Ügyfélfogadási idő
Hétfőtől csütörtökig: 8:00 - 16:30
Péntek: 8:00 - 14:00
Szombat és vasárnap: zárva

A Hivatal sürgősségi ügyek végett 24 órás ügyeletet biztosít!
Bogolyfalva Minisztériumi Kirendeltsége a Boglyas téren, a város központjában áll. Már első ránézésre kiütközik az épület nemesi mivolta, ami nem véletlen egybeesés. A Cebrovszky család hagyományozta ugyanis az akkoriban még falu címet viselő településre ezt a kedves kúriát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Impozáns, kastélyra emlékeztető megjelenése azonban ne tévessze meg az ügyintézni vágyókat: a belső kialakítás minden tekintetben modernizált és kényelmi, funkcionális célokat hivatott szolgálni. Ezen kívül az évek folyamán rengeteg átalakításon és ebben az évben renováláson is átesett. Ezáltal nem csupán a belső elrendezés, hanem a külső is jelentősen megváltozott, köszönhetően az új polgármester és a Tanács tagok áldásos munkájának.
A Hivatal épülete előtt található továbbá egy aprócska szökőkút is, melyet virágágyás vesz körül. A parkban mind a kirendeltség dolgozói, mind az ide érkezők megpihenhetnek, kellemesen, szabad levegőn tölthetik ebédidejüket, illetve élvezhetik a Boglyas tér nyüzsgő látképét is.

  
Az ajtón belépve rögtön a recepcióval szemben találhatjuk magunkat, ahol általában két, de nagyobb ügyféligény esetén három kedves hölgy igyekszik eligazítani az ügyintézni vágyókat a Hivatal rengetegében. Noha az épület éveken keresztül labirintusszerű mivoltáról volt híres, így üdítő változás lehet ez a fajta letisztult, egységes megjelenés. A recepciótól nem messze ugyanis egy információ tábla ismerteti, hogy az osztályok hol helyezkednek el a kirendeltségen belül. Fontos információ továbbá az is, hogy a recepció mindkét oldalán egy-egy kandallót helyeztek el; az egyik kizárólag a személyzet részére fenntartott - a Minisztériumba való utazást biztosítandó -, a másik viszont a falusiak számára is elérhető, így könnyedén tudnak közlekedni Bogolyfalva és Budanekeresd között.
Az épület jobb szárnya teljes egészében az Auror Kirendeltség fennhatósága alá tartozik, ahhoz külön recepció és ügyféltér is tartozik. Azonban a bal szárny az egyéb ügyek és szakosztályok területe. Itt lehetséges az okmányok intézése, valamint egyéb ügyek bejelentése és kivizsgáltatása, amennyiben szükséges.
A polgármesteri iroda az emeleten található, csatlakozik hozzá egy erkély is, tulajdonképpen nevezhetjük a Hivatal lelkének is. Ezen túl a Tanács tagjai is külön termet kaptak: az emeleten balra kanyarodva található a letisztult helyiség, ahol a város vezetői nyugodtan leülhetnek megtárgyalni a település további sorsát. Ebből kifolyólag, aki a tanáccsal kíván egyeztetni, az megteheti a félfogadási időben, mely minden esetben összecseng a polgármester hivatalos, szabad félfogadási idejével. Különös méltánylást érdemlő ügyek esetén előzetes időpont egyeztetése szükséges.

Titkárság
>> Recepció
>> Titkársági iroda
>> Mágikus Gondnokság

Varázslény-felügyeleti Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Bestia Tagozat
>> Szellem Tagozat
>> Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

Máguskapcsolatok Főosztálya, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Nemzetközi Varázsjogi Hivatal
>> Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
>> Tolmács Iroda

Mágikus Közlekedésügyi Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Hoppanálási Vizsgaközpont

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=442167#post442167][b]Füzy Dorián - 2014.12.26. 18:04[/b][/url]

Az év végi hajtás. Az elmúlt években negyvenegy nap szabadságot sikerült felhalmoznom, pár elment apám halálára és a temetés intézésére. Ez a negyvenegy meg, szerintem sosem veszem ki. Papíron persze kivettem, de gyakorlatilag csak halmozom, viszem át évről évre. Jobb lenne, ha el lehetne ajándékozni, pár kollégám biztosan örülne nekik. Most is több ember munkáját végzem. Egy ideje már saját irodám lett, amióta itt átszerveződött minden, nem is baj, legalább amikor nincs bent senki, azt tehetem, amit akarok. Például olvashatom az iskolai havilapot, melynek éppen a keresztrejtvény rovatával szórakoztatom magam, amikor bekopognak.
- Szabad.
A lábaimat levéve az asztalról, az újságot összehajtva invitálom be a szétcsúszott lánykát. Egy pillanatra végignézek rajta. Rossz hír, hogy én bizony járok az iskolába, láttam már őt is, néhány napja, de nem fogom azonnal lebuktatni, hogy tudom, odafigyel arra, hogy nézzen ki. Érdekel, hogy mit keres itt, és miért éppen így jelent meg.
- Segíthetek?
Oldalra pillantok, nem jelentkezett be, így aztán valószínűleg rá kellett készülnie erre. Nem bánom, hogy itt van, legalább jó okom van, hogy ne a más által itt hagyott munkát csináljam. Felkelve ellépek az asztalomtól, és az ablaknál elhelyezkedő két kanapé és dohányzóasztalka hármasa felé intek, jelezve a lánynak, hogy foglaljon helyet. Azt hiszem a saját iroda és az ünnepek valami furcsa kevert szelleme szállt meg, hiszen ilyen közvetlen ezer éve nem voltam, mint amilyen mostanában vagyok. Fogok egy bögrét, miközben odasétálok és letéve a lány elé el is magyarázom, miben áll a csodája:
- Elég az italra gondolni, és megtölti magát. Ha édesen szereti, akkor több cukorra gondoljon.
Én magam a másik kanapéra ülök, könyökeimet a térdeimen megtámasztva és ujjaimat egymáshoz támasztva pillantok fel rá.
- Figyelek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=442483#post442483][b]Füzy Dorián - 2014.12.27. 07:59[/b][/url]

Kinyújtom a kezem a lány felé, kezet fogok vele, miközben tüzetesen végigmérem. Láttam már őt korábban, az iskolában, futólag. A világos haj és a hangja is rémlik. Vannak emberek odafenn, akik egyszerűen nem tudnak elrejtőzni a tömegben, ez a lány pedig nem is akar. Nem az a méhkirálynő típus, de ha óvatlanok vele, még oda juthat. Kár lenne érte. A név pedig, nos az mindent elmond, szinte már sejtem is, hogy miért jött. Vagy a hogyléte felől érdeklődik, vagy afelől, hogy mit kell tennie azért, hogy előbb kiszabadulhasson. Nehéz, ha az ember családjában ilyesmi történik.
- Nos.
Jobb is, hogy a kanapéhoz vezettem, akár színjáték, akár nem, az embert megviseli az ilyesmi. Lehet a színjáték éppen a valódi mélység leplezése is, nem akarja felfedni, mennyire tört össze. Igen, egy kicsit sokat jártam az utóbbi időben pszichológushoz, de rendbe kellett tennem a saját dolgaimat is, el kellett fogadnom az érzéseimet, melyekről azt hittem, hogy Tami, és a gyermekeink tragikus halálával örökre eltűntek. Nem, az érzések nem ilyenek. Jobb mutatóujjammal finoman végigsimítok az államon, miközben végigveszem mindazt, amit az Ombozi gyerekről tudok, elég ismert az ügy a köreinkben.
- Hallottam róla. Ilyenkor év végén halmozódnak az ügyek egy-egy minisztériumi dolgozónál. Nem én voltam az eredeti ügyintéző, de nagyjából hallottam az esetről.
Ezért is rossz, ha ennyien mennek egyszerre szabadságra. Kapsz egy nagy rakás ügyiratot, aztán old meg. Még jó, hogy a környék nem akkora, mint mondjuk Pestseholse, de ilyenkor inkább lennék Kunszenillán, ott sokkal békésebb az élet. Halálos nyugalom, az kellene most nekem.
- Tudom, hogy nehéz. Neked is, a családodnak is. Az eljárás talán erős volt, azonban az, hogy enyhítsék az ítéletet, Noelen múlik. Ha ő maga a viselkedésével, a hozzáállásával azt sugallja, hogy van értelme esélyt adni neki, akkor biztos, hogy kap is esélyt. Talán nem a teljes szabadulásra, de arra igen, hogy felügyelettel ellátogathasson haza vagy az iskolába. Ez amolyan első lépésnek nem is rossz, már ha lehetséges. Nem sokan kapnak ilyen esélyt. És jó embereket kell kifogni hozzá. Volt már lehetőséged beszélni Noellel erről? Tudtommal idővel a család meglátogathatja.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=442922#post442922][b]Füzy Dorián - 2014.12.27. 21:56[/b][/url]

O. Konstantin

Az év végi hajtás meg a mások helyett munkálkodás azt a szörnyű érzést kelti bennem, hogy olyan vagyok, mint egy titkárnő lassan. A recepciós lány szülési szabadságon van, helyettese pedig szabadságon. Nagy kár, mert előbbit nagyon kedvelem, utóbbiról meg halvány lila gőzöm sincs, hogy kicsoda és nem is biztos, hogy hosszú távon maradni fog ilyen hozzáállással, tudom, hogy Andor nem igazán híve annak, hogy valaki, aki most állt munkába, máris szabadságra megy.
- Köszönöm, hogy ide is eljöttél.
Szükségét érzem annak, hogy Zójával többet beszélgessek mostanában, hiszen közeledik az évforduló, én pedig fel akarok készülni rá. Nem akarom, hogy a negatív gondolataim legyűrjenek, azt akarom, hogy végre nyugodtan tudjam megélni ezt az estét. Ahogy a karácsonyt is megéltem. Valószínűleg azt a napot is munkával töltöm majd, remélem, hogy gyorsan eltelik, és mire belegondolhatok, már egy következő napon leszek.
A sarkon begondolva gondolkozom azon, hogy beszélnem kellene Tildával is, de mire itt végzek, addigra a nő nyilván már pihen. Mostanában az iskolába is ritkábban járok, mintha érezném, hogy valami nem stimmel velem, és talán ösztönösen védem őt magamtól. Így fogok tényleg egyedül maradni. Nem merek teljesen kitárulkozni, mert félek a reakcióktól. Sok minden van, ami ha egyszer kiderül, bilincsben visznek el innen.
- Elnézést, Osztrovszky Konstantin?
Sejtem, hogy ő az, hiszen eddig még nem láttam itt, márpedig elég jó megfigyelő vagyok, mindenkit könnyen be tudok azonosítani, akit már láttam, és abban biztos vagyok, hogy ő új itt. Beljebb lépek az irodahelyiségbe, ahol a férfi van, gyorsan körbepillantva. Több asztal, jellemző az új munkaerőkre. Bizonyítani kell némi nyugalomért.
- Füzy Dorián, örvendek.
Kinyújtom felé a kezem, hogy kezet fogjunk, majd a kezembe tartott mappát is a férfi felé nyújtom.
- Ezeket Andor kéri, hogy töltse ki, alapjáraton a recepción kéne leadni, de mivel elég sokan szabadságon vannak, ezért hozzám kéne visszahozni, a folyosó végén balra a hatodik ajtó lesz szintén bal kéz felől. Alap adatok kellenek, meg még nem tudom mi, nem néztem bele.
Ilyeneket random fel szokott dobni, talán, hogy bosszantson minket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=442984#post442984][b]Füzy Dorián - 2014.12.27. 22:49[/b][/url]

- Talán. Olykor van, hogy a büntetéssel melyet mérünk,  túlzásba esünk, és megmakacsoljuk magunkat, hogy meglássuk ezt.
Én magam is ilyen voltam, saját magammal szemben is, nem kizárt, hogy Warren is így tett. Persze nem tudom, inkább kerülöm azt az alakot. Nem véletlenül. Van olyan folt a múltamban, amire nem vagyok büszke, és a foltomhoz tartozó személy most egy irodát, és egyes pletykák szerint egy ágyat is megoszt azzal a furcsa alakkal. Ha pedig az kiderülne, biztos vagyok benne, hogy kiterjedne a pszichológusi látogatásaimra is, amiket viszont igényelek, és amiket történetesen azzal a nővel töltök, aki ennek az alaknak gyereket szült. Ez a furcsa alak mindenhol ott van az életemben, és ez önmagában elég nyomasztó, hát még az, hogy az ügyében is érintett vagyok ily módon.
- Ezen nem csodálkozom. Azon a helyen az ember nem mindig tudja, hogy mit is mondhatna. Jártam ott párszor, látogatóként. Több volt, mint elég, hiszen az én lelkemben is nyomot hagyott a hely.
Kissé hátra dőlök, hiszen ez egy roppant nehéz helyzet. Elhiszem, hogy ő jót akar neki, és azt is elhiszem, hogy Noel nem olyan rossz, mint amilyennek tűnik. Valamiért hiszem, hogy igaza van. Megoldás. Az kellene ide, de gyorsan.
- Esetleg… Benjamin.
A mondat közepén lép be a fiú, én pedig elharapom a mondatot, felállva kezet fogok vele, és átveszem a papírköteget. Igen, ezzel is jár az előléptetés, és az elmúlt hetekben lassan ínhüvelygyulladásom lesz a dologtól, de legalább a srác olykor feldobja a napjaimat.
- Elnézést, egy perc az egész.
Ami nem teljesen igaz, hiszen lesz ez vagy három is, de bocsánatkérő pillantásomra talán megenyhül a lány meg az idő, amit itt tölt. Az íróasztalom mögé lépek, és a tintába mártott, fekete tollal elkezdem komótosan aláírni a lapokat.
- Nem Benjamin, nem új munkaerő. Más ügyben jött. Ne csábítsd.
Egy pillantásra méltatom csak a fiút, futó mosollyal, majd visszafordulok a papírok felé. Fiatalok. Magamra emlékeztet, még akkor, amikor Tamarát megismertem, én is valami hasonló bénáskodással indítottam nála. Láthatóan a fiú felvillanyozódott. Nem is rossz, az anyja olyan régóta várja már, hogy a harmadik gyerek is bemutasson egy nőnemű egyedet, ki tudja, talán pont ez a szőke lányka lesz az. Rá is férne a jelenlegi helyzetére, hogy egy vidámabb ember elterelje a gondolatait, ki tudja, talán az idő is gyorsabban peregne. Az utolsó lapra is ráírom a nevem, hála Merlinnek nem egy hosszú név az enyém, majd felkelve összefogom a lapokat.
- Van még valami?
Nyújtom vissza a fiú felé a papírokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=442993#post442993][b]Füzy Dorián - 2014.12.27. 23:00[/b][/url]

Elégedetten nyugtázom, hogy megvan az emberem, sőt a papírokat is leszállítottam. Kellemes szimpátiát érzek. Tényleg, mintha végre haladnék afelé az ember felé, akit olyan sok évvel ezelőtt, egy baleset helyszínén elhagytam. Mintha visszatalálnék önmagamhoz. A kérdésére bólintani támad kedvem, azonban helyette csak egy kicsit megemelkedik a szemöldököm.
- Kóbor lélek?
Az első gondolat persze mindig iszonyú, mintha lelepleznének. Az okklumenciában jártas mivoltom azonnal kapcsol, és elfed minden gondolatot. Ösztönösen védem mindazt, ami Tildához, Zójához, Lénához, Tamarához, a gyerekeimhez, vagy egyáltalán bármihez is kötődhet. Lényegében minden gondolatom, ami nem a munka körül forog. Apropó munka, igen, ez lehet a nyitja a kérdésnek is.
- Oh.
A felismerés apró hangja, finom mosoly és bólintás. Határozottan biztos vagyok, hogy arra gondolt, ilyenkor is itt vagyok. Valóban, igaza van. Kóbor lélek vagyok, akit gyakorlatilag ez a hely tart mozgásban, a munka lett az életem, amióta a családom elment, és bár már kezdek más irányba is nyitni, alapjáraton ez volt az elsődleges az elmúlt években.
- Ha gondolja, illetve, ha gondolod, azt hiszem a tegeződés helyén valóbb. Segítek eligazodni. Elmesélem, hogy kik is dolgoznak itt, kiről mit érdemes tudni. Már ha nem készülsz éppen indulni. Meg is várhatom, amíg kitöltöd.
Elvégre én magam se csinálnék mást addig az irodámban, mint várnám a papírokat, amik visszaérkeznek, hogy aztán Benjaminnak adjam, ha még itt van, ha meg nem, akkor hazafelé becsöngessek a Radetzky házba és a bájos Dorottyának vagy valamelyik fiúknak, esetleg fiaik feleségeinek kezébe nyomjam. Akkor már inkább vagyok egy másik lélegző lény társaságában, és legalább megismerem az új munkaerőt. Mivel kevesebben vagyunk itt, jobban össze kell majd dolgoznunk, mint eddig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=443277#post443277][b]Füzy Dorián - 2014.12.28. 09:48[/b][/url]

- Tökéletesen megértem.
Ennyit még hozzáteszek, mielőtt a csapás megérkezik, bár személy szerint én mindig nagyon jól elszórakozom Benjaminon. A Radetzky fiúk vidámak, annak ellenére, hogy számos okuk lenne szomorkodni. Viszont tisztelem és egy kicsit irigylem is tőlük, hogy képesek még pozitívan látni a világot. Benjamin pedig, egy kis udvarlás után távozik is, így aztán visszaülök Sárával szembe. Megvallom, bár csak magamnak, azért a hóbortos fiú kicsit oldotta a hangulatot, amit örömmel konstatálok. Nem lenne szabad szomorkodni.
- Nézd el neki. Örül, hogy nincs itt az apja. Eléggé feszengett eddig, de most már hivatalosan is csak a Minisztériumban dolgozik. Biztos hallottál már róluk, a Radetzky család. Az őseik Bogolyfalva alapító családjainak egyikei. Az apja még igencsak tradicionális ebből a szempontból a fiúk már annyira nem, csak nehezen bontakoztak ki, amíg Andor itt dolgozott.
Bár nekem személy szerint nem volt bajom vele, persze feszült volt a légkör, de hát egy főnök legyen határozott. Igaz, hogy néha túlságosan sokat követelt meg, így nem csoda, hogy a saját gyerekei se bánják, hogy a kirendeltség legnagyobb részét áttelepítették a központba.
- Szóval. Amire én gondolok talán a legésszerűbb és legjárhatóbb út. Egy pszichológus. Aki kezeskedik a fiúról, aki vállalja, hogy ha kiengedik, maga felügyeli az állapotát. Aki jelentéseket ír, üléseket szervez, ott van mellette, szinte mindig. Bogolyfalván két pszichológus is van, mind a kettő kiváló. Mester és tanítványa, ha így tetszik. Viszont van némi hátránya mind a kettőnek. Auróra férje nyugalmazott auror, rendes, de határozott, nem biztos, hogy a lányaik nevelése mellett még arra vágyna, hogy a neje felügyeljen valakit. Ő inkább, mint tanácsadó vehetne részt a dologban. A másik Zója, az iskolai pszichológus. Remek elme ő is, de ott viszont a bökkenő, hogy a gyereke apja kapta el Noelt. Zója viszont érzelmileg nyitottabb, könnyebb vele beszélni, szerintem ő meggyőzhetőbb. Hogy éppen hányadán állnak Warrennel, abban nem tudok segíteni. Azonban ha ő vállalná Noelt, akkor valószínűleg újratárgyalnák az esetét, figyelembe vennék a lehetőségeket és talán, de tényleg csak talán, esély nyílna rá, hogy visszajöhessen. Nem biztos, hogy az iskolába is teljesen, de részlegesen akár.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=444562#post444562][b]Füzy Dorián - 2014.12.30. 09:01[/b][/url]

- Akkor ezek szerint igen sokszor találkozunk majd itt.
Már most kedvelem, hogy ebben hasonlítunk. Az idő többségében magányosan vagyok itt, és noha én kifejezetten elvagyok magamban, olykor jó tudni, hogy más is koptatja az asztalt, nem csak én. Valahogy ösztönös biztonságérzetet ad, ha van itt még egy ember. Még ha nem is valószínű, hogy hamarosan valaki beront ide, pálcát szegez a nyakamnak és követelőzni kezd.
- Hű.
Egy kicsit meglepő, amiket kér, ösztönösen, védekezőn emelem fel a kezem, érzem, ahogy a szívem egy pillanatra kihagy. Oké, azt hiszem egy kicsit túlzásnak éltem meg mindazt, amit kért, pedig annyira nem is vészes, ha végiggondolom. Csak hirtelen volt egy kicsit sok.
- A legtöbben az átszervezés után a minisztériumba mentek, a fővárosba, itt igen kevesen maradtunk, leginkább azok, akik itt laknak, illetve a két auror gárdából az egyik. Ez a hely inkább előszobája lett az oda átkerülésnek, már ha át akar kerülni az ember.
Én speciel jobban szeretek itt lenni, sokkal nyugisabb, nincs akkora hajtás, az emberek normálisak, nem stresszelnek. Kevesen vagyunk, de az a kevés ember jó hangulatban dolgozik egymás mellett, és mindenki tud a másikra támaszkodni, senki se akarja a másikat legyőzni. Kellemes.
- A korábbi ügyek is oda mentek át. Ráadásul a kiadásukhoz a vezető aláírása kell. Andort ilyen módon nem lehet megkerülni, meg nagyon semmilyen módon. Az, hogy itt is vannak magasabb beosztásban dolgozó emberek, az csak azt jelenti, hogy ők viszik első körben vásárra a bőrüket, illetve jobban gyakorolhatják az aláírásukat, mint eddig. Ilyen plusz kiváltságokkal nem jár.
Amit azért sajnáltam, szívesen olvastam volna én is pár régi ügyről, és emberekről, hogy jobban átlássam, az ide járókról mit lehet tudni, illetve az iskolában milyen ügyek vannak folyamatban, hiszen már maga az Ombozi gyerek is megér egy misét.