28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Theory Delacroix
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 13. 18:59 | Link

„Drága” bátyám
~ aki csak két teljes perccel idősebb nálam ~

Száz ágra sütött a Nap, de messze nem ez volt a legfényesebb, legvakítóbb jelenség a környezetemben, hanem a „drága” bátyám önelégült mosolya. Az ablakra tapadt, mint egy pióca, és bámulta a rohanó tájat a túloldalán. Ha tippelnem kellett volna, most a világ legboldogabb emberének érezte magát, hiszen kiszabadult otthonról. Már nem fogja vigyázni minden egyes lépését anya és apa. Csak én fogom. Bár lehet, hogy jobban teszem, ha a jövőben letagadom Őt mások előtt. Tudni illik egy icurka-picurkát nehéz a természete. Helyesbítek, nála elviselhetetlenebb emberrel még életemben nem találkoztam.
A vonat egy kissé hangosan zakatolt alattunk, de nem eléggé ahhoz, hogy ne halljam Őt, miközben nagyban jártatta a száját. Nem értettem, mit mondott, de nem is érdekelt. Ránéztem, majd le magam mellé, az ülésre. Sóhajtottam egyet, majd újra ölembe vettem a könyvem, és olvasni kezdtem. Azonban nem tudtam huzamosabb ideig koncentrálni a szövegre, mert Theon irritáló hangja zavart fel.
─ Mi van már?! ─ nem volt szükséges válaszolnia, a pakolászásából rögtön koppant, hogy itt fogunk leszállni. Szépen belecsúsztattam a hátizsákomba a könyvem, majd felszedtem a kisállathordóm és a bőröndöm. Ezután ügyesen nekidőltem a falnak, megkapaszkodva az ülésben, véletlenül se ingjak meg, vagy netán dőljek is el Hófehérke társaságában, mert egy remek tulajdonsága ilyenkor kiröhögni engem. Azonban most Ő követett el hibát, és megbotlott, amikor fékezett a vonat, én pedig egy jólesőt kacarásztam a nyomorán, majd előre mentem. Ilyen ez a testvéri szeretet…
Egy padnál vártam meg Theont, és az ő csomaghadát, amelyekkel bajlódott séta közben.
─ Mi van, Theonka?! Sikerült leszállni, ahogyan látom. Nem nehezek a csomagok? Kellett neked egy egész fodrászkellékest elcsomagolnod. ─ nevettem még egy keveset, igazán jóízűen, majd felnyaláboltam magam, és elvettem tőle pár terhet. Majd én leszek lovagias, háta átragad rá is. ─ Most merre egyébként?
Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 7. 20:04
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 13. 20:12 | Link

A pióca a vállamon
- akinél még mindig idősebb vagyok -

Ahogy távolodtak otthonuktól, Theonban úgy realizálódott a tény, miszerint a magyar tömegközlekedés valami pocsék. Odahaza, Franciaországban a vonatok úgy száguldoznak, hogy arra nem jut az embernek ideje, hogy megtekintsen egy-egy várost, míg itt külhonban az olyan élőlények hosszú elnevezésére is akad idő, mint mondjuk a szarvasmarha. Amik amúgy egészen érdekes és gyönyörű állatok, s habár ezt szerette volna minden egyes alkalommal húga tudtára adni, mikor a vonat elpöfékelt egy mellett, leányt egyáltalán semmi sem tudta kizökkenteni könyve társaságából. Még széles mosolya sem, mely' annak a ténynek okán alakult ki arcán, miszerint végre nem kell több hétvégét Delacroix nagyiék macskaszagú lakásában eltöltenie, hanem végre azt kezdhet az életével, amit akar. Akár meg is főzheti Theory patkányát... Igen, arra valószínűleg felfigyelne, nem úgy mint arra, hogy valószínűleg nemsokára elérik a végállomásukat.
Néhányszor megpöcköli a lány könyvét, meghúzgálja a haját, majd elereszt egy 'Hé, itt vagyunk!'-ot, majd nekifog a csomagjai kihalászásának, ami meg kell hagyni, nem lesz egy egyszerű feladat. Pláne nem akkor, ha a fodrászkellékeid több helyet igényelnek, mint az alsógatyáid. Sikeresen el is botlik, mikor a negyedik bőröndöt rángatja ki ideiglenes helyéről, melyet Theory egy gúnyos vihogással jutalmaz, mire Theon grimaszol egyet, majd megmutatja neki ízlelőszervét.
Nagy neheze ugyan, de leverekszi magát a járműről, azonban a megpróbáltatásoknak kicsit sem szakadt még vége, mivel nagy valószínűleg estére sem fogják megtalálni az iskolát, ugyanis egyik ikernek sem olyan jók a képességei, hogy egyedül elnavigáljanak egy totális ismeretlen helyen. Persze a büszkeség bőven nagyobb annál, minthogy bevallja, nem tudja merre is kell menni.
- Mit t'om én! Mondjuk menjünk... balra! - Közli, kezével az említett irányba bökve, majd anélkül, hogy megnézné, húga jön e utána, elindul az általa helyesnek vélt úton.  
   
Hozzászólásai ebben a témában
Theory Delacroix
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 13. 21:17 | Link

„Drága” bátyám
~ Szóval lenyűgöznek a tehenek? Ezt eddig nem is tudtam... ~

─ Sok sikert! ─ kiabáltam a fivérem után, majd elindultam jobbra. Pár métert haladtam előre, majd odaléptem egy idős hölgy mellé, és bájos mosolyt ültettem az arcomra. Illedelmesen köszöntöttem, mint egy tökéletesen nevelt lányka, majd megérdeklődtem az iskolába vezető utat. Merre is van pontosan, milyen hosszú, és hol kell kanyarogni.
Miután kielégítő választ kaptam, és remek memóriámnak hála elraktároztam az információt, megköszöntem a rögtönzött útbaigazítást, és szedtem a sátorfámat Theon után. Félúton ledobtam a holmim, hiszen úgyis arra kell visszasétálnunk, minek pocsékoljak energiát, majd futólépésben közelítettem meg a vérem, és meghúztam annak hosszú, hófehér hajkoronáját. Ezután megálltam, és szépen csendben vártam, hogy letépje a fejem, hiszen a frizurája a mindene.
─ Drága bátyám, ahelyett, hogy idegölően viselkedsz, mint mindig, tehettél volna kivételt, és egyszer, de csak egyszer, most az egyszer, beismerhetted volna, hogy halványlila dunsztod sincs, hol a manóban vagyunk. Elismerem, ha nem vagy, nem szállok le a vonatról, de neked is el kell, hogy ha én nem vagyok, soha nem tudod meg, hogy balra menve nem találsz el az iskoláig, csak fényévek múlva. ─ mivel a Föld egy nagy gömb. Mondamám, hogy beleőszülne, mire megkerüli, de már így is az. ─ Szóval tettünk vagy ötven métert teljesen feleslegesen, hála neked. ─ olyan szívesen megveregettem volna a vállát, de ha egy fokkal közelebb lépdelek hozzá, és pipiskedni kezdek, én leszek rögvest beszédtéma. Szóval csak lazán, csak icipicit oldalba vertem, de mivel elég kislányos hozzá, biztosan nem fogja jajveszékelés nélkül hagyni.

Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 7. 20:05
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 13. 22:03 | Link

A pióca a vállamon
- még szép, hisz a rokonom vagy -

- Sok sikert! - Kiáltja el magát ugyanabban a pillanatban, mikor Theory is, ahogy csomagjaival a másik véglet felé veszi az irányt. Mindig is ilyen volt; végtelenül makacs és első sorban rettentően kibírhatatlan. Egy valamit Theon pedig nagyon utál, ha nem neki van igaza ennél fogva másnál van az irányítás. Tudja nagyon jól, hogy valószínűleg rossz irányba megy, ám ha a fene fenét enne sem tenne a lány kedvére. Sőt, tisztában van vele, hogy így is, úgy is ő is el fog jönni, hogy visszavigye a jobb oldalra, hisz a szüleik leennék drága Napsugár fejét, ha szegény tehetetlen Theonkát magára hagyná egy teljesen idegen környezetben. S mintha csak a másik meghallotta volna a gondolatait, ismét felcsendül mögötte az a már jól ismert, rikácsoló hang. Theon szája mindentudó, gúnyos mosolyra húzódik, hisz végtére is, pontosan úgy alakult a helyzet, ahogyan már a vonaton is eltervezte: ő nem csinál semmit és Theory-nak kell elvégeznie a munka piszkosabbik részét. Oh, a kis hiszékeny és egoista kicsilány... Theon ellen Theory, egy-null.
- Minek? Hisz ha eltévedünk és kint kell töltenünk az éjszakát se maradunk éhen. Itt a kis szőrmókod, megsütjük azt aztán kész. Olyan lesz mint a Shrekben. Oh, várj, már most olyan, hisz otthonról idáig jött velem egy szamár - húzódik még nagyobbra mosolya, ahogy íriszeit hol a patkányra, hol a másik állatra emeli, miközben sértetten fésülgeti meg copfba fogott hajkoronáját.
Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. július 14. 13:00
Hozzászólásai ebben a témában
Theory Delacroix
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 13. 23:03 | Link

„Drága” bátyám
~ aki valójában nem más, mint egy ogre ~

Mély lélegzetet vettem, majd lassan kifújtam a levegőt. A szám akarva-akaratlanul féloldalas mosolyra húzódott, a szemeimbe pedig beleköltözött a jól megszokott dac. Egy kósza, fehér tincset a fülem mögé söpörtem. Menten felfordult a gyomrom a Theon arcán éktelenkedő, fogkrém reklámba illő vigyor láttán, és éppen ezért kedvem támadt letörölni azt. Ha harc, hát legyen harc!
─ Szamár, mi? Akkor ezt azt jelenti, hogy te vagy Shrek, ami rengeteg dolgot megmagyaráz. Kezdve a képeddel. A szobádban lévő állandó disznóólat, meg az evési szokásidat. Csak hogy tudd, Edgar és én leszavaznánk téged. Egy patkány fél fogunkra se lenne elég, ahogyan egy törpe lány sem, és mivel te vagy az idősebb hármunk közül, többet éltél már nálunk, így téged ennénk meg. Igaz, ami igaz, férfi létedre eléggé csontos vagy, de legalább lenne fogpiszkálónk. Amúgy is… tudod, hogy Edgar mennyire szeret csontokkal játszani, és koptatni velük a pici, pengeéles fogacskáit. ─ ezzel belekapaszkodtam a bátyám lófarkába, majd alaposan megrángattam, és a kívánt irányba húztam vele. ─ Ha nem jössz magadtól, így foglak elvonszolni az iskoláig, ezt a legjobb lesz, a fejedben lévő káposztalébe mártogatod! Mert, hogy ott nincs semmi más, az biztos! Miért kell úgy viselkedned, mint egy… áhh, hagyjuk… ─ szusszantam egyet, majd újra a kezeimbe vettem minden tartozékom.
─ Olyan jó lesz végre nem veled lenni... ─ pördültem meg az úton bőröndöstől. Amióta csak az eszemet tudtam, azt a pillanatot vártam, hogy megszabaduljak a bátyámtól. Néha úgy éreztem, és érzem most is, hogy bele tudnám fojtani egy kanál vízbe, de anyuék ennek az említésétől is mérgesek lettek.
Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 7. 20:07
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 14. 18:59 | Link

A pióca a vállamon
- csacsi a családban -

- Ez azt jelenti, hogy én megtalálom a saját elátkozott hercegnőmet, míg neked marad egy ronda sárkány - folytatja gyerekes eszmecseréjüket, megkoronázva mindazt egy laza nyelvnyújtással. Bizonyára lehetett valami abban a vízben, amit a vonaton ittak, hisz Theory teljesen önmagából kivetkőzve viselkedik. Félre ne értessék, mindig is egy kiállhatatlan fráter volt, de most valamivel az átlagosnál is borzalmasabb. Talán megveszett a patkánytól... Bizonyára, mivel az a kis féreg olyan disznóólat hagy mindenhol a lakásban, mint amelyről a lány is beszélt a közös hálórészükben. Így igaz, mikor a lány a "szobájában lévő sertéseket megszégyenítő állapotról" papolt, akkor az ő részéről is beszélt. Szóval ki is csinálja most a kupit? Theon nem szól rá semmit, csak az ajkaival némán megformázza a közös szót, majd egy újabb százwattos mosolyt villant. Sokat kell még tanulni a kicsi lánynak, hogy felülmúlhassa őt.
- Emlékszel rá, mikor nagyi házában bújócskáztunk és te beszorultál egy ládába? Igazán maradhattál volna még ott... mondjuk úgy... örökre - szisszen fel ahogy Theory fehér pókfonalakra emlékeztető loboncánál fogva próbálja ráerőltetni az akaratát. Ilyenek ezek a nők, mindig azt és akkor kell csinálni, mikor ők akarják. Áh, színtiszta felüdülés lesz végre nélküle élnie az életét, s ha több dologért nem is, azért az egyért hálát at a szüleiknek, hogy nem azonos neműek lettek, mert akkor még a hálóban sem lenne nyugta. Így viszont lesz egy egész emelete teljességben mentes bárminemű Theory nevű élőlénytől.
Hozzászólásai ebben a témában
Theory Delacroix
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 36
Írta: 2019. július 14. 20:33 | Link

„Drága” bátyám
~ azért tudd, hogy valahol mélyen szeretlek ~

─ A te esetedben herceg, és amúgy sem választana téged, ha van egy csepp esze. Nem átkozná el magát örökre veled, mint ahogyan én tettem évekkel ezelőtt. ─ hunyorogtam a nyelvét nyújtogató Theonra. Gyerekkori rossz szokása volt, hamarabb tudta ezt, mint beszélni. Mindig is utáltam, ha ezt csinálta, ahogyan a szüleink is, de mindegy hányszor volt leszidva miatta, vagy büntetésben, nem szokott le róla. Ez is remekül árulkodott arról, hogy a felfogóképessége egyenlő a nullával, makacs, mint az öszvér, és csak magával képes foglalkozni.
Annyira jólesett hallani, ahogyan sziszegett, miközben útbaigazítottam a hajánál fogva. Ez pedig az én rossz szokásom volt, nem volt mit tenni, ilyennek születtünk. Ő kényszerített rá, hogy ezt tegyem, máskülönben nem figyelt volna oda rám, főleg nem arra, amit mondtam, ha az ellentmondott az ő elképzeléseinek.
─ Tisztán emlékszem. Hidd el, ha tudom, hogy számodra már nincs remény, hogy valaha is normális legyél, kétszer is átgondolom, kiabáljak-e. Szívesebben maradtam volna ott, mint hogy egy fél életen át miattad szenvedjek. De tudod mit, jó testvérhez mérten reménykedem benne továbbra is, és nem adom fel, hogy értelmet verjek a fejedbe. Még fiatalok vagyunk, hátha sikerül megkomolyodnod, bátyus. ─ bár erősen kétlem. Van, ami nem változik. Ilyen a tény is, hogy Theon a testvérem. És az is, hogy emiatt valahol mélyen, legbelül szeretem, és merem feltételezni, hogy Ő is engem, bár néha erősen kételkedem ebben.
Utoljára módosította:Theory Delacroix, 2019. augusztus 7. 20:07
Hozzászólásai ebben a témában

Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 15. 18:23 | Link

A pióca a vállamon
- valahol mélyen én is... talán -

Theon nem válaszol semmit húga újabb adag sértésére, inkább figyelmen kívül hagyja, hisz bőven lesz még ideje, hogy a sárga földbe tiporja drága vérét. Helyette inkább felkapja csomaghadát, s annak súlyát tekintve lassan, elcsoszog ez alkalommal a jobb oldali irányba. A leányka korábbi tettét kompenzálva ő is meghúzogatja annak az ikrekre oly' jellemző hajzuhatagát, majd hogy ezt ne tudja a másik újra megtenni, kicsit felgyorsítja lépteit. Azért mégsem hagyja teljesen magára a másik, hisz valahol a lelke mélyén szereti őt, s mégiscsak egy vérből vannak mindketten, még ha néha meg is tépnék egymást, mint ahogy azt mai tetteik is mutatták.
Még mielőtt belevetnék magukat az iskola rejtelmeibe, Theon felveti, hogy elmehetnének körülnézni egy kicsit a városban, hisz akárhogy is nézzük, jó sok évig fognak még itt élni és jó lenne tisztában lenni vele, hogy körülbelül mi hol van. Említettem már az ikrek fantasztikus tájékozódási képességét, ez nem tűnik valami fantasztikus ötletnek. Hamar el is tévednek, s találják magukat teljesen egyedül Bogolyfalva egyik ismeretlen utcáján.
Mondhatni, igazán jól kezdődik ez az iskolás élet, igaz?
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér