28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Figyelem! Iskolai dolgozók, Bogolyfalva vezetése és felelősök kerestetnek! Ezen kívül kikerült a JV pályázat is, csekkoljátok a híreknél! Wink U.i.: ez is beleszámít a multiakcióba!

Megjelent az Edictum legújabb száma! 🎄
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Vajda Eszter
Aurortanonc, Animágus, Navigátor, Staff, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 774
Írta: 2019. március 14. 23:12 | Link

A  K I S   H E R C E G
xxx

Több dologért is hálás lehetek ma. Volt mit ennem, még van tető a fejem felett, nemsokára a francia tengerparton fogok heverni, úgy tűnik, a vizsgáim is megvannak, ezért nem kell végigszopnom még egy évet a sok hülye között, senki nem halt meg, és Ádáméknak sem lesz gyereke. Persze a hálaadás részhez hozzájárult volna az is, hogy meglátogatom az egyetlen, csodálatos, elképesztően nyálas - amióta az unokatestvérünk rávilágított a tényre, miszerint Ricsiből egy papucs lett, képtelen vagyok teljes értékű férfiként tekinteni a kisebbik Vajda Richárdra - öcsém, ő elhesszeli velem a napot, hiszen én unatkozom, neki meg mi más dolga lenne, aztán meg majd történik valami.
Pontosan így kellett volna alakulnia.
De nem így alakult.
Vagyis, csak félig.
Minden ott kezdődött, hogy kivittem az amúgy is felhős ég alá elszívni egy kellemes kis cigarettát, aztán idő közben leszakadt az ég, én pedig csak töretlenül ültem tovább a hivatal lépcsőjén, az átázott cigaretta szállal a kezemben - egy vékony csíkban még mindig füstölög, de mindjárt ráesik egy csepp, leveri a végéről azt a megmaradt kis hamut is, és akkor már azt sem fog -, hiszen már ÚGYIS MINDEGY. Felkelni túl gáz lett volna, mert bent vannak emberek, olyan emberek, akik beszélnek, akiket nem ismerek, szóval na, elég kínos lenne mindezek után még vissza is menni, ha felkelnék, hogy akkor lelépjek, valaki egészen biztosan észrevenne az üvegen át, ami még kínosabb lenne, így egyedül a drámai, pislogás nélküli távolba meredés marad, a hátamra tapadó, lassan teljesen átázó hajammal együtt. Mintha épp most zuhanna le egy szatelit, és mindannyian meghalni készülnénk. Vagy meghalt volna valaki. Vagy Ádáméknak mégis jönne a gyerek. Tökéletes.
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 58
Írta: 2019. március 15. 13:59 | Link

Vajda kisasszony


Mielőtt megkezdődne az új tanév, rengeteg mindent kell elintéznem, ilyenek a hivatalos papírok, melyek segítségével huzamosabb ideig tartózkodhatok az országban, ráadásul feltűnés nélkül. A teljes nevem helyett csak az Anikot és a Khant használom, cserediák vagyok, és ennyi. Nem titkolom, hogy a családom jómódú, de nem is indítom így a beszélgetést, azt azonban mindenképpen elhagyom, hogy egész mellékesen herceg vagyok. Minek a felesleges dráma, nem igaz?
A hivatalban töltött fél nap után az eső is elered, már az előtérben látom, ahol a kabátomat igazítom el magamon. Még mindig csak ismerkedem az itteni időjárással, de már az ing fölé egy pulóvert is felhúztam, még jó, hogy adnak az iskolai szettben. Anyám szerint nem kizárt, hogy az első időszakban többször leszek majd beteg, küldetett nekem erősítő főzeteket, így ezt a csomagot is ma vehettem át. Hónom alá helyezve, jobbomba pálcámat téve nyitom ki az ajtót, és egyből úgy alakítom a helyzetet, hogy mikor kilépek, már védjen engem a pálcám folytatásaként megjelenő ernyő.
Lépnék, de megtorpanok, sálamat helyreigazítva figyelem a lány hátát, aki kint ül az esőben, és sajnálatot érzek iránta, mert úgy vélem, élete igen kedvezőtlen módon alakult, máskülönben nem ülne itt kint, ebben a zord időjárásban. Ellépek mellette, majd megfordulva lehajolok, figyelve arra, hogy a kabátom széle még ne érjen a frissen kialakult tócsába, de őt már védje az esernyőm. A kezem nyújtom felé, remélve, hogy felsegíthetem, esetleg a segítségére lehetek.
Hozzászólásai ebben a témában

Vajda Eszter
Aurortanonc, Animágus, Navigátor, Staff, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 774
Írta: 2019. március 24. 11:09 | Link

A  K I S  H E R C E G

Fogalmam sincs egyébként, hogy mégis mire várok ebben a helyzetben. A falu határozottan ismer, vagy, legalább tudják ki vagyok, de még az is be tudja lőni az arcom, aki nem itt él, de már járt kint az utcán, és nem egy barlangban lakik. Legfeljebb elkönyvelik magukban, hogy megőrültem, vagy, mit tudom én, az apámnak végleg elege lett a hirtelen döntéseimből, kirakott otthonról, és egyedül a Dolce-m bírtam magamra kapni. Figyelem az esőtől egyre csak sötétülő, lucskos cigaretta szálat, kicsit lefelé biggyesztem ajkaim, mert azért jól esett volna, ha legalább elszívhatom, mielőtt leszakad az ég a fejemre, de ezen a ponton már másikra gyújtani is teljesen felesleges lenne, lévén az ujjaim is vizesek. Mélyen beszívom a levegőt, megemelkednek vállaim is, hogy aztán hosszan sóhajtva kifújhassam azt, újra begörnyedve. Épp most ábrándultam ki a világból, bizony.
Összevonom szemöldökeim, ahogy egyszer csak nem érzem a bőrömre csapódó esőcseppeket, pedig akárhogy hunyorítva nézek, látom őket - lassan szerintem is kezdek megbolondulni -, látókörömbe bekúszik egy finom bőrű kéz, kékjeim felfutnak a karján, vállán, nyakán, végül megtalálják arcát, ajkaim elnyílnak egymástól, és igazán szeretnék mondani valami frappánsat arról, hogy lám, mégis vannak még úriemberek ebben a fuckboy-okkal teli társadalomban, vagy, hogy há-há, most megvagy, te kis ravasz, de annyira zavarba jövök az egész helyzet váratlanságától - mármint, tényleg, nem számítottam arra,hogy ez meg fog történni, és még csak nem is az öcsém látom majd a kar túlvégén -, hogy csak ülök ott nyitott szájjal.
De észbe kapok, és akkor becsukom a szám.
- Őőőőőő - vékony, hideg és nedves ujjaim az ő kezébe csúsztatom, ahogy az úri lányok szokták - leszámítva, hogy ők nem kezdenek őőő-vel -, ahogy felnyomom magam, és érzem, hogy egyre jobban égni kezd az arcom a szégyentől, de szerencsére - REMÉLEM - van olyan jó az alapozóm-púderem, hogy ezt elfedje. - Hm.
Pontosan így, mint egy debil.
- Igazán köszönöm - egy bólintással konstatálom, hogy sikerül még valami ésszerűt is mondanom, közben úgy húzom ki magam,mintha még lenne büszkeségem mindezek után.  
- Nem őrültem meg - illetve, remélem, hogy nem - csak szerettem volna elszívni.... ezt - az átázott szálra pillantok, végül megrázom fejem, és inkább csak bedobom az erre hivatott kis fém kukába. - De... nem sikerült. Nyilván.
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 58
Írta: 2019. március 24. 11:43 | Link

Vajda kisasszony


- Tudom, hogy nem őrült meg.
Felelek határozottan, a hangomban a kételkedés írmagját sem lehet felfedezni. Még, hogy őrült? Ugyan. Pusztán - feltételezéseim szerint persze - annyi történt, hogy a nyomás nagyobb volt, mint amit egy emberi szervezet befogadni képes az adott életszakaszban.
- Ha elfogadja, szívesen meghívom egy forró teára.
Nekem is meg kell küzdenem ezzel az idővel, így ezt a részét is meg tudom érteni. Amikor ideérkeztem még ragyogó időnk volt, ám amíg a papírjaimat átvettem, elsötétült, én magam is tapasztaltam, hogy már nem olyan kellemes mértékben tér be az épületbe a természetes nap, s mire kiléptem, valóban, nekiáll az ég ontani magából az esőt. A cseppek egyre kövérebbek keményen koppannak varázs-esernyőm képzeletbeli anyagán. Nem tudom, hogy mit csinál itt, de ha a kezem elfogadja, belékarol, akkor elindulok vele a forgalmasabb negyedbe, ahol a különféle vendéglátóipari-egységek szolgálnak megfelelő italkínálattal.
- Nem személyesen, de ismerem az Ön édesapját, a szigorát, valamint ismerem a munkásságát, az Ön munkásságát. Olykor áldásos kilépni az életünkből, és valami egészen másba kezdeni, például eggyé válni a lehulló esőcseppekkel.
Régebben nem vágytam arra, hogy más legyek, mint ami, az életem kerek volt, most is kereknek érzem, de atyám szerint hasznos és bölcs tett kitekinteni más országok, más kontinensek szokásrendszerére és életvitelére, hiszen mi magunk ez által gyarapodunk és gyarapodást eredményezhetünk a népünk számára is.
- A nevem Anik, cserediákként töltök itt egy tanévet.
Hozzászólásai ebben a témában

Vajda Eszter
Aurortanonc, Animágus, Navigátor, Staff, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 774
Írta: 2019. március 24. 12:12 | Link

A  K I S  H E R C E G

- ... oh - megint nyitva maradnak egy pillanatra ajkaim, ahogy csak nézek rá a nagy szemeimmel, és próbálok úgy tenni, mint aki hallja és érti is azt, amit mondanak neki, mármint, a nem gondolnék folyamatosan arra, hogy vajon nem-e tűnök túl öregnek, amiért magáz, lehet, hogy már őszülök is, és most biztos a hajam után kapnék, ha nem néznék ki tőle annyira bután, szóval, ha nem ez keringene újra és újra és újra a fejemben is tök hangosan kopognak az esők, vagyis, eső, és lehet eleve nem is hallanék semmit, ha figyelnék is, de azért csak mosolyogva bólogatok, remélve, hogy nem épp most egyezek bele abba, hogy eladjanak örömlánynak, vagy mondjuk eladják a vesém, mert innen visszakérdezni már túl kínos lenne. A könyökhajlatába simítom ujjaim, szépen, légiesen, épp csak, nem nehezedek rá, se semmi - hogy bármikor elszaladhassak -, mert az nagyon gyerekes, és különben is, tudok én szépen viselkedni, bármennyire is legyen meglepő.
- Oh - egy ősember választékos szókincsével rendelkezve sandítok fel rá, hunyorogva, miközben mégis belesimítok hajamba. -Tényleg? Hol hallottál rólunk? - nem tűnik idevalósinak, elég sok helyen jártam már életemben, különböző emberek között, különböző szokásokkal és kultúrákkal, szóval annyit már én is csak meg tudok mondani, hogy nem magyar, nem magyar szokások között nevelkedett, így pedig nem is hangzik olyan butának a kérdésem.
De, persze, megeshet, hogy tévedek, és akkor ő is elkönyvel ugyanannak a buta libának, aminek az emberek többsége, különösebb ismeretek nélkül.
- Ez egy nagyon szép gondolat - ugyanakkor, még csak eszembe sem jutott, hogy eggyé váljak az esőcseppekkel.
- Nagyon örülök, Anik - persze, ezt mondom mindenkinek, akit épp csak megismertem, miután felkapart a hivatal lépcsőjéről, mert épp ázni támadt kedvem. - Eszter - nyilván tudja, ha már az apám is ismeri, de azért nem vagyok én sem neveletlen.
- Miért pont ide jöttél?
Nyilván ez érdekel a legjobban, és véletlenül sem a pár gyűrű a kezén, amit nyilván csak futólag vettem észre, és egészen biztosan nem házassági.
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 58
Írta: 2019. március 24. 13:45 | Link

Vajda kisasszony


Úgy tűnik, nem sok férfi élhet a környéken, mert nem ő az első, aki megdöbben azon, ahogy vele viselkedem, pedig szerintem ez a természetes viselkedési forma. Tiszteletteljesen. Bár az asszonyok sok vallási és politikai tekintetben nem egyenrangúak a férfiakkal, nem értek egyet azzal a szemlélettel, hogy egy asszony ne alkothatna maradandót, és ugyan nélkülük hogyan lennének férfiak, akik képesek megvédeni az országot, vagy, nélkülük hogyan lehetnénk mi magunk azok, akik? Az asszonyok nevelnek minket, anyáink, tanítóink, házastársaink, testvéreink és leány gyermekeink. Viszont elfogadom és tiszteletben tartom azokat, akik szűkebb látókörben nevelkedtek, akik máshogy élik meg ezt.
- Atyám széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Úgy emlékszem találkoztunk már korábban, talán olyan hét évesek lehettünk.
Bár nem illendő, de mégis mosoly kúszik az arcomra, az emléknek köszönhetően. Viszonylag kevés alkalmam volt lánnyal találkozni, leginkább a nyelvtanulásra és a kardforgatásra koncentráltam a szüleim kérésére, így könnyedén megmaradnak az olyan emlékek, amikor idegenekkel, sőt lányokkal találkoztam.
- Azt ígérte, ha lopok egy virágot anyám kertjéből, csókot ad érte. Loptam, ön pedig, elszaladt.
Emlékszem, mert nagyon megszidott anyám és apám is, hogy az ilyen döntések, melyek ennyire hirtelen jönnek, kedvezőtlenül hathatnak, és valóban, hiszen nem kaptam meg a virágért a csókot, pedig az volt a kert éke. Mégis, maga az emlék, kellemes, és titkon remélem, hogy számára is felrémlik valami abból, hogy volt egy fiú, aki virágot lopott miatta.
- Atyám úgy véli, biztonságos és jó táptalaj a fejlődés eltanulására. Bogolyfalva az elmúlt években rohamosan fejlődött, emellett a mágustanoda diákjainak összetétele az egyik legszélesebb körű a világon.
Utoljára módosította:Anik Khan, 2019. március 24. 13:46
Hozzászólásai ebben a témában

Vajda Eszter
Aurortanonc, Animágus, Navigátor, Staff, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 164
Összes hsz: 774
Írta: 2019. március 24. 14:25 | Link

A  K I S  H E R C E G

Persze, most akár jöhetne a harmadik, roppant intelligens hangzatú "oh" is, de visszafogom magam, nem mondom ki,csak gondolatban szövöm az alakja köré. Alapvetően nem szégyen, ha az ember nem emlékszik azonnal, első pillantásra azokra a személyekre, akikkel akkor találkozott, mikor jóformán még a seggén ült a tojáshéj, felnövünk, változunk, kívül és belül egyaránt, az új emlékek átveszik a régiek helyét, satöbbi, satöbbi, de ahogy mesélni kezd, ajkaim szélesen elnyílnak, és legszívesebben elvisítanám magam az utca kellős közepén, esőben, hogy A HERCEG, de valami azt súgja, hogy nem igazán értékelné, szóval inkább visszafogom magam.
Először kuncogni, majd nevetni kezdek, ahogy megrázom fejem, felé fordulva megállok előtte, lábujjhegyre emelkedve támaszkodom meg a vállán, amíg hozzá hajolva adok egy puszit az arca egyik, majd a másik oldalára is. Néhányan, akik közel állnak hozzám, azt mondják néha túl közvetlen vagyok, mindenki más szerint föléjük emelem magam, és a világért sem ereszkednék a szintjükre, és mondhatom én azt, hogy csak nem szeretnék adósa maradni valakinek, ezzel már el is döntetett, hogyan viszonyulok hozzá.
- Bepótoltam az elmaradásom - visszalépek mellé, mintha mi sem történt volna, majd, körbenézve hajtom arcom a vállára, hogy feltűnésmentesen belesuttoghassak a fülébe. - Ne csodálkozz, ha ezek után azt fogják pletykálni a faluban, te vagy az új hódolóm.
Félelmetesen ismerős, ahogy az apja szavait használja, én is ezt szoktam csinálni, szinte kényszeresen, ha meg akarok felelni valakinek vagy valaminek. Aprót szusszanva pillantok fel ismét rá.
- És neked mi a véleményed?
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 58
Írta: 2019. április 20. 12:16 | Link

Vajda Eszter


Akaratlan is mosolyra húzódik a szám, mert jól esik egy olyan kedves nő közeledése, mint Eszter. Nem is kell kedvesnek lennie, pusztán a tény, hogy nő igen sokat segít abban, hogy öröm járjon át. Az elmúlt évek során, elkezdtem érdeklődni ugyan, de nem tapasztaltam még ténylegesen a női nemet, nem engedte atyám, mert szerinte, ha fiatalon szembe találom magam a csábító erővel, amit ők képviselnek, letérek az útról, amit számomra kijelöltek.
Kiélvezek hát most minden pillanatot, mert meg akarom érteni, mire is gondolt. Élvezem, hogy hozzám ér, bár ruhánk kettőnk bőre közé áll, élvezem, ahogy a puha, női ajkak arcomon hagynak láthatatlan nyomot. Mind a két oldalon, mintha megpecsételtek volna. Élvezem az illatát, lehunyom a szemem egy pillanatra, elrévedve azon, amit érzek. Igaza lehet atyámnak, ha nagyobb és hosszabb dózisban kapom meg a női nem csábítását, talán valóban letérek az útról.
- Máris híres leszek?
Nem mintha vágynék rá, nem akarom, hogy feltűnő legyek, azonban mindenképpen át kell szocializálódnom. Például ezek a zárt cipők, én többnyire mezítláb léptem csak a talajra, hogy kapcsolatot teremthessek magam és az engem körülvevő világ között. Kérdésére mosolyom visszafokozódik, csak halványan húzódik el jobb felé. Hogy én mit gondolok, milyen érdekes, így nevetek, mondd el, te hogy látod, és elmondom, hogyan kellene nézned.
- Igazat adok ennek, érdekes döntés, hogy éppen ide, de szívesen vállaltam el a kívánalmával járó körülményeket, mint a közös szoba és étkezés, sőt, a fürdőhelyiség. Még szoknom kell ezeket a változásokat, de minden új egy lehetőség arra, hogy tanuljunk. Minden út, megismertet minket önmagunkkal. Olykor szükséges új útra lépnünk, hogy megleljük a döntéseket.
Tárgyilagos vagyok, tudom, de egyelőre nem áll módomba másként cselekedni, mivel én magam sem tudom, hogy mi mást mondhatnék, hiszen még nem tapasztaltam semmit.
- Jöjjön, igyunk valamit.
Intek a teaház felé, és az ajtót kinyitva, előre engedem, majd belépek mögötte.  


Köszönöm a játékot.  Pirul
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér