[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=400&post=759680#post759680][b]Edler Bonnie - 2019.05.27. 03:56[/b][/url]
My Paw-rtner
#firstpraline #thenhazelnut
Nem hittem volna, hogy egyszer komolyan be fognak mutatni majd egy babának, de aztán megtörtént! Ténylegesen elhangzott a kis bemutatkozás, én meg némi pozitivitást erőltettem az arcomra és kicsit integettem is a babókának. Aranyos kisfiú volt, bár nem tudtam elképzelni, ahogyan kutyaként szeli az utcákat. Vagy de.
- Kutyajó sorod lesz, hidd el, rendes egy anyukád van - mosolyogtam a kisfiúra, ha mást nem, a saját kis viccemen elheherésztem, mert igen, ha valakinek az anyja egy kutya, számítson rá, hogy legalábbis úgy is lesz viszonyulva a dolgokhoz.
Ők is vörösek voltak mind a ketten, nagyon szépek is, kicsit hiányzott a képből nekem az apuka, de nem tettem szóvá, mert Lucus biztosan nem vette volna jó néven. Gondolom, hogy nem rajta múlt a tény, hogy ő most éppen nincsen itt.
- Úh, hát, nekem van ilyen nyakörvem is, olyan, amit le se lehet venni, még ha ember vagyok se, néha nagyon tud viszketni - dörgöltem meg a bőrszíjat a nyakamon. Nem olyan volt, mint a legtöbb lány féle, divatból hordott darab. Nem, ezen látszott, hogy kutyáé, még ha abból luxus és előkelő darab is. Már nem volt rajtam a garbó, hogy takarjam a világ elől. Még a lány felé is nyújtottam a pórázt, hogy megfoghassa kicsit, ha akarja, de aztán csak beakasztottam az egyik felét a babakocsi egyik részébe, a szíjat áthúzva saját magán, majd a másikat meg a másikba, jó óvatosan, ellenőrizve, nehogy nekem elengedje a babácskát.
- És természetesen medvében sem. Kár lenne értük. A hámot majd csak csatold össze, meg a kis szürke karikákba akaszd be azokat a szürke csatokat - bólintottam még nagyot, kötelességtudóan, mielőtt egy elegáns dőléssel előrefelé dudlivá nem vedlettem, bele is lépve a hámba, már csak fel kellett emelni és összecsattintani a sárga műanyagot a hátrésznél. Kicsit meg is ráztam magam.