36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. december 21. 16:53 | Link

Woody T. Fletcher



Nem véletlenül sétálgatok itt, ez előtt az épület előtt már vagy egy órája. Szeretem nézni, ahogy az aurorok, meg mindenféle más, izgalmas foglalkozást űző nagyok, fontosságuk teljes tudatában igyekeznek dolgukra. Elképzelem, hogy valahol most bizonyosan elfogtak egy sötét bűnözőt vagy egy tragédiát kell elhárítani. Nélkülözhetetlenek ők, hogy mi, kis emberi halandók, békében élhessük. Tudom, hogy egyszer majd én is itt koptatom az épület lépcsőit vagy Budapesten a központban fogok dolgozni és ez már nem is annyira a távoli jövő. Ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy beleszagolják a levegőbe, a kihallgató szobák áporodott, izzadtság és félelem szagú terébe. Olyannak érzem magam, mint a vadászkutya, aki megszimatolta a sebesült prédát és most fel akarja kutatni, hogy orrát a fűbe dugva kajtassa a nyomot, mit a vérző állat hagyott. Önkéntelenül indul el a lábam a vágyott cél felé, le nem véve a tekintetem az ajtóról, ami mögött a csoda vár. Mint a Titkos könyvtár gömbje. Ha megérintem a kilincset, egy teljesen más, egy titkos világ nyílik ki előttem. Torkomban dobogó szívvel nyomom le a kilincset. Belépek az Ígéret földjére, szemem tágra nyitom, pedig inkább jobb lenne, ha becsuknám. Két drabális férfi fog karon, azzal a feltett szándékkal, hogy kitoloncoljon.
- Megálljon kislány! Odakint tágasabb. Nincs itt semmi keresnivalója. - És már tol is kifelé, lábam alig hogy csak megérintette a hideg márványt. Nem engedhetem, hogy ily csúfos véget éjen a még el sem kezdődött kalandom. Már pedig én körül akarok nézni. Meg akarom lesni a kihallgatásokat, hogy hogyan dolgoznak a leendő kollégáim. Beképzelt vagyok? Igen, de élvezem.
- Na!!! Hagyjon békén! Én csak egy ártatlan állampolgár vagyok. Ne maceráljon! - A két tagbaszakadt könnyedén tol kifelé az ajtón, hiába kapaszkodok a félfába. Erőm esélytelen a két izompacsirtához képest. Valamit ki kell találnom, hogy maradhassak. Na, itt az első kihívás. Most megmutathatom, hogy ki is vagyok én.
- Uraim! Hallgassanak meg legalább! Igenis be kell mennem. Egy veszélyes bűnöző nyomára bukkantam. Beszélnem kell a parancsnokkal! Metamorf mágus vagyok. - Felmutatom a két elképedt izomagynak az illúzióval elővarázsolt jelvényemet. Na, most legyetek olyan okosak, ha mertek!
Hozzászólásai ebben a témában
Woody T. Fletcher
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 28
Írta: 2019. december 21. 19:14 | Link

F E L A G U N D

Nyugalmas semmittevését - némi alkohollal megspékelve - az a tény zavarja meg, hogy vészhelyzet alakul ki a bejáratnál. Egészen pontosan ezzel a szóval érkezik zihálva egy akárki - nem tudja a nevét és ezek után őszintén le is szarja -, könyörögve, hogy menjen le és tegyen rendet. Hát mi ő itt, valami paraszt? Ezen a sakktáblán neki ennél jóval nagyobb szerepet osztottak, de tudván, hogy a rinyálás úgy ér véget leghamarabb, hogyha feltápászkodik, hát lemegy, hogy megnézze a kritikus állapotot. Nem meglepő módon csak egy diáklányt lát, ahogy két pacák épp ki akarja toloncolni. A kedvencei a szőke nők. Szereti a róluk szóló sztereotípiákat és maradéktalanul el is hiszi, elvégre eddig nem akadt olyan, aki rácáfolt volna - aki pedig igen, már rég nem él.
Léha léptekkel közelít a hármas felé, ahol már messziről látható, hogy a két izomagy valóban csak izom, ám semmiképp sem agy. Homlokukat ráncolva néznek a lányra, majd az elővett jelvényre. Woody persze nem hallotta, ami az előbb elhangzott, de nem is érzi szükségét, hogy tudjon róla, neki csak annyi kell, hogy kipaterolja ezt a kellemetlen némbert.
- Mi van, megtaláltad, aki ellopta az ebédpénzed? - a jelvényre rá sem pillant, csak egy gonosz mosollyal ajándékozza meg Felagundot. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy levágja, ez egy kislány, aki nagyon szeretne magának kalandot. Mondjuk ennyi erővel elmehetne a közeli játszótérre is, ilyen fiatalon a csúszdán való játék is igen nagy izgalomnak számít. Zsebre vágott kezekkel biccent, hogy a két jól szituált úriember rábízhatja a dolgot, majd figyelmét ismét a fiatal kolleginára összpontosítja.
- Nincs itt keresnivalód. Felőlem sellő is lehetsz, pont leszarom, a Hivatal nem átjáróház - nem emeli meg hangját, még csak nem is cseng szigorúan egyetlen mondata sem. Untatja a közjáték, nem érdekli, hogy a másik mit akar és milyen indokból. Ha nem illetékes, akkor kívül tágasabb.
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. december 21. 19:54 | Link

Woody T. Fletcher



A kis közjáték felkeltette az arra tébláboló többi tökfej figyelmét is és sietve jönnek a két izomtömeg segítségére egy ártatlan kislány ellen. Lassan egy kisebb csődület gyűlik a hármasunk köré, de senki kompetens, aki érdemben döntene a végleges sorsomról. Az illúzionált jelvény és az apró hazugság pont elég volt arra, hogy kétség merüljön fel pillangó agyukban, hátha igazat mondok. Na hiszen. Ezek védik az épületet a betolakodók ellen? Már rég felrobbanthattam volna egy bombát. Fel sem merült bennük, hogy megmotozzanak. Lehet nálam egy tucat petárda, könnyű lenne elintéznem. Mi mindenre nem jó az illúziómágia, még úgy is, hogy a tojáshéj a fenekemen. A bámészkodó tömegből azonban kiválik egy tanult fej. Legalábbis a többiek tisztelettel adnak utat neki. Arcán sok titok rejtőzik, és én kedvelem a titkokat felfedezni. A drabálisok elengednek, a főfej pedig megszólít.
- Én is örülök, hogy megismerhettem. - Kedvesen mosolygok, elvégre Felagund vagyok. Nagypapa mellett nevelkedtem, nem rémítenek meg a kemény, lekezelő szavak. Akinek már azzal indul a reggele, hogy a zabpelyhe mellé a "Jó étvágyat!" helyett néhány szarkasztikus megjegyzést kap, ha van rajta sapka, ha nincs, megtanulja, hogy legyen nála füstszűrős, meg mezítlábas is.
- Az ebédelni a védelmi pénzből szoktam. - Zsebre dugott kezekkel lekezel. Biztos vagyok benne azonban, hogy nem merne bántalmazni, legfeljebb bezáratna a dutyiba. Az meg nem csak tapasztalatnak, hanem előtanulmánynak is megtenné. Még ha semmi mást nem is érnék el, csak ennyit, engem már boldoggá tenne. Két napot kibírok, utána meg a család nyomást gyakorolna tanultfejre és tádámmm, máris szabad lennék. Két nap pihi eleve rám is fér. Őrületbe kergetném az őröket az illúzióimmal. Kész nyeremény.
- Nem akar megmotozni? Van nálam pár robbanó eszköz. -
Hozzászólásai ebben a témában
Woody T. Fletcher
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 28
Írta: 2019. december 23. 19:46 | Link

F E L A G U N D

Kevés dolog van, ami a látszatnál, az értelmetlen műmosolynál jobban bosszantja. Egyikük sem örül a találkozásnak, főleg Woody nem, aki legszívesebben irodája magányában húzná meg újra és újra ékes betűkkel gravírozott flaskáját. Isten áldja meg Aidácska kezét, hogy ilyen jó ízléssel és űrtartalommal választott neki ajándékot. Mégis, most ezzel a mitugrásszal kell foglalkoznia, de nem aggódik különösebben, nem tart majd sokáig, érzi.
- Nagy szavak egy kislány szájából - újabb gunyoros mosoly terül el arcán, miközben metsző kék szemei lesújtóan mérik végig a vékony alakot. Persze tudja ő, hogy nem illik lebecsülni a törékeny lányokat, volt, aki erre megtanítsa. - Tudod egyáltalán mi az a védelmi pénz, vagy túl sok krimit olvasol? - nem, véletlenül sem feltételezi, hogy Felagundnak lehet köze ilyesmihez. Már csak azért sem, mert pontosan jól tudja, hogy kik metamorfmágusok, kész aktáik vannak róluk. Ő pedig nem az, de hagyja, hogy eljátssza a nagymenőt, idővel úgyis pofára fog esni, Woody pedig élvezettel nézi majd. Addig viszont jobb lesz elszórakozni és semmitmondó szájkaratézós csevegést folytatni.
- Minek nézel Te engem? Motozzon meg a halál - hangosan nevet fel, mert elérkezett az a pont, ahol Lena szórakoztatóvá válik számára. Hogy ez mennyire jó jel, az egyelőre kérdéses, de általában azok a dolgok, amik mulattatják, hamar tönkremennek. A férfi olyan, mint a gyerek, aki nem képes vigyázni a játékszereire, előbb vagy utóbb mindegyik a kukában végzi. - Na ide figyelj, az előkészítő kicsit arrébb van, azt kerested. Ezt a hamis jelvényt - nem merne megesküdni rá, hogy illúzió, így nem is mondja ki - pedig tüntesd el. Legalább annyira vagy metamorfmágus, mint én Télapó - tiszta szerencse, hogy alig van benne alkohol, így ugyanis készen áll arra, hogy adott esetben megtréfálja a levitást. Ez a jó a pálca nélküli és nonverbális varázstudásban: a semmiből érkezik és oda juttatja az embert. Nem egy diákon kívánja alkalmazni, de ha sokáig emberkedik, nem tudja garantálni, hogy nem következik be, amitől tartunk.
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2019. december 25. 22:04 | Link

Woody T. Fletcher



Eljátszom a gondolattal, hogy bevetek pár illúziót a pasas lecsitítására, ám nem vagyok biztos annyira még magamban, hogy egy tapasztalt bűnüldözőt, aki már sok mindent látott, át tudnám ejteni. Mindenesetre amíg összeszedem magam, lázasan kergetik egymást fejemben a gondolatok. Válaszolgatni is kéne a kemény szavakra, mégpedig okosan, ha lehet.
- Valójában azért vagyok itt, hogy tanuljak. Nem csak a védelmi pénzről, hanem sok minden másról is, ami érdekel. - Egy újabb gonosz megjegyzés és hangzatos hahota kavarja fel az irodisták unalmas perceit. Sok tekintet követi tisztes távolból a gyerek és a felnőtt képtelen vitáját, melynek csak egyetlen végkimenetele lehet, nevezetesen a bukásom. Jól kifogtam tanult agy főmuftit, aki meg akarja mutatni, hogy mennyire ő itt a Jani. Persze velem szemben nincs nehéz dolga, mégis még itt állok a bejáratnál, senki nem fogott le, nem korlátozott semmiben, sőt, ahogy érzékelem, nem is akar. A motozásos kérésem is süket fülekre talál, így bátran lépek kettőt befelé, és immár bent állok az előtérben. Innen belátszom már az minisztériumi büfébe, ahonnan még több figyelő szempár szegeződik rám és a férfire. Az átlag tömegből kitűnik egy magas rangú ürge, aki feltűnően vizsgálgatja furcsa párosunkat.
- Az előkészítőből már kinőttem, nem hiszek a Télapóban. Különben is túl szenilis és öreg, bár egy mágusnál ezt nem lehet tudni soha, hogy kicsoda, akár lehetne is. - Nem akarom én felhúzni a tag agyát, de ha úgy alakul, akkor úgy alakul. A meggondolatlanságom az egyik oka, a másik pedig a tudás vágy, mely kiölte belőlem az óvatosságot. Az előbbi pasas, aki eddig az ebédlőből nézett, egyre közelebb lépked. Útjából kotródnak a szélrózsa minden irányába a népek. Tartása feszes, járása és viselkedése tiszteletet parancsoló. Az előtér falán lóg egy tabló, ott a képe neki is, a legmagasabb helyen. Innen én nem látom, de az van a képe alá írva, hogy Vezérőrnagy. Egyre közelebb ér, egyenesen felénk tart.
- Megmondtam, hogy a rendőrségnél szeretnék dolgozni. Szükségem van egy mentorra. - Nem vagyok benne biztos, hogy a megfelelő embernél kopogtatok a kérésemmel, de ha már bent vagyok, könnyebben tudok helyezkedni. Túl korai lenne? Nem hiszem, hogy elhamarkodtam volna. Ezt soha nem lehet elég korán kezdeni. Tisztában akarok lenni pár alap dologgal, mielőtt tényleg erre teszem fel az életem. Az ismeretlen teljesen mellénk ér. Szája szegletében mosoly bujkál, majd megszólal lágy bariton hangon. Parancsoláshoz szokott stílusa kiérződik mondandóján, bár inkább kér, mégis ellentmondást nem tűrően.
- Vállalja be alezredes! Úgyis nagyon ráér. Ez parancs. - teszi még hozzá, mielőtt szélesen mosolyogva eltűnik a lépcsőházban.
Utoljára módosította:Lena Felagund, 2019. december 25. 22:05
Hozzászólásai ebben a témában
Woody T. Fletcher
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 28
Írta: 2020. január 15. 09:31 | Link

F E L A G U N D

Ez a baj a mai gyerekekkel: azt csinálnak, amit akarnak és nincs, aki megmondaná nekik a tutit. Annak idején kiátkozták őket a hivatalból, mikor megpróbáltak bejutni, ma meg feljelentik őket, ha túl csúnyán néznek valakire. Az igazságszolgáltatás, csak úgy, mint sok más dolog manapság, kezd inkább egy viccre hasonlítani. Mennyi tekintélye lehet valakinek, aki egy cserfes szájú szőkét sem dobhat ki büntetlenül az épületből?
- Fiatal vagy te még ahhoz. Majd az Auror Akadémián találkozunk, ott annyit fogsz tanulni, hogy meg is unod - zsebre vágott kézzel, fásultan válaszol. Még szerencse, hogy elméleti tárgyat nem kell oktatnia, különben levetné magát a szakadékba. Elég neki a gyakorlat, ahol az első két órán türelmes, utána pedig kedvére tombolhat és szívathatja az újoncokat. Bár nem szokták szeretni - mégis ki szereti, ha szarrá szopatják?! -, amikor kikerülnek a nagy betűs Életbe, nem győznek hálálkodni, hogy Woody ilyen kemény volt. Nem szeretni kell a kiképzést, hanem végigcsinálni.
- Megmondom én, mihez értesz te. A pofátlansághoz. Ebből már egy percet sem kell tanulnod. Ha rajtam múlik, Te itt egy fűszálat nem teszel arrébb - vigyora gúnyos, amolyan "a beszélgetést lezártnak tekintem" stílusú, nem is igazán érzékeli, hogy valaki közelít feléjük. Illetőleg de, de pontosan leszarja. Mondtam már, hogy mennyire rühelli Magyarországot és a lefokozását? Na ha nem, akkor a vezérőrnagy megérkeztével most meg kell említsem. Nincsenek rosszban, de a férfi szereti Őt néha-néha megkínozni olyan jelentéktelen dolgokkal, mint egy idegesítő liba rábízása. Újabb kolonc a nyakában. És még csodálják, hogy gyorsan megkopaszodott: ennyi barom között még őszülni sem maradt ideje, inkább lehullt minden szőre.
Felettese szavaira nem reagál, azonban leplezetlen dühe elárulja nyilvánvaló véleményét erről a képtelen ötletről. Majd megtanítja ezt a kis csitrit arra, amire kell. Ami pedig ezt a kis parancsot illeti, lesz néhány keresetlen szava a főnihez. Úgyis együtt akartak inni este, majd leboltolják. Mondjuk kezdeményez egy ivó versenyt, abban verhetetlen. Ha nyer, megszabadul a kolonctól.
- Velem jól rábasztál. De legyen. Mit akarsz csinálni? - kivételesen átadja az elsőbbséget Lenának, ez azonban puszta formaság. Olyan gyorsan kívánja kifingatni, hogyha esetleg a vezérőrnagy nem is egyezik bele abba, hogy ezt a feladatot visszaadja, Felagund gondolja meg magát.
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2020. január 17. 17:49 | Link

Woody T. Fletcher



Végre beleélhetem magam abba, hogy mi lesz majd, ha...Persze azért a helyzet teljesen más. Még ifjú vagyok, tanulnom kell, ki vagyok szolgáltatva egy nálam képzettebb túlerőnek. Ugyan nálam nem könnyű képzettebbnek lenni, de makacs vagyok, csak úgy, mint a nagyapi. Csak egy gondolat éltet, hogy itt állok célom kapujában, beszélgetek egy magas rangú aurorral és még nem tették ki a szűrömet. Mennyei.
- Ha most elkezdeném, akkor ideje korán kiderülne, hogy nincs ott keresni valóm.  De ez nem fordulhat elő. Mármint, hogy megunom. - Nehéz eset az ürge, sehogy nem akar kötélnek állni, hogy foglalkozzon velem. Nem is értem, hogy mi a baja ezzel? Ahelyett, hogy büszke lenne rá, hogy egy Felagund vetette ki rá a hálóját, arról nem is beszélve, hogy ő sétált bele az én hálómba. vagyis a halász én vagyok, ő meg az áldozat, csak még nem jött rá. Úgysem fogom magamtól itt hagyni, hiába keménykedik, nem tud megfélemlíteni. Vagy, ha mégis, akkor beperelem. Van a Levitában egy srác, ügyvéd az apja, aranyvérű mágus. Óriási a hatalma és jól vág az esze. Jó, jó, azért nem vagyok annyira genyó, de ha bánt, akkor én is. Bűbájokban legyőzhet, nála a tudás.
- Cserébe én is taníthatnám akkor. Mit szól hozzá? Egy kis szemtelenségért nem megyek a szomszédba, de tudok nagyon engedelmes is lenni. Kivéve, ha azt parancsolja, hogy menjek el. - Szemeim kikerekednek az erőfeszítéstől, hogy a lábaim ne hátráljanak egy lépést sem. A büfé irányából egy újabb férfi érkezik. Lehet, hogy fel kell adnom állásaimat és elkotródni a fészkesbe. Tartok tőle, hogy győz a túlerő, mert ugyan a két kapuőr nem sok vizet zavartak, de ez a másik ipse, határozott, kemény, hasonlóan konok homlokkal, mint nagyapi. Levegőt is elfelejtek venni, ahogy aztán végül elhalad mellettünk. Nem jön közelebb, csak odaszól az én mukimnak. Méghozzá egy számomra nagyon örvendetes mondatot. Most rajtam a sor, hogy az önelégültség kiüljön az arcomra. Szép elégtétel ez nekem. Hálát adok a távolodó méltóságteljes hátának, miközben az én emberem majd szét pukkad a dühtől.
- Először is bemenni - vigyorodom el szélesen. Nem titkolom egy cseppet sem, hogy élvezem a helyzetet, most még, a jövőre pedig nem gondolok. Mármint a közelebbi jövőre. Egyértelmű, hogy a férfi nem kedveli túlzottan a főnökét, vagy legalábbis most megfojtaná egy kanál vízben.
- Mit ért az alatt, hogy magával jól rábasztam? A szót ismerem, hiába, hogy francia vagyok. Arra vagyok kíváncsi, mit tervez? - Szükségét érezném a bemutatkozásnak, mielőtt meghalok, tudja a másik, mit írasson a fejfámra.
- Lena vagyok. Lena Felagund. Magáról készült ilyen? - Felmutatom a csokibéka kártyát, amin az én képem és nevem virít. A legnevesebb mágusok között szerepelni, nem mindennapi. Főfejnek biztos nincs ilyen elismerése a sok kitüntetés között. Persze gyerekesnek tűnik, de még sem az.

Lena Felagund kártya
Hozzászólásai ebben a témában
Woody T. Fletcher
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 28
Írta: 2020. január 20. 13:46 | Link

F E L A G U N D

- Ezt anélkül megmondom neked, hogy most belevágnál - undok és gúnyos, ki nem állhatja a tiniket. Ez az a korszak, amikor azt hiszik, büntetlenül feleselhetnek és kamaszodhatnak kedvükre, de el kell keserítsek mindenkit: ilyenkor még a sírós, pelenkába szarós mivoltuknál is jóval idegesítőbbek. A csecsemőknél legalább biztosan működik a pelus csere, ellenben a tizenéveseknél minden probléma megoldása csak egy újabbat generál. Elviselhetetlen népség.
Erre a válaszra hangosan kezd el nevetni. Még hogy ő tanulna egy ilyen kis csipszartól, mint ez a hirtelen szőke? Ugyan már, ne essünk túlzásokba. Mikor úgy érzi, kellőképp érzékletes volt a lány kiröhögése, illetőleg a késztetés is alább hagy, hirtelen komolyodik el arca, tekintete pedig sötéten villan. - Ha azt hiszed, tudsz nekem újat mutatni, akkor bizony nagyon tévedsz - kezei zsebében nyugszanak, az a váratlanul arcára költöző nyugalom pedig inkább teszi ijesztővé és veszélyessé, mintsem nevetségessé vagy emberkedővé. Eddig indulatból, kivagyiságból, bunkóságból válaszolt, most azonban láthatóan igen megfontolt. Nem sok dolog van, ami meg tudja még lepni, tudniillik ritkán találsz rá az élve megnyúzott kisfiad holttestére, vagy a plafonra szögelt feleségedre. Mondhatni látott már egy s mást, ezen a Maeve-vel kötött szoros együttműködése és megújult élete sem tompít sokat. Néha azt kívánja, bárcsak lehetne neki újat mutatni.
Eközben megtörténik minden, aminek nem lenne szabad: nagyjából két ember van, aki neki parancsot adhat, ebből az egyiknek épp most kell a környéken járnia. Kissé kelletlenül veszi tudomásul, ami épp zajlik, mert tenni ellene e pillanatban nem tud - arra pedig nem hajlandó, hogy magát égetve kezdjen cirkuszolni a hivatal közepén. Majd elintézi privátban.
- Már bent vagy - unottan felel, elvégre, ha az ajtó túloldalán állna, akkor lenne kint, ergo most bent van. Hah! Micsoda zsenialitás, még csak meg sem kell erőltetnie magát. Talán ezért is lehetséges, hogy végső soron - tudván ő az okosabb - nem zavarja a lány arcán felvillanó önelégült mosoly. Vagy nevezzük vigyornak?
- Megkeseríteni az életed. Nem lesz nehéz dolgom - minek hazudjon? Woody sohasem volt a köntörfalazós típus, jobb szerette teljes valójában kimondani, amit gondol, most pedig épp a lány totális szétmarcangolásán dolgozik fejben. Gyűlöl kislányokat pesztrálni, ez alól nem ez kis mitugrász lesz a kivétel. - Woody Fletcher - szűkszavú a bemutatkozása, s bár kristálytisztán hallható volt a levitásé, már most tudja, hogy ad1 el fogja felejteni, mert magasról szarik rá, ad2 ha meg is jegyezné, szándékosan nem nevezné nevén. Puszta kedvességből, de azért remélhetőleg ebből nem lesz harag.
- Amíg ilyen gyerekes dolgokkal vagy elfoglalva sok minden lehetsz, de auror nem. Különben is, mi a szar ez? - el tudja olvasni, de értelmezni nem. Ki a faszt érdekel valami csokibéka kártya? Ha ilyenekkel akar villogni, menjen vissza az előkészítőbe, ahová való. Mellesleg ez a kiscsaj Felagund lenne? Ha igazak hírek a kedves nagypapáról, valószínűleg ül az ágy szélén is zokog, hogy ilyen unokája van. Ez a kis fruska idő előtt ki fogja húzni a gyufát.
Hozzászólásai ebben a témában
Lena Felagund
INAKTÍV


Iskolasokadik
offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 461
Írta: 2020. február 2. 16:08 | Link

Woody T. Fletcher



- Jaj, ne morcoskodjon már ennyire! Ha a nagypapi rosszul ébred és Önhöz hasonlóan  durcizik a zabpelyhe felett, akkor meg szoktam cirógatni a borostáit. Lehet Önnek is jobb kedve lenne. - Cinkos reménységgel pislogok fel az úrra. Előre tudom a válaszát, hiába még, ha okklumentor, akkor is, ami persze nem kizárt, de én nem tudhatom. Szóval tudom, mire gondol. A legkülönfélébb kivégzési módok futnak át az elméjén, a legborzalmasabb kínzásokkal karöltve. Olyan sötét a pillantása, hogy nagypapi sírva könyörögne a receptért, bár ő sem kismiska a témában. majd egyszer összehozom őket. Ha én nem tudom mire megtanítani főfejet, hátha az öreg tud mutatni neki néhány megfélemlítő technikát. Vagy fordítva.
- Taníthatnék mondjuk illúziómágiát. Biztosan hasznát venné, hacsak nem műveli már. Igaz én még csak most tanulom, de azért tudok mutatni pár fogást. - Halálosan komolyan gondolom, nem úgy, mint a borosta simogatást. Az oroszlán bajuszát nem húzogatjuk, kivéve, ha már kiütöttük a fogát. Eközben érkezik meg beszélgető társam felettese és olyat mond, amitől még én is meglepődöm. Hogy mi ezzel a célja, az is egyértelmű számomra, nem kell legillimentornak lennem hozzá. Ezek ketten húzzák egymást. Mivel a felettes tisztában van vele, mekkora kihívás vagyok  emberemnek, szinte kéjes örömmel bíz rá, sőt adja parancsba a pátyolgatásom. Innentől kezdve egy zseniális terv kezd kibontakozni az agyamban, ami talán működhetne is, emberem örülne neki és én is jól járnék vele...talán. Beljebb lépek a bejárattól és felmutatok a lépcső tetejére, ahonnan a férfit láttam lejönni, meg a fejest távozni.
- A szobájába. Megnézni min dolgozik éppen, megnézni egy kihallgatást, kimenni egy bevetésre, közben pedig mesélhetne arról, hogy milyen képességek hasznosak ebben a munkában! - Nem, egyáltalán nincsenek túlzott igényeim. Minden érdekel, de nem a múzeumot akarom meglátogatni, ahogy rég letűnt aurorok porrá aszalódott múmiáit őrzik az utókornak. Nekem a munka elevene kell. Az akciók, a veszély, az adrenalin, a halálfélelem, az izgalom, a pörgés.
Megkeseríti az életem? Hát ez elég szimplán hangzik. Semmi kreatív, semmi konkrét. Ezzel most nem lettem okosabb.
- Ezt a tanáraim is szokták mondani, aztán levonnak öt pontot, vagy írnak a szüleimnek. Ilyesmire gondolt? Jó lenne tudni valami konkrét dolgot! -
Már tudom a nevét is, jól az eszembe vésem, és, hogy ezt ő is megtehesse velem, megmutatom a csokibéka kártyámat. Nem érdekel, ha nem méltányolja, én méltányolom, nekem fontos, mert valahol el kell kezdeni, és nekem ez a valahol. Vállat vonva nyomom a kezébe a  becses nyereményt. Párat sokszorosítottam belőle a tesóimmal, legyen elég, ha szükség lenne rá.
- Ez az én névjegyem. Tegye csak el. A csokit már megettem belőle. - Jó, hát persze neki nem is jelent sokat megnyerni egy iskolai versenyt, de én még sem foghatok el egy világszerte körözött bűnözőt, vagy göngyölíthetek fel egy bűntényt, de még felfedezőnek is gyenge vagyok. Viszont az már világos számomra, hogy bármilyen híres és elismert, annyira mégsem, hogy legyen róla csokibéka kártya. Piha. Lebiggyesztem az ajkaim, érezze azért gondolataim tartalmát, de kimondani nem fogom, szeretek élni. Hogy ezt be is bizonyítsam, vigyorogva fordulok felé. Remélem, hogy meglátja benne a lehetőséget.
- Arra gondoltam, mivel a főnöke parancsba adta Önnek, hogy vezessen be a szakma rejtelmeibe és teljesítse a kívánságaimat, hogy lenne egy kívánságom, amivel alátehet a főnökének, és megszabadul tőlem egy időre. -
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház