A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni.
A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=806463#post806463][b]Niadra - 2020.04.21. 15:39[/b][/url]

Amióta rájött, hogy létezik a napszemüveg nevezetű találmány, szinte le se lehet róla imádkozni. Aztán egyik alkalommal megkérdezték, miért hordja sötétedés után is, mire azt felelte: hát nem így kell? Nos, akkor felvilágosították, hogy nem, mert mint az a nevében is benne van, a naptól véd, így hát ha nincs nap, minek viselni? Noha átgondolta és meghányta-vetette magában a dolgot, végül arra jutott, hogy nem érdekli a pórnép véleménye, elvégre ezt majd ő nagyon jól fogja tudni, plusz kifejezetten jól áll neki, úgyhogy rajta lesz. Most is, ahogy a hajnali órákban ismét végigjárta a falut - ilyenkor közlekedhet a legszabadabban, illetve varázsolni is csak ekkor van lehetősége nyilvánosan -, visszafelé már kiütve a menőségi mércét, a sötétet is sötétítve közlekedik, amikor is észreveszi, hogy egy különös szerkezettel nézik. Nem kell sok, hogy megálljon és összevont szemöldökkel, gyanúsan méregesse az ismeretlen férfit, majd meginduljon felé. Ez az a fényképező izé, ami a magazinokba is belevarázsolja a képeket. Ezt onnan tudja, hogy a legutóbbi koreai számban éppen ajánlottak egy hasonló, ámbár teljesen más típust, újfent megfizethetetlen áron.
- Utálom, ha fényképeznek - egy laza mozdulattal veszi le szemüvegét és úgy tesz, mintha eleve ide született volna. Csak semmi feltűnősködés, háborodj fel, mint a legtöbb mai csajszi és akkor nem lógsz ki a sorból. Mondjuk a kíváncsiság rendesen furdalja, hogy festhet ezekben a göncökben. Szigorú szemekkel méregeti a másikat és, bár levonja a következtetést, hogy jól öltözött, nincs többre ideje, mert jön a felajánlás. Hogy mi? Mármint, érti a kérdést, csak nem érti.
- Óóó, már értem! - a felismerés villámcsapásként éri, s ez ki is ül az arcára. Zétény legnagyobb bánatára nagyon nem azt a következtetést vonja le, mint amit kellene, de cserébe minden apró reakció megjelenik arcán. Először a zavar, majd a csodálkozás és a ráébredés. - Te ilyen idegenvezető vagy! Hát ez tök kedves tőled, de most mentem épp egy kört. Vagy van itt látványosság is? - összevonja szemöldökeit, mert ő bizony nem először tette meg a szokásos utat és semmi kirívóval vagy említésre méltóval nem találkozott. Kivéve azt a pizzéria nevezetű helyet, az valami csoda! Nem is tudta, hogy ilyen különös dolgokat esznek a Bermuda szigeteken kívül, de őszintén szólva ezért már megérte kimozdulnia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=806782#post806782][b]Niadra - 2020.04.24. 18:17[/b][/url]

Szemöldöke megemelkedik, miközben átfut agyán a gondolat, hogy miért volna mit szégyellnie? Ha esetleg kövér vagy púpos lenne, már nem is képezné azonos részét a társadalomnak? Vagy ha kisebb lenne a melle? Mi lenne, ha ez a Zétény rájönne, hogy nem is igazán ember? Noha bóknak szánta, a nő számára abszolút nem akként jön le. A másik probléma, hogy fogalma sincs, hogyan mutatkozzon be. Sajnos nem emlékszik, hogy milyen adatokat adtak meg neki a hivatalban, úgyhogy kettejük közé automatikusan beáll egy kis áramszünet, amíg igyekszik visszaidézni, hogy is hívják.
- Sarah vagyok - biccent egyet, de nem fog kezet. Nem szokás csak úgy érintkezni másokkal... Vagy igen? Az állásinterjún muszáj volt, mert hivatalos berkekben így működik, de ha választhat, a magánéletében nem alkalmazna efféle modoros megoldásokat. De nehéz is embernek lenni az emberek között! Visszavágyik otthonába, főleg akkor, mikor ilyen lehetetlen interakciókba keveredik a helyiekkel.
- Aha, szóval jó fejnek számítasz, ha kedves vagy valakivel? - homlok ráncolva méri végig a fiút, aki azon túl, hogy továbbra is helyes, valamiért felettébb arrogánsnak hat. Olyan érzése van, mintha hálásnak kéne lennie azért, hogy felajánlja szolgálatait. Persze Krisztus koporsóját sem ingyen őrizték, így nyilvánvalóan itt is mindennek ára van, de nehogy már hajbókolnia kelljen pár normális gesztusért... Eközben rengeteg kérdés zúdul rá, amiket igazából fel sem tud fogni, mert mire egyre kitalálja a választ, addigra érkezik három másik. - Túl sokat kérdezel. Mondták már? - egyáltalán nem hat sem bántónak, sem flegmának, egyszerűen csak értetlennek. Fejében közben újrapörgeti a korábban elhangzottakat.
- Látványosság az, amit olyasvalakinek mutatsz, aki még nem járt itt. Egy olyan dolog, amit érdemes megnéznie, mielőtt továbbáll, vagy éppenséggel emlékezetes, kirívó. Van itt ilyen hely? - mivel úgy érzi, hogy a szótárukban teljesen másképp élnek ezek a szavak, így kedvességből inkább kifejti. Érdeklődve dönti oldalra fejét, miközben karjait keresztbe fonja maga előtt. Az a helyzet, hogy szívesen töltene időt Zéténnyel, csak kicsit lassabban. Neki ez a pörgés még nem igazán jött át - kérdésekre pedig utál válaszolni, mivel hazudnia kell. Ha kiegyeznek abban, hogy Niadra kedves lesz és aktív, de cserébe a fiú nem kérdez semmit, még jóba is lehetnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=807079#post807079][b]Niadra - 2020.04.27. 17:13[/b][/url]

Tehát sikerült egy olyan helyre jönnie, ahol az emberek egyáltalán nem kedvesek egymással, mi több, hason kell csúszni a másik előtt, ha esetleg mégis. Csodás! Még egy dolog, amihez nem akar hozzászokni, de muszáj lesz neki, ráadásul még vághat is jó képet ehhez a viselkedéshez. E gondolatmenetből csupán annyi látszik, hogy fél szemöldöke megemelkedik, arca pedig teljesen unimpressed. Egyszerűen csak flegmának hat kívülről, ami nem feltétlenül kelt másokban jó érzést.
- Köszi az infót, majd ehhez mérten leszek kegyes én is - szája széle felfelé görbül, ahogy ezt kimondja, hisz nem tudja levetkőzni önmagát, úgyis mindenkivel kedves és közvetlen lesz. Ezt persze Zéténynek nem kell tudnia, elég, ha azt hiszi, asszimilálódik majd a környezetéhez.
- Wáoh - még füttyent is egyet a hölgy titulusra. Hát barátocskám, ha tudnád, hogy mi is valójában, igen sok ideillő szavad lenne, de egyik sem hasonlítana a hölgyhöz. Ettől függetlenül Niadra ezt elkönyveli úgy, hogy jó nő. Nem mintha lenne fogalma ilyesmiről, sohasem volt még kapcsolata, ahogyan szerelmet sem érzett még sem férfi, sem nő iránt. Azt sem tudja, képes-e rá. A félzerggé alakulásának egyes hozományait billogként cipeli magával, s a közömbösség is ezek közé tartozik. Nem jellemzőek rá az emberek között megszokott szeszélyes reakciók és minden bizonnyal nem ő lesz az, aki először megemeli hangját egy vitában. - Nah, máris valamiben én vagyok az első. Ideje volt - elégedetten bólint, már csak azért is, mert a rellonos pont olyannak tűnik, mint aki jobban tudja a dolgokat. Ne ítélj elsőre! Ezt próbálja magában sulykolni, miközben a gondolatok végeláthatatlanul versenyeznek a fejében.
- Hát ezt se mondták még rám - enyhén kikerekednek a szemei és hirtelen nem tudja beazonosítani azt a rövidke görbét, amely a hölgytől egészen az értelmező kéziszótárig juttatta. Akkor ez most level up? Vagy inkább egy gyors derank? Nehéz lenne megmondani, de mivel Zétény továbbra is teljesen normálisan beszél hozzá, hagyja is menni a kérdést. - A barlang az egy olyan... Hogy is mondjátok Ti... Kivégzőhely? - felvonja fél szemöldökét és érdeklődőn biccenti pár fokot oldalra a fejét, alig észrevehetően. - Mert akkor érdekel - náluk mindenkit, akit lázadáson kapnak vagy esetleg bűnt követ el, azt barlangba zárják és statáriálisan végeznek vele, vagy ott tartják hetekig, s csak később, mikor jobb belátásra tért engedik ki. Maradjunk annyiban, hogy az ő értelmezésében nem jó hely.
- Egyébként mindjárt itt a reggeli ideje. Előbb ennék valamit. Szóval szerezzünk flamót - miközben kimondja ezt a szót, igyekszik halálosan lazának tűnni. Csak az a baj, hogy a flamó már öt éve se volt menő, nemhogy most, kettőezer-húszban. De ugye aki régi magazinokból és az internet bugyraiból tájékozódik - azt is kizárólag internetkávézókban -, az vét néha ilyen hibákat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=808674#post808674][b]Niadra - 2020.05.17. 03:53[/b][/url]

A meghajlásra végre valahára elmosolyodik. Akkor ezek szerint viccelődnek. Az a helyzet, hogy nem igazán tanult még bele az itteni életbe és nem tudja, mikor fogja megszokni, hogy varázslat nélkül éljen. Ezen persze nem segít, hogy kifigurázzák, de érti a lényeget – legalábbis azt hiszi – és megpróbál másképp fogalmazni és viselkedni. Nem szabad elfelejtenie, hogy ez a hely nem egy királyság, ahol a vezetők azt tesznek, amit akarnak és valóban azon múlnak dolgok, mennyire kegyesek.
- Te most komolyan szexuális felajánlást tettél? – megemelkednek szemöldökei, szókimondása adott esetben bárkit zavarba hozhatna, tulajdonképpen még saját magát is. Merthogy realizálva, mi csúszik ki a száján, lesüti szemét, ami nem segít sokat, mert ha lejjebb vándorol a tekintete, bizony igen sok mindent láthat, még ha nem is pőre valójában, de elég a tudat. Így lehetséges, hogy rövid időn belül már az aszfaltot bámulja és igyekszik felocsúdni a saját maga által előidézett kínos pillanatból. Szíve szerint üvöltene, hogy mentsék meg, de végül úgy dönt, hogy megembereli magát és nem hagyja, hogy egy baki kizökkentse. Legközelebb vigyáz a szájára.
- Tudom, hogy a barlang, mint képződmény micsoda, hagyd abba a nevetést! – bár igyekszik szigorúnak tűnni, önkéntelenül mosolyodik el ő is, mert rájőve, mit kérdezett, tényleg vicces – és valahol baromi para a szitu. – Nálunk a sötét lyukakban emberek halnak meg, még jó, hogy megkérdezem, mire használjátok – megvonja vállát, mert akár Észak-Koreából is jöhetne, vagy inkább szökhetett volna meg. Egy kicsit utánaolvasott az erőviszonyoknak és úgy véli, az az ország hasonlít leginkább saját kultúrájához, tehát, ha mindenképp őszinte kíván lenni, akkor a Bermuda-szigeteket egyszerűen átnevezi. Hah!
- Hát mivel fogalmam sincs, hogy az mi, nehezen mondhattam volna – úgy néz rá, mintha totál egyértelmű lenne, s csak utána esik le neki, hogy már megint ugratja a másik. A fenébe is, sohasem fog belejönni ebbe, most meg ráadásul totális idiótát csinál magából. Bár tekintve, hogy a srác már közölte, hogy lefeküdne vele, valószínűleg fordítva is mondhatná a gondolatait, az sem érdekelné. Na jó, ez csúnya feltételezés, de azért van némi valóságalapja. – Öhm, tudok várni, ha arról van szó. Egy csomó dolgot nem igazán ismerek, úgyhogy inkább mondd meg, melyik kategóriába mi tartozik – köszöni szépen, de az, hogy gyors, neki pont annyit jelent, mind az, hogy szénhidrát van benne. Persze érti ő, de hogy az úgy mégis mit takar? A honnan jött kérdést szándékosan engedi el a füle mellett, mintha el sem hangzott volna. Tudom, épp az előbb erősítettem meg, hogy van erre válasza, de nem akar hazudni. Ha már semmiképp sem kerülheti ki a válaszadást, hát majd blöfföl. Ez van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=811897#post811897][b]Niadra - 2020.06.19. 13:06[/b][/url]

Még a gondolat is felháborítja, hogy olyan nő lenne, aki ismeretlen emberek ágyába bújik, főleg annak tudatában, hogy akkor milyen könnyű cafka lenne. Ez a Zétény bizonyára ahhoz van szokva, hogy döglenek érte a pipik, de Niadra nem az a fajta. Egy cseppet sem kedvesnek tűnő mosoly ível arcára, úgy válaszol. - Nem - egy pillanatig elmélázik azon, mi számít errefelé viccnek. Például egy szexuális kaland már az? Hát nem biztos abban, hogy szeretné megérteni ezeket az embereket vagy legalábbis nem a gyakorlatban.
- Csinálni is könnyű - próbál szigorúnak tűnni, de úgy tűnik, számára ez ma már lehetetlen. - Mindenki azt akarja, amit nem kaphat meg - legyen szó bármiről. Információ, ember, tárgy, mindenre addig vágyunk, míg a miénk nem lesz, utána értéktelenné válik, hisz a miénk lett. Eldobjuk és mikor rájövünk, hogy meg kellett volna becsülnünk, már túl késő. Ő közel sem ilyen, titkot tartani pedig remekül tud, s ha így haladnak tovább hazudni is megtanul majd, hiába utálja. Mégsem engedheti a rellonosnak, hogy öt perc ismeretség után leleplezze Őt, főleg annak fényében, hogy mióta rejtegeti ezt az aprócska, jelentéktelen kis semmiséget. Kár, hogy méreteit tekintve legalább kétszer két méteresek ezek a kis semmiségek és várják, hogy végre hazaérjen. No mindegy.
- Mielőtt azt hinnéd, hogy teljesen megőrültem, tudom, mi a különbség a gyors és a lassú között és, bár nem jár olyan gyorsan az eszem, mint az ittenieké, nem az érdekelt, hogy mitől gyors, hanem az, hogy konkrétan milyen ételeket takar az, hogy gyors - most már Niadra is kezdi kínosan érezni magát tudatlanságáért, no meg azért, hogy a fiú ennyire idiótának hiszi. Lehet, hogy nem fogalmazott kristálytisztán vagy esetleg nincs képben az itteni szokásokkal, de feltételezte, hogy a gyorsétteremben rövid idő alatt nem annyira egészséges kaják készülnek el. Csakhogy náluk nem nagyon van olyan, ami nem egészséges, ugyanis ők azt mérgezőnek hívják. Szóval körbeértünk a fogalomzavar tekintetében. - Legyen hát, menjünk étterembe - megvonja vállát, miközben azon gondolkodik, hogy ezek a flancos helyek vajon sokba kerülnek? Nincs túl sok pénze, azt is igyekszik tartalékolgatni, dehát, csak van nála annyi, hogy megengedhessen magának egy reggelit...! Vagy, ha itt ilyen drágák a dolgok, akkor inkább legelni fog az erdőben, mert ennél a rablásnál még az is jobb.
A megjegyzésre elmosolyodik és megrázza a fejét. Nem az a típus, aki hajlandó bárhová is menni, ahová egyébként nem akar. Szóval, ha egyszer azt mondta, szívesen reggelizne a másikkal, valószínűleg úgy is van. Nem árt, ha magába szív némi tudást. - Nem vagy az, kedves Zétény - hamiskás mosollyal arcán felel, hogy aztán végre elinduljanak. Farkas éhes, szóval jobb lesz, ha sietnek és kiadós adagot kérnek.