37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 21 ... 29 30 [31] 32 33 ... 41 42 » Le | Téma száljai | Témaleírás
King Jr David
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 189
Catherine Hope Payne
Írta: 2018. június 17. 22:29
| Link

A gondolataimba merűlve űltem a hintában, de nem löktem. A lány akit láttam mellettem, elég érdekes volt, elkezdett hintázni, de nem a szokott módon hanem durvábban. Éreztem, hogy rezeg a hintám attól, hogy a lány hintázgat, de mintha lassúlna. Csak bámultam elég feltünően, hogy mit művel mellettem, kissé zavart az, hogy rezeg alattam a hinta, de visszatartottam azt, hogy szóljak neki. Még mindig bámultam, majd a telefonom a homokba esik le. - De jó! Nem lehet nyugta az embernek. Mormogtam magamban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. június 18. 06:08 | Link



Én a magam részéről tökéletesen jól elvagyok, ami nem véletlen, hiszen az én telefonom nem esett homokba. Egy csomó biztonsági óvintézkedést elkövettem azután, hogy megtudtam, mennyibe kerül a rúnázás. Van rá apunak pénze, nem az, de hát ne már, hogy ő ennyit kiadott érte, hogy megírjam a szokásos minden szupcsiségesen szupcsi üzeneteket, és akkor hetente kelljen neki újat vennie és felrúnáznia. Van mindent álló tokom és egy csomó jóság hozzá. Mondjuk a kedvencem a cicafüles szilikontok unikornisos szarvval, mert én egy cicukornis vagyok. Viszont a srác telefonja leesett, ő meg mondott valamit, amit a zene miatt nem értettem, így csak abbahagyom a hajtást, és kiveszem a fülemből a két kis bigyót.
- Szakított veled a barátnőd?
Kérdezem olyan kedvesen, hogy ne érezze magát nyomás alatt, amiért egy idegen ilyeneket tesz fel. Én csak következtetek, mert a homokba dobott telefonon kívül is vannak árulkodó jelek. Ilyen például az, hogy itt ül, egyedül és sem az ominózus barátnő nincsen sehol, sem a haverok, akikkel kijön gangelni az ember. Nekem még nincs sok barátom, azért vagyok egyedül, a pasim meg nem a pasim, de ezt most nagyon bonyolult lenne elmagyarázni, meg amúgy is privát, hogy mi milyen formában ismerjük egymást. De mondjuk egy havi ittlét után azért már, ha kijövök ide, minimum két másik emberrel akarom tenni, akikkel dumcsizhatunk az élet nagy dolgairól. Amikor teljesen megáll a hinta,  mintákat kezdek el a homokba rajzolni, csak úgy, hogy lefoglaljam magam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

King Jr David
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 189
Catherine Hope Payne
Írta: 2018. június 20. 11:59
| Link

Fel vettem a földre ejtett telómat majd láttam, hogy a lány megállt és kiveszi a fűlhallgatóját. Barátnőm? Nincs is barátnőm el nevettem magam és a lányra néztem. - És ha el hagyott? Mosolyogtam. - Csak leesett a telóm, amúgy te melyik házba való vagy? El kezdtem a beszélgetést az idegennel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2018. június 22. 12:29 | Link



- Ha elhagyott, akkor azt mondanám, sajnálom.
Nem vagyok én érzéketlen, meg semmi ilyesmi, igazából, mint a lányok legtöbbjének, nekem is hatszáz gondolat szalad végig az agyamon egyszerre. Egyetlen illat alapján eszembe tud jutni egy emlék, egy érzés, egy elképzelt szerelem a kedvenc popsztárommal, pedig ezek egyike se függ össze a másikkal. Miközben pedig a tökéletes esküvőt tervezem, tudok tanácsot adni a barátnőmnek a bájitalházijában és ki tudom találni, hogy mi legyen a legendás lényeg gondozása beadandóm központi témája. Eléggé multifunkci vagyok, és imádom. Rendesen imádom, hogy ennyire nagyon sok minden pörög bennem, és én nem az vagyok, aki olyan nagyon követeli az egyenjogúságot, Merlin mentsen tőle, dehogy, imádok elesett és megmentésre szoruló nő lenni. Emancipáció? Köszönöm, nem. Tisztelem persze az erős és független nőket, de én nem vagyok ilyen. Erős semmiképp, független meg aztán... hahaha.
- Az szívás. Nem lett baja? Én a sajátomra vettem üvegfóliát meg tokot is, imádom, mert ilyen macskás, nézd.
Teljesen megállva belenyúlok a zsebembe, és előhúzom a pink színű csodámat, amit finom aranyporral tettek meseszerűbbé, és mutatom neki a szilikontokot, ami hasonló színű, és ami a legjobb, a teteje két macskafülben végződik, a kettő között pedig egy unikornisszarv van.
- Cicakornis.
Teszem hozzá még a magyarázatot, hogy miért is van ott az a szarv, majd egy pillanatnyi csodálás után vissza is teszem a zsebembe. Nem tudok nélküle létezni, de megígértem anyukámnak, hogy majd kevesebbet nézegetem a közösségi oldalakat, vagy magamat, sőt, kevesebb selfie-t csinálok. Háááát, mondjuk azt, hogy gyógyulófélben vagyok már, de azért nem tökéletes az eredmény még.
- Eridonos vagyok, hogy oda való vagyok-e, azt nem tudom, de oda osztottak be. Na és téged?
Érdeklődöm vissza, mert jelenleg még halvány lilám sincsen, hogy a mellettem ülő vajon hol hajthatja álomra a szemét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. június 30. 23:43 | Link

Spiritrage a troll - vagyis Leila
Ruha

Eléggé meglepetten ért, hogy nem is olyan régen kaptam egy üzenetet egyik legrégebbi és legjobb barátosnímtől, hogy ő is a Bagolykő mágustanoda diákja lesz. Tudtam róla hogy aranyvérű varázsló, de nagyon meglepett, hogy egy iskola miatt jött Magyarországra. Meg is beszéltünk egy időpontot, hogy találkozzunk. Könyv meg minden ilyesmi nélkül indultam el a játszótér felé, ami a kedvenc helyem.
Alig értem oda, már láttam Leila alakját. Még mindig alacsony hozzám képest, haja most már nem fekete hanem barna.
Nem tudom észrevett-e, de mikor már előtte álltam, biztos észrevehetett. Egyből meg is öleltem, és köszöntöttem:
   -Leilaa milyen régen láttalak!* - tartottuk a kapcsolatot, de egyre kevesebbszer beszéltünk. De most egy iskola, csak sajnos nem egy ház, ha jól tudom Lei Navinés lett.

*Eztet japánul mondtam
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 30. 23:52 | Link

Innerfire a troll - vagyis Lilo

Boldogan ölelte vissza a lányt, akit eléggé régóta nem látott.
   -Liloo! Te mióta vagy szemüveges? - ez volt az első kérdése a lányhoz - Nyau, engedj el, ennyi elég! - hámozta le magáról Lilo kezeit.
   -Megvan még a karkötő! - mosolygott rá, miközben felemelte bal kezét, amin ott díszelgett a fekete-fehér tappancsmintás karkötő. Leilán a nála megszokott fehér póló sima farmer fekete sportcipő volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. július 7. 16:17 | Link

Spiritrage a troll - vagyis Leila

El is felejtettem hogy mindig Lilonak szokott hívni. Imádtuk a Lilo és Stitch-et, én még mindig imádom, Leila meg nem tudom hogy van vele.
   -Nem olyan rég óta. - vontam vállat. Azt is elfelejtettem, hogy nem szereti az ölelést. Naa mindegy.
   -Nekem is megvan még! - emeltem fel én is a kezemet, amin egy ugyan olyan karkötő díszelgett mint Leiláén.
   -Látom nem változott az öltözködési stílusod! - vigyorogtam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. július 7. 17:02 | Link

Innerfire a troll - vagyis Lilo

   -De jól áll ám! - mosolygott, és eszébe jutott hogy mit is kell átadnia.
   -Ja, és van egy meglepi! Anyukám a gyámod!! - ugrált, de rájött hogy van itt még valami. - És részvétem. - hajtotta le a fejét.
   -Nem hát, de a tiéd se! - vigyorgott ő is, mint a vadalma.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. július 15. 16:29 | Link



   -Köszi! - éreztem ahogy elvörösödtem. Várjunk, elvörösödtem? Mi a...
Leust mindig is szépnek tartottam. Hosszú, éppen barna haja keretezte gyönyörű hibátlan arcát, amin barna szemei csak úgy sugározták a kóros boldogságot. Rózsaszín ajkai egyfolytában mosolyognak, és felvidítják az egész világot. Elég furcsa gondolatok hagyták el a fejemet. Nem a számat, a végén még hülyének néz. Mikor részvétet nyilvánított, akkor is mosolygott, és vidám volt, de egyáltalán nem a szüleim halála miatt. Ő nem olyan, hogy az ilyeneknek örüljön. Az előtte lévő mondatot értelmeznem kellett... az anyukája a gyámom? Akkor... akkor szünetben megyek vele Puszanba? Ha jól tudom ott élnek.
   -Öröm a szomorúságban. - öleltem meg. Jó érzés  volt. Reméltem hogy most nem hámoz le magáról.
   -Most hol is éltek? - kérdeztem rá, mert nem voltam benne biztos hogy Puszanban.
   -Való igaz! - végig tekintettem a ruhámon. Fekete, fekete és fekete. Alapból feketét hordok egyfolytában, de most a fehéret és a pirosat eltüntettem a ruhatáramból.
Ha az anyukája az én gyámom, akkor a testvéreimé is. De ők fene tudja hogy hol vannak. Utoljára akkor hallottam felőlük, mikor a nagypapánál voltak. Majd előkerülnek. Vagy nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. július 16. 22:55 | Link

Lilibesz <3

Lilnek jól állt hogy elvörösödött, legalább is Leila ezt gondolta. Fekete, vagy nagyon sötétbarna haja mindig kibontva omlott a vállára, zöld szemei, amik most már barnák voltak, nem tudta miért, lehet azért mert kontaktlencsét hord, mindig az érzelmeit sugározták, és tökéletes szája, amivel nem mosolygott örökkön-örökké mint Leila... A Navinés lány valahogy így írna le egy tökéletes lányt. Mikor megölelte, most nem tolta el magától, hanem visszaölelte. Jól esett neki. Kérdésén nem lepődött meg, gondolta hogy meg fogja kérdezni.
   -Puszanban. - válaszolt rá egyszerűen. Eszébe jutott, hogy neki még van egy kis dolga, ami annyit takar hogy el kell rendeznie a mangáit, amik az úton szanaszét mentek minden felé a ládájában, de még lusta volt rendbe rakni őket.
   -Nekem még van egy kis dolgom. Ha te is jössz felfele a kastélyba, mehetünk együtt. - bontakozott ki az ölelésből, és indult meg az iskola irányába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. július 23. 22:27 | Link

Grace
Meg a kölykeink
Kinézetem

Kellemes, nyugodt délután. Tudod, az amelyikről azt hiszed, hogy nem is létezik, aztán eljön, és te úgy érzed, hogy az apró nevetőráncok a szemed körül mind kisimulnak. Én már tudom azt, amit Berci még nem, hogy ha elér az öregedés, a szemeim széleinél jelenik majd meg először ránc. Nem a szám mellett, nem az orromtól induló vonal mélyül el, hanem a szemeim környéke. Elfáradnak, elmélyülnek. Hogy bölcsesség is társul-e majd ehhez, azt nem hiszem, inkább csak a tény, hogy bennem a szikrája sincs meg a vélaságnak, holott az anyám színtiszta véla és a testvéreim is félvélák. Nincs rajtam kapcsoló, nincs semmi nagy titok, egyszerűen egy hibás gén lehet az oka. Azt mondják megesik, hiszen mi, félvélák egy természetellenes kapcsolatból születtünk, mely ember és lény között köttetett, simán benne van az is, hogy lemészároljuk a családunkat, mert unatkozunk, bár azt hiszem, ez a szerepkör Iván elméje jutott csak el. Nem mintha így akarna tenni, csak neki van kellőképp elmebeteg feje.
- Ésszel.
Szólok Eszter után, mikor elindul a csúszda felé. Az ikrek a homokozóban játszanak, csúszdáznak a saját kölykömmel, mi pedig a homokozó szélén ülünk. A cipőmet le is vettem, mert semmi értelme annak, hogy tiszta homok legyen.
- Hihetetlenül eszetlen bír lenni. Eddig azt hittem, hogy csak Sean-nal, de most már szépen lassan megmutatja azt a kis démont, amit a két nagyanyja öröksége.
Sem anyámmal, sem az exanyósommal nincs jó viszonyom, amin mondjuk én nem nagyon csodálkozom. Ők is megérik a pénzüket, meg én is. De mondjuk leginkább az exanyósom. Az egy igazi banya.
- Mi hír felétek? Mostanában csak Alice gyavargatásakor láttalak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 23. 23:08 | Link

Tati
#meh | 13th of July

Nem sok dolga volt ma a nőnek, kicsit a gyerekeivel szeretett volna lenni. Nem sok időt töltöttek itt, mióta az anyja elköltözött velük vissza Angliába évekkel ezelőtt, de néha jól esett neki elhozni őket ide, hiszen, valahol mégs ide tartoztak. Ma is ez történt, míg nem akadt más dolga. Keve, ha minden igaz, dolgozott, neki pedig nem voltak órái, ezért is kereste meg Tatit. Szerette, ha a gyerekei más, korban hozzájuk hasonlókkal játszottak, az a négy év meg nem igazán osztott vagy szorzott.
- Peggy ne etess homoktortát az öcséddel! Adri ne edd meg, ha tudod hogy homok!
Nem egyszerű az élet ezekkel a kölykökkel, ez a gondolat zakatolt a nő fejében, mielőtt odébb tette volna a vörös cipellőket. A lánya segített neki ma ruhát választani, úgy érezte magát, mint Szörny Ella.
- Ez nem hangzik valami biztatóan. Mi jót csinál? - érdeklődött enyhe szarkazmussal a nő, mert hát, ő is tudja, mennyire elevenek tudnak lenni a gyerekek, főleg falkában és neki ahhoz sok szerencséje volt, főleg újabban. Az ikrek az előkészítőben is előszeretettel cukkoltak bele másokat, hogy mondjuk menjenek végig a mászókán kapaszkodás nélkül. Mert Batman ezt tenné. Batman ügyes. Grace meg ideges és próbálja megmagyarázni, hogy Batman óvatos.
- Semmi különleges, azt hiszem. Megnyílt a könyvtár a hét elején, elégedett vagyok vele, sok meló volt, most élvezem a pihenést. Vagy, legalábbis valami olyasmi. Veled?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. augusztus 1. 15:40 | Link

Lilcsuuu   Love
~Július utolsó napján, délután három óra fele~


Annyira de annyira szuper ez a nap! Rábeszéltem Lily-t, hogy elég a lustulásból, és mozduljunk már ki végre a friss levegőre, mert elviselhetetlen ez az év végi tétlenség. Úgyse voltak olyan szigorúak most már az órák egy-két tantárgya által megszállott tanárt kivéve.
Azt meg csak túléljük már valahogy. Anyu írt, tök büszke rám, hogy olyan jó lett a mugli év végi bizonyítványom, a kémiát és a fizikát leszámítva. Azt mondja, az a lényeg, hogy hármasnál lejjebb semmiből se menjek. Lett három ötösöm is az idén, ami tök menő. Tesiből, matekból és angolból lettem jó. Ezt mindenképp meg kell ünnepelni.
Pedig nem is vagyok az a tanulós fajta, de ami nagyon érdekel, arra odafigyelek, hogy jó legyek belőle.
– Lilcsu! – visítottam örömömben a hintáról, amint megpillantottam. Nem sokan tartózkodtak kint, a legtöbben ilyenkor vagy a Balcsit választják, vagy hőhűtő-bűbájjal bent kuksolnak a lakásokban. Idefele jövet maximum csak az idős nénikéktől kaptam rosszallópillantást, amint a hajam színét vizslatták. Pedig itt hozzászokhatnának már, hogy extravagáns viseletekkel és/vagy frizurákkal találkoznak. – Csüccs le, mizujs veled?
Mutogattam bőszen a mellettem üresen árválkodó hintára. Fogadok, hogy csak a világ legjobb uncsihugijára várt, hogy ledobja rá magát. Nekem is annyi minden mesélni valóm lenne neki, de egyelőre jobban érdekel, hogy vele mi van. Jaj, Merlinkémre, az a baleset a khjával tök szörnyű. Totál aggódtam érte, ő a legjobb barátosném. Tényleg, Csanádról ő még nem is tud... majd fog. A maga idejében. Első az uncsitesóm jólléte. Az a disznófül meg ráér.
Utoljára módosította:Bodza Edina Gyöngyvér, 2018. augusztus 12. 10:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. augusztus 1. 16:20 | Link


A póló

Végig rohantam az egész utat! Annyira örültem amikor leértem. A póló, amit gyorsan felvettem a nagypapától érkezett, mint minden cucc. Nagy volt rám, apáé volt, de legalább Tankcsapdás. A gatyó egyszerű fekete volt, de nem női, mert a bátyámé volt, ahogy a cipő is. Az én ruháim vagy bent maradtak, vagy Sümegen, amivel nem tudom mi lett.
   -Szia Dina! - köszöntem. Leültem mellé a hintára.
   -Semmi új, veled? - válaszoltam. Új tényleg nincs, a Leilásat pedig el mondom majd neki valamikor. Valamikor. Nincs időhatár... vagy van?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. augusztus 1. 16:54 | Link



Amint megláttam őt közeledni, elismerően pillantottam rá. Az a tankcsapdás póló nagyon üt. – Hűha! Szuper a szerkód.
– Ugyan már, bizti történt veled valami érdekes mostanában! Ugye jobban vagy a robbanás óta? –
kellemetlen téma, de muszáj beszélni róla, tudnom kell, hogy mi van vele. Ő az egyetlen olyan ismert rokonom, aki hozzám hasonlóan mágiaképes, mindenképpen vigyáznom kell rá. Mint egy plusz hugiféleségre. Imádom, hogy közöttünk én vagyok a nagytesó, és vigyázhatok a húgomra, meg az öcsémre. Most sajnos anyánál van ez a stafétabot, mert én két helyen is tanulok, úgy bizony.
– Hát, velem annál több. Írtak rólam az Edictumban. Tök sületlenség, mi az, hogy pénzt kérek a káoszért és módszeres elkövetővé váltam.  – forgattam a szemem felháborodottan. – Neheem, ezek nem tudják, hogy a káosz én magam vagyok, főleg, ha bájital közelébe kerülök. Sikerült magamra robbantani egy félkész Goulens-bájitalt. Kínos volt, tiszta zöld lett a bőröm
Kérem szépen... káoszt okozni a lehető legkönnyebb, pláne, ha ifjonc elsős a mélyen tisztelt varázslópalánta. Még pálca sem kell hozzá, a kis kölkök vadmágiája bőven elég felfordulást tud okozni, és akkor még Dina nem is lendült akcióba, mert többnyire túl lusta ahhoz, hogy valamit módszeresen és tervezetten kövessen el. A spontaneitás jobban illett rá. – Na, mesélj most te!Tökre kíváncsi vagyok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. augusztus 1. 17:16 | Link



- Köszi! - mosolyogtam.
- Rólam is írtak, bár az igaz volt, kicsit feszült voltam és naa, olyan vagyok mint Nico bátyám. - nevettem. Nem vagyok gonosz, csak néha kicsit. Na jó, elmondom, jobb előbb mint később.
- Jól vagyok, köszi. És történt valami érdekes. - itt nagyot nyeltem és felkészültem a legrosszabbra - Nem tudom mondtam-e, hogy az egyik régi barátosním japánból is idejár... - egyre jobban idegeskedtem. Mi van ha kitagad? Mi van ha elítél? - Ő a barátnőm. Igen, úgy! - tettem az utolsó két szót, mielőtt rákérdez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. augusztus 1. 17:33 | Link



– Aj, annyira jó lenne, ha lenne egy kis árnyék. Kibírhatatlan ez a kánikula – panaszkodtam kicsit, mert jól esett.
– Tök klassz! Japán jó hely, csak fura a nyelvük, tök nehéz lehet megtanulni. Úgy? Hogy úgy? Bocs, nem igen értem, mire gondolsz. Ha ARRA az értelemre gondolsz, semmi gáz. Én szarabbul jártam, rám akaszkodott egy dinka rellonos évfolyamtársunk. Csanád. Tudod, akivel együtt vagyunk reptanon meg még bájitaltanon is. Én sajnos A mágia elmélete és gyakorlatán is, de legalább nem mellette ülök. – Nem, nem tetszik. Na jó, de egy kicsit aranyos, ahogy caplat utánam a folyosókon. – Figyu, amíg boldog vagy, nekem tök mindegy, kivel jársz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Slivovics Lily
INAKTÍV


LoLilo
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 897
Írta: 2018. augusztus 1. 17:48 | Link



- Nehéz volt, nulla japán tudásom volt mikor odaköltöztünk. Aztán öt év alatt valamennyire megtanultam, de voltak nehézségek. - hatalmas kő esett le a szívemről mikor mondta hogy semmi gáz. - Ohh igen tudom ki! Erről eszembe jutott egy dal. - vigyorogtam. Egy koreai dal, nem nagyon hallgatok ázsiai zenét, de azt néha szoktam, amikor Lei bekapcsolja. - Köszönöm! - tettem a kezemet a szívemre. Nagyon megkönnyebbültem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


A Lilo és Stitch-ben élek! - Moshi szerint | A legrellonosabb levitás 2018 tavasz-nyár
Bodza Edina Gyöngyvér
INAKTÍV


B.E.Gy./Kavics <3 | Dinamit | Pincér a Félszeműben
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 455
Írta: 2018. augusztus 5. 16:21 | Link



– Ugyan-ugyan! Erre valók a rokonok, vagy nem? – aprókat löktem a hintán, olyan jó volt rajta ülni, de azért mégsem kéne tétlenül foglalni valaki elől. Nem mintha ilyen hőségben bárkinek is lett volna annyi marhaság a fejében, hogy kiüljön megfőni a játszótérre. – Nekem is van valakim ám. Csak fiú, és rellonos.
Tök jó, hogy ennyi jó jött össze mindkettőnknek, ez az első év szuperül indult. Örülök, hogy nem a stréberkedésre hajtottam, nem lettem extra-extra mintatanuló A szociális élet többet számít, főleg az első időszakokban.
– Mit szólnál hozzá, ha a nyáron eljönnél velünk nyaralni? Ha minden igaz, a Balcsira megyünk. Ahw, már nagyon várom. – Anyáék tuti megengednék, hogy Lilcsuu is velünk jöjjön. Az biztos, hogy idén is fogok bombát ugrani. Most Donáték rágják a fülét a levelük szerint, hogy vitorlázzunk is ezen a nyáron, mert olyat még nem csináltunk. Én egy kicsit parázok, hogy mit szólnak a puffskeinekhez, úgyhogy biztos varázs-állaptanzióba adom addig Fluffy-t, valami megbízhatót kéne találni. Ilyenkor örülök, hogy anya és apa meglepően jól keresnek, mondjuk sokat is dolgoznak hozzá, és tök jó, hogy ilyen jól viszonyultak a bosziságomhoz. A múlt héten vigasztaltam egy kis srácot, aki egy levelet se kapott, mert a szülei elutasítják ezt az egész mágia dolgot, és őt is defektesnek tartják. Szegénykém... Nem lehet könnyű azért egyik világból a másikba beilleszkedni, és áldom az égieket, hogy ilyen famíliával leptek meg, amikor a bolygóra csöppentem.
És persze Emilyért is nagyon hálás vagyok, sokban hozzájárult ahhoz, hogy beilleszkedjek a bagázsba. Tök jó dolgom van.
– Megyünk fagyizni? – indítványoztam, egészen megéheztem egy kis hűsítő finomságra.
Utoljára módosította:Bodza Edina Gyöngyvér, 2018. augusztus 5. 16:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. augusztus 11. 13:02 | Link

Gracie

- Ne aggódj, évi egy kiló koszt úgyis meg kell enniük. Két napja cserélték a homokot, még egész új.
Persze, nem kellene egy délután alatt teljesíteni az egész éves adagot, de a múltkori aggodalmamra a helyi doki csak legyintett, mondván, a gyerekeknek csodás szervezetük van, és nem az egy kiló a limit, de annyi az egészséges. Furcsa ez így, de hát mit tudjak csinálni? Igyekszem persze elkerülni a vészes helyzeteket.
- Mit nem, leginkább. Szerintem elég sok van Seanban Dwayneből, eléggé érződik az apja ráhatása.
Mondjuk én nem hiszem, hogy összeálltam volna a férfival, de hát nem hiszem, hogy én vagyok a legjobb tanácsadó, ami azt illeti, hiszen a négy férj sem tud megállítani. Ezen kívül ugye ott van a Liebhart-ügy, ami megint egy olyan, hogy én pont nem kellene, hogy ítélkezzek, és igyekszem a nagy számat is takarékra tenni ilyenkkor.
- Így egy csomó mindent eltanul ez a kis bolond is. Most már kezdi megunni a harapdálást, azt új hobbija, hogy kimegy pisilni, de helyette kihúzza a cipőkből a cipőfűzőket és elrejti. Úgy bukott le, hog a sajátjából nem szedte ki. Az óvónő meg meghallotta, amikor azt mondtam neki, hogy az első mindig az, hogy gondoskodjon alibiről. Hát de tényleg.
Igen, azon, hogy nem biztosított magának alibit, sokkal jobban felháborodtam, mint, hogy negyven cipőfűzőt eldugott valahova. Legalább akkor már tényleg kiszedte volna a sajátját is, mert hát akkor sosem derült volna ki, hogy ő tette.
- Tényleg? Mindenképpen le kell mennem, nagyon vártam már, hogy legyen valami új itt, és imádom a könyvtárakat.
A kérdésére kicsit megvakarom a tarkóm, hát igen, most jövök én.
- Azt hiszem, igent mondtam egy lánykérésre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. szeptember 5. 15:33 | Link

Tati
#meh | 13th of July

- Akkor jó, nem fogok ezen stresszelni, még tisztább is, mint amit otthon felnyalnak - nevetett fel a nő, bár összességében amúgy sem volt egy nagyon aggódós fajta. Mondhatták volna rá, hogy érzéketlen és nem szereti eléggé a gyerekeit, de ez nem lett volna igaz, ő rendesen odáig volt értük. Mindössze annyi, hogy nem látott annyi veszélyt egy homokozóban, mint egyes társai.
- Az apja sokminden, csak nem egyszerű. Nem vagyok egy nagy rajongója Dwaynenek - vallotta be Grace egy kisebb grimasszal, de ezt nem kendőzte sem a férfi, sem pedig Zója előtt. Szeretett őszinte lenni, jobban is, mint az normális lett volna, de még mindig jóban voltak a nővel, sőt, szerette volna megkérni, hogy legyen a tanúja, ha egyszer ténylegesen férjhez megy.
- Helyes nevelés, mindig legyen alibije. Jó, ha minimum egy van, de még jobb, ha inkább kettő. Sosem lehet elég biztos az ember a dolgában - csóválta meg a fejét elgondolkozva. Mert hát, neki is ezt tanította a tesója, szóval ő is erre nevelte a gyerekeit.
Ugyan tényleg sok időt, pénzt, és energiát ölt a könyvtárba, de elégedett volt a végeredménnyel. Ugyanakkor gondolkozott rajta, hogy talán nem kéne elhagynia a kontinenst minden nap, mert kimeríti, bár ezt még nem említette meg Kevének. Olyan furán érezte magát a dolgoktól néha.
- Csak szólj, ha kell valami különlegesebb darab és meg tudom rendelni neked kedvezményesen. Amúgy azon gondolkoztam, hogy a gyerekeket át kéne íratnom ide.
Aztán inkább kicsit terelt és feldobta Tatinak, hogy amúgy vele mi újság van, igazán mesélhetne valamit ő is. Aztán a nő, mintha egy könnyed kis infó lenne bedobta, hogy amúgy igent mondott egy lánykérésre.
- Hogy mit csináltál?! És ezt csak most mondod?! - bámult leesett állal Tatianara, még vállba is vágta kicsit. Adri ezt az időpontot választotta, hogy odagaloppozzon Gracehez, majd széles, tejfogas vigyort villantott a nőre, hatalmas, barna szemeit előbb az anyjára, majd Tatira emelte. "Délután fagyizunk?". Szeretett volna nemet mondani, de a sűrű szempillákkal keretezett kiskutyapillantás valahogy nem hagyta neki.
- Majd igen. Menj vissza játszani!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. szeptember 29. 21:35 | Link

Gracie

- Igen, én is így vagyok vele. Most még érdemes kiélvezni ezt a tisztaságot. Az egyik anyuka írt a hivatalnak, hogy gyakrabban kellene cserélniük, és ebben van valami, mert a végén már inkább nem hoztam ki Esztit.
Viszont belőlem hiányzik az az igazi véranya mentalitás, ami a legtöbb kisgyermekes anyában kialakult. Védem és féltem a lányomat, de nem tudok olyan lenni, aki minden kis apróságért egyből felháborodik. Valahogy az nem az én asztalom.
- Én imádom, mert ő az egyetlen szerintem a világon, aki érzékeli bennem a vélamágiát. Egy szunnyadó mágia hatása alatt lenni pedig igencsak kínos lehet. Nagyon vicces, hogy szenved a közelemben.
Bevallom, nem szép dolog ilyenen élvezkedni, de azért én megteszem. Mindig mérges voltam, hogy nekem nincs olyan nagy hatalmam, mint a testvéreimnek, de látva Dwayne szenvedését, meg azt a szenvedést, ami a nővéremnél van, nem annyira bánom már a dolgot. Bercivel boldogok leszünk, tudom, hogy így lesz, pontosabban már most így van. Az életemben mindig, bármi is történt, ő volt a biztos pont, és tudom, hogy hozzá képes lennék hű maradni, és működne közöttünk, az a bizonyos holtomiglan, holtodiglan is.
- Ugye! A nő meg úgy nézett rám, mintha pszichopata lennék, akire rá kellene hívni a gyámügyet meg az elmegyógyot, pedig komolyan gondolom ezt. A gyerekem, jót akarok neki. Mondjuk az lenne a legjobb, ha nem lennének ilyan hülye szokásai.
Persze, nem bosszankodom. Őt igyekszem a legjobb irányba terelni, és tényleg úgy nevelni, hogy boldog legyen, és ha most egy kicsit kifordult is a világunk, elvégre Maxéknál ott van egy kisbaba, a kistestvére, hozzánk pedig beköltözött Berci, és vele szintén tervezünk gyereket, tudom, hogy most kétszer annyi odafigyelés kell majd. Megérteni neki, hogy mi is történik, könnyű, de elfogadni, korántsem.
- Könnyebb lenne, nem? Nem rossz ez a hely, a mostani vezetéssel szerintem még nagy dolgok is végbe mehetnek. Meg innen könnyebb beszokni a Bagolykőbe, ha oda akarod járatni őket.
Nekem legalábbis ez a tervem, mert vannak közös programjaik, és mert sokkal könnyebb összehozni az összeszedését is, amikor munka után robog hazafelé az ember.
- De édi vagy, hát veszek neked én is egy gombócot, cukordrazséval.
Kacsintok egyet rá, és remélem, hogy ez kellő motiváció lesz arra, hogy kicsit még játsszon, most úgyis nagyon érdekes részhez értünk.
- Most utoljára. Ez komoly lesz. A srác, aki életemben először tetszett nekem, és aki a legjobb barátom.
Zavarban vagyok, elpirulok, ami tőlem szokatlan, és olyan kislányosan játszom a ruhámmal. Még mindig hihetetlen a dolog, és valljuk be, a kompromisszum kötés utáni éjjel azóta is bennem él. Nem először voltunk együtt, de hosszú évek teltek el azóta, és másabbak lettünk mind a ketten.
- Gyerekeket szeretnék. Nem is hittem, hogy akarok még gyereket, de Bercivel, az egészen más történet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. október 22. 13:00 | Link

Tati

- Vagy olyan öntisztító homokot kéne venniük, ami éjszaka kidobja magából a retket. - Korábban olvasott róla, hogy van ilyen, egy boszorkás magazinban, bár nem emlékezett már a címére, pedig nagyon szeretett volna. Még két, egészen apró ránc is elmélyedt a homlokán, ahogy töprengett, de amint elengedte a gondolatot, kisimultak.
Kicsit grimaszolt, de nem igazán kommentálta a Dwayne dolgot. Nem volt oda az aurorért, neki túlságosan is egyszerű volt a férfi, aki nem érdeklődött semmi iránt, ha nem vesszük a sört és a nőket. Ehhez Grace már túl sznob volt, legalább Keve érdeklődött dolgok iránt és ki tudta fejezni a gondolatait anélkül, hogy IQ-light parasztnak tűnt volna.
- Hidd e a végén minden jól fog elsülni. Csak nem nevelsz egy mini pszichopatát, nekem sem sikerült, pedig azt hiszem, mindent megtettem, hogy menjen. - Az angol hajlamos rá, hogy eltúlozza a dolgokat, nem tett semmit a gyerekeivel, ami indokolta volna, hogy mentális problémájuk legyen. Mikor úgy érezte, nem jól haladnak a dolgai, inkább az édesanyjára bízta őket, pedig szeretett volna velük lenni. De időre volt szüksége és arra, hogy a saját életét sínre tegye, mielőtt bármit kezdene másokéval.
- Nem tudom, oda akarom-e járatni őket, de kikészít ez az ingázás a Kontinens és anyámék közt. Egyszerűen kiveszi belőlem az energiát, amit inkább másra fordítanék. - Mondjuk képregényekre, játékra a gyerekeivel, vagy egész egyszerűen csak Kevére. Szeretett vele lenni, de voltak olyan napok, mikor csak elaludt a kanapén, mire a lengyel hazaért. Közben Adri berobogott a képbe és a legnagyobb mosolyát villantotta rájuk, hogy ő fagyit szeretne. Aztán Tati fagyit ígért neki, mire visszakacsintott, a kusza tincsekbe túrt és visszafutott a homokozóba.
- Igazán? Kiindulásnak nem is rossz - mosolyodott el Grace szélesen, bár ő szintén az első szerelméhez tervezett hozzámenni. Csak mire odáig jutott a dolog, ő kis segítséggel ráébredt, hogy talán az, hogy szeretsz valakit, kevés ahhoz, hogy egy életen át mellette maradj. - És még mindig szereted?
Bár tudja a kérdésre a választ, mert elég ránéznie a pirongó Tatira és tudja, hogy odáig van érte. Ismeri az érzést, ő is néha csak hebegett-habogott, ami sosem volt rá jellemző. Nem is volt túl büszke.
- Akkor tessék csak. Eszti is biztos örülne neki, ha lennének tesói és lehet, hogy téged is boldoggá tenne egy gyerek, aki... tudod, be van tervezve - mosolyodott el halványan a nő. Neki mindig volt egy másik fele, akivel jóban-rosszban ott voltak egymásnak, nem kellett bemutatni neki, milyen is, ha van valakid. Szerette az öccsét. - Én... nos. Beadtam egy apasági tesztet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. október 22. 19:00 | Link

Gracie

- Az is necces, mert ahhoz is kellene egy ember, aki idejön hajnalban, mielőtt kel a falu, és összeszedi a dzsuvit. Mert tuti biztos, hogy a gyerekem nem afelé indulna meg, ami be van kerítve.
Mert hát az én gyerekem, miért is lenne olyan, aki szereti a határokat. Ugye. Szóval egyszerűen biztos vagyok benne, hogy nem lenne egyszerű menet, és nem azért, mert a gyerekem nem okos, de se Liebhart sem a magam részéről nem tudom elmondani azt, hogy szabálykövető géneket adtunk ennek a szerencsétlen miniboszinak.
- A legrosszabb esetben meg lesz egy Jokerünk meg egy Harley-nk. Mennyire vicces lenne, ha Adrian és Eszti egy nap bejelentenék, hogy összejöttek. Már csak Peggynek kellene valami igazán jó szerep.
Nézem a kölyköket, ahogy élvezettel játszanak, és imádom, hogy ennyire könnyen egymásra tudnak hangolódni. Ennyi idősen nekem is jól ment, de például emlékszem, hogy tiniként kevésbé voltam sikeres, vagy bátor, mondjuk akkor leginkább az volt a lényeg, hogy a szabadidőmet a legjobb barátommal töltsem, aki most történetesen a vőlegényem. Jártunk, de nem ment, szóval szétmentünk, de barátok maradtunk, és most megint össze akarjuk kötni az életünket. Hűűűha, csak így simán, hűűűha. Amúgy izgulok. Rettenetesen izgulok.
- Szerintem az ingázás senkinek sem tesz jót. Én elég könnyen léptem le országokból vagy házasságokból, ha nem tetszett valami, de ez nem megoldás. Mostanra már megtanultam ezt is. Meg aztán, ki kell próbálni ezt is, az ingázást már ismered, most próbáld ki azt, hogy egy helyben maradsz.
Szuper, a saját félelmeimet most kifordítom és átadom a barátnőmnek. Én is erre készülök, és valahogy úgy vagyok vele, hogy ha nem én vagyok az egyetlen, aki éppen lekötni készül magát, akkor majd jól megbeszélhetjük a dolgokat. Tudom, tudom, nekem ott a nővérem, de ő erre a szerepre készült mindig, én ellenben nem, szóval a félelmeimet ő nem tudja átérezni, pedig pszichológus.
- Igen. Oké, jó, ez nem olyan lesz. Mármint megbeszéltük, tudod, mint azok, akik eldöntik, hogy ha harmincöt éves korukig nem lesz senkijük, akkor csinálnak egy gyereket vagy összeházasodnak, és aztán csinálnak gyereket. Nem volt romantika a dologban, de mondjuk ez nem baj, mert nekem nem áll jól. Szóval ez egy ilyen megbeszélt dolog, de szeretem. Nagyon szeretem. És tudod, úgy, ahogy őt szeretem, úgy a többieket sosem szerettem. Ez lesz az utolsó.
Nagyon remélem, hogy Berci is így látja, hogy tényleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy férjhez megyek, és hatvan év múlva is így gondolja majd.
- Igen, akire felkészülünk. Akkor is fura az egész.
Mondjuk úgy, hogy anno nem ezzel a tervvel érkeztem ide, de, hogy bánom-e, egy cseppet sem.
- Apasági tesztet? Gracieee, több pasival voltál vagy mi?
Nézek rá csodálkozva, érzem, hogy kissé még a szemeim is kikerekedtek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. október 23. 15:20 | Link

Tati

- Hm, mondjuk ebben van valami. De még mindig jobb lenne, mint mikor 2 perc ásás után macskaszarba futsz - tárta szét a karjai a nő egy pillanatra tanácstalanul, majd halkan felnevetett. Úgy érezte, azért nem fog belehalni ebbe sem, mert mikor ő gyerek volt, nem is homokozott, nem tudja, milyen ez. De más gyerekei nap-nap után játszanak a koszos homokban is és mindenki jól van.
- Ahw, amennyire diszfunkcionális a kapcsolatuk, annyira szeretem őket - harapott a nő az ajkába halványan elvigyorodva, majd felnevetett halkan. Nem hitte, hogy Keve szerette volna, ha a fiából Joker lesz, ennyire azért nem supportolta azt a párost és ezt a saját példáján tanulta meg már jó régen. Náluk még valahogy a Batman-Harley is működőképesebb volt, Keve még poénból sem ment bele olyanba, ami arra utalt, hogy köztük valami nem oké. Szerette érte.
- Persze, menni mindig a könnyebb választás. Ismerem, nem kell bemutatnod - mosolyodott el, enyhe keserűséggel a hangjában a nő. Mert bármit is akart az életében, akárki mellett döntött, valahogy mindig rosszul sült el és az esetek nagy többségében nem ő volt az, aki úgy döntött, ideje mennie. Tudta, hogy Tati sincs jobban otthon ebben, mint ő, így át tudja érezni a helyzetét, mind a ketten voltak már 'a másik nő'.
- Én ismerem ezt. Mármint, nem pont ugyanezt, de ismerem, milyen, mikor ott van melletted és jóban vagytok, de nem jöttök össze - vonta meg a vállát kecsesen, mielőtt felszusszant volna. Ő akarta Kevét, de valahogy sosem szánta rá magát erre a beszélgetésre, főleg nem, mikor a majdnem lengyelt más érdekelte.
- Szerintem szeretni fogod. Az ismerőseim nagy része azt mondja, csodás. - Nem mintha tudná. Egy falevelet finoman odébb tolt a combján, majd Tatira nézett. Ő sem volt az a tipikus földanya, aki buggyos szoknyában, melltartó nélkül, feszülős pólóban, festetlen hajjal süti a kölessütit, míg a gyerek iskolában van.
Aztán az infó csak kint volt, valakinek el kellett mondania. Nem Kevének, mert tartott tőle, hogy ki fog rá akadni, ha közli, hogy lehet, hogy ő a gyerekei apja, majd kiderül, hogy nem.
- Nos, igen... Nagyon sokat veszekedtünk anno Blake-el és nem éreztem, hogy támogatna... bármiben is. Szóval összekavartam... párszor mással is, igen - köszörülte meg a torkát, futólag kapva csak a pillantását Tatira. Ezt még Zójának sem mondta el, tőle nem tudta senki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oravecz Tatiana
INAKTÍV


Az igazgató testőre =^.^=
offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 254
Írta: 2018. október 25. 22:42 | Link

Gracie

- Az is igaz. Banyek, sosem hittem volna, hogy egyszer a macskakaka a homokban lesz a legnagyobb problémám. Ez már majdnem olyan, mint az időjárásos megjegyzések. Beszélgessünk másról, mert mostanában nem bírom az ilyen témákat.
Vagyis de, csak néha ég a gyomrom. Úgy kábé mindentől, és merem remélni, hogy nem azért, mert idejekorán vénülök, mert akkor aztán készülhetünk a kölykökre, nem fognak jönni. Így is a nagy helyi átlagtól elmaradva szülöm meg második gyermekemet, ha összejön. Azért elég ijesztő rémkép, hogy akikkel együtt ülök majd a szülőin, azoknak a nagymamája évfolyam vagy iskolatársam volt.
- Én is így vagyok. Ez maradjon a mi mocskos ki titkunk.
Nevetve kacsintok rá a mellettem ülőre, szeretem őt. Vele nem kell finomkodnom, nem kell úgy csinálnom, mintha nem tettem volna meg hülye dolgokat. Ő legfeljebb legyint, de nem oktat ki, és nem érezteti azt velem, hogy nem vagyok normális. A nővérem egy pszichológus, neki elég volt egy pillantás is, még beszélnie sem kellett, szóval tudom, hogy miről beszélek.
- Nem is akarok elmenekülni. Ez olyan fura dolog. Mármint, érted, ott ültünk a kanapén, mint mindig, és beszéltünk erről az egészről, mint soha azelőtt mert ez nálunk sosem jött elő ennyire. Aztán csak úgy eltelt az este, és valahogy minden olyan tök természetes volt. Mintha ezt kéne csinálnunk mindig, meg hát azért ezt is csináljuk. Mert dumcsiztunk, boroztunk, aztán leokéztuk a dolgot, tovább dumcsiztunk, majd felkeltem, és ahelyett, hogy sikítva elszaladtam volna, kinyújtottam a kezem, és ő meg maradt éjszakára. És tudod mi van? Jobb, mint amire emlékeztem, pedig ettől nagyon, de nagyon féltem.
A végén még kuncogok is, hát komolyan nem tudom mi van velem, de azért örülök, hogy a gyermekeink arrébb játszanak olyan nagyon, és nem azt hallgatják, hogy mi miről beszélünk. Eszti egészen biztosan megjegyezné este Bercinek, hogy ő jobb, mint amilyenre emlékeztem, és az nagyon kínos lenne, mert tudom, hogy ő értené, én érteném, de baromira furcsa lenne, ha a gyerek adná vissza ezt a megállapítást.
- Jó lenne, ha nem ő lenne. Mármint... én nem nagyon kedveltem őt. Szóval az apasági tesztnek drukkolok. De ugye, normális fazon, nem valami bolond vagy ilyesmi? A gyerekek miatt, nem kéne, hogy örököljenek valamit.
Bár a kóros elmebaj nálunk fennáll pl, elnézve a felmenőimet, de azért ezt nem hangoztatnám nagyon a házasságom előtt.
- Van egy őrült ötletem. De ne akadj ki rám.
Bár mondjuk én is eléggé kiakadok magamra egy ideje már, szóval nem lenne új, csak intenzívebb.
- Mostanában eléggé jól megvagyunk Max-szal, olyan tízes skálán egy hatos, és hát ő a gyerekem apja. Arra gondoltam, hogy megkérem, hogy ő kísérjen be. Nem őrültség? Az első férjem visz az utolsóhoz.
Utoljára módosította:Oravecz Tatiana, 2018. október 25. 22:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2018. október 28. 17:29 | Link

Lily
kinézet

Mostanában nem érzem jól magam Budanekeresden. Sokat gondolkoztam, mit kéne, hogy kéne, de nem jutok egyről a kettőre. Régóta vagyunk együtt Szirával, már az eljegyzési gyűrűt is megvettem, de eldugtam és egyre kevésbé érzem, hogy meg akarom kérni a kezét. Nem tudom mi tévő legyek. Ennyi év után, csak úgy hagyni mindent? Mennyire ronda dolog azt mondani egy nőnek, aki mindig támogatott, hogy nem érzem azt, amit éreznem kéne... Szeretem? Igen. De nem úgy... nincs meg az a különleges szikra, vagy nem is tudom mi. Jó vele. Legtöbbször megnyugtat a közelsége, meg tudom vele beszélni a problémáimat ő is hallgat rám. De a húgom például ki nem állhatja. Azt hiszem Boginak van valami titkos képessége és tudja, hogy én sem vagyok szerelmes. Időnként meggyőzöm magam arról, hogy ez normális, hogy az évek folyamán az ember érzelmei megváltoznak. Máskor pedig teljesen kétségebeesett vagyok azon agyalva, vajon megéri-e leélni egy életet valakivel csak mert "megszoktam" vagy "kényelmes".
Ahelyett, hogy hazamennék, a faluban kóválygok. S bár leszókóban vagyok ma már nem az első cigarettát szívom, ahogy a gondolatok ezerrel száguldoznak a fejemben. Nem merem bevallani magamnak se de attól még igaz, hogy mást szeretek, mással szeretnék lenni és ez egy nagyon-nagyon kellemetlen érzés. Mert Szirát sem akarom megbántani, nem akarom tönkre tenni azt, amit az évek folyamán felépítettünk. Egyszerűen nem és nem jövök rá, mi lenne a helyes.
- A fenébe is... - rúgok bele egy kőbe ahogy a játszótérre érkezem. A kavics messzire repül, de nem figyelem az útját. A cigivel a számban lehuppanok a fura hálóra, ami gyerekeknek van, bár most épp egy sincs erre... Lehunyom a szemem, és megpróbálok nem sírni. Nem az én stílusom a sírás, de most azért menne. Csak hát... a férfiúi büszkeségem, na az nem enged.



Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Lily
INAKTÍV


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 58
Írta: 2018. október 28. 18:01 | Link

Rentai Bálint
Úr

Lassan cammogok, nem tudom, mivel üssem el a szabad időt, amit a Gazda adott. Már azon gondolkozok, hogy visszamegyek a kastélyba, és lemegyek a konyhába, amikor a fülemnek csapódik egy kő.
 Arra kapom a fejem, amerről repülni sejtettem a tárgyat. Ott azonban csak a fészekhintát látom, benne egy könnyeivel küszködő fiúval. A fülemet dörzsölgetve közelebb megyek hozzá, és megszólítom.
- Elnézést! Nem tudok segíteni? - Kérdezem, mintha nem érdekelne, hogy most rúgott meg egy kaviccsal. Bár, ahogy elnéztem, nem direkt tette szerintem. Miért szomorú vajon? Fogalmam sincs.
 Mellé hoppanálok, remélve, hogy nem lök le. Valami van a zsebemben. Kiveszem, és eltátom a számat. Egy még ép sütemény! Pedig már azt hittem, elfogyott! Na mindegy, ez jókor jött, a fiú felé nyújtom a csokis süteményt, és megkérdezem.
- Kérsz? Nagyon finom. Tudod, én csalódtam a közelmúltban. Lily ruhát kapott, és a süteményt az új Gazdájától kapta. Finom. Engem is megvigasztalt. - Mosolyodok el, és elengedem a fülemet, ami erre elkezd rugózni előre-hátra...
Várva a fiú reakciójára, elhelyezkedek a hintában, és nagyon lassan lökni kezdem magunkat. Éppen annyira, hogy egy lassan haladó hajóra emlékeztessen, amit gyengén fúj a szél.
 Végre van elfoglaltságom! Szeretek segíteni. Remélem értékeli az igyekezetemet, és tényleg nem azon lesz, hogy lelökjön, mert valljuk be, nem mindig ül be egy házimanó az ember mellé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2018. október 28. 19:53 | Link

Lily

Nagyokat sóhajtozom, és mélyeket szívok a cigimbe is. Tényleg le kéne szokni... állapítom meg magamban, de semmit nem teszek az ügy érdekében. Feltolom a napszemüvegem és a tenyereimbe temetem az arcom.
- Ah, miért ilyen nehéz ez? - kérdezem magamtól, vagy a világtól, Merlintől, tudom is én kitől. De egy hang válaszol én meg hirtelen ülök fel és nézek körbe, honnan jött, mire mellettem terem egy manó. Pislogok is párat, mert bár láttam a kastélyban sokat belőlük, a konyhán kívül sosem. Nem is tudok megszólalni, aztán egy sütit nyújt felém és minden manókról felállított elméletemet megerősíti. Ezek a lények, mindig mindenkit sütivel és finomságokkal tömnek, ezzel oldva meg a problémáikat. Bizonytalanul veszem el a süteményt. Valószínűleg több cukor van benne mit amennyit átlagban megeszem. A cigit elnyomom, a csikket zsebre vágom.
- Köszönöm. Kedves tőled. Miért kaptál ruhát? Az új gazdádnak örülsz? - érdeklődöm mert ha már volt ilyen kedves és kitárulkozott akkor ez a minimum, vagy nem? Nem tudom, nem értek a manókhoz. Ez olyan aranyvérű luxus dolog, ami nekem sosem lesz.. Nem mintha vágynék rá. És azt sem értem, miért akar egy értelmes, ügyes, mágiával megáldott lény másokat szolgálni, de nem akarok illetlen lenni, így meghallgatom aztán hosszas gondolkodás után beleharapok a sütibe.
- Ez nagyon finom - mondom miután lecsúszik az első falat a torkomon. - Tudod én igazából nem ehetek ilyet... De egyszer-egyszer belefér. Főleg most, hogy rossz kedvem van - Remélem ezzel nem ijesztem meg és nem kezdi el mondogatni, hogy rossz manó vagy hasonló, mert akkor még rosszabbul érzem majd magam. De azért kell, hogy tudja többet nem fogok lefogadni, ha tukmál sem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Lily
INAKTÍV


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 58
Írta: 2018. október 29. 10:01 | Link

Rentai Bálint
Úr

Hangjából kihallom, hogy ragaszkodik a manók átlagos elképzeléséhez. Benne egy olyan manó él, legalábbis úgy képzeli el őket, mint egy munkamániás, süti adogató lény. Ez bár igaz sok társamra, de én nem vagyok ilyen.
 A csokis süti véletlenül jutott eszembe, új Gazdát pedig csak szeretetből kerestem. Azaz... nem is kerestem.
- Azért, mert nem teljesítettem egy parancsát. az új Gazdám az ő lánya, Angelica Black Wing. Azért mentem hozzá, mert nem volt ötletem, és segíteni akartam neki. Szolgálatnak nevezem, de igazából segítség. Most is mondta, hogy kóvályogjak a faluban. - Mondom, miközben a fülem hegyét billegetem.
 Valóban. Parancsokat várok, pedig én csak segítenék. Szerencse, hogy a gazdám is így veszi, és nem küldözget túl sokat. Persze neki szívesen megcsinálom.
 A sütis megjegyzésre megrázom a fejemet.
- Hogyha ehetnél, se adhatnék többet. Megettem már az összeset. - Halványan elmosolyodok. Biztosan azt hitte, hogy tömni akarom.
 Aztán visszatérek arra, amiért idejöttem hozzá.
- Ha szabad kérdeznem, veled mi történt? - Nem mindenki mondja el, és lehet, hogy nem is tudok segíteni. De talán könnyebb lesz úgy, hogyha kibeszéli magából a problémáját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.

Oldalak: « 1 2 ... 21 ... 29 30 [31] 32 33 ... 41 42 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér