28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 6 ... 14 15 [16] Le | Téma száljai | Témaleírás
Denis A. Brightmore
Egyetemi hallgató, Legilimentor, Okklumentor, Végzett Diák, Független varázsló


moose plush
offline
RPG hsz: 293
Összes hsz: 2721
Írta: 2019. október 11. 21:02 | Link

Vajda - 2019.09.15. - meztelenség

Bár sokáig húzza annak a kurva csikknek az elpakolását, mégsem vagyok türelmetlen. Most kivételesen nem, mert megéri várni, amíg ez a beszélgetés kibontakozik, és olyan irányba fog folyni amerre talán megéri menni. Mert ugye, ha ki akarsz jutni; kövesd a folyóvíz irányát és előbb vagy utóbb egy városban fogsz kikötni. Én is valami ilyesmiben reménykedem az elkövetkezendő pár percben, esetleg órában. Talán oda lyukadunk ki, hogy mennyire gyűlöl azért, mert Révay megcsókolt, én meg nem mondtam nemet, talán még hálás is - ahahahaha - nekem ezért. Hát ugye, ki tudja ezeket?
Nevetése furcsán cseng, de én még csak el sem mosolyodom. Ő sem azért nevet, mert jaj, de humoromnál vagyok ma, egyszerűen udvarias? Próbálkozik, hogy ne verje be a képem? Bármelyik lehet, de nevet, én meg mosolytalan és meglepően komoly arcomat biccentem hátra, hogy a napszemüveg mögül bámuljam az eget, mert olyan rettenetesen izgalmas a felhőtlen kékség, hogy menten behugyozok.
- Ja, sejtem - biccentek egy aprót, mire megint röhögni kezd. És még hogy nekem van rengeteg stikkem. Szerintem ez most hibbant meg mellettem, és ha valóban így van, kérdés nélkül fogom meg a cuccaimat és ülök arrébb egy másik padra, aztán megvárom majd pár méterről, hogy mi fog történni. De nem hibbant meg. És én még mindig itt ülök. Mellette. - Nos, attól elvonatkoztatva, hogy a photoshoppolt képeid mit sem segítenek rajtad, meg kell mondjam, Révay nagyon jól csókol - hunyom le szemeimet pár másodperc erejéig, mintha csak visszajátszanám az akkor megtörténteket, pedig be kell valljam, egyáltalán nem hagyott bennem mély nyomot az a csók. Azt sem tudom mikor és hol volt, de ezek szerint tényleg megtörtént, mert Vajda forr a saját levében rendesen, én meg ezt túlságosan élvezem ahhoz, hogy ne adjam alá a lovat. Aj, miért ma kell elmennem? Napokig tudnám ezt csinálni, baszki!
- Kiszeded az orrszőrömet? - kissé megmozgatom orrcimpáimat, amikor alulról hajol hozzám közelebb, majd egy teljes arcos vigyorral biccentem előre fejemet, hogy jobban láthassam azt a tekintetet, ami vérben forog, amiben a féltékenység összes fajtája fellelhető, a birtoklási vágy minden nemében meg van benne. Ismerős tekintet...
- Na, de király! - csapok térdemre vidáman, vigyorom, ha még lehetséges egyáltalán, még szélesebb lesz. - Jól éreztétek magatokat? Remélem sokat ettetek, Payne papa igazán kitett magáért - forgatom meg szemeimet látványosan, majd amikor folytatja kitör belőlem a röhögés. Az olyan mértékű röhögés, amit az ember nem tud koordinálni, mert olyan mélyről, olyan gyomorból jövős, hogy nincs esélye.
- Te merre másztál Payne-el? Vagy ben - törlöm meg szemeimet még mindig vigyorogva, de már csak meg-meg rázkódó vállakkal. - Plusz együtt sem voltatok akkor Révay-jal, te meg egy másik csajt dugogattál. Érzed a szintet? - dobom bal térdemre jobb lábamat, majd mélyet szívok cigarettámból. A füst az ég felé száll, én meg mindeközben elfordulok Vajdától, mintha mi sem történt volna. Érdekesen van összerakva, meg kell hagyni. Egy csók miatt a plafonon van, miközben ő meg valami tököm tudja kit baszogatott - szójáték, haha, de itt most a szexuális utalás kell - északon. Önzőség elvárni... hm. Rendben, én kussolok, ennyire képmutatónak még nekem sem kellene lennem, tényleg befogom. Vége van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2019. október 12. 21:40 | Link

Belián

Egyikük számára sem könnyű ez a helyzet. Kész tények elé lettek állítva, elvégre Balázs örülhet, hogy itt lehet, Shayleennek pedig esélye sem volt nemet mondani, ugyanis a Minisztériumnak nemes egyszerűséggel nem lehet. Így bármennyire is mulatságos a két introvertált ember találkozása, ők valószínűleg fele ennyire sem szórakoznak jól.
- Persze, én sem úgy... Ne haragudj, csak borzasztóan új a helyzet és azt hiszem, még fel kell nőnöm a feladathoz - lesüti szemét és kínosan elmosolyodik, hogy aztán beharaphassa alsó ajkát. Elvileg itt most ő a felügyelő, a felnőtt, aki majd a kezébe veszi az irányítást. Félreértés ne essék, képes rá, mi több tökéletesen végre fogja hajtani a feladatot, csak előbb össze kell szednie magát is, meg a gondolatait is.
- Jaj, ne viccelj, ez abszolút nem a Te hibád - felemeli kezeit, amolyan védekezőn, aztán felismerve a mozdulat kétértelműségét inkább leejti azokat maga mellé, bár a mappát továbbra is komoly gonddal szorongatja. - Nem vagy a terhemre. Csak össze kell csiszolódnunk és minden rendben lesz - végre valahára egy kedves és őszinte mosollyal ajándékozza meg Beliánt. Azt már most sejtheti a fiú, hogy a nő nem fogja halálba szekálni, azonban olyan hatalmas bulikra sem számíthat majd tőle. Ha egész nap a szobájában akar majd kuksolni, abban sem fogja megzavarni, ha pedig megy valahová, valószínűleg tyúkanyóként legyeskedik körülötte, figyelmezteti, felkészíti, talán még azt is el tudja képzelni, hogy hajnalig virraszt, hogy biztosan hazaért-e a fiú. A gondoskodó ösztönei nem vesztek ki, hiszen anorexiás időszakait leszámítva folyamatosan Adriannel van elfoglalva, akár egy jó nővér. Kivéve, amikor nem.
- Nincs hol laknod? - elkerekednek szemei és az agyában lévő fogaskerekek rögtön forogni kezdenek. Mert oké, most beülnek egy cukrászdába, megisznak valamit, esznek mellé sütit, aztán majd útjára engedi Beliánt, hogy csöveljen a sikátorban egy kuka mellett? Vagy a nehezen összekuporgatott pénzéből valami leszakadt motelben aludjon? Természetesen a rosszabbnál rosszabb rémképek rögtön elméjébe tolulnak, ezeket elhessegetendő megrázza fejét. - Ki van zárva, hogy úgy búcsúzzunk el, hogy nincs tető a fejed felett. Ha neked is jó, lakj nálunk addig, amíg nem találunk jobb alternatívát. Én és az öcsém úgysem zavarunk sok vizet, lenne saját szobád, szóval... - mellkasához szorítja az aktákat, mintha szorongana. Nem a gondolattól, hogy vendégül kell lásson valakit, elvégre nála jobb házigazda kevés akadna. Inkább csak az a nehéz ebben, ahogy ez a szituáció kinéz kívülről. - Ne érts félre, nem ellenőrizni akarlak. Viszont nem hagyom, hogy valami fura helyen kelljen éjszakáznod - azon túl, hogy felügyelői kötelességének is érzi mindezt, tényleg aggódna. Úgy elengedni a nagyvilágba valakit, hogy semmije sincs, szinte kegyetlenség, Shayleen pedig sok minden tud lenni, csak az nem. A hófehér lelkével, a kedvességével és segítőkészségével egy vadidegent is - nem kissé felelőtlenül! - beengedne magukhoz. Egyszerűen ilyen természet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dustin Axel Westwood
Tanár, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 153
Összes hsz: 299
Írta: 2019. október 15. 15:41 | Link

Denis
[Ferenczi Angéla, vizsgabiztos (illúziómágus és aeromágus)]

1. Feladat, a Lény
2. Feladat, Ellie
3. Feladat, Gyermekek
4. Feladat, Ő és az anyagok | október 15. délután | eddigi életed utolsó napja


- Nem lehet baj, készültél már erre - közöltem széles vigyorral, ahogy hátba is vágtam Denist, jobb, mintha tarkón tenném. Megérdemelné, mindketten tudjuk, de ez egy hivatalos hely, én pedig csak az auláig kísérhettem ma. Nehéz időszakon van túl, de hogy valóban képes-e rá, hogy megtegye ezt a lépcsőt, rajta áll vagy bukik, ezt szerintem ő is pontosan tudja, nincs is ezen miért a szót szaporítsam. Főleg, mert régi jó ismerősöm, Angéla is megjelenik, aki egyből meg is ölel, majd bemutatkozik Brightmorenak és  mutatja is neki az utat, én magam ellépek oldalra majd, mivel ez a kötelesség ledobom magam az egyik ülőalkalmatosságba.

- Nyugodtan szólíts Angélának, még nem záródik be mögöttünk a terme ajtaja, bármilyen kérdést feltehetsz a vizsga kapcsán és válaszolni is fogok. Utána semmi segítséget nem nyújthatok. A vizsga hossza rajtad is múlik, két résznek van egyedül kerete, amiért kapsz negyed óra felkészülési időt - mondta végig a nő kedvesen, látszólag még csak kicsit sem tüntetve fel nehéznek ezt. Pedig mindig az valahol, mielőtt eljut egy tanonc ide, kicsit jobban megismerik, a tanáraik és fellelhető dokumentumok alapján.
- Szünetet kérni nincs lehetőséged, a vizsga megszakítása automatikus bukással jár, esetedben, mivel dimágus vagy, ha a vizsga fele után következik be, egy elemre igazolványt szerezni lehetőséged van még egy pótlással, másra nem - tisztázta le a szabályokat, majd ahogy felértek a legmagasabb pontjára az épületnek és a tértágításnak köszönhető hatalmas, szabályos kör alakú váróba vezette Denist megállt. Felé fordult, ugyan olyan kedvesen, mint eddig nézett végig a fiún. Nem voltak feltevései vagy elképzelései, azt viszont tudta az ismeretei alapján, hogy izgalmas vizsga lesz. - A terem számos varázstárggyal el van látva, ennek köszönhetően az ajtót átlépve nem tudod használni a pálcás mágiád és egyetlen képességet sem az elemi mágián kívül. Se bent, se kifelé.
Az intelmek után a nő keze intésére megjelent a háta mögött egy hatalmas visszaszámláló a számlapján a 15:00 volt olvasható. A perceket és a másodperceket pörgeti majd, de ezt nyilván nem kell külön elmondja, egyelőre bizonyosan. - A vizsgán úgy határoztunk az elméletet nem teszteljük, a szabályokat és etikai mércét a feladatokon át ellenőrizzük majd. Az elsőben egy kis lénnyel lesz feladatod, utána némi pyromágia két ízben, az egyik egy szórkaoztatástechnikai műsort igényel majd, gyermekeknek, akik kíváncsiak de többségük fél vagy a tűztől, vagy a lángoktól, vagy magától mondjuk a tűzijátéktól. Az utolsó pedig az aeromágiád veszi majd igénybe.

- Gondold át, tisztítsd ki a fejed. Ez a kulcs a tiéd, amint a zárba helyezed és benyitsz befejeződik ez a számláló, és elindul a benti. A műsorod maximum 15 perc lehet, se több, se kevesebb, és a második lépcsőnél sem tölthetsz többet 10 percnél, a többi rajtad áll. - azzal elindította a számlálót, ha a felmerült kérdésekre választ adott a fiúnak, majd ő maga belépett az ajtón és bezárta azt maga mögött. Ha Denis is megteszi ezt, elsőként egy tanteremhez hasonló helyiség tárul majd maga elé, ahol a megvadult, nagyobb testű lény rontana éppen neki. Levegő elemű ugyan, de ki van éhezve, sérült. Rengeteg étekfajta hever üvegekben a polcokon, és szükség esetére az ellátáshoz eszközök. Fel kell ismerje mi ez az állat, és mivel tudja a kegyeibe édesgetni és lenyugtatni.
Mikor az állat elkezd lenyugodni lassan összemosódik Denis körül minden egy nagy pacává, és a hideg fuvallat kelletlen futkos át rajta. Egy ismerős alak tárul elé, ahogy vacogva, kéklő ajkakkal, bevérzett szemekkel, remegő végtagokkal hangtalan sikolt felé. Érezhető testhője a kritikus 28 fok alatt van, a szívritmuszavarok és egyéb következmények, maga az ájulás kerülgeti a nőt a kihűlés miatt. Tudni kell a mértéket, a pontos fokot, hova melegítse és megmenteni, még nem késő. Közben elvonatkoztatni attól, hogy ismeri vagy sem, hogy mi a helyzet, hogy ez a nő mit keres itt. Az idő ketyeg, hangos visszaszámlálással visszhangzik a helyen. Ha nem végez időben, nem csak a feladat bukás...
Harmadik lépcső, eredményfüggetlenül a kisgyermekcsoport, akik zsivajjal ülnek be az időközben kinti természetet visszaadó külsejű terembe. Hangosan éltetik Denist és várják a műsort. Reméljük nem lesz se kínos, se kellemetlen.
És végül, utoljára... a gyermeki hangok után minden csendes, minden komor. Angéla egy pillanatra feltűnik, majd elhagyja a termet. Miután becsukódik az ajtó Denis számára ismerős lesz a látvány, egy hálószobáé, amit már jól ismer. Egy beteg tekintet fúr az övébe, ahogy megérzi ő is a levegő súlyát. Gázok, a legtöbb mérgező vagy veszélyes, tele van vele a levegő, egyesével kell azonosítsa és semlegesítse. De fogalma sincs mennyi időt tölthetett ebben a lány, hogy milyen állapotban van, hogy ha vele foglalkozik, és nem a gázokkal, mi történik?
Illúziómágusként a vizsgabiztos jelesre vizsgázna, minden majdnem eredeti, és olyan élethű, mint soha semmi. Illatok, érzések, a látvány.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Szertelen Szfinxek csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1858
Írta: 2019. október 22. 21:24 | Link

Révay Lili Athalie

A bogolyfalvi polgármester egy interjúban megszellőztette, hogy nyugdíjba megy a Művelődési Ház vezetője. Márpedig akkor kell valaki, aki az utódja lehet. Pedzegettem Tányának, hogy hozzá tökéletesen illene ez a pozíció, de nem lelkesedett túlságosan az ötletemért. Persze lehet már rég megvan, hogy melyik csókost nevezik ki új vezetőnek. Mindenesetre én majd jó kapcsolatot szeretnék kiépíteni vele, hogy támogassa a tervemet, miszerint kiállítást rendeznék a Művelődési Házban. Az életművemről. Mindenki profitálhatna ebből. Egyrészt ilyen szintű magaskultúrát helyben még soha nem élvezhettek a falusiak, másrészt a turizmust is alaposan meglökné a kiállításra idelátogatók várhatóan hatalmas tömege. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az új vezető rögtön egy rendkívül sikeres programmal indíthatná működését, amellyel bizonyíthatná, hogy kinevezése jó döntés volt. Szóval utána kellet járnom, hogy most mégis mi a szitu. Hol is kezdhetném ezt? Természetesen magában a művházban. Feltételeztem, hogy az itt dolgozók már biztos tudnak valami konkrétumot.
Az épületbe lépve rögtön kiszúrtam egy számomra kedves arcot. Révay Lili a tanoda kiváló diákja volt, elnyerte a Várffy-Zoller Vándordíjat, mára pedig sikeres színésznővé nőtte ki magát. A múltkori lenyűgöző alakításával, amikor a Levita-toronyban elpusztult szobrom fejcsonkját használta fel kellékként, meg egyenesen a kedvenc színésznőmmé lépett elő. Nem hagytam volna ki a lehetőséget, hogy leszólítsam. Talán még ittlétem eredeti szándékával kapcsolatban is tud támpontot adni.
- Művésznő. - léptem oda mellé, hogy felhívjam magamra a figyelmét. Talán ez volt erre a leghelyesebb megszólítás. A sima Lili túl prosztónak hangzott volna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


KisVajdá(n)é <3
offline
RPG hsz: 345
Összes hsz: 872
Írta: 2019. október 23. 07:56 | Link

A kedvenc ex-tanárom  Pirul
Ruházatom

Valóban unatkozom. De akkor, mikor kitaláltam, hogy mennyire menő dolgozó nő leszek, nem hittem volna, hogy valóban lesz szabadidőm, és egy idő után minden szeretett és vágyott dolgot kielégítek, és a napjaim elkezdenek unalmassá válni. Sok mindent csinálok, hiszen a tánc, a lovaglás, a korcsolya még most is mindennapi elfoglaltságok, és tudom, hogy pont eleget csinálom ahhoz, hogy a pár jó évem még tényleg jó legyen. Mellette van az iskola. Mivel állandó munkahelyem nincs, ezért szakmai gyakorlati helyet kellett keresnem, és hát egy közösségszervező hova máshova megy, ha nem egy művelődési házba? Ugye. Viszont az egészen biztos, hogy a félév végén beadok egy kérvényt a munkarend módosítására, és átmegyek nappalira. Viszont a későbbiekben nem lesz gondom a szakmai gyakorlattal, szóval ez is egy kiváló szempont. Ki van ez találva, ahogy mondani szokás.
A mai nap eléggé nyugis, egyedül vagyok bent, így többnyire azzal szórakoztatom magam, hogy megigazítom a képeket a falon. Eddig már átválogattam és újrarendszereztem a gyermekfoglalkozások eszközeit, és feljegyeztem két árust, akik korábban még nem voltak, de idén jönnének a karácsonyi vásárra. Annyira nem vészes a mai nap, inkább csak unalmas, mert itt is pont azt csináltam, amit a szabadidőmmel, mindent azonnal megcsináltam, lelkesen és nem osztottam be szépen a munkát. De amíg nincs új vezető, addig új feladatok sincsenek. Amúgy is, egy művházban mindig hullámzik az érdeklődés.
- Tanár úr!
Lelkesen, mosolyogva köszöntöm, és talán kicsit furcsa az én számból most már ez, de fogalmam sincs, hogy hogyan másként szólíthatnám meg, mert bár már nem a tanárom, de kétség sem fér hozzá, hogy korábban az volt, és nagyon szerettem az óráit, a stílusát, és nagyon tisztelem a pályafutását is.
- Miben segíthetek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018 \o/
Iskolaelső 2019 tavasz
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Szertelen Szfinxek csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1858
Írta: 2019. október 23. 08:39 | Link

Révay Lili Athalie

- Szia! A könyvtárba szerettem volna beugrani, de látom, pont nincs nyitva. - fordultam a könyvtár ajtaja felé. Valójában persze eszemben sem volt a falusiak igényeit ugyan kielégítő, de tudományos értelemben használhatatlan könyvtárat felkeresni. Viszont ezzel a felütéssel továbbterelhettem a témát arra, ami igazán érdekelt.
- Biztos a közelgő vezetőváltás miatt ilyen kiszámíthatatlan a nyitvatartás. Kíváncsi vagyok, hogy vajon kit neveznek ki. - különösnek találtam, hogy a polgármester annyira sejtelmesen nyilatkozott. Ki tudja, milyen háttéralkudozás mehetett a háttérben a minisztériummal. Lehet valami rokont ültetne be a pozícióba.
- Amúgy meg megláttalak, és szerettem volna megkérdezni, hogy mikor lépsz fel legközelebb a színjátszósokkal. A múltkori alakításodat is egyszerűen imádtam! - nem pusztán mondtam ezeket a szavakat, hanem ebben az esetben őszintén így is gondoltam. A színházművészet olyan terület volt, amely csak nézőként vonzott. Így nem fukarkodtam a dicsérettel, ha valaki kiemelkedőt nyújtott, hiszen biztosra vettem, hogy nem fogunk a színpadon rivalizálni.
- Itt dolgozol egyébként? - most esett le, hogy különben mi másért igazgatta volna a festményeket még az imént. Hacsak nem kóros rendmániás, de erről nem tudtam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


KisVajdá(n)é <3
offline
RPG hsz: 345
Összes hsz: 872
Írta: 2019. október 24. 07:12 | Link

A kedvenc ex-tanárom Pirul

Ahogy a könyvtárat említi ösztönösen elpillantok az irányába, majd vissza a férfi felé. Fogalmam sincs amúgy, hogy iskola után mi a helyzet, maradjon a magázódás vagy annyira menőség, hogy kijártam az iskolát, hogy inkább tegeződünk? Azt hiszem mindenképpen az előbbi a kevésbé ciki helyzetek alapja, így maradjunk annál, meg annál, hogy leginkább nem csinálom egyiket sem.
- Sajnos igen, de ki tudom nyitni, ha fontos, meg tudok kiadni könyvet is.
Egyrészt családon belüli szakmai ártalom, hiszen Franci évekig volt sulikönyvtáros, de mivel most már a harmadik baba is úton van náluk, inkább az anyaságra koncentrált, és úgy tudom, ott fent most három férfi irányítja a könyvtári életet. Másrészt pedig, mint ahogy mindent a művházban, ezt is megmutatták nekem, és azt hiszem, volt némi hátsószándék benne, hogy ne csak a szakmai gyakorlat végéig legyek itt.
- Egyedül vagyok az épületben igazából napok óta emiatt. Állítólag három pályázó is érkezett, plusz könyvtárosnak is jelentkeztek ketten, de nagyon lassan megy a döntés. Kell ugye hozzá testületi-ülés is, de az meg csak a hónap végén esedékes.
Mindent tudok. Mindent is. Eléggé bennfentes vagyok, mert Ricsi elmond nekem ilyeneket, meg már hallottam vissza mástól is, hogy ez a helyzet áll fent, szóval mindenképpen van benne valami. És mivel nem csak Ricsi mondta ezeket az infókat, nem hiszem, hogy annyira titokban kellene tartanom őket.
- Köszönöm, megvallom, egy pillanatra azért átfutott az agyamon, hogy mi lesz a reakciója, amikor a fejről kipillantva megláttam önt a nézőközönség soraiban.
Azt nem mesélem el inkább, hogy a romok eltakarítását segítve fedeztem fel és loptam el a fejét, hogy aztán otthon ereklyeként őrizzem, majd amikor már őrült volt az ötlet, hogy színdarab legyen ebből az esetből, bevittem.
- Igen, szakmai gyakorlaton vagyok. De a színház marad a szerelem, most az ifi tagozattal dolgozom egy színdarabon, amit majd decembertől láthat a nagyközönség, de az is Bagolyköves, így biztos, hogy a fiúnak, ki magát játssza nagy lendület lenne, ha esetleg, véletlenül feltűnne a próbán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018 \o/
Iskolaelső 2019 tavasz
Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Szertelen Szfinxek csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1858
Írta: 2019. október 24. 18:29 | Link

Révay Lili Athalie

- Kösz, de annyira nem sürgős, szerintem majd visszajövök máskor. - Lili készségesen kinyitotta volna a könyvtárat, de egyelőre nem kívántam élni a lehetőséggel. Persze később akár még meg is gondolhattam magamat.
- Azért remélem itt nem csupa férfi könyvtáros lesz! - tettem hozzá pajkos mosollyal. A tanoda könyvtárát nagyon feldobta Franci kellemes személyisége és dekoratív megjelenése. Komolyan meg lehetett érezni a hiányát. Mert mi volt most? Ha beléptél a könyvtárba, rögtön megcsapott a kanszag.
- Meg sem lep, hogy lassú a döntés. - ha volt valami, amit nem szerettem a világunkban, akkor az bürokrácia volt.
- Lehet esetleg tudni, hogy kik a pályázók? - érdeklődtem kíváncsian. Persze számítottam arra, hogy nem fogok választ kapni. De már pletykamorzsáknak is tudtam volna örülni.
- Ha nem esik nehezedre, kölcsönösen tegeződjünk. - jegyeztem meg, amikor feltűnt, hogy Lili magáz. Nem volt köztünk olyan nagy korkülönbség, hogy ragaszkodjak a magázáshoz így is, hogy már nem a diákom.
- Óh, ez nagyon izgalmasan hangzik! - fellelkesedtem annak hallatán, hogy bagolyköves témájú előadást terveznek bemutatni decemberben. Pláne, hogy a karakterem is meg fog jelenni a darabban.
- Ki fogja játszani Várffy-Zoller Róbertet? - reméltem, hogy nem valami nyomi. Egyébként bíztam Lili ítélőképességében, hogy sikerült megfelelő személyt kiválasztani erre a kivételes szerepre. Hatalmas lökést adhat a szerencsés kiválasztott karrierjének, hogy engem alakíthat a színpadon. Nyitott voltam arra is, hogy közreműködjek a próbákon, de tudnom kellett, hogy ki ez a fiú.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!

Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


KisVajdá(n)é <3
offline
RPG hsz: 345
Összes hsz: 872
Írta: 2019. november 1. 07:41 | Link

A kedvenc ex-tanárom  Pirul

Ha nem hát nem, nem vagyok az a fajta, aki hosszan könyörög valamiért, ez lehet, hogy egy nap még a hátrányommá válik, de jelenleg nem érzek benne problémát. Szóval a mai eléggé unalmas napban még a könyvtár is zárva marad. Hát jó.
- Oké, remélem, hamarosan már lesz egy nyitott könyvtárunk.
Nem egyszerű ez a mostani helyzet, itt is megtörtént az, ami sok más helyen, hogy nem volt utódlás kinevelve, és annyira hozzászoktak egyes emberekhez és arcokhoz, hogy egyszerűen nem vették észre, ahogy elhalad felettük az idő. Nyilván senki sem kérné egy közel nyolcvan éves nénitől, hogy könyveket pakolásszon. A bennünk lakozó mana miatt tovább élünk, jobban karban vagyunk tartva, ha úgy tetszik, de akkor is, öregszik a testünk, és eljön egy pont, ahonnan már nincs vissza.
- Azt én is, eléggé furcsa a fenti helyzet.
Nem mintha nagyon jártam volna ott, de elképzelni is furcsa, hogy a nővérem helyén három férfi ül. Tudom, hogy nem szabad nemek szerint szétosztani a munkákat, mert a világban nagy az egyenjogúság, mégis, valahogy ha a könyvtárra gondolok, az nekem együtt jár a cicaszem formájú szemüveggel, a kényelmes kardigánokkal, és a különleges teákkal. Nekem a nővérem, ha mondhatom így, nagyon adta a könyvtáros létet, de hát jön a harmadik trónörökös, nem maradhatott örökre.
- Egy férfi és két nő. Az egyik nő vörös hajú. Annyira nem ismerem őket, és csak futólag találkoztunk, mert pont olyan nap vezették őket körbe, amikor rengeteg munka volt.
Mondjuk remélem, hogy Wittner úr és Ricsi nem így akarják elriasztani a lehetséges embereket, hogy azt a pörgést mutatják. Azért valljuk be, egy művházban nem állandó ez a jelenség, csak pont akkor volt Kreatív Kedd, egy kiállításmegnyitó előkészítése és jogi tanácsadás is. Akkor éppen mindenhol emberek voltak.
- Köszönöm. Egy kicsit biztos furcsa lesz a kedvenc tanáromnak azt mondani, hogy szia.
Még bele is kuncogok a dologba, mert valljuk be, tényleg fura. Nekem Várffy volt mindig az a tanár, aki miatt szívesen indultam neki a napnak, mert tudtam, hogy az óráin nem fogok unatkozni, most meg elkezdek vele tegeződni, ez a felnőtt lét egyre szürreálisabb. Még el is pirulok kicsit, de menni fog, maximum az elején leszek kicsit zavarban.
- Andriska. Mármint Andrássy Milán. Nagyon tehetséges, ex-eridonos. Nagyon szeretek vele dolgozni, szerintem már csak idő kérdése, hogy ne itt legyen, hanem Budanekeresden. De, nézd meg magad valamelyik próbán, mondjuk, szerdán vagy pénteken hattól.
Na, megy ez nekem, csak még kicsit furcsa. Egy icipicit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018 \o/
Iskolaelső 2019 tavasz
Merkov Szkilla
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 37
Írta: 2019. november 2. 22:01 | Link

Wittner úr


Váratlanul ér, hogy nem vagyok egyedül. Ilyen késői órán más senki sem szokott benn lenni, csak én, hogy mindent határidőre befejezzek. Ma is voltak feladataim, de már elvégeztem őket. A kimutatások már a megfelelő asztalokon pihenne. - Igen, uram? Segíthetek valamiben? - fordulok a férfi felé, miközben egyik kezemmel pórbálom letörölni a könnyeket az arcomról. Szerencsére nem sok smink van rajtam így talán nem kentem magamból pandát. Az elég kellemetlen lenne. Főnököm testtartása nem változott mióta megszólított engem. Nem közeledett felém, így a másik kezemben még mindig szorongatott papírt nem hiszem, hogy látná. Azért a biztonság kedvéért leteszem a többi tetejére, de tekintetemet nem vagyok képes elszakítani róla. Zavarban vagyok. Nem tudom mivel magyarázhatnám viselkedésemet, ha netán rákérdezne. Elegem van a hazugságokból és úgy érzem, ha komolyabban megszorongatna, biztosan mindent bevallanék. Látva régi arcomat egyre nehezebb lesz a szívem. Zaklatott vagyok, és kezdem elveszíteni a józan ítélőképességemet. Bűnösnek érzem magam, pedig itt igazából én vagyok az ártatlan áldozat. Károly volt az, aki bántott, aki megalázott és aki megütött engem. Mégis nekem kell évek óta menekülnöm, rejtőzködnöm, bujkálnom, mint valami szökött fegyencnek! Az én fejemen van vérdíj! Hát hol itt az igazság?! A rohadt életbe, elég volt! ELÉG VOLT! ELÉG! Előrébb gurulok a székemmel, majd óvatosan felállok, újra kezembe veszem az körözvényt. Közelebb lépek és a férfi felé nyújtom ezt a sorsomat megpecsételni képes iratot, ami így kihozott a sodromból. - Ő én vagyok - mondom a lehető legtöbb higgadtságot erőltetni a hangomba, ami remeg a bennem zúgolódó érzésektől, miután hagytam elég időt a polgármesternek átolvasni azt - Vagyis voltam. Mielőtt elhagytam a férjemet, aki bántott engem -  Nem tudok egyelőre többet mondani. Hangom elcsuklik és megint elsírom magam. Zokogásomban semmi teátrális nincs. Egyszerűen csak ömlenek a könnyeim. Felfokozott érzelmeimnek nem tudok már gátat vetni, ezért inkább hagyom, hogy elárasszanak. Felfedtem hát magam. Jöjjön, aminek jönnie kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Wittner Erik Benjamin
Polgármester, Bogolyfalvi Tanács tag, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 145
Írta: 2019. november 3. 16:57 | Link

Szkilla.


Egy pillanatra meglepődök, amikor még ilyen késő este is hivatalos, hiszen én a keresztnevén szólítottam, holott a munkaidőben Merkov kisasszonyként hivatkozok rá. Tény és való, hogy a munkahelyemen a hozzám legközelebb álló emberektől, Szkillától és Richárdtól teljes hűséget várok el, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag a magázódó távolságtartás legyen ránk jellemző. Az utóbbi társaságában választottam ki a jegygyűrűt, amit ma Alexandra visel, ahogy arra is megkértem, hogy a párja, ha ideje engedi, kicsit foglalkozzon a párommal, mert bármennyire is hirtelen jött a gyermekáldás és az esküvő, a maximumot szeretném kihozni a házasságomból. Azt se gondoltam, hogy lesz még ilyenem nekem az életben.
- Öhm... a jelenleg eladásra kínált bogolyfalvi házak katalógusát keresem.
Nem tudom, hogy merre van, és nem is kutattam volna, de ha már itt van, akkor a kellemeset a hasznossal alapon hazavinném tényleg, hogy el tudjuk kezdeni a keresést. Akárhol is lelünk ingatlanra, fontos lenne, hogy a baba megszületése előtt már ismerjük, és már az otthonunknak érezzük, hogy a legnagyobb nyugalomba várjuk.
- Miért van még itt?
Teszem fel a kérdést halkan, mintha a késői óra okot adna arra, hogy csendesebben beszéljek, pedig ez a kettő nem összefüggő egyáltalán, csak valahogy így sikerült, ahogy mondani szokás. Viszont nem tudom, hogy ennek a hatására, vagy magától, de felkel, és elindul felém, és egy dokumentumot nyújt át, amit már láttam korábban, de nem kapcsolódott szorosan a faluhoz, biztos voltam benne, hogy nem él közöttünk a keresett nő.
- Ön?
Pillantok fel rá, és nem is a kételkedés, hanem maga a hitetlenkedés, hogy mennyire könnyedén átejtettek látszik az arcomon, nem mondtam volna meg róla, hogy ő az, és azt hittem, hogy Richárd rejtett paranoiával rendelkezik, amikor azt mondta, neki valami nem tetszik, valami nem kóser. De szépen dolgozik, ügyes, talpraesett, így nem foglalkoztam vele.
- Jöjjön.
Finoman a hátára téve a kezem, beterelem az irodámba, és leültetem a kanapéra. Egy pálcasuhintással már készül is a nyugtató tea a hátam mögött, míg egy másikkal teljesen lezárom a helyet, hogy egy hang se szűrődjön ki.
- Úgy véli, hogy rátalált önre?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Egyetemi hallgató, Legilimentor, Okklumentor, Végzett Diák, Független varázsló


moose plush
offline
RPG hsz: 293
Összes hsz: 2721
Írta: 2019. november 3. 22:14 | Link

Dustin bá' + Angéla néni
- azért tudni kéne róla:

//Kedves Denis,

nem fogok külön végigvenni minden feladatot megpróbálom egységesen értékelni, kiemelni ami nagyon tetszett, vagy éppen ha úgy adódik a hiányt belőle. Összességében köszönöm a munkád, az egész tanoncit nem csak a vizsgáét, szépen kidolgoztad és végigvitted, még ha húzós időpontokkal is, de lássuk.

Az állatos ismeret, a reakciókészség és a benned élő erők használata remekül összeadódott, maguk a feladatok mind-mind sikerrel záródtak, bár van, ahol kiemelkedően érződött a labilitás, ami bárkinél felmerülhet. Mint a személyes befolyásoltság, a pánik vagy éppen a rémület adott lépcsőtől, amit az élet hozott. Az utolsó feladat realitása biztos megúsztatott volna eléggé, őszintén szólva talán gyorsabb is voltál mint amit hinnék egy ilyen szituációban, de ez nem hibapont, inkább meglátás kérdése. A megoldásod nagyon tetszett minden résznél, a kreatív feladatnál hiányoltam dolgokat. Magát a tüzet rengeteg oldalról meg lehet közelíteni, az egyik nagy előnyöd, alsóbb szinten is már tanoncként, hogy képes vagy létrehozni hideg lángot is, sőt füstöt, amit formálhatsz és színezhetsz lángoknak, talán itt belefért volna ez a csalás mondjuk a megfogható lángokért, lévén a gyerekek erre nagyon fogékonyak. A tiltásra kevésbé, ha valaki rágyújt ezek után téged meghurcolnak! Nyugodtan lehetsz interaktív az elmeddel/elemeiddel, mert bár a tüzet rombolónak tartják, igenis megvan az építő és értékes oldala. Képes vagy például kis méretű formarobbantásokra, ha elég jól használod, amik már majdnem tűzijátékok (ahhoz azért kéne egy plusz képzés, de still). A jövőben bátran tudod nem csak ártó, de hasznos célra is használni már bejegyzettként.

Végül pedig; gratulálok, hivatalosan is zártad a képzésed alapvető részét október végével! Szerepjátékosan legkésőbb november végén elküldi neked levélben a minisztérium az igazolványod (szoktam mindenkinek készíteni róla képet; ehhez elküldenéd nekem a születési helyed, születési hónapod és napod, ha van második neved azt, illetve ha van betűtípus, amit az "aláírásoddal" használhatok - utóbbit keresek, ha nincs). Ebben az egy hónapban ideiglenes papírjaid vannak, de érvényesek, bárhol használhatod az elemed, kizárólag te vagy a tetteidért felelős, így ha nem használod felelősséggel, megkeres a minisztérium és szankcionálhat. Ezen kívül mostantól a nagy utazásoknál kérhetnek elővízumkérelmet a részedről, mert sok térségben nem nézik az elemiseket jó szemmel (pláne dimágust), illetve nyilván azzal is együtt jár mindez, hogy most már nincsenek olyan szigorú szabályok és keretek, ahogy a pálcád, úgy ezt is te döntöd el hol és mikor használod, számonkérések nélkül, ha nem ütközik törvénybe.

Minden jót és élvezd a szabadságot!
Dustin //
Utoljára módosította:Dustin Axel Westwood, 2019. november 10. 14:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkov Szkilla
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 37
Írta: 2019. november 8. 10:01 | Link

Wittner úr


Olyan furcsa ez az egész. Mióta idejöttem Bogolyfalvára számtalanszor éreztem úgy, hogy elmondhatom a titkomat. Néha már majdnem ki is csúszott a számon, de a félelem mindig nyelvem hegyére forrasztotta a vallomást. Aztán jött az a rémes eset azzal a hollóval ott a sikátorban. Akkor azt hittem mindennek vége és Károly rám talált. Persze kiderült, hogy csak paranoia volt az egész. Mégis most ahogy megláttam a körözésen a valódi arcom és nevem, újra azt érzem, hogy itt az ideje a szín vallásnak. Túl sokat áldoztam fel és túl soká menekültem. Ekkor, égi jelként érkezett Erik. Csak magamban merem így szólítani, hiszen a főnököm és prominens személy, akinek kijár a tisztelet és én így adom meg ezt neki. Szavai elterelik egy pillanatra a figyelmemet. Letörlöm a könnyeim maradékát és odapillantok az általam katalogizált szekrényekre. - Bal oldali polc, harmadik sor, balról a negyedik dosszié, a címzése "Értékesítésre váró ingatlanok" - adom meg a férfi által keresett dokumentum pontos helyét. Ezután kérdése és az előbbi érzelmi hullámverés ismételt felszökése kihoz megint a sodromból és megmutatom neki a körözést, majd elmondom az igazat magamról. - Úgy sajnálom...Bocsásson meg...- folytatom halkan, felkészülve a legrosszabbra. Legnagyobb meglepetésemre azonban nem hív rendészt, hogy azonnal elfogasson. Arcán inkább valami egyöntetű csalódást látok, ami még jobban felerősíti a bűntudatomat. Szobájába invitál, ahová csendben és lehorgasztott fejjel indulok el előtte. Ahogy a hátamra teszi sétánk közben a kezét akaratlanul is összerezzenek. Azok az átkozott berögződések. A félelmem az érintésektől nem múlt el és fogalmam sincs el fog-e valaha. Odabenn leülünk. Még mindig ideges vagyok, tördelni kezdem a kezem, ami olyan hideg, akár a jég. Érzem a torkomat már megint fojtogatja a sírás. - Őszintén szólva nem tudom, de minden pillanatban ettől rettegek - felelem kérdésére immár kezemben egy bögre gyógyteával. Levendula ismerős és szeretett illata csapja meg az orromat. Egy pillanatra lehunyom a szemem és miután belekortyoltam elmesélem mindazt a férfinak ami ide vezetett. Lehet, hogy hülyeséget csinálok, de kockázat nélkül nincs győzelem és valójában nekem már veszíteni valóm sincs. - Gyűlölök hazudni, de kénytelen voltam. Azért szerettem volna itt dolgozni, hogy azonnal értesülhessek róla, ha Károly a nyomomra akad - magyarázom meg ittlétem valódi okát - Ez nem jelenti azt, hogy közben nem szerettem meg a munkámat, mert nagyon is élvezem - vetek bocsánatkérő pillantást a velem szemben ülőre - Belefáradtam a menekülésbe, az újabbnál újabb életek élésébe..Önmagam szeretnék lenni, de nem tudom hogyan...- horgasztom le megint a fejemet hitevesztetten és kiiszom az utolsó kortyot is a bögréből. Csend ereszkedik kettőnk közé. Csak a légzésemet és a szívdobogásomat hallom. A főzetnek hála már kicsit nyugodtabb vagyok, de még mindig tele kétségekkel és bűnbánattal tudok csak felnézni főnökömre, tőle várva, nem is tudom igazán, hogy mit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Wittner Erik Benjamin
Polgármester, Bogolyfalvi Tanács tag, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 145
Írta: 2019. november 8. 21:35 | Link

Szkilla.


Bólintok egyet arra, hogy merre találom ezeket az ingatlanokat, de egyelőre nem foglalkozom vele. Egyrészt más érez most prioritást, másrészt pedig a saját életem háttérbe szorítása mindig is nagyon jól ment, fogalmam sincs, hogy Alexandra miért mondott igent a lánykérésre, miért vállalt velem gyermeket és miért jött hozzám feleségül, hiszen pontosan tudja, hogy milyen
mellettem az élet, hogy mennyire nem tudom magamat előtérbe helyezni. Pedig próbálkozom, csak állandóan elbukok. Ha nem így lenne, most nyilván nem itt állnék, hanem otthon beszélnék a születendő gyermekünkkel kapcsolatos elintéznivalókról.
- Nincs miért megbocsátanom.
Ebben az egyben egészen biztos vagyok. Ő nem tett semmi rosszat. Nem tett olyat, ami miatt nekem haragudnom kellene. Tartom magam ahhoz, hogy hazugság és hazugság között is van különbség, hiszen a körülmények mindig nagyon fontosak, mindig azok teszik fel az i-re a pontot. A körülmények olyan kis láthatatlan lények, melyek mindent megváltoztatnak. Esetünkben egy pillanatig sem haragudtam rá, ellenben erős haragot éreztem a férfi iránt, aki erre kényszerítette a nőt. A menekülés az ember legfájóbb tette. De érthető az esetében, éppen ezért nem is mondok semmit, a bocsánatkérésére csak finoman megrázom a fejem. Nem hiszem, hogy lenne oka bocsánatot kérni.
- Talán a kettő között kellene megtalálni az egyensúlyt. Apró változtatások a mostani megjelenésén, melyek nyomokban tartalmazzák azt, aki volt. Nem feltétlenül tartom tanácsosnak a teljes felfedést, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen szándékkal lépi át a küszöböt nap, mint nap, de ha a tükörbe nézve, halványa is, de látja magát, azt hiszem, reményt adhat.
Nem akarnám, hogy kockáztassa az életét, elvégre én is megszerettem, hogy itt van. Precíz elrendezés, a káosz teljes hiánya, szabályos, logikus rend. A naptáram mindig olvashatóvá változik, még akkor is, ha káoszt teremtek benne. Egyszerűen tudom, hogy merre kell indulnom, merre helyes haladnom, mert ő utat mutat.
- Mindazonáltal, megvannak a kapcsolataim. Tudom, hogy nem sok, de megtudhatom, hogy mit csinál jelenleg a férje, és hogy mire készül, hogy merre keresi magát. Talán még hamis nyomokat is elhinthetnek a kapcsolataim.
Többet nem merek ígérni, de ez még nem lehetetlen, ennyit szerintem bárki megtenne. Hogy mi lesz ezek után? Azt hiszem, azt majd akkor kitaláljuk, ha már ezek a lépések megmaradtak.
- Ha gondolja, amikor ketten vagyunk, szólíthatom a másik nevén is akár.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkov Szkilla
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 37
Írta: 2019. november 10. 15:32 | Link

Wittner úr


Figyelmesen hallgatom Eriket. Nem bízom meg egykönnyen az emberekben. A férfiakban pedig pláne nehezen, tekintve, a körülményeimet. A nyugtatótea, a varázslattal elszigetelt szoba, a türelem amivel viseltet irántam azonban elvetette bennem a bizalom magjait. De óvatosságom most, hogy lelkem kissé visszarázódott újra felébred. - Szeretem ezt a külsőt, de esténként emlékeztetem mindig magam arra, hogy milyen is vagyok valójában - avatom be főnökömet egy kis személyes titokba - Károlynak elméletileg nincs tudomása arról, hogy hogyan csinálom - folytatom annak tudatában, hogy a velem szemben ülő bizonyára rájött, hogy miként válok újabb és újabb emberré. A metamorf mágia az én mentsváram. Ha nincs ez a képesség, talán már nem is élnék. Mert inkább meghaltam volna, mint, hogy a férjemmel legyek. - Köszönöm - nézek hálásan Erikre, ahogy felajánlását végighallgatom és egy őszinte mosoly suhan át szám szegletén. Főleg az elszórandó hamis nyomok keltik fel érdeklődésemet. Ennél nagyszerűbb segítséget nem is kaphattam volna. - Ha ehhez bármire szükség van tőlem, csak szóljon - átfut agyamon, hogy például egy százfűlé főzetes eltereléshez kellhet a hajam. Vagy mondjuk olyan információk Károlyról, amit csak én tudhatok. Gondolataimat a velem szemben ülő szavai megakasztják. - Maradjunk a Merkov Szkillánál, mert elég egy véletlen tévesztés és odavész az álcám - mondom immár határozottan és nyugodt megfontoltsággal - Ráadásul nem tudhatom, hogy nincs-e olyan, akinek már a kezébe került az a körözés és árgus szemekkel figyel. Nem szeretnék lehetőséget adni még a gyanú felébredésének sem, ha nem muszáj - ez is egy olyan lecke, amit a bujkálás évei alatt tanultam meg, a saját bőrömön megtapasztalva. Senki sem tudhatja ki vagyok, akit beavattam, annak tartania kellett a titkomat és vállalnia az ezzel járó rizikót. Ez így is volt egy esetet kivéve és nem hagyom, hogy ahhoz hasonló még egyszer előforduljon. Ami most köztünk a főnökömmel elhangzott, remélem köztünk is marad majd és Erik tényleg segít. Nincs más reményem, ennyim van és ha megadatott a lehetőség, hát megragadom.
Utoljára módosította:Merkov Szkilla, 2019. november 10. 15:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 6 ... 14 15 [16] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér