36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Valami más rajtad????
Írta: 2015. december 12. 21:10
| Link

Asszony Love

Hirtelen szülte a péntek délutánom azt a helyzetet, hogy pár órával Helena távozása után felültem egy vonatra és elmentem Pestre. Egyrészt azért, mert nem akartam egész hétvégén itthon ülni, mint kutya az ajtó előtt, másrészt mert a csávótól beszedtem az albérletpénzt. Elmentem, vettem pár ruhát magamnak, ami kivételesen nem fekete volt, ez pedig tőlem elég szokatlan volt. Aztán kóricáltam a városban és majdnem lekéstem a vonatot, ami hazaért még Hellé előtt, de csak sikerült elkapnom.
Aztán a kis hátizsákomat az egyik padra letéve lecsücsültem és bámultam a síneket, számolva vissza míg megjön. Lehet, hogy úgy tűnt, hogy nekem ez az egész csak egy nyűg, de leginkább azért szoktam nyűgös lenni, mert hétvégente nem tudtam vele találkozni és nem tudtam, mi volt vele és aggódtam... azt hiszem legalábbis, valami ilyesmi érzés nyomasztott.
Egyre csak számoltam, aztán elértem a nulláig, aztán számoltam is tovább... és végre meghallottam a nyomorult vonatot és öntudatlanul is felálltam, pár lépést téve a peron felé. Tényleg kezdtem átmenni kutyába...
Kerestem a pillantásommal a csajszit, aztán végül megláttam, amint felém jött, a kapucnijával a fején. Már tártam is szét a karom, hogy aztán a nyakamba ugorhasson és megpördültem vele.
- Szép napot, asszony! - nevettem halkan, majd puszit nyomtam az arcára és megcirógattam a derekát. A kérdésére a szememet forgattam, mert abszolút nonszensz volt az egész feltevés, hogy esetleg nem.
- Mindig hiányzol, te is tudod... Hogy vagy? - kérdeztem átvéve a táskáját, már ha volt neki, mert ugyebár mégsem hagyhatom, hogy ő cipekedjen. Az eléggé nem lenne fair.
- Mi ez az Assassins Creed stílus? - böktem a fejemmel a kapucnija felé.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Hát nem is tudom... új a cipőd? ._.
Írta: 2015. december 12. 21:57
| Link

Asszony  Love

Szóval mintha körülbelül vallásos néni lennék, aki a prófétát várja a hathuszas busszal, csak ültem a padon és vártam, aztán a kisasszony lelibbent a kocsiból, maga után vonszolva a nála súlyra háromszor nagyobb bőröndöt. Valami nem volt okés a csajjal, mármint attól eltekintve, hogy szokás szerint a nyakamba ugrott, amit már hiányolnék, ha leszokna róla. Kifejezetten hiányolnám.
- Pf, de sietős valakinek! Maradsz Asszony! Csak nem hívhatlak Mrs Weavernek, az annyira formális lenne - grimaszoltam kicsit, miután belegondoltam. Igen, el tudtam képzelni, hogy esetleg majd egyszer elveszem, de nem a közeljövőben, nem ebben az évben, meg nem is a következőben. Majd még eldől, ha el is venném, tényleg belé sulykolnám, hogy gondolja át jó alaposan, mielőtt válaszol. Persze a buta félreértette, hogy miért mondom, hogy hiányolom, mert elkomolyodva pillantott rám, én meg a kezét elkapva szorítottam a tenyerének az arcomat és halványan elmosolyodtam.
- Ugyan már. Kibírom, elvégre csak kb két és fél nap. Ennyire azért még ne nézz önállótlannak, kedvesem, jó? - nem vártam rá tényleges választ, csak érzékeltetni akartam, hogy nem kell ilyeneken gondolkoznia, mert ha tényleg táncolni akar, hát nem én leszek az, aki az útjába áll, sőt, maximálisan támogatom is benne, egészen addig, míg ettől boldog. Aztán utána megyek és felgyújtom az iskolát.
- Ezz nem hangzik túl biztatóan. Szerintem vegyél egy nagy fürdőt habbal meg mindennel, aztán feküdj le és aludd ki magadat. Jót tenne, eléggé fáradtnak tűnsz. - állapítottam meg, immár magam után vontatva a tizenévesek tankját. Vajon mit cipel ebben, aranyrudakat? A kérdést csak poénnak szántam, de a kérésére azonnal megtorpantam és a karjaimat a mellkasomon összefonva vártam. Na mi van, kavart valakivel és azt próbálja takargatni? Nagyon ajánlom, hogy ne így legyen... A beszámolója kezdetén már tényleg befeszültem, úgy voltam, hogy oké, rendben, én most léptem le... aztán megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt a hajára pillantva. Lehet, hogy ha nem így adja elő, tényleg kicsit kiakadtam volna, hogy mi ez a hirtelen változás, deeee így inkább örültem neki. Nem is akárhogy. A hátizsákomat a bőröndjére téve közelebb léptem hozzá és az ujjam köré csavartam egy hajtincsét és szórakozottan elmosolyodtam, majd az álla alá nyúltam és kicsit megemeltem az állát.
A szemébe nézve elvigyorodtam, farkasmosollyal, majd közelebb hajoltam hozzá.
- Rohadtul dögös vagy, nem értem mit ijedezel. Nem foglak felfalni... talán. - súgtam a fülébe, majd halkan felnevetve elléptem tőle és a táskám felkapva húztam magam után a bőröndjét. Majd utolér, ha akar.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Tudtam én *-*
Írta: 2015. december 14. 14:53
| Link

Asszony  Love

Persze a kijelentésemre egyből felragyogott a pillantása, mint a csillagszóró,  de hogy a viharba ne tette volna? Elvégre most jelentettem ki, hogy egyszer el akarom venni, ez pedig így utólag még nekem is kicsit furán hangzik... mármint... fhu. Ilyesmin még egyszer sem gondolkoztam el komolyabban, legalábbis egész eddig nem. Az ajkamba harapva elmerengtem pár pillanatra, majd rápillantottam halványan elmosolyodva és vállat vontam.
- Végül is miért ne? Elvégre szeretlek, vagy mi a szösz... Ilyesmi pedig 23 év alatt még egyszer sem fordult elő velem, szóval... Akár. - mosolyodtam el a végére már én is... Igen, igazából elvetem volna, de az még bizony várat magára, elvégre... még csak most kezdte a sulit, meg a szülei úgyis le fogják tépni a fejemet, ha beállítok a barna hajú lányukkal, én, a 23 éves pasija... Ez a helyzet egyre kétségbeejtőbb.
- A szüleid meg fognak ölni. - sóhajtottam, aztán inkább őt figyeltem, meg azon filóztam, hogy vajon beszélt-e rólam az ottaniaknak. Nem is értem, hogy ez engem miért foglalkoztatott, de valamiért mégis...
- Hé! Nem az volt a kérdés, hogy hogyan bírom ki, csak az, hogy kibírom-e. Most sem maradtam a suliban, egyszerűen megkattannék itt, inkább leléptem haza - legyintettem lazán. Néha elég nagy volt a kísértés, hogy vasárnap reggel már a Grosserlieb kapujában strázsáljak, mint valami kutya, aki várja vissza a gazdit, de ez eddig nem történt meg. Eddig.
Közölte, hogy mielőtt idekerült volna, mindig így nézett ki, én meg szórakozottan felvontam a szemöldökömet, mert a gondolataim éppen más vizeken evickéltek.
- Mármint hogyan? Bocs, néha nem teljesen vagyok itt fejben.
Lehet, hogy kicsit túlságosan is elborult a tekintetem, mert mintha egy pillanatra még meg is ijedt volna a drágám. Pf. Mintha neki tartani kéne tőlem... az életben nem bántanám.
Túlestünk a nagy és iszonyú titkán, ami nekem amúgy baromira bejött, szóval nem is értem mit majrézott, már éppen indultam volna el, de erre elkapta a kezemet és valami visszahúzás félét próbált megcselekedni, amit persze ha nem akarom, úgysem tudott volna kivitelezni. De én jófiú voltam és maradtam, mert hát na... Újabb sóhaj, mert nem értettem, mi ennyire fontos, hogy neki most itt játszania kell a királydrámát. Aztán előhalászta az exétől kapott nyakláncot, mire nekem olyan fintorba rándult az arcom, mintha legalábbis citromba haraptam volna és intettem, hogy rakja csak vissza.
- Ameddig nem lengeted az orrom előtt azt a sz*rt, nekem nem gond, csak ne reklámozd, mert meg találom reptetni a cikeszt. Eh... - túrtam a hajamba kicsit megremegve, majd kifújtam a levegőt és elmosolyodtam. - Higgadt vagyok. Most akkor megyünk, vagy sem?
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. december 14. 19:46 | Link


Asszony  Love

Azt hiszem, nem számított rá, hogy komolyabban el fogok gondolkozni ezen az eshetőségen, pedig ismerhetne már annyira, hogy tuja, hogy legtöbbször azokat a dolgokat tartom szem előtt, amiket nem is kéne annyira komolyan venni. Nem tudom, személy szerint az a tapasztalatom magammal szemben, hogy én egy nagyon hullámzó jellem vagyok... Aztán lehet, hogy nem.
- Nem szabadulsz meg tőlem annyira könnyen. - közöltem szórakozottan, miközben az álla alá nyúltam, hogy felnézzen rám, majd egy puszit nyomtam az alsó ajkára és elvettem a kezemet.  
Enyhén lefagytam, mikor közölte, hogy beszélt a szüleivel telefonon, ami ugyebár velem nem igen fordult elő, vagyis csak nagyon ritka alkalmakkor. Oh, te szent ég, most aztán nyakig vagyok a cuccban... szép. Egy pillanatra elsötétült a pillantásom, összepréseltem az ajkaim, majd kicsit másfelé néztem.
- A helyedben nem lennék annyira biztos benne, hogy te épp azt akarod, ami a legjobb a számodra. - közöltem halkan, majd sétáltam pár lépést fel-alá, mert olyan dolgok jutottak eszembe... amik nem túl szerencsések az én esetemben. Nyugi Grant, nyugi, nyugi, nyugi.
- Meglátjuk. - néztem hátra rá a vállam felett, majd bámultam magam elé pár pillanatig. Nyugalom. A kezem zsebre vágva kezdtem piszkálgatni az ott lapuló öngyújtót. Pár pillanatnyi vízió után halvány mosollyal visszafordultam hozzá.
- Nem lóghatok folyton a nyakadon. Talán majd legközelebb. - közöltem viszonylag könnyed hangnemben. Mármint ahhoz képest, hogy pár pillanattal ezelőtt még fontolgattam, hogy felgyújtsak valamit.
- Lenne rá bármi okom, hogy ne legyek rendben? - kérdeztem, de csak költői kérdés volt. Ha tudott volna rá választ adni, na akkor kezdtem volna csak el aggódni.
Rövid eszmecsere során megtudtam, hogy a nyakában hordja az exétől nemrég kapott nyakláncot. Háááát ezzzz tényleg pompás. Nagyjából sikerült lehiggadnom és nem kiakadni komolyan, de azért neki is feltűnt, hogy sok minden vagyok, de nyugodt az nem, mert a kezemet lassan az oldalam mellé húzta, aztán megcsókolt, amit persze viszonoztam, kicsit lecsillapodva most már.
- Ha szeretnél, elmehetünk - vontam vállat halvány mosollyal, majd a bőröndjét magam után húzva indulás a cukrászda felé. Egy nagy adag cukor meg szénhidrát nem fog ártani.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2015. december 14. 22:06 | Link

Helena

Azt mondta, ha szabadulni akart volna, akkor már rég nem lenne itt, mire halványan elmosolyodtam és nem mondhatnám, hogy ez volt a legmegnyugtatóbb vigyorom.
- Már ha hagytam volna. - nézelődtem körbe szórakozottan, mintha csak az időben gyönyörködnék. Valójában lehet, hogy így is volt, nem tudom, nem akartam Helenára nézni, hogy őszinte legyek. Legalábbis abban a pillanatban nem volt hozzá sok kedvem.
Annyira idegesítően magabiztos tudott lenni néha, pedig szinte semmit nem tudott rólam, mégis olyan nyomorultul biztos volt abban, hogy mit akar... Annyira értetlen, te jó ég! Lassan kifújva a levegőt pillantottam a kezére, majd az arcára, nagyjából felöltve egy pókerarcot.
- Igen, emlékszem, hogy mit mondtál, egyszerűen azt nem tudom megérteni, hogyan... mondhatsz ilyen elhamarkodott dolgokat, Hell... Én nem vagyok jó ember - közöltem enyhén szomorkás mosollyal, de aztán ismét egy maszkba rendeztem a vonásaimat, nem akartam, hogy faggatni kezdjen. Nem tudtam volna neki elmondani. Még nem. Enyhén hisztérikus volt a hangja, mint annak, aki pánikol, de nem nagyon tudtam eldönteni, hogy most éppen miért is.
- Vagy elmész nélkülem. Még megbeszéljük. Nem ma - közöltem olyan hangnemben, hogy ne hasson durvának, de azért érezze, hogy ez most itt éppen nem alku tárgya. Nem volt kedvem ilyenekről beszélgetni vele, ma valahogy nem volt hozzá idegrendszerem és ez még nekem is feltűnt.
Aztán egyszer csak az arcomba vágta, hogy ijesztő vagyok. Na bumm, szépek vagyunk, Ward, tényleg, csak gratulálni tudok neked ehhez az egészhez. Taps taps. Tett pár lépést hátra, mire én elnéztem róla másfelé és bólintottam. Ha kell neki a távolság, maradjon távol, az ő dolga.
- A táskád a szobádban lesz. További kellemes estét, Helena. - mondtam a nevét igencsak jelentőségteljesen, hogy érezze, ez nem az az alkalom, mikor érdemes utánam jönnie. Még egy kicsit sem. Azzal elindultam fel a kastélyhoz a saját tempómban, a táskáját leraktam az ajtaja mellé, majd bevágtam a sajátomét magam mögött. Le kellett higgadnom egy kicsit.

// Köszöntem a játékot //
Utoljára módosította:Ward Weaver, 2015. december 14. 22:13 Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. január 8. 01:46 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.

Még mindig hihetetlen, olyan,  mintha a fehér folyosókat nem is jártam volna tényleg végig, csak megint álmodtam volna. Közben pedig megkaptam a ruháim, amiben az első nap bevittek. Csak álltam ott és bámultam ki a fejemből pár percig, mielőtt ténylegesen vettem volna a fáradtságot rá, hogy a fekete pólóba és farmerba nyűjjem magam.
Nem sokáig maradtak rajtam. A teljesen elhagyatott lakásnak, amin az állott szagán is érződött, hogy több, mint egy éve nem tette be ide a lábát senki, legalább annyi előnye volt, hogy még mindig benne tárolódtak a cuccaim. Szinte pánikszerűen rángattam le magamról a rossz érzést keltő darabokat, majd szórtam őket egy kukászsákba. Nem hiszem, hogy bárki arra számított, hogy ez a nap ilyen lesz. Beszórtam a ruhák  nagy részét egy sporttáskába, majd tettem egy rövid kitérőt a közeli benzinkúton, ahol két liter benzint vettem magamnak. A ház udvarán kirázva a fekete kupacba a cuccokat megloccsantottam a benzinnel, majd kicsit odébb sétálva gyújtottam rá, hogy a cigit három slukk után egy mozdulattal rápöccintsem. Tiszta lap.
Felkaptam a sporttáskám a küszöbről, majd mire felfoghattam volna, mit is csinálok pontosan, a vonaton ültem, ami az egyetlen hely felé tartott, ahová soha nem akartam visszatérni. Ironikus, nem?
Lassult a szerelvény, én pedig felsóhajtva rántottam egyet a kabátomon, majd utolsóként elhagytam a szerelvényt, kelletlenül dobva ki a táskám a peronra.
- Vissza a pokolba - pillantottam körbe, mielőtt kiszúrtam volna az emberem. Lassan kiült egy vérszegény mosoly az arcomra. - Hát te?
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. január 16. 19:39 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.

Olyan szürreális volt az egész ide út. Annyi mindent megtettem volna anno azért, hogy eltakarodhassak innen végre. Minden egyes aljamelót elvállaltam, csak hogy meglegyen a pénzem, majd visszacuccoltam Pestre, aztán az akadémiára jártam, ami tök jó volt. Könnyen ment, olyan ösztönösen, volt már előzetes tapasztalatom és tényleg jó voltam abban, amit csináltam. Erre. Most megint itt vagyok és a néni tök kiakadva bámult rám, ahogy a táskám nagy puffanással dobtam le a peronra. Vele ellentétben én nem őrizgettem benne nippeket, szóval nem is vigyáztam rá úgy, mintha hímes tojás lenne. Leginkább semmire nem vigyáztam úgy - kivéve ha szerződés kötött -, még akkor se, ha illett volna.
- Szerintem téged is épp elég volt kiperkálniuk - vigyorodtam el szélesen, mert ha valami lehet tudni Mitzingerről, az az, hogy nem igazán adja olcsón a bőrét. Hacsak nincs rá nagyon jó indoka. Kezet ráztam vele, inkább afféle szorítás volt, a szabad kezemmel megszorongatva finoman a vállát. Örültem neki, hogy itt volt, ha már egyszer szívok, akkor olyan emberekkel tegyem, akikért hajlandó is vagyok rá.
- Furcsa, leginkább. Még mindig kicsit nehezemre esik elhinni, hogy egy év telt el... repül az idő, hm? És veled mi van? Milyen ezen a szeméttelepen? - körbe is pillantottam sokatmondóan, mielőtt felkaptam volna a táskámat, hogy beljebb húzzam a vágányról. Még csak az kellett volna, hogy a vonat feltrancsírozza minden hozott ingóságom.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. január 21. 12:18 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.


Tudtam, hogy Bence nem egy könnyű eset, nem is olcsó, semmi ilyesmi, ami a legtöbb embernek gond lenne. Nekem nem az, az én ügyem anno pro bono vállalta el és ezért hálás is voltam. Ugyanakkor jött nekem ennyivel, ha egyszer vállaltam, hogy én ülök és nem neki kell. Mert ugye én ilyen rendes gyerek vagyok.
- Azt hittem a cigarettát elhagytad és itthon nem szívod - böktem az állammal a csikk felé a földön. Nem mintha rám tartozott volna, csak egy puszta megállapítás olt, hogy bizony kint mintha azt mondta volna, hogy otthon tisztes ember, aki nem gyújt rá. Na de Boss!
- Akkor legalább részben nem annyira szar, mint amennyire lehetne - vontam meg a vállamat, mert ha hagyják dolgozni, legalább közben nem zaklatják, vagy valami ilyesmi. Engem nem mindig hagytak és ez rendszerint fel is húzott elég alaposan.
Végül felém nyújtott egy borítékot, amit ugyan kétkedő arccal, de átvettem tőle és belepillantottam, hogy mégis mik lapulnak benne. Ilyen szép látvány sem tudom, mikor ért utoljára.
- "Szerezz nőt", ezt úgy mondod, mintha Bogolyfalva erre alkalmas hely lenne. Már van bordély is? - nevettem el magam kivételesen, holott azt hiszem, hogy tudtam erre a választ. - Ugye tudod, hogy nem vagyok fáradt? Volt egy évem pihenni.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. január 22. 22:21 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.


- Ha az életkörülményeidet akarom firtatni, elég, ha a hajadra nézek. Gyanítom, hogy nem a fényviszonyok vagy a divat teszi - jegyeztem meg kissé talán epésen, de ismert már, hogy én ezt csak puszta szeretetből teszem és semmi meglepő nincsen benne, sem hátsó szándék. Csak tény, hogy az élete stresszes volt, amire a szervezete így válaszolt. Nagy cucc.
- Ne? Olyan optimista vagy - jegyeztem meg szarkasztikusan, miközben a kabátom zsebébe csúsztattam a borítékot, mint ahogyan azt a legtöbb, valamire való ismerősöm is tette volna. Ha valamiben jó vagy, ne csináld ingyen. Én hallgatni is nagyon jól tudtam.
- Mert itt nincsen senki, aki jelenthetne, neked kell rájönnöd, mi is a helyzet. Gondolom - forgattam kicsit a szemeim, mielőtt még vontam volna egyet a vállamon, felvéve nem sokkal később a táskám pántját, mert így ismét mind a két kezem szabad volt.
A bordélyt illetően volt már tapasztalatom, ez az egész falu néha olyan tudott lenni, arról nem is beszélve, mik történtek az iskolában. Nem, semmi komoly, ha azt nem vesszük, hogy egy tisztességes lányt találni valódi kihívás.
- Azt hiszem, vannak sejtéseim - húztam el a számat, a tekintetem a kastély irányába szegezve, rendesen érezve is a felbuzgó ellenszenvet. Nem akartam én kiállhatatlan lenni, de ez a hely... hát. - Van itt más is, akit ismerhetek, vagy most csak seggarcok vannak a hivatalban? Megint?
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. január 31. 23:21 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.


Nem, én Bencével ellentétben még nem őszültem. Legalábbis, annyira nem, hogy szembetűnő legyen, az egyetlen, amit tényleg aláírok, hogy az éles fényben a borostámba látható volt pár belevegyült szál. De ennél többet nem vagyok hajlandó elismerni, mert aljas rágalom, a hajam teljes mértékben flawless. Makulátlan.
- Igaza van - nevettem el magam, de aztán csak visszafojtottam a vigyorgást. Mitzinger nem volt rossz gyerek, bármennyire is próbálta meg eladni magát annak. Szíve is volt, meg minden, csak legtöbbször szar emberek tették rá a kezük, így inkább nem dicsekedett vele.
- Majd belehalsz - kontrázta rá. Soha nem kerülte a munkát, ha bármit is próbálnak rábizonyítani, ezt akkor sem sikerült, mert kint a szarhalomban is mindig csinálta, amit kellett. Akkor is, ha senki nem kérte tőle. ű
- Kösz, főnök, rendes tőled - bólintottam párat, az útlevélre pillantva. Kicsit jót tett volna már a levegőváltozás, túl sokáig ültem a seggemen, asszem. Az sem segített sokat, hogy ebbe a szarhalomba tessékeltek vissza.
- Oh, KGB. Igen, őt ismerem. Szép. És halad valamerre, vagy csak lamentál? - kérdeztem vissza, felvonva a szemöldökömet.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. február 6. 20:59 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.


- Honvágy, eh? - kérdeztem vissza kis vigyorral. Azért mikor kint voltunk is néha feljött, hogy mennyire jó lenne egy zuhany, vagy egy bögre kávé, de aztán elég hamar el is engedtük a dolgot, mert attól, hogy ilyeneken gondolkozol, semmi nem lesz jobb és nem is csöppensz haza hirtelen. A másik legrosszabb ebben, mikor tényleg haza kerülsz és már hirtelen nem is érted, miért akartál ott lenni.
- Nem akarom tudni, akkor nálad a több micsoda - vetettem egy kétkedő pillantást a boríték tartalmára, de aztán csak a zsebembe csúsztattam, mielőtt jön valami véragresszív kisnyugdíjas és megfújja, hogy márpedig az az ő juttatása, mert nem jött az Erzsébet-utalvány és tuti én loptam el. Not today, nénik.
- Jaj de jó... nő-ügy? - érdeklődtem, mert nem nagyon tudom elképzelni, hogy mi másért akarna valaki ezen a szartelepen üdülni. Mert ha lehetne választani, hogy itt akarok, vagy visszamegyek fél évre a sittre, nagyon erősen megfontolnám, hogy melyikkel is járok jobban. Ott legalább jó a kaja. Én a táskám cipelve követtem őt, a másik kezem lazán zsebre is vágva, majd kicsit felszusszantam. - És amúgy merre laksz most?
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. március 20. 04:34 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.


- Mert ez a legaljább mind közül, azt hittem, ez már leesett - forgattam meg a szemeimet. Ha kicsit is üldözési-mániám lenne, biztosan azt állítanám, hogy direkt választották ezt a helyet. Pedig van az ország átellenes felében is elég iroda, hivatal, kirendeltség, ahová letehettek volna minket és mégis itt voltunk.
- Mennyire jövedelmező egy Margit nénitől Gabe-exnejig skálán? - kérdeztem, széles vigyorral a pofámon, mert  bármennyire is szerettem volna együttérezni a munkatársammal, most valahogy nem sikerült. Máskor sem, ha őszinték akarunk lenni, de legalább megpróbáltam. Ez is nagy haladás másokhoz képest.
Közben lassan távolodtunk az állomástól és ha nem vett volna körbe ennyi ház, kicsit melegebb van és tűz a nap, egészen ismerős a helyzet. Néha még bevillant, legtöbbször olyan esetekben, mikor ténylegesen nem vágytam, vagy számítottam rá.
- Jaj, mondd hogy nem egy újabb hülye p.csa... - fakadtam ki kissé hangosabban a kelleténél. Az az előző nő egy pszichopata volt, nem is értem, Kreßler hogy hihetett el neki bármit. Bencével mi azt sem tettük, amit kérdez. Ez asszem afféle közös vonás volt, sok más egyébbel együtt.
- Örülj, hogy Totó nem lakik az ágyad alatt. Kész luxus - pillantottam körbe, de a hely nem lett szebb, csak zsúfoltabb. Jelen helyzetben mondjuk éppen épületekkel, emberből már kevesebbet láttam. - Szentimentális lettél, Dorothy? Ki gondolta volna. Nekem is hiányoztál. Majd csak kibírjuk... valahogy. Nem lehetne elcserélni egy hónap Afganisztánra?
Ez afféle utolsó, kissé kétségbeesett üzleti ajánlat volt, ahogy a falura meredtem, látványos ellenérzésekkel az arcomon. Ez a pokol.
Szál megtekintése

Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2019. november 27. 03:44 | Link

Boss.
Fresh outta jail | január 8.


- Ew, azokat nem szeretem! - húztam el a szám azonnal, mert a politikus olyan állatfaj, amit nem jól kezelek. A bátyámmal sem véletlenül nem estem túlzásokba kommunikáció terén, mióta hasonló pályába kezdett, szerintem most le is tagadna. Hát micsoda gáz, ha az egyik öcséd kvibli, a másik meg... én.
Gabe meg külön állatfaj rendesen, ha nem likvidálja magát az életből, talán még viheti is valamire, de erre az évek során egyre kevesebb esélyt látok.
- Nem akarom tudni.
Rövidre zártam, akkor még arról nem is kérdeztem, hogy mi van Grünwalddal. Mert ugye neki meg az a kis speckó skillje volt egy időben, hogy gecire elfelejtett minket és még csak meg sem próbált úgy tenni, mint aki ismer, helyette inkább... dekkolt az utcán?
- Azt hittem már sosem kérdezed meg - kaptam a szívemhez érzelmesen, mert hát, mi másra vágyhat az ember így túl a harmincon? Nincs is jobb, mint összeköltözni a legjobb barijával. Még bólogattam is, a krokodil könnyek viszont nem akartak jönni. Shit.
Azt hiszem, mind a ketten kicsit drámaiak tudtunk lenni, de ha nem most, akkor mikor volt itt az ideje? Ugyan már. Szinte láttam magam előtt a teátrális napnyugtát, amibe belesétáltunk.
- Nincs mit tenni, Bence. Innentől megint csak mi vagyunk, a világ ellen. - Ezzel a végszóval és egy csomó kérdéssel hagytam, hogy hazakísérjen és nekiálljak az itteni életem kezdetének. Épp ideje volt már.

//  Kiss //
Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér