36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2017. október 2. 22:48 | Link

Az én északim
Zárt

  A vasút felé tartott. Régi, megszokott módon húzta maga után a több kilós bőröndöt, nem volt szüksége mágiára. Nem volt számára még mindig annyira megszokott, hogy a hétköznapi dolgokat is azzal oldja meg.
  Előbb jött. Még csak kisebb csapatokba verősve álltak mindenfelé az emberek. Nehéz volt ez most a szőkének. Ha két évvel ezelőtt mondják, hogy azonnal el kell mennie egy másik országba, azonnal ment volna, mindent hátrahagyva. És pontosan ezt is tervezte, amikor kiment Amerikába. De most volt akihez kötődött, és a fiú miatt maradt volna. Igazából nem is kérte volna meg Kolost, hogy szóljon pár szót az érdekében, ha látta volna a jövőt, és azt, hogy North látványa nem egy újabb tőrdöfés lesz a szívébe.
  A fiútól még előző este elbúcsúzott. Nehéz volt, de a szőke azt is tudta, hogy nem bírta volna az embertömeget, ami pár percen belül fog keveredni a pályaudvaron. És nem is kérte volna erre. Egyedül azt kötötte a lelkére, hogy vigyáz magára, amíg távol lesz.
  Félt. Súlyként telepedett a mellkasára az érzés. Rettegett attól, ami Romániában várja, de még jobban attól, hogy vajon a kapcsolatuk megmarad-e ez után is. Hiszen elképzelhető, hogy North addigra talál mást magának. Vagy csak a kapocs gyengül meg köztük.
  Ezekkel a gondolatokkal telve várta a vonat érkezését.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2017. október 9. 20:24 | Link

Conroy, hiányozni fogsz...


Elbúcsúztam a lánytól és úgy tettem, mint akit nem fog megölni a távolság és nem jelent gondot élni nélküle, még ha csak - a szavai szerint - pár hétig lesz is ez az állapot.  
Egész este kattogott a fejem, a lány arca valahogy nem akart eltűnni szemeim elől és a félelem sem szívódott fel tüdőmből és gyomromból, az elvesztése túl intenzív volt.
Nem bírtam magammal, folyton az órát lestem, fel és alá járkáltam, kezemben a harmadik, borzalmasan összecsapott kávéval és számoltam vissza, amíg egy városban, egy országban leszünk, pedig nem akartam. De az agyam magától közölte velem az információt, mintha csak stuccolna, kötekedne velem, amiért annyi évig elnyomásban tartottam.
Végül nem bírtam tovább, nem érdekelt a hideg, egy szál pólóban vettem meg az irányt a vasútállomás felé, hogy láthassam még őt, mielőtt felszáll arra az átkozott masinára és örökre eltűnik előlem, illékony, szőke fürjeivel együtt.
Nem állt szándékomban felfedni magam előtte, elvégre egyszer már elbúcsúztunk egymástól, egész este velem maradt, kéz a kézben, tehát értelmetlen lett volna megmutatkoznom előtte.
Sokan voltak, mindenki össze-vissza ment, a maga feje után, mással nem is igen törődve, csak egy-két anya rángatta maga után kölykét, hangosan ecsetelve, hogy már megint el fognak késni és, hogy amúgy is hogy öltözött fel és, hogy máskor el se fog vele indulni.
Nadrágom zsebébe rejtettem ujjaim, a vékony, de annál tartalmasabb bájital nyakát megmarkolva, s mély levegőt vettem. Kezdett előjönni a tüdőmet szorító érzés, ahogy egyre többen csapódtak belém és egyre többen tolták át nyomorultul ócska bőröndjüket Ramseyn.
Scart kerestem szememmel, s közben igyekeztem azt tenni, amit egykor a pszichológus mondott, annak a pár alkalomnak az egyikén, mikor hajlandó voltam elmenni, South "halála után ".
Újabb és újabb mély levegőt vettem és próbáltam kizárni fejemből a zajt, a testeket, a fejeket, igyekeztem azt a képet látni, mikor senki sincs a megállón, ürességet, kihaltságot, egyedül a nap süt békésen és a megrepedt csempék beleágyazódott földrétegéből bohókás ibolyák dugják ki képüket, mielőtt a bakancsom talpa felfalná őket.
Azután megláttam őt. Ajkam apró O betűre akadt, lépteim megszakadtak. Nekem háttal állt, de nem kellett látnom arcát ahhoz, hogy tudjam, ő volt az. Zavartan figyeltem őt, apró vonásait, megtámaszkodva az egyik oszlopban és körülöttem lassan minden kellemetlen alak légemberré foszlott.
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2017. október 10. 23:05 | Link

Az én északim
Zárt

  Ott ácsorgott a peronon. A szél bele-bele kapott hajába, és lágyan húzta arca elé a tincseket, hogy ezzel is felhívja a lány figyelmét magára. Vagy talán más valakire. Ugyanis így kénytelen volt a szőke ideges mozdulattal arrébb túrni rakoncátlan fürtjeit, és egy pillanatra kizökkennie mélabús bambulásából. Ezzel egyidőben pedig eltekintett jobbra - hogy megnézze jön-e a vonat -, majd ba...
  North ott állt nem is olyan messze tőle. Teljes életnagyságban, kissé fáradt, mégis vizslató szemekkel. Tekintetük egy pillanat alatt megtalálta egymást, majd a szőke csomagját hátrahagyva szaladt oda a fiúhoz, és belevetette magát a karjaiba. Gyors csókot lehelt ajkaira, mint akiknek nincs sok idejük, majd aggódva eltolta magától, és felmérte a környezetüket.
  - Mit keresel itt? Nem kéne itt lenned - csóválta a buksiját, bár azért megmelengedte a szívét, hogy North ezt megtette érte. - Az emberek, meg a... - tanácstalanul nézett a fiú szemébe, mert tudta, hogy azokat az íriszeket már nem láthatja sokáig, mégis ő maga akarta megrövidíteni ezt az időt. Mardosta a belsejét az érzés, hogy véget kell vetnie ennek az idillnek, de ott volt mellette a féltés. Hiszen soha nem akart rosszat a fiúnak, mindig inkább védte őt. Egy ember, akiért Scarlett Conroy mindent feladott volna. És ahogy ebbe belegondolt a szőke, egy újabb lehetetlen ötlet ugrott be neki.
  - Talán le kéne mondanom az egész utazást! - jelentette ki határozottan. Hiszen félt elmenni, félt mindent itthagyni, akkor meg miért tette volna? Ha van más lehetőség, akkor nem kéne a bizonytalant választani. Egy épeszű ember nem így tenne.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2017. október 29. 19:32 | Link

Conroy, hiányozni fogsz...


Amikor Scar észrevett majdnem sarkon fordultam és elrohantam. Ezt kellett volna tennem, de valahogy nem működtek lábaim, gyökeret vertek és megvárták, míg a lány karjaim közé omlik. Ujjaim parancs nélkül túrtak hajába, a csókra ajkaim azonnal feleltek üdvözlő csókkal.
- Én csak... én... hát...nem tudom - vallottam be zavartan, félre húzva tekintetem az egyik megállóoszlop sarkára szegezve, hogy még véletlen se az emberekre vándoroljon szemem.
Csak akkor tekintettem újra a lányra, mikor megszólalt, de ujjammal rögvest meg is állítottam beszéde közben, mert még az említésre is felfordult a gyomrom és egyik kezem becsúszott a zsebembe, megmarkolni az üvegcsét.
- Kérlek ne, ne juttasd eszembe mindezt, kevés hiányzik, hogy átcsússzak azon a bizonyos vonalon... - suttogtam, mintha így majd sokkal kevésbé lesz reális a dolog, mintha fennhangon ejtettem volna ki.
- Talán...- tudtam, hogy ez egy lehetőség a lány számára, egy nagy lehetőség, ami sohasem fog talán visszatérni, de túl önző voltam ahhoz, hogy azt mondjam, mennie kell, el kell hagynia, hónapokig ne is lássam, ezt nem voltam képes neki mondani, tehát azt mondtam, amit én akartam, saját magam helyeztem előre, nem őt.
- Lehet még nem állsz készen. Vágod, hogy a sárkányok nagyon veszélyesek? Oké, hogy a rellonban is vannak zakkant kölykök, de ezek állatok. És ha bajod esik? Meg ki tudja milyenek ott az ágyak? Lehet rosszul aludnál, ebből simán lehetnek később gerinchez fűződő problémák is... - kezdtem sorolni az érveket, melyeket előző este magamba fojtottam. Minden feltört, nem tudtam gátat szabni nyelvemnek.
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2017. november 15. 12:29 | Link

Az én északim
Zárt

  Mind a két kezét a fiú arcára rakta, és maga felé fordította. - Hey, amíg itt vagyok, nem lesz semmi gond - mosolyodott el, hogy ezzel is bizonyítsa igazát. De ebben a percben eszébe jutott, hogy el kell mennie, és valami sötét szomorúság kezdett rátelepedni a mellkasára.
  Tudta, hogy nehéz lesz, de azt hitte, hogy North támogatni fogja. Ezért érte pofoncsapásként, amikor a fiú megerősítette abban, hogy nem oda való. Arcáról rögtön lefagyott a mosoly. Nem tudta, hogy azért, mert a fiú nem hisz benne, vagy azért, mert így ő maga sem hitte el, hogy képes rá.
  - Az ágy? - ráncolta össze a szemöldökét. Nem értette teljesen, hogy ehhez az egészhez hogy jön oda az ágy. Aztán rájött. North itt akarja tartani. Nem tudta, hogy ez most rossz vagy jó érzéssel tölti-e el, de azt tudta, hogy most az egyszer Northnak kell az erősebbnek lennie.
  - Figyelj... - nézett a cipőjére a szőke egy pillanatra, hogy összeszedje magát. - Azt szeretném, ha... ha kimondanád, hogy menjek el - nézett a végén a fiú szemébe. - Mert én képtelen lennék így itt hagyni téged - harapta be az alsó ajkát, mert összeszorult a szíve. Nehéz volt elmenni, és még nehezebb ilyet kérnie. De most az egyszer muszáj volt. A jövője múlt rajta. S hogy mióta érdekelte ez a szöszit? Nos...talán North óta.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
North West
INAKTÍV


Drámakiráály
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 707
Írta: 2017. november 18. 17:11 | Link

Conroy, hiányozni fogsz...


Lassan bólintottam, bár szavai nem hogy megnyugvással, inkább még nagyobb pánikkal töltötték meg mellkasom, hiszen az, hogy most itt volt nem jelentette azt, hogy öt perc múlva nem lép fel arra a vonatra és tűnik el majdnem egy fél évre. Akkor pedig visszazuhanok oda, ahol körülbelül egy éve voltam, magamban leszek, még csak South sem lesz a közelben, Csinn is valószínűleg kevesebbet jár majd a kastélyba és inkább csak Budanekeresdenen fog tartózkodni.
Pont ezen okból ha alkalmam adódott rá, és adódott, mindent megtettem, hogy itt tartsam, de ő erre csak lekonyuló ajkakkal felelt, úgy tűnt nem erre a válaszra számított. Tudtam, mit akart hallani, csakhogy arra nem számítottam, hogy ezt szóba is fogja fogni.
Elkerekedett szemem és úgy pillantottam rá, mint egy őrültre.
- Azt akarod, hogy hazudjak neked? De én nem tudok hazudni... - hiszen mikor valakinek bemostam feladtam magam, ha South rosszat tett kölyökkorában, beárultam, soha nem falaztam neki, sőt mikor eljöttek érte az aurorok megmutattam, hol kell keresni. Nem voltam képes az igazság ellen tenni, a hazugság pedig hatalmas vétek lenne ezen nézetemmel szemben. Most mégis ezt akarta hallani tőlem a lány, egy megnyugtató hazugságot, amit nem voltam képes kimondani.
- Miért mondanám, ha nem akarom. Inkább maradj velem, majd nyáron elmegyünk, ketten egy hétvégére, körbenézni, megsimogatni a bealtatózott, lefogott sárkányok orrát és majd alszunk borzalmas ágyakon is, vagyis hát te aludhatsz ha akarsz, én inkább nem, mert nagyon be tud állni a hátam... - megmarkoltam mindkét kezét és elkezdtem győzködni, minden bugyuta ajánlgatást felhasználva.
Utoljára módosította:North West, 2017. november 18. 17:12
Hozzászólásai ebben a témában

#burzsuj #jégangyalka # legjobb tul.:East öccse
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2017. november 18. 21:45 | Link

Az én északim
Zárt


  - Az nem hazugság, ha azt mondod menjek. Az csak...egy felszólítás - próbálkozott a lány, bár igazából nem tudta eldönteni, hogy melyikük érvelése a rosszabb. Az övé, vagy a fiúé.
  - Voltam már sárkánynézőben. De az nem olyan, mint amikor azokkal az állatokkal kell foglalkoznod. Amikor még veszélyesek, vadak, és neked mégis ott kell lenned és tenned a dolgod. És ez a lehetőség...nem hiszem, hogy lesz még ilyen... - vont vállat a lány. Magyarázás közben annyira látta maga előtt, ahogy majd ő fogja azokat az állatokat a helyükön tartani, talán egy-kettő születésénél is ott lehet. Vagy majd később.
  - A támogatásodra van szükségem - vallotta be egyenesen a szöszi, de továbbra sem tudta eldönteni, hogy melyik a jobb választás. Bár ha jobban belegondolt, ő mégiscsak Scarlett Conroy. Soha nem futamodott meg semmi elől.
  - Remélem tudod, hogy ha nem akartál volna feleségül venni valaki mást, akkor sosem gondoltam volna bele ebbe az egészbe, és most nem... - megjött a vonat, és ezt hangos fütyüléssel adta az utazók tudtára.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér