Keiko Sama

Reggel mikor felébredtem, gyors megittam egy bögre kakaót aztán megettem egy finom és teljes mértékben egészséges szendvicset. Mikor végeztem a reggelimmel kitártam a szekrényem ajtaját és tanácstalanul vizsgálódtam a sok divatos holmim között. Minden reggel  eljátszottam a nem tudok mit felvenni...- című játékot, de most kevesrbb sikerrel. Csak a virágos, pántos kék egyberuhámat tudtam felvenni ezen a csodálatosan szép napon. Kezembe vettema könyvemet és elindultam a játszótérre. Mikor kiértem, láttam, hogy kedvenc helyem, a hinta már foglalt úgyhogy inkább leültem egy fa mellé. A nap az arcomta sütött és amíg élveztem az időjjárást , q madarak csicsergését és az emberek vidám sikongatását, kinyitottam a könyvem és neki álltam olvasni.

Keiko Sama

Reggel mikor felébredtem, gyors megittam egy bögre kakaót aztán megettem egy finom és teljes mértékben egészséges szendvicset. Mikor végeztem a reggelimmel kitártam a szekrényem ajtaját és tanácstalanul vizsgálódtam a sok divatos holmim között. Minden reggel  eljátszottam a nem tudok mit felvenni...- című játékot, de most kevesrbb sikerrel. Csak a virágos, pántos kék egyberuhámat tudtam felvenni ezen a csodálatosan szép napon. Kezembe vettema könyvemet és elindultam a játszótérre. Mikor kiértem, láttam, hogy kedvenc helyem, a hinta már foglalt úgyhogy inkább leültem egy fa mellé. A nap az arcomta sütött és amíg élveztem az időjjárást , q madarak csicsergését és az emberek vidám sikongatását, kinyitottam a könyvem és neki álltam olvasni.

Blanka

Ma már elég korán fenn voltam, és még éjszaka is alig tudtam aludni. Bár nem csoda azok után, ami tegnap történt a cukrászdában. Nem is tudom, mit csináltam volna, ha nem lépett volna közbe Rufus. Így legalább könnyebben átvészeltem ezt az egészet,és ennek örülök, nagyon.
Tudom, hogy most inkább a tanulással kéne foglalkoznom, de ez most nem megy. Nem megy, mert nagyon fáradt vagyok és kialvatlanság miatt, és nagyon kevés dologra tudok figyelni. Ki kell mennem a friss levegőre, ért az elvileg csodákrá képes. Talán egy kis energiához is jutok, hogy azért tudjak egy kicsit tanulni. Egy egyszerű kék felsőt veszek fel egy rövidnadrággal, meg strandpapuccsal, és elindulok. igazából nem is tudom, merre menjek, csak valahova, ami kinn van a szabadban. A lábaim egyenesen a faluba vezetnek, és végül a játszótéren lyukadok ki. Hát, ha már idáig eljöttem, egy ideig itt maradok. Sajnos a hinta foglalt, így a fa irányába indulok el, ahol egy lány ül.
- Szia, leülhetek melléd? - kérdezem, kicsit bátortalanul. Remélem nem küld el, de ha mégis, akkor megyek máshová. Vám még sok hely ezen a környéken.

Keiko  
                                               
A könyv amit tegnap kölcsönöztem ki a kőnyvtárból, nagyon érdekesnek bizonyult. A legendás lényekről szólt. Egy kicsit hasonlított  LLG tankönyvre,de volt benne néhány érdekesség, ami a tankőnyvben nincs benne. Tegnap este rengeteget olvastam még az ágyamban, aztán viszont elkezdett nagyon fájni a szemem. Először úgy éreztem ég a bal szemem, aztán meg már viszketett is. Csak a bal szemem. A jobb szememmel persze semmi gond nem volt. Tegnap hajnalban és ma reggel is bekentem valami csodaszerrel. Már nem viszketett, de még mindig úgy éreztem, hogy ég. Persze igazából nem égett, csak úgy hittem.Egy lány közeledett felém. Láttam, hogy ő is nézegeti a hintát aztán végül odajön hozzám és megkérdezi odaülhet-e mellém.
-Persze, gyere!-feleltem biztatóan mosolyogva. Egy nagyon aranyos és barátságos lánynak tűnt.-Te hanyadikos vagy?-kérdeztem bátorítóan.

Blanka

Szerencsére, nem küld el, amiből csak annyit tudok eddig leszűrni, hogy nem rellonos. És ez jó hír, semmi kedvem egy rellonossal sem találkozni. Legalábbis most nem. Helyet foglalok mellette, s egy már bátrabb mosolyt küldök felé.
- Elsős vagyok. Még. De remélhetőleg már nem sokáig. - Felelem, és ismét eszembe jut a vizsga időszak, hogy már csak néhány nap vám hátra. - És te? Hányadikos vagy? - kérdem, majd a lányról a könyvre téved a szemem. - Mit olvasol? - hangzik a következő kérdés, és hangomban puszta kíváncsiság hallatszik. Ez legalább eltereli a gondolataimat mindenről, ami eddig foglalkoztatott, amiből aludni sem tudtam.
- Jaj, bocsi, bemutatkozni el is felejtettem. Keiko Sama vagyok. - Mondom, egy hatalmas mosoly mellett. Teljesen kiment a fejemből, hogy még nem is találkoztunk eddig, ezért illendő lenne bemutatkoznom. De azért remélem nem veszi sértésnek, hogy csak most tettem meg.

Keiko

A lány nagyon aranyosnak és kíváncsinak látszott. Próbáltam kedves lenni vele, mert nagyon fiatalnak tűnt, lehet, hogy elsős még, vagy talán másodikos. Egyébként azt nem tudom melyik házban van, talán Eridon, bár még soha nem láttam,de ki tudja?! Erről a lányról eszembe jutott önmagam, mikor ideérkeztem. Mennyi érzelem volt bennem... Kíváncsi voltam, boldog, tele voltam energiával és persze már akkor is rengeteget beszéltem, ha csak belebotlottam valakibe. A lány azt mondja elsős. Nem lepődök meg, mert látszott rajta.
-Én másodikos vagyok. Egyébként izgulsz a vizsga miatt? Nyugi, egyáltalán nem kell félned. Az első vizsgámon én annyira izgultam, hogy majdnem kiugrott a szívem a helyéről. Persze aztán kiderült, hiába izgultam annyit... Nem ért annyit az egész!-kicsit már megint többet beszéltem a kelleténél. Reméltem neki nem baj, ha sokat beszélek! Úgy láttam nem zavarja, mert még arra is rákérdezett, mit olvasok.-Egy legendás lényekről szóló könyvet olvasgatok.-Ezután bemutatkozott. Gondoltam, hogy valami egzotikus helyről jött, de a neve ezt alá is támasztotta.-Az én nevem Blanka Carson, de hívj csak Blankának vagy Blaninak. Egyébként nagyon szép neved van! Hogy szoktak szólítani? - mutatkoztam be én is.- Melyik házból vagy? - Tettem még hozzá.

Blanka

Szóval másodikos. Végül is látszik rajta, hogy nem sokkal idősebb nálam, és ki is derül, hogy csak egy évvel.
- Igen izgulok. Egy kicsit. - Felelem egy mosoly kíséretében. Igazából nagyon izgulok.Nem vetne túl jó fényt a házamra, ha megbuknék, és én is nagyon rosszul érezném magam miatta. Az azonban valamelyest megnyugtat, hogy szerinte nem nagy ügy a vizsga. Hát remélem valóban így van, bár levitás vagyok, szóval a tanulással nincs nagyobb gondom. - Örülök, hogy elmond ilyen dolgokat, mert ezek számomra elég fontosak, így annyira már n is félek a vizsga miatt, és ezt egy mosollyal tudom csak meghálálni.
Legendás lények? Sajnos nem vettem fel az LLG-t az óráig közé, így sokat nem is tudok róluk, de biztos érdekes lehet, ha ezt olvassa. Terveztem én is, hogy felveszem azt a tantárgyat, de végül mégsem tettem meg, és most, hogy itt ülünk, talán egy kicsit megbántam, hogy nem tanulok LLG-t.
- Egyszerűen Keiko, vagy Kei. - válaszolok a kérdésre. Kicsit meglepett, ért ilyet még nem kérdeztek tőlem, mindig úgy szólítottak, ahogy akartak, de ez a kettő a legjellemzőbb. - Nek is tetszik a te neved. - teszem hozzá egy mosoly mellett. - Én levitás vagyok. És te?