtélyes lenti harmadik még nem bízik bennetek. Egyáltalán. Viszont nem akar ellenkezni sem, hiszen egyelőre nem tudja, hogy mégis mifélék vagytok, így csaj az árnyékban lapul, sötét szemeit rajtatok tartva, és egészen addig nincs baj, amíg futni nem kezdtek az ajtó felé, ami miatt nyugtalanná válik, nyüszíteni kezd, mint egy vergődő állat.
Erre persze még jobban rákezdenek a dobok, és mintha nem csak hangosodnának, de közelednének is, azonban lépéseknek semmi nyoma. Vajon miért nincsenek? Ki figyel titeket? Bölcs dolog csak lent lenni, mi van fent? Talán amiatt, ami fent van, nem tudtok kimenni?
A nyüszítés elhalkul, majd elcsendesedik teljesen, ám ekkor fent kezdenek el ideges lábak dobogni, fel s alá járnak, de vajon hányan? Mintha tíz-tizennégy lábpár is lenne. Van, amelyik puhább és van amelyik erősebb. Felbosszantottatok valakit, aki itt élne? Lakik itt valaki vagy csak az elmétek játszik?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"

Oldalak: « 1 2 ... 9 ... 17 18 [19] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa